XV. évfolyam 7. szám Magyar Szocialista Párt és Országgyűlési Képviselőcsoportja www.mszp.hu balközép 2008/július A műveltség mindenkié... Beszélgetés Halmai Gábornéval Magyar Charta Mozgalom a szélsőjobb ellen Áfaszédelgés Ellenzéki javaslatokat elemez a szaktagozat
Magyar Charta: A budapesti meleg büszkeség napján történt gyűlölködés és rendbontás után Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a legfőbb közjogi méltóságokkal vitatta meg, hogy miért látszunk gyengének pár száz, a többséget terrorizáló szélsőségessel szemben, és mi az, ami hiányzik az alkotmányos, demokratikus magyar intézményrendszerből. Gyurcsány Ferenc társadalmi összefogásra szólított fel A kormányfő az Országház épülete előtt egymagában állva tett sajtónyilatkozatot, amelyben a szélsőségek, az indulatok, az intolerancia elleni jogos nemzeti önvédelmet kezdeményezett, egy Magyar Charta formájában. Gyurcsány Ferenc a Magyar Charta kapcsán gyűlést hirdetett szeptember 6-ára. A miniszterelnök úgy értékelte, ha többséget kapnak ezek a nemzeti önvédelmi kezdeményezések, akkor Magyarországon nem káosz lesz, hanem szabad, demokratikus büszkeség. Gyurcsány Ferenc álláspontja szerint a szélsőségesek hamisan hivatkoznak legszentebb magyarságunkra, ellopják magyarságunk szimbólumait, és ellopják a szabadságot. Évek óta tart az, ami szombaton történt. A szélsőségek megzavarják a szabadság örömét, azokét, akik meg akarják mondani magukról, hogy kik ők, és hogyan élik meg magyarságukat fogalmazott. A kormányfő szerint betelt a pohár, mert ha így megy tovább, akkor nemcsak a szabadság örömében most megzavartaknak, hanem ezután valamennyiünknek félnünk kell, és meggondolni, hogy kimegyünk-e az utcára. Ez nem rendőrségi, nem meleg, nem zsidó, nem cigány, hanem közös ügy. Gyurcsány a Magyar Chartáról azt mondta, nem akarnak szervezeti típusú hálózatot létrehozni. Ez nem baloldalról és jobboldalról, nem pártokról, illetve nem szervezetekről szól, hanem arról a milliónyi polgárról, akinek elege van abból, hogy egy pár ezres, rendkívül erőszakos csoport mondja meg, mit lehet tenni, és mit nem. Ez már nem rendőrségi és nem jogi kérdés jelentette ki. Közösen kell megvédeni a demokratikus Magyarországot, mert a demokratikus intézményrendszer és a szabályok láthatóan nem nyújtanak védelmet. Sokan úgy érzik és erre válaszolni kell, hogy a 89 90-es szabadságjogokkal mintha velünk szemben élnének vissza. Gyurcsány Ferenc július végén a Népszavának adott interjújában is megerősítette, hogy a szélsőjobb elsősorban politikai választ igényel. Kell, hogy legyen egy nagyon erős társadalmi norma, hogy ezt elítélem, hogy ezzel hajlandó vagyok politikai eszközökkel megküzdeni, és akkor ez átsugárzik a rendfenntartó erőkre és az igazságszolgáltatásra, mert megérzik és megértik a társadalom támogatását. Ellenkező esetben úgy látják, hogy magukra vannak hagyva. A jelenlegi bizonytalanságot fokozza, hogy a Fidesz ez ügyben is gyengíti a nemzeti öszszetartozást. De muszáj még valamit mondanom. A rendőrségen, bíróságon, ügyészségen ugyanolyan emberek dolgoznak, mint önök meg én meg az olvasók. Ha Magyarország polgárai megrettennek attól, hogy meg kell küzdeniük a szélsőjobbal, és inkább magukra csukják az ajtót, akkor mit gondolnak: a rendfenntartás és igazságszolgáltatás tagjai nem gondolják végig magukban tízszer, százszor, ezerszer, hogy van-e elég támogatásuk a kemény fellépésre? Azok a rendőrök, akiket hónapokon keresztül azzal vádoltak, hogy becstelenül, tisztességtelenül jártak el 2006 őszén, és hogy becsületes magyar embereket korlátoztak a jogaik gyakorlásában, ezekben a
3 Felháborító, hogy a máskor morálisan oly érzékeny köztársasági elnök egyetlen szóval sem ítélte el a történteket Gerő András történész harc a szélsőjobb ellen rendőrökben mekkora lehet nem a formálisan, hanem a belülről megélt elszántság? Prágában, amikor a szélsőjobb elment randalírozni a zsidónegyedbe, kivonultak a cseh szociáldemokraták, konzervatívok, polgári demokraták, sőt az egyház is. És nem hezitáltak. Ezek után a rendőrség és az igazságszolgáltatás pontosan tudhatta, hogy ha ők teszik a dolgukat, akkor mögöttük áll az ország. Én azt mondom, hogy oda kell menni nyilatkozta a kormányfő. Hozzátette: Nem pártokat hívok. Tisztességes magyar demokraták, liberálisok, konzervatívok, szociáldemokraták támogatását kérem ahhoz, hogy Magyarországról ne csak az a kép legyen, hogy itt szélsőségesek dühöngenek, a Jud Süsst vetítik, hanem az, hogy pár tízezer büszke demokrata azt mondja: én nyugodt Magyarországban szeretnék élni, és van erőm ezt a békét megvédeni. Nyilván majd a szeptember hatodika előtti hetekben, augusztus végétől azt fogjuk kérni az emberektől, hogy gyertek el, mondjatok három jó mondatot ezért az országért. Lendvai Ildikó frakcióvezető is elítélte az Andrássy úton történteket, és frakcióvezetőként egyedül ő fejezte ki együttérzését a felvonulókkal. Ugyanazok támadták a felvonulókat, akik a szélsőjobboldali politikai megmozdulásokon szerepelnek. Öszszenő, ami összetartozik fogalmazott Lendvai Ildikó. A politikus szerint a szexuális irányultság nem érdem és nem bűn, az azonban mindenképpen bűn, ha megtámadják azokat, akik orientációjukat vállalják. Hangsúlyozta, hogy ma kevés jogi fogódzó van a megbélyegzés és a kirekesztés ellen, az ilyen jogi kísérletek ugyanis hol a parlamenti kétharmados többség hiányába, hol az Alkotmánybíróság falába ütköztek. A frakcióvezető azt mondta, hogy a Magyar Charta kezdeményezése az állampolgárokhoz szól, és nem egyik vagy másik párthoz. Ha más pártok nem akarják, hogy egypárti rendezvény legyen belőle, a legegyszerűbb, ha saját híveiket is a részvételre ösztönzik Az Andrássy úti rendezvényen részt vett Lévai Katalin, az MSZP európai parlamenti képviselője is, aki egy rendőrautóban hagyta el az 56-osok terét, miután véget ért a Meleg Méltóság Menete. Az ellentüntetők azonban felismerték, és rátámadtak a járműre. A rendőrautó ablakát beverték, de szerencsére az autóban tartózkodók közül senki nem sérült meg. Az európai parlamenti képviselő elképesztőnek nevezte a Budapesten uralkodó lincs- és pogromhangulatot. Hozzátette: döbbenetes volt átélni a tojás- és kőzáport, a fizikai támadásokat. Felháborodással és kétségbeesve vettem tudomásul, hogy emberek élete forog veszélyben, ha kiállnak jogaik mellett jelentette ki Lévai Katalin.
