TARTALOMJEGYZÉK "Van-e ott folyó és földje jó? Leg el őin fű k ővér?". A honfog lalástól a Tisza-szabályozás befejezéséig A bio lógiai sok féleség m e gő rz é s e....... 3 3 5 Földhasználat az ár téren 5 Erdők az ártéren.............................. 6 A hu llám terek növényvilága.................. 8 Áll atvilág a hullámtéren 9 Védett területek a folyók mentén 10 Az erdőgazdá lkodás hatása az é lő helyekre............. 11 Ho rgászat. Kőrn yezet ileg érzékeny területek hálózata..... Üdülés - Turizmus. 15 15 16 Javaslatok 17 Fe lhaszná lt iro dalom 18
., "VAN-E OTT FOLYÓ ÉS FÖLDJE JÓ? LEGELŐIN FŰ KÖVÉR?" Ha élne, bizo nyára megbocsátaná A ra ny J ános, hogy A wa lesi bá rdokban e lhangzott kérdést mi most kiragadva te ljesen más értelemben tesszük fel. A Kárpát -m ed en ce földjét sok folyó öntözi, s az itt é lö népek számára a folyó rnindig is a megélhetést, a gazdag te rm ést, a lé tbiztonságot je le nt ette. Va laha a fol yó rncnti te le pülése k lakói föleg hal ászatbó l, vadászatbó l és l e gel t er ő állattenyészt ésból é ltek. Ez az é letforma a folya mszab ályozásokkal. a mocsarak lecsapolásával gya korlatilag megs z űn t. A megváltozott társadalmi, gazdasági viszonyok, a "természet e mberarcúvá formá lása" folyóinkat sem kí mélte. A mai társadalmak számára irreális álom lenne a te rmészet hajdani, paradicsomi állapotának viszszaii ll ít ása és az ósi gazdá lkodási formákra va ló visszatérés. Megen gedh etetl en viszo nt, hogy a még m e gl év ő te rmészeti é rté keink tovább pusztu ljana k. Ráad ásul ez a puszt ító e mberi tevéke nység nem is szo lgá lja a térségbe n é l ő né pesség érdekeit, te hát akár értelme tle nnek is nevezh etjük. Kiad vá nyun k cé lja az, hogy bemutassuk hazai folyóink jele nlegi á llapotát, élóvilágát, termé szeti adottságait, és egyúttal szeretnénk rávilágítani a jele nleg alkalmazott intenzív gazdálkodási formák természetpusztítására. Gondolatainkkal segíteni szerem érik a rem élhet ően mielóbb megvalósuló új - el ődc ink által már kip róbált sze rnl éle t ű, ter mészetszerű á rtéri gazdálkodást. A HONFOGLALÁSTÓL A TISZA-SZABÁLYOZÁS BEFEJEZÉSÉIG A Kárpát-medencében az ember környezetátalakító tevékenysége kb. i. e. 3000 táján kezd ő dött. A neolitikumban az emberi tevékenység még csak lokális hat ásu volt, nagyobb kiterjedésűvé csak a k és őbbi korokban vá lt. A réz- és vaskor táján az állatte nyésztés és fö ldműve lés n agy kiterje d és ű ku ltúrpusztaságot alakított ki, e l s őso r ban az er dők rovás ára. I](JO évvel eze l ő tt a Kár pát-med e ncé be érkez ő 400 OOO fös ho nfoglaló magyar törzsek még viszo nylag érintetlen tájat találtak. A honfoglalás idején az ország mai te rü letén 34 500 km 2 erd őterü let vo lt. Ez 37%-os erd ős ü ltségnek fe lel meg, amely a népvá ndo rlás megkezdé se el őtti id öszakhoz képest 23% -kal kevesebb. Ekkor az Alföld 14,8%-át, a OumíntúI55,5% -át, az Északi-Közephegységne k pedig 57%-át borította erd ő. Az 5-9. századi népvándorláso k tö bbnyire megsemmisítették az e l ő z ő né pek ku ltúrá it. A mai táj kialakítása d ö nt ő en a m agyarság, illetve a ve le együtt é lő nép ek ezeréves tevékenységének e re dmé nye. A honfoglalás idején az o rszág mai területének negyedrésze ártér volt. A m élycbb ártéri szintek állandó, a magasabbak id őszakos vízborítás ala tt állta k. Le tele ped ni, illetve a földet rn ű v e l n i csak az ármentes területeke n lehete tt. A honfoglalás e l őt ti e mberi tevékenység hat ása az árterekettehát alig vagy egyáltalán nem érintette. A bcözönlö magyars ág mintegy ](J mill iós á llatá llo má nnya l - vo lt az clsö olyan né pesség, ame lyik az án ere kre - magas tekv ésű árté r - je le nt ős hat ást gyakorolt. H at alma s állatállománya pl. az Et el közben 500 800 OOO km 2 területen legel t. Ehhez képest a Kárp át-med en cében rendelkezésre álló legel öterü le t 150--170 OOO km 2 volt. A l ege l őter üle t-cs ökken és mégsem okozott válságot, me rt az ártéri legelök sokkal b ővebb tápl álékbázist je le nte ttek, mint a ko rábbi sztyepplegel ök. Ez a tény egyúttal lehet övé te tte a nomadizá lás felhagyását is, ami viszont azt jelentette, hogy.c t t ő l kezdve az emberi tevékenység egyre jelentóse bb hatást gyakorolt a tá jra, természetre. Az id ősza kos víz borítású ártéren te hát a honfoglalás utá n az e mberi tevé kenység egyre er őseb- 3. -. ~.
A T isza-szabályozás 1846-ban Ti szad o bn ál kezd őd ött me g. 1879-ig 112 kanyart vágtak át. ezzel a folyó Ti szaújlak és Titel közötti alföldi szakasza 1211 k m - rő l 729 km-re csökkent. azaz 40 % -kal lett rövidebb. A mcderátvágá so k nemcsak a folya m hosszát változtatták mcg. hanem az csés ét, illetve a vízfolyás sebcss éget is. E nnek k övetben hatott. ugyanak kor az állnnd ó vízborítás ala tt i tcrü lete k szintc érintetle n ül maradtuk. Kismérték ü..ba szonvétel" folyt ; hal ászat. vadászat. nád vágás. vízi k özlc kcd és, dc ennek hat ása ncm érintette a táj arculatá t. A magyarság létszám á na k n öveked ése - folyó k mcll é vagy k öze l ébe épü lö települ ések - egyr észt egyre nagyobb rnért ékbe n igé nyelté k azo kat a te rüle tc ket. a me lyeke t a viz időszakosa n vagy állandó an e lboru. m ásr észt az árvizekkel sze mbeni védelern is cgyrc sürget öbb igény volt. Az HB8 -as nagy du na i árv íz alkalmáva l Esztergo m lak óépületeinek 73 % -'1. Pest ne k 53 % -'1 pusztult cl. A X IX. század ra j uto tt cl az emberi igény és a technika arra a szintrc. hogy a hat almas folyöar tcrckc t, mocsarakat és lá pokat clkczdjc ata lak üu ni. mc gsz üntetni, Iccsapolni. A fo lyók sza bá lyozása az egyrc kiterjedtebb vízi k özlc kcd és miatt is mind s ü rget őbb é vá lt. Fol y ószukasz A Tiszu-szub ályozás [onto sabb adatai (J879) Erede ti hossza (km) kczté bc n a korábbi állapo thoz képest az árvízszint 2.5-3.5 mét crrel emel kedett. akisvízsz int 2-2.5 m étcrrcl cs ökke nt. A mcd cr ütváa ásokkal párhuzamosan é p ü lő gá tak a Tisza rncnt én 4500 km hosszú ságban ker ültek kiépítésrc. Enn e ~ k öve tkezt ében a kor ábbi tisza i ártér 38 500 k m" kit erjed ése 1800 km ~ - rc cs ökken t. Ez az a te r üle t, ahol a hajdan i gazdag ártéri é lő v i l á g maradv ányai megtal álhat ók és ahol a drasztikus ter ületveszt és és az cl múl t illo é v embe ri tevéke nységének tov ábbi negatív hatá sai ellen ére még m indig gazdag é lő v i l á g maradt fcnn. A Tisza-szabályoz ás ha tására lehet öv é vál t a rn élyebb fc kv é s ű mocsa rak és lapo k lecsapol ása is. Mivel ez ek a tcrület e k e lveszte tt ék kapcsolatukat a korábbi árté rrcl. ennek kö vetkezt ében további vízivilá g-csök kcnést ke lle tt az é lő vi lágnak túl élnie. Az át vágott Ti sza- kan yarulat okb ö! kialakított holt ágak és a gá té p ítés hcz fc lhasznált föld kiv é tcli hely én kial a kult kub ikg ödrö k új életteret jclcntcttck, am elye k meghat ározói a Ti sza-völgy mai képén ek. Á J1'tÍgá,wk Megrövidült szakasz hossza db km (km) T iszaú jluk-v ásrirosn um ény X7.2 t5 10.5 54.5 Vásárosnamény-Csap 79.4 t4 X. 7 48A Csap-Tokaj 170.7 33 23.5 X4.4 Tokaj-Szolnok 3XO.X 2S 45.0 199.0 Szolnok-Csongr ád 134.6 4 6.6 S8.2 Csongrád-Szeged 105.5 7 t t.! 72.4 Szeg ed-titel 253.6 t l 2RA IXI.9 Összesen 1211.H 112 133.X 728.8 Forrás: 0 6ka K. 19X7. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉ SE Az IY92- bcn. Rio dc Jan ei roban ren dezett környezetv édel mi vil ágko nferencia egyik központi t énuija a biodiverzitas - biológiai sokféles ég m e g ő rz é s e vo lt. A jelen l évő országok á l l am fő i nek t öbbs ége aláirta szá ndé knyilatkozat át a B I OLÓG IA I SO KFÉLESÉG m e g őrz é s é r ő l sz öl ö nemzetk özi cgyczményhe z va ló csatla koz ásról. Köztük ha zánk is. MI A 810LÓGlAl SOKFÉLESÉG ÉS l\h ÉRT FONTOS MEGŐRZÉSE A bio lógiai sokféles ég a Fö ldön c lő ford u ló é lő lé nyck és azok é lő he l ye i ne k meg ő rz é s é ve l tartható csak fcnn. Hangsúlyozni kell azonban az é lő he lyct, hiszen cgyes fajok vagy akár néhán y sz áz is m eg ő ri zh et ő természet es é löhel ye n kí vül pl.,il latkertekben. A biológiai sok féleség meg ő rz é s e alatt mindig az ado tt térben term észetes úton je l e n l év ő fajoka t és azok gene tik ai vá ltoz atosságát kell érteni. E b b ő l k övetk ezik, ho gyha egy térbe cse tü nk be n a hazai hullámtérbe - betelep ítj ük az ak ácot, gyalogakaco r. zöld juhart stb. - ezzel a faj ok száma hárommal ugyan növekszik, dc a biológiai so kfélesé g nem. S őt. az c m lítctt fajok térhódítása miatt ink ább csö kke n. mivcl azo k az adott term észetes rend szer egyes el em e it visszaszoríthutjá k. A biológiai sok féleség olyan tenn é sze tes úto n létrej ött faj együttesek összessége. am elyben a fajok sokféles ége és az egyede k ge netikai k ü l ön b öz ő s ége lehet övé teszi, hogy az általuk alko to tt re ndszer hosszú távon fcnnmaradjon. Ezzel sze mbe n pé ldá ul az ernber álta l l étrehozott monokultúnikat akár egyetle n karosít ö ro var is k épes elpusz títa ni. különös j e lent ős ége va n a fajon bel üli sokféles égnek - genetikai v áltoza tossag - is. Gondolj uk csak végig. hogya talajra jutó füzvagy nyárfam agokb öl n égyzetm éteren k ént akár tö bb száz csemete is fcjlödésn c k ind ulhat. közülük azonban nem va l o s z í n ű. hogy a ká r cgy is fává nö ve kszik. rnert a szo mszé dos több tíz n é gy z e tm ét e rr ől egy üttcsen csak egyetle n csemctéból lesz iga zi öreg nyárfa. M ikö zben c folya ma t Icj útsz ódik. ó riási a verseng és az cgycdck között és bizonyos. hogy az ado tt k ör űl rn é nye k k özött leg élct k épesebb. legalka lmazko d ó k épesebb egyed fej lőd ik fű v ü. Ez a te rmésze tes szele kció a bizto sítéka a nnak. hogy az adott faj k épes fcnnmaradni és a re nds ze r stabilitásához ho zzaj árulni. Ha azonba n az e mbe ri tev éken ys ég hatásdra ezeket a facscmet éket vegeta tív út on sza porítják és egy nagyobb erd ő a ká r minden egyedc ugyanattól a fátó l származik. akkor ez a folyamat az eg ye de ke t genetikailag uzon oss á teszi. ami az alka lmazkodó ké pességüke t - g énk észletü ket töredékére csö kke nti. Ez a folyamat. amit klónozásna k hívnak. átmenetileg hozh at sike re ke t. dc hosszú távon veszélyes elszeg ényed éshez vezet. A hull ámt érte j ellemző crdö típusok fa- és cse rjefajo kb an. illetve a ka száló k és ret ek lágyszárú növén yfajokban igen gazdagok. sze mbe n az ültet v ényekkel. a hol dominánsan csak cgy faj van jelen. A nagy faj gazdagságú er d őkbe n. a r éte ken rninden növé nyfajhoz sok-sok ű l latfuj kö tödik. Ha ez t a gazdags ágot - azaz a biológiai sokféleséget -. ami a ren dszer s t ab i l i t á s ű t szolg álja. meg akarjuk őrizni. akkor minél nagyo bb felü leten meg ke ll őrizn ü nk a term észetes árté ri erd öket és a hullámtér rétjeit. Icgcl ő it is. FÖLDHASZNÁLAT AZ ÁRTÉREN Az árme ntesítési munkálat o k ncmcsak a T i szára tcrjcdte k ki. han em szin te az összes folyóra. E nnek eredményeként o rszá gunk jelenlegi tcrülct érc vetítvc a va lamikori 23 OOO km ~-n yi árté r (az öss ztc rület 25%-'1) lecsökkent 1518 km ~-r c (151 842 ha). Mindezcn esökkcn és cgyütt já rt azzal. hogy mcg épült 20 500 km hosszú gát rc ndszc r. am clynek területc 200 km ~. E gyc s szak cmbcrek sze rint még tov übbi 700 km 2 -n yi kit erjedésü terülct ármcntcsítésc szükséges a Sajó. H e rn ád. Bodrog. Kr aszn a. Ipoly és a R áb a mcntén. A z 1984. é vi adato k szerint a Duna-völ gyben 5 1 553 hc ktár Tisza- völgyben 100 289 he ktár hullámtér talülható. Ezen a rendkívül kis tcrület en ke ll a j ö v őben az eddigickné l jobban összccgyezte tni a természe tvédele m. a gazdálko dás. a turizmus és a hel yi lakosság érdckeit úgy. hog y a te rmészetvédelem érdckei maradéktalanulmcgvalósuljanak. H a zai hull ámtcreinken a földhaszn álat módja me gleh e töscn vdlt ozatos. Lcggyakrabban szá n tó kkal. ré tc k kel -I e gel őkk el és erdökkel találkozu nk. Ezcnkívül e lő ford u l még gyümölcsös. zö l dségtc nn elő kultúra. illetvc az üdülés. a sport és a horgdszat cé ljára igén ybe vett terüic I. HULLÁMTÉRI SZÁNTÓK Hazai hull ámtcreinken a szántó k kit crjedés e 38 OOO hektür. az összes hull dmtér 25% -'1. A szá ntók c redménycs müvcl ésc vcgysze rezést. mütrdgyüzást igén ycl. Ha valaki mcgt e kint egy hull ámtéri kukoricafölde t. látha tja. hogy az Icgtöbbször gyo m mc ntes. A hhoz. hogy ezt hullámté rben el lehc ssen é rn i. különöscn nagy mennyiségü vegyszert ke ll fc lhaszndlni. aminek cgy jel cntós része a fo lyóvizc kbc jul. A növények ált al fel nem használt és a lassan Icbomló vegyszerek az él ővízb e jutva súlyos a n sze nnyezik a vizcket és veszélyezt ct ik azok é lő v ilágál. Ezé rt miciöbb szüksé ges a mcziigazdaság i müvelésnck 4 5.--:;:;-:.
ezt a fajt áj út fokozatosan az árt érert kívülre szorítani. Helyükre rétet, legelőt, vagy honos fafujokb ól álló, természetszerű erdőt kell telepíteni. Hogy ez a törekvés megval ósulhasson, egy olyan terv kidolgoz ásara van szüks ég, amelyben egyeztetni kell a folyó menti települések, a természetvédelem. a vízügy és az erdészet érdekeit. E kiadvány szerzöi és a rnögöttük álló szcrvezetek készen állnak egy ilyen együttműködésre, illetve ezúton kezdeményezik azt. RÉTEK,LEGELŐK A hullámt érhez szervesen hozzá tartoznak a rétek és legelők. Gazdasági hasznuk mellett az árt éri élőhelyek sokszínűségét biztosítják és jelentősen befolyásolj ák a tájkép összhangját is. Hazünkban nagy hagyom ányokkal rendelkezik a legeltető állattenyésztés, és a még meglévőártéri legelők hasznosít űsa napjainkban is ilyen formá ban történik. A rendszeres lcgcltetéssel, illetve kaszálással évszázadokon keresztül fennmaradtak a r étek. A nagyüzemi állattenyésztés térh ódít ása azonban nagy területeken okozta a rétck pusztulását. A felszántott területeket rnonokultúrák váltották A folyók mentén a különtélc erdőtípusok több tényezőegyüttes hat ására jöttek létre. Kialakulásukban elsősorban a termőhelyi adottságok a meghat ároz ök, dc nem hagyható figyelmen kivűl az scm, hogy az adott területen milyen jellegű az erdöguzdálkodás. Természetszerűmódszerek alkalmazása esetén az erdők fafajösszetétele és állo má nyszcrkezcte hasonlít a természetes erdőt ársul ásokhoz. A természetes erd őtársulásoktól az elegyetlen fa ültetvényekig szarnos erdőtípus létezik. Ezek közűl itt most csak a legjellemzőbbeket említjük meg. A SÍKSÁGI ÁRTÉRI ERDŐTÁRSULÁSOK I, Tölgy-kőris-szilártéri erdők (más néven lceményfaligetek} A folyamszabalyozások előtt az árterek k özépmagas és magas térszintjeinek ez volt a jellemző erd őt ársulasa. E társulás leggyakoribb tatujai a kocs ányos tölgy, magyar kőris. mezei szil, vérricszil. mézgás éger és helyenként a gyertyán. Egyes helyeken az egybibés galagonya és a vörösgyűrű som cserjesek is megtat álhat ök. A folyamszabályozások után ez az erd őtársuhis erőteljesen visszaszorult. A mentettoldali tcrülc- Erdők az ártéren fel, az istállózó állattartá s miatt elhagyott legeltik pedig fokozatosan bccrd ős ültck, Ez utóbbi ugyan egy természetes szukcesszi ós folyamat lenne akkor, ha őshonos fa- és cserjeliijok telepedtek volna meg. Sajnos azonban az ő s h o n o s o k helyett t ájidegen fajok (amerikai kőris, gyalogabc, zöld juhar stb.) foglalták el a területeket. Az így kialakult bozótosok biológiai, gazdasági, esztétikai értéke meg sem közelíti a természetes é lő h e l ye ké t. Rétjeink megőrzése természetvédelmi szempontból is elengedhetetlen. Olyan növ ény-, rovar- és madárvil ágnak adnak életteret, amelyeknek nagy többsége sehol m ásutt nem képes megélni. A hazai hullámtercinken találhat ó védett területek legelőit, kaszál