A HUDI20025 Hajta mente. kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A HUDI20025 Hajta mente kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Budapest 2014

Jelen fenntartási terv az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 43/2012. (V. 3.) VM rendeletben foglaltak alapján készült Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság székhely: 2509 Esztergom, Strázsa-hegy postacím: 1525 Budapest, Pf. 86. Tel: 0036-391-4610 Fax: 0036-200-1168 E-mail: dinpi@dinpi.hu Web: http://www.dinpi.hu Felelős tervező Baranyai Zsolt Kendrovszki Boglárka Vezető szakértők Vidra Tamás (természetvédelem) Vincze Tibor (agrár) Közreműködő szakértők Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kun András Pál Attila Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2014 Ez a dokumentáció a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. A dokumentáció nyilvános, a megfelelő hivatkozások mellett szabadon felhasználható és terjeszthető!

Tartalomjegyzék I. Natura 2000 fenntartási terv... 3 1. A terület azonosító adatai... 4 1.1 Név... 4 1.2 Azonosító kód... 4 1.3 Kiterjedés... 4 1.4 A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek... 4 1.4.1 Jelölő élőhelyek... 4 1.4.2 Jelölő fajok... 4 1.5 Érintett települések... 5 1.6 Egyéb védettségi kategóriák... 5 1.7 Tervezési és egyéb előírások... 6 1.7.1 Természetvédelmi kezelési terv... 6 1.7.2 Településrendezési eszközök... 6 1.7.3 Körzeti erdőtervek és üzemtervek... 7 1.7.4 Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek... 7 1.7.5 Halgazdálkodási tervek... 8 1.7.6 Vízgyűjtő-gazdálkodási terv... 8 1.7.7 Jogerős engedélyek... 8 2. Veszélyeztető tényezők... 9 3. Kezelési feladatok meghatározása... 15 3.1 Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése... 15 3.2 Kezelési javaslatok... 15 3.2.1 Élőhelyek kezelése... 16 3.2.2 Élőhelyrekonstrukció és élőhelyfejlesztés... 48 3.2.3 Fajvédelmi intézkedések... 48 3.2.4 Kutatás, monitorozás... 52 3.2.5 Mellékletek... 56 3.3 A kezelési javaslatok megvalósításának lehetséges eszközei a jogi háttér és a tulajdonviszonyok függvényében... 59 3.3.1 Agrártámogatások... 60 3.3.1.1 Jelenleg működő agrártámogatási rendszer... 60 3.3.1.2 Javasolt agrártámogatási rendszer... 62 3.3.2 Pályázatok... 62 3.3.1. Egyéb... 63 3.4 A terv egyeztetési folyamatának dokumentációja... 63 3.4.1 Felhasznált kommunikációs eszközök... 63 3.4.2 A kommunikáció címzettjei... 64 3.4.3 Egyeztetés hatósági és területi kezelő szervekkel... 69

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa I. Natura 2000 fenntartási terv

1. A terület azonosító adatai 1.1 Név Tervezési terület neve: Hajta mente kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (kjtt) 1.2 Azonosító kód Tervezési terület azonosítója: HUDI20025 1.3 Kiterjedés Tervezési terület kiterjedése: 5794 ha 1.4 A kijelölés alapjául szolgáló fajok és/vagy élőhelyek 1.4.1 Jelölő élőhelyek Natura adatlapon szereplő közösségi jelentőségű élőhelyek és adataik: Pannon szikes sztyeppék és mocsarak (1530)* Alföldektől a hegyvidékekig előforduló vízfolyások Ranunculion fluitantis és Callitricho- Batrachion növényzettel (3260) Síksági pannon löszgyepek (6250)* Pannon homoki gyepek (6260)* Kékperjés láprétek, meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410) Mészkedvelő üde láp és sásrétek (7230) Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno- Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0)* Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) (91I0)* (a * gal jelöltek kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok) Jelölő értéknek javasolt közösségi jelentőségű élőhelyek: Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) 1.4.2 Jelölő fajok A Natura 2000 adatlapon szereplő közösségi jelentőségű jelölő fajok: lápi póc (Umbra krameri) homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria) vöröshasú unka (Bombina bombina) kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) vérfű hangyaboglárka (Maculinea teleius) skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus) szarvasbogár (Lucanus cervus) réti csík (Misgurnus fossilis) vágó csík (Cobitis taenia) nagy tűzlepke (Lycaena dispar) szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus) 4

mocsári teknős (Emys orbicularis) nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) 1.5 Érintett települések A tervezési terület által érintett helyrajzi számok listáját az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendeletet tartalmazza. A Natura 2000 területek által érintett helyrajzi számokat és így a Natura 2000 jogi státuszt is a KvVM rendelet rögzíti, térképi megjelenítéssel is. A jogi jelleg a megosztással keletkező utód helyrajzi számokra is kiterjed. Település PEST MEGYE Érintett terület (ha) Település területének érintettsége (%) Dány 28 0,65 Farmos 1483 36,99 Kóka 113,6 2,56 Nagykáta 2402 29,45 Szentlőrinckáta 342,4 17,00 Szentmártonkáta 297,1 5,70 Tápiószele 42,7 1,16 Tápiószentmárton 126,6 1,21 Tóalmás 282,5 7,18 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE Jászberény 422 1,91 Jászfelsőszentgyörgy 10,9 0,28 1. táblázat: Érintett települések 1.6 Egyéb védettségi kategóriák Típus Kód Név Kiterjedés (ha) Érintettség (%) Védetté nyilvánító jogszabály száma országos jelentőségű védett természeti terület 287/TK/98 Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet 2152 37,15 a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet létesítéséről szóló 19/1998. (VI. 25.) sz. KTM rendelet országos ökológiai hálózat övezet magterület Farmos, Nagykáta, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta, Tápiószentmárton, Tóalmás közigazgatási területén 2860,9 49,37 az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 5