4 SZABADON ENGEDETT GYŰLÖLETBESZÉDEK... Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a gyalázkodást büntetni rendelő törvényt, amit a szocialista frakció felháborodással fogadott. A javaslat benyújtója, Bárándy Gergely közölte: ha kell, még háromszor beterjeszti a most megsemmisített törvényt. Az egyes kisebbségekkel szemben gyűlölet keltésére alkalmas kirekesztő kijelentések és testmozdulatok (például a náci karlendítés) elleni fellépés büntetőjogi lehetőségét teremtette volna meg Bárándy Gergely szocialista képviselő az általa előterjesztett Btk.-módosítással. A köztársasági elnök azonban a javaslatot alkotmányellenesnek tartotta, mert álláspontja szerint indokolatlanul korlátozzák a véleménynyilvánítás szabadságát. Ezért Sólyom László az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület amelynek két cikluson át Sólyom volt az elnöke az államfőnek adott igazat. A törvénymódosításokat megsemmisítették. A köztársasági elnök indítványa alapján hozott alkotmánybírósági határozat szerint továbbra is büntetlenül és nyíltan lehet cigányozni, zsidózni vagy a magyar nemzetet durván szidni kommentálta a döntést Bárándy Gergely. A három alkotmánybíró párhuzamos indoklásából, illetve különvéleményéből Bárándy szerint az következik, hogy Magyarország vagy hozzáigazítja jogrendszerét a nemzetközi megállapodásokhoz amelyek szerint büntetni kell a faji felsőbbrendűségre vagy gyűlöletre alapozott eszmék terjesztését, vagy Bárándy Gergely a Kossuth Klubban, a Magyar Antifasiszta Liga ülésén magyarázza álláspontját az Alkotmánybíróság döntése után felmondja ezeket a szerződéseket. Ha meg akarjuk őrizni szalonképességünket, akkor nem távolodni kellene az európai tendenciáktól, hanem közeledni azokhoz tette hozzá. Ezért, ha kell, még kétszerháromszor beterjeszti a javaslatot az Országgyűlésnek. Bárándy Gergely szerint a meleg büszkeség napján történt események rámutatnak arra, hogy milyen SUC H M A N TA M Á S : AZ AB T Ö R T É N E L M I IS M E R E T E I HI Á N Y O S A K Az Alkotmánybíróság ítélete nem pusztán jogi, hanem politikai és erkölcsi kérdés is mondta Suchman Tamás, országgyűlési képviselő. Szerinte az elmúlt 17 évben a mostanihoz hasonló alkotmánybírósági döntések biztatást adtak azoknak, akik Magyarországon, ha nem is újfasizmust, de olyan szélsőjobboldali eszméket képviselnek, amelyekkel szemben fellépett az egész civilizált Európa. A képviselő közölte, hogy az időzítés alapvetően rossz és sértő. Véleménye szerint az Alkotmánybíróság fi gyelemmel lehetett volna arra, hogy a törvényt ne a magyar zsidóság legnagyobb gyászünnepének közepén semmisítsék meg. Az Alkotmánybíróság tagjainak történelmi ismeretei Suchman szerint hiányosak, ezért felkereste az Alkotmánybíróság elnökét, és egy napra tanulmányozásra átadta a testületnek édesanyja naplóját. Az említett naplót 1944-ben kezdte írni édesanyja a kaposvári gettóban, majd Auschwitzban is folytatta. Suchman Tamás azt is bejelentette, hogy nemzetközi jogász szakmai fórumot hív össze a büntető törvénykönyv módosításának kidolgozására. A jogtudósok feladata az lesz, hogy javaslatokat fogalmazzanak meg a gyűlöletbeszéddel és a gyalázkodással, illetve azok büntethetőségével kapcsolatosan. veszélyeket hordoz, amikor a döntésre jogosultak nem ismerik fel, avagy szándékosan elbagatellizálják a társadalomban zajló veszélyes folyamatokat. A képviselő továbbra is fontosnak és elengedhetetlenül szükségesnek tartja a gyűlöletbeszéd büntetendővé tételét, mely az alkotmánybírák egy részének álláspontja szerint is nemzetközi jogi kötelezettség. Takács Albert korábbi igazságügyi és rendészeti miniszternek változatlanul az az álláspontja, hogy mindent meg kell tenni a gyűlöletbeszéd azonosítása és szankcionálása érdekében, mert a véleménynyilvánítás szabadsága nem azonos a mocskolódás szabadságával. A megsemmisített előterjesztésért felelős egykori miniszter határozottan állítja, hogy mindenképpen tenni kell valamit, mert a polgári jognak a bíróság által kialakított értelmezése alapján a kirekesztő nézetek ellen nem lehet eredményesen fellépni. Takács emlékeztetett arra, hogy Németországban az alkotmánybíróságra esetenként óriási nyomás nehezedik; előfordult már, hogy 48 neves jogász szedett ízekre egy döntést. Reméli, hogy előbb-utóbb Magyarországon is hasonló gyakorlat alakul ki.
