ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÓK / PROCEEDINGS

A MAGYAR BUIATRIKUS TÁRSASÁG XXV. NEMZETKÖZI KONGRESSZUSA XXV JUBILEE INTERNATIONAL CONGRESS OF THE HUNGARIAN ASSOCIATION FOR BUIATRICS 2015. SZEPTEMBER 13-16. SEPTEMBER 13-16, 2015 BUDAPEST, HUNGARY ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÓK / PROCEEDINGS SZERVEZŐK / ORGANISERS: Magyar Buiatrikus Társaság / Hungarian Association for Buiatrics Osztrák Buiatrikus Társasággal együttműködve / In cooperation with the Austrian Association for Buiatrics MTA-SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport / MTA-SZIE Large Animal Clinical Research Group ISBN: 978-963-12-3377-3 BUDAPEST, 2015 1

MAGYAR BUIATRIKUS TÁRSASÁG ELNÖKSÉGE BOARD OF THE HUNGARIAN ASSOCIATION FOR BUIATRICS Elnök * President Szenci Ottó Titkár * Secretary Brydl Endre Tagok * Members Abonyi Tamás Bajcsy Árpád Csaba Bartyik János Kocsis László Könyves László Lehoczky János Mészáros Gyula Sztakó István Varga Tamás Számvizsgáló Bizottság * Audit Committee Vajas József Jurkovich Viktor Kovács Péter Tiszteletbeli tagok * Honorary members Kovács Ferenc Németh Ferenc Vajdovich Károly Senior Tanácsadó Testület * Senior Advisory Board Kovács Ferenc Köcsky László Pécsi Tamás Szemerédi Gyula Szervező Bizottság * Organising Committee Elnök * President Szenci Ottó Titkár * Secretary Brydl Endre Tagok * Members Albert Ervin Buják Dávid Horváth András Jurkovich Viktor Kovács Péter Könyves László Lénárt Lea Szelényi Zoltán 2

SZARVASMARHA-, JUH- ÉS KECSKE EGÉSZSÉGÜGY HATÁSA A TERMELÉS GAZDASÁGOSSÁGÁRA / EFFECT OF BOVINE, OVINE AND CAPRINE HEALTH ON PRODUCTION EFFICIENCY Printed in: A/3 Press Ltd Budapest, Hungary 3

Előszó A Magyar Buiatrikus Társaság XXV. Jubileumi Nemzetközi Kongresszusát Budapesten, a Hotel Héliában rendezzük meg 2015. szeptember 13-16. között. A kongresszus jó alkalmat ad arra is, hogy társaságunk alapításának 25. évfordulójáról is méltón megemlékezzünk. Kongresszusunk egyben az első Magyar Osztrák Buiatrikus találkozó is. A Magyar Buiatrikus Társaságot 25 évvel ezelőtt 14 állatorvos alapította azzal a céllal, hogy a szakterületen dolgozó állatorvosok és állattenyésztők számára színvonalas szakmai fórumot teremtsenek, ahol a kollégák folyamatosan megszerezhetik a legújabb szakmai ismereteket, biztosított legyen számukra folyamatos szakmai továbbképzésük és kicserélhessék szakmai tapasztalataikat. Az alapító tagok a következők voltak: Dr. Albert Mihály, Dr. Brenner József, Dr. Fekete Sándor György, Dr. Fitos Gyula, Dr. Gaál Tibor, Dr. Huszenicza Gyula, Dr. Magdus Melinda, Dr. Pintér Zsolt, Dr. Rudas Péter, Dr. Szenci Ottó, Dr. Szita Géza, Dr. Tóth József, Dr. Zöldág László és Dr. Vörös Károly. A Magyar Buiatrikusok Társasága XXV. Jubileumi Nemzetközi Kongresszusának az a legfőbb célja, hogy az állatorvosok, állattenyésztők számára lehetővé tegyük, hogy szakmai tudásukat felfrissítsék, gyarapítsák. Ugyanakkor lehetőség nyílik arra is, hogy az ezen a területen dolgozó szakemberek megismerhessék egymás eredményeit és kicserélhessék tapasztalataikat. Kongresszusunknak sajnálatos módon ismételten különös jelentőséget ad az is, hogy a tej felvásárlási ára újra alacsony szintre csökkent, ami tovább rontja az ágazat amúgy sem túl kedvező jövedelemtermelő képességét. Mára már valóban hagyomány, hogy nemcsak a szarvasmarha-, hanem a juh- és kecskeegészségügy is szerepel a programunkban. Mindent meg kell azért tennünk, hogy mindkét ágazat még jobban megerősödhessen hazánkban. A korábbi kongresszusok kedvező tapasztalata alapján ez évben az ELANCO gondozásában kerekasztal megbeszélést (Workshop) tartunk, amelynek a témája Az ellenálló-képesség szerepe és hatása a tehenek egészségre és a termelésére az ellés körüli időszakban. Fontosnak tartjuk a téma részletes megbeszélését, mert az e területen elkövetett hibáknak káros szaporodásbiológiai, termelési és nem utolsósorban gazdasági következményei vannak. Bízunk abban, hogy a hazai és külföldi szarvasmarha-, juh- és kecsketenyésztésben dolgozó állatorvosok és állattenyésztők tevékeny közreműködésükkel hozzájárulnak jubileumi kongresszusunk sikeréhez. A szervezők azon dolgoztak, hogy egy sikeres kongresszusról sok hasznos információval térhessenek haza a résztvevők, segítve ezzel jövőbeni munkájukat annak hangsúlyozásával, hogy gazdaságosan termelni csak egészséges állatokkal lehet. Ismerje meg Ön is a tudomány által feltárt lehetőségeket! Budapest, 2015. szeptember 13. Dr. Ottó Szenci President Dr. Endre Brydl Secretary 4

