Növénybiztosítási feltételgyűjtemény Hatályos: 2016. január 4. Nysz.: 18281
2 Tartalomjegyzék Általános növénybiztosítási feltételek (ÁNF)... 3 I. Általános rendelkezések... 3 II. Az adatközléssel, változásbejelentéssel, hozamleszállítással és hozamfelemeléssel, valamint tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések.... 3 III. A biztosítási díj...4 IV. Korlátozások, nem biztosított veszélynemek által okozott károk, hozamcsökkenés...4 V. A biztosított kötelezettségei....5 VI. Fogalom meghatározások...5 VII. Jelen feltételnek a Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései...6 Jégkár és egyéb nevesített kockázatok biztosításának különös feltételei...7 Viharkár biztosítás különös feltételei...9 Homokveréskár biztosítás különös feltételei....10 Őszi fagykár biztosítás különös feltételei...11 Téli fagykár biztosítás különös feltételei....12
3 Általános növénybiztosítási feltételek (ÁNF) I. Általános rendelkezések I.1. Szerződő Növénybiztosítási szerződést az köthet, aki az adott földterületen tulajdonosi, bérlői és egyéb minőségben gazdálkodik, továbbá azon személyek, vagy szervezetek is, akiknek a biztosítás megkötéséhez egyéb jogi érdeke fűződik. A növénybiztosítási szerződések szerződője kizárólag fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet lehet (ÁVF I.2. pont). I.2. A biztosítási jogviszony tartalma A Generali Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) a jelen biztosítási feltételek alapján kötött biztosítási szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a feltételekben részletezett módon és mértékben biztosítási szolgáltatást nyújt a biztosított részére a biztosítási szerződésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése esetén. A növénybiztosítási feltételekben nem részletezett vagy nem szabályozott kérdésekben az Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF), továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések szabályai az irányadók. I.3. A kockázatviselés kezdő időpontja A biztosító kockázatviselése a kötvényen feltüntetett kockázatviselési időponttól, de legkorábban az első díjrészlet teljes megfizetését követő nap 00.00-tól kezdődik. Az egyes különös feltételek növényenként és biztosított veszélynemenként eltérő kockázatviselési időszakot is meghatározhatnak. I.4. Az előzetes fedezetvállalás kizárása A biztosító az előzetes fedezetvállalást kifejezetten kizárja. I.5. A biztosítási időszak és a biztosítási évforduló A biztosítási időszak egy év azzal, hogy az első biztosítási évben a biztosítási időszak egy évnél rövidebb is lehet. A biztosítás évfordulója minden év január 1. 00.00. órája. II. Az adatközléssel, változásbejelentéssel, hozamleszállítással és hozamfelemeléssel, valamint tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések II.1. Növény kultúrák egységes biztosításának szabálya Egy adott növénykultúra teljes egybefüggő termelési területét a biztosítási szerződés hatálya alá kell vonni. II.2. Az adatközlés tartalma és határideje A biztosítani kívánt termésmennyiség táblánkénti részletezéssel vagy egy tételben tetszés szerint, de reálisan várható hektáronkénti hozammal határozható meg. Az egyes területegységek (táblák) adatait egyértelműen beazonosítható módon (pl.:hrsz, MEPAR azonosító) kell megadni az adatközlés során. A biztosított növények megnevezését, azok területi és terméshozam adatait, valamint a biztosított növények egységárait a szerződő, vagy a biztosított legkésőbb minden tárgyév május 31-ig köteles a biztosítóval írásban közölni. Új szerződés esetén az adatközlést az ajánlattétellel egyidejűleg kell megtenni. Amennyiben az adott biztosítási időszakra (tárgyévre) vonatkozó adatközlés elmarad, azonban az előző tárgyévi díjtételnek megfelelő mértékű díjat, vagy díjrészletet a szerződő megfizeti, úgy a biztosító az előző tárgyévben biztosítási fedezetbe vont (biztosított) területekre és biztosítási összegek erejéig áll kockázatban, feltéve, hogy biztosítható növénykultúra került termesztésre. 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött szerződés módosítása: A 2014. március 15. előtt tett biztosítási ajánlat alapján létrejött biztosítási szerződés módosító biztosítási ajánlattal történő - módosítása esetén szerződő felek megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést teljes egészében a 2014. március 15-ével hatályba lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálya alá helyezik. II.3. Adatközléssel kapcsolatos további rendelkezések A kettős hasznosítású növények (pl. cirokmag és -szakáll, az anyarozs stb.), továbbá a pillangós növények és egyéb szálas takarmányok magtermése esetén a fő- és támasznövények hozam- és egységáradatait külön-külön kell bejelenteni. Minden külön hasznosítási móddal termelni kívánt terményt külön adatközlés keretében kell biztosítani. A lucerna magfogását az első kaszálást, az anyarozs termesztés esetén a fertőzés megjelenését követően azonnal, táblánkénti részletezéssel, a táblaszám megjelölése mellett kell közölni a biztosítóval. II.4. Az éves biztosítási díj megállapítása az adatközlés alapján Az adatközlést követően a biztosító a bejelentett adatok alapján határozza meg az éves, tárgyévben irányadó biztosítási díj mértékét. Az így megállapított biztosítási díjat az adatközlés időpontjáig a tárgyévben már megfizetett biztosítási díj figyelembe vételével, a tárgyévből hátralévő időszakban köteles a szerződő megfizetni. A már megfizetett díjrészlet az év további díjelőírásaiban, vagy külön díjelőírás, díjvisszatérítés vagy beszámítás során kerül elszámolásra. A biztosító jogosult a díjtúlfizetést a soron következő díjelőírás erejéig beszámítani. II.5. Biztosítási eseményt követő adatközlés A II.2. pontban foglaltaktól eltérően, amennyiben a tárgyévi adatközlésre a biztosítási esemény időpontját