Típus Kód Név Kiterjedés (ha) Érintettség (%) Védetté nyilvánító jogszabály száma országos ökológiai hálózat övezet ökológiai folyosó Farmos, Kóka, Nagykáta, Szentmártonkáta, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás közigazgatási területén 909,27 15,69 az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény országos ökológiai hálózat övezet puffer terület Dány, Farmos, Kóka, Nagykáta, Szentlőrinckáta, Tápiószentmárton, Tóalmás közigazgatási területén 1172,37 20,23 az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény ex lege védett természeti terület ex lege védett természeti terület láp Göbölyjárás, Dánysári-rét 73,5 1,26 szikes tó Ebakasztó, Sóstavak, Nagykátai-Sóstó, Szentgyörgy-határ 34,8* 0,60 a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján *a természetvédelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 26. (3) bekezdés szerinti hatósági határozatok hiányában hozzávetőleges adat. 2. táblázat: Egyéb védettségi kategóriák 1.7 Tervezési és egyéb előírások 1.7.1 Természetvédelmi kezelési terv Jelenleg nincs a területre elfogadott természetvédelmi kezelési terv. A Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet Természetvédelmi Kezelési Terve (2009-2018.) jóváhagyás alatt. 1.7.2 Településrendezési eszközök Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének 5/2012. (V. 10.) önkormányzati rendelete Pest megye Területrendezési Tervéről Dány Község Önkormányzata képviselő testületének 25/2005. (XII. 30.) rendelete a község helyi építési szabályzatáról Dány Község Önkormányzatának 178/2005.(XII. 29.) kt. határozata a község településszerkezeti tervéről Farmos Község Önkormányzata képviselő testületének 6/2007. (IV.17) kt. rendelete a község helyi építési szabályzatáról egységes szerkezetben a módosító 10/2007.(VI.19.) kt. rendelettel Kóka Község Önkormányzat képviselő-testületének 8/2006. (IX.28.) rendelete a helyi építési szabályzatról Nagykáta Város Önkormányzata képviselő-testületének 4/2003. (III. 01.) számú rendelete a város helyi építési szabályzatáról (egységes szerkezetben a 16/2011. (VII.04.) és a 7/2007. (III. 19.) számú módosító rendeletekkel Szentlőrinckáta Község Önkormányzata képviselő-testületének 6/2011. (VI. 6.) ök. rendelete a helyi építési szabályzatról. 6

Szentmártonkáta Önkormányzata képviselő-testületének 15/2006 (IX.18.) rendeletével, 23/2009 (IX.14.) rendeletével módosított 8/2004. (IX.16.) rendelete Szentmártonkáta község helyi építési szabályzatáról. Tápiószele Város Önkormányzat képviselő-testületének 11/2008. (V. 19.) rendelete a helyi építési szabályzatról Tápiószentmárton Község Önkormányzata képviselő-testületének 11/2006. (IX. 28). ök rendelete a helyi építési szabályzatról Tóalmás Község Önkormányzata képviselő testületének 13/2005. (XII. 22.) kt. rendelete a község helyi építési szabályzatáról Jászberény Város Önkormányzata képviselő-testületének 22/2010. (IX. 16.) önkormányzati rendelete Jászberény Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervének jóváhagyásáról (egységes szerkezetben a 24/2011. (VIII. 15.), a 34/2011. (X. 13.), a 15/2013. (IV. 11.), a 21/2013. (VI. 13.), és a 28/2013. (VII. 11.) ör-rel) Jászfelsőszentgyörgy Községi Önkormányzat képviselő testületének 17/2009. (XII.01.) rendelete a helyi építési szabályzatról 1.7.3 Körzeti erdőtervek és üzemtervek A Hajta mente Natura 2000 terület jelenleg a következő erdőtervezési körzethez tartozik: Gödöllői dombság Erdőtervezési Körzet Csévharaszt Felső Tápió Erdőtervezési Körzet Alsó Tápió Erdőtervezési Körzet Szolnok Jászsági Erdőtervezési Körzet Hatályos körzeti erdőtervek: A 812 sz. Ceglédi Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2007. január 1. 2016. december 31.). Törzskönyvi szám: 27/2007. A Valkói Erdészeti tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2010. január 1. 2019. december 31.). Törzskönyvi szám: 1723/7/2009. 811 sz. Monori Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2009. január 1. 2018. december 31.). Törzskönyvi szám: 10/2009. Jászsági Erdészeti Tervezési Körzet második erdőterve (érvényes: 2010. január 1. 2019. december 31.). Jóváhagyás határozatának száma: XXIV/1131/19/2010. 1.7.4 Körzeti vadgazdálkodási tervek és üzemtervek A terület a I/2. Dél pest megyei apróvadas vadgazdálkodási körzetbe tartozik. Érintett vadgazdálkodók: 573210-1-4-1 Kókai Kossuth Vt. (Kóka) 573310-1-4-1 Tápiómenti Szikra Vt. (Szentmártonkáta) 573410-1-3-0 Szentlőrinckátai Földtulajdonosok Vadászati K (Szentlőrinckáta) 574110-1-4-1 Gólyahalom Vt. (Sülysáp) 575010-1-4-1 Farmosi Hunor Vt. (Farmos) 575910-1-4-1 Herman Ottó Vt. (Tápiószentmárton) 580210-1-4-1 Dányi Vt. (Dány) 7

1.7.5 Halgazdálkodási tervek Hajta patak Hasznosító: Nagykáta és Vidéke Horgászegyesület. Halgazdálkodási terv száma: 62/2010 1.7.6 Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Vízgyűjtő gazdálkodási terv 2.12 Nagykőrösi-homokhát részvízgyűjtő alegység, 2010. április; Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság; Közép Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Várható felülvizsgálat éve 2015.Egyéb tervek A területet érintő egyéb terv nem áll rendelkezésre. 1.7.7 Jogerős engedélyek A terület északi részén a Tóalmás I. szénhidrogén működő bányatelek, déli részén a működő Farmos II. szénhidrogén, földgáz bányatelek található. Mindkét bányatelek érvényes kitermelési műszaki üzemi tervvel rendelkezik. A bányászati jog jogosultja a területeken a MOL Magyar Olaj - és Gázipari Nyrt. Tevékenységük kezdete a Tóalmás I. szénhidrogén bányatelken 2005. 02. 10., Farmos II. szénhidrogén bányatelken 2000.10.18. 8