Foreword XXV Jubilee International Congress of the Hungarian Association for Buiatrics will be held in Danubius Health Spa Resort Helia, Budapest between September 13 and 16, 2015. The Congress gives a good opportunity to celebrate the XXV Anniversary of the Foundation of the Hungarian Association for Buiatrics. The Congress also serves as the 1 st Hungarian Austrian Buiatrics Meeting. The Hungarian Association for Buiatrics was founded 25 years ago by 14 veterinarians aiming to create opportunity of high level continuous postgraduate education as well as exchange of experiences of the veterinarians and agriculture engineers in this field. The founding fathers of the Association were as following: Dr. Mihály Albert, Dr. József Brenner, Dr. Sándor György Fekete, Dr. Gyula Fitos, Dr. Tibor Gaál, Dr. Gyula Huszenicza, Dr. Melinda Magdus, Dr. Zsolt Pintér, Dr. Péter Rudas, Dr. Ottó Szenci, Dr. Géza Szita, Dr. József Tóth, Dr. László Zöldág and Dr. Károly Vörös. The most important aim of the XXV International Congress of the Hungarian Association for Buiatrics is to give opportunity for the veterinarians and agricultural engineers to update and increase their professional knowledge and skill as well as at the same time practitioners and experts can learn about the results of each other and exchange their experiences. The importance of our Congress is unfortunately increased by the fact that the milk prices decreased again which diminished the not so good economy of dairy farm. Traditional aim of our Congress is to update the scientific knowledge and professional skills of veterinary surgeons and agricultural engineers in bovine, ovine and caprine practice to enable them to achieve an ever-increasing qualification and help them get more familiar with each other. Due to favourable experiences of our previous Congresses Workshop will be organised in cooperation with ELANCO. The topic of the Workshop is "The role of immunity around calving and its impact on health and performance in dairy cows". Special emphasis is given to those facts that profitable production is possible only with healthy animals. Discover the new scientific results for your practice! In addition to the scientific programme social programmes will be organised for the participants. The exhibition area will present products manufactured by various companies. The organisers will spare no efforts in offering you successful and useful days in Hungary. We do hope that the programme of the Congress will aim at updating the scientific knowledge and professional skills of veterinary surgeons and agricultural engineers in bovine, ovine and caprine practice to enable them to achieve a high qualification and help them get more familiar with each other. Dr. Ottó Szenci President Dr. Endre Brydl Secretary Notice to Readers Presentations published in the Hungarian Veterinary Journal are not peer-reviewed or referred. All statements, opinions and conclusions contained in presentations in the Hungarian Veterinary Journal are there of the author(s), and are not necessarily those of the Organising Scientific Committee. 5

Magyar Buiatrikus Társaság XXV. Jubileumi Nemzetközi Kongresszus Programja * Programme of the XXV Jubilee International Congress of the Hungarian Association for Buiatrics 2015. szeptember 13. * September 13, 2015 17.00 21.00 Regisztráció * Registration Danubius Hotel Helia / Danubius Health Spa Resort Helia, Budapest 19.00 Nyitófogadás * Welcome party 2015. szeptember 14. * September 14, 2015 08.00 Regisztráció * Registration 09.00 Megnyitó * Opening SZENCI Ottó elnök / president & BRYDL Endre titkár / secretary & SÓTONYI Péter dékán/dean Üléselnök * Chairwomen Kerstin MÜLLER & VINCZE Boglárka 09.15 K. J. Lorenz & W. Baumgartner Ausztria Control of Johne s disease (paratuberculosis) in European cattle A paratuberkolózis (Johne-betegség) kontrollja az európai szarvasmarha állományokban 09.35 Bognár et al. Szubklinikai Mycobacterium avium ssp. paratuberculosis fertőzöttség hatása tejelő tehenek egészségére és teljesítményére előzetes eredmények The effects of subclinical M. avium ssp. paratuberculosis infection on the health and production parameters of dairy cows preliminary results 09.50 Klaus Doll Németország Current status of BVD control in Germany and in other European countries A BVD kontroll jelenlegi helyzete Németországban és más európai országokban 6

10.15 Szabára et al. A szarvasmarha vírusos hasmenése vírusának (BVDV) szero- és vírusprevalenciája Magyarországon Serological and virological prevalence of bovine viral diarrhoea virus (BVDV) in cattle herds in Hungary 10.30 Kávészünet * Coffee break Poszter szekció * Poster session Üléselnök * Chairmen BAUMGARTNER Walter & BAJCSY Á. Csaba 11.00 Gaál Csaba Nagyüzemi tejelő szarvasmarha-állományok BVD fertőzöttsége Magyarországon Seroprevalance of BVD in large dairy cattle herds in Hungary 11.15 Szabára et al. Anaplasma marginale fertőzöttség szeroprevalenciája és az életkor, mint rizikófaktor vizsgálata hazai nagy létszámú tejelő tehenészetben The apparent seroprevalence and the odds of Anaplasma marginale infection in a Hungarian large scale dairy cattle herd 11.30 Gerrit A. Hooijer Hollandia Cow Compass: a Dutch monitoring system of risk factors for the production process of milk Cow Compass: holland módszer a kockázati tényezők és a tejtermelés folyamatának monitorozására 12.00 Gáspárdy et al. A kérődzés intenzitása, mint az állati jóllét fontos indikátora nagytejű tehénállományokban Rumination intensity as an important indicator of animal welfare in high-yielding dairy herds 12.15 Maximilian Schuh Ausztria Risk management of mycotoxins in ruminants Mikotoxinok rizikó menedzsmentje kérődzőkben 12.30 Ebéd * Lunch Üléselnök * Chairmen DOLL Klaus & HORVÁTH András 14.00 Fodor et al. A baloldali oltógyomor-helyzetváltozás műtéti megoldásának gazdasági elemzése egy nagy létszámú tehenészetben Decision analysis of the surgical correction of left displaced abomasum in a large-scale dairy herd 14.15 Willem Schultheiss Dél-Africa The economic effect of rumen lesions detected at slaughter in South-African feedlot cattle A vágáskor észlelt bendőbeli sérülések gazdasági hatása a dél-afrikai hízómarha telepeken 7

14.30 Kerstin Müller Németország 14.55 Johann Kofler Ausztria Etiology, diagnosis and treatment of digital dermatitis in dairy cows A dermatitis digitalis kórfejlődése, felismerése és kezelése tehenekben Evaluation of a simple surgical treatment regime for bovine digital dermatitis-associated white line lesions and sole ulcers ( non-healing bovine hoof disorders) in dairy cows A dermatitis digitalis által fertőzött fehérvonal elválás és nem gyógyuló talpfekély egyszerű sebészi kezelése 15.15 Jurkovich et al. Lábvég-egészségügyi állomány vizsgálatok tejtermelő tehenészetekben Assessment of claw health and lameness in dairy cattle herds 15.30 Kávészünet * Coffee break Poszter szekció * Poster session Üléselnök * Chairmen HOOIJER A. Gerrit & SZELÉNYI Zoltán 16.00 Khol et al. Ausztria 16.15 Nagy Szabolcs 16.30 Pavol Mudron Szlovákia 16.45 Kovac et al. Szlovákia 17.00 Sofie Piepers Belgium Methods an point of time for emergency killing in cattle A szarvasmarhák vészhelyzetben való elaltatásának módszerei és időpontja Tenyészállatok automatizált citogenetikai szűrővizsgálatai flow citometria és DNS- hisztogram analízis alkalmazásával Automatized cytogenetic screening tests of breeding animals with flow cytometry and DNA histogram analysis Effect of inflammatory diseases on blood haptoglobin in dairy cows A gyulladásos betegségek hatása a vér haptoglobinszintjére tejelő szarvasmarhákban Mastitis of dairy cattle and immune system Tejelő tehenek tőgygyulladása és az immunrendszer The latest insights on Startvac studies A legfrissebb kutatási eredmények a Startvac vakcináról 17.30 Muntyán János A mastitis elleni vakcinázás 5 éves eredményei egy nagyüzemi tejelő tehenészetben - Results of 5 year vaccination against mastitis in a Hungarian large-scale dairy farm 17.45 Hankó-Faragó Emese Bizonyított hatékonyság új alkalmazási móddal Proven efficacy with a novel application 19.30 Vacsora dinner 21.00 Csík zenekar koncertje Előadóterem / Concert of Csík band Lecture room 8

