OMOGYI MUZ6U DRAVECZKY-SÁGI-TAKÁTS A SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK RÉGÉSZETI ADATTÁRA
SOMOGYI HELYTŐRTÉNETÍ GYŰJTET MÚZEUM DRAVECZKY BALÁZS-SÁGI KÁROLY-TAKÁTS GYULA A SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK RÉGÉSZETI ADATTÁRA SOMOGY MEGYEI MUZEUMOK IGAZGATÓSÁGA KAPOSVÁR 1964
Lektorálta: Dr. PAPP LÁSZLÓ
mi - RŐ^^^0 S y M E t / / / loszo E kis dolgozatunknak a célja az, hogy a megyében élő helytörténettel foglalkozó érdeklődők hozzájuthassanak olyan történeti és régészeti adatokhoz, amelyeket eddig csak múzeumunk Adattárában jegyeztünk fel. E dolgozatot olvasva a'múzeumi Baráti Kör tagjai együtt láthatják azt, araiben eddig segítettek a somogyi falvak és puszták itt-ott élőkerülő emlékeinek bejelentésével és a tárgyi anyag múzeumba szállításával. Egyben pedig e sorokkal felhívjuk a pedagógusok, Honismereti Szakkörök, érdeklődők és minden somogyi ember figyelmét arra, mit is rejt községük határa, mire vigyázzanak, mint emlékre, mihez gyűjtsenek adatokat. Dolgozatunkból kiderül, hogy szinte minden községünk határában legkevesebb 4 5 régészeti lelőhely található. Ezek az emlékek vagy településről, vagy temetőből származnak. A kőkorszak emlékei között legfontosabbak a kőszerszámok és csonteszközök, a fémkorszakban pedig már rézből, bronzból, vasból készült készségeket találunk. Természetesen a fejlettebb korokban a korábbi, primitívebb eszközök továbbra is használatban maradtak. (Pl.: a késői bronzkorban is használják még a kőbaltát). Az edényeket agyagból kezdetben kézzel formálták és csak a késői vaskortól készítették korongolásos technikával. A települések helyén általában törött, a temetőkben ép edényeket találunk. A települések helyét a földben megmutatkozó vöröses színű tűzhelynyomok, átégett, hamus foltok, nagyszámú edénytöredék és állatcsontok jelzik. A késői vaskortól kő- és téglaépítmények is ismeretesek, valamint pénzleletek fordulhatnak elő. Feliratos köveket a rómaiak idejétől találunk. Halottaikat a vallási elképzelésük szerint készítették elő a túlvilági útra. Mivel a halott élete hitük szerint a halál után is folytatódott, minden hétköznapi és ünnepi készséget és szerszámot útravalóul mellé temettek. Az eltemetett gyakran ételmellékletet (magvak, kisebb állatok stb.) is kapott az új, túlvilági élet elkezdéséhez. Kétféle temetkezési szokást ismerünk: csonvázas és égetett temetkezést.
A rézkor elejéig a csontvázakat kuporított helyzetben helyezték a sírba. Az elégetett halott maradványait nagyobb edénybe, urnába gyűjtötték. Értékeit, ingóságait vagy az urna mellé, vagy magába az urnába helyezték. Találunk kőből faragott, téglából épített sírokat, sírkamrákat is. Ezek vagy római, vagy középkori eredetűek. A koporsós temetkezés általános használatban csak a késői középkortól ismeretes. Népvándorláskori népek harcosainak néha a lovát is mellé temették. E leletek a régészet, a régi korokkal foglalkozó tudomány becses emlékei. Általuk ismerjük meg az emberi és társadalmi fejlődés különböző népeinek életét és kultúráját. Kárt tesz, és nemzeti értékeinket engedi pusztulni, aki a földmunkák, építkezések során előkerült emlékeket tudatosan rongálja, vagy megsemmisíti. Megemlítjük itt azt is, hogy törvény kötelezi a földből előrekerülő régészeti emlékek múzeumi bejelentését, és tiltja azok bolygatását, megásását, szétrombolását. Ahogyan Múzeumi Baráti Körünk bejelentett adataiból jelentősen gyarapodott e dolgozatunk tudományos értéke, úgy előszavunkban ismételten kérjük, segítsék bejelentéseikkel múzeumi munkánkat, hiszen ezzel hozzájárulnak dolgozatunk folyamatos bővítéséhez, melyről azt is mondhatjuk, hogy Somogy megye kis ABC-rendes régészeti lexikona. E füzet elsősorban a megyei helytörténeti kutatók munkáját kívánja segíteni. A megye határainak rendezése előtti Somogy megyéhez tartozó falvak adatait is összegyűjtöttük, és ezzel a szomszédos megyék múzeumainak részére is szolgáltatunk adatokat. Tekintettel dolgozatunk elsősorban népművelő céljára, nem hozzuk a lelőhelyekkel kapcsolatos, részletes régészeti szakbibliográfiát, csak az Archeológiai Értesítő adatait. Ez a legfontosabb és magyar nyelven megjelenő, könnyen hozzáférhető folyóirat az esetleges elmélyültebb kutatáshoz segítségül szolgál. Kaposvár, 1963. december. 4
