BICIKLIVEL BUDAPESTEN! KERÉKPÁROZÁSSAL KAPCSOLATOS ATTITŰDÖK ÉS SZOKÁSOK A FŐVÁROSBAN A STUDIO METROPOLITANA KHT. ÉS A DOUBLE DECKER KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA SAJTÓANYAG 2005. június 21. A Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. a Double Decker Kommunikációs és Vezetői Tanácsadó Kft.-vel együttműködve közvélemény-kutatást végzett a fővárosban élő lakosok körében. A kutatás a kerékpározási szokásokat, a városi kerékpározást akadályozó, nehezítő tényezőket vizsgálta, valamint a biciklivel, autóval, illetve gyalog közlekedők egymásról alkotott véleményére kérdezett rá. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK A budapestiek körében végzett felmérésből egyértelművé vált, hogy a városlakók szerint két fontos területen szükséges előrelépni ahhoz, hogy fejlődjön a budapesti kerékpáros közlekedés: 1. Elengedhetetlen a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése, a bicikliút-hálózat továbbfejlesztése, az akadálymentesítés kiterjesztése. 2. Nagyobb empátiára, egymásra-figyelésre van szükség mind az autósok, mind a gyalogosok és a kerékpárosok részéről. A válaszadók mindössze fele nyilatkozott úgy, hogy ült az elmúlt évben kerékpáron, és e csoportnak csupán tizede teszi ezt napi gyakorisággal. Bár a budapestiek nem elhanyagolható része használja kerékpárját napi tevékenységek (bevásárlás, munkába, iskolába járás stb.) végzésére, mégis legtöbben inkább kedvtelésből, sportként bicikliznek. Ebben az eredményben közrejátszhat, hogy hétvégén illetve ünnepnapokon a forgalom a városban jelentősen csökken, így a kerékpározás is biztonságosabb. Azok, akik szívesen bicikliznének, de mégsem teszik elsősorban a forgalomtól, az autósoktól félnek. A budapestiek alapvetően szolidárisak a közúti biciklistákkal: leginkább a kerékpárosok problémáit tekintik fontosnak (kevés a kerékpárút, nincs megoldva a biciklis közlekedés, nem figyelnek rájuk az autósok), míg a kerékpárosok által okozott problémák (szabálytalanok, nem figyelnek a gyalogosokra, túl gyorsan hajtanak) alacsonyabb társadalmi egyetértésre találtak. A válaszadók többsége szerint az autósok nincsenek tekintettel a biciklisekre, és nem tartják be a kerékpárosokra vonatkozó szabályokat, valamint sokan sérelmezik, hogy az autósok a kerékpárutakon parkolnak rendszeresen. A gyalogosok és kerékpárosok közti viszonyt jól tükrözi, hogy a budapestiek éppen fele szerint a gyalogosok nem tartják tiszteletben a kerékpárutakat, míg mindössze háromtizedük véli úgy, hogy a biciklisek nincsenek tekintettel a gyalogosokra. Ezzel szemben a rendszeresen autót vezető
budapestiek mintegy fele nyilatkozott úgy, hogy a kerékpárosok zavarják őket a forgalomban. Általánosnak tekinthető az egyetértés abban, hogy a városvezetésnek arra kellene törekednie, hogy a kerékpárutak az egész várost behálózzák, a bicikliseknek ne kelljen az autók között haladniuk. Kevés kerékpárút van Budapesten, sokkal több pénzt kellene fordítani kerékpárutak építésére és karbantartására. A járdákra felfestett kerékpárutak nem arattak osztatlan sikert a lakosság körében; a megkérdezettek több mint fele látja úgy, hogy nem mindig egyértelmű, hol kellene a gyalogosoknak közlekedni, és több mint negyedük egyenesen veszélyesnek tartja ezt a megoldást. A járdák kereszteződésekben való