2. Veszélyeztető tényezők A legfőbb belső veszélyeztető tényezők a belvizes, zárványszántók megléte, a területet érintő vízhiány, valamint az inváziós fásszárú és lágyszárú fajok, mint a selyemkóró (Asclepias syriaca), a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), a bálványfa (Ailanthus altissima), a zöld juhar (Acer negundo) és a fehér akác (Robinia pseudoacacia) előtörése. Kód Veszélyeztető tényező neve A03.01 intenzív, vagy intenzívebb kaszálás Jelentősége Érintett terület nagysága (%) 9 Milyen jelölő élőhelyre vagy fajra és milyen módon gyakorol hatást? H 60 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata). Fajösszetétel változása, a gyepek szerkezete megváltozik, visszaszorulnak a kétszikű fajok. Az intenzív kaszálás a vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius) hangyagazdáit és tápnövényének virágzati szárát károsítja. A nagy tűzlepke (Lycaena dispar), nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) tápnövényének virágzati szárát károsítja. A03.03 kaszálás felhagyása/hiánya H 30 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata). Inváziós növény fajok előtörése, terjedése, mint a selyemkóró (Asclepias syriaca), a keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) és a fehér akác (Robinia pseudoacacia). A04.01.01 intenzív szarvasmarhalegeltetés M 30 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek

A04.03 pásztorkodás felhagyása, legeltetés hiánya A07 biocid termékek, hormonok, kemikáliák használata A10.01 sövény, bozót, cserje eltávolítása mocsárrétjei, homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), nagy szikibagoly (Gortyna borelii), vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius). A túllegeltetés hatására megindul a terület gyomosodása, és degradációja. Az intenzív legeltetés a vérfűhangyaboglárka (Maculinea teleius) hangyagazdáit és tápnövényének virágzati szárát károsítja. A nagy tűzlepke (Lycaena dispar), nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata) tápnövényének virágzati szárát károsítja. M 30 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei. Megindul a növényzet avasodása, ezzel egy időben megjelennek az inváziós fajok, és beindul a nem kívánt szukcesszió. M 10 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), vöröshasú unka (Bombina bombina). A jelölő élőhelyekkel határos szántókon végzett tápanyagutánpótlás a jelölő élőhelyek fajösszetételét megváltoztathatja, a nitrogén többlet miatt előretörnek a fűfélék. A vegyszerhasználat elsősorban az élőhelyekhez kapcsolódó faunában okozhat károkat, gyomirtó szerek használata esetén az élőhelyben is. M 5 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, 10

B02.01.02 erdő felújítás idegenhonos fajokkal B02.02 nevelő vágások és egyéb tisztítások C01.01.01 homok vagy kavicsbányászat E01.03 diszperz (tanyasias) emberi jelenlét Salicion albae), 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.). A helytelenül végzett cserjeirtás gyepek esetében talajsérülések okozásával a terület élőhelyeit degradálja, fajösszetételüket megváltoztatja, teret nyit az inváziós fajok (selyemkóró (Asclepias syriaca), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), fehér akác (Robinia pseudoacacia), bálványfa (Ailanthus altissima), zöld juhar (Acer negundo), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)) számára. A fás jelölő élőhelyekhez a csaerjeszint szervesen hozzátartozik ennek eltávolítása azok természetességét rontja. M 10 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae). Élőhelyvesztés idegenhonos fajfajjal történő felújítás az élőhely megszűnését eredményezi. M 10 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.), skarlátbogár (Cucujus cinnaberinus), szarvasbogár (Lucanus cervus). Csökken az erdőszerkezet és fafaj változatosság. A holtfaanyag eltávolítása a jelölő fajok élőhelyét megszűnteti. L 1 6260 Pannon homoki gyepek. A bányászat az élőhely teljes megsemmisülését okozza. Az inváziós fajok (selyemkóró (Asclepias syriaca), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), fehér akác (Robinia pseudoacacia), bálványfa (Ailanthus altissima), zöld juhar (Acer negundo), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)) terjedése a talajsérüléseken. M 10 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és 11

magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.). Az emberi jelenléttel járó szennyvíz és hulladék keletkezés és elhelyezés károsítja az élőhelyeket és fajokat, járulékos hatásként megjelenik a gyomosodás. E03.03 inert hulladék M 5 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) A hulladék lerakása károsítja az élőhelyeket és fajokat, járulékos hatásként megjelenik a gyomosodás. G01.03.02 I01 terepjáróval végzett tevékenység idegenhonos inváziós fajok jelenléte M 15 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei. Az élőhelyeket talajsérülések okozásával közvetlenül károsítja, teret nyit a gyomosodásnak. M 90 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal 12

J02 emberi hatásra változó vízáramlási viszonyok (Quercus spp.), homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria), kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum). Az élőhelyeket teljesen átalakítja, megszűnésükhöz vezet, a fajok az élőhely átalakulásával eltűnnek. H 100 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.), kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), lápi póc (Umbra krameri), vöröshasú unka (Bombina bombina), vágó csík (Cobitis taenia), réti csík (Misgurnus fossilis), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), mocsári teknős (Emys orbicularis), nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata). Nedvességkedvelő fajok eltűnése, gyomosodás, homogenizálódás. K01.03 kiszáradás H 100 1530 Pannon szikes sztyeppék és mocsarak, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae), 91I0 Euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.), kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum), lápi póc (Umbra krameri), vöröshasú unka (Bombina bombina), nagy tűzlepke (Lycaena dispar), vérfű-hangyaboglárka (Maculinea teleius), szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus), mocsári teknős (Emys orbicularis), nagy szikibagoly (Gortyna borelii lunata), réti csík (Misgurnus fossilis), vágó csík 13