öit a természetvédelmi kezelők feladata fenntartani. Súlyosan k árosodna azonban az él ővilág. ha e kiváló élőhelyek csak a védett területeken maradn ának meg. Igazi megoldüst csak a hagyományos gazdalkodás megőrzése,azaz a hasznosít ás jelenthet. A gazdálkodás és a természetvédelem érdekei tehát egybeesnek. összehangolasuk sürgető feladat. teken jórészt kiirtották, a hullámtereken belül pedig a megváltozott árvízi magasság miatt a felújulásuk vált lehetetlenné. Századunk derekán t örténtek ugyan kísérletek újratelepítésükre, ezek azonban a keskeny hull ámtereken jórészt sikertelenek maradtak. Élóhelyi értékelés: A folyók rnentén a kem ényfaligetek a legfajgazdagabb erdei él őhelyek. Kiemelkedőa rovar- és az énckesmad úr-faun újuk. Ha jól záródott cserje- vagy második koronaszintjük is van, a fekete gólya és a réti sas legkedveltebb f észkel őhelyei. Sajnos a jelenlegi állorn ányok fafajösszctétele er ősen dcgradálódott a term észetes tölgy-kőrisszil erdőtársulásokhoz képest. Elegyarányuk kedvezőtlennévált, sok a homogén tölgyes vagy k öriscs. Legtöbb esetben hiányzik vagy rcndkívül kis elegyarányban van jelen a szil. Mivel afatermesztés szcmpontjából a cserj ék jelcnlétét kedvezötlennek ítélik. ezért az erdőfel új ít ások so rán telepítésüket mcllőzik, sőt a természetes úton feljövőegyedeket is igyekeznek kiirtani. Ezek az ápolások sajnos bizonyos mértékű é l ő h c l y i Icromlást eredményeznck. Gyakran találkozunk tölgy-k öris-szil erd őkben fehér nyárral és fekete nyárral is, helyenként jelentős egyedarányban. Ezek a fafajok a terrnészetes szukcessziós folyamatok révén ugyan háttérbe kellene hogy szoruljanak, gyakran mégis els őrend ű fafajként vannak jelen. Ennek cgyik oka, hogy mesterséges erdősítés során kerűlnek az adott helyre, a m ásik ok az, hogy természetestől eltérő, szélsőséges hidrológiai viszonyok e pionír fafajok esélyét növelik a fajok közti versengésben. Jelenlétük c társulásbannem élőhelyi értékcsökkenés következménye, feltéve, ha nem válnak uralkodóvá. Jelenlétükkel v áltozatosabbri teszik a vegetációt, ezzel együtt pedig az ott előfordulóállatfajok száma is nő. Erdófelll/tartási problémák: A Iolyószab ályoztisok és a mocsarak lecsapolása oly mértékbcn mcgváltoztatta a hidrológiai viszonyokat, hogy azokhoz ez az erdőtársulás nem tudott alkalmazkodni. A társulás domináns fafaja a kocs ányos tölgy, természetes úton makkvetésset szaporodik. A lehullott mag azonban csak akkor képes kic sírázni és erőteljes gyökeretnöveszteni, ha nedves, laza talajra hullik. Áradások után, mikor a mederbe visszahúzódó víz laza hordaléket terít a makkvet ésre. a magvak kicsíráznak. s a magoncok fejlődésnek indulnak. Az első évben a nyáron is nedves humuszrétegben fejlődikgyökerük. 2-3 év rnúlva azonban, mikor kis kar ögyökerük eléri a méteres mélységet, már szárazabb a talaj. A folyószabályozásokkal lerövidült a folyók hossza, s a nagyobb esés következtében a meder mélyen bevágódott. Ennek hatására az átlagos vízszint jóval - helyenként több méterrel - alacsonyabb mint amilyen a természetes körülrn é nyek között volt. Mivel a folyók környezetében a talajvíz követi a meder vízszintjét, a talajvízszint a tölgy termőhelyén több rnéter mélyen van. A tölgyesemeték számára elérhetetlen ez a mélység, ezért egy-két éven belül vízhiány miatt elpusztulnak. A m élyebb termőhclyeken, ahol ugyan közelebb van a talajvízszint a felszínhez, az árvizek pusztítják el a lassan növő Iacscrnetéket. Mesterséges beavatkozás nélkül, újulatként a kevés magyar kőris és vénicszil mellett elsősorban a fehér nyár és a tájidegen zöld juhar, illetve amerikai kőris kezd terjeszkedni. A természetes fel űjul ásnak további gátjai is léteznek, ilyen például a túlszaporodott, nagyvad állomá ny. Az ízletes makk útján vet ényül ö. lassan növő tölgy egyszerűen képtelen kinőni a "vad szája alól", az azt folyamatosan visszarágja. és ezzel lehetetlenné válik a természetes felújulás. Mindezek miatt a legfontosabb feladat a még természetszerűállapotában megmaradt kcmény- fuligctcrd ő-állorn únyok meg őrzése, Tekintettcl arra, hogy péld ául a kocsányos tölgy maxinuilis éle tta rtama el érheti a több száz évet, a megl évő állomá nyo kat hosszú tavon is fcnn lehet tartani, ha sikerül kivonni ő k e t a hagyom únyos erdőgazd álkodúsi keretek köz ül. Ennek szükségességét az a tény is al át ámasztja, hogy pl. atisza ment én, a déli országhatár és a Tisza újvárosi híd között egyetlen hekt árnyi scm tal álhat ó e társul ásb ól. Ott, ahol a keményfaligetek fcl újíthatök, arra kell törekedni, hogy kiterjcd ésük ne csökkenjen, és korelosztásuk egyenletes Icgycn. ll. Fűz-nyárligeterdők (Salicetum albae-jragilis) Az árterek mélyebb fekvésű terűletein kialakuló pionír erd őt úrsul ás. a hull úrnt ér legelterjedtebb állománya. E társulás leggyakoribb természetes fafajai a fehér nyár, a fckete nyár, a fehér fűz és a törékeny f űz, Ezen fafajok pionír jellegüknél fogva viszonylag jól bírják a sz élsős égess é vált hidrológiai viszonyokat. Élőhelyiértékelés: Az őshonosfutajokb ól álló állom ányok jó élőhelyi adottságokkal rendelkeznek. Kiváló madárfészkelőhelyek. A nagyobb kiterjedésű, h áborftatlan erdőkben alkotnak kol óniakat a szürke gémek. Telepükhöz más, ritka fajok is csatlakoznak, kiskócsag. selyemgém stb. Ahol hi ányoznak a keményfaligerek. ott szívesen költ e túrsul ásban a fekete gólya és a réti sas is. A fehérny árak rendkívül jólodvasodnak, ezért gazdag az odúlakó faunájuk is. A part menti sürü füzesekben gyakran alkot nagy telepeket a fokozottan védett kis kócsag, selyemgém és a bakcsó. Erdőfel/lltartásiproblémák: A füzesek és nyarasok felújítása ültalában nem jelent nagy probl érnát. A parti galériaerdő kiv á l óan újul természetes úton, hiszen a párás klírnáj úkörnyezetben, a szinte minden évben újonnan lerakott nedves hordalékon jó a vctényülés. A fehér nyár kiválóan sarjadzik gyökér útján, így a vegetációs időn kívül letermclt állományok helyén a következő ny árori már sürű újulat mutatkozik. Amedertől t ávcl eső területeken az elegyetlen fűzesek felújítása azonban már probl ém ásabb. Itt a fűz vetényülése ugyanis kellő időben történő elárasztás híj án elmarad. Füz helyett a nemkívánatos, mesterségesen behureolt, és mára helyenként átokk áv ált gyalogakác, zöld juhar és amerikai kőris telepszik meg. Ilyenkor a talaj-el őkész í tést követően mestcrséges tclepítést kell alkalmazni. 6 7. -~.
E lő h ely i. úllonuinyszc rk czcti és c rdő fc l újü űs i szempo ntból egyar ánt k ülöulcgcs erdök nek szarnítunak azok a bot ol ótüzese k. mclyck hul larntéri vé de rd ők é nt funkcion álnak. E füzeseknek körülbelül a fele túl va n az ö tvenéves ko ron. A Iák a la tt aradaso k ut.in he tekig. sö t sok hel yen h ónapukig áll a víz. Éppen ezért rendkívül jók é lő he l y i udous ága ik, hiszen a víz és az e rd ő egy üttes jelenl ét e a hajdani mocs ári erdökhöz ha sonlatos. E nne k a t erm é s z e t s z erű környezetnek a ho sszú távú fenntart ása ele ngedhe tet lenül font os víz ügyi és természe tvédelmi érdek. Á rvízvédelmi szempontoka t figyelembe véve vannak bizon yos szakaszok. aho l a jelenlegi állapotok vtiltoz tatúsa szükséges. A z ilyen hel yeken ugyanis a kubikgödrökben vissz amaradó vizek gútü llé ko nysügi problemakat okoznak. va gy a szüks égcs hulhímtéri védeniök kialaku» sá l teszik lehetetl enné. o tt il következő megoldüst ke ll al kalmazni. A g át l áb ún ál a szü ks éges (5-10 m étcr) szé lességben a kubikgödr öt fel ke ll tölteni. A fel tö ltés an ya gát vagy az eredeti kubikgödö rb ö! vag y pedi g cgy új an yaggödröt nyitva a hull ámt é rb ől ke ll kit ermelni. A fö ld m unka idej ére a kub ikgöd ör vizé t le kell csapolni, majd a munk álatok végeztével a l e ve z et ő csa to rná t ism ét elz árni. hogy