5 Mesterházy Attila frakcióvezető-helyettes, Szili Katalin házelnök és Mandur László, az Országgyűlés alelnöke a Házbizottság ülése után A Fidesz azért kérte, hogy üljön öszsze a Házbizottság rendkívüli ülése, mert a törvényalkotói hatáskör elvonását vélelmezték a közigazgatási hivatalokról szóló kormányrendelettel kapcsolatban. Mesterházy Attila úgy vélte, az Országgyűlés elmulasztott egy lehetőséget akkor, amikor kétharmados törvényben rendezhették volna a közigazgatási hivatalok helyzetét. Ezt követően a kormány kénytelen volt más megoldást találni, s így született meg az a HATÁR A FEKETEMUNKA ÉS A SEGÉLY KÖZÖTT Az MSZP azt javasolja, hogy az önkormányzatokat közmunkaprogramot segítő szervezők támogassák mondta Tóbiás József, az MSZP frakcióvezető-helyettese, frakcióigazgató a képviselőcsoport egyik informális ülése után. A háromezer segítő nem jelent pluszkiadást, támogatott foglalkoztatottként segítenék az önkormányzatokat a közmunkaprogramok koordinálásában. Tóbiás József elmondta, az önkormányzatokat támogatással akarják közfoglalkoztatási tervek készítésére ösztönözni. A tervben az önkormányzatok egy évre meghatározhatnák mi az, amit közmunkaként szeretnének elvégeztetni. A terv elkészítése lenne a feltétele a támogatásnak. A frakcióvezető-helyettes elmondása szerint a közmunka elvégzéséért nem segélyt fi zetnének az önkormányzatok, hanem bért, amelynek járulékterheit a munkaerő-piaci alapból fi zetnék ki az önkormányzatoknak. Ezzel a szociális ellátásban, segélyben részesülők esetében megpróbálják a feketemunka és a rendszeres szociális segély közötti átjárhatóságot megszüntetni. NEM TARTOTTAK RENDKÍVÜLI PARLAMENTI ÜLÉST kormányrendelet, ami most hatályban van. A frakcióvezető-helyettes közölte: ez a kormányrendelet biztosítja a jogbiztonságot a közigazgatási hivatalok és az önkormányzatok működése számára, de támogatták azt, hogy az alkotmányügyi bizottság vizsgálja meg ezt az ügyet. Mesterházy kezdeményezte a korábban zajlott ötpárti egyeztetések folytatását, s azt kérte a Fidesztől, hogy írásos javaslattal segítse az egyeztetést. ÉRD E M I VI T Á R A K Í N Á L ES É L Y T A NY Á R A nyár váratlan esélyt hozott a pártoknak az érdemi vitára erről Lendvai Ildikó frakcióvezető beszélt. A politikus szerint három területen a gazdasági növekedés forrásáról, a szociális támogatásokról, illetve a demokráciával kapcsolatos kérdésekről van esély az álláspontok összevetésére. Lendvai azt kérte a politikusoktól, hogy ezt az esélyt ne játsszák el, mert az ország valódi kérdéseiről van szó. Látja annak a veszélyét, hogy a vita elsilányodik, és lesz, aki megijedve a közvélemény reakcióitól felelőtlen ködösítésbe kezd. A frakcióvezető azt is elmondta, hogy az MSZP továbbra is a gyülekezési törvény módosítását szeretné. Lendvai Ildikó álláspontja alátámasztására több részt is idézett a szélsőjobb egyik idolja, a Tomcat néven publikáló blogger internetes megnyilvánulásaiból, amelyekben többek között gyerekek akasztásáról és roma csecsemők mikrohullámú sütőben való megégetéséről írt. A mostani jogszabályi keretek szerint az ilyen megnyilvánulásokkal nem lehet mit kezdeni. Lendvai Ildikó arra kérte Orbán Viktor Fidesz-elnököt, hogy Tusnádfürdőn hozza helyre, amit elrontott, és kérjen elnézést az erdélyi magyaroktól egységbontó politikájáért. A frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy Orbán ösztönözte az erdélyi magyarság szervezeti megosztását, személyesen vett részt az RMDSZ-t gyengítő választási kampányban. A kampányban az RMDSZ gyászos eredményt ért el, de igazi kárt az egész erdélyi magyarságnak okozott, amelynek képviselőit egymás ellen fordította.
6 A MŰVELTSÉG MINDENKIÉ... Beszélgetés Halmai Gáborné országgyűlési képviselővel A Műveltséget mindenkinek programról, a művelődési tagozat elnökeként végzett munkájáról és az apró boszszúságok megszüntetéséről beszélt a Balközépnek Halmai Gáborné. Több figyelem, jobb közérzet! Vadász János és Vitányi Iván nyomdokain járok a művelődési tagozat vezetőjeként, ami számomra megtiszteltetés és nagy felelősség, hiszen biztos vagyok abban, hogy a művelődési intézmények és szakemberek munkája nagyon fontos a helyi közösségek életében, a városok falvak jövőjének alakulásában. A megválasztásom óta eltelt egy évben sikerült eljutnunk minden régióba és helyben találkozni tagjainkkal, valamint a területen működő szakmai közösségekkel is. mondta a Balközépnek Halmai Gáborné, aki beszélgetésünk során három témát járt körbe: a tagozat helyzetét, a műveltség terjesztését, amit nemes feladatként vállalnak, illetve azon kezdeményezését, amellyel az apró, de zavaró hétköznapi állapotok orvosolását tűzték ki célul. A kihelyezett ülésekkel elmegyünk az emberekhez, helyben ismerjük meg körülményeiket. Konferenciák, tanulmányok formájában különböző részterületeket próbálunk megjeleníteni. Amikor formálódott az Új tudás programja, akkor találkozót kértünk a Miniszterelnök Úrtól, aki el is jött a közművelődés témakörben tartott megbeszélésünkre bemutatkozásunkra. Gyakorlatilag ennek eredménye lett a Műveltséget mindenkinek program. Azóta a tagozat csaknem húsz fórumot tartott szerte az országban, ahová néhányszor Vitányi Ivánnal mentem el és egyik rendezvényről sem maradt ki a Műveltséget mindenkinek program, illetve a szűkebben vett szakmai kérdések megvitatása. A végekről tudtuk megfogalmazni, hogy miben támogathatja a társadalmi szemléletváltást a kulturális terület. A magam részéről úgy látom, hogy a politika nagyon sok ajánlást fogalmaz meg a társadalom felé, de az sajnos ritkábban fordul elő, hogy a társadalomból érkező jelzésekre adjunk érdemi válaszokat. Milyen társadalmi szemléletváltásra gondol? A kultúra, a műveltség nemcsak abban mutatkozik meg, hogy valaki mennyire járatos a művészetben, irodalomban, mennyire ismeri a világ és benne a magyar törénelem sorsfordulóit, hanem hogy mennyit tud ezekből a kiapadhatatlan forrásokból elérni, és a saját és környezete életminőségének javításához használni. Hogy mit gondol a világról, hogy hogyan viszonyul a közösséghez, hogy van-e elég tudása, ereje formálni saját és családja életét. Felgyorsult a világ; a technikai gazdasági, politikai változásokhoz a valódi demokráciához alakulnia, formálódnia kell a szemléletnek az alkalmazkodóképességnek is. Egy politikai váltáshoz elegendő hat hónap, a gazdaság átalakításához hat év, de a meggyökeresedett szemléletmódok megváltoztatására talán hat-