K02.01 fajösszetétel változás, szukcesszió (Cobitis taenia). A terület klimatikus okokból történő szárazodása a vízhez kötött élőhelyek és szervezetek visszaszorulását, szélsőséges esetben eltűnését okozza. M 30 6250 Síksági pannon löszgyepek, 6260 Pannon homoki gyepek, 6410 Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae), 6440 Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei, homoki nőszirom (Iris humilis ssp. arenaria), kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum). A szukcesszió (cserjésedés esetleg nádasodás) a gyepes élőhelyek átalakulását eredményezi, a jelölő élőhely megszűnik és ezzel a jelölő fajok élőhelye is eltűnik. 3. táblázat: Veszélyeztető tényezők A tervezési területen kivülről, illetve jövőben ható veszélyeztető tényező nem ismert. 14

3. Kezelési feladatok meghatározása 3.1 Természetvédelmi célkitűzés, a terület rendeltetése Rendeltetés: A terület elsődleges és stratégiai jellegű rendeltetése az alföldi vizes és szikes élőhelytípusok, valamint a hozzájuk kötődő fajkészlet minél nagyobb változatosságú megőrzése. A területen szétválaszthatatlanul fonódik össze a természetvédelmi kezelés a fenntartható tájhasználattal (elsősorban a gyepgazdálkodással), mely az értékes élőhelyek mintázatának stabilizálását is jelenti. Célkitűzés: Elsődleges célkitűzés a terület vízellátottságának aktív javítása. A kjtt területén a vízháztartás javítása, a vízpótlás/vízvisszatartás rendszerének kidolgozása, megvalósítása, illetve a nyílt vízfelületek rendszeres helyreállítása. Az élőhelyek belső területi csökkenésének, feldarabolódásának felszámolása. A vízjárást negatívan befolyásoló vízrendezési beavatkozások a területen nem végezhetőek, ez biztosíthatja a Natura 2000 jelölő élőhelyek különösen a Cnidion dubii folyóvölgyeinek mocsárrétjei (6440) vagy a Kékperjés láprétek meszes, tőzeges vagy agyagbemosódásos talajokon (Molinion caeruleae) (6410) fennmaradását. Prioritás a tájidegen, inváziós fajok, mint selyemkóró (Asclepias syriaca), kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), fehér akác (Robinia pseudoacacia), bálványfa (Ailanthus altissima), zöld juhar (Acer negundo), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia), terjedésének megállítása, állományainak csökkentése. Ehhez kapcsolódóan az aktuális természeti állapothoz igazodó legeltetési/kaszálási rendszer kialakítása a túlhasználat/alulhasználat elkerülése érdekében, illetve a szikes gyepterületek legeltetésbe vonása. Ez pozitív hatással van a Natura 2000 jelölő faj kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum) állományára. A tájidegen fajfajok elegyaránya a jelölő erdei élőhelyek állományaiban, mint az enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) (91E0), illetve az euro-szibériai erdőssztyepptölgyesek tölgyfajokkal (Quercus spp.) (91I0)* nem növekedhet. A gyepeket veszélyeztető zárvány, illetve belvizes szántó területek extenzív gyepterületekké alakítása. Idegenhonos fafajú erdők szerkezet átalakítása. A kjtt területén található védett és fokozottan védett madárfajok (nagy goda (Limosa limosa), vörös gém (Ardea purpurea), törpegém (Ixobrychus minutus), bölömbika (Botaurus stellaris), szalakóta (Coracias garrulus), kis őrgébics (Lanius minor), fülemülesitke (Acrocephalus melanopogon)) védelme érdekében a területen áthaladó középfeszültségű vezetékek madárbarát szigetelése. 3.2 Kezelési javaslatok A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. 5. pontja alapján (5) A fenntartási terv a Natura 2000 terület kezelésére vonatkozó javaslatokat, valamint ezek megvalósításának lehetséges eszközeit tartalmazza, és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában kötelező földhasználati szabályokat nem állapít meg. Az itt megfogalmazott előírás javaslatok célja, hogy a kezelési egységekben előforduló közösségi jelentőségű értékek, a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat és adottságok alapján javaslatot tegyenek a gazdálkodás kívánatos módjára. Ennek érdekében itt megfogalmazásra kerülnek olyan előírás- 15

javaslatok, amelyek alapul szolgálnak a jövőbeli támogatási programok kidolgozásához. A gazdálkodók számára ezek az előírás-javaslatok a jelen terv alapján kötelezettséget nem jelentenek, betartásuk csak támogatási programokon keresztül, önkéntes vállalás formájában válhat csak kötelezővé. A már más jogszabály vagy hatósági eszköz alapján létező előírások esetében azok kötelező jellegét értelemszerűen az azt megalapozó jogszabály, vagy hatósági eszköz támasztja alá, jelen fenntartási terv ezekre az előírásokra csak utalást tesz. Az alábbi előírások a Hajta-mente Natura 2000 terület országos jelentőségű védett temészeti területet nem érintő részeire ajánlásként vonatkoznak, azonban az országos jelentőségű védett természeti területeken (Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet, ex lege védett lápterületek, ex lege védett szikes tavak) a hatósági eljárások során egyéb jogszabályok alapján érvényesíteni kell azokat. 3.2.1 Élőhelyek kezelése A terület kezelésére vonatkozó javaslatokat a gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatok tárgyalásával kezdjük, utána következnek a gazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. A gazdálkodáshoz nem köthető kezelési javaslatokhoz tartoznak a beruházásokat, fejlesztéseket, területrendezést, vállalkozásokat, illetve az ipari tevékenységeket és turizmust érintő, az adott területre aktuálisan vonatkozó elvek, előírások, valamint a kritikus pontok beazonosítása. Ezután következnek a mező-, erdő-, vad- és vízgazdálkodáshoz köthető kezelési javaslatok. Ezeket először kezelési egységek, majd gazdálkodási módok szerint csoportosítva adjuk meg. Kezelési egységnek azt a funkcionálisan egybe tartozó csoportot nevezzük, ami azonos kezelést igénylő élőhelyeket foglal magában, az előírt kezelések betartása által biztosítva a területen található jelölő értékek (fajok és/vagy élőhelyek) megőrzését. Az azonos kezelési egységbe tartozó élőhelyek különböző élőhelytípusba is tartozhatnak, és elhelyezkedésük pontszerű, egymástól távoli is lehet; a hangsúly azon van, hogy kezelés szempontjából azonos igényűek. A kezelési egységek lehatárolása alapvetően élőhelyek alapján történt, figyelembe véve a reális gazdálkodási lehetőségek meghatározta adottságokat. Gazdálkodáshoz nem köthető javaslatok - A területet a sittől, lakossági hulladéktól mentesíteni kell. - Járművel történő közlekedés csak az ingatlan-nyilvántartás szerint útként nyilvántartott területeken. - A területen bányák, anyagnyerőhelyek nyitása, valamint a meglévők bővítése nem kívánatos. Gazdálkodáshoz köthető javaslatok: A szántó területek esetében a gyep művelésiágra váltáshoz kötődő élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok minden esetben kizárólag gazdálkodói szándékkal összhangban valósítandók meg. Erdő területek esetében az inváziós fafajú állományok szerkezet átalakítása őshonos fafajú állományokká minden esetben kizárólag gazdálkodói szándékkal összhangban valósítandók meg. 16