a vízállá s a k és őbb iek be n is biztosit va leg ye n. A feltöltött parton v é de rd ősiivo t kell tel epíteni honos fűz - és nyúfajok relhaszná lésaval. A földmunkák so rá n a védtöltésre me r ő leges kubikgercnd ákat é rin te tlen ül kell ha gyni, így az ere deti e rdő g áttól t ávol abb es ő része fennmarad. A kiörcgcdctt füzesek ür es folt jait a kub ikgercnd ákra helyeze tt fűz kar ódugv ányokkal lehet póto lni. A d ugvá nyoz ást m c gcl ó z ő cn a ha gy ás fű z fükat meg kell botolni, a zö ld juhart, az am e rikai körist és a gyalogaküco t ki ke ll irtani, hogy azok az újulatot ne ürnyaljúk. A dugvúnyok közvetl en környezctében még néhány év ig kézi gyom- és cse rjeirtüst kell végez ni. E d d igi tapasztalataink szeri nt a botol üst, a dugvünyozü si é s úpol üsi mu n kú kat szívesen vüllaljük a környé k lakói. Munkújukért a dolgozók megkapj úk a lebotolt tuan yngut. így a telj es mun k aműv cl c t (egészen a tcl újtuisig) költs égme ntesen megoldhat ó. Ez a legjobb p éld áju annak, hogy hogyan t eh et ő é rdekeltté a hel yi lakoss ág az iirvízv éde lcm mellett a term észetv édelemben is. IIt. Bokorfiizesek A z ártere k m él ycb bcn fe kv ő részcin kialakul ó pionír u i rsul ű s. ". T ö bb formá ja lét ezik. A legel terjedtebb a mandulale velű Iű z bo ko rfűzesc. a Sulicenun triundra i'. A Duna mcntén a cs i go lyafűz b o k orfű z e s c terj edt el in k ább, n Suliccnun purpureae. A bo korfüzesek a ltu l ábun mederp artokon alakulnak ki. Megteleped és ükkel eg yü tt n éh ány szál feh ér fű z. leketc nyú r és fehé r ny ár is " partot fog". mcl yc k k és ő bb lehagyjü k az alacson y bokorfű z ek et. A folyamatos fcliszapo t ödassal egyre tö bb fa alak ú fű z és nyár veti meg l áb úí, s így alakul Lit a tá rs ulás lassan fű z e s s é va gy fű z-n y ar li g e t e rd ő v é. Élöllel)'1 értékelése: Az alacso ny bokrokra fészke lő éne kes madarak ke dv elt búv óhelyei. A vonuló füzikék példúul c meder parti íüzga l éri ű ko n keresz tül sz inte bujk.ilva haladnak végig a fol yó vo na lán. A több hekuir k i te rjcd ésű bo korfüzesekben alakulnak ki hazánk legn agyobb bakcsófészektelepei. E t ársul ás az egyed üli é l ő h e l y e a Ti sza mcnt én, dél fe lő l t er j e szk ed ő halv ány gez ének is. Élöllel)'-lllegörzésl probl énnik: Mi vel az e r d ősü l és kezd et i sza kasz át jelentik e növ ényt ársul áso k. hosszú távú fe n nturt ásuk megoldhatatlan. dc erre nin cs is szü kség. A hull ámtercken megscnunis ül és ük és új ak kel etkezése termé szet es és egyens úlyba n l é v ő folyamat. Árvízmentesített, m él yfek v é sű ős i úrtéri tek n őkben üta lakulüsu k lassabb ütem(í. A fa alakú füzek és nyür ak megt elepedését ugyanis a tavaszi és a nyár e lej i maga s, oxigénszegény pangóvizek megakadúlyozz ük. E helyc ken a legnagyobb veszé lyt a terület csato rnázüsa vag y a lecsapol ása jele nti. A HULLÁMTEREK NÖVÉNYVILÁGA Hazai fol yóin k hull úmtereinek növényvilúg<ít szü mos kutató vizsgülta. Z ólyomi és Kúrp<Íti a Duna, Simon és T ím ár a T isza, Borhidi a D ráva vö lgyé be n. K uta túsaikna k k ö s z önh et ő e n a hullúmterek rendkívül gazdag növényvilága jól ismert. Kúrpúti Z o ltü n pl. a Duna-hullúmté r növén yvilügünak id öbcli és térbeli vültoz üsülvizsgúlt a. Megüllapította, hogy a bo korfüzesekben 40-50. a fű z-nyür ligete rd ökben 140-1 50, míg a keményfa-li geterdö kb en üt lag os an 200 növényfaj van jele n. Összehasonlítá ské nt megemlítj ük, hogy cgy keze it hulhun t éri nemcsny árültct v énybcn a tüznyúr l i g e t crd őr e j ell em z ő 140-1 50 nö vényfaj na k IO-1 5 I X,-a képes csa k meg élni. A T isza hull ámtc rében saj át vizsgü latain k szerint l4 o lya n fásszárú növén yfajt tal áltunk. amel y ott t ájidegen. töhhs égük nem is euró pai faj. Val a mcnnyinck jel enl eg is létezi k ültetv énye. vagy már kor.ih ba n kivadu lt,.. öruill ós üo uu" magát. Eze k a fajok a k ö v etk e z ők: Ültetvények: akúc glcd icsia k e sk en yle v elű czüstfa fekete di ó vö rös töl gy szo rnorúfűz nem esttet t nyárak nem esitett füzek b úlván yfu kaukázu si d ió mam ut fen yő Kivadult fajok: amerikai k ő ri s zö ld j uhar gyalogakúc am crikai v adsz ő lő A haz ai hull úrntere ken a felsorolt fajok közül különös veszélyt a kiva d ult uk jelentene k, ame - lyck agresszív terjeszk edésü kkel cgyfc l ól elveszi k az éle tteret a term észet es uirsul.iso kt ól. nuís felö l lehctetle nné teszik az e rd ő vagy faültetvé ny tclepítést. In tö pé lda kell legyen a j ö v ő re az ame rik ai k ő r i s és a zö ld juhar ese te. Kü lön öscn ha a rra go ndolu nk. houv Simon Ti bornak a '40-cs évckhc ~ a Fe lsö-t isz á~; végzett vizsg álata i kimutuu ák. hogy az amerikai k őri s növeked ési er élye alatta maradt a ha zai k őri sn e k. a kkoriban mégis ezzel a faf ajja l végeztek teleptrést. Ma nuir nem kell te lep íte ni. Kiirtani se m lehet. A folyarnsz ab ályoz ások k övetkezt ébe n holtággá vá lt egykori fo lya msz akaszok vízi n DV C nyekben igen gaz dagok. kül ön ösen szép vé dett növényeik a tavirözsák és a vízitö k. H el ye nk ént a szintén vé de tt t űnd é rfát y ol alko t úszó sárga sz ö nyeget. A holtága k jell egzetes nö vénye a sulyo m, ame lynek ma gj a ínségcs i d őben fon to s n ép élelm ez ési cikk vo lt. Vala m ikor mi nd enütt k özön s éges vo lt. mara e rőse n vissz aszorult. hál' ahol. jelcn, va n. o tt tö meges, A feliszapolódó holtaga k ritka vé dett növ én ye a k álmos. m íg a Ti sza-parti margitvirág és a debrece ni torma a kubikgödr ök partj ún tal álja meg éle tfel té teleit. ÁLLATVILÁG A HULLÁMTÉREN Egy ilye n rö vid kiadv ányb an nincs leh et ő s é g arra. ho gy vala rnennyi úllatcsopo rtra kit érjünk, ezért azok közül ö nké ny csen a madarakat e me l jük ki. mint o lya n csoportot, amely ne k feli sm erhet ösége és megfigyelhetö sége a legj obbak közé ta rtozik. A mad ürvilág gazdagságáró l egy jó határo zó kön yv segítségével szin te m indcnki szcmél yes é lmény a lapjü n is meggyözödhel. A hull ümterck j ellemző madarai a gémfélé k. ame lyek ko ló niüban fé szkelnek a füz-nyú ligc tc r dő k bcn. A szürke gé m, bakcsó-. kisk öcsag-. se lye mgém- ko ló niük hoz ritkúbban csatlakozik néhány pá r nagykócsag és kanal asgém is. Az elm últ müsfél évt ize dben az E urópa-szerte jel enlö sen megn ö vekcdc tt üllo m ányü kormo rán is t <Í rsul a ha zai gé mtele pe khez. amelyek sz inte kivétel nélkül mindig ö reg erdökben jönnek lét re. A szüzad fordulótól kb. IY70-i g a T isza m enti ürte re k jellem zö ritka te rmészeti értéke vo lt a ré tisas, amel y egész E u rópúban veszélyez tetett faj. 1970-re kipusz tult. majd a nyol cva nas években ism ét megje le n t néhün y púr. A Duna menti árté ri erdökben folyamato san költö tt vagy pró bült költeni 2-3 p úr. Az ürté ri e rdö jell egzetes ritka madara a fe kcte gó lya. amely a ré tisassal együ tt a legt ö bbet sze n ved az int enzív erdögazdü lko dústól, illetve még c nné l súlyosabb veszél yt jelent szü mü ra. ha ürté ri erd ei él elt c rét lecserélik fa ülte tvényre. A z ürté ri e rdö a rétisas m ellett tovübbi ritka ragadozó madanlknak ad é1e t le hetőséget. Uyenek a barna kánya, a bé kászó sas. illet ve a kcrecsensólyo m. Költ az 'li téren a héja. az egerészö lyv és kabasól yom is. A te rm észctes e rdötúrsulások harkály- és é nc kcsmadár-világ a egészen cgycd ülá lló an gazdag. A faj o k szú ma bürmcl y más ha zai enjötársul ásét meghaladja, de az egyedszüm is külö nö sen magas. A magyaro rszá gi hullámtéri c rdők be n végze tt kutatü sok sze rint 86 m ad úrfaj fészkel ését sike rült bizonyítani. E z a re nd kívüli maga s szü m tovüb b bövül, ha hozzlíadjuk a holtüga k vizén. és az azokat szegélyezö nüd aso kb an kö ltö 28 fajt. ille tve a hulllímté ri rétek, legelök to vüb bi 15 madárfaj át. 8..--:;:;:.
