ArchiPHYSIK 10 használati útmutató
Tartalomjegyzék 2013. 1 Bevezetés... 1 1.1 40/2012 (VIII. 13) BM rendelet... 1 1.2 Épület energetikai minőségtanúsítványához szükséges adatok... 1 2 Program telepítése... 2 3 ArchiPHYSIK aktiválása... 4 4 Program ismertetése... 5 4.1 Általános ismertető... 5 4.2 Felhasználói felület... 5 4.3 Beállítások... 6 5 Projektkezelés... 7 5.1 Új projekt létrehozása... 7 5.2 Projekt mentése, bezárása... 8 5.3 Projekt szerkesztése, megnyitása... 8 5.4 Projekt másolása... 8 5.5 Projektsablon használta... 8 5.6 Projekt törlése... 9 5.7 Projekt exportálása... 9 5.8 Projekt importálása... 9 6 Szerkezetek... 10 6.1 Új szerkezetek... 10 6.2 Réteges szerkezetek... 11 6.2.1 Réteges szerkezet - homogén / inhomogén... 11 6.2.2 Réteges szerkezet - összetett szerkezet (rész-szerkezet)... 15 6.2.3 Réteges szerkezet - összetett szerkezetek... 15 6.3 Nyílászárók... 17 6.4 Szerkezetek módosítása... 19 6.5 Szerkezetek másolása a könyvtárba... 19 6.6 Szerkezetek létrehozása a könyvtárból... 19 6.7 Szerkezetek másolása... 20 6.8 Szerkezetek törlése... 20 7 Épület... 21 7.1 Épület, épületrész térfogatának és nettó szintterületének meghatározása... 21 7.1.1 Épületrész tanúsítása... 22 7.2 Épülethéj kialakítása... 23 7.2.1 Réteges szerkezetek beillesztése... 23 7.2.2 Nyílászárók hozzáadása... 25 7.2.3 Szerkezetek eltávolítása az épülethéjból... 25 7.3 Épület fajlagos hőveszteségtényezőjének meghatározása... 26 7.3.1 Hőhidak hatását kifejező szorzóval korrigált hőátbocsátási tényező meghatározása... 26 7.3.2 Hőmérséklet korrekciós arányszám megadása... 28 I
7.3.3 Talajjal érintkező szerkezetek vonalmenti hőátbocsátási tényezőjének meghatározása. 29 7.3.4 Épület fajlagos hőtároló tömegének meghatározása... 30 7.3.5 Direkt sugárzási nyereség meghatározása... 30 7.4 Épület nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése... 30 7.4.1 Nyári sugárzási hőterhelés meghatározása... 31 8 Épületgépészet... 32 8.1 Fűtés fajlagos nettó hőenergia igényének meghatározása... 32 8.2 Fűtés fajlagos primer energiaigényének meghatározása... 33 8.2.1 Hőtermelők megadása... 34 8.2.2 Hőtermelők kombinálása... 34 8.2.3 Elosztóvezetékek, keringés, hőleadás kombinálása... 35 8.2.4 Hőtermelők és az elosztóvezetékek, keringetés és a hőleadás kombinálása... 36 8.3 Melegvízellátás primer energiaigényének meghatározása... 39 8.4 Légtechnikai rendszer fajlagos primer energiaigényének meghatározása... 40 8.5 Épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása... 41 8.6 Gépi hűtés fajlagos éves primer energiaigényének meghatározása... 42 8.7 Beépített világítás fajlagos éves villamos energia igényének meghatározása... 43 8.8 Összesített energetikai jellemző meghatározása... 43 8.9 Épület energetikai minőségtanúsítvány kiállítása... 44 8.9.1 Javaslatok megjegyzések megadása... 45 8.9.2 Aláírás beillesztése... 45 8.10 Tanúsítvány beküldése az Országos Építésügyi Nyilvántartásba... 45 8.10.1 XML fájl feltöltése... 46 8.10.2 Kézi feltöltés... 46 9 Kimutatások... 47 9.1 Új kimutatás hozzáadása... 48 9.2 Kimutatás törlése... 48 10 CAD kapcsolatok... 49 10.1 Általános ismertető... 49 10.2 Adatok importálása... 49 10.2.1 Elemek összerendelése... 50 10.2.2 Rétegek összerendelése... 50 10.3 Szerkezetadatok felhasználása... 51 10.4 Épületadatok felhasználása... 51 11 Mellékletek... 52 11.1 Épületenergetikai számítás összefoglaló lapja... 52 11.2 Energetikai minőségtanúsítvány... 53 11.3 Fajlagos hőveszteségtényező... 54 11.4 Épületgépészeti berendezések, kialakítások... 56 11.5 Nyílászárók... 58 11.6 Hőszigetelő-képesség igazolása... 59 11.7 Hőfokesési és páranyomási görbe... 60 II