akadálymentesítésének problémája általános egyetértésre talált a válaszadók körében. A budapestiek többsége elutasítja, hogy megengedjék a biciklisek számára a buszsávok használatát. Összességében elmondhatjuk, hogy a kerékpárutak mennyiségének lakossági megítélése a legkritikusabb fővárosi problémákkal (parkolási helyzet, köztisztaság kérdése, utak állapota) van egy szinten, az elégedetlenség mértéke hasonló. A KUTATÁS HÁTTERE, CÉLJAI ÉS MÓDSZERTANA A kutatás célja a fővárosiak véleményének megismerése a budapesti kerékpározás témakörében. A Double Decker Kft. rendszeres telefonos adatfelvételt végez a budapesti lakosság körében a Studio Metropolitana Kht. számára. A kutatássorozat célja a fővárosiak véleményének megismerése különböző, aktuális, Budapesthez kapcsolódó témakörökben. Az adatfelvételre negyedévente kerül sor. Az adatfelvétel standard kérdőívvel, kérdezőbiztosok segítségével, telefonon keresztül történt 300 fős reprezentatív mintán. KÖZLEKEDÉSI SZOKÁSOK A városban leggyakoribb közlekedési forma a tömegközlekedés, a válaszadók közel fele jellemzően ezt használja, és további közel ötödük gyakrabban, mint az autót. A nők és a fiatalok inkább használják a tömegközlekedést, háromnegyedük jobbára a BKV eszközeit veszi igénybe utazásai során. A megkérdezettek hatoda közlekedik jellemzően autóval, és kevesebb mint tizedük - főleg a férfiak és a középkorúak - bár gyakrabban járnak autóval, a tömegközlekedés segítéségét is igénybe szokták venni. A fővárosiak közel fele rendszeresen vezet autót, elsősorban a férfiak, akik körében ez az arány megközelíti a háromnegyedet is. Az autóvezetők aránya az iskolai végzettség növekedésével párhuzamosan nő, illetve a középkorúak azok, akik a többi korcsoporthoz viszonyítva gyakrabban vezetnek autót. 2
KERÉKPÁROZÁSI SZOKÁSOK A fővárosiak mindössze 1 százaléka jelezte, hogy kizárólag kerékpárral közlekedik a városban. Elsősorban a fiatal középkorúak, s ezzel összefüggésben a szakmunkásképző valamint főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők körében tapasztalhatjuk a kerékpár gyakoribb használatát. A közlekedési szokások vizsgálatánál kiderült, hogy a fővárosiak elenyésző része közlekedik a városban kizárólag kerékpárral, és meglehetősen sokan autóval. Elsőként megvizsgáltuk, hogy a budapestiek közül kik azok, akik egyáltalán nem tudnak biciklizni. A megkérdezettek tizede nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem tud kerékpározni, különösen a nők, az idősek és ezzel összefüggésben a legalacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Ezzel szemben a fővárosiak közel kétötöde nyilatkozott úgy, hogy nagyon jól tud kerékpározni, és további kétötödük elég jól. Különösen a férfiak vélik magukat jó kerékpárosnak, több mint kilenctizedük nyilatkozott így. Ezen felül a fiatalabbak és a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkezők között találjuk a legjobb kerékpárosokat. Biciklizett-e az elmúlt egy évben? igen 48% N=teljes minta nem 52% Bár a válaszadók közel kilenctizede tud kerékpározni, őket mégsem tekinthetjük potenciális bicikliseknek, hiszen sokan évek óta nem ültek kerékpáron. Arra a kérdésre, hogy biciklizett-e az elmúlt egy évben, már csupán a megkérdezettek fele válaszolt igennel, míg demográfiai különbségeket vizsgálva a férfiak körében ez az arány közel kétharmad, illetve a legfiatalabbak körében megközelíti a háromnegyedet is. A legidősebbek alig ötöde kerékpározott az elmúlt egy évben. Azok közül, akik kerékpároztak az elmúlt egy évben alig több mint tizedük vallott úgy, hogy (majdnem) minden nap kerékpárra ül, és további több mint negyedük hetente legalább egyszer. 3