A hazai hull ámte rck en. am elyek az o rszá g terül e tének 1.6%-át teszik ki, tészke l ő mad ár világunk (20 I faj) d ö n tő többsége, összese n l3 1faj rend szerese n kisebb-nagyobb egyedszámban költ. A mad úrvilag mcllet t a gerinctelen és a gerinces állato k faj. és egye dszá ma is kie melkedö j e l e n t ős ég ű. Egészen kivételes a k ét él t ű e k állo má nynagysága. Köztudo tt. hogy a mi ég ha jlati övünkbcn c fajo k szá ma alacso ny. dc az egyedszám mégis lehet kül önöscn magas. J ó pé ld a e rre egy T öscrd ön (T isza) végzett fel mérés, a me ly sze rint az egy hektárra esö bék ák szá ma I 984 - t ő l 1987-ig 500 8300 egyed/hektá r között változott egy égererd ő ben (Fra xina pannonieae-aluet um ). Összehasonlításul néhán y tró pusi es ő erd ő b ől szá rmaz ó ada t, ahol k öztudott. hogy a bé kák fajés egyedsz áma óriási. Egyed/ha Thaiföld Costa Ri ca Panama Bo rn eo 12-17 1470 2980 131 Úgy go ndoljuk, továb bi pé ldák felsorolása a hullám téri e r d ő k és rét ek gazdagságán ak bizo nyítására fel esleges. Szüks éges azonban a hull ámté ri e r d ő ü lt e t vé n y e k rő l szó t ejteni. Eze kben az crd ökben az alacso nyabb rend ű állato k fajszám a összehasonlíthatatl anul kisebb mint az ártéri erd ökben. A fén y által átjárt, ta karást nem bizto sító erdö k ben a nedvességet és az árnyékot ke dvelö fajok eleve nem tudnak mcgteleped ni. A nö vén yvilág, amely n éhány fajb ó l áll, csak igen kisszámú fajnak biztosít tápl álkozási l e h et ő s é ge t. Tekintsük át a mad árvilág példáj án kereszt ül az á r/hi e rdők helyére telep ített Iaültctv énycket. A ragadozó k és a gémfélék a szabályosan rn űvc lt ültetvén yek b ől hián yoznak. Az állatvil ág döntö tö bbsége sze m po ntjából az ártéri erdö és nemesnyárfa-ültetvén y között le ga lá bb akko ra a k ülönbs ég. rnint egy vir ágokt ól ta rka kaszáló és egy kuko rica föld kő zö tt. A Fel s ő-t i s za árterébe n végzett vizsgálatok sze rint az itt eni nemes rivárasok ba n 15 madárfaj költését sike rült kimutaini. Á tlagosan egy hektá rra mind ö ssze 3-4 faj eset t. Az a lacso ny fajsz ámn ál is kisebb az egy he ktárr a esö p árok száma, ame ly mindössze 3.5 pár/hekt ár volt, Összehaso nlft ásk éppe n álljon itt egy táblázat. amely bemutat ja az ugyanabb an a térségben tul álhat ó más e rdő t í p uso k rnadarvilag át (Leg ány, 1971) Fajsz ám Fészkelő p árok sz áma Ku bikerdö 15 27,5 F ű z - ny á r li g e t er d ő 12 17.5 F üzes JO 15,7 Ak ácos I I 16 Nemes nyár 3-4 3,5 Mindezekböllátszik, hogy a mad árvil ág és persze nuis állatfajo k m e g őrz é s e szempo ntjá bó l a nemes nyáras mi nt cse rj eszint nélküli e rd ő a legkevésbé alkalmas. VÉDETT TERÜLETEK A FOLYÓK MENTÉN Te rmészetvédelmi te rületeink egy j e l en tő s része folyóink men tén helye zke dik el, Sajn álatos módon az elm últ 20 évben létesített véd e tt te rüle te ke n a védetté nyilv ánít ással nem járt együtt a tu lajdo nviszo nyok re nd ezése, A védetté nyilvání tá s után se m s z ű n t meg a gazd a sági tev éken ység. ső t mé g a gazd á lkodás módjába n sem történ t változás. A jövőb e n ez megengedhet etlen. A véde tt területek mindegyikére részletes kezelési szab ályza to t ke ll kidolgozni és. a ho l ez sz üks égcs, a gazdálkodást tiltani, ko rlátozni ke ll, Leszne k azo nba n ol yan terület e k. pl, a l e gel ő k. aho l esetleg a te rm észetvédele m é rde ké ben fo lyta to tt legeltet ést an yagilag ösztö nözni ke ll. Az ártéri gazd álkod ásban so k érdek e gye s í th et ő. de az é rdekkülönbs égek is jelen vanna k. A vé dett terül et eken a természet véd e lemnek egy ért elmü prioritást kell élveznie. A tö bbi te rü let en pedig exte nzív gazd álk od ást kell folyta tni. O rszágos jelen t ő s é g ű védett területek fo lyóink men tén Terület neve: Sza tmár-bere gitk Tiszate lek-ti szaberceli árté rtt Tekaj-Bodrogzug TK Tiszadobi ártértt Kesznyé te ni T K Tiszafüredi Madárrezervátum Közép-Tiszai T K Pusztaszeri TK Mártélyi T K Makó Land ori e rdő Sziget kö zi T K GemeneiT K Béd a-karap an esaitk Baresi TK Sza po rcai Ó Dráv a meder T T Kiterjedése hektárban 23 OOO 1 200 4 200 l OOO 4 OOO 2500 7600 22 OOO 2200 400 9 JOO 18 OOO 6 500 7 OOO 250 10.--:;;;:.
II AZ ERDŐGAZDÁLKODÁS HATÁSA AZ ÉLŐHELYEKRE.' A Magyarországon jelenleg talál ható ártéri erdőkbe n mi ndenütt az emberi beavatkozások nyo ma i tapaszta lhatók. Kizárólag természetes fo lyamatok produka lta ártéri ős er dőket ma már ne m ta lá lu nk. Az erdők közel fele ugya n ős honos fafa jokból áll, ezek állományszerkezete és fafajösszetétele azonban többnyire ige n messze áll attól az állapottól, amit igazából természetes nek nevezhetnénk. Az "öserdőkre" j ell e m ző a változatos fufajö szszetétel, ahol a fák és cserj ék fajonként is sza rnos korosztályt ké pvise lve több szintet, térbeli lép csőket alakítanak ki. Egy ilye n erdőben együtt van a fia tal csemete az öreg évszázados fákkal, girbe-gurba és sz álegyenes. odvas és egészséges. Fény- és árnyé kked velő növények sokasága alkotja azt az egésze t, amely ha fo lytonos mozgásban és változásban va n ugyan, dc mégis állandónak, örök é le tűnek mondható. Ez a rendkívüli vá ltozatosság természetesen az ott élő állatfajo k sokszí nűségét - bio lógiai sokféleség - is biztosítja. Ill e tve csak b iztosítan ú. hiszen m úra már hazá nkb a n ezek az erdők mind elpusztultak. Hogy rni ért? E nne k egyik oka az, hogy a folyószabályozáso k során drasztikusan megváltozott kö rnyezeti té nyezők höz ezek az erdők hosszú t ávori képtelenek voltak az eredetí módon alkalmazkodni. A pusztulás másik oka pedig az, hogy az esztétikai és é lőv i lágvédelmi értékeket szinte mi ndig és. m indenütt oly mért ékben alárendelték a rövid távú gazdasági érdekekne k. hogy az őse rdők védelmé nek igé nye társadalmi szinten fel se m merült. Az ártéri őse rdők pusztu lása révén persze nem halt ki a te rmészetes álla tv ilág, hiszen a fajok nagy része rendkívüli alkal mazkodást tanúsított. Egyébké nt is az erdők állapotában bekövetkező vá ltozás soha nem vo lt olyan e rőte lje s és gyors, mint ami lyen például a vízzel borított életterek esetében - a lecsapolaso k alkalmával -lejátszódott. Sőt az e rdőgazdá lkodás révén új ártéri erdők telepítésére is sor került. Az 1900-as éve k elején készült térképek azt mutatj ák, hogy ma kétszer annyi ártéri erdő van, mint akkor volt. Ez persze természetvédelmi szempontból önmagában még nem je le nt feltétlen pozitív é l ő h e l y i vá ltozást. A század elején ugyanis még igen kevés vo lt a táj idegen fafajokból álló Tisza menti ültetvény, ma már azonban az erdőterü let ek fele ilyen. A természetes fafajokból álló erdők területe te hát gyakorlatilag nem nő tt. Vitatható, hogy po zitív vagy negatív változásoknak tekintsük-c a flórahamisító faü ltetvények te rületének növekedését. Amennyiben ártéri gyepek, vizenyős r éte k, s egyéb te rmészetes é l ő h e l ye k helyére kerültek ezek az ült etvények, akkor azt kell mo ndanunk, hogy a természetes környezet szá mára káros volt ez a fajta erdőtelepítés. Ha azo nb an azt állítjuk, hogy ezek az ültetvények az országunk számára megtermelt ék. illetve meg termelik ma is a nélkülő zhetet le n Iaa nyagot, s ezzel mentesítik az intenzív m űvc l és alól a természe tszerű erd öállom ányokut, akkor azt mon dha t juk, hogy ebben a ros szban is megvan a jó. Bármi is volt az indíttatás, a té ny rnind cnk éppcn az, hogy a hazai erdőgazdálkodás és az országos természetvédelem e g y ü tt m ű k ö d é s e révén megma radt ártéri erdőállomány ma o lyan kiemelkedő természeti értéket képvise l, rnely európai viszonylatban is figyelemre méltó. A hhoz, hogy ez az érték fcnnmaradhasson, sőt ha le het még gyarapodjon, az erdőgazdálkodás és természetvédelem szoros szakmai kapcsolatára továbbra is szükség van. A je le nlegi er dőál lapotok további javulása akkor várható, ha az erdőgazdá lkodás egyre több természetszerű gazdálkodási m ödszert alkalmaz. Lássu k mik ezek: J. ŐShOllOS jll!ajokkaltörtéllő erdűsit ések, 2. Természets zeni erdő}ehíjítások. 3. Biológiai v ágáskorok alkulmazúsa. 1. Öshouos f afajokkal t ö rt én ő erdős ítések Az ártéri e rdősítése knél jó néhány folyószakaszon (főleg a Tisz án és annak me llékfolyóin) e lőszeretettel alkalmazzák az úgynevezett nemesített szapo rító anyago t, e lsősorban a nemes nyár és nemes fűz fujt ákat. Ezen tájidegen fák egyenetle nül törté nő telepítése során gyakorlatilag é lőhelyi é rtékke l ne m ren delkező ültetvénye k ke letkeznek. A természetvédelem szempontjából felté tlen káros lenne az, ha ezeknek az ülte tvé nye kn e k a térhódítása a t ermészetszerű e rdők e lterjedésének rovására történne. Ahhoz, hogy ezt a tendenciát e lőrejelezhessük, megvizsgá ltuk az ártéri erdők üzemtervi adatállományát. s az e lő írt v ágáskorok. illetve az erdőfe lújítá s i II.-:;:-:.