7 van év is kell, mint azt Vitányi Iván írja Dahrendorf nyomán A magyar kultúra esélyei című könyvében. A sokak által a rendszerváltás óta szükségesnek ítélt lépéseket a politika azért tudja ennyire nehezen megtenni, mert nem változott az a szemlélet, amelynek következményeként az emberek ma is túlzott mértékben hagyatkoznak az államra. Abban, hogy ez helyzet megváltozzon, komoly szerepe van a közösségeknek, a közös tanulásnak és cselekvésnek amelynek egyik fontos terepe a közművelődés hálózata. Egy minden problémánkat elintéző, paternalista állam helyett egy kölcsönös bizalomra épülő, együttműködő állam képét kell kialakítani, ahol minkét félnek komoly felelőssége van. Ebben a témában kevés a párbeszéd az emberekkel, noha nem is általánosságban kellene ezeket megbeszélni, hanem konkrét ügyek mentén. Nincs annál nagyobb motiváció, mint amikor tudjuk, hogy nem csak véleményt mondunk az eseményekről, hanem mi magunk formálhatjuk azokat Egy kis időre visszakanyarodva a tagozat országjáró fórumaihoz, többnyire miről esik szó a rendezvényeken? Alapvetően az értelmiség és a kultúra területén dolgozó emberek társadalmi szerepét vitatjuk meg. A mai társadalom közösséghiányos, a létező közösségek pedig nem a nagy társadalmi kérdéseket tárgyalják, hanem egy-egy szakirány sport, természetvédelem támogatására jönnek létre. A települések jövőjével, a társadalmi ügyekkel viszonylag kevés civil szerveződés foglalkozik, holott ezen a területen is sok a tennivaló. Be kell vonnunk a közösségeket saját környezetük fejlesztésébe. Az intézményrendszer egyébként létezik, itt vannak a területfejlesztési tanácsok a civil érdekképviseletekkel, csak az aktivitás hiányzik... Hinnünk kell abban, hogy alakítani tudjuk környezetünket! Olyan visszajelzéseket is kaptunk ezeken a fórumokon, hogy a nyugat-európaihoz képest nálunk sokkal szűkebb keresztmetszete van az élethosszig tartó tanulás folyamatának. Ott a népfőiskolákon vagy a közösségi tanfolyamokon szerzett tudást is elismerik. A formális rendszerek mindig merevebbek. Mondok egy példát: a munkanélküliekkel foglalkozó hivatalokban kevés idő jut az emberekre, ennek orvoslására alakítottak ki európai uniós támogatással egy rendszert a művelődési házakban, ahová az állást keresők bemehetnek és nagyon pontos, személyre szabott tájékoztatást kapnak például a felnőttképzési lehetőségekről. Csakhogy kevesen tudnak erről... A Műveltséget mindenkinek programban is megfogalmaztunk egy a művelődési intézményekre alapozott, de sok új információval, szolgáltatással rendelkező formát, (az Integrált Közösségi Szolgáltató Terek pályázati támogatással kialakítható formáját) ami helyben, a kisebb településeken is terepe lehet a közösségek fejlődésének. Az viszont csak helyben dönthető el, hogy milyen szolgáltatásokra van szükség az adott településen, ez Budapestről nem határozható meg. A program része a helyi együttműködésben kialakított terv, ami szintén alkalmat teremt a párbeszédre az együttgondolkodásra. Léteznek olyan kiadványok, ahol mindez le van írva, amely hazavihető és otthon olvasgatható? Számos kiadvány létezik, sőt, a közösségi tervezést már oktatják is, a Leader program is erről szól. Csakhogy nálunk nincs hagyománya az ilyen tevékenységnek, s noha a lehetőséget meghirdetik, kérdéses, hogy az emberek menynyire élnek vele. A szemléletváltás kérdésétől indultunk el, nos, ez a program is erről szól: mindenkinek tudnia kell, hogy befolyása lehet közössége, települése, környezete jövőjére. Hogyan lehet az embereket motiválni? Amikor az MSZP a társadalmi kapcsolatainak erősítésén dolgozik, akkor arra kell figyelni, hogy bevigyük a parlamenti munkába a lakosság részéről felmerülő jogos igényeket. Rá kell bírnunk az embereket a társadalmi szerepvállalásra, hiszen nincs annál nagyobb motiváció, mint amikor tudjuk, hogy nem csak véleményt mondunk az eseményekről, hanem mi magunk formálhatjuk azokat. Így az ember azt érezheti, hogy nem a változások elszenvedője, hanem alakítója, közreműködője és haszonélvezője. Akkor beszéljünk zárásként egy kicsit a kis ügyekről... Vannak olyan bosszantó ügyek, amikor odafigyelés és akarat kell, hogy az értelmetlen körülményességet kiküszöböljük a lakost és ne a szolgáltatót helyezzük előtérbe. Például ilyen jogos igény az, hogy a vízóra hitelesítése idejére a szolgáltató biztosítson cseremérőt. Az is ilyen javaslat, hogy parkolási ügyekben csak egy éven belül lehessen pert indítani, elvégre nem várható el az emberektől, hogy évekig őrizgessék a parkolócédulákat... A képviselők fogadóóráikon rendre találkoznak az elsőre talán kis ügynek tűnő, mégis, az érintettek számára sok kellemetlenséget esetenként felesleges és jogtalan kiadást jelentő szabályokkal. Dolgunk, hogy egy-egy ilyen esetben ne csak egyéni ügyként kezeljük a dolgot, hanem próbáljunk azon közösen változtatni. Ez is lehet egy olyan feladat, melyben visszaigazolhatjuk, érdemes egymásra figyelni, helye van a párbeszédnek, érdemesek vagyunk a bizalomra. Ezen is dolgozunk... M. L.