1 Bevezetés 1.1 40/2012 (VIII. 13) BM rendelet A hatályban lévő Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 26) TNM rendelet módosításáról rendelet alapján a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületek (épületrészek) tervezésekor a rendeletben meghatározott követelményértékek betartásával és az ott ismertetett eljárások alkalmazásával épületenergetikai számításokat kell elvégezni. A számítás során az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutatót, az összesített energetikai jellemzőt kell meghatározni, amelynek kiszámítása során figyelembe kell venni az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket; az épület hőszigetelő-képességét, épületszerkezeti és más műszaki tulajdonságait; az épületgépészeti berendezések és rendszerek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt, továbbá a sajátenergiaelőállítást. 1.2 Épület energetikai minőségtanúsítványához szükséges adatok Új építésű épületeknél, vagy önálló rendeltetési egységnél, lakásnál, ha az épület a kivitelezési dokumentációban és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyag jellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzővel rendelkező épületgépészeti berendezések kerültek beépítésre, akkor elegendő a terveken feltüntetett adatok összegyűjtése, ellenkező esetben hasonlóan a meglévő épületekhez szemrevételezni is kell az épületet a kiindulási adatokat összegyűjtéséhez. Meglévő épületek, illetve önálló rendeltetési egységek, lakások esetén a mért energiafogyasztási adatokból számítva, a rendelkezésre álló számlák, tervrajzok és az épület szemrevételezése alapján kell összegyűjteni a számítások alapadatait. A következő információkra, adatokra van szükségünk: 1. Épület nettó szintterülete 2. Hasznos fűtött összterület 3. Fűtött térfogat (belméretek alapján) 4. Épület, lakás födémek kerülete (külméretek alapján) 5. Szerkezetek (falak, födémek) rétegrendjei, rétegeinek a neve, felületi adatai 6. Szerkezetek hőhídhosszai (pozitív falsarkok, csatlakozó födémek, belső falak hossza, nyílászáró kerületek stb.) 7. Nyílászárók névleges mérete, üvegezés aránya, üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége (g-értéke), tájolása, üvegezés és a keret hőátbocsátási tényezője. 8. Épületgépészeti berendezések, kialakítások 1
2 Program telepítése A program telepítését az ArchiPHYSIK_1000-XXX hun.exe fájllal indíthatjuk el. A telepítést egy varázsló segíti. Kövessük az utasításait. Fontos: A telepítéshez rendszergazdai jogokra van szükségünk, továbbá a Windows Vista, a Windows 7 és a Windows 8 operációs rendszeren a telepítés előtt ki kell kapcsolnunk a felhasználói fiókok felügyeletét (UAC). A telepítéshez a mellékelt képernyőfotón található Felhasználási nyilatkozatot el kell fogadni. A folytatáshoz kattintsunk az Elfogadom nyomógombra. Ebben az ablakban az ArchiPHYSIK programhoz kapcsolódó fájlokat, alkalmazásokat jelölhetjük ki telepítésre. Az Adatfájl minden esetben szükséges a program működéséhez. A PDF nyomtató -t akkor kell telepíteni, ha a programmal előállítható kimutatásokat PDF fájlba szeretnénk nyomtatni. Megjegyzés: Az Energetikai Tanúsítványt az e- tanúsítás oldalon hitelesíteni kell, melyhez szükséges a PDF fájl előállítása is. A telepítés folytatásához kattintsunk a Tovább nyomógombra. Gépeljük be a célkönyvtárat vagy fogadjuk el az alapértelmezettként felkínált telepítési útvonalat. A folytatáshoz kattintsunk a Telepítés nyomógombra. 2