Nemes nytir 411.s % r. sz. ábra Tiszu- ártér Fafujetoszhís el ő inisok a lapj ű n sz ű m í r ög épc s adatfeldo lgoz ással előrevetíte tt ü k a v árhut óv áltoz úsok ut. Mcg állap üo ttu k. hogy a hazai déli Duna-sza kaszon a várha t ő fufuj tuv ű l toz űs némi ké ppe n az ős ho nos fafa jok juv ára billen. Ez megn yu gt ató. dc az mar kevésbé. hogy ti Ti sza- völgy árt éri e rdei ben e nne k é ppe n az e lle n kezője fog bekö vetkezni. ha s üru öse n nem változnak rn cu az üzcmtcrvi e ILiírüs'ök. A z I. és 2. ábr ákon IÜlIlatjuk. ho gy a t ájidegen nemes ny úr és uk ácjelenleg 44(YcJ-os- Iluír ma isigen magas- ter ülctuninya az el őr ej el zé s sze rint 20 év m úlva már eléri az 51.5 %-0t. Mindez az ő s h o n o s fafajú erd ők rov á sára történne. E zt a tende nci át megfé kezn i a természetvédel em alap vető érdeke. Ahhoz. hogy ez való ra válhasso n az e rd és zeti ágazato ri belül szarnos fo lya matosan fel me rü lő érdekellentét fe lo ld ására kell megol d üst tahi lni. E zek az érdekelle ntétek a k ö v e t k e z ő k : El ő sz ö r is a köztudatban e lte rjed t az a hib ás nézet. hogya nemes nyárak nagy obb fat őme g produkci óra ké pese k. mint b.irrn ilycn egyéb ös honos fal'aj. Ez igaz lehet a nemes nyár szám<íra iddlis termőhelyen kialakí to tt kísérleti parcellákban. tic :.í1 talünossügban ez nem így van. Söt. a mai helyzetben. amikor mür szinte mindenhovü..odaeröllették" a nemes nyürat. összességében éppen az elle nkezöje igaz. Pél düul. ha a Tiszavölgy ürtéri nemes nyür ésaz 6shonos fehér ny~r ko r"q'szt<í1yo nkénti egy hektürra jutó fakészletét összehasonlítju k. kiderül. hogya nemes nyür fapro d u kciójüt tekin tve mi nden korosztülyban alulmarad a fché r nyür ral szembcn. (3. übra.) Természctesen teljesen e lfog ullak azért mégsem le he tün k a honos ny ürainkkal. hiszen a faanyagfelhaszn ülh at ó süg sze m p o n t jü bő l ke dv e lte bbe k a hengeres törzsü. kevesebb fahibüval rendelkezö Nemes nyár 52.5 I X, 11, l., ', 2. sz. tibm Tisz n- úrtér Fllflljt'/OS: ItíJ 20 él' múlvu Hazai n yűr 1O.2 t X..' / FClz 1().2% ne mes ny ár fajtük. A m ásik ok pedig az. hogy a honos ny árak viszonylag gyorsabb felhasználást igénye lne k. a ne mes ny ár később fü lled be. ez némi könnye bbs éget je len t az ert ékes ít ésn él. E rn úr- nui r vitatható gazdas:.ígoss:.ígi di fcrencia mctlett természetesen rruis magyar ázara is VHn annak. hogy sza rnos terül e ten tért h ódítanak egy es t ájidegen fafajok. Bizonyos fafajpolitikai célok megv al ósulástit sze lgaljak eg yes finanszírozrísok. Érdekes p éld ául az. hogy a nemesny ár erd ő sít é s so kka l k ifize t ő dő bb az crd őrn űv cl ő sz ám ára, hiszen az ágazati finan szfroz ás - vagyis az c rd őfc m uaruis i j árul ék és az e rd ő s i t és i egység:.í r mérlege - fe l t ű n őe rt jo bban t űrn og at j a a n cm e sn y ár- c r d ő s ít é s t a többi fafajjal sze mben (Szabo. D o b ro si. 1993.). Ez az ös z tö n ző t é nyező ma a pénzügy i go ndokkal küszk öd ö erd őgazd ú l kodók szamaru egy é r te l m űe n a ncmcsnyür -gazd ál kod ás c éls zer ű s ég é t sug allja. Ezeke t a finanszírozasi hib ákat feltétle nül korrig álni kell ene. A m i még ellen hat egyes őshon o s árt éri fa faj o k nlkalmuzás ának az az, hogy a lassan n övő keményfafajok felújítüsa sokkal nehezebb a jelenleg i hid rol ó giai viszo nyo k. és a hely enként eröteljesen tú ltartotl vadüllomüny miatt. É p pen ezért ezen fafaj ok ü1tetésétésúpol:.ísiít a szé l ső sé ges környezeti viszonyokkal rendelke ző te rül eteken ked vczőbb fina nszírozüs i fclté tc lekke l kel lene segíteni. 2. Term ész etszerű/ellíjítások Az ürtéri erd ő k fel újítüsünü! sokszor le hetőség ny ílik a tcrmészetszerü felúj ítüs i mó do k alkalmazási.íra. A legjobb pél d a c rrc a fc hérnyür-crdök vügüs utáni gyöké rsarjasztüsa. VitathalHtlan. ho gy ez a felújítási mód bizt osítja a fük crede ti genetikai üllo münyünak lege gyszerübb és legteljesebb megörzését. A kivitelezés neh ézs égei azonban o lya nkor jelentk ezne k. amikor a sarjasztundo fehé r ny ár clcgya r únyu kisebb a m ás természetes úton nem fc l ú j í t h u t ő fafajjal vagy fafajo kka l szemben. Itt nincs i d ő a sarjak felve r ő d é s é nek kiv árás ára ésaz egy-k ét évvel ké s őbbi p ótl ásra. hisze n a fcl üjíuisi köteleze ns ég szigor ü h at árid ő h ö z van kötve. I1ycn vegyes állom únynk term észetes fcl újit ásain ál hut ú rid ő-m ód o s ft ú sra kellene l eh ető séget hiztosítani.... m'/ha 250 200 Év - Nemes nyár 3. sz. ábra Tisza -ártér Fakész/et hektáronként annak finanszírozúsi m édj át erd őr é szlet ek szintjé n lenne sz üks ége s mcgttirgya lni és pa piron lefekte tni. Bizonyos állatfajo k állom ányának megmentése és gyarapíuisa érdekében szü ks ég van arra. hogy egyes e rd ő tago k v ág űsk o rti t a lehetséges hiol ó giai korhoz közclítsük. E ze knek az erd öknek a Icnnturuis ára. k é sőbbi fel új ít ásuru k ülön gondot kell fordítani. Az ő s e rdő re ze rv á t u m - p rog r a m keretében kijel öl és ük nuir m egke zd őd ött. A folyamszah ályoz ást kö ve tőe n a holt ágak e lszaka d ta k a foly ók medret ól. Ez egyrészt a folyók medr ének bc úgyuz ódása ré vén k övetkeze tt be, m ásr észt azért. mc rt egyes holtriga kat a véd ő r öl tések a ment e tt old alakra re keszte tte k. A hajdani ártéri lap ályok, a he lyenként több,igra szakadó mede r. a lefüz őd ö term észe tes meandertavak a hala k és k ét él t űek szapo rod óhelyei. a g úzl ómaduruk t áplalkoz öhetyci vo ltak. A rnocsara kat ugy an szin te kiv étel nélkül lec sapolták. a lev ágott na gy ka nyarulato k azonban mint holtügak fennmaradtak. s ezek ha nem is pót oltük azt a hi ünyt. amit a mocsuruk elveszté se jelentett. mégis valami maradt. ami a vízi életközösség n éhány tagj ának - p éld ául szarnos szita kö tö -. hul-, k étélt ű- és növényfa j szamara - tov ábbra is alkalmas volt az életben marad úshoz. A mentett o ldalra került holt ágak sz inte teljesen c lszige tel ődt ck a fo lyó tó l. E b bő l adódóan megszünt a -+-- Fehér nyár HOLTÁGAK 350 -,----- - - - - - ------ -------- - ---,---- ----, 300 ---------- -.----.-...--- -.---.-.-- - - -..-..- - -------- _..- o +..-.---.-... + ~=± _==_==::t._.. 150 --- - -".---.-... -- - - - ------- --.- -.------...-.- -- - - - - - - -. 50 3. Biológiai vág áskorok alka lmazása Egy-egy erdő t áji és természeti értéke által ában annál magasabb. minél i d ő s e b b az úllorn úny. A faanyagérték szempontjai t vizsg álva műr ugyanez nem mondhat öcl. hiszen a f ák biológiai végső koruk közelében egyre több faanya ghibáva l rendel kezn ek. Meg kellene hat úrozni a helyes uninyt, hogy ho l. milye n m ért ékbcn és rncly e rd ő rés z le tekb e n ke ll u gazdas ági, iiictve a term észetv édelmi optimumo kr a tö re kedni. Ez megvalósul ni l átszott az ügyneveze n fokozottan véd e tt erd ő k kijelö lésekor. a kezelés megval ósul ása azonban számtalan es etben nem az elv ür üsoknak mcgfcl cl öcn történt. Ha p éld ául a dél-dunai ártéri e rdő ke t nézzü k. ahol a tel jcs erd őter ül et két t áj v édelmi körzet terület én fekszik. a fo kozottan v édett erd ők koroszuily-viszonyai se mm ive l se m jobbak. mint a gazdas ági célú er d ök é (Iásd 4. sz. áb ra. ). A kell ő gondoss éggal és szakmai hozz áért éssel kijelölt. fokozottan v édett e rdő k kezelési és _ o - - - -...--..+.-- -..---- 100 -- ---- - - --., - - - 0+----,---,----,-- -,----,---,----,- - -,--- --,- --,-----,---,----1 I-5 6-10 11-15 16-20 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 5tHíO 61-65 66- - =- - 12 13