IDŐRENDI TÁBLÁZAT Paleolitikum (őskőkor) i. e. 600 000 i. e. 10 000. Mezolitikum (középső kőkor) i. e. 10 000 i. e. 4000. Neolitikum (új kőkor; vonaldíszes műveltség) i. e. 4000 i. e. 2500. Rézkor (lengyeli; péceli és műveltség) i. e. 2500 1900. zooki Bronzkor (kisapostagi; Somogyvári; mészibetátes ; halomsíros műveltségek.) i. e. 1900 i. e. 6. század (i. e. 12. i. e. 9 század = késői bronzkor). Korai vaskor i. e. 8. század i. e 4. század. A pattintott kőeszközök kora. A pattintott kőeszközök kora. A csiszolt kőeszközök kora, a műveltség elnevezése az edénydíszítésről. Az első fém-előfordulástól számítjuk. A műveltségek elnevezése a legfontosabb lelőhelyről. A műveltségek elnevezése: legfontosabb lelőhelyek, az edénydíszítés, és a temetkezési szckás alapján. Katonai demokrácia kora. Késői vaskor (kelták) i. e. 4. század kb. időszámításunk kezdete. Római kor kb. időszámításunktól i. u. V. század eleje Népvándorláskor (hunok, germánok, avarok, szlávok) i. u. V. század i. u. IX. század. Honfoglaláskor Árpádkor X. század XIV. század. Késő középkor Hódoltság kora XIV. század XVII. század. Kézműves központot kialakulása.
RÖVIDÍTÉSEK MAGYARÁZATA Dolgozatunk rövidítéseinek magyarázatához a múzeum, illetve a Somogy megyei szervezet rövid történetét az alábbiakban közöljük: Az 1877-ben alakult Somcgyvármegyei Régészeti és Történelmi Társulat" gyűjteményét az 1909-ben alakult Samogymegyei Múzeum Egyesület"-nek ajándékozta. Az egyesület 1947-ig állt fenn. Utána 1949-ig Somogymegyed Gróf Széchenyi Múzeum", 1951-ig Somogymegyei Múzeum" név alatt működött. 1951-ben nevezték el Kaposvár nagy fiáról Rippl-Rónai Múzeum"-nak. 1961 óta a megyei múzeumok tudományos és népszerűsítő munkáját irányítja Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága" ->- Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár címmel. Ezért a rövidítések magyarázata" című jegyzékünkben nem a Rippl-Rónai Múzeum címet használjuk, hanem tekintettel arra, hogy adataink 1877-től az egész megyére kiterjednek, tehát összefoglalóként a Somogy megyei Múzeum címet alkalmazzuk. Sm. M. Szí:... Sm. M. R. T. T. É. Sm. M. B. N:.. Sm. M. S. R. N:. Sz. M. L.:... Sm. M. A. Isz.:.. B. M. A. Isz.:.. Arch. Ért.:... Somogy megyei Múzeum Szakleltára. Somogy megyei Múzeum. Régészeti és Történeti Társulat Évkönyve. 1879 1881. Somogy megyei Múzeum Leletbejelentési Naplója. Somogy megyei Múzeum Ságvárrómai Naplója. Szigetvári Múzeum Leltára. Somogy megyei Múzeum Adattárának leltári száma. Balatoni Múzeum Adattárának leltári száma. Archeológiai Értesítő. A gondolatjelek után a nem hitelesített adatainkat, értesüléseinket hozzuk. 6
ANDOCS 1906-ban csiszolt kőbalta, 1927-ben neolitikus edénytöredék, 1927-ben Mexikó pusztánál neolitikus öntőkanál. (Stm. M. Szl.: I. 414; I. 415; I. 413; Sm. M. A. lsz.: 377). N-agytoldi yusztar Eyerjâsnéu péoeli kultúrába sorolható (rézkori) település. Szórvány urnasírok, edények, kőbalták, kő és csonteszközök, 2 csont nyílhegy stb. Ásatás 1962 63. (Sm. M. A. lsz.: 732-). 1927-ben római kapa került elő. <Sm. M. Sz. 1.: III. 8.) Nagytoldi pusztán állítólag egy római kőkoporsóra akadtak. A kőkoporsót egy db kőből négyszögletesre faragták ki. Fedőlapja hiányzott, tárgyak, leletek nem voltak benne. A kőkoporsó Nagytoldi pusztán maradt. (Sm. M. A. lsz. : 377.) Andocs Temető utcában VI VIII. századbeli avar temető; 15 feltárt sír, ezüst fülbevalók, gyöngyök, kések stb. Leletmentés 1962 1963. (Sm. M. A. lsz.: 728). 1926-ban középkori sarkantyúk, kengyelvasak, lópatkók kerültek elő. (Sm. M. Szí: V. és VI. 180; 186; 215; "2I6; 229.) fiz öreg-dombon feltehetőleg középkori templomrom van. Köpi és Mexikópuszta között található az ún. Kupafalva". Különféle régiségek kerültek elő. (Sm. M. A. lsz.: 197. 1. old. Falumonográfia.) ANTALSZÁLLÁS A falutól északra 250 300 m. távolságban templomrom van. Körülötte temető húzódik. Az elpusztult templom helyén csontvázakat lehet találni. Ettől keletre állítólag végtelen hosszú pince húzódik, Kaposvár irányában. Tóth Dezső ig. tanító közlése. (Sin. M. A. lsz.: 379.) ALSQNYIRES 1929-ben csiszolt kőkalapács került elő. (Sm. M. Szl.: I. 330; Sm. M. A. lsz.: 380.) ATTALA 1912 előtt római mécses (Sm. M. Szl.: III. 110; Sm. M. A. lsz.: 381.) Tabold-dűlőben római téglasír van. (Sm. M. B. N.: 16; Sm. M. A. lsz.: 381.). A mezőn népvándorláskori leletek ismeretesek. (Sm. M. B. N.: 16; Sm. M. A. lsz,: 381.) 7