követően kerül sor, és az adatközlés eredményeképpen számított éves biztosítási összeg magasabb lenne, mint a tárgyévet megelőző évben, úgy a biztosító az alulbiztosítottság figyelembevételével nyújt szolgáltatást, ha egyébként a biztosítási esemény bekövetkezéséig a díjfizetés az előző tárgyévi díjnak, vagy díjrészleteknek megfelelő mértékben szerződésszerűen megtörtént. Ilyen esetben az adatközlést a biztosító egyebekben már nem veszi figyelembe, a biztosítási szerződésben irányadó biztosítási összeg és a biztosítási díj az adott tárgyévben megegyezik a tárgyévet megelőző év vonatkozásában meghatározott biztosítási összeggel és díjjal. Amennyiben a fentiek szerinti esetben az adatközlés eredményeképpen számított éves biztosítási összeg alacsonyabb lenne, mint a tárgyévet megelőző évben, úgy az adott tárgyévi biztosítási ös szeg és biztosítási díj az adatközlésben foglaltak alapján kerül kiszámításra. II.6. Alulbiztosítottság, túlbiztosítottság Alulbiztosítottság esetében a biztosító a szolgáltatást arányosan leszállítja, míg többlet díjfizetés esetén a biztosító a díjtúlfizetést visszatéríti vagy beszámítja a későbbiekben esedékes biztosítási díjba. Amennyiben tárgyévi adatközlés nincs és az előző évi adatok alapján díjjal rendezett terület kárfelmérésekor a biztosító szakértője megállapítja, hogy a tárgyévi biztosítási összeg magasabb lenne, mint az előző évi, úgy az alulbiztosítottság arányának figyelembevételével számolja ki a biztosító szolgáltatását. II.7. Adatközlést követő változásbejelentés A növények területi és hozamadataiban az adatközlést követően beállott változásokat a biztosító a IV.3. pontban szabályozott változásjelentés alapján- a kézhez vett hozammódosítási közlések figyelembevételével visszamenőleges hatállyal tudomásul veszi, amennyiben a változásbejelentés beérkezésének időpontjáig
4 az érintett növényeken biztosítási esemény nem következett be. Amennyiben a megváltozott körülmények alapján az éves biztosítási díj mértéke változik, úgy annak megállapítására és elszámolására a II. 3. pontban foglaltak szerint kerül sor. II.8. A változásbejelentés végső határideje A növények területi és hozamadataiban bekövetkező változások bejelentésére a biztosító felé legkésőbb tárgyév június 30. napjáig kerülhet sor. II.9. Hozamleszállítás, hozamfelemelés A lábon álló növények biztosításra feladott, egy hektárra vonatkozó termésmennyisége mindaddig, amíg biztosítási esemény nem következik be, írásbeli bejelentéssel a ténylegesen várható termés mértékéig felemelhető, illetve a következőkben megjelölt időpontig a várható hozam mértékére leszállítható. A várható termés mértékére vonatkozó hozam leszállítási bejelentésére: a) cirokszakállnál, cukor- és takarmányrépánál, dohánynál, paprikánál, rizsnél, siló- és szemes kukoricánál, szőlőnél és téli almánál július 15-ig, b) egyéb növényeknél június 30-ig kerülhet sor. A terméshozam várható mennyiségére vonatkozó változásbejelentés egyes táblákra korlátozottan is eszközölhető az esetben, ha a korábbi adatközlés táblánkénti vagy kertenkénti részletezéssel történt. Amennyiben a biztosító a változásbejelentésről a beérkezéstől számított 15 napon belül írásban nem nyilatkozik, úgy a felek a változásbejelentést a 15. napon elfogadottnak tekintik. A biztosító ezen időtartamon belül a hozamfelemelésre, illetve a hozamleszállításra vonatkozó változásbejelentés megalapozottságát megvizsgálhatja és az indokolatlan kérelmeket elutasíthatja. II.10. Az egységár utólagos módosításának kizárása Az első adatközlés során megadott egységárak utólag nem módosíthatóak. II.11. Tájékoztatási, adatközlési, változásbejelentési kötelezettség és megsértésének jogkövetkezménye Az tárgyévben még nem károsodott növények területében és minden egyéb, a biztosítás szempontjából lényeges körülményben az adatközlést követően beállt változást (figyelemmel a II.6.-ra), így különösen a más növénnyel való helyettesítést (pótlást) a biztosítóhoz írásban be kell jelenteni. Az adatközlési és tájékoztatási kötelezettség elmulasztása, és/ vagy az egybegfüggő termelési területnél kisebb terület biztosítása esetén a biztosított növényekben bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosító az egybefüggő termőterület és a biztosítási fedezetbe vont termőterület egymáshoz viszonyított arányával arányos (proráta) szolgáltatást nyújt. II.12. Növények biztosítása tőkiveréses biztosítási eseményt követő újrahasznosítás esetén Tőkiveréssel, illetve tőkipusztulással járó biztosítási eseményeket követően az érintett területen újrahasznosítására vetett, ültetett, palántázott növények biztosítási időszakon belül csak abban az esetben biztosítottak, amennyiben ezen táblákra és növényekre külön adatközlés történik és a díjat a szerződésnek megfelelően megfizették. III. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ III.1. A díjszámítás és díjfizetés módja A biztosítás díja a növények adatközlésekor megjelölt területére vonatkoztatott biztosított hozam és egységár szorzataként adódó biztosítási összeg alapján a díjszabás előírásai szerint kialakított díjtételek alkalmazásával kerül megállapításra. III.2. A szerződés megszűnése a díjfizetés elmaradása esetén A biztosítási szerződés a díj esedékességétől számított 60. nap elteltével megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő (biztosított) halasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. Amennyiben a szerződő az esedékes díjat teljes egészében nem, azonban annak valamely részét megfizette és az így díjjal fedezett időszak az esedékességet követő 60. napot követő időpontra esik, úgy a szerződés a díjrendezettség utolsó napjával szűnik meg. A biztosító a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja a szerződés megszűnése előtt, úgy hogy ennek a körülménynek a közlésével a szerződőt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. Amennyiben a szerződő a díjfizetéssel késedelembe esik, és a biztosító a díj bírósági úton történő érvényesítését kezdeményezi, úgy az adott biztosítási időszak végéig számított díj egyösszegben esedékessé válik. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszafizetésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszűnt szerződés törléséről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést, azonban a kockázatviselésének megszűnéséig járó díjat követelheti. A biztosító díjfizetési késedelem esetén külön póthatáridő kitűzésére nem köteles. III.3. A díjrendezettség utolsó napjának meghatározása A biztosító a díjrendezettség utolsó napját a megfizetett napi tételek alapján határozza meg. Egy napi tétel egyenlő az éves díj 1/360-ad részével. A szerződés addig a napig minősül díjrendezettnek, ahány napi tételnek megfelelő díjat a szerződő megfizetett az adott tárgyévben, a tárgyév január 01. napjától számítottan. Év közben létrejött szerződés esetén az első biztosítási időszakban, mely adott tárgyév december 31. napjáig tart, egy napi díjtétel meghatározása úgy történik, hogy a biztosító az éves díjat elosztja a kockázatviselés kezdő napjától az adott tárgyév (első biztosítási időszak) végéig terjedő napok számával. A szerződés addig a napig minősül díjrendezettnek, ahány napi tételnek megfelelő díjat a szerződő megfizetett a kockázatviselés kezdő napjától számítva. III.4. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti. III.5. A biztosítási díj beszámítása a biztosítási szolgáltatásba Abban az esetben amennyiben a biztosítási esemény a biztosító kockázatviselési ideje alatt bekövetkezik, úgy a biztosító jogosult a teljes biztosítási időszakra járó, a szerződő által a biztosító teljesítésekor még nem rendezett díjat a nyújtandó szolgáltatásba beszámítani, ha a szerződő és a biztosító szolgáltatására jogosult biztosított személye megegyezik. IV. Korlátozások, nem biztosított veszélynemek által okozott károk, hozamcsökkenés IV.1. Nem biztosítható növények A sarjúdohány, a zöldtrágyának vetett növények, az üvegházakban meleg- és hidegágyakban fóliasátrakban nevelt növények, a fóliaházban palántaelőállítás céljából nevelt palánták, a vegyes zöldség és gyümölcsös kertek, továbbá a dísznövények, csemetekertek, szőlő gyökereztető és faiskolák, a rétek, legelők és nádasok (kivéve az energianád) nem biztosíthatók így ezen növények tekintetében a biztosító fedezetet nem vállal. IV.2. Nem biztosított veszélynemek által okozott károk, illetve hozamcsökkenés figyelembe vétele A biztosított kockázaton kívül, egyéb károsító tényezők (pl: csapadékhiány, aszály, kórokozók, kártevők, agrotechnikai hibák) által okozott kárt a biztosító nem téríti meg.
5 V. A biztosított kötelezettségei V.1. Kárenyhítés A biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni. A kárenyhítés körébe tartozó kötelezettségek különösen: a) a növény sérülésével járó károknál (jég, vihar, homokverés) az eseményt követően 1-3 napon belül kórokozók (gombák és baktériumok) elleni védekezés; b) felfagyás esetén hengerezés; c) kipállás esetén a jégpáncél összetörése; d) továbbá minden olyan tevékenység, amely a kár érdemi csökkentését előidézheti. A növényvédelmi kezeléseket a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai előírásoknak megfelelően kell elvégezni, azzal hogy az adott vegyszert kizárólag a felhasználásra szakképesítéssel rendelkező személy alkalmazhatja. A nem szabályszerű felhasználásból és kijuttatásból adódó károkat a biztosítás nem fedezi. V.2. Kármegelőzés A biztosított a biztosítás hatálya alá vont termény betakarítását köteles megkezdeni ha az az általános szakmai gyakorlat szerint a megfelelő érettséget elérte. A kármegelőzési kötelezettság súlyosan gondatlan megsértésének minősül, amennyiben a biztosított a termény betakarítását nem kezdi meg annak ellenére, hogy az az általános szakmai gyakorlat szerint a megfelelő érettséget elérte. Amennyiben a bekövetkezett biztosítási esemény, illetve a kár vagy annak mértéke és a fentiek szerinti kármegelőzési kötelezettség sértés között okozati összefüggés áll fenn, úgy a biztosító részben mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól és az egyébként fizetendő biztosítási szolgáltatást legfeljebb 50% mértékben köteles teljesíteni. Amennyiben a kárt (többletkárt) a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásával, vagy kárenyhítési, illetve kármegelőzési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondatlan elmulasztásával okozta, úgy a biztosító részben vagy egészben mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. V.3. A kárbejelentési kötelezettség A biztosítási káresemény bekövetkeztét a szerződő/biztosított az ÁVF IX. fejezetében foglaltak szerint köteles a biztosítónak bejelenteni. V.4. Kárrendezés megkezdése A biztosító a kárbejelentés beérkezését követő 15 napon belül a kárrendezési eljárás megkezdéséről intézkedik. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított növényállomány állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi szemle megtartásáig, de legkésőbb a kárbejelentéstől számított 15. munkanapig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. V.5. Kárfelmérés és betakarítás megkezdése előtti bejelentési kötelezettség a záró szemle megtartása érdekében A biztosító a kár mértékét a különös feltételekben foglaltakra figyelemmel állapítja meg, kizárólag a biztosító által megbízott szakértő által végzett helyszíni szemle, illetve betakarítás előtti kárbecslő szemle alapján. A biztosított a betakarítás tervezett megkezdése előtt legalább 5 nappal köteles a kárszám és a betakarítás kezdő időpontjának megjelölésével írásban bejelenteni a biztosító területileg illetékes mezőgazdasági ügyviteli szervezeti egységének ezen szándékát. A biztosító ezen bejelentés alapján intézkedik a betakarítás előtti kárbecslő szemle elvégzéséről. A biztosító területileg illetékes mezőgazdasági ügyviteli szervezeti egységének címe, egyéb elérhetősége a kárfelvételi jegyzőkönyvön kerül feltüntetésre. V.6. Több biztosítási időszakon belüli biztosítási esemény Amennyiben az adott biztosítási időszakon belül több biztosítási esemény következik be a biztosító a korábbi kárrendezési eljárásokban beszerzett adatokat és információkat is felhasználhatja, V.7. A szolgáltatási összeg mértékének megállapítása és teljesítése A biztosító képviselője által a kárfelvételi eljárás során, a zárószemlén kiállított jegyzőkönyvben megállapított szolgáltatási összeg akkor tekinthető a biztosító által véglegesen jóváhagyottnak, ha a biztosító a jegyzőkönyv felvételétől számított 30 napon belül nem tesz írásban indokolással ellátott eltérő nyilatkozatot, vagy a biztosított azt írásban, indoklással alátámasztva nem vitatja. A biztosító által jóváhagyott mértékű biztosítási szolgáltatás teljesítése a zárószemlét követő 30. napon esedékes. V.8. A biztosított/szerződő iratcsatolási kötelezettsége, biztosítási esemény bekövetkezésekor A biztosító képviselője az ÁVF IX. fejezetében meghatározott dokumentumokon túlmenően- jogosult az adatfelvétel, illetve a kárbecslés helyességének megállapítása céljából a tulajdoni (bérleményi stb.) okmányokba, a kötelező nyilvántartásokba, elszámolásokba, szerződésekbe betekinteni. Ennek érdekében a biztosító által kért dokumentumokat, nyilvántartásokat és bizonylatokat a biztosító rendelkezésére kell bocsátani. VI. Fogalom meghatározások VI.1. Jégverés Szilárd, változatos formájú és méretű jégdarabokból álló csapadék mechanikai ütő, verő hatása. VI.2. Földcsuszamlás VI.3. Tűz A talaj felső rétegének elmozdulása, amely a növényeket betemeti, elhordja vagy elpusztítja. Tűznek minősül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendeltetésszerű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes. VI.4. Villámcsapás VI.5. Vihar A villám erő és hőhatása. 15 m/s szélsebességet meghaladó légmozgás hatása. VI.6. Homokverés A szél által szállított talajrészecskék mechanikai ütő, verő hatása. VI.7. Újrahasznosítás a) palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében a felülvetés, illetve a károsodott növénykultúra megszüntetése, majd közvetlenül ezt követően új növénykultúra telepítése. b) palántával pótolható növények estén a sérült, elpusztult palánták pótlása, valamint a növénykultúra megszüntetése, új telepítése mellett. VI.8. Újrahasznosítást szükségessé tévő kár a) palántával nem pótolható szántóföldi növények esetében, ha a biztosított tőállomány 50%-ot meghaladó mértékben kipusztul a biztosítási esemény következtében és a biztosító szakértője az újrahasznosítás szükségességét jegyzőkönyvben rögzíti. b) palántával pótolható növények esetén az 5%-os önrészt meghaladó károk VI.9. Téli fagykár A növények alacsony hőmérséklet következtében előállt megfagyás, kifagyás, felfagyás és kipállás miatti pusztulása. VI.10. Megfagyás Az alacsony hőmérséklet következtében a növény sejtnedveinek víztartalma jégkristályokká fagy, a növény elpusztul.
6 VI.11. Kifagyás A fagyott talajból a növény vízfelvétele megszűnik, a növényben nem képződik jég a növény a száraz hideg levegő fokozott párologtató hatása miatt kiszárad. VI.12. Felfagyás A talaj felső rétegében lévő víz az éjszakai alacsony hőmérsékletek hatására megfagy ezért ez a réteg az alsóbb rétegektől elmozdul a gyökerek szakadását eredményezve. VI.13. Kipállás Ha a vetést hosszabb ideig jégpáncél borítja az alatta lélegző élő növények légcseréjét a jég megakadályozza, a növények megfulladnak. VI.14. Őszi fagy Tárgyév őszén, de legkésőbb október 10. napjáig bekövetkezett, két egymást követő napon a talajszinttől számított 2 méteres magasságban mért -2 Celsius fok, vagy annál alacsonyabb hőmérséklet. A hőmérséklet igazolása/megállapítása vitás esetben a kár helyéhez képest legközelebbi OMSZ mérőállomáson mért adatok alapján történik. VII. Jelen feltételnek a Polgári törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezései Jelen feltétel I.5. pontja alapján eltérően a Ptk. 6:447. (2) bekezdésében foglaltaktól a szerződés első biztosítási időszaka egy évnél rövidebb is lehet, mivel a biztosítás évfordulója minden év január 1. napja. Jelen feltétel III. fejezetének szabályai lényegesen eltérnek a Ptk. 6:447. (1) bekezdésétől és 6:449. -ában foglaltaktól a díj-fizetési késedelem jogkövetkezményeinek és a biztosító eljárásának, valamint a díj esedékességének tekintetében. Jelen feltétel V.2. pontjában rögzített rendelkezések eltérnek a Ptk. 6:464. -ában foglat szabályoktól. Jelen feltétel III.4. pontja alapján a Ptk. 6:448. -ában foglaltaktól eltérően a biztosító abban az esetben is követelheti az egész évre járó díj megfizetését ha a biztosítási esemény bekövetkezésével a biztosítási szerződés nem szűnik meg. VI.14. Totálkár Totálkár abban az esetben következik be, amennyiben a betakarítható termények várható értékét meghaladja a betakarítás költsége. VI.15. Zárószemle A kár nagyságának és a biztosító szolgáltatási összegének megállapítását szolgáló eljárás.