A GLOBÁLIS POLITIKA A Szocintern kongresszusa Athénban Gyurcsány Ferencet, az MSZP elnökét a Szocialista Internacionálé 23. kongreszszusán alelnökké választották Athénban. A kongresszuson mintegy 600 küldött vett részt a világ több mint 140 országából, köztük pártvezetők, állam- és kormányfők, miniszterek és parlamenti képviselők. A kongresszus amely a Szocialista Internacionálé legfőbb döntéshozó szerve megszabta a következő időszak politikai prioritásait is. Felül kellene vizsgálni azt a politikát, amely jelenleg arra ösztönzi a gazdákat, hogy ne többet, hanem kevesebbet termeljenek. Gyurcsány Ferenc szerint az a határtalan erőfeszítés is benne van abban, hogy a Szocialista Internacionálé alelnökének választották, amelyet az MSZP folytat a modernizációért, a reformokért, valamint a hazafi as, nyitott, európai politikáért. A magyar miniszterelnök a világgazdaságról szóló témakör bevezető előadását tartotta meg a Szocialista Internacionálé 23. kongresszusának második napján a görög fővárosban. Előadásában a biztonsági kérdések mellett az energia és az élelmiszerek árrobbanásának a kezelését nevezte meg a globális politika legnagyobb kihívásának. Közvetlenül a stabilitást és a demokratikus működőképességet is veszélyezteti, ha az árrobbanás tartósan átalakítja az emberek megélhetési költségeit. A gondot nem lehet nemzeti alapon megoldani, csak úgy, ha hosszú távú globális fejlesztési program részeként kezelik. Az MSZP elnöke az élelmiszerárakkal kapcsolatban a már korábban is megfogalmazott álláspontját ismertette a kongresszuson. Ennek lényege, hogy felül kell vizsgálni azt a politikát, amely jelenleg arra ösztönzi a gazdákat, hogy ne többet, hanem kevesebbet termeljenek. Gyurcsány Ferenc beszámolt arról is, hogy megbeszélést folytatott Borisz Tadics szerb államfővel, akinek pártját új tagként felvette a Szocialista Internacionálé. Elmondta, hogy tárgyalt Dzsalal Talabani iraki elnökkel is, aki azt kérte tőle, hogy kivitelezőként magyar cégek is vegyenek részt az újjáépítésben. Nem pénzt kért, hanem munkát ajánlott tette hozzá a miniszterelnök. A Szocialista Internacionálé június 30.-ától július 2.-áig tartó athéni kongresszusán négy olyan fő kérdést vitattak meg, amelyek a világméretű szociáldemokrata mozgalom központi témáinak számítanak: a klímaváltozás, a béke kérdése és a konfl iktusmegoldás, a világgazdaság, valamint a migráció témaköreit. Az internacionálé pártjai elutasították az illegális bevándorlás büntetendővé nyilvánításának elvét. Az Európai Parlamentben június 18-án elfogadott úgynevezett visszatérési irányelv aggódó, és elutasító reakciókat váltott ki a latin-amerikai országokban. Az irányelv szövege szerint az illegális bevándorlónak a kiutasítási határozatot követően záros határidőn belül önként távoznia kell. Ha ezt nem teszi meg, kitoloncolás vár rá, szökés veszélye esetén pedig az illegális bevándorlót fogva lehetne tartani. Az Európai Parlament 367 szavazattal, 206 ellenszavazat és 109 tartózkodás mellett hagyta jóvá az irányelvet. A konzervatív, liberális és euroszkeptikus politikai csoportok támogatták a szabályozási javaslatot, míg a szocialisták többsége elutasította azt. Vadai Ágnes, az MSZP elnökségi tagja a kongresszus résztvevőjeként, az MTI-nek adott telefonos nyilatkozatában azt mondta: egy globalizálódó világban természetes, hogy multikulturális országok jönnek létre,
LEGNAGYOBB KIHÍVÁSAI 9 ezért olyan szabályokat kell alkotni például a munkaügyi szabályozásban, amelyek mindenkire egyformán vonatkoznak. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő aki a Szocialista Internacionálé Nőszervezetének közép-keleteurópai regionális alelnöki posztját töltötte be 1999 2008 között a nők helyzetét elemezte a kongresszuson. A nők biztonságát két tényező befolyásolja: a gazdasági és a fi zikai biztonság jelentette ki Gurmai. A biztonsági kérdések mellett az energia és az élelmiszerek árrobbanásának kezelése a legfontosabb is mintegy 7, 5 millió új munkahelyet biztosított a nőknek. A gyengébb nem fi zikai biztonságát legfőképpen az erőszak különböző formái fenyegetik: a nők elleni erőszak, az emberkereskedelem mindenek előtt a nőké és a fegyveres konfl iktusok. A kulturális sokszínűséget sem hagyhatjuk fi gyelmen kívül, hiszen egy pragmatikus, diszkriminációellenes politikával előnyt kovácsolhatunk belőle hangsúlyozta a leköszönő alelnök. Gurmai Zita beszédében kifejtette, hogy a gazdasági biztonság legfontosabb eleme a foglalkoztatás, ám a munkanélküliség, a szegénység és a marginalizáció veszélyei csökkentik a biztonságérzetet. Ennek érdekében a gazdasági növekedésnek mindig kéz a kézben kell járnia a szegénység és a kirekesztés leküzdésére tett erőfeszítésekkel. Az Európai Unió eszköze erre a liszszaboni stratégia, amely már eddig A nőszervezet A biztonsághoz való jog emberi jog címmel megrendezett kongresszusán ötvenkilenc testvérpárt képviselői vettek részt. Pia Locatellit a szervezet elnökének, Marléne Haast pedig főtitkárának választották újra. INTERNACIONÁLÉ
10 hírek Szabó Zoltán A R A S S Z I Z M U S S A L C I M B O R Á L A KDNP? Szabó Zoltán nyílt kiállásra kérte Orbán Viktort, a Fidesz és a Fidesz KDNP országgyűlési frakciószövetség elnökét azzal kapcsolatban, nem ütközik-e a Fidesz politikájába, hogy egy rasszista és félkatonai szervezettel közös rendezvényen nyilvánított véleményt Turi-Kovács Béla, a Fidesz országgyűlés képviselője, továbbá a KDNP XII. kerületi önkormányzati képviselőcsoportja. A tüntetést a Jobbik szervezte a törvénytelenül fölállított turulszobor védelmében. Ez a magatartás összeegyeztethető-e a jogállam eszméjével akkor, amikor nyilvánosan szembeszegülnek egy jogerős bírói döntés végrehajtásával? kérdezte Szabó Zoltán. Teleki László TELEKI MEGKÖSZÖNTE A K U R U C.I N F O L E Á L L Í T Á S Á T Köszönetet mondott az amerikai nagykövetnek Teleki László romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, amiért az Egyesült Államok megszüntette a kuruc.info nevű szélsőjobboldali portál működését. A zárt ajtók mögötti megbeszélést követően a képviselő azt mondta: a találkozón a magyarországi cigányság helyzetéről, a kormány integrációs terveiről és a diszkrimináció elleni küzdelem eddigi eredményéről, valamint a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság tevékenységéről beszélgettek. ÁFASZÉDELGÉS... Az MSZP közgazdasági tagozata azt kérte a párt elnökségétől, kérje fel a Magyar Közgazdasági Társaságot (MKT), mint a hazai közgazdász szakma egyik meghatározó civil szervezetét, értékelje szakmai szempontból az elmúlt hetekben napvilágot látott adó- és költségvetési javaslatokat. Ezt Szekeres Imre, a tagozat elnöke jelentette be. A Fidesz-kormány ciklusának felénél, 2000-ben nem szándékozott újraosztani az inflációs többletbevételeket, se Orbán Viktor akkori miniszterelnök, sem Varga Mihály államtitkár, későbbi pénzügyminiszter Az MSZP elnökhelyettese a Fidesz áfa- és szjacsökkentésre vonatkozó javaslatainak céljait részben félrevezetőnek, részben helytelennek értékeli, az alkalmazandó eszközöket pedig kifejezetten károsnak tartja. Szekeres Imre szerint az áringadozásokra adott választ nem lehet arra alapozni, hogy a külpiaci folyamatok által keltett hatást a továbbiakban kizárólag belpiacinak tekintjük. Az állam fontos feladata, hogy elősegítse az alkalmazkodás folyamatát, és ezt semmiképpen sem teheti egyedül, elzárkózva a világtól. A szocialista politikus úgy látja, az áfakulcs, illetve a jövedéki adó csökkentése veszélyt jelentene a konvergenciaprogram végrehajtására, és így Magyarország nemzetközi megítélésére, továbbá jelentősen leszűkíti az adó- és járulérendszer szükséges átalakítását. Egyetértek a miniszterelnökkel abban, hogy az élelmiszerek és az üzemanyagok áremelkedése okozta piaci nyomáson lehet enyhíteni, de ennek eszközeit jól meg kell választani fogalmazott az MSZP elnökhelyettese, aki szerint ilyen eszköz lehet a szociálisan rászorulók célzott támogatása, az energiatakarékosság ösztönzése, a tömegközlekedés fejlesztése. A Fidesz mást mond ellenzékben, mint amit kormányon csinált. Az év közepén, a költségvetési törvény végrehajtásának felénél kérik számon a kormányon a tervezett és a tényleges infl áció közötti különbség okozta többletbevételeket. A Fidesz 2000-ben nem szándékozott újraosztani az infl ációs többletbevételeket emlékeztetett Szekeres Imre. ÚJ K É P V I S E L Ő: SZ A B A D K A I TA M Á S K E R Ü L SZÁ N T Ó JÁ N O S ME G Ü R E S E D E T T HE L Y É R E Szabadkai Tamás 32 éves sárbogárdi jogászt jelölte az MSZP Fejér Megyei Területi Szövetségének ülése titkos szavazással, egyhangúlag a Szántó János halála miatt megüresedett területi listás képviselői helyre. Szabadkai 2002 óta tagja az MSZP sárbogárdi szervezetének, 2006 őszétől pedig tagja a Fejér Megyei Közgyűlésnek.