fol yók áltul t ö r té nő vízp ótlás és a friss víz cse réje, amire ezeknek az állóvizeknek nagy szüks ége lenne. A Ti sza-v ölgyben 149 hol t-meder tal álhat ó. melyck eg yüttes területe 2812 hek t ár. A legnagyo b bak: Hekt ár(ezer) 4 cibakházai tunyogmatolcsi szarvasi 161 ha 146ha 121 ha (Tisza) (Szamos) ( Há r m as -K ő rös) A gemenci hull ámt érben (D un a mellett) le v ő holtágak rehabilit áci óju m űra már halaszthatat Iann úv ált. A Közlek cd ési, Hírközlési és Vízügyi. illetve a Kö rn yezetvédelm i és Településfejlesztési Minisztériumok megb íz ásáb ól elkészült egy tanulmány a rehabilit áci ó megval ós ítás ára. A tanulm ány kés zítését a holland korm ány finanszírozta. Remélhe t ől e g mi cl őbb e l kezd ő d i k a gyakorlati kivitelezés is. Szükség lenne azonban miel öbb a Ti sza és mellékfolyói mentén lévő holt ágak állapotfelvételére is. Cé lsze rű lenne azokat h árom kategóriába sorolni: Természetvédelem Üdülés, turizmus Egyéb A természetvédelmi r e n de l te té s űe k eset ében a m ásik két kateg óri ába sorolt te vékenységeket tiltani kellene. Ott az é lő v i lá gn a k első bbsé ge t kell kapnia. Az üdülés - tu rizmus célj aira igénybe vett területekre ki kell dolgozni egy hosszú t áv ú hasz- 4. sz. ábra Gemene- árt ér Karel osz/ás gazdasági és kűlűníeg es rendeltetés ű crd ákben n o s ü ű s i -t crhcl é si te rvet. Megen gedhet etl en, hogy az alapv et ő kommun ális beruh áz ások pl. csatorna, stb. megépítése nélkül. a rö vid t áv ú érde keknek engedve, o lya n hasznos ít ás valósulj on meg. amelyik jel entősen karos üja a holt ágat és ezze l leh etetl enné teszi a fennmarad ástit. tönkret éve a j övőbeni ha szn osínis lehet ő s éget. Az egyéb kateg óri ába tartozó holt ágakban horgászat, halászat, vízkivételi célra t örtén ő hasznosítás val ósíthat ó meg. Ezeknél is m eg kell azonban tervezni az igénybevé tel m ódj át és mért ékét és hosszú t ávon m űködni képes rendszert kell kialakítani. TISZA MENTI HULLÁMTERI ERDŐK A magyarországi á rtéri e r dő t e r ü l e t 1/3- a ( 19 ez er ha) a Ti sza mentén húzódik, ami a magyar erdöknek mindössze 1,1% -a. Ez e le n yé sző arány ahho z képest, amit az erd ő ben szegényes Nagy Alföld számára e hosszú "zö ld folyos ó", - mint természetes sziget - jelent. A magy arság foly ój ának nevezett Ti sza természet s ze r űsé gé n e k meg őrz ése, a partján húzódó erdők védelme. termé szet szerű kezelése és fenntartása az ott é lő emberek, az erdészek, a terrn é sze tv édö k és a magyar társadalom közös érdeke és kötelessé ge. A tiszai ártéri erdők kiterjedés ét, és ezen belül a különféle korú és élőhelyi adotts ág úállományok területi elosztá sát egy hossz-szelv ényerr ábrázoltuk. (L ásd kiadvány köz éps ő oldalain.) A képaz öreg e rd ő k riasztóan kis kiterjedése és eg ye- nerlen területi eloszlása - ö nmagáért be szél. Az é lő helyi adottsagok alapján az e r dő k e t 5 típusba so roltuk. Ezek a k öv etk e z ők : l. l diis erd ők: A 90 éves vagy annál i d őseb b t ölgyesek. kőrisesek és a 45 éves vagy a nn á l id őseb b fehér és fe kete nyarasok. 11. Koz épkorú e rdő/c A 90 éves né l fiatalabb, de 50 évn él id ő s ebb tölg yesek. k őri se s ek. a 45 évn él fiatalabb, de 25 évné l id ő s eb b fehér és feket e ny árosok. 111. Fiata/osok: A z 50 éves vagy annál fiatalabb ő s hon os töl gyesek, k őrisesek és a 25 éves vagy ann ál fia talabb fehér és fekete nyarasok. Folyóink és a mellettük elhelyezkedő holtágak igen kedvelt horg ászhelye k. Egyes holtágakon és az é l ő v í z e n halászat is folyik. E kiadvány nem k íván foglalko zni a kétféle ha sznosítási m ód m űv cl ő i közti ellentétekkel, pusztán csak arr a kívánunk kit érni, hogy semm i féle olyan hasznosítást nem tartunk elképze lhet őn ek. amely önmagá! megsemmisíti vagy bármely másféle haszn osítás lehet ő ségeit ve szélyezte ti. A m agunk részéről az elektromos halászatot mindenképpen ilyennek ta rtjuk. A horg ászat céljaira kij elölt holt ágakban, bizonyo s fe ltételek mell ctt, az üdülési célú vizekben a szabályozo tt körülm ények közötti hasznosítás m egengedhető. HORGÁSZAT IV. Füzesek: Á rv ízvédelmi célokból a vízü gyi igazgat ós ágok a vé dtöltések folyó o lda li lábán ál e r dő k e t telepíte ttek. Ezek az e rd ők el s ő sorban füzesek, mely e ket tejesíu üzemmódban kezelnek, vag yis bizonyos idöszak onként a fákat 2-3 méter magasságban lecsonkolj ák. A z idős fűz fák kiürcgcscdtck, ezért kiváló búv ó-, f é s z k cl ő -, illetve kölyke z őbe Iyei az o d úlakó áll atoknak. V. Fatenn eszt ő ültet vény ek és űres v ág ústerűletek: Azokat a fuű l lo rn á n y o k at. mel yckben a tá jidegen fafaj ok (pl. a neme s nyárak, az ak ác, a zö ld j uhar, az amerikai k őri s stb.) elegyarány a elé ri a 30%-o t. a fute rmesztó ültetvényekhez soroltuk. (A ho ssz-szelv ény az Erdő rend ez ési Szol g álat 1990. évben aktualizált adatai alapján készült. ) Mik eze k a feltételek: - Csak a partról vagy csónakból lehessen horgászni, a hullámtérben ne lehessen stéget állítuni. - A halak etetése a vízb en bomló, a víz m in ő s é gé t rontó szc rves an ya go kkal megengedhetetlen, ez ért tiltani kell. Ez egyébként hosszú távon a horgászat érde ke is. - Az adott vízté rb en nem é lő vagy net án hazánkban nem honos halfaj betelepítése általában tiltandó, meg fel el ő szakhatósá gi e nge dély birtokában e ngedé ly ezh ető. - A terület túlhasználatát mindcnk éppcn meg kell ak ad ál yozni. - Biztosí tani kell, hogya part és vízfelület tisztaság a ellen vét ők a p énzbüntetéserr túl a te rület l átogat ását ól is el leg yenek tiltva. 3 2 KÖRNYEZETILEG ÉRZÉKENY TERÜLETEK HÁLÓZATA o 1-10 Év t I-20 21-30 31-40 41-50 _ Különleges 51-60 61-70 ~ Gazdasági 71- HO 81-90 91- Nyugat- Eur ópában a fenti né ven álla m i támogatássai hálózatot működt e tn ek. Ennek e lsőd l eges célja, hogy a külön ösen érzékeny te rületek: fo lyóvö lgye k, síkvidé ki vízbázi sok feletti területek, véde tt területek, ne mzeti parkok, eröziórn-de fl ációra érzékeny területek stb. o lya n módon legyenek ha sznos ítva, ho gy az ne okozzon körn yezeti kárt vagy ese tleg katasztrófüt. Annak érde ké ben, hogy ez megval ósulhasson. az e rendszerh ez tartozó térsé gekben csak ol yan hasznos ít ű s-gazd ál kod ás e nged he tő m eg. amel y kizárja a környeze ti kárt és egyútta l biztosítja a rendszer hosszú távú Icnnmarud ás át. 14 15 -~ -
, hogy Ilyen e k pl. az extenzív mez ógnzd ál kod ás. a szelíd vagy zö ld turi zm us stb. Termé sze tese n nem várha tó el az ilye n te rüle tc ke n é lő lakossügtó l - a földtulajdo nosokt öl. földhaszn ál ókt ól -r az egész t ársadalom. s ő t az egész emberiseu é rdekeit szolu ál ó uazd álkod ási n;ódhól anyagi h.ítrdnyuk SZ áfl~ul zz ~ n. Az e l őző k be n javas oltuk az üd ülés. tu rizm us c élj áru igénybe ve het ő holtágak kijelölését. Tudni ke ll azonba n. hogy nem csa k holtágak. han em az é lő v iz is igen so k helyen kiv ál ó l eh e t ő séget k íná l a pihen ésre. kikapcso l ód ásra. Az ar ányok helyes megállapítása. az egyes funkció k sz étv álaszt ása m ás érdekek sé re lme né lkül ké pe s bizto sítani valam ennyi sze m po nt figye lembevételét. Szakítani kel l azonban a múlt gyak o rlat ával. azaz a veg yes haszn os ítassal. Er r ő l ugyanis so kszorosan bebizonyosodott. hogy legfeljebb papiro n lét ezik. Az üdülés. turizm us célj aira kijelö lt területe kk el kapcso latos legfo ntosabb követe lmé ny. hogy a hasznos ítás eze n formája. illetve azok m ért ékc ne sernmisítse meg a folya matos ig énybev ételt. és hattisai - ese tlegese n negatív ha t ásai - ne tegyék lehetetlenné nuis é rde kek megval ósul ás át. A sz ánt ó rn ű vc l é s é n é l má r em lített ük. hogy a hull ámté ren belül m i n d e nn e m ű szennvez és mivel az a fo lyóágyba n tö rté nik - közvétlenül a vizekbe jut ( é l őv íz. holtág). Le egys zerű sítve ez azt jele nti. hogy az árt ércn e lhe lyezett ide igle nes vagy álla ndó l étcsítrn é nye k szennyvize röv id úton ab ba a ho llágb a vagy folyóba kerül. amiben a nya ra ló. p i h e n ő cmbe re k fürd en ek. Mi ndeze k miatt megen gedhet etlen, hogya hull űrnt érh cn álland ó lé tes ítmé nye k kerüljenek felúllításra addig. amíg az a l apve tő infrastruktúra nincs kiépítve. Legfo ntosabb a csatornázüs. Ugyanez vo natkozik az é lövíz ho mokos pa rtjain kialak uló stra ndokra is. Ez eken a he lye ke n is biztosítan i kell. hogy a sze nnyvíz ne a hollágba, fo lyó ba ju sson. (Z árt ren dszerü WC. sze nnyvíztürozö stb. szüksé ges. ) ÜDÜLÉS - TURIZMUS Ezért a környezetil eg érzékeny te rü let ek e t rn ű k öd t e t ő országokhan álla