2015. szeptember 15. * September 15, 2015 08.00 Regisztráció * Registration Üléselnök * Chairmen TAVERNE Marcel & SZENCI Ottó 09.00 Marcel Taverne Hollandia Pregnancy losses after embryo transfer in dairy cows, as characterized by plasma levels of progesterone and bovine pregnancy-associated glycoprotein-1 Embrióátültetést követő vemhességi veszteségek jellemzése tejelő tehekenben a vérplazma progeszteron és PAG-1 koncentráció meghatározása alapján 09.20 Szenci et al. A vemhesség alatti magzati veszteségek megelőzése gyógyszeres kezeléssel tejelő szarvasmarhákban Pharmacological control of pregnancy loss in dairy cow 09.40 Ulrich Bleul Svájc 10.00 Babic et al. Horvátország Ovarian dynamics in cows with ovarian cysts Tüszőfejlődés dinamikája petefészek ciszták esetén szarvasmarhában Influence of increase of usage of animal models as replacement of alive animals in teaching artifitial insemination of cows on non-return rate of cows and heifers in Croatia A mesterséges termékenyítés oktatásában az élő állatok helyettesítésére szolgáló állati modellek egyre növekvő alkalmazásának hatása a tehenek és üszők visszaivarzására Horvátországban 10.15 Vincze & Szenci A borjúmagzat ultrahangvizsgálata: lehetőségek és korlátok Fetal ultrasonography in cattle: advanteges and limitations 10.30 Kávészünet * Coffee break Poszter szekció * Poster session Üléselnök * Chairmen BLEUL Ulrich & SZELÉNYI Zoltán 11.00 Samardzija et al. Horvátország 11.20 John Mee Irország 11.40 Dragan Gvozdic Szerbia Intrauterine use of ozone in domestic ruminants - Ózon intrauterin használata kérődző háziállatokban Hormonal protocols vs heat detection is the debate concluded or should we still be concerned? Hormon protokollok vs. ivarzásmegfigyelés a vita eldőlt vagy még mindig van okunk nyugtalankodni? Negative energy balance and follicular development in transition dairy cows Negatív energia egyensúly és a tüszők fejlődése az előkészítés időszakában 9

12.10 Manfred Fürll Németország 12.30 Ebéd * Lunch Occurrence, significance and etiology of hypokalemia in cows Hypokalaemia előfordulása, kóroktana és jelentősége szarvasmarhában Üléselnök * Chairmen MEE John & BRYDL Endre 14.00 Könyves et al. Metabolic and production responses to xylanase enzyme preparation feeding in dairy cows Xylanáz tartalmú enzimkészítményekre adott metabolikus és termelési válaszreakciók tejelő tehenekben 14.15 Szelényi et al. Szubklinikai ketózis kezelése tejhasznú szarvasmarhákban cianokobalamin és butafoszfán (Catosal ) tartalmú készítménnyel Treatment of subclinical ketosis in dairy cattle with a product containing cyanocobalamin and butaphosphan (Catosal ) 14.30 Brydl et al. Szubklinikai anyagforgalmi zavarok előfordulási gyakorisága magyarországi tejhasznú tehénállományokban az utóbbi két évtizedben Incidence rate of subclinical metabolic disorders in Hungarian dairy herds during the last two decades 14.45 Josef Illek Csehország 15.00 Andrea Biondi Svájc 15.15 Esteves Rui Lopes Franciaország Monitoring and managing of energy metabolism in transition dairy cows Az energia-anyagcsere monitorozása és menedzselése tejelő tehenekben az ellés körüli időszakban The use of an innovative tool to assess the body condition score Innovatív eszköz használata a testkondíció pontozásában Eprinex the volume of evidence, now in Hungary Eprinex a nyilvánvaló bizonyitékok sokasága, most Magyarországon 15.30 Kávészünet * Coffee break Poszter szekció * Poster session Üléselnök * Chairmen HAN Bo & JÁNOSSY Szilárd 16.00 Wang et al. Kina 16.15 Liu et al. & Han, B. Kina Isolation, identification and antibiotic susceptibility profiles of bovine mastitis pathogens from Ningxia, China A kínai Ningxia tartományban előforduló tőgygyulladást okozó kórokozók izolálása, meghatározása és antibiotikum érzékenység profil meghatározása Molecular and phenotypic characterization of Aerococcus viridans associated with subclinical bovine mastitis Szarvasmarha szubklinikai tőgygyulladásával kapcsolatos Aerococcus viridans molekuláris és phenotipusos jellemzése 10

16.30 Baumgartner et al. Ausztria Outbreak of subclinical mastitis due to Streptococcus (Sc.) dysgalactiae spp. equisimilis in an Austrian dairy herd Streptococcus (Sc.) dysgalactiae subsp. equisimilis okozta szubklinikai mastitis járvány egy ausztriai tehenészetben 16.45 Ózsvári & Lipthay A tőgyfertőtlenítés és a fejőberendezések tisztítása a magyarországi tejelő tehenészetekben Udder disinfection and cleaning of milking machines in the Hungarian dairy herds 17.00 Ergene et al. Ciprus 17.15 Hisira et al. Szlovákia Diagnosis of subclinical mastitis of dairy cows by using quick test, Californian mastitis test and somatic cell count Tejelő tehenek szubklinikai mastitis diagnosztikája gyorsteszttel, California mastitis teszttel és szomatikus sejtszámlálással Prevalence of mastitis in dairy cows with claw diseases Mastitis előfordulása tejelő szarvasmarha lábvégbetegségei esetén 17.30 Orosz et al. A takarmányadag ásványianyag-tartalma hazai tejelő tehenészetekben (2014-2015) The content of certain minerals in the dairy diet in Hungary (2014-2015) 17.45 Turi & Szenci Jersey, alternatíva a tejtermelésben Jersey, as an alternative in milk production 20.00 Gála vacsora Európa hajó Gala Dinner in Europe ship (7.45-kor indulunk a szállodából a Dráva utcai kikötőben álló hajóhoz We will leave for Dráva street river port from the hotel by walk at 7.45 p.m.) 2015. szeptember 16. * September 16, 2015 08.00 Regisztráció * Registration Workshop Az ellenálló-képesség szerepe és hatása a tehenek egészségre és a termelésére az ellés körüli időszakban / The role of immunity around calving and its impact on health and performance in dairy cows sponsored by ELANCO Üléselnök * Chairman ZECHNER Gerhard & KÖNYVES László 09.00 Hans Schubert Németország Factors affecting immunity around calving and its impact on disease incidence and preventive strategies Az immunitást befolyásoló tényezők az ellés körüli időszakban és hatásuk az egyes betegségek előfordulására és a megelőzési stratégiákra 11