Kezelési egységek A tervkészítés során a teljes kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területre vonatkozó ÁNÉR alapú élőhelytérkép készült (2013). Az azonos kezelést igénylő élőhelyek és élőhelykomplexumok alapján az alábbi kezelési egységeket határoltuk le: 1. KE1: Mocsarak és nádasok 2. KE2: Lápok 3. KE3: Kaszálók 4. KE4: Legelők 5. KE5: Őshonos fafajú erdők 6. KE6: Idegenhonos fafajú erdők 7. KE7: Szántók, kertek, gyümölcsösök 8. KE8: Horgásztavak 9. KE9: Erősen leromlott és beépített élőhelyek 1. Kezelési egység kódja: KE-1: Mocsarak és nádasok Kezelési egység meghatározása: Ide tartoznak a területen kis kiterjedésben elhelyezkedő nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és a tavikákások, úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok. Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: ÁNÉR-kód: B1a Nem tőzegképző nádasok, gyékényesek és tavikákások, B1b Úszólápok, tőzeges nádasok és télisásosok Közösségi jelentőségű élőhelytípus: a kezelési egység nem érint közösségi jelentőségű élőhelytípust. Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: Az élőhelyek fennmaradása szempontjából a legkedvezőbb, ha érintetlenül hagyják őket. - ebben a kezelési egységben minden gazdálkodási mód kerülendő (a nádaratás is), - beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet, - ilyen lehet az idegenhonos cserjék és inváziós növényfajok (kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), selyemkóró (Asclepias syriaca), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)) visszaszorítása mechanikus (kézi) módszerrel. Vadgazdálkodás - A kjtt területére faunaidegen, nem őshonos vadfaj nem telepíthető. - A kjtt területén mesterséges vadtenyésztési tevékenység végzése nem megengedett. - A kjtt területén működtetett etetők, szórók környékéről a hulladékot (bálazsineg, zsákmaradvány, stb.) a vadászatra jogosult köteles eltávolítani, továbbá ezen objektumok 50 m-es körzetében használatukból származó gyomosodást évi legalább kétszeri kaszálással szükséges felszámolni - Védett természeti területen vadászatiberendezések csak a természetvédelmi hatóság engedélye alapján, tájba illó kivitelezésben, természetes anyagokból létesíthetők. - Vadföldet a védett természeti területen kialakítani nem lehet, a meglévő vadföldekre a vadászatra jogosultnak a fennmaradási engedélyt meg kell kérnie. 17

- A kjtt természetvédelmi oltalom alatt nem álló részein vadföldet kialakítani nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon és helyen lehet. - A védett természeti területen lévő és az egyéb közösségi jelentőségű jelölő gyepeket a vadászatra jogosultak kötelesek kímélni, gépjárművekkel történő közlekedés céljára csak az ingatlan-nyilvántartásban is szereplő földutakat lehet igénybe venni. - A vadászat és vadgazdálkodás következtében keletkező hulladékot (pl. töltényhüvely, zsák, kötözőzsinór, fólia stb.) a vadászatra jogosultnak a vadászterületről folyamatosan el kell távolítani. - Agyaggalamb-lövészetet a kjtt területén nem megengedett tartani. - A kjtt területén a vadlétszámot a terület természetes vadeltartó képességének szintjére kell csökkenteni, hogy az erdőfelújításokban mennyiségi vadkár ne keletkezzen. E területeken az élőhely természetes vadeltartó képességét kizárólag a rétek és tisztások gondozásával - a felülvetés és műtrágyázás kizárása mellett lehet fokozni úgy, hogy annak minden műveletét a természetvédelmi kezelő helyi egységével kialakíttt munkakapcsolatban, előzetesen egyeztetni szükséges; - Fokozottan védett természeti területen a vadat oda vonzó vadászati létesítmény (etető, sózó, szóró stb), valamint vadföld elhelyezése és működtetése tilos; - A kjtt területén az etetők, szórók, működtetéséhez mesterséges tápokat felhasználni nem lehet. - A kjtt területén a vad etetéséhez használt lédús takarmányt (siló, almatörköly, takarmányrépa, gesztenye, dinnye) az etető helyre való kiszállítás előtt tárolni, deponálni csak a nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon és helyen lehet. - Vizes élőhelyen kizárólag acélsörét használata javasolt. - Fokozottan védett faj megjelenése esetén a vízivad-vadászat időbeli és térbeli korlátozása javasolt. Vízgazdálkodás - A területen a természetvédelmi szempontoknak megfelelő vízkormányzást szükséges végezni az ehhez szükséges műtárgyakat, csatornarendszereket kell kialakítani. - A belvízelvezető árkok fenntartó jellegű kezelését a területileg illetékes nemzeti parkkal egyeztetett módon szükséges folytatni. - Az esetleg szükségesé váló kotrássorán kitermelésre került anyagot a Natura 2000 területen belül tárolni nem javasolt. - A vízfolyást követő őshonos fás vegetációt a vízgazdálkodási tevékenységek során megőrizni szükséges. Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: Kötelezően betartandó előírások: A Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet által érintett területek esetében figyelembe kell venni a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásait. A kezelési egység esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8) Korm. rendelet előírásait kötelező betartani. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 28. (1) alapján a közcélú, illetve saját célú vízilétesítmény megépítéséhez (vízellátottásg aktív javítása, vízpótlás/ vízvisszatartás rendszerének kialakítása) átalakításához és megszüntetéséhez 18

(létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély) vízjogi engedély szükséges. A terület több vízfolyás, illetve állóvíz medrét és parti sávját érinti. A vízfolyások és állóvizek környezetében figyelembe kell venni a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendje és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet. 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: Kód V01 V55 V63 Kód VA01 A nádas területekre vonatkozó kezelési előírások A területen, a növényvédelmet kizárólag vizekre és vízben élő szervezetekre nem veszélyes minősítésű anyagokkal és kizárólag inváziós növényfajok irtása céljából lehet végezni. Nádgazdálkodás a területen tilos. Élőhely-rekonstrukció. megj.:részletesen lásd az élőhelyrekonstrukciós alpontnál. Vadgazdálkodási előírás-javaslatok Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. 4. táblázat: KE1 kezelési egységre vonatkozó önkéntesen vállalható előírás-javaslatok Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A közösségi jelentőségű lápi póc (Umbra krameri), vöröshasú unka (Bombina bombina), réti csík (Misgurnus fossilis), vágó csík (Cobitis taenia), mocsári teknős (Emys orbicularis) életfeltételének javítása érdekében javasolt nyílt vízfelületek kialakítása, akár mesterséges beavatkozással vagy a spontán változások meghagyásával. A területen a természetvédelmi szempontoknak megfelelő vízkormányzást szükséges végezni az ehhez szükséges műtárgyakat, csatornarendszereket kell kialakítani. Szükséges a Hajta-menti mocsarak, valamint a Hajta patakot kísérő egykori medrek Dánysári legelő, Boldogkátapuszta, Kisszékes legelő, Öreg Hajta morotvái vízutánpótlásának kidolgozása és megvalósítása a Hajta-patakból. A többlet vízhatástól függő jelölő élőhelyek és a jelölő hal és kétéltű fajok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében Hajta-patakon több vízvisszatartó műtárgy létesítése szükséges. A Zagyva folyóból történő vízátvezetés lehetőségének megvizsgálása a terület vízháztartásának javítása érdekében. A vöröshasú unka (Bombina bombina), réti csík (Misgurnus fossilis) és lápi póc (Umbra krameri) védelme érdekében a patak medrének árnyékolása őshonos fák ültetésével. A megjelenő inváziós fajok (kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), selyemkóró (Asclepias syriaca), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)) természeti kárt nem okozó módon történő visszaszorítása szükséges. Középfeszültségű légvezetékek madárvédelemmel történő ellátása Kezelési javaslatok indoklása: A területen lévő fészektelepek megőrzése (vörös gém (Ardea purpurea), szürke gém (Ardea cinerea), nagykócsag (Egretta alba), kis kócsag (Egretta garzetta), bakcsó (Nycticorax nycticorax)) érdekében szükséges a nádaratás mellőzése. A javasolt élőhelyrekonstrukciók nagymértékben javíthajták a közösségi jelentőségű jelölő fajok és egyéb védett, fokozottan védett fajok (mocsári teknős (Emys orbicularis), vöröshasú unka (Bombina bombina), zöld varangy (Bufo viridis), zöld levelibéka (Hyla arborea), réti csík (Misgurnus fossilis), lápi póc 19

(Umbra krameri)) életlehetőségeit. A túltartott vadállomány taposásával, túrásával a szomszédos jelölő élőhelyeket károsíthatja, ezért szükséges a megfelelő szinten tartása. A vadat vonzó létesítmények lokálisan gyomosító hatásúak, ezért elhelyezésük egyeztetése szükséges. 2. Kezelési egység kódja: KE-2: Lápok Kezelési egység meghatározása: Ide tartoznak a területen kis kiterjedésben, szórtan elhelyezkedő fűzlápok, fűz-nyár ártéri erdők, égerligetek. Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: ÁNÉR-kód: J1a Fűzlápok J4 Fűz nyár ártéri erdők J5 Égerligetek Közösségi jelentőségű élőhelytípus: 91E0 Enyves éger (Alnus glutinosa) és magas kőris (Fraxinus excelsior) alkotta ligeterdők (Alno-Padion, Alnion incanae, Salicion albae) Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egységben minden gazdálkodási mód kerülendő, gazdálkodói egyetértés esetén javasolt az állományok faanyagtermesztést nem szolgáló üzemmódban történő nyilvántartása. Ezen területeken az elsődleges feladat a vízvisszatartás, a terület jó állapotban történő megőrzéséhez. - beavatkozás csak esetleges természetvédelmi kezelés részeként történhet, - ilyen lehet az idegenhonos cserjék és inváziós növényfajok visszaszorítása mechanikus (kézi) módszerrel. Vadgazdálkodás - A kjtt területére faunaidegen, nem őshonos vadfaj nem telepíthető. - A kjtt területén mesterséges vadtenyésztési tevékenység végzése nem megengedett. - A kjtt területén működtetett etetők, szórók környékéről a hulladékot (bálazsineg, zsákmaradvány, stb.) a vadászatra jogosult köteles eltávolítani, továbbá ezen objektumok 50 m es körzetében használatukból származó gyomosodást évi legalább kétszeri kaszálással szükséges felszámolni - Védett természeti területen vadászatiberendezések csak a természetvédelmi hatóság engedélye alapján, tájba illó kivitelezésben, természetes anyagokból létesíthetők. - Vadföldet a védett természeti területen kialakítani nem lehet, a meglévő vadföldekre a vadászatra jogosultnak a fennmaradási engedélyt meg kell kérnie. - A kjtt természetvédelmi oltalom alatt nem álló részein vadföldet kialakítani nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon és helyen lehet. - A védett természeti területen lévő és az egyéb közösségi jelentőségű jelölő gyepeket a vadászatra jogosultak kötelesek kímélni, gépjárművekkel történő közlekedés céljára csak az ingatlan nyilvántartásban is szereplő földutakat lehet igénybe venni. 20