ADÁND A kereki várban kelta érmeket találtak. (Arch. Közi. IV. 1864,. 162.) Középkori régiségekről. Arch. Ért. 1888. 182 old. (Sm. M. A. Isz.: 382.) BABÖCSA A XVI. századból való várromok, kőágyúgolyók. (Sm. M. Szl.r V VI. 166; Sm. M. A. Isz.: 383.) BALATONBERÉNY 3 db bronzkori edény került elő. Bronzkori urnatemető, 1943- ban bronzkori edénymaradványok és karperec. (Sm. M. Szl.: II. 288; 302; Sm. M. A. Isz.: 384.) Kuzsinszky Bálint Rómer Flóris után megjegyzi, hogy a Balatonban római téglákat találtak a múlt század második felében. Nem ismerjük a lelőhelyét két későróniai hagymafejes fibuliáinak. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 780). Börzsönyi Gyula villatelkén a falutól északkeletre, a Balatontól 50 lépésnyire római téglasír került elő, amelyben IV. századi érem és korsó volt a csontváz mellett. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 780). A községben a Balatoni Múzeumegyesület tárt fel egy népvándorláskori temetőt. A lelőhely a déli vasúti megállótól Balatonszentgyörgy felé az első vasúti átjárónál volt. Beleesett az átjáró keleti oldalánál fekvő kis akácos domb is. A vasútépítés során kerültek elő a leletek. Az ásatás kevés eredményt hozott. (Sm. M. okmánytára 1931. Lovassy S. közlése; Sm. M. A. Isz.: 385.) A község nyugati szélén a szobi vasút építésekor 30 Keszthely-kultúrás (népvándorláskor) sírt találtak. Ezt követőéin 1905-ben Csák Árpád és Sági János további 52 sírt tárt fel. L. Kovrig Ilona folytatta a temető feltárását a közelmúltban, és a vasút 24 26 szelvényeihez délről csatlakozó szántóikon úiabb 21 sírt ásott ki. Délebbre, a vasúttól kib. 250 m-re IX X. századi telep nyomait találta meg, két kemencével. (B. M. A. Isz.: 59. 136. 1.) Keszthelyi kultúrára vonatkozó adatok (Arch. Ért. 1958. 205 old.) népvándorláskori temetőre vonatkozó adatok. (Arch. Ért. 1909. 353. old.) A községi templomon gótikus nyomok figyelhetők meg. A szentélyben gótikus szentségházat és kettős ülőfülkét láthatunk. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 780.) 8
BALATONBOGLÁR Csiszolt kőszerszám. (Sm. M. Szl.: I. 91; Sm. M. A. lsz-: 386.) 1879 előtt kőék. (Sm. R. T. T. É.: 51; Sm. M. A. lsz.: 386.) A Várhegyen őskori urnák és a Gaál kastélynál agyagedények 1903, illetve 1904-ből. (Sm. M. A. lsz,: 386.) 1879 előtti csiszolt kőbalta került elő a Berek egyik szigetéről. Ez valószínű azonos a zöld színű szerpentinből csiszolt kőbaltával, amit Sm. M. Szl.: I. 91 alatt találunk. A község határából több neolitikuis cseréptöredék került pusztaszer mesi magángyűjteménybe. Az anyag egy része a balatonbogiári téglagyár agyagbányájából került elő a tulajdonos szóbeli közlése sze^rin/t. Bacsák György feljegyzése szerint őskori urna temető pusztul itt. (B. M.. A, lsz.: 59. 247. 48.) A Várhegyen őskori földvár nyomai. 3 5 m. magas sáncok. Gsalog József a felszínen korhatározó anyagot nem talált. (B. M. A. lsz.: 58. 32. 13.) Az állami gazdaság épülete körül, a Szöllősgyörökre vezető úttól jobbra a Berek felé 1903 1904- ben koravaskori lakótelepet találtak. Feltehetően összefügg' azzal a putri-gödörrendiszerrel, amit Bárány Lajos lakatosmester udvarán látott Doraiyay Darnay Béla 1943-ban. (B. M. A. lsz.: 57. 1193. 4.) 1879 előtt közelebbről meg nem határozható helyen római fibula került elő. (Sm. R. T. T. É.: 53; Sm. M. A. lsz.: 386.) Az állami gazdaság központi épülete közelében 1903 1904-ben IX. századi hullámvonalas díszítésű bögréket és rövid nyelű vaskéseket is találtak. A leletek IX. századi temetőre utalnak. (Sági Károly adatgyűjtése: (Sm. M. A. lsz.: 781.) A keszthelyi múzeumban római érmek. (Sm. M. A. lsz.: 144; falumonográfia.) 