7 Jégkár és egyéb nevesített kockázatok biztosításának különös feltételei I. Jégkárbiztosítás I.1. A jelen biztosítás kiterjed a lábon álló és biztosított növényekben, jégverés által okozott biztosítási események szerződés szerinti térítésére. Jelen módozat választható a jégverés által okozott károk 90, 80 és 70%-os térítési lehetőségével és ennek megfelelően arányosan csökkenő díjakkal. Ezen arányoktól a I.7. pontban rögzítetteknek megfelelően a biztosítási szolgáltatás mértéke eltérhet. I.2. Biztosítható növények Jelen biztosítás alapján kizárólag fás és lágy szárú kultúrnövények biztosíthatóak, figyelemmel az ÁNF-ben rögzített korlátozásokra (ÁNF IV.1.). I.3. A biztosító kockázatviselése A jégkárbiztosítás a növények a) f) pontban meghatározott fejlődési szakaszaiban bekövetkezett, jégverés által okozott káraira terjed ki. A biztosító kockázatviselése az ÁNF I.3. pontjában foglaltakra is tekintettel a) a szántóföldi növényeknél a kikeléstől, kiültetéstől, palántázástól, telepítéstől, b) az almástermésű és csonthéjas gyümölcsöknél az első tisztuló hullás befejeződésétől, c) a héjas gyümölcsöknél az elvirágzástól, d) a bogyós gyümölcsöknél az első virágok megjelenésétől, szamócánál az általános virágzástól, e) a szőlőnél, a komlónál, a kosár- és nemes fűznél a rügyfakadástól, f) az anyarozsnál a fertőzés elvégzése után kezdődik és a növények learatásáig, a termés leszedéséig, földből való kiszedéséig, leszüreteléséig tart. A biztosító a biztosítási esemény előtt már betakarított termésrész tekintetében a kockázatviselés részbeni megszűnése miatt nem nyújt szolgáltatás, I.4. A biztosítás szempontjából jégkár biztosítási eseménynek minősül a) növények termésében a jégverés mechanikai hatása következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyilvánuló termésveszteség (továbbiakban: súlycsökkenési kár), illetve ennek speciális formája a növények jégkár miatti közvetlen termés méret csökkenésben megnyilvánuló kára melyet fejlődési kárnak (továbbiakban: fejlődési kár) nevezzük; b) az a minőségi értékcsökkenés, amelyet a jégverés okoz a dohány levelében, a rostkender és rostlen szártermésében, a zöldpaprika és fűszerpaprika, a dinnye, az uborka, a spárgatök, a cukkini, a padlizsán, a patiszon, a zöldborsó és a zöldbab, továbbá az alma, a körte, a birs, a kajszi- és őszibarack, a szilva, a cseresznye, a meggy termésében, valamint a kosár- és nemes fűz vesszőjében (továbbiakban: minőségi értékcsökkenési kár); c) a növények tőállományának jégverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé, kárszakértő helyszíni szemle alapján és május 31. napjának 24:00 órája előtt következett be (továbbiakban: tőkiveréses kár). I.5. A biztosítási szolgáltatás mértékének megállapítása a) A súlycsökkenési és a minőségi értékcsökkenési károsodások esetében a biztosító szolgálta- tásának mértéke az alábbi szempontok alapján kerül meghatározásra: a károsodott terület nagysága (A; ha), a növények kockázati kár nélkül várható becsült hozama, de legfeljebb a biztosított ho- zam károsodott területre jutó mennyisége (B; t/ha), az adatközlő íven feltüntetett biztosítási egységár (C; Ft/t ), a becsléssel megállapított kárszázalék (minőségi értékcsökkenési károknál a jelen feltétel elválaszthatatlan részét képező Értékcsökkenési kulcsok mellékletben meghatározott kulcsok alkalmazásával kialakított kárszázalék) (D; %), valamint totálkárok esetén a biztosítási esemény miatt kényszerűen elmaradó, egyébként a normál művelés esetén teljes felmerülő költségek levonásával (E; Ft/ha). Általános képlet szerint: ((A B C D/100) E) T T = a térítési változat szerinti szorzó (0,9; 0,8; 0,7) Minőségi értékcsökkenéses károk esetében amennyiben az adott termés a 2. számú melléklet alapján a 100%-osan értékcsökkentnek minősül, úgy további súlycsökkenéses kárt a biztosító nem térít, azonban a kisebb mértékben károsodott növények, termések tekintetében amennyiben egyértelműen megállapítható fejlődési kárt igen. b) A tőkiveréses jégkárok kárösszegének megállapítása a kiszántást, illetve újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével történik. I.6. A károk térítése A jégkárok az alábbi a) d) pontban foglaltak szerint kerülnek térítésre. a) A súlycsökkenési, valamint a minőségi értékcsökkenési károk esetében a szolgáltatás nyújtása önrész levonásával, az előző I.5.a) b) pontban foglaltak szerint számított ösz- szeg kifizetésével történik. b) Összetett kármegállapítás esetén a kártípusok figyelembevételének sorrendje: 1. tőkiverés (TK) 2. súlycsökkenési és minőségi kár (SM) 3. fejlődési kár (F) Pl: TK = 15%, SM = 23,4%, F = 10% SM kár =100 15 = 85% 0,234 = 19,89% F kár = 85% 19,89% = 65,1 0,1 = 6,5 % Összesen: 15 + 19,89 + 6,5 = 41,39 % A sorrendben hátrébb lévő kártípus által okozott kár mértékének megállapítása kizárólag az előrébb lévő károk mértékével csökkentett biztosítási összegre tekintettel kerül elszámolásra. A biztosítási szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg az adott növény károsodott területre jutó biztosítási összegét. c) A palántával nem pótolható szántóföldi növények május 31. napjának 24:00 óráját megelőzően bekövetkezett, újrahasznosítást szükségessé tévő tőkiveréses kárai esetében a biztosítási szolgáltatás mértéke a jégvert növény adatközlő ívén szereplő, károsodott területre kiszámított biztosítási összeg 33,3%-a, 80%-os térítés választása esetén 26,6%- a, 70%-os térítés választása esetén pedig 23,3%-a. Az újrahasznosítást nem igénylő mértékű tőkiveréses károk és a május 31. napja után bekövetkezett károk súlycsökkenéses kárnak minősülnek, térítésük I.5. a) pont szerint történik. d) A palántával pótolható növények május 31. napjának 24.00. óráját megelőző és újrahasznosítást szükségessé tévő tőkiveréses kárainál, a tőkivert palántákra jutó biztosítá- si összeg 33,3%-át, 80%-os térítés választása esetén 26,6%- át, 70%-os térítés választása esetén pedig 23,3%-át téríti meg. A palánták beszerzési lehetőségei illetve pótlásának akadályba ütközése a szolgáltatási összeg mértékét nem befolyásolják. A május 31. napját követő károk súlycsökkenéses kárnak minősülnek, térítésük az I.5. a) pont szerint történik. e) Amennyiben a biztosítási esemény(ek) okozta károk aránya nem éri el a károsodott területre jutó biztosítási összeg 5%- át, úgy a biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást, de bejelentett kárt igény esetén felméri.