11 Göndör: Populista az áfacsökkentési javaslat Az MSZP nem tartja megfelelő megoldásnak az általános forgalmi adó csökkentését, a távhővel kapcsolatos problémák megoldására azonban azonnali intézkedéseket dolgoz ki. Nem vagyunk partnerek abban a populista versenyfutásban, amelybe Orbán Viktor, a Fidesz elnöke kezdett. Az ellenzéki párt egyszerű és populista áfacsökkentési javaslatot tett, amelynek hatásait nem mérte fel közölte Göndör István frakcióvezető-helyettes, miután a képviselőcsoport informális ülésen a távhőről is tárgyalt. Nem engedjük azt, hogy olyan rétegekkel próbálják megfizettetni a populista ámokfutást, mint a családosok, nyugdíjasok, akik nem tudják az érdekeiket megvédeni. A Fidesz áfacsökkentési javaslatának költségvetési kihatása meghaladja a 300 milliárd forintot. Ez az összeg körülbelül akkora, mint az ország éves védelmi kiadása, vagy másfél havi nyugdíjnak felel meg, de ennyi az egész évi gyógyszertámogatás, illetve családi pótlék is. Göndör István elmondta, az MSZP olyan megoldásban érdekelt, amely rövid távon, már az őszi fűtési szezon kezdetén segítene a fogyasztóknak. Hozzátette: 20 milliárd forint van a közvetlen támogatásra, de 10 milliárd forinttal bővítenék a panelprogramot is. Mint mondta, nem akarják, hogy azok jussanak Veres János szakmailag megalapozatlannak nevezte a Fidesz adócsökkentési javaslatait. A pénzügyminiszter elmondta: az Orbán Viktor és Varga Mihály által ismertetett javaslatokat a PM számszerűsítette, azok együttes hatása összesen 321,9 milliárd forint lenne. Azaz ekkora bevételkiesést kellene más forrásokból pótolni. Összehasonlításként elmondta: egy évben 313 milliárd forintot tesz ki a gyógyszertámogatás, és 370 milliárd forintot az éves családi pótlék. Veres János kiemelte: érdemes tudni, hogy a 95-ös benzin, illetve a gázolaj jövedéki adója 2002-től nem változott egészen napjainkig: az előbbi 103,5 forint, az utóbbi pedig 85 forint literenként. Ugyanakkor az Orbán-kormány alatt a benzin jövedéki adója 77 forint/literről hozzávetőleg 30 százalékkal nőtt. nagyobb támogatáshoz, akik nagyobb lakásban élnek és több hőt pazarolnak. Parlamenti vita során kell eldönteni, kik és milyen mértékben kapjanak támogatást a frakció és a kormány képviselői augusztus végére készítik el a javaslatot. A politikus kijelentette, segíteni akarják azt, hogy ki-ki egyénileg tudja szabályozni és mérni a fogyasztást. Ehhez 10 milliárd forinttal bővítik a panelfelújítási programot, így néhány éven belül az öszszes panellakást fel lehet újítani. A távhőszolgáltatóknál is fejlesztéseket akarnak, egyrészt a piacnyitás előnyeinek kihasználása, másrészt a megújuló energia területén szeretnének előrelépést. A távhő kérdésevel hosszabb ideje foglalkozó Szanyi Tibor szerint szociális összeomlás fenyeget, ha nem történik társadalmi szemléletváltás. Németországban a lakóterek átlagos hőmérséklete fűtési szezonban 21 fok, nálunk ez 26-27 fok. A pazarlást kell megszüntetni, nem a távhő áfáját csökkenteni mondta Szanyi.