- A vadászat és vadgazdálkodás következtében keletkező hulladékot (pl. töltényhüvely, zsák, kötözőzsinór, fólia stb.) a vadászatra jogosultnak a vadászterületről folyamatosan el kell távolítani. - Agyaggalamb lövészetet a kjtt területén nem megengedett tartani. - Az ex lege védett lápterületek 1km es körzetében a feldúsult őshonos vaddisznó állományt az éves kilövési tervek célirányos előírásain keresztül olyan szintre kell csökkenteni, hogy a védett természeti területen természeti károsítása (túrása, taposása, stb.) ne legyen észlelhető (az értékes lápi társulás sérülékenysége miatt). - A kjtt területén a vadlétszámot a terület természetes vadeltartó képességének szintjére kell csökkenteni, hogy az erdőfelújításokban mennyiségi vadkár ne keletkezzen. E területeken az élőhely természetes vadeltartó képességét kizárólag a rétek és tisztások gondozásával - a felülvetés és műtrágyázás kizárása mellett lehet fokozni úgy, hogy annak minden műveletét a természetvédelmi kezelő helyi egységével kialakíttt munkakapcsolatban, előzetesen egyeztetni szükséges; - A kjtt területén az etetők, szórók, működtetéséhez mesterséges tápokat felhasználni nem lehet. - A kjtt területén a vad etetéséhez használt lédús takarmányt (siló, almatörköly, takarmányrépa, gesztenye, dinnye) az etető helyre való kiszállítás előtt tárolni, deponálni csak a nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon és helyen lehet. Vízgazdálkodás - A területen a természetvédelmi szempontoknak megfelelő vízkormányzást szükséges végezni az ehhez szükséges műtárgyakat, csatornarendszereket kell kialakítani. - A belvízelvezető árkok fenntartó jellegű kezelését a területileg illetékes nemzeti parkkal egyeztetett módon szükséges folytatni. - Az esetleg szükségesé váló kotrássorán kitermelésre került anyagot a Natura 2000 területen belül tárolni nem javasolt. - A vízfolyást követő őshonos fás vegetációt a vízgazdálkodási tevékenységek során megőrizni szükséges. Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: Kötelezően betartandó előírások: Az ex lege védett természeti területek által érintett területek esetében figyelembe kell venni a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásait. A kezelési egység esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8) Korm. rendelet előírásait kötelező betartani. Natura 2000 kijelölés alatt álló erdők esetében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény rendelkezik a kötelezően betartandó előírásokról. A Natura 2000 területen található magántulajdonú erdőterületekre az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Natura 2000 erdőterületeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatás részletes szabályairól szóló 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet érvényes. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdőszerkezet átalakításához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2009. (X. 22.) FVM rendelet a jogszabály alapján normatív, területalapú, vissza nem térítendő támogatás igényelhető egyes fafajcserés szerkezet-átalakítási beavatkozások finanszírozására. 21

Kód E03 A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban Vgtv.) 28. (1) alapján a közcélú, illetve saját célú vízilétesítmény megépítéséhez (vízellátottásg aktív javítása, vízpótlás/ vízvisszatartás rendszerének kialakítása) átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély) vízjogi engedély szükséges. A terület több vízfolyás, illetve állóvíz medrét és parti sávját érinti. A vízfolyások és állóvizek környezetében figyelembe kell venni a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendje és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet. 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról. Önkéntesen vállalható előírás-javaslatok: A kezelési egységre vonatkozó előírás-javaslatok A körzeti erdőtervezés során a közösségi jelentőségű élőhelyek vagy fajok megőrzése érdekében az erdőterület erre alkalmas erdőrészleteiben a folyamatos erdőborítást biztosító átalakító, szálaló vagy faanyagtermelést nem szolgáló üzemmódra való áttérés. Az intenzíven terjedő növényfajok elleni vegyszer használata a következő előírások mellett: Az ellenőrizhetőség biztosítása érdekében a vegyszerbe minden esetben színező anyag keverése. E70 Kód VA01 Javasolt alkalmazási idő: lágy szárú: május-június, fás szárú: augusztus-szeptember. Alkalmazás a fás szárú fajok visszaszorítása érdekében kéregre kenéssel, tuskóecseteléssel, fainjektálással, nem légi úton történő permetezéssel, ártéren a gyalogakác kivételével fainjektálással. Az alkalmazható szerek lehetőleg környezetbarát, gyorsan felszívódó hatóanyagúak, szelektív kijuttatásra alkalmasak legyenek, melyek levélen vagy kambiumon keresztül felszívódnak és a növény sarjadásmentes irtását biztosítják. Csak erdészeti felhasználásra is engedélyezett készítményeket lehet alkalmazni az engedélyokiratban foglalt módon, az egyéb vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a kijuttatáshoz szükséges hatósági engedélyek birtokában. Megfelelő vastagságú egyedek esetében injektálás, kéreghántás vagy levágás után a vágásfelület pontpermetezése, illetve kenése útján alkalmazható vegyszer. Vékonyabb egyedek, illetve korábbi kezelés után kihajtó sarjak esetében alkalmazható levélen felszívódó gyomirtó, de csak csöppenésmentes kijuttatással. Vadgazdálkodási előírás-javaslatok Szóró, sózó vagy etetőhely a működési terület szerinti nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyszínen alakítható ki. 5. táblázat: KE2 kezelési egységre vonatkozó ökéntesen vállalható előírás-javaslatok Élőhelyrekonstrukciós és élőhelyfejlesztési javaslatok: A területen a természetvédelmi szempontoknak megfelelő vízkormányzást szükséges végezni az ehhez szükséges műtárgyakat, csatornarendszereket kell kialakítani. A megjelenő inváziós fajok (kanadai aranyvessző (Solidago canadensis), selyemkóró (Asclepias syriaca), keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia)) természeti kárt nem okozó módon történő visszaszorítása szükséges. 22