Milyen gyakran biciklizik mostanában? hetente egyszer 12% hetente többször 15% havonta többször 12% (majdnem) minden nap 12% havonta egyszer 15% ritkábban 33% N=akik bicikliztek az elmúlt egy év ben, 145 f ő Havi néhány alkalommal biciklizik a megkérdezettek alig több mint negyede, és harmaduk még a havi egy alkalomnál is ritkábban. Munkába járni a kerékpározók háromötöde szokott. Értelemszerűen a legfiatalabb és legidősebb korosztály tagjai (1-2 évesek és 0 évesek vagy idősebbek) körében ez az arány alacsonyabb. Az előbbi csoport tagjainak egy része iskolába jár, míg a legidősebbek nagy része már nyugdíjban van. Ezzel összefüggésben a legalacsonyabb iskolai végzettségűek között is kevesebb a munkába járó. A kerékpározók mindössze hatoda jelezte, hogy előfordult már, hogy biciklivel ment dolgozni, és mindössze százalék közelíti meg munkahelyét rendszeresen, szinte minden nap kerékpárral. Egyetemre, iskolába járni a kerékpározók közel kétötöde szokott, értelemszerűen a fiatalabbak leginkább, körükben ez az arány meghaladja a háromnegyedet is. Az iskolába járók közel kilenctizede soha nem kerékpárral közelíti meg az oktatási intézményt, míg 8 százalékuk ritkán és további hat százalékuk gyakran ül biciklire, ha az iskolába akar eljutni. Bevásárolni a kerékpárosok több mint kilenctizede szokott, ám háromnegyedük ezt soha nem biciklivel teszi. Kevesebb mint tizedük szinte mindig, további tizedük gyakran és hatoduk ritkán szokott bevásárolni járni kerékpárral. Kirándulni is sokan járnak a biciklizők közül: mintegy négyötödük vallott így, és közülük sokan, közel felük legalább ritkán, de jár kerékpárral kirándulni. A kirándulók ötöde gyakran, míg 5 százalékuk szinte mindig kerékpárral indul el a természetbe. Szórakozni, buliba menni szintén a kerékpározók háromötöde szokott, természetesen a fiatalabbak nagyobb arányban. Ám a szórakozni járó biciklisek mindössze 15 százaléka jelezte, hogy igénybe szokta venni a kerékpárját, amikor bulizni megy, és csupán 1 százalékuk az, aki szinte minden alkalommal. 4
Hol szokott kerékpározni? elsõsorban Budapesten 45% NT 2% 2% elsõsorban Budapesten kívül 28% Budapesten is és Budapesten kívül is N=akik bicikliztek az elmúlt egy év ben, 145 fő Az elmúlt egy évben kerékpározó megkérdezettek több mint negyede Budapest területén és a fővároson kívül is szokott kerékpározni, további negyedük főként Budapesten kívül, míg közel felük elsősorban Budapest határain belül ül biciklire. A KERÉKPÁROZÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ INFRASTRUKTURA ÁLTALÁNOS MEGÍTÉLÉSE A megkérdezettek több mint kétötöde szerint jó Budapesten élni; e csoport közel fele nagyon jónak, a többiek pedig inkább jónak ítélték a fővárosi életet. A legmagasabb értékeket (2, az ötfokú skálán) a kerékpárutak állapotával való elégedettség érte el, bár még ez is a közepesnél alacsonyabbat jelent. Az e témakörben leginkább érintett, gyakrabban bicikliző, így a kerékpárutakat gyakrabban igénybe vevő