8 II. Tűz-, villámcspás- és földcsuszamlás-kockázat II.1. A tűz-, villámcsapás- és földcsuszamlás biztosítás Jelen biztosítás kiterjed a biztosított növények tűz, villámcsapás és földcsuszamlás biztosítási események által a biztosított növényekben okozott károkra a feltételben meghatározott mértékig. A biztosító megtéríti továbbá a biztosított területen bekövetkezett tűz és földcsuszamlás okozta károk helyreállítási költségeit figyelemmel az ÁNF VI.9.-ben foglaltakra. Jelen módozat választható a tűz, villámcsapás, földcsuszamlás által okozott károk 90, 80 és 70%-os térítési lehetőségével és ennek megfelelően arányosan csökkenő díjakkal. Ezen arányoktól a II.4. pontban rögzítetteknek megfelelően a biztosítási szolgáltatás mértéke eltérhet. II.2. A kockázatviselés A biztosító kockázatviselése az ÁNF I.3. pontjában foglaltakra is tekintettel a) a szántóföldi növényeknél a keléstől, kiültetéstől, palántázástól, telepítéstől a növények learatásáig, a termés leszedéséig, a földből való kiszedéséig; b) gyümölcsöknél, a szőlőnél, a komlónál, a kosár- és nemes fűznél elvirágzástól a termés leszedéséig, leszüreteléséig tart; c) a biztosított termőültetvények állagkárainál a termőre fordulástól kezdődően arra az időszakra vonatkozik, amíg az ültetvényt ilyen minőségben művelésben tartják. II.3. Biztosítási eseménynek minősül A biztosítás szempontjából tűz-, villámcsapás- és földcsuszamláskárnak minősül a növények termésében ideértve a gabonafélék külön nem biztosított szalmáját is tűz, villámcsapás, földcsuszamlás miatt előálló, súlycsökkenést okozó termésvesztesége (továbbiakban: súlycsökkenési kár), valamint a termő gyümölcsösök, a termő szőlők, a komló, a kosár- és nemes fűz állagának tűz, villámcsapás, földcsuszamlás miatt bekövetkező elpusztulása (állagkár). II.4. A tűz-, villámcsapás- és földcsuszamlás-károk térítése a) a súlycsökkenési károknál a különös feltétel I.5. pontjában foglaltak szerint megállapított kárösszeg 90%-ának, ettől eltérő megállapodás esetén 80%-ának, illetve 70%- ának, b) a termő gyümölcsösök, a termő szőlők, a komló, a kosár és nemes fűz állagkárainál a biztosítási szolgáltatása a biztosítási összeg 33,3%-a, 80%-os térítés választása esetén 26,6%-a, 70%-os térítés választása esetén pedig 23,3%-a, c) gabonafélék külön nem biztosított szalmájában keletkezett károknál a mindenkori számított kárösszeg 90%-ának, ettől eltérő megállapodás esetén 80%-ának, illetve 70%-ának kifizetésével történik. III. A biztosított terület egyéb fedezett kockázatai III.1. A jégkárbiztosításra feladott, adatközlőn helyrajzi számmal vagy MEPAR számmal azonosított területen a biztosító az alábbi károkra nyújt fedezetet a teljes naptári évben(biztosítási időszak): tűzkárok során az oltás és helyreállítás miatti károk költségei (kiégett roncs eltávolítása, taposás, szennyezés eltávolítás) a károsodott táblán biztosított összeg 30%-áig fölcsuszamlás károk esetén a károk helyreállítására szolgáló számlákkal igazolt költségek (termőréteg visszapótlás, felület egyengetés) 90, ettől eltérő megállapodás esetén 80 vagy 70%- a de legfeljebb a károsodott területre jutó (növény)biztosítási összeg 30%-a. IV. Kockázatkizárások, korlátozások IV.1. A Jégkár és egyéb nevesített kockázatok biztosítása (továbbiakban, mint biztosítás) nem terjed ki arra a jégverés által okozott kárra, amely a magjáért (gyümölcséért, gumójáért stb.) termelt növények melléktermékeiben, (pl. a szalmában, szárban stb.), a szőlőnél a vesszőben és a tőke több éves részeiben, gyümölcsöknél a hajtásokban és a termőfelület több éves részeiben (pl. a törzsben, a termőágban stb.) keletkezett, továbbá a jégverés mechanikai hatásán kívül egyéb okok (pl. hideghatás stb.) miatt állott elő. A biztosítás alapján nem térülnek azok a károk, amelyek közvetett oksági kapcsolatban vannak a jégveréssel mint természeti jelenséggel (ún. következmény károk pl. kórokozók és kártevők ill. ezekből eredően kialakult fertőzöttség által okozott termésveszteség stb.). IV.2. A biztosítás nem nyújt fedezetet a) azokra a jég-, valamint tűz-, villámcsapás- és földcsuszamlás által okozott károsodásokra, amelyek a magtermés csíraképességének csökkentésében, vagy a termés egyéb beltartalmi értékveszteségében nyilvánulnak meg, az adatközlő ívben nem szereplő, és utólag változásjelentéssel sem biztosított növényekben, továbbá a kettős hasznosítású növények biztosításra adatközlés során be nem jelentett iker- vagy társtermésében (pl. cirokszakáll és mag stb.) keletkeztek; b) az egyéb biztosítások esetén, jégverés bekövetkezése előtt rendezett károk alapján jégbiztosításból törölt területére és a már elpusztult növények (termés) biztosított értékére c) azokra a károkra, amelyek a biztosítottat a termény értékesítési lehetőségeinek a beszűküléséből, eladhatatlanságából és átvételi viszonyainak megváltozásából eredően érik. A 10 000 Ft összeget meg nem haladó tűz-, villámcsapás- és földkicsuszamlás-károk nem kerülnek megtérítésre.