10.30 Ondrej Becvar Csehország 11.15 Gerhard Zechner Ausztria Innovative approach to dairy lameness Innovatív megközelítés a tejelő tehenek sántaságának megítélésében The Vital 90 Days Make a difference Vital 90 Days - Változtatni kell 11.30 Kávészünet * Coffee break Poszter szekció * Poster session Üléselnök * Chairmen ILLEK Josef & BRYDL Endre 12.00 Hejel & Könyves A tejelőtehenek egészségét és teljesítményét befolyásoló menedzsment-tényezők az elléskörüli időszakban. Az állomány monitoring jelentősége és eszközei Management factors affecting dairy cows health and performance during periparturient period. Relevance and tools for herd-level monitoring 12.15 Könyves et al. A ketolakciában megnyilvánuló szubklinikai ketózis prevalenciájának felmérése Keto-Test TM szemikvantitatív istállópróbával hazai tejelő tehénállományokban Prevalence of subclinical ketosis manifested in ketolactia detected by Keto- Test TM semiquantitative cow-side test in Hungarian dairy herds 12.30 Ebéd * Lunch Üléselnök * Chairmen PASCAL Constantin & KUKOVICS Sándor 14.00 Kukovics Sándor A hatékonyság a juh- és kecske ágazatban Efficiency in the Hungarian sheep and goat sector 14.30 Póti et al. A hazai kecsketenyésztés előtt álló feladatok Tasks of Hungarian goat breeding sector 14.45 Schoiswohl et al. Epidemiology of endoparasites in sheep in Austria and control of macrocycylic lactone resistance A juhok endoparazitáinak epidemiológiája Ausztriában és a makrociklikus laktonok elleni rezisztencia kontrollja 15.00 Krametter- Frötscher et al. Ausztria A clinical outbreak of ovine Herpesvirus 2 infection in a goat Juh Hepesvirus 2 okozta klinikai tünetek megjelenése egy kecskében 12

15.15 Engeldinger - Podstatzky, et al. Ausztria Feeding of effective microorganisms (EM) to sheep: effects on haematological, clinical and parasitological parameters Effektív mikroorganizmusok (EM) etetése juhokkal: a hematológiai, klinikai és parazitológiai paraméterekre kifejtett hatás 15.30 Hamidi et al. Koszovo 15.45 Stanitznig & Wittek Ausztria Brucellosis in Kosovo: a challenge for the development of the sheep industry and consequences to public health Brucellózis Koszovóban a juhtenyésztés fejlesztése szempontjából egy kihívás és népegészségügyi következményei New world camelids - a new challenge for veterinarians Újvilági tevefélék új kihívás az állatorvosi szakma számára 16.00 Pajor et al. Tőgybimbó morfológia hatása a kecsketej higiéniai tulajdonságaira Effect of teat morphology on the hygienic properties of goat milk 16.15 Jávor et al Diszbakteriózis kimutatása hidrogén kilégzési teszt segítségével szopós bárányokban Bacterial overgrowth can be detected by breath hydrogen measurement before clinical manifestations in suckling lambs 16.30 Nagy et al. A benzimidazol-rezisztencia vizsgálata molekuláris diagnosztikai módszerrel tenyészett gímszarvasból izolált Haemonchus contortus fonálférgekben Benzimidazole resistance detection by molecular diagnostic method in Haemonchus contortus recovered from farmed red deer 16.45 Kovács et al. A rektális vizsgálat okozta stressz értékelése vér- és nyálkortizol koncentrációk és a szívritmus-változékonyság meghatározásával Evaluation of stress caused by transrectal examination by means of plasma and saliva cortisol concentrations and heart rate variability 17.00 A kongressus zárása - Closing the congress 13

14

Control of Johne s disease (paratuberculosis) in European cattle A paratuberkolózis (Johne-betegség) kontrollja az európai szarvasmarha állományokban Lorenz Johannes Khol 1, Baumgartner Walter 1* 1 University clinic for Ruminants, Clinical Unit of Ruminant Medicine, Department for Farm Animals and Veterinary Public Health, University of Veterinary Medicine Vienna, 1210 Vienna, Austria *e-mail: Walter.Baumgartner@vetmeduni.ac.at SUMMARY Johne s disease (JD) or paratuberculosis, is caused by Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis (MAP), and causes considerable economic losses in cattle around the world. As there is no successful treatment of JD and diagnosis is difficult in early stages of the disease, reduction of new infections and protection of MAP free herds is most important. These control efforts and strategies in cattle vary considerable among European countries. A basic control programme with defined minimum standards could contribute to overcome this drawbacks and to harmonize the control of MAP. A minimal program for the control of JD in cattle consisting of 3 steps is suggested. Such a control program can be performed with reasonable costs and work load in most cattle farms and might also pose an incentive to decrease MAP-infections for those not willing to participate in more expensive control programmes. Key words: Johne s disease, paratuberculosis, cattle, control program, Europe ÖSSZEFOGLALÁS A Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis (MAP) által előidézett Johne-betegség (Johne s disease, JD), más néven paratuberkolózis világszerte jelentős gazdasági veszteségeket okoz. Mivel a JD sikeres kezelése nem ismert, illetve nehéz korai stádiumban diagnosztizálni, kiemelten fontos az új fertőzések számának csökkentése, valamint a MAPmentes állományok védelme. Az állomány ellenőrzésének stratégiái nagyban eltérőek lehetnek az egyes európai országokban. Egy meghatározott minimum standardú alap kontrollprogram hozzájárulhat a hátrányok leküzdéséhez, valamint a MAP kontroll összehangolásához. Az állományok paratuberkolózis kontrolljához egy három lépésből álló minimál program ajánlott. Egy ilyen kontrollprogram elfogadható áron és mérsékelt munkaterheléssel végrehajtható a legtöbb telepen, emellett a MAP fertőzések csökkentésében 15