mi tám ogat ással tartják ö ket fe nn.. Hazán khanmég ne m m űk ödik ilye n rendszer. de már el ké szü lt egy sza kma i javaslat és az illet é kes minisztériumok is foglalkoznak a megval ós ít ás l eh et ő s é g é ve l. A ho lt ágak ic rhclhc t ösége részhe n a korl átozott vízcse re miatt nem mérhctö össze az é l ő v i z é ve l. Emi att e l s ősorba n a tö meges turizmussa l sze m ben II szelíd turizmus az. amelynek megvalósítása kív ánatos le nn e. Az alföldi folyó k men tén megh úzódó g átak idc á lis le h e t ő s ég et kínálnak a lcgk öm yezctbarat ubb közlekedési m ódra: a kcr ékp ároz úsra. Vélemén yü nk szerint e rr e ke llen e felépíte ni az egész térség tu rizmustit. A folyó k környéki települések falusi turizm usba való bevon ása nem csak a uij, de a helyi lakosság érde keit is szo lg áhui. A mag ánh ázakn ál kiala kí to tt - rend kívül ru gal ma san m űk öd t e th e t ö - sza l l as l e he t ősé ge k a ke r ékp áros-turizrnussa l nagyon jól összha ngba hozható k. Az egész térségbe e ls ő so rb a n azoka t a k ülföldicke t ke lle ne invit álni, aki k a zöld turizmus ezen l:ígát kedvelik. Folyóink hul l á m t er ét ő l. mint é rzé keny te rület ekt ő l, mindenké p pen távol kell tarta ni az a utós tömegturizm ust. Errö l ugyanis köztudo rruis ú, hogy id ő n k é n t egy-egy terüle tet el ő n y b e n részesít. E kk or mindcnki, aki csak te heti. odaözönlik. majd am ikor e te rület é rintetle nsége - aza z fö vonze reje - m e g sz űn t. akkor az a utó s árada t új cé lpontot ke res ma gán ak. A felépített szá lloduk. panziók cln éptclcncdnck, a terület pe dig lényegese n kevese bbe t ké pe s nyújt ani. így az ut án so kka l kev ésb éjól fi z et ő ré teg keresi fel. I-Iullámtereken a fel fu tüst és a ban yat lást is e l ke lle ne ke rülni. A térségben idege nforgalommal fog lalkozó sze rveze teknek a már so kszor e mlíte tt természe tvé delm i. e rdésze ti. vízügy i sze rvezetekkel és mindenekelött az ö nkormánvzato kkal közö sen ki kell dolgozn iuk a sze líd' turi zmus térségre vonatkozó ko ncepcióját. Hull ámtercinkben folyó tevé kenység et a k özelmúlt han sze rve ze tt E rdőgazd ú lkod á s és te rmésze tvédele m ill. a Ví zgazdülkodüs és te rm észe t véde lem konfe reneiük-is érinte tték. ezért e l ő s z ö r ezek aj ánl ásni közül azokat idézzük. am elye k ide vo na tkozna k. Az E rd őgazd á lkod ás és természetvédelem c ím ű ko nfere ncia ajánlá sai : A je lenlegi e rdö kben esedé kes Iclújításokn ál és az új te lepítésekné l az ős h n n os Ia fajoknak m eg fe l e l ő t e rm őhe l ye n ő s h o n os fufaj tak at ke ll alkalmazni. A m e gl év ő te rm é s z et s ze rű erdeink j e l l e m z ő c r d ő t á rs u kis a i b a n 1993-lól e rd őrezerv át u m hüllizal ot kell Ien nta r tani. Az új e rdöte lepíté seket e ls ős o rban ős h o n o s fafujokkul a rn c z ő g a zd a s á gi átulakul ás so rá n felszab ad ul ó sz únt óterületeken ke ll rncgval ösítan í. Az egyéb területek e rd ős i t és e elött természeti értékfelm ér ést ke ll végezni (r é te k. gyepek st b.). Mielöbb meg ke ll vizsg ülni a csatlakozási le hetőséget az Európai Közössé g c r dő t c l c p í t é s i pr ogramj ához. A te rm észetvédelmi oltalom alatt álló crd ökbcn olyan gazdá lko d ást ke ll fol ytatni. hogy o tt a természeti értéke k fcnnmurudju nak és II po tenciális természetes veget ácl é jtijjön létre. A fa haszn álati tevé kenységet vegetációs idíín kívül kell végezni. Az orsz ág O.6 %-üt kit e v ő, külö nös természeti é rté ke t képvise lö ártéri erd őkb e n meg ke ll akad ályozni az ős h o n os rafajok te rüle tének to vábbi csökken és ét, ille tve a faültct v é nye ket jelenlegi kiterjedéslik felére ke ll Iokozat osan visszaszorítan i. S ü rg ő sen fel ül kell vizsgülni a jelenlegi vízkorm ű nyz á s i gya ko rlato t. és ahol még lehe t séges. he lyre kell állíta ni a ko r ábbi kedvezőbb bidrológiai viszo nyokat és a te rmészete s táj -ökológiai viszonyo knak m e gfel e l ő te rme lés i potenciált. A Vízga zdálko dá s és természetvéd elem cí mű konferencia aján hí s ~. i : A hullámt ereken l é v ő ku bikgödrökel m int az é l ő v i l a g számüra fontos é löhe lye ke t lehetöleg jelenlegi ror májukban meg kell íír izni. A ho l a vé de lmi bizt on ság az ülalakí tüsokat megkö vel eli. ott az anyagnye rö helyekb öl új akat ke ll kia la kítani. A hull ám te re ke n álland6 polgá ri létesítmény esak rendezési terv alapján legye n e lhelyez he lö. JAVASLATOK Mi nd a folyó. mind a morotva mell é építkezni csak a m e g fel e l ő inl"raslrnk lúra kia laki t ása ut án lehet. Valam en nyi morotv án te rmészeti értéklelt ár t kell k ész íteni, és csak ennek isme ret é b en lehe ssen azo k hasznosttús ár öl dö nteni (turizrnus. te rm észet véde le m. horuá szat stb.). - Az arra é rde mes mo rotvák rehabilit áciéj át, ese lenként vízp ötl ás át meg kell oldani. Az orsz ág O.6 % ü t ki t ev ő. kü lö nös te rmésze ti é rtéket ké pvise lö árté ri erdökben meg ke ll akadályozni az ős h onos farajok t e r űlet é ne k további csökkenését, ille tve a fuültet v é nyeket j elenlegi kiterjcd és ük relére ke ll fokozatosan visszaszorítani. EI ke ll é rni. hogya hu lhímtéri sza nt ék öt éve n bel ül m egszűnjenek, hel yü kre l ege l ő ke t. ré te ke t vagy a t erm őh el yn e k m e g fel el ő erdö ket kelllelepít eni. Az esetleges tov ábbi folyamszabdlyoz ás következtében létrejövö " holtágal",t" mell ékágként meg kell ű r i z n i, o Va lamennyi vízügyi bea vatkoz ásra (mederszab ályoz ás. vízlépcsöépít és, vízkivé tel. stb.) ki kell dol gozn i a környezet i hat ást anulmán y készítésének részletes szabályai t. A konferenci ák aja nlasain WI javasotjuk. hogy a térség önko rm ányzatai és a szak mailag érdeke lt felek hozzan ak lé tre eg y állundo fórumc t. amelynek fe ladata lenne a konkrét tenn iva ló k e l ő k ész í tése. Ezek a kö v e tke z ők : - Holt ágak felm ér és ének mcgszcrvez ése és kategorizálás e lőkész ítése. - A szelíd tur izm us koncepciój únak el ké szítése. - A kö rn yezetileg érzékeny te rü lete k re ndszere kidolgozásána k kezdeményezés e. - A folyóko n val ó vízi k özlckcd ési ko ncepció el készí tése. - A horg ásza t. hulaszat szabalyoz ási ko ncepci ó j ának elkészítése. - A bo toló füzesekben je le n t kez ő vízügy i. e rdészeti. term észetvéde lmi. lakossúni é rde ke k össze egyezte té se. a közösen kidolgozo tt ko n cepció megvalósít ása. - A té rségben tervezett bürmifé le tevé kenység elöze tes vé lemé nyezése. hatüsa inak elemzése. ele meztetése. 16 17
FELHASZNÁLTIRODALüM Fitny ák. S. ( 1l)l)2) Magyarország történeti földrajza Tun k önvvkiad á Gyovai, F. (1990) Dcmog raphi c analysis of the Moor Frog (Rl1Illl arvulis n f O/tcrslO1jji Fejcrvúry }(19) Popuhuion ill Fnixino pannonieae Aluetum of the Tisza Basill Tiscia Kárpáti. Z. (1985 ) Az ártérci szintek gc omorfolögiai és vc ge ulc iószukcesszióján a k kapcsolata In. Fekete, G.: A Cő n o l ög iu i szukcesszio kérdései, Biologjai lllnulmúnyok 12. L úszl óffy, W. (1982) A Tisza,He:úgllzdasfÍgi Kiadó, Budapest A Helyzet. 3. év]. 3. suim (8.); Erdésze t; és Faipari Egyetem, Sopron, 1991 Legany. A. (1973) A nemes nyárasok (Populeto cultum) ornitológiai problémái Aquilo 76-77, 65-71 p. Lita uszki, I. (1991) A hullám terein k adottságai és árvízv édelrni kérdé se i Helyzet 8. szám Malluch, N. ( 1991) Az euró pai folyók urtereinek fe nntart ása és Iej l őd és c (németül) Nemzetk öz; ártér konferencia kölele, 1987. sz cpt..l7-20, Rastau Bayerisctie Akudemia [űr Naturschut: und La/ldsclUlJIspj7ege Simon, T. (1957) Az észak Alföld erdői Akadémiai Kiadó Szabó, G.-Dobrasi, D. (1993) Az árt éri neme snyárterm esztés az erd őfennturt űs és a természetvédelem tükr ében Erdészeti Lapok, 128. évf. 147-148 1'. Szalui, Gy. (1982) Ember és víz lh e::.őga ::. das cígi Kiadó, Budapest Timár, L. (1950) A T isza-meder növényzete Szolnok és Szeged köz ött Universitas Debrecentensis 5., 72 145p. Zólyomi, B. (1937) A Szigetköz növénytani kutatásainak eredményei Botanikai Ko zlenrenvek. Buc/apest XXXIV. 5-{j, 169-192 p. 18 -~. --- --~ -