A program telepítése A telepítés befejeződött. Kattintsunk a Bezárás gombra. A program a Startmenüből indítható. 3
A programot, a telepítése után, a startmenüből indíthatjuk. Az első indításnál a mellékelt párbeszédablakban kell megadnunk a licencet. Ha nem rendelkezünk licenccel (egy 15 db karakterből álló kód), akkor a programot DEMO módban tudjuk csak elindítani. Megjegyzés: Ha a program már DEMO módban fut, akkor ezt az ablakot a program indítása után, a File Licencszám menüponttal jeleníthetjük meg. Demo mód korlátai: - törlés parancs nem használható - maximum 6 szerkezeteket hozhatunk létre - csak ideiglenes PDF fájl készíthető és mindegyik oldalon megjelenik a DEMO felirat. 3 ArchiPHYSIK aktiválása 4
4 Program ismertetése 4.1 Általános ismertető Az ArchiPHYSIK program az épületek energetikai számításainak elvégzésére, és az energetikai minőségtanúsítvány kiállítására használható. A fejlesztője az osztrák A-null GmbH, a magyarországi kis- és nagykereskedelmi forgalmazását a MONARCH Kft. végzi. Az épületfizikai számítás elvégzése során az ArchiPHYSIK programmal az épület fűtött térfogatát, az épülethéj felületét, az alkalmazott épületgépészeti berendezéseket és kialakításokat, továbbá az épülethéjat alkotó szerezetek rétegrendjét, tájolását és típusát határozhatjuk meg. A szerkezetek összeállítását egy rendezett, a felhasználó által is bővíthető adatbázis segítségével végezhetjük el. A szerkezetek vizsgálata során az MSZ EN ISO 6946 szabvány alapján kiszámított hőátbocsátási tényezőt és az MSZ EN ISO 13788 szabvány alapján meghatározott egyensúlyi nedvességállapot összehasonlítja a határértékekkel és megjeleníti, hogy a szerkezet megfelelő-e vagy nem. Az épülethéj felületét a szerkezetek felhasználásával végezhetjük, oly módon, hogy felületi adatokat rendelünk a szerkezetekhez. Az épülethéj felépítése közben meghatározásra kerül az épület nettó fűtött szintterülete és a fűtött térfogata, melyek ismeretében a program kiszámítja és ellenőrzi az épület átlagos hőátbocsátási tényezőjét, a nyári hőterhelését és a fajlagos hőveszteségtényezőjét. Az így meghatározott jellemzőket felhasználva és a 40/2012. (VIII. 13.) BM / 7/2006 (V. 24) TNM rendeletekben található épületgépészeti berendezések és kialakítások alkalmazásával, a programmal kiszámíthatjuk az épület összesített energetikai jellemzőjét, és meghatározhatjuk az épület energetikai besorolását. Az Energetikai minőségtanúsítványt és a hozzá tartozó kiegészítő kimutatásokat, jelentéseket nyomtathatjuk, vagy PDF fájlként a számítógépre menthetjük. A szerkezetek rétegfelépítését, méreteit meghatározhatjuk a manuális adatmegadás (begépelés) mellett a programhoz kapcsolható kiegészítésekkel is. Ebben az esetben a 2D-s vagy a 3D-s digitális tervből származó információkat (rétegfelépítés, felületi adatok) a program automatikusan átveszi a CAD programokból. Jelenleg AutoCAD, Google SketchUp, és ArchiCAD alatt használható kiegészítés igényelhető, melyekről a részletes leírást a 10. fejezetben találjuk. 4.2 Felhasználói felület A bal menüben három főmenüt ( Könyvtárak, Projekt-lista, Projekt ) és egy Törlés ikont találunk. A Projekt-lista főmenüben a programban megtalálható számításokat, projekteket láthatjuk, míg a Könyvtárak menüben a számításokhoz felhasználható adatok (anyagok, szerkezettípusok, szabványok) szerkesztését, módosítását, bővítését végezhetjük el. A Projekt főmenü csak egy megnyitott projekt esetén jelenik meg, mely további almenükre nyílik. A Projekt Szerkezetek menüben a szerkezetek rétegfelépítését, és rájuk vonatkozó épületfizikai számításokat, ellenőrzéseket hajthatjuk végre. 5