ösztönző példaként szolgálhat azok számára, akik nem kívánnak költségesebb kontrollprogramokban részt venni. Kulcsszavak: Johne-betegség, paratuberkulózis, szarvasmarha, kontrollprogram, Európa Introduction Johne s disease (JD) also called paratuberculosis, is caused by Mycobacterium avium subspecies paratuberculosis (MAP), a slow growing and acid fast bacillus (22). JD mainly occurs in cattle, sheep and goats, but MAP has been reported in many different species of wild and domestic ruminants (13, 18, 19). The MAP-prevalence varies in a broad range between European countries and reaches up to 84.7 % of MAP positive dairy herds in parts of Germany (6), with Sweden being the only European state claiming freedom of the disease (8). In Austria an increase of MAP positive cattle herds from 6.97 % in 1994-97 to 19.05 % in 2002-03 has been reported (2). A detailed review over the incidence of JD in Europe is given by Nielsen and Toft (15). MAP-infections mostly take place in calves by oral ingestion of the organism from contaminated calving units and the udder soon after birth. Colostrum and milk of infected asymptomatic cows serves as additional source of infection. Although calves are much more susceptible, adult cattle can become infected with MAP too (24). The first clinical signs of JD are usually seen in cattle 2 years of age and older, but might be present at younger ages in herds with a high prevalence of JD (5). The most important route of distribution of JD is through purchase of asymptomatic infected animals. Additionally, transmission via semen, by embryo transfer and from free ranging ruminants has been discussed (9, 11, 17). According to Fecteau and Whitlock MAP-infection in cattle can be divided into 4 stages: Stage 1 is called silent infection, stage 2 inapparent carrier adults, stage 3 clinical disease and stage 4 advanced clinical disease (5). Animals in stage 1 and 2 show no clinical signs of JD but cattle in stage 2 have a higher incidence of other diseases including infertility, mastitis and lameness as well as a reduction in milk yield (14). Stage 3 and 4 are characterized by typical symptoms associated with JD with chronic diarrhoea and weight loss, despite normal appetite being the most distinctive. Cattles in the last stage of the disease (stage 4) become weak, emaciated and have chronic profuse diarrhoea, leading to the death of the infected animal (5). While clinical cases of JD can often be diagnosed by clinical examination, history and necropsy findings, laboratory test have to be used in early stages of JD. Unfortunately, today s laboratory test show a low sensitivity and specificity in cattle subclinically infected with MAP (4). The most commonly used laboratory tests for the diagnosis of JD in cattle are the faecal culture and PCR (Polymerase Chain Reaction) as direct methods and the Enzyme Linked Immunosorbent Assay (ELISA) as indirect method for the detection of MAP-specific antibodies. JD is seen as one of the most prevalent and costly diseases of cattle today, as individuals suffering from clinical JD (stage 3 and 4) only represent the tip of the iceberg of MAPinfections within a herd (5). It has been estimated, that for every animal in stage 4 of MAP- 16

infection, 1 to 2 animals in stage 3 and up to more than 30 animals with subclinical infection are present in a herd (5). Economic losses caused by infections with MAP are difficult to calculate and include decreased milk production, reduced value at slaughter, costs for veterinary treatments and costs of control programs, as well as loss due to un- or underused production facilities. Examples for the control of Johne's disease in Europe Within the European Union 86.6 million cattle were counted in 2010 (25) with an average herd size of 27 cattle, ranging between 202 animals per herd in Cyprus and 2.5 in Romania. These heterogeneous agricultural structures, as well as the differences in legislation and administration between the European countries lead to diverse control efforts and programs for MAP in cattle. Sweden Since 1952 JD is notifiable in Sweden and the prevalence of the diseases is very low (20). All suspected cases of JD are investigated by the responsible authority and samples for JD are taken from all adult cattle submitted for necropsy (22). Furthermore, live cattle imported to Sweden have to be sampled for MAP or the herd of origin has to be investigated (8). In case a herd is detected as MAP-positive a stamping out policy, including extensive tracing of all contact herds, is applied (21). Norway A national surveillance and control program for JD was established in Norway in 1996. Cattle herds are randomly selected for faecal sampling for MAP of the 5 oldest cow of the herd (7). Additionally, clinical surveillance with special emphasize on animals with symptoms of JD, is performed. Confirmation of MAP-infection usually results in culling of the affected herd and compensation by the government (7). Austria Since 2006 clinical JD in cattle is a notifiable disease in Austria (10). Animals with symptoms of JD have to be separated and tested for MAP by serum-elisa as well as culture, and PCR of faeces. Confirmed positive animals have to be culled and are compensated by the government. Additionally, hygienic precautions to prevent further spreading of the disease have to be performed at the farm. If severe emaciation is noticed at slaughter or rendering, tissue samples are taken and tested for MAP by PCR (10). The aim of this compulsory program is to reduce clinical JD, decrease the MAP shedding into the environment and thereby protect uninfected herd mates and farms. The Netherlands In the Netherlands 54 % of the cattle herds are considered MAP-positive (15). In 2006 a voluntary program for the control of JD, focused on milk quality and the reduction of the MAP-load in milk delivered to dairies, was established. In this program, animals of participating farms are either tested by milk- or serum-elisa every 2 years. Positive results can be confirmed by faecal culture on request by the farmer (23). Based on the ELISA-results 17

herds are assigned Status A, B or C respectively. Herds with negative ELISA-results only are assigned Status A, herds from which the animals with positive results have been removed achieve Status B, and herds with positive animals still remaining in the herd are assigned Status C (23). Since 2008 the initial round of testing within the program is paid by the Dutch Dairy Board, resulting in a participation of more than 80% of the Dutch dairy herds in the program (1). Denmark The prevalence of JD in Denmark is 55 % MAP-positive cattle herds (15) with 85% MAPpositive dairy herds (1). In 2006 a voluntary risk-based control program for JD was established (1). For this program milk of lactating cows of participating herds is tested 3 to 4 times per year by milk-elisa. Cows are than categorized as high-risk animals if at least 1 of the last 3 milk ELISA tests is positive and as low risk animals if they are all negative respectively (16). To decrease exposure of calves to MAP, hygienic precautions are applied to high-risk animals and slaughtering of animals with repeated positive ELISA-results is recommended (16). Approximately 29% of the Danish dairy herds were participating in the program in 2009, although all costs of have to be covered by the owner (1). Germany In Germany, cases of JD in cattle have to be reported and are registered without any consequences for the reported animals or herds. In 2005 guidelines for the control of JD have been released by the German Federal Ministry of Food, Agriculture and Consumer Protection (26). These guidelines summarize suggestions for hygienic precautions and control programs for MAP with the aim to harmonize regional activities, reduce clinical cases and prevent further distribution of the disease. Beside these unaccommodating guidelines many regional voluntary control programs for JD in cattle including the federal states of Brandenburg, Lower Saxony, North Rhine-Westphalia, Saarland and Thuringia have been established. Discussion and Conclusions JD in cattle is difficult to control, has a great economic impact and will most probably play a significant role in future cattle medicine and industry. Most programs to control MAP are based on a test and cull strategy, combined with hygienic precautions to prevent new MAPinfections. 3 Unfortunately, the acceptance of such programs is hampered by high costs, intensive workload, long duration and limited success, leading to a limited success of most programs. A basic minimal control program with defined standards might contribute to overcome this lack and to harmonize the control of JD in Europe. This potential minimal program to control MAP in cattle may consists of 3 steps: Step 1: consequent diagnostic evaluation of diarrhoea in adult cattle, leading to prompt culling of all animals with confirmed JD. Step 2: Implementation of basically management measures to prevent new MAP-infections. Selection, adaptation and implementation of simple, suitable and realizable precautions for the individual farm are most important and may be chosen from already existing suggestions 18