9 Viharkár biztosítás különös feltételei I. VIHARKÁR BIZTOSÍTÁS I.1. Viharkár biztosítás A viharkár biztosítás a jégkárbiztosításra feladott, jelen feltételekben meghatározott növények 15 m/s-os szélsebességet meghaladó vihar okozta súlycsökkenéses (rostkendernél minőségi károk is) káraira nyújt fedezetet, 90, ettől eltérő megállapodás esetén 80 és 70%-os térítésekkel. A viharkár biztosítás kiegészítő biztosítás önállóan nem, csak jégkárbiztosítással együtt köthető! I.2. Biztosítható növények A viharkár-biztosítás a biztosításba vont búza, árpa, rozs, zab, kétszeres, triticale (továbbiakban: kalászosok), rostlen, dohány, cukor- és takarmányrépamag, rostkender, napraforgó, kukorica repce, mustár, mák bab, borsó, csillagfürt, lencse, lóbab, szegletes lednek, szója (továbbiakban: hüvelyesek), facélia, téli alma és körte vihar által okozott kárainak térítésére terjed ki. I.3. A kockázatviselés kezdete és vége A biztosító kockázatviselése az ÁNF I.3.pontjában foglaltakra is tekintettel a) a kalászosoknál az érés kezdetétől indul, és a növény aratását megkezdésétől számított huszonegyedik napig tart; b) a rostkendernél és a rostlennél a kikeléstől a növények aratásáig, nyüvéséig tart; c) a dohánynál a palántázástól (kikeléstől) a dohánylevelek töréséig tart; d) a napraforgónál és kukoricánál a megtermékenyüléstől kezdődik és az aratás megkezdésétől számított 21 napig (ha nincs deszikkálás), legfeljebb azonban napraforgó esetében szeptember 30-ig, kukorica esetében november 15-ig tart. Amennyiben a napraforgót deszikkálják, akkor annak időpontjától számított 14. napig tart a kockázatviselés. e) a cukor- és takarmányrépamagnál az érés kezdetétől indul és a maghozó, cukor-, illetve takarmányrépa aratásának megkezdésétől számított huszonegy napig tart f) hüvelyes növények és facélia esetén az érés kezdetétől indul és a növény aratásának megkezdésétől számított hat napig tart; g) repcénél és mustárnál elvirágzástól a deszikkálást (amennyiben történik) követő 5. nap 24. órájáig, de maximum július 10-ig terjed, h) mák esetében elvirágzástól betakarításig, de legfeljebb július 20-ig, i) a leszedetlen téli almánál augusztus 15-től szeptember 30-ig, a téli körténél szeptember 1-jétől október 15-ig tart. A biztosítás szempontjából az érés kezdete: az a fejlődési állapot, amikor a vihar a kalászosoknál szemkiverést, kalászletörést, a maghozó cukor- és takarmányrépánál a gomolyok leverését okoz- hatja. I.4. A vihar biztosítási esemény A biztosítás szempontjából viharkárnak minősül a legalább 15 m/sec szél (továbbiakban vihar) következtében előálló olyan termésveszteség, amely a) a kalászos növényeknél szemkiverés, kalászletörés folytán áll elő; b) a rostlen szártörése, a dohány levéltörése miatt következik be; c) a napraforgónál és kukoricánál amiatt áll elő, hogy a növények a vihar következtében kidőlnek, szártörés, tányér vagy csőletörés következik be; d) a cukor- és takarmányrépamagnál a gomolyok leverése, illetve a magszár letörése által keletkezik; e) hüvelyes növényeknél hüvelyletörés, szártörés, szempergés miatt áll elő; f) repcénél, mustárnál és facéliánál szempergés következtében keletkezik; g) máknál szártörés vagy gubóletörés miatt következik be; h) a téli almánál és téli körténél azáltal következik be, hogy a vihar a gyümölcsöt éretlenül leveri; i) a rostkendernél viharkárnak minősül a lábon álló kender szártermésében, dohánynál a levelek szakadozottsága miatt keletkezett minőségi értékcsökkenésben megnyilvánuló (továbbiakban: minőségi értékcsökkenési) kár. I.5. A biztosítási szolgáltatás összegének megállapítása és térítése I.5.1. A szolgáltatási összeg megállapítása, mind a súlycsökkenési, mind pedig a minőségi értékcsökkenési kár esetében a) a károsodott terület nagysága, b) a növények kockázati kár nélkül várható becsült hozama, de legfeljebb a biztosított hozam károsodott területre jutó mennyisége, c) a becsléssel megállapított kárszázalék (minőségi értékcsökkenési károknál a feltételek 2. sz. mellékletében részletezett értékcsökkenési kulcsok alkalmazásával kialakított kárszázalék), valamint d) az adatközlő íven feltüntetett biztosítási egységár figyelembevételével kerül megállapításra. Általános képlet: lásd a Jégkárbiztosításnál leírtakat. I.5.2. A viharkár térítése az előző pontban (I.5.1.) foglaltak szerint megállapított kárösszeg térítésével történik. I.5.3. Amennyiben a biztosítási esemény(ek) okozta károk aránya nem éri el a károsodott területre jutó biztosítási összeg 5%-át, úgy a biztosító nem nyújt biztosítási szolgáltatást, de bejelentett kárt igény esetén felméri. I.5.4. A viharkárt megelőző jégverés előfordulásakor, vagy ha a vihar- és jégkáresemény együttesen következik be, úgy a károsodott növény jég- és viharkárát a jégkárosodásra érvényes feltételek alapulvételével rendezi a biztosító. I.6. Kockázat kizárások és korlátozások A viharkár-biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely a) kalászok lenyaklásában nyilvánul meg; b) a termesztéstechnológiai előírások elmulasztása, vagy annak helytelen végrehajtása miatt keletkezett; c) kártevők, kórokozók (napraforgónál pl. fehérpenészes szár és tányérrothadás, Sclerotinia sclerotiorum kórokozó stb.) fellépése folytán áll elő; d) növények túlérett állapotában, kalászosoknál az aratás kezdetétől számított 22. nap 0 órája után keletkezett; e) napraforgónál a deszikkálást követő 14. nap után vagy szeptember 30-a után; f) kukorica esetén november 15. napja után következik be; g) hüvelyes növényeknél és facéliénál az aratást követő 7. nap 0 órája után keletkezett; h) repcénél megdőlés miatt keletkezik, illetve július 10-e után következik be; i) téli almánál augusztus 15. előtt, illetve szeptember 30. után, téli körténél pedig szeptember 1-je előtt, ill. október 15. után következik be; j) az egyidejűleg igénybe vett egyéb biztosítások esetében, a viharkár bekövetkezése előtt vízkártalanítással vagy homokverés kártalanítással rendezett növények viharkár-biztosításból törölt területére, ill. az elpusztult növény (termés) biztosított értékére.
10 Homokveréskár biztosítás különös feltételei I. A homokveréskár fogalma A biztosító a biztosított növények homokverés következtében előállt, legalább 50%-os vagy azt meghaladó mértékű állománykipusztulásos káraira nyújt fedezetet. A homokveréskár biztosítás kiegészítő biztosítás önállóan nem, csak jégkárbiztosítással együtt köthető! I.1. Biztosítható növények A homokveréskár-biztosítás a biztosításba vont búza, rozs, árpa, triticale, kétszeres (továbbiakban: kalászosok), cikória, cukorrépa, napraforgó (továbbiakban: ipari növények), fűszerpaprika és mustár (továbbiakban: fűszernövények), mák és magról vetett paradicsom illetve hagyma (továbbiakban: egyéb növények) homokverés által okozott kárainak térítésére terjed ki. I.2. A biztosító kockázatviselése A biztosító kockázatviselése az ÁNF I.3.pontjában foglaltak alapján kezdődik és a növények kikelésétől, palántázásától június 15-ig bekövetkezett homokverés által okozott károkra terjed ki. I.3. A biztosítási esemény fogalma A biztosítás szempontjából homokverés-kárnak minősül a kalászosok, az ipari növények, a fűszernövények és az egyéb növények tőállományának homokverés következtében előálló oly mértékű kipusztulása, amely kiszántást, ill. újrahasznosítást tesz szükségessé (továbbiakban: állománykipusztulásos kár). A kipusztulás mértéke minimum 50%. I.4. A kárösszeg megállapítása, térítés Az állománykipusztulásos homokverés-károk kárösszegének megállapítása a kiszántást, ill. újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének nagysága figyelembevételével történik. A biztosítási szolgáltatás a károsodott területre jutó biztosítási összeg 20%-a. I.5. Kockázat kizárások, korlátozások A homokveréskár-biztosítás nem terjed ki a) homokverés folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenési, továbbá b) az állati kártevők és kórokozók által előidézett hiányos kelés, illetve c) a termesztéstechnológiai előírások elmulasztása vagy azok helytelen végrehajtása miatt bekövetkezett károkra.
