Fenntartható, energiatudatos építés égetett kerámia építőanyagokkal Az energiahatékony építés és korszerűsítés követelmény-rendszere Jenei Dávid energetikai mérnök 2015. április 16.
Előzmények - 7/2006 TNM rendelet 2002/91/EK direktíva alapján 7/2006 TNM rendelet I. Határoló szerkezetek III. Összesített energetikai jellemző II. Fajlagos hőveszteség tényező 2
Előzmények EPBD irányelv A 2010/31/EU Épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (EPBD) Fő cél az épületek energiahatékonyságának előmozdítása Energiahatékonyság minimumkövetelményeinek költségoptimalizált szintjének meghatározása Beruházási költségek üzemelési költségek közötti optimum megtalálása Közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó előírások Minimumkövetelményeknél hatékonyabb épületek szükségessége Nemzeti cselekvési terv elkészítése 3
Előzmények EPBD utáni következtetések 2002/91/EK direktíva (2002. december 16.) az épületek energiateljesítményéről szóló irányelv 2006/32/EK Irányelv (2006. április 5.) az energia-végfelhasználás hatékonyságáról és az energetikai szolgáltatásokról 2009/125/EK Irányelv (2009. október 21.) az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról 2010/30/EU Irányelv (2010. május 19.) az energiával kapcsolatos termékek energiaés egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről 2010/31/EU Irányelv (2010. május 19.) az épületek energiahatékonyságáról (EPBD irányelv) 2020-as célértékek nem teljesíthetőek 2012/27/EU Irányelv (2012. október 25.) az energiahatékonyságról (EED irányelv) 4
Előzmények EED irányelv 2012/27/EU Irányelv (2012. október 25.) az energiahatékonyságról (EED irányelv) Energiahatékonyságra vonatkozó EU-s szintű keretrendszer létrehozása Indikatív nemzeti energiahatékonysági célértékek meghatározása szükséges Kritérium EU-s szinten 2020-ra vonatkozóan Kritérium a 2006/32/EK irányelv alapján már elfogadott nemzeti energiamegtakarítási értékek 5. cikk Központi kormányzati tulajdonban és használatban lévő fűtött és/vagy hűtött épületek teljes alapterületének 3 %-át fel kell újítani legalább a költségoptimalizált szintnek Megállapítást nyert (MNV adatbázis + NÉeR) : cca. 1.000.000 m2 a kötelezettség alapja 5
Követelményszint változások ütemezései 7/2006 TNM rendelet 20/2014 BM rendelet Költségoptimalizált követelmény (K.OPT) 2015. január 1-től energia-megtakarítási célú hazai vagy uniós pályázati forrás vagy központi költségvetési támogatás igénybevétele esetén 2018. január 1-től minden más esetben Közel nulla változat (KN) 2019. január 1-től hatóságok által használt vagy a tulajdonukban levő épületek 2021. január 1-től valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen K.OPT 1. lépcső K.OPT 2. lépcső KN 1. lépcső KN 2. lépcső 2015 2018 2019 2021 6
20/2014 BM rendelet 2015. január 1-től pályázati forrás vagy állami támogatás igénybevételével megvalósuló meglévő épület nem jelentős mértékű felújítása esetén, a felújított szerkezetre az épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások pályázati forrás vagy állami támogatás igénybevételével megvalósuló új épület építése vagy meglévő épület jelentős mértékű felújítása esetén Az épületek nyári túlmelegedésének kockázata épületgépészeti rendszerre vonatkozó előírások, valamint a 3 pillér 2018. január 1-től meglévő épület nem jelentős mértékű felújítása esetén, a felújított szerkezetre új épület építésekor vagy meglévő épület jelentős felújításakor A költségoptimalizált követelményszint bevezetése segíti a költségoptimalizáltnál is szigorúbb 2019, illetve 2021 utáni közel nulla energiafelhasználású követelményszintre való felkészülést. 7
20/2014 BM rendelet I. pillér Költségoptimalizált követelmények határoló szerkezetekre Épülethatároló szerkezet A hőátbocsátási tényező követelményértéke U (W/m2K) 2014. december 31-ig Költségoptimum követelménye Homlokzati fal 0,45 0,24 Lapostető 0,25 0,17 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25 0,17 Padlás és búvótér alatti födém 0,3 0,17 Árkád és áthajtó feletti födém 0,25 0,17 Alsó zárófödém fűtetlen terek felett 0,5 0,26 Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m2) 1,6 1,15 Homlokzati üvegfal, függönyfal 1,5 1,4 Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,5 0,26 Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal 1,5 1,5 Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m mélységig 0,45 0,3 8
20/2014 BM rendelet I. pillér Költségoptimalizált követelmények határoló szerkezetekre Épülethatároló szerkezet A hőátbocsátási tényező követelményértéke U (W/m2K) 2014. december 31-ig Költségoptimum követelménye Változás mértéke Homlokzati fal 0,45 0,24-47% Lapostető 0,25 0,17-32% Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25 0,17-32% Padlás és búvótér alatti födém 0,3 0,17-43% Árkád és áthajtó feletti födém 0,25 0,17-32% Alsó zárófödém fűtetlen terek felett 0,5 0,26-48% Fa vagy PVC keretszerkezetű homlokzati üvegezett nyílászáró (>0,5m2) 1,6 1,15 Homlokzati üvegfal, függönyfal 1,5 1,4-7% Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,5 0,26-48% - 28% Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m mélységig 1,5 1,5 0,45 0,3 9-0% - 33% Átlagosan - 32%
20/2014 BM rendelet II.-III. pillér A második és a harmadik szintű követelmény számértéke változik a lehűlő felület/fűtött térfogat arány függvényében, ezért ezt típusonként külön kellett meghatározni. Az alkalmazandó gépészetet a harmadik szintű követelmény kényszeríti ki. Mindebből következik, hogy a követelmények teljesítéséhez szükséges műszaki megoldások épülettípusonként eltérnek egymástól, hiszen az eredeti szerkezetek és gépészet is eltérő volt, valamint a követelmény számértéke is eltérő Szigorítások a II. és III. pillért illetően cca. 30 40 % 10
20/2014 BM rendelet II. pillér 11
20/2014 BM rendelet III. pillér Lakó, és szállásjellegű épületek Epmax [kwh/m2a] Irodaépületek Epmax[kWh/m2a] 250 250 250 250 200 200 200 200 150 150 150 150 100 100 100 100 50 50 50 50 12
20/2014 BM rendelet III. pillér Oktatási épületek Epmax [kwh/m2a] 250 200 150 250 200 150 100 100 50 50 13
20/2014 BM rendelet Közel nulla változat Közel nulla definíció: A TNM rendelet 2015. január 1-jén hatályba lépő módosítása szerinti költségoptimalizált szinten megvalósult, vagy annál energiahatékonyabb épület, amelyben a primerenergiában kifejezett éves energiaigény legalább 25%-át olyan megújuló energiaforrásból biztosítják, amely az épületben keletkezik, az ingatlanról származik vagy a közelben előállított. Csak akkor, ha a beruházás az épület várható időtartama alatt megtérül 14
Előzmények összefoglalása EU célkitűzések 7/2006 TNM 2002/91/EK 2006/32/EK 40/2012 BM EPBD 2009/125/EK EED 2010/30/EU 20/2014 BM Költségoptimalizált szint Közel nulla 15
Köszönöm a figyelmüket! Jenei Dávid energetikai mérnök djenei@emi.hu www.emi.hu