(24, 26, 27). Step 3: Regularly evaluation of the MAP-herd status with the focus to detect MAP-shedding, for example by the use of environmental faecal samples (12). Such a minimal control program can be implemented with reasonable costs and efforts on most cattle farms, aiming to prevent clinical JD and to reduce MAP-shedding. This may contribute to decrease new MAP-infections, both within and between herds, and to reduce the MAP-load in dairy products. REFERENCES 1. Bakker, D.: Paratuberculosis control measures in Europe. In: Behr, M. A. Collins, D. M. (eds.): Paratuberculosis organism, disease, control 1. CAB International. Wallingford, 2010. 306-318. 2. Baumgartner, W. Damoser, J. Khol, J. L.: Vergleich zweier serologischer Untersuchungen der österreichischen Rinderpopulation zur Verbreitung der bovinen Paratuberkulose (Johne sche Krankheit) in den Jahren 1995-97 und 2002/03 und Vorstellung geplanter Bekämpfungsmaßnahmen. Wien. Tierärztl. Mschr. / Vet. Med. Austria, 2005. 92. 274-277. 3. Benedictus, G. Verhoeff, J. et al.: Dutch Paratuberculosis programme history, principles and development. Vet. Microbiol., 2000. 77. 399-413. 4. Collins, M. T. Sockett, D. C. et al.: Herd prevalence and geographic distribution of, and risk factors for bovine paratuberculosis in Wisconsin. JAVMA, 1994. 204. 636-641. 5. Fecteau, M. E. Whitlock, R. H.: Paratuberculosis in cattle. In: Behr, M. A. Collins, D. M. (eds.): Paratuberculosis organism, disease, control 1. CAB International. Wallingford, 2010. 144-146. 6. Hacker, U. Hüttner, K. Konoe, M.: Untersuchungen zur serologischen Prävalenz und zu Risikofaktoren der Paratuberkulose in Milchviehbetrieben in Mecklenburg-Vorpommern. Berl. Münch. Tierärztl. Wschr., 2004. 117. 140-144. 7. Hegermann-Kampen, A. Djønne, B. Nyberg, O.: The surveillance and control programmes for paratuberculosis in Norway. In: Brun, E. Hellberg, H. Sviland, S. Jordsmyr, H. M. (eds.): Surveillance and control programmes for terrestrial and aquatic animals in Norway. Annual report 2006, National Veterinary Institute Oslo, 2070. 35-40. 8. Holmström, A. Stenlund, S.: Control of paratuberculosis in live cattle and semen imported to Sweden 1995-2004. In: Manning, E. J. B. Nielsen, S. S. (eds.): Proceedings of the 8th International Colloquium on Paratuberculosis, International Association for Paratuberculosis, 2005. 18. 9. Judge, J. Kyriazakis, I. et al.: Clustering of Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis in rabbits and the environment: how hot is a hot spot? Appl. Environ. Microbiol., 2005. 71. 6033-6038 10. Khol, J. L. Damoser, J. et al.: Paratuberculosis, a notifiable disease in Austria-current status, compulsory measures and first experiences. Prev. Vet. Med., 2007. 82. 302-307. 11. Khol, J. L. Kralik, P. et al.: Consecutive excretion of Mycobacterium avium Subspecies paratuberculosis in semen of a breeding bull compared to the distribution in feces, tissue and blood by IS900 and F57 quantitative real-time PCR and culture examinations. J. Vet. Med. Sci., 2010. 72. 1283 1288. 12. Khol, J.L. Vill, M. et al.: Environmental faecal sampling, a new approach in diagnosis and surveillance of paratuberculosis in Austrian cattle herds. Wien. Tierärztl. Mschr. - Vet. Med. Austria, 2009. 96. 279 285. 13. Machackova, M. Svastova, P. et al.: Paratuberculosis in farmed and free-living wild ruminants in the Czech Republic (1999-2001). Vet. Microbiol., 2004. 101. 225-234. 14. Merkal, R.S. Larsen, A. B. Booth, G. D.: Analysis of the effects of inapparent bovine paratuberculosis. Am. J. D. Sci., 1975. 87. 3770-3777 19

15. Nielsen, S.S. Toft, N.: A review of prevalences of paratuberculosis in farmed animals in Europe. Prev. Vet. Med., 2009. 88. 1-14. 16. Nielsen, S. S. Toft, N.: Effect of management practices on paratuberculosis prevalence in Danish dairy herds. J. Dairy Sci., 2011. 94. 1849-1857. 17. Philpott, M.: The danger of disease transmission by artificial insemination and embryo transfer. Br. Vet. J., 1993. 149. 339-369. 18. Selbitz, H. J.: Bakterielle Krankheiten der Tiere. In: Rolle, M. Mayr, A. (eds.): Medizinische Mikrobiologie, Infektions- und Seuchenlehre 7. Aufl., Enke Verlag. Stuttgart, 2002. 562-563. 19. Sivakumar, P. Tripathi, B. N. Singh, N.: Detection of Mycobacterium avium subsp. paratuberculosis in intestinal and lymph node tissues of water buffaloes (Bubalis bubalois) by PCR and bacterial culture. Vet. Microbiol., 2005. 108. 263-270. 20. Sternberg, S. Viske, D.: Control strategies for paratuberculosis in Sweden. Acta Vet. Scand. 2003. 44. 247-249. 21. Sternberg, S. Ågren, E. et al.: Control of paratuberculosis in Sweden. In: Nielsen, S. S. (ed.): Proceedings of the 9th International Colloquium on Paratuberculosis. International Association for Paratuberculosis, 2007. 319-324. 22. Turenne, C. Y. Alexander, D. C.: Mycobacterium avium Complex. In: Behr, M. A. Collins, D. M. (eds.): Paratuberculosis organism, disease, control 1. CAB International. Wallingford, 2010. 60-72. 23. Weber, M. F. Van Shaik, G.: Results of the Dutch bulk milk quality assurance programmme for Paratuberculosis. In: Nielsen, S. S. (ed.): Proceedings of the 9th International Colloquium on Paratuberculosis. International Association for Paratuberculosis, 2009. 324-327. 24. Whitlock, R.: Johne s disease. In: Smith, B. S. (ed.): Large animal internal medicine 2. Mosby. St. Louis, 1996. 899-904. 25. Eurostat, Statistical office of the European Union, http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/eurostat/home 26. Leitlinien für den Umgang mit der Paratuberkulose in Wiederkäuerbeständen (Paratuberkuloseleitlinien) vom 17. Januar 2005, Deusches Bundesministerium für Verbraucherschutz, Ernährung und Landwirtschaft, Banz. vom 10.02.2005, S. 2165 27. Verordnung der Bundesministerin für Gesundheit und Frauen über ein Überwachungsprogramm zur Bekämpfung der klinischen Paratuberkulose bei Wiederkäuern (Paratuberkulose-Verordnung), 7. Februar 2006, Österreichisches Bundesministerium für Gesundheit, BGB1. II, Nr. 48, February 7th 2006. 20