12 hírek Alexa György A V Á L L A L K O Z Á S O K N A K IS É R D E K Ü K A FO G Y A S Z T Ó V É D E L E M A parlament tavaszi ülésszakán elfogadott fogyasztóvédelmi charta értelme, hogy a fogyasztó és a kereskedő napi gyakorlatában kedvező változást érjen el mondta Alexa György. Az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottságának elnöke akit Szűcs Erika, a szociális és munkaügyi tárca vezetője miniszteri megbízottnak kért fel szerint a fogyasztóvédelem versenykérdés is, mivel aki a fogyasztót megkárosítja, az a többi versenytársával szemben próbál jogosulatlan előnyt szerezni. Éppen ezért a tisztességes vállalkozásoknak ugyanolyan érdeke a fogyasztóvédelem, mint a fogyasztóknak maguknak. ZÖLD JELZÉS AZ ÚJ TUDÁSNAK Teljes a politikai támogatottsága az Új tudás programnak mondta Hiller István oktatási és kulturális miniszter újságíróknak a MSZP-frakció informális üléséről távozóban. Mintegy két hónappal a 2008/2009-es tanévkezdés előtt teljes politikai támogatottságot tudok a hátam mögött, a frakció egyetért az Új tudás programmal és a magyar közoktatás további fejlesztésével fogalmazott a miniszter. A Baja Ferenc BAJ A AZ IN N O V Á C I Ó S ÉS INF O R M A T I K A I TA G O Z A T ÉL É N Baja Ferencet választotta elnökévé és választmányi delegáltjává az MSZP Innovációs és Informatikai Tagozatának közgyűlése. A tagozatot megalakulása óta hét évig Bán Imre, budapesti önkormányzati képviselő vezette, aki továbbra is a tagozat elnökségének tagja maradt. Baja Ferenc 2002-ben a Miniszterelnöki Hivatal informatikai államtitkára lett. Ebbéli minőségében ő tervezte, szervezte és koordinálta egyebek között az e-kormányzat rendszerének kiépítését és az EUcsatlakozásról döntő népszavazás kormányzati kampányát. Hiller István érkezik az informális frakcióülésre program kapcsán szó volt a korai fejlesztésről, a tehetséggondozásról, a tartalomfejlesztésről és a pályakezdő pedagógusok bérpótlékáról is. Ez utóbbival kapcsolatban hozzátette: 2009-től léphet érvénybe a szabályozás. A program fi nanszírozása kétharmad részt európai uniós forrásból, egyharmad részt magyar költségvetési forrásból áll. Azt remélem, hogy úgy mehetek majd augusztusban, szeptemberben a költségvetési tárgyalásokra, hogy a magyar közoktatás több pénzt kap, ez a pénz pedig az Új tudás program költségvetési része mondta Hiller. A kétórás vitához a frakciótagok közül sokan szóltak hozzá, ők úgy látták, hogy a kormányzat olyan programjáról van szó, amelynek nem a tervezése, hanem a megvalósítása folyik. A programot végül ellenszavazat nélkül támogatta az MSZP-frakció. A kezdő pedagógusok bérére vonatkozó kérdésre Hiller István közölte, mint minden költségvetéssel kapcsolatos kérdés, így ez is 2009-től vezethető be. Pontos menetrend van, frakción belül ezekben a kérdésekben nincs már vita tette hozzá. A szakminiszter azt mondta, nem érte kritika a frakció részéről a természettudományos tárgyak összevonását. Ez egy nem kötelező döntés, hiszen ha egy intézmény úgy gondolja, hogy külön tanítja a kémiát, a fi zikát és a biológiát, továbbra is megteheti. Amelyik iskola úgy dönt, hogy komplexen oktatja ezeket a tantárgyakat, az európai uniós forrásokhoz, azaz pluszforrásokhoz juthat. Ez az intézkedés nemhogy pedagógusleépítést hoz, hanem az óraszámok megtartása mellett újabb jól képzett tanárokat igényel.
13 Simon Gábor: A LABDÁBA RÚGJATOK, NE A KORMÁNYBA! hírek Nagy Jenő TÖB B S É G Ü K B E N MA G Y A R O K N Y A R A L N A K A BA L A T O N N Á L Durva támadás a rendőrség ellen Az MSZP választmánya is támogatja a Dobogókőn megfogalmazott javaslatokat erről Simon Gábor, a választmány elnöke nyilatkozott, aki beszámolt arról is, hogy a választmány tagjainak véleménye alapján készítettek egy 130 oldalas, belső használatra szánt kiadványt Kormányszervo, avagy a nagy nyári műhelymunka címmel. Ebben megfogalmazták többek közt azt: cselekvőképes kormányzásra van szükség annak érdekében, hogy 2010-ben eséllyel induljon az MSZP a választásokon. Simon Gábor az évadzáró választmányi ülésen a miniszterelnöknek egy kormányvédőt adott át, mondván a testület védi a kormányt. Az újságírók közt pedig egy focilabdát sorsoltak ki, azzal az instrukcióval, hogy inkább ebbe rúgjanak bele, mint a kormányba... A jelek szerint beért a kormány munkája Az MSZP-frakció turisztikai munkacsoportja azt kéri a kormánytól, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az erős forintárfolyam ne okozzon veszteséget a vállalkozásoknak mondta Nagy Jenő, parlamenti képviselő. A szakpolitikus hangsúlyozta: már most látszik, hogy az idei balatoni szezon minden bizonnyal jobb lesz a tavalyinál, a vállalkozók eredményessége azonban veszélyben van az erős forint miatt. Nagy Jenő örömtelinek nevezte azt a tendenciát, hogy megfordult a külföldiek és a magyar nyaralók aránya a Balaton-parton. Szerinte ez az üdülési csekk bevezetésének és az igényesebb szolgáltatásoknak köszönhető. Török Zsolt Az MSZP tudni szeretné, elhatárolódik-e a Fidesz az egyik politikusa, Hende Csaba kijelentésétől, amelyben a rendőrség feloszlatását szorgalmazta mondta Török Zsolt országgyűlési képviselő. A szocialista politikus szerint ilyen durva támadás a rendszerváltás óta nem érte a rendőrséget, ráadásul az Orbán-kormány egykori igazságügyi államtitkárának részéről. Napokig, hetekig nem lenne közrend, vagy a Magyar Gárda állna be az állami intézmény helyére? tette fel a kérdést. Kiss Péter A gazdaságban már kezdenek látszani az elmúlt két esztendő munkájának eredményei: az év második felében három százalékot meghaladó gazdasági növekedéssel számolhatunk jelentette ki Kiss Péter, a szocialista párt alelnöke, kancelláriaminiszter a kis-gyóni szocialista pikniken. Kiss Péter szerint a tőke a lábával szavaz, s az ország fejlődésének elismerését jelentik az autópályaépítések, a Mercedes 200 milliárd forintos kecskeméti beruházása, továbbá az EU döntése hogy, Budapest legyen a tudás fővárosa. Varga László GAZ D A S Á G P O L I T I K A I KÁ O S Z U R A L K O D I K A FI D E S Z B E N A Fideszben káosz uralkodik gazdaságpolitikai kérdésekben, az ellenzéki párt tagjaitól az elmúlt hetekben több, egymásnak gyökeresen ellentmondó nyilatkozatot lehetett hallani mondta Varga László, az MSZP parlamenti képviselője. A fideszes Varga Mihály minapi kijelentése kapcsán, miszerint az ellenzéki párton belül három gazdaságpolitikai elképzelés vív egymással, Varga László azt mondta, akinek három programja van egy konkrét helyzet kezelésére, annak valójában egy sincs..