fiatalok és elsősorban a férfiak némiképp elégedettebbek. Legkevésbé azok elégedettek a kerékpárutak állapotával, akik rendszeresen Budapest határain kívül kerékpároznak. A kerékpárutak számával ugyanakkor már kevésbé elégedett a budapesti lakosság; mindössze kettes átlagot ért el e tényező megítélése. A járdák állapotának megítélése nem osztotta meg a válaszadókat: összességében 2,-os átlagot ért el, a fiatalabbak és a legmagasabb iskolai végzettségűek körében azonban szignifikánsan magasabb, közel 3-as értékeket tapasztalhatunk. A köztisztasággal való elégedettség már a kettes átlagot sem érte el ötfokú skálán. A parkolási helyzetről és az utak állapotáról is nagyon rossz véleménnyel vannak a fővárosiak. Az utak állapotával közel háromnegyedük nagyon elégedetlennek vallotta magát különösen azok, akik szoktak autót vezetni, és ezzel összefüggésben a férfiak, és csupán néhány százalékra tehető azok aránya, akik elégedettek. 5
Elégedettség az alábbi tényezőkkel Budapesten A bicikliutak állapotával 2, A járdák állapotával 2, A bicikliutak számával 2 A köztisztasággal 1, A parkolási helyzettel 1,8 Az utak állapotával 1,4 1 2 3 4 5 N=teljes minta átlagok ötfokú skálán: 1 - nagyon elégedetlen 5 - nagyon elégedett MIÉRT NEM SZOKOTT BICIKLIZNI? Azok, akik bár tudnak, mégsem szoktak biciklizni, sokszor az egészségügyi állapotukra, valamint az életkorukra hivatkoznak. Miért nem biciklizik? Nem merek a budapesti forgalomban biciklizni. 1 2 15 55 Nem tudom tömegközlekedési eszközön szállítani a biciklit. 1 2 15 44 Budapesten alkalmatlan az utak burkolata a biciklizésre. 14 7 18 40 Nincs elég kerékpárút 15 20 37 Budapesten olyan rossz a levegő, hogy kifejezetten káros biciklizni. 14 1 15 41 3 Ahová mennék, ott nem tudnám hová tenni a biciklit. 25 7 8 18 33 Kényelmetlen dolog biciklivel közlekedni. 37 13 13 22 3 Nem tudnám otthon hol tartani a biciklit. 54 7 5 27 2 Lusta vagyok biciklizni. 50 15 Nincs anyagi lehetőségem arra, hogy kerékpárt 2 7 7 13 2 vásároljak 0% 20% 40% 0% 80% 0% egyáltalán nem jellemzõ inkább nem jellemzõ jellemzõ is meg nem is inkább jellemzõ nagyon jellemezõ NT/NV N=akik tudnak biciklizni, de nem szoktak, 123 f ő
A válaszadók elsősorban objektív okokra vezették vissza tartózkodásukat a kerékpározástól, mint például a városi biciklizés veszélyessége, a kerékpárutak hiánya, a nem megfelelő útburkolat, rossz levegő, míg a szubjektívebb okok, kényelmetlenség, lustaság, csak a rangsorban hátrébb találhatóak. A legmagasabb értéket a forgalomtól való félelem érte el, átlagosan négyesre értékelték a válaszadók. A budapestiek 70 százaléka jellemzőnek ítélte a forgalomtól való félelmet, különösen a nők félnek az autók közötti kerékpározástól. A budapestiek keveslik a kerékpárutakat és kifogásolják az utak burkolatát, mely a megkérdezettek szerint nem alkalmas a biciklizésre. Sokan szeretnék tömegközlekedési eszközökön szállítani kerékpárjukat, ám erre nincs sok lehetőségük. Ez megkönnyítené a forgalmasabb, nehezebb és hosszabb szakaszok áthidalását a városban. Szintén fontos problémának (közepesnél jellemzőbbnek érzik), hogy ahova mennének, ott nem tudják hova tenni a kerékpárjukat. Valóban fontos probléma a biciklik tárolásának kérdése, a városban kevés helyen van kihelyezett tároló, ahol biztonságban tudhatnák a fővárosiak kerékpárjukat. Bár