1938-ben a Temetődomb keleti lejtőjén gyümölcsfaültetés közben 11x7 méteres templom alapfalai. A falak felásása közben IV. Béla, Károly Róbert pénzei; bronz edénytöredékek, vasszegek. Ugyanitt római téglák, de bizonytalan az idekerülésük. (B. M. A. lsz.: 57. 1193. 2.) Szibertné, Gaál Márta szérűskertjéből állítólag görbe törött kard került elő 1946- bain. (Sm. M. A. lsz,: 144; falumonográfia.) BALATONENDRÉD 1939-ben Gallus Sándor ásatása alkalmából neolitikus edények. (Sm. M. Szl.: I. 331 332; Sm. M. A. lsz.: 389.) 1879 előtt egy bazaltkőből készült balta (Sm. M. A. lsz.: 452. S. R. T. T. É.r 1879 1881. 51- old.). Vonaldíszes kultúrához tartozó település; putri stb. (neolitikus). (Arch. Ért. 1943. 9. old.) 1879 előtt csiszolt kőbalta a Jaba pusztai részen. (Sm. M. A. lsz.: 388. Sm. R. T. T. É.: 1879 1881. 51 old.) Péceli kultúrába sorolható (rézkori) került a 9
Magyar Nemzeti Múzeumba. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 782.) Egy római oltárkő került elő a Jaba pusztai részen. (Sm. M. A. Isz-: 388.) Ságvártól délkeletre, az előbb említett Jaba pusztai részén előkerült oltárkőről. (Sm. M. Isz.: 452.) Dávid Zoltán által készített (1841 1842) kéziratos térkép szerint a község területén van az ún. Vári hegy" (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 782.). BALATONFENYVES A Nagyberek felé eső területen koravaskori lándzsa került elő. (Arch. Ért. 1956. 208. old.) Az előbb említett bereki tőzegrészen tőzegkitermelés közben XIII. századi korsó, egyéb lelet nem volt. (Arch. Ért. 1954. 79. old.) Az előbb említett bereki részen avar szíjvég is előkerült. (Arch. Ért. 1956. 208 old.) BALATONFÖLDVÁR 1942-ben bronzkori bögrék és edénytöredékek kerültek elő. (Sm. M. Szi.: II. 172. 282; Sm. M. A. Isz.: 390) bronzkori edények. (Arch. Ért. 1957. 82. old.) Korai vaskori sáncok, település a Majláth és Imre utcában. (Sm. M. A. Isz.: 100, 4 old; falumonográfia.) Őskori földvár nyomai, sok kelta edénymaradvány és egy pénz. (Sm. M. A. Isz.: 390). La Tene (kelta) leletekről. (Arch. Ért. 1959. 197. old.) BALATONKERESZTÜR Bacsák György feljegyzése szerint a balatonkeresztúri kavicsbányában, a hordalékban másodlagos fekvésű paleolit és neolit anyag található. (B. M. A. Isz: 59. 247. 48.) 1944-ben bronzkori edénytörmelékek, melyek urnatemető maradványai. (Sz. M. Szl. II. 452 453; Sm. M. A. Isz: 392.) Az uradalmi major területén (vízmenti dombosabb hely) behajlított kardokat találtak a munkások. Л bérlő nem tud gödröt ásatni anélkül, hogy edények, ékszerek, csontvázak elő ne kerülnének. A leletek Andrai B. hódmezővásárhelyi gyűjtőhöz kerültek. Egy urna a kaposvári múzeumban is van. A leletek kelta eredetűek. (SMM. okmánytára; Mózner László közlése; 1943; Sm. M. A. Isz.: 391.) A község északi végén, a volt Festetich majornál 1880-ban több kora vaskori urnasírt találtak, az urnákban bronz mellékletekkel. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 783.) A Keszthelyi Balatoni Múzeum III. Béla érmét kapta Balatonkeresztúrról, közelebbről meg nem határozható, lelőhelyről. 10
<B. M. A. lsz.: 57. 1193. 1..) Festetich Kristóf írja 1753- ban a püspöknek, hogy a Szent Kereszt felmagasztalására szentelt puszta templomot felépítteti. Az említett templomrom lehetett a középkori község temploma. Helyén épült fel a ma is álló barokk templom. Festetich Kristóf a püspökhöz írt, előbb említett levelében említést tesz a bozótban" kőépület omladékairól, de megjegyzi, hogy nem templom volt. Ezt a középkori épületet eddig még nem lehetett azonosítani. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 783.) EALATONKILITI A kálvária tövében, valamint a plébániához vezető mély út mentén a jobboldali házak udvarain Kuzsinszky szerint a található edénymaradványok alapján nagyobb neolitikus telep található. Börzsönyi Arnold a közeli szőlőhegyekben is talált különféle pattintott kőszerszámokat. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. lsz.: 483.) 1931-ben bronzkori bögre. (Sm. M. Szl.: II 202; S. M. M. A. lsz.: 483:) A falutól nyugatra 300 m távolságban az ún.,,lapos"~han a múlt század második felében nagyobb kora vaskori raktárlelet került elő, melynek egy része a veszprémi, egy része pedig a győri múzeumba került. Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Sm. M. A. lsz.: 483. Arch. Ért. 1905. 186. old.; 1932 1933. 176. old.; 1830 107. old.) Az egykori tiszttartói lakás folyosóján befalazott római kő, mely Römer Flóris szerint Siófokon került elő. Kuzsinszky úgy értesült, hogy az épület alapozásakor. Hogy a község területe római lelőhely, bizonyítja, hogy a templomnál, a mély-út építésekor Traianus De~ cius érmet találtak. Kuzsinszky egy, a plébános földjén talált Valeri.anus érmet is látott. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. lsz.: 483.) A Balatonkilitihez tartozó Töreki pusztát a Veszprémi Múzeum 1928 1929-ben mint római lelőhelyet vette nyilvántartásba. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. lsz.: 784.) A Balatonkilitiben talált I. László érmeket Rhé Gyula ismertette. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. lsz.: 784.) A koravaskori raktárleletről. (Arch. Ért. 1962. 78. old.) S-végű hajkarikákról (Arch. Ért. 1904. 96. old. 1956 208. old.; 1957 181. old.) Pesthy Frigyes kéziratos helységnévtárában 1864-es adatközléssel szerepel a földvári dűlő" elnevezés, melyről azt írja Varga László jegyző, hogy a dűlő északi részén a török által készített földvár van. Lukács Károly szerint azonban ez az adat a siófoki volt káptalani magtár helyén állt egykori földvárra vonatkozik. (Sági Károly adatgyűjtése Sm. M. A. lsz. 784.) H
BALATONLELLE A lettekúti dűlőben neolitikus település van. (Tompa Ferenc egyetemi tanár értesítése. (Sm. M. A. lsz.: 393.) 1934-ben bronzkori edénydarabok és őrlő került elő- (Sm. M. Szl.: II. 120 121; Sm. M. A. lsz.: 394.) Balatonlelle mint régészeti lelőhely. (Arch. Ért. 1909 255. old.) BALATONSZABADI 1850 táján az ún. pusztai Alsós dűlőben" zsugorított csontvázas sírt találtak edénymelléklettel. (Sági Károly adatgyűjtése Sm. M. A. lsz.: 785.) A gamászai csárdánál a vasút mellett, a volt piarista szőlőben 6 bronzkori urnasír. Egy sír a Veszprémi Múzeumban. Ennek edényei átfúrt bütykűek. A sírban egy nagyobb és négy kisebb edény volt. Ezen a helyen a magas partból is kerültek elő őskori régiségek. (Sági Károly adatgyűjtése, Sm. M. A. lsz.: 785.) Thomas Edit írja, hogy több feltáratlan római viljaépület található a község határában. Római téglák és cserepek ^találhatók a község északi részén, a Puszta-torony környékén. Takács Kálmán jegyző Balogh Antal gyűjtéséből innen 3 római ezüst dénárt, 6 római közép- és nagybronzot, és 10 kisbronzot, pénzt küldött be a Veszprémi Múzeumba. A Sóstó és Madarasi dűlő közötti földmunkáknál sok római régiség került elő. Lóczy Lajos dörzsölőtál darabjait, 3 edényt és egy őrlőkő darabot küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak, Az egyik edényen Resatus Fec(it) bélyeg van. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. lsz.: 785.) A Balatonszabadiba olvadt Siómaros község temetőjénél, a temető sarkában áll a Sashalom. Hozzá északkelet felől több száz lépés hosszúságban kisebb hosszúságok csatlakoznak. A horpadások peremén több római cserépdarab gyűjthető. Laczkó Dezső kifosztott római kori temetőnek gondolta. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. lsz.: 785.) Balatonszabadiban a községi határ északi részében álló Pusztatorony ma már csak egy T- alakú falrészlet, a környékén középkori téglákkal és cserepekkel. Takács Kálmán jegyző Balogh Antal gyűjtéséből vegyes leleteket küldött a Veszprémi Múzeumba. Köztük néhány Zsigmond, II. Lajos és vegyes idegen pénzek. Semsey Andor 3 db XVI XVII. századi aranyozott rézboglárt ajándékozott a Magyar Nemzeti Múzeumnak. (Arch. Ért. 1895 185. old.; Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. lsz.: 185.) A pusztatoronyi dűlőben csoportos halmok vannak, melyek közelebbi kora ugyancsak ismeretlen. Ezek a sóstói erdővel szemközt a Budapest kanizsai országút déli oldalán találhatók. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. lsz.: 785.) 12