Szubklinikai Mycobacterium avium ssp. paratuberculosis fertőzöttség hatása tejelő tehenek egészségére és teljesítményére előzetes eredmények The effects of subclinical M. avium ssp. paratuberculosis infection on the health and production parameters of dairy cows preliminary results Bognár Barbara 1*, Balogh Krisztián 2, Mézes Miklós 2, Kovács-Weber Mária 3, Szabó Rubina Tünde 3, Könyves László 1, Jurkovich Viktor 1** 1 SZIE ÁOTK, Állathigiéniai, Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszék, Budapest * a tanszéken szakdolgozatát készítő állatorvostan-hallgató 2 SZIE MKK, Takarmányozástani Tanszék, Gödöllő 3 SZIE MKK, Állatnemesítési, Sertés-, Baromfi- és Hobbiállat-tenyésztési Tanszék, Gödöllő **e-mail: Jurkovich.Viktor@aotk.szie.hu ÖSSZEFOGLALÁS Szerzők egy hazai tejtermelő tehenészetben vizsgálták a szubklinikai paratuberkulózis fertőzöttség hatását a tehenek egészségére és termelésére. Tizenöt fertőzött (klinikai tüneteket nem mutató, de a bélsár PCR pozitív) és 15 egészséges (bélsár PCR negatív) tehénből vettek vér- és vizeletmintát az ellés előtti 2. héttől az ellés utáni 60. napig, valamint vizsgálták a termelési paramétereket. Nem volt statisztikailag kimutatható különbség a két csoport között a vérplazma összfehérje, albumin, koleszterin, triglicerid, BHB, NEFA és karbamid koncentrációjában, valamint az AST és GGT aktivitásban. A vizelet NSBÜ értéke magasabb volt ugyan a fertőzött csoportban, de még az élettani határértéken belül. A fertőzött állatok kondíciója szignifikánsan rosszabb volt, tejtermelése viszont csak nem szignifikáns mértékben volt alacsonyabb. Az egyéb egészségi és szaporodásbiológiai mutatók (tőgykezelések száma, szaporodásbiológiai kezelések száma, szerviz periódus hossza, eredményes termékenyítés sorszáma) szignifikánsan rosszabbak voltak a kontroll csoporthoz képest. Az első termékenyítésre a fertőzött csoportban jelentősen kevesebb állat lett vemhes. Kulcsszavak: paratuberkulózis, tejelő tehén, anyagforgalmi zavarok SUMMARY The effect of subclinical paratuberculosis infection on the health and production parameters of cows was studied in a Hungarian dairy herd. 15 infected (no clinical signs, but faeces PCR positive) and 15 healthy (faeces PCR negative) were involved in the study. Blood and urine 21

samples were taken from 2 weeks prepartum to 60 days postpartum and production data were collected. No statistically significant difference was observed regarding blood plasma total protein, albumin, total cholesterol, triglyceride, BHB, NEFA and urea, and AST and GGT activity. Urine NABE was higher in the infected group, but within the physiological range. The body condition of infected animals was significantly worse than that of healthy ones, the milk yield tended to be lower in the infected group. Other health and reproductive parameters (number of mastitis treatments, number of treatments due to reproductive tract problems, length of service period, number of AIs) were significantly worse compared to control. First service conception rate was considerably lower in the infected group. Key words: paratuberculosis, dairy cow, metabolic disorders Bevezetés A kérődzők paratuberkulózisának, vagy más néven a Johne-betegségnek a kórokozója az először 1895-ben leírt Mycobacterium avium ssp. paratuberculosis (MAP). A baktérium egy idült lefolyással járó, többnyire 3-4 éves korban, általában a 2. laktáció után manifesztálódó, gyógyíthatatlan betegséget okoz. A betegség hosszú lefolyása alatt mind klinikai, mind pedig szubklinikai formában is jelentős gazdasági károkat okoz, világszerte széles körben elterjedt, ezért napjainkban a kérődzők egyik legfontosabb fertőző betegségének tekinthető (5). A MAP kórokozójával az állatok főleg bélsár útján perorálisan fertőződnek, elsősorban a szennyezett takarmánnyal és az ivóvízzel. A fertőzés jelentős forrását képviseli a borjak bélsárral szennyezett csecsbimbóról történő fertőződése, illetve a klinikai tüneteket mutató állatok jelentős százalékában (akár 40%), szubklinikai fertőzöttségben pedig kisebb mértékben intrauterinális fertőződés is lehetséges (7). A betegség későbbi szakaszaiban a kórokozó megjelenik a tejben és a föcstejben is. A fertőződés főleg borjúkorban történik, de a betegség általában csak a második, harmadik laktáció során jelentkezik. (7), sőt egyes esetekben a lappangási idő akár 10 év is lehet. A lappangási idő alatt az állatok jó általános állapot mellett lassan fogynak, termelésük csökken, időnként hasmenés jelentkezhet. A klinikai tünetekben megnyilvánuló betegség a béltraktus, főként a jejunum és az ileum idült gyulladásával és malfunkciójával jár együtt. Jellegzetes tünetei a sötét, bűzös profúz hasmenés és a fehérjevesztés következtében kialakuló áll alatti és lebernyeg ödéma, valamint a nagyfokú testsúlyveszteség. A betegség gyógyítására, a tünetek enyhítésre, eddig nem ismert semmilyen gyógymód vagy terápia (12). A mentesítési programoknak két fő célja van: a borjak és üszők fertőződési lehetőségeinek csökkentése a fertőzött állományokban, valamint a betegség további bevitelének megelőzése az állományon belül (13). A fertőzött állatok a betegség különböző szakaszaiban a kórokozót csak szakaszosan ürítik, amely jelentősen megnehezíti a diagnosztikai vizsgálatokat. A betegség megállapítása, pontos laboratóriumi tesztek hiányában, szubklinikai stádiumban a legnehezebb. A stressz hatások, mint az ellés is, megnöveli a baktérium ürítés mértékéket és elősegítheti a klinikai tünetek megjelenését. (12). A betegség korai stádiumában csak látens immunválasz mutatkozik, ezt lymhocyta stimulációval lehet vizsgálni, ami nem elterjedt. Az állatok kórokozót ebben a 22