a megkérdezettek több mint harmada még otthon sem tudná hol tárolni biciklijét. A válaszadók harmada szerint a kerékpározás kényelmetlenséggel jár, míg közel negyedük egyenesen lustának tartja magát. A nem biciklizők ötödének nincs anyagi lehetősége arra, hogy kerékpárt vásároljon magának, körükben felülreprezentáltak a legfiatalabbak, akik közül soknak nincs még saját jövedelme. Bár a megkérdezettek közel kétharmada egyetértett azzal, hogy nincs elég kerékpárút, mégis csupán ötödük vallott úgy, hogy ha a jelenleginél több, jól összefüggő kerékpárút lenne Budapesten, akkor valószínűleg biciklizne, és további tizedük biztosra ígérte ez esetben a kerékpáros forgalomban való részvételét. Közel hatoduk ebben az esetben sem, és további több mint harmaduk biztosan nem pattanna biciklire Budapesten. Arra a kérdésre, hogy ha a jelenleginél több, jól összefüggő kerékpárút lenne Budapesten, akkor használnák-e kerékpárjukat a városban is, a városon kívül biciklizők hatoda válaszolta, hogy akkor sem biciklizne Budapesten, ha kiépített kerékpárút-hálózattal rendelkezne a város. A Budapesten jelenleg nem biciklizők több mint negyede vallott azonban úgy, hogy ebben az esetben valószínűleg kerékpározna Budapest határain belül is, illetve további közel tizedük biztos benne, hogy kerékpárutakon hajlandó lenne a városban is tekerni. KERÉKPÁROSOK ÉS KERÉKPÁROSOKKAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK MEGÍTÉLÉSE A budapestiek alapvetően a biciklisek pártján állnak, leginkább a kerékpárosok problémáit tekintették fontosnak (kevés a kerékpárút, nincs megoldva a kerékpáros közlekedés, nem figyelnek rájuk az autósok, stb.), míg a biciklisek által okozott problémák (szabálytalanok, nem figyelnek a gyalogosokra, túl gyorsan hajtanak) alacsonyabb társadalmi egyetértésre találtak. 7
Legtöbben, a válaszadók közel kilenctizede egyetértett azzal az állítással, hogy a városvezetésnek arra kellene törekednie, hogy a kerékpárutak az egész várost behálózzák, a bicikliseknek ne kelljen az autók között haladniuk. A válaszadók háromnegyede szerint kevés kerékpárút van Budapesten. A kérdezettek több mint háromnegyede egyetért azzal, különösen az idősebbek és ezzel összefüggésben, hogy sokkal több pénzt kellene fordítani kerékpárutak építésére és karbantartására. A válaszadók kétharmada szerint az autósok nincsenek tekintettel a biciklisekre, mely állítással szignifikánsan többen értettek egyet azok közül, akik elsősorban Budapest területén belül kerékpároznak. A fővárosiak fele gondolja úgy, hogy az autósok nem tartják be a kerékpárosokra vonatkozó szabályokat és több mint kétötödük sérelmezi, hogy az autósok a kerékpárutakon parkolnak rendszeresen. A budapestiek éppen fele szerint a gyalogosok nem tartják tiszteletben a kerékpárutakat, míg mindössze háromtizedük véli úgy, hogy a biciklisek nincsenek tekintettel a gyalogosokra. A járdákra felfestett kerékpárutak nem arattak sikert a lakosság körében; a megkérdezettek több mint fele látja úgy, hogy nem mindig egyértelmű hol kellene a gyalogosoknak közlekedni, és több mint negyedük egyenesen veszélyesnek tartja ezt a megoldást. A biciklisellenes állítások többsége alacsony támogatottságot mutat: a megkérdezettek közel harmada szerint a kerékpárosok nem tartják be a közlekedési szabályokat, különösen a