A Projekt Épület menü további almenüket tartalmaz (Épület átlagos hőátbocsátási tényezője, Fajlagos hőveszteségtényező, Épületgépészet, Energia kimutatás). Ezen almenük segítségével végezhetjük el az épületekre vonatkozó számításokat. A Projekt Kimutatások menüben az épület épületfizikai tanúsításához szükséges kimutatásokat állíthatjuk össze és nyomtathatjuk, vagy menthetjük. A bal menü alsó részén található Törlés ikonnak ( Kuka ikon) az elemek törlését végezhetjük el oly módon, hogy a törlendő eleme(ke)t a drag & drop (fogd és vidd) eljárással az ikonra húzzuk. A legördülő menüben található menüpontok a bal menütől függenek. Vannak állandó, illetve változó menüpontok. Állandó menüpontok: a File, a Szerkesztés, az Eszközök, és a Help Változó menüpontok: a Kiválasztás, a Tartomány, az Állapot és az Ellenőrzés Az eszköztáron található ikonok az aktuális párbeszédablaknak megfelelően változik, ezért az aktuális ablaknál használható összes parancs az eszköztárról is elindítható. 4.3 Beállítások A File Beállítások legördülő menü alatt jelenítsük meg a beállítások párbeszédablakot, majd ellenőrizzük, módosítsuk az ott található alapadatokat. A Számítás fülön ellenőrizzük le a számításkor felhasznált alapértelmezett adatokat, és a szabványt. A Magyarországon érvényben lévő szabványnak megfelelő számítási szabvány a programban a Magyar szabvány 2013. A Nézet fülön kontrolálhatjuk a program területi és a nyomtatási beállításokat. Megjegyzés: A számformátumnak egyeznie kell a Windows területi beállításaiban meghatározott számformátummal (pl.: tizedes vessző, tizedes pont) A Szerző fülön adhatjuk meg a cégünk adatait, és logóját. A logó 6cm széles és 2 cm magas, illetve 58x166 pixel méretű legyen. Megjegyzés: Ezen a fülön adhatjuk meg a tanúsítási jogosultsági számunkat is. 6
5 Projektkezelés 5.1 Új projekt létrehozása Kattintsunk az eszköztáron az Új projekt ikonra, vagy a Fájl Új projekt menüpontra. Az új projekt létrehozása után adjuk meg az épület azonosításához szükséges adatokat (projektkód, megnevezés, irányítószám, utca, házszám). Az irányítószám begépelése után a program automatikusan megjeleníti a település nevét és meghatározza a szabványos, külső hőmérsékletet, majd állítsuk be, illetve ellenőrizzük le a beállított szabványt és épülettípust. Az Épületadatok fülön elhelyezhetjük a tanúsított épület fényképét, látványtervét. A kép beillesztéshez kattintsunk a Kép importálása nyomógombra. Megjegyzés: A fénykép mérete (SZ x M) ne legyen nagyobb, mint 15x10 cm, illetve 450x300 pixel. 7
A Címadatok fülön a tanúsító, a megbízó és a tulajdonos adatait adhatjuk meg. A tanúsító adatait a Beállítások párbeszédablakból átvehetjük a Tanúsító bejegyzés alatt található felfelé mutató háromszög ikonnal. Megjegyzés: Ezzel a funkcióval rendeljük hozzá a projekthez, illetve a kimutatásokhoz a logót és a jogosultsági számot. 5.2 Projekt mentése, bezárása A program a projektet az adatbázisában tárolja, így a mentés folyamatos. Ha egy ablakból az OK nyomógombbal kilépünk a mentés automatikusan megtörténik. A projekt bezárásához pedig elég, ha a bal menüben a Projekt-lista menüpontra kattintunk. 5.3 Projekt szerkesztése, megnyitása A projekt-listában látható projekteket megnyitásához, szerkesztéséhez kattintsunk duplán az egérrel a projekt megnevezésén, vagy használjuk az eszköztáron a Kiválasztott projekt szerkesztése ikont, illetve a File Projektek szerkesztése menüpontot. 