11 Őszi fagykár biztosítás különös feltételei I. Őszi fagykárbiztosítás I.1. Az őszi fagykár biztosítási esemény fogalma Biztosítási eseménynek minősül, ha az őszi fagykár a terméseken (főterméken) szövet elhalásokat (barnulásokat, elszíneződéseket) okoz és ennek következtében a termés az eredeti hasznosítási célra nem alkalmas. I.2. A biztosító kockázatviselése A biztosító kockázatviselése az ÁNF I.3. pontjában foglaltakra is tekintettel minden biztosítható növény esetében tárgyév augusztus 31. és október 10. közötti időszakra terjed ki. I.3. Az őszi fagykárbiztosítás kiegészítő biztosítás önállóan nem, csak jégkárbiztosítással együtt köthető! II. Biztosítható növények Az őszi fagykárbiztosítás a biztosításba vont csemegekukorica paprika és fűszerpaprika paradicsom másodvetésű zöldbab területekre köthető. III. A szolgáltatási összeg megállapítása, térítés III.1. A szolgáltatás alapja A szolgáltatás összegének megállapítása a károsodott területre jutó biztosítási összeg és a fagy által károsodott termések arányában történik, függetlenül attól, hogy a nem károsodott termésrész milyen módon hasznosítható és takarítható be. III.2. Maradványérték és kárenyhítési költség A fizetendő szolgáltatás az alternatív hasznosításból eredő kárenyhítési többletköltség figyelembevételével az esetleges alternatív hasznosításból (silóérték, szeletelt hasznosítás) elérhető maradványértékkel csökken. A maradvány miatti levonást a biztosító nem alkalmazza, ha a maradvány hasznosításának többletköltsége meghaladja a maradvány értékét. Abban az esetben amennyiben a kárenyhítéssel elérhető maradványérték magasabb, mint a kárenyhítés költsége, úgy a kárenyhítési költséggel a biztosító csökkenti a maradvány miatti levonást. III.3. Kár előtti részleges betakarítás és kármentes terület Amennyiben a károsodott területen korábban betakarítás történt, vagy a biztosított terület adott része kármentes úgy a szolgáltatás a betakarított, illetve kármentes terméssel arányosan csökkentett biztosítási összeg figyelembevételével történik. IV. Önrész A megállapított kárösszeg 50%-át a biztosító önrészesedéként számítja fel és a kárösszegből levonja. V. Kockázatkizárások, korlátozások Az őszi fagykárbiztosítás nem terjed ki a) kórokozók és kártevők által okozott károkra b) beltartalmi értékveszteségekre (pl. csíraképesség megváltozása, tápanyag tartalom csökkenése stb..) c) az utolsó betakarítás befejezését követően, hasznosítatlan növénykultúrában bekövetkezett károkra.
12 Téli fagykár biztosítás különös feltételei I. A téli fagykár biztosítás A biztosító a biztosított növények téli fagy miatti megfagyás, kifagyás, felfagyás és kipálás kö- vetkeztében előálló oly mértékű (legalább 50%-os) kipusztulása esetén nyújt szolgáltatást, amely kiszántást, illetve újrahasznosítást tesz szükségessé (a továbbiakban: állománykipusztulásos kár). I.1. Biztosítható növények A télifagykár-biztosítás, a biztosításba vont búza, rozs, őszi árpa, triticale (a továbbiakban: őszi kalászosok), őszi káposztarepce, őszi takarmánykeverékek, őszi mák állománykipusztulásos káraira terjed ki. I.2. Adatközlés Az ÁNF II. pontjában foglalt adatközlési kötelezettségnek téli fagykárra kiterjedő biztosítás esetén a vetés évének november 30. napjáig kell eleget tenni. I.3. Kockázatviselési időszak A biztosító kockázatviselése a biztosított növények kikelésétől tárgyév március 31. napjáig tart, figyelemmel az ÁNF I.3.-ban foglalt díjfizetéssel kapcsolatos kikötésekre is. I.4. Biztosítási esemény I.5. Kárfelmérés, kártérítés Az állománykipusztulásos téli fagykárok kárösszegének megállapítása a kiszántást, illetve újrahasznosítást szükségessé tevő mértékben elpusztult növényállomány területének nagysága figyelembevételével történik, feltéve, hogy az elhalt növények maradványai (ún. múmiák) a biztosított és egyben fagykárral érintett területeken fellelhetők. Az állománykipusztulása esetén a biztosító szolgáltatása a téli fagy által károsodott és újrahasznosított területre jutó biztosítási összeg 20%-a, külön megállapodás esetén 33%-a. I.6. Korlátozások, kizárások A télifagykár-biztosítás az alábbi károkra nem terjed ki a) a téli fagykár folytán termésveszteségben megnyilvánuló súlycsökkenés; b) az állati kártevők és kórokozók által előidézett károk, továbbá a hiányos kikelés okozta veszteségek; c) termesztéstechnológiai előírások elmulasztása vagy azok helytelen végrehajtása miatt bekövetkezett károk; d) a téli fagykár bekövetkezése előtt árvíz által károsított növények, illetve területek fagykáraira. e) az őszi káposztarepce és mák agrotechnikai és időjárási körülményekből származó azon káraira, amelyek azért következtek be, mert a növényállomány legalább 80%-a a tél beállta (nov- ember 30.) előtt nem érte el a kívánatos 4-6 leveles gyökérváltáson túli fejlettségi állapotot. A biztosított növények téli fagy miatti megfagyás, kifagyás, felfagyás vagy kipálás következtében előálló oly mértékű (legalább 50%-os) kipusztulása, amely újrahasznosítást tesz szükségessé.