.BALATONSZEMES 1962-ben két, péceli kultúrába sorolható (rézkor) edényke került elő. Reöthy Ferenc a siófoki Beszédes József Vízgazdálkodási Múzeum helytörténeti gyűjteményének ajándékozta. (Sm. M. A. Isz.: 786.) Amikor az 1900-as években a balatonszemesi Bagolyvár" nevű. villát építették, sok őskori régiséget találtak. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 786.) A bagolyvári részen, ami másként Bolondvár, római pénzek, nyílhegyek, lándzsák, 2 db ágyúgolyó került elő. (Sm. M. A. Isz.: 96 1. old., falumonográfia.) A községi temetőben sok kelta sírt találtak. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 786.) A községi templomok gótikus támpillérei és kőcsipkés ablakai vannak. (B. M. A. Isz.: 57. 290. 1.) A szentély falába reneszánsz pasitoforium van befalazva. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 786) A török 1570-ben építette a szemesi várat (Bolondvár?), melyre ia zsitvatoroki békében is utalás történik. Enmek./a helyén ma a Bagolyvár nevű villa áll A vár déli sáncai és két kerek sarokrondellájának nyoma megfigyelhető, északi részét a Balaton elmosta. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 786.) A rádi pusztán pálos kolostor romjai vannak. (Sm. M. B. N. 6; Sm. M. A. Isz.: 395.) BALATONSZENTGYÖRGY A vasúti állomástól északra Bartók kertész telkén őskori cserepeket és kovaszilánkokat lehet gyűjteni. Bartók 1961-ben koravaskori urna darabjait ajándékozta a Balatoni Múzeumnak. (B. M. A. Isz.: 61. 96. 4.) Egy nagyobb kora vaskori telep lehetett, mert még a keszthelyi országút mellett épült 193. számú ház kertjéből is kapott a Balatoni Múzeum a II. világháború előtt két koravaskori edényt. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. Ä. Isz.: 787.) Récsey Viktor közvetítésével 1891-ben egy római bronz pálcika és bronz függő került a Magyar Nemzeti Múzeumba (Sági Károly adatgyűjtése: Sm. M. A. Isz.: 396). Ugyanez: (Arch. Ért. 1892. 86. old.) Ismeretlen lelőhelyes hagymafejes bronz fibula (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 787.) Battyánpuszta ismert római lelőhely, az előbb említett tárgyak is valószínűleg innen kerültek elő. Batytyánpusztán, a Vörsi út 15. számú ház előtt 1959-ben római urnasírt találtak útépítés közben. Anyaga a Balatoni Múzeumban van. (B. M. A. Isz.: 61. 96. 4.) A községi temetőben középkori templomnyomok. Kövér János vörsi plébános 1820-ban még beszélt olyan öregekkel, akik misét hallgattak ott, és tudták azt is, hogy a templom védőszentje Szent György. 1820-ban a vörsi templom építéséhez szedték szét a templomot. A középkori Szentgyörgy falu helyét azonosítja ez az adat. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 13
787.) Battyánpuszta a középkori Battyán falu emlékét őrzi. Ennek helyét Kövér János 1820-as feljegyzése alapján tudjuk. Ezzel a faluval azonosítható a balatonszentgyörgyi téglagyár agyagbányájában a XIV. század végén elpusztult falunyom, ahol Sági Károly ásatott 1957-ben. Az ásatás során egy nemesi udvarház maradványai kerültek elő. Bottyán falunak Bottyán János kuruc tábornok nagyapja volt a földesura 1600-ban, amikor a török elpuszította a falut. Az ásatás során feltehetően az ő kúriájának nyomai kerültek elő. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. lsz-: 787.) 1820-ban Batytyán pusztáról szentgyörgyi Tóth Mihály házának felépítéséhez egy szekér követ vitt el. (Sm. M. A. lsz.: 104. 2. old.; falumonográfia). A XVI XVII. századi településről (Arch. Ért. 1958 208. old.) A község területén állt a középkori Bar község is. Az 1963-ban készült kéziratos térkép még jelzi az elpusztult templom helyét, melyből 1785-ben a ma is álló barihegyi kápolnát építették. 