Kezelési javaslatok indoklása: A jelölő élőhely megőrzése a gazdasági célú hasznosítás mellőzésével lehetséges a természetvédelmi szempontból kiemelkedő értékű gyepszint nem őrizhető meg a gazdálkodási tevékenység során. A kezelési javaslatok a tájidegen, inváziós fajok területről történő kiszorításával biztosítják az őshonos Natura jelölő állományok, regenerációját. A túltartott vadállomány taposásával, túrásával a szomszédos jelölő élőhelyeket károsíthatja, ezért szükséges a megfelelő szinten tartása. A vadat vonzó létesítmények lokálisan gyomosító hatásúak, ezért elhelyezésük a működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal egyeztetett helyen javasolt. 3. Kezelési egység kódja: KE-3: Kaszálók Kezelési egység meghatározása: Ide tartoznak a területen található nem zsombékoló magassásrétek, kékperjés rétek, mocsárrétek, szikes rétek, jellegtelen fátlan vizes élőhelyek, jellegtelen üde gyepek, valamint a lágyszárú évelő özönfajok állományai. Kezelési egység megfeleltetése/érintettség vizsgálata: ÁNÉR-kód: B5 Nem zsombékoló magassásrétek D2 Kékperjés rétek D34 Mocsárrétek F2 Szikes rétek OA Jellegtelen fátlan vizes élőhelyek OB Jellegtelen üde gyepek OD Lágyszárú évelő özönfajok állományai Közösségi jelentőségű élőhelytípus: 1530 Pannonszikes sztyeppék és mocsarak 6440 Ártéri mocsárrétek 6410 Kékperjés láprétek Gazdálkodáshoz köthető általános kezelési javaslatok: A kezelési egységben a természetvédelmi kezelési és gazdálkodó lehetőségeket figyelembe véve a kaszálási az ideális kezelési mód. Vízborítás és felázott talaj esetén a gyepekre gépjárművel ráhajtani tilos. A tavaszi időszakban virágzó, termést érlelő növények közül több is értékes faj a területen, a kaszálás legkorábbi javasolt időpontja június 20. A kezelési egységbe tartozó területeken a sarjúlegeltetés is megengedhető, azonban a február 15. és június 30. közötti időszakban nemkívánatos. Vadgazdálkodás - A kjtt területére faunaidegen, nem őshonos vadfaj nem telepíthető. - A kjtt területén mesterséges vadtenyésztési tevékenység végzése nem megengedett. - A kjtt területén működtetett etetők, szórók környékéről a hulladékot (bálazsineg, zsákmaradvány, stb.) a vadászatra jogosult köteles eltávolítani, továbbá ezen objektumok 23

50 m es körzetében használatukból származó gyomosodást évi legalább kétszeri kaszálással szükséges felszámolni - Védett természeti területen vadászatiberendezések csak a természetvédelmi hatóság engedélye alapján, tájba illó kivitelezésben, természetes anyagokból létesíthetők. - Vadföldet a védett természeti területen kialakítani nem lehet, a meglévő vadföldekre a vadászatra jogosultnak a fennmaradási engedélyt meg kell kérnie. - A kjtt természetvédelmi oltalom alatt nem álló részein vadföldet kialakítani nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon és helyen lehet. - A védett természeti területen lévő és az egyéb közösségi jelentőségű jelölő gyepeket a vadászatra jogosultak kötelesek kímélni, gépjárművekkel történő közlekedés céljára csak az ingatlan nyilvántartásban is szereplő földutakat lehet igénybe venni. - A vadászat és vadgazdálkodás következtében keletkező hulladékot (pl. töltényhüvely, zsák, kötözőzsinór, fólia stb.) a vadászatra jogosultnak a vadászterületről folyamatosan el kell távolítani. - Agyaggalamb-lövészetet a kjtt területén nem megengedett tartani. - A kjtt területén a vadlétszámot a terület természetes vadeltartó képességének szintjére kell csökkenteni, hogy az erdőfelújításokban mennyiségi vadkár ne keletkezzen. E területeken az élőhely természetes vadeltartó képességét kizárólag a rétek és tisztások gondozásával - a felülvetés és műtrágyázás kizárása mellett lehet fokozni úgy, hogy annak minden műveletét a természetvédelmi kezelő helyi egységével kialakíttt munkakapcsolatban, előzetesen egyeztetni szükséges; - Fokozottan védett természeti területen a vadat oda vonzó vadászati létesítmény (etető, sózó, szóró stb), valamint vadföld elhelyezése és működtetése tilos; - A kjtt területén az etetők, szórók, működtetéséhez mesterséges tápokat felhasználni nem lehet. - A kjtt területén a vad etetéséhez használt lédús takarmányt (siló, almatörköly, takarmányrépa, gesztenye, dinnye) az etető helyre való kiszállítás előtt tárolni, deponálni csak a nemzeti park igazgatósággal előzetesen egyeztetett módon és helyen lehet. Vízgazdálkodás - A területen a természetvédelmi szempontoknak megfelelő vízkormányzást szükséges végezni az ehhez szükséges műtárgyakat, csatornarendszereket kell kialakítani. - A belvízelvezető árkok fenntartó jellegű kezelését a területileg illetékes nemzeti parkkal egyeztetett módon szükséges folytatni. - Az esetleg szükségesé váló kotrássorán kitermelésre került anyagot a Natura 2000 területen belül tárolni nem javasolt. - A vízfolyást követő őshonos fás vegetációt a vízgazdálkodási tevékenységek során megőrizni szükséges. Gazdálkodáshoz köthető, támogatási rendszerbe illeszthető kezelési előírás-javaslatok: Kötelezően betartandó előírások: A Tápió Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzet által érintett területek esetében figyelembe kell venni a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásait. A kezelési egység esetében az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8) Korm. rendelet, valamint a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet rendelkezik a kötelezően betartandó előírásokról. 24