Házi feladat! Tisza István magyar miniszterelnök álláspontja a lehetséges magyar szerb háború kérdésében! Írásban kérem megválaszolni: Tankönyv 24. oldal 3. sz. feladat (A bal alsó sarokban lévő kérdésre adandó válasz írásban.)
6. AZ ELLENFORRADALOM GYŐZELME
MIKOR ÁLLOMÁSOZTAK ROMÁN CSAPATOK BUDAPESTEN?
A ROMÁN MEGSZÁLLÁS Vörös hadsereg összeomlása után a román csapatok bevonultak Budapestre,majd a Dunántúl északi részét is megszállták. Hozzáláttak az ország módszeres kifosztásához. Tiszántúlon új közigazgatási rendszer kialakításához kezdtek hozzá. Új szociáldemokrata kormány alakult, amely visszaállította a polgári tulajdonviszonyokat. A polgári demokráciának hiányoztak a belső és külső feltételei.
SZERVEZŐDŐ ELLENFORRADALOM A proletárdiktatúra ellen belső ellenállás mellett két helyen is szervezkedtek. - Bécsben gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István vezetésével megalakult a Antibolsevista Comité (ABC). Nem tudtak jelentősebb erőket összpontosítani. - Szeged francia megszállás alatt ált. A szegedi kormány hadügyminisztere Horthy Miklós vezetésével új haderő szervezése, a Nemzeti Hadsereg. Horthy rövidesen függetlenítette magát, székhelyét áttette a román megszállástól mentes Dunántúlra. Tiszti szabad csapatok szerveződtek, amely terror alatt tartotta a lakosságot. Az ország lakosság a vörösterror után megismerkedett a fehérterror borzalmaival.
Héjjas Iván
A KOALÍCIÓS KORMÁNY MEGALAKULÁSA Antant Clerk tábornokot küldi Magyarországra a helyzet stabilizálása érdekében, (Kormány kell, amellyel az Antant aláírhatja a békeszerződést.) Tárgyalásokat folytatott Horthyval, a Szociáldemokrata Párttal (SZDP), Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP), és az új választásokon jelentős befolyást szerző Nagyatádi Szabó István vezette Kisgazda Párttal. Clark fellépésre a román csapatok visszavonultak a Tisza vonalai mögé. Kilátásba helyezte Horthynak szerepének méltánylását, ha megfékezi a terrort. Horthy bevonult a fővárosba és koalíciós kormányt hoztak létre (KNEP, Kisgazdapárt és SZDP). Új választásokat írtak ki, melyet a Kisgazdapárt nyert meg.
HTTPS://WWW.YOUTUBE.COM/WATCH?V=URCRAPMCBPY
HORTHY KORMÁNYZÓVÁ VÁLASZTÁSA Vita az ország államformájáról. Királyság vagy köztársaság. Minden jelentősebb politika erő a királyság mellett foglalt állást. Államfői tisztség bevezetésére bevezették a kormányzói méltóságot. 1920. március 1-én Horthy Miklóst kormányzóvá választották. Kormányzóválasztás után új kormány alakult, amely 1920. június 4-én aláírta a trianoni békeszerződést.
HORTHY LETESZI A KORMÁNYZÓI ESKÜT A NEMZETGYŰLÉSBEN 1920. MÁRCIUS 1-JÉN
TELEKI PÁL MINISZTERELNÖKSÉGE (1920. JÚLIUS-1921. ÁPRILIS) A KONSZOLIDÁCIÓ KEZDETE
TELEKI PÁL MINISZTERELNÖKSÉGE 1920 nyarán ismét kormányváltás, az új miniszterelnök Teleki Pál lett. Intézkedései során igyekezett megfékezni a jobb és bal oldali szélsőségeket. Kommunista pártot és szervezkedést betiltotta. Földosztás végrehajtása, de csak a nagybirtokok kis hányadát osztották fel. Sokan kaptak földet, így sok életképtelen kisbirtok jött létre. Így a nagybirtok rendszer érintetlen maradt.
NUMERUS CLAUSUS (ZÁRT SZÁM) Európa első zsidótörvénye! (1920. 25. tc.) Háború és a békeszerződés következtében rendkívüli gazdasági és társadalmi feszültségek. Trianon következtében 400 ezer magyar menekült a megmaradt ország területére. A társadalmi feszültségek felerősítették az antiszemitizmust. A nemzetgyűlés az egyetemi felvételek szabályozására származási és politikai törvény fogadott el, a numerus clausust (zárt szám). A rendelkezés alapvetően a zsidóságot sújtotta.
MAGYARORSZÁGON A NUMERUS CLAUSUS AZ 1920. ÉVI XXV. TÖRVÉNYCIKK KÖZKELETŰ ELNEVEZÉSE. Ennek alapján lépett életbe az a jogszabály, miszerint a tudományegyetemekre, a műegyetemre, a budapesti egyetemi közgazdaság-tudományi karára és a jogakadémiákra való beiratkozás feltételévé vált a nemzethűség s erkölcsi tekintetben feltétlenül megbízhatóság. másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes népfajokhoz és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctizedrészét. (1920. évi XXV. tc) E törvény nem tartalmazza a zsidó szót, de az 1920-ban 6%-os zsidóság számára az alsó korlátokról beszélő törvény valójában felső korlátot jelentett. Ha ugyanis ahhoz, hogy a maradék 94% nem-zsidóság legalább kitegye annak kilenctized-részét, szükség van 84,6% nemzsidó hallgatóra, következésképp a magyar zsidóságra egy 15,4%-os felső korlátozás adódik. Ezzel szemben 1920-ban csak 10,4% zsidó hallgató volt, tehát a zsidóság aránya még akár 4% ponttal növelhető is lett volna. A tényleges korlátozási probléma tehát nem a globális százalékok szintjén, hanem az egyes egyetemi szakirányokon belüli százalékok szintjén látszik csak. A választható szakok közti hagyományosan egyenetlen zsidó eloszlás (pl. a zsidó hallgatók 30 százalék körüli számaránya aránya az orvos- és jogászképzésben) miatt így az 1920-as törvény zsidóellenes tartalmú, annak ellenére, hogy ezt a törvény nem mondja ki szó szerint.