1820-ban a vörsi templom építéséhez is fejtettek ki és hordtak el követ. A község emlékét ma а Szentegyházi dűlő" őrzi (Sági Károly adatgyűjtése. Sm. M. A. lsz: 787.) BALATONÜJLAK A község déli végénél, az út keleti oldalán római telepnyomokat figyelt meg Kuzsinszky Bálint. Egy nagyobb római telep állhatott itt, melynek nyomai a község keleti szélén is észlelhetők. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. lsz: 397; itt még sírleletekről is szó esik.) A mai község déli-délkeleti részén, kelet nyugati irányban szántás után falak, melyeket évenként, a munkák után kitermelnek. Innen szobor-részek, edények, sírok is kerültek elő. (Sm. M. A. lsz.: 93, 1. old.; falumonográfia.) A község déli végénél, az út nyugati oldalán melléklet nélküli téglasírt említ Kuzsinszky. Azóta is kerültek már elő itt és a község keleti részén is kőlapokból készült római sírok. (В. M. A. lsz.: 57. 1193. 2.) BÁLVÁNYOS Római kori bronz térdfibula került innét a Balatoni Múzeumba. (Sági Károly adatközlése; Sm. M. A. lsz: 812.) Csege pusztán sírok, edények kerültek elő. (Sm. M. A. lsz.: 82. old.; falumonográfia.) A községben a Temető utcában is régi sírok vannak. Antal és Bodi családok bemondása. (Sm. M. A. lsz.: 8 2. old. falumonográfia.) 14
BARCS A barcsi várról. (Sm. M. A. Isz.: 194.; falumonográfia.) Ocsmány pusztán római kori barbár lelőhely (Arch. Ért. 1880 82. old.) BATÉ A községből Nero-korabeli aranyérem. (Római.) (Arch. Ért. 1893. 181. old.) Az ún. Templom-dombon" 200 300 méteres körzetben a felszínen középkori (zömmel XVI XVII. századi) település maradványai vannak. Edénytöredékek, tűzhely nyomok. Terepbejárás 1961. (Sm. M. A. Isz.: 609.) BELEG Az ún. pusztaréti dűlő"-ben földvár nyomai találhatók. (Sm. M. B. N.: 33; Sm. M. A. Isz.: 398.) BERZENCE Az ún. Várdomb"-on keltakori sírmező található. (Sm. M.. B. N.: 31 Sm. M. A. Isz.: 399.). A község területén a plébánia, illetve a Ssent Antal templom mellett lévő régi temetőben a török hódoltság korából származó temetkezési helyek vannak. A régi Várdombon állítólag építkezés nyomai húzódnak. Az öregek elmondása alapján alagút vezet a templomig. (SMM. okmánytára; 1945. jegyzőségi jelenti. Sm. M. A. Isz.: 400.) Török temetőről. (Sm. M. B. N,: 31; Sm.. M. A. Isz: 399.) BÉZSENY Állítólag földvár van (Sm. M. A. Isz. 402). BIZE Egy 1854-ben készült kéziratos térkép pusztaszentegyház"-at" jelöl a határban. (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. MA. M. A., Isz.: 789.) 15
BODROG A Törökdomb nevű dűlőben egy márvány reliefet ástak ki, melyen római kori viseletben egy tógás férfi és nő látható. (SMM. okmánytára; 1943. Gönczi Ferenc feljegyzése; Sm. M. A. Isz.: 405.) A szövetkezeti terményfelvásárló udvarán 80 cm-es római kő van, melyen domborműves ábrázolásban két római katona látható. Rózsa Gy. terményforgalmi tisztviselő bemondása szerint Nagy Lajos terményfelvásárló, Alsóbü. (Sm. M. A. Isz.: 404.) 1938-ban az ún. török hegyen" római feliratok és szobor ábrázolásos fogadalmi kő. (Sm. M. A. Isz.: 403.) Az alsóbüi török hegyen ősi építkezési nyomai húzódnak. (Sm. M. B. N.: 32; Sm. M. A. Isz.: 403:) bodvica A községiben a Rákóczi u. 64. számú ház udvarán urnasírok kerültek elő, melyek Gubiánó Lajos egykori tanító birtokában voltak. (Sm. M. A. Isz.: 16. 9. old.; falumonográfia). A mai temető helyén román stílusban épült templom-alapfalak. Sírásáskor kardpenge, ágyúgolyó, stb. került és kerül elő. (Sm. M. A. Isz.: 16. 8. old.; falumonográfia.) BONNYA Az ún. Pogánydomb"-ról neolitikus és bronzkori maradványokat talált dr. Szőke Béla győri múzeumigazgató 1950-ben. (Sm. M. A. Isz.: 406.) A községben téglából épített római sírt találtak. A téglákat, broinzkarkötőket, kést, üveggyöngyöket, és 14 db érmet a kaposvári múzeum részére átadták. (Sm. M. okmánytára. 1934. Gönczi Ferenc bejegyzése; Sm. M. Szl.: III. 53 57; Sm. M. A. Isz.: 406; 407.) A nyugati utcában 70 80 évvel ezelőtt zsugorított sírok kerültek elő. (Sm. M. A. Isz.: 35. 4. old.; falumonográfia.) BÖHÖNYE Egy kőbalta található az iskola gyűjteményében Horváth Ferenc szíjártótól, 1945-ben temetés közben a sírásó edényt talált. A segesdi kolostorba került, mint boroskanesó. Károlyi András ajándékozta. Az ún. Szekula-erdő"-n Alsóhegyi József kőágyúgolyót talált. Az ún. Nagybalogd"-on az 1900-as években a nagybalogdi kanász kelyhet talált, amelyet a református egyházközség őriz. (Sm. 16