férfiak gondolják így. A biciklisek gyorshajtását csupán az összes válaszadó negyede, s leginkább azok kifogásolták, akik nem, vagy csak ritkán kerékpároznak. A válaszadók közel háromtizede szerint a biciklisek nincsenek tekintettel a gyalogosokra, főleg az idősebbek vélekednek így. Míg a járdák akadálymentesítésével a válaszadók hathetede ért egyet ez természetesen szélesebb rétegeket érint, nem csupán a bicikliseket addig a vasúti síneken való kerékpáros átkelés nehézségeit csupán alig több mint a kérdezettek fele veti a városvezetés szemére. A kerékpárutakon elhelyezett oszlopok melyek az autók kerékpárútra való behajtását hivatottak megakadályozni, ám a biciklisek számára is számos nehézséget okoznak már csupán a megkérdezettek kevesebb mint felét zavarja. A válaszadók közel háromnegyede nem ért egyet azzal, hogy megengedjék a kerékpárosok számára a buszsávok használatát, különösen a középkorú férfiak ellenzik az ötletet. 8
Egyetért-e az alábbi állításokkal? I. Arra kellene törekedni, hogy a bicikliutak az egész várost behálózzák, a bicikliseknek lehetõleg ne kelljen az autók között közlekedni. A városban nincs hol lerakni a bicikliket. Szükség lenne arra, hogy a járdákról minden keresztezõdésben akadálymentesen le lehessen hajtani. Sokkal több pénzt kellene fordítani bicikliutak építésére és karbantartására. Kevés a bicikliút Budapesten A legtöbb helyen nincs megoldva az, hogy a biciklisek is át tudjanak kelni a vasúti síneken. Autósok nincsenek tekintettel a biciklisekre. 4,7 4,5 4,5 4,3 4,3 4,1 4 Az autósok nem tartják be a kerékpárosokra vonatkozó szabályokat. A gyalogosok nem tartják tiszteletben a bicikliutakat. 3,7 3,7 N=teljes minta 1 2 3 4 5 átlagok ötfokú skálán: 1 - egyáltalán nem ért egyet 5 - teljesen egyetért Az autósok fele és a gyalogosok harmada kifogásolja a kerékpárosok helyenként szabálytalan közlekedését. A rendszeresen autót vezető válaszadók fele jelezte, hogy zavarják a kerékpárosok autósként a forgalomban. E válaszadók harmada szerint balesetveszélyesen közlekednek, negyedük pedig arra panaszkodott, hogy feltartják a forgalmat, kerülgetni kell őket. Alig több mint tizedük kiszámíthatatlannak és figyelmetlennek tartja a bicikliseket, kevesebb mint tizedük kifogásolja, hogy nincsenek mindig kivilágítva a kerékpárosok a forgalomban.
Miért zavarják a biciklisek autósként a forgalomban? Spontán említések nem tartják be a szabályokat, balesetveszélyesek 33 feltartják a forgalmat, kerülgetni kell őket 25 kiszámíthatatlanok 13 figyelmetelnek 12 pofátlanok nincsenek kivilágítva egyéb 1 0 20 40 0 80 0 N=akiket zav arnak a biciklisek autósként a f orgalomban, f ő Gyalogosként az összes megkérdezett harmadát zavarják a biciklisek, elsősorban mert a gyalogosok szerint szabálytalanul, agresszíven, gyorsan közlekednek, tizedük szerint nincsenek tekintettel a gyalogosokra, sokan szűknek tartják a járdákat, és félnek is kerékpárosoktól. Több mint hatoduk szerint a járda a gyalogosoké, nincs ott keresnivalójuk a kerékpárral közlekedőknek.
Miért zavarják a biciklisek gyalogosként a járdán? Spontán említések nem közlekednek szabályosan, agresszívek, durvák, 3 a járda a gyalogosoké 17 nincsenek tekintettel a gyalogosokra szűk a járda fél tőlük 8 egyéb N=akiket zav arnak a biciklisek gy alogosként a járdán, 8 f ő 0 20 40 0 80 0