szakaszban még nem ürítenek (10). A betegség későbbi fázisában jelenik meg a humorális immunválasz. Baktériumürítés előfordulhat korábban is, de nem mutat szoros korrelációt az ellenanyagok jelenlétével (7). Állomány diagnosztikára PCR vizsgálatot is használhatunk, akár poolozott mintákból is, ennek érzékenysége meghaladja a baktérium tenyésztés érzékenységét (9). A szakaszos ürítés miatt előfordulhat fals negatív eredmény. Szerológia kimutatásra ELISA módszert használnak a legelterjedtebben (13). Anyag és módszer A vizsgált állatok és a mintavételek rendje Egy közép-magyarországi nagylétszámú, MAP-fertőzött tejtermelő tehenészetben végeztük vizsgálatainkat. Kontroll és kísérleti csoportot alakítottunk ki 15-15 ellés előtt álló tehénből. A kísérleti (MAP) csoportba MAP fertőzött, de klinikai tüneteket nem mutató, állatok kerültek. A kontroll csoportba (KO) MAP negatív állatokat soroltunk. A fertőzöttséget a bélsár PCR vizsgálatával állapítottuk meg (5, 11). A vizsgált állatok a telepen a szokásos tartási és takarmányozási körülmények között voltak elhelyezve és etetve, ivóvízhez ad libitum hozzáférhettek. A kontroll és a kísérleti csoport egyedei a vizsgálat idején azonos tartási és takarmányozási csoportban voltak. Az állatokból vér és vizeletmintákat vettünk az ellés előtti 2. héttől az ellés utáni 60. napig az 1. táblázatban feltüntetett rend szerint. 1. táblázat: A mintavételek rendje a kontroll és a kísérleti csoportban Table 1.: Samplings in the control and experimental groups Mintavétel sorszáma / No. of sampling Mintavétel időpontja / Time of sampling I II III IV V VI VII VIII - 10-14 nap +2-5 nap +10 nap + 20 nap +30 nap + 40 nap + 50 nap + 60 nap A vérmintákat a v. coccygea-ból vettük heparinos csövekbe. A mintákat azonnal hűtöttük, és laboratóriumba szállítottuk, ahol a plazmát leválasztottuk és mélyhűtve tároltuk a további vizsgálatokig. A vizeletmintákat a húgyhólyagból fém katéterrel vettük, és a mintavétel után hűtve szállítottuk a laboratóriumba. A mintákat minden esetben a reggeli etetés után 3-5 órával vettük. A vérminták vizsgálata a SZIE MKK Takarmányozástani Tanszék laboratóriumában, a vizeletminták vizsgálata a SZIE ÁOTK Állathigiéniai Tanszék laboratóriumában történt. Az elvégzett vizsgálatok A vérplazma mintákból a következő paramétereket határoztuk meg: összfehérje, albumin, koleszterin, triglicerid, BHB, NEFA, AST, GGT, karbamid. A vizeletmintákból a ph és nettó sav-bázis ürítési (NSBÜ) értéket mértük. A mintavételekkel egy időben pontoztuk az állatok kondícióját is. 23

A fentieken kívül adatokat gyűjtöttünk az állatok termelési (tejtermelés, a tej zsírtartalma, a tej fehérjetartalma és szomatikus sejtszám a befejéskor) és egészségi és szaporodásbiológiai (tőgykezelések száma, szaporodásbiológiai kezelések száma, szerviz periódus, eredményes termékenyítés sorszáma, 1. termékenyítésre vemhes %). Az adatok statisztikai elemzését ANOVA módszerrel és Dunnett post hoc teszttel végeztük Statistica 12.0 szoftver segítségével. Eredmények és megbeszélés A kezdeti mintavételkor az állatok életkora (MAP: 5,1±1,3 év; KO: 5,3±3 év), a laktáció sorszáma (MAP: 3,2±1,1; KO: 3,4±2,3) nem különbözött. Eddigi eredményeink alapján a vérplazma mintákból mért paraméterek esetében nem volt statisztikailag kimutatható különbség a két csoport között. A vizeletminták esetében a MAP csoportban nagyobb (212±55 vs. 172±56 mmol/l; P<0,001) volt a vizelet NSBÜ értéke. Ez a különbség vélhetően nem releváns, mivel mindkét érték az élettani határértékek között van. A vizelet ph értéke nem különbözött a két csoportban. A MAP csoportban az állatok kondíció pontszáma alacsonyabb volt (2,1±0,5 vs. 2,9±0,4; p<0,001) a nem fertőzött (KO) csoporthoz képest. A termelési adatokban nem volt szignifikáns különbség a két csoport között, jóllehet a MAP csoportban az átlagos napi tejtermelés kisebb (43,6±15,5 l vs. 47,2±10,1 l) volt. A tej fehérje tartalma a MAP csoportban nagyobb volt (3,3±0,3 % vs. 3,1±0,2 %; p<0,01), vélhetően azért, mert a termelt tej mennyisége kissé, bár nem szignifikáns mértékben kisebb volt. A szakirodalom szerint a betegség okozta gazdasági károkért nagyobb részben a szubklinikai forma a felelős. A paratuberkulózis klinikai (1, 6) és szubklinikai formában (2) tejtermelés csökkenést okoz. A szubklinikai fertőzés szomatikus sejtszámra gyakorolt hatása ez idáig nem tisztázott (1, 2). Egy francia vizsgálatban a szubklinikai esetek is jelentős tejtermelés csökkenéssel és költséggel jártak (3). Fodor és mtsai. (4) hazai tejtermelő gazdaságban a tejtermelés csökkenéséről és magasabb szomatikus sejtszámról számoltak be, igaz arról nem közöltek adatokat, hogy a vizsgált állatok közül milyen arányban jelentek meg a klinikai tünetek. Jelen vizsgálatban a legjelentősebb különbség a két csoport között a szaporodásbiológiai és tőgyegészségügyi állapotban volt. A MAP csoportban a tőgykezelések száma (3,8±3 vs 1,3±1,9), a szaporodásbiológiai kezelések száma (7,2±3,9 vs. 3,4±3,8), a szerviz periódus hossza (195±66 vs 106±6), az eredményes termékenyítés sorszáma (3,4±1,7 vs. 1,7±1,1) szignifikánsan nagyobb volt a kontroll csoporthoz képest. Az első termékenyítésre a MAP csoportban 12,1±11 %, míg a KO csoportban 34,4±33 % tehén lett vemhes, ami szintén szignifikáns különbség. Habár a SCC nem különbözött szignifikánsan a két csoport között, a MAP csoportban mégis sokkal több tőgykezelésre került sor. Ez az eredmény összhangban van más szerzők (5) által leírtakkal. A szakirodalom szerint a rosszabb szaporodási mutatók mind a klinikai, mint pedig a szubklinikai formánál jelentősek (8). A szubklinikailag fertőzött állatok emellett fogékonyabbak lesznek egyéb betegségekre is, ezáltal emelkedett állatorvosi költségekre kell számolni. 24