A müveltség mindenkié... Beszélgetés Halmai Gábornéval Magyar Charta Mozgalom a szélsőjobb ellen Áfaszédelgés Ellenzéki javaslatokat elemez a szaktagozat XV. évfolyam 7. szám Magyar Szocialista Párt és Országgyűlési Képviselőcsoportja www.mszp.hu 2008/július 14 Iskolatej után... iskolagyümölcs! Tabajdi Csaba, az Európai Parla- ment Mezőgazdasági Bizottságának főtagja üdvözölte, hogy még 2005-ben, az európai zöldség-gyümölcs piaci rendtartás reformja kapcsán tett kezdemé-nyezését az európai iskolagyümölcs programra elfogadta az Európai Bizott- ság. Így a programra a 2009 2010-es tanévtől 90 millió euró, mintegy 22 milliárd forint áll rendelkezésre európai forrásból, amelyet a tagállamok kiegészítenek. Nagy öröm számomra, hogy bár az unió malmai lassan őrölnek, EP képviselőként tett kezdeményezésem végül célba ért. A Földművelésügyi Minisztérium már megtette az előkészületeket, hogy az iskolagyümölcs program jövőre beinduljon Magyarországon is. Bízom benne, hogy a program hozzájárul majd gyermekeink egészséges táplálkozási szokásainak kialakításához. Az energia- és élelmiszerárak g y o r s emelkedése Európában is érezteti hatását elsősorban a városi szegénység körében, de megérzik a középrétegek is. Az európai kontinensen csaknem 100 millió, Magyarországon csaknem 3 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, akiknek kiegyensúlyozatlan, kevés húst és gyümölcsöt tartalmazó táplálkozása az áremelkedés hatására tovább romlik. Ennek ellensúlyozására is segítséget jelent az iskolagyümölcs program hangsúlyozta Tabajdi. FEL Z Á R K Ó Z T A T Á S S A L A KI S T É R S É G I SZ E G É N Y S É G EL L E N Az Európai Parlament elfogadta Harangozó Gábor magyar szocialista EP-képviselő hátrányos helyzetű csoportokról és térségekről szóló jelentését. A jövőben európai uniós forrásokból a hátrányos helyzetű térségek részére kistérségi szinten hoznak létre támogatásokat, gyorsított felzárkóztatásuk érdekében. Sajnálom, hogy bár az európai néppárti kollégáim nem támogatták a jelentést, de én hiszem, hogy a versenyképesség javítása mellett a felzárkóztatásra is összpontosítanunk kell! összegzett Harangozó Gábor. AZ EURÓPAI PARLAMENT LEGYŐZTE A BIZOTTSÁGOT! Herczog Edit szocialista EP-képviselő volt az egyik házigazdája annak, a mára hagyományossá vált versenynek, amely során az Európai Parlament és az Európai Bizottság mérkőzik meg elemgyűjtésben. A versenyt idén az EP nyerte 62 kiló elemmel, míg a Bizottság 50 kilót gyűjtött. Mint a képviselő elmondta, itthon is fel kell készülnünk az elem-direktíva előírásaira, mert komoly büntetést fi zethetünk, ha nem felelünk meg a szigorú szabályoknak. Egy felmérés szerint a magyarok többen vinnék vissza a használt elemeket, ha több helyen volna erre lehetőségük. EURÓPAI BAL A K L Í M A V É D E L E M ÉS A FR A N C I A EL N Ö K S É G A francia elnökség egyik legfontosabb feladata lesz a tagállamok klímaváltozási kötelezettségeinek összehangolása hangsúlyozta Hegyi Gyula, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának tagja Strasbourgban. Hegyi Gyula szerint igazságtalan lenne, ha azok a tagállamok, amelyek 1990 és 2005 között nem csökkentették, hanem növelték a kibocsátásukat, most jutalmat kapnának az EU-tól azzal, hogy a kiotói szerződéssel ellentétes előnyüket továbbra is megtarthatják. Az pedig kifejezetten botrányos lenne, ha azok a tagállamok, mint Magyarország is, amelyek tisztességesen csökkentették a kibocsátásukat, most büntetést kapnának, és költségvetésüket erősen megterhelné az unió tette hozzá. balközép A Magyar Szocialista Párt és az Országgyűlési Képviselőcsoport lapja Felelős kiadó: Gyurcsány Ferenc pártelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezető Főszerkesztő: Marton Levente MSZP Sajtóiroda: 1012 Budapest, Vérmező út 4. Sajtófőnök: Rónai Judit MSZP-Frakció Sajtóosztály: 1358 Budapest, Széchenyi rakpart 19. Kommunikációs igazgató: Galgóczy Éva E-mail: balkozep@mszp.hu
15 KERESZTREJTVÉNY
Fejlődő Szeged Az első szegedi villamos 1908-ban indult el, és a Tisza-parti városban jelenleg 24 kilométernyi villamos és 22 kilométer trolibuszpálya van. A most indult, 29,4 milliárd forintos összköltségvetésű program befejezését követően Szegeden hat trolibuszvonal lesz, fele annyi, mint a tízszer nagyobb Budapesten mondta Botka László szegedi polgármester, szocialista képviselő. A Dél-Alföldön induló fejlesztések közül a tömegközlekedés-fejlesztési program, az M43-as autópálya építése, az újszegedi fürdő fejlesztése, a 47-es út bővítése és rekonstrukciója, valamint Szentes belvárosának felújítása emelkedik ki. Magyarország egyébként az Európai Unióhoz vele együtt csatlakozott országok közül messze a legtöbb forrást és a leggyorsabban használta fel a már lezárult első nemzeti Fővárosi töprengések... fejlesztési terv részeként. Az MSZP budapesti vezetői körében végzett belső felmérés szerint a pártban elemi igény van arra, hogy 2010-ben már ne az SZDSZ jelöltje induljon a főpolgármesteri címért. A mintegy 500 válaszadó közül mindenki azt várja, hogy végre komolyan vehető szocialista politikus lépjen Demszky Gábor helyébe mondta az Indexnek Molnár Zsolt, az MSZP budapesti ügyvezető alelnöke, országgyűlési képviselő. A párt már gyártja azt a programot, amelyhez kiválasztják a legmegfelelőbb ember. Demszky Gábor ötödik ciklusában minden korábbinál erősebb lett az igény az MSZPben, hogy a következő önkormányzati választáson önálló szocialista jelölt induljon a főpolgármesterségért. Az MSZP fővárosi alelnöke szerint a 2010-es megmérettetést a szocialisták a szétesett kormánykoalíció ellenére az SZDSZ-szel együtt, de most már MSZP-s főszerepléssel képzelik el. A párt fővárosi vezetői, önkormányzati képviselői és delegáltjai körében elvégzett felmérés szerint nincs olyan, aki az eddigi metódus fenntartásával vágna neki 2010-nek. Molnár Zsolt szerint a többség nem akar ugyan szakítani a szabaddemokratákkal, mert szükségesnek tartja a közös fellépést, de azt szeretnék, hogy két év múlva már az SZDSZ támogatná a szocialista jelöltet, és nem fordítva. Az MSZP a 2010-es siker lehetőségét a közösségfejlesztő elgondolásokban látja, programja legfőbb újdonsága az lesz, hogy a közösségi terek, közösségi szemlélet kialakítására koncentrál majd.