M. A. Isz.: 182. 1 14. old.) A csaprándi erdőrészben a 156-os magassági ponttól északkeleti irányban körülbelül 700 m távolságra 40 50 cm mélységben csontvázakat találtak. Edények, kőbalták stb. kerültek a kaposvári múzeumba. Harmath J. főhadnagy értesítése 1953. (Sím. M. A. Isz,: 409.) Dávodpusztán római épületnyomok és érmek kerültek elő mintegy 30 évvel ezelőtt. Baik nevű bérlő vette meg és a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. (Sm. M. A. Isz.: 169. 5. old.) Dávodpusztán az utca bal oldalán az első ház előtt villanyoszlop leásása közben sír került elő. (Vascsat, vaskés, edénytöredék). Avar temetőnek tűnik, és nagyobb kiterjedésű lehet. Leletmentés 1962 (Sm. M. A. Isz.: 667.). BÖSZÉNFA Szentlászlón átfúrt kőbalta dr. Dombay János leírásával. (Sm. M. A. Isz,: 13., 6 7., 9. old. falumonográfia). 1935-ben a községtől 1 km-re 1 db bronzkori öntőkanál. (Sm. M. Szl.: II. 262; S-m. M. A. Isz.; 410.). Ritics pusztánál kőbalta dr. Dombay János leírásával; a szentegyedi baromfifarrnon feltehetőleg római kori temető (Sm. M. A. Isz..: 13., 6 7., 9. old, falumonográfia). BUZSAK 1879-ben a szőlőhegyen bronzkori edények. (Sm. R. T. T- É. 53; Sm. M. A. Isz.: 418.). A kaposvári múzeum szórványosan előkerült mészbetétes edényeket őriz innen (Sági Károly adatgyűjtése; Sm. M. A. Isz.: 790.). 1940-ben római üvegkorsó, tányér és gyűrű került elő (Sm. M. Szl.: III. 608; Sm. M. A. Isz.: 418.). A majorépületeknél keresztalakú fibulák, rekeszekbe foglalt piros színű kövek, gyöngyök stb. A háború előtt Konkoly Thege kettős római kori sírt tárt itt fel. Pusztai Rezső helyszínelése 1955. (Sm. M. A. Isz,: 419.) A pálkúti dűlőben (Pálozdenca) 1961 tavaszán 453 db XVII. századi ezüstérem-lelet egy korsóban. (2/3 tallérok, ezüst húszasok). "Utolsó évszám 1699. Leletmentés 1961. (Sm. M. A. Isz.: 421.) Az olajfúró-tornyoknál nyugat-keleti irányú sírok. Csik Ernő teremőr bejelentése (1957.) (Sm. M. A. Isz.: 419.) Szántásnál gyakran lehet településnyomokat találni. (Sm. M. A. Isz.: 100., 1. old. falumonográfia.) Buzsákhoz tartozó Csiszta pusztán egy régi rom van. 1922-ben szántás közben nagy kövek, téglaitörmeliék stb. került elő. Állítólag pince, ill. alagút is van. Boszikovios család bejelentése a Szabad Földön keresztül. (Sm. M. A. Isz.: 417.) U 019 ftll : ia- IPOSVA* 17
BÜSSÜ Az ún, Határárok" dűlőben a lengyeli eis péceli kultúráiba sorolható (rézkori), bronzkori, hallstatt (korai vaskori) település található- A négyöles dűlőben bronzkori és római kori településnyomck. A Csigáskúti dűlőben feltehetően római villa maradváinyiai vannak. A kazsoki mezőn szórványos kőbalta. Nagy Mózes Lajos bejelentése és ajándéka. Terepjárás 1963. (Sm. M. A. Isz.: 778.) Kelta sírleletről (Arch. Ért. 1912. 166. old.). A újtelepi romtemplomról (római)? (Arch. Ért. 1958. 86. old.). CSÁKÁNY Több csiszolt kőbalta és véső ismeretes (Sm. M. Szl.: I. 434 437; Sm. M. A. Isz.: 414.) 1949 előtt bronz fibula ismeretes. (Sm. M. Szl.: II. 305; Sm. M. A. Isz.: 414.). A községtől északkeletre az ún. Fehéregyháza" felé a közlegelőn háromkarélyos földsánc és halom található. (Sm. M. B. N.: 48; Sm. M. A. Isz.: 414.) CSOKONYAVISONTA 1879 előtt kőék és kőgyalu került elő a keceli csárda közelében (Sm. M. A. Isz.: 415.).. CSOMA 1956-ban lengyeli kultúrába sorolható (rézkori) település és temető. Ugyanitt ún. griffes-indás avar temető. Kések, gyöngyök, faragott tűtartó, stb. Leletmentés 1956 (Sm. M. A. Isz.: 372.). Kelemen asztalosmester tud arról, hogy régebben az ún. MSapkadomb"-on fatemplom romjait találták meg. Lehetséges, hogy földdel borított faszerkezetű halomsír. (Sm. M. A. Isz.: 416.) CSOMBÁRD A szőlőhegyen sírokat és ékszereket találtaik. (Sm. M. A. Isz.: 109., 1. oldal; falumon с gráfia). Újfalu pusztáról bronz sarlókat ismerünk. (Sm. M. A. Isz.: 422.) 18