5.4 Projekt másolása A meglévő projektekről az eszköztáron található Projekt másolása ikon, vagy a File Projekt másolása menüpont használatával készíthetünk másolatokat. Az így létrehozott másolat teljes egészében megegyezik a kijelölt projekttel. Megjegyzés: Az így lemásolt projekt nevébe bekerült a Másolat- kifejezés és a másolás után a projekt-listában csak a másolat fog megjelenni. AZ összes projekt megjelenítéséhez használjuk a CTRL+G, illetve a Kiválasztás Mind megjelenítése menüpontot. 5.5 Projektsablon használta A program lehetőséget biztosít arra, hogy az új projekt létrehozását ne egy üres projekttel kezdjük, hanem egy meglévő felhasználásával. Ehhez használhatjuk a projektsablont, melyet a File Projekt másolása sablonként menüponttal tudunk létrehozni. Megjegyzés: A sablon létrehozásához nyitott projektre van szükségünk. A létrehozott sablonok a projekt-listában a Sablonok fülön jelennek meg. Ha a programban legalább egy sablon található, akkor az új projekt létrehozásakor a Projektasszisztens párbeszédablakban választhatjuk ki, hogy üres projektet kezdünk, vagy az egyik sablont használjuk fel. 8
5.6 Projekt törlése A projektek törléséhez a Delete nyomógombot, illetve a bal menü alsó részén található kuka ikont használhatjuk. A kukával történő törléshez a törlendő projektet a kukára kell vonszolni, a fogd és vidd eljárás segítségével. 5.7 Projekt exportálása A program az összes adatot az adatbázisában tárolja. Ha át szeretnénk másolni az egyik projektet egy másik gépre, vagy archiválni szeretnénk, akkor kell alkalmaznunk a projekt exportálását. Ebben az esetben egy APH kiterjesztésű fájlként kerül mentésre a projekt. Jelöljük ki a projekt-listában az exportálandó projektet, majd az eszköztáron kattintsunk az Projekt exportálása ikonra, vagy válasszuk a File Projektek exportálása menüpontot. A megjelenő ablakban választhatjuk ki az exportfájl típusát (ArchiPHYSIK-fájl) és adhatjuk meg a fájl nevét. Ha a Törli a mentett bejegyzéseket jelölőnégyzet bekapcsolt állapotban van, akkor az exportáláskor automatikusan törlésre kerül a projekt a programból. 5.8 Projekt importálása Az exportálással készített fájlokat az importálással tudjuk beolvasni. Ehhez használjuk az eszköztárról a ArchiPHYSIK projekt importálása ikont, vagy a File Projektek importálása menüpontot. A megjelenő ablakban válasszuk ki az ArchiPHYSIK projektfájl rádiógombot. Az APS-fájl rádiógombot a CAD programból előállított fájl beolvasásakor kell választani (a részletes leírását az utolsó fejezetben találhatjuk meg). 9
6 Szerkezetek 6.1 Új szerkezetek Kattintsunk a bal menü Szerkezetek ikonjára. Új, projekt kezdésekor a szerkezeti táblázat üres. Itt jelennek meg majd az épület szerkezetei (falak, födémek, tetők, nyílászárók, stb.). Ha a táblázatban az U-érték oszlopban egy pirossal jelölt számértéket látunk, akkor az a szerkezet nem felel meg a rendelet követelményértékével. Az alábbi táblázatban találjuk a 7/2006 (V. 24) TNM rendeletben megtalálható szerkezettípusokat és hozzájuk tartozó hőátbocsátási tényezőket. A hőátbocsátási tényező Épülethatároló szerkezet követelményértéke U [W/m2K] Külső fal 0,45 Lapostető 0,25 Padlásfödém 0,30 Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25 Alsó zárófödém árkád felett 0,25 Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,50 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) 1,60 Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) 2,00 Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2 2,50 Homlokzati üvegfal 1,50 Tetőfelülvilágító 2,50 Tetősík ablak 1,70 Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00 Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,80 Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50 Szomszédos fűtött épületek közötti fal 1,50 Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között 0,45 Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel 0,50 helyettesíthető) 10
6.2 Réteges szerkezetek Új szerkezet létrehozásához kattintsunk az eszköztáron az Új szerkezet létrehozása ikonra vagy használjuk a párbeszédablak jobb alsó sarkában található + nyomógombot. A megjelenő ablakban válasszuk ki a szerkezet típusát (réteges, nyílászáró), majd a hőáramlás irányát (vízszintes, fentről le, lentről fel) és a belső, külső tér hőmérsékletét. Réteges szerkezet kiválasztásakor három kialakítás közül választhatunk: - Réteges szerkezet - homogén / inhomogén, - Réteges szerkezet - összetett szerk. (rész-szerkezet), - Réteges szerkezet - összetett szerkezet típus. 6.2.1 Réteges szerkezet - homogén / inhomogén A szerkezet típusának kiválasztása után az alábbi ablakban végezhetjük el a szerkezet rétegfelépítését és épületfizikai ellenőrzését. Azzal, hogy meghatároztuk a szerkezet típusát az ablak alsó részén, megjelenik a hozzátartozó követelményérték is. 11
A rétegek hozzáadásához szükségünk van egy segédablak megjelenítésére is. Kattintsunk az eszköztáron az Adat asszisztens megjelenítése/elrejtése ikonra. Ebből az ablakból a rétegeket a drag & drop ( fogd és vidd ) eljárás segítségével adhatjuk hozzá a szerkezethez. A lista csoportosítva, ABC sorrendben jelenik meg és a Keresés beviteli mező segítségével kereshetünk is benne. A kiválasztott anyag áthúzása után a megjelenő párbeszédablakban adhatjuk meg, illetve ellenőrizhetjük az anyag vastagságát, az épületfizikai jellemzőit és itt állíthatjuk be, hogy az adott réteg homogén, inhomogén, vagy alréteg. A homogén réteg olyan réteg, melynek az anyaga a szerkezet egészére tekintve nem változik (pl.: Külső szigetelő réteg). Az inhomogén réteg olyan réteg, amely a szerkezet adott rétegét meghatározott távolságonként megszakítja és eltérő anyagból áll (pl.: Ismétlődő pillér a falazatban). Az alréteg az inhomogén réteg ismétlődése között található kitöltő réteg (pl.: Pillérek közötti falszakasz). 12
Inhomogén réteg létrehozásakor az elhelyezkedését, irányát (vízszintes, vagy függőleges), szélességét és tengelytávolságát kell megadni. A réteg vastagságát az alréteg(ek) vastagsága fogja meghatározni Az alréteg megadása után az rétegfelépítésnél az inhomogén réteget és az alréteget összerendeli a program és az alábbi képernyőfotón látható módon jeleníti meg. Az inhomogén réteg elhelyezkedése, iránya miatt a rétegfelépítés előnézeti képen található nyíllal lehet váltani a vízszintes, illetve a függőleges szerkezetmetszet között. Az anyagok, rétegek hozzáadását addig ismételgessük, amíg össze nem áll a kívánt rétegsorrend. Ha módosítani akarjuk a rétegek sorrendjét, akkor az egérrel jelöljük ki az áthelyezendő réteget és fogd és vidd eljárással mozgassuk a megfelelő helyre (a beillesztés helyét egy kis háromszög jelzi). Ha a szerkezet egész rétegrendjét meg szeretnénk fordítani, akkor a táblázat mellett található nyomógombra kattintsunk. A ikon alatt található betűk a felépítés irányát jelzik: - K-B: Külső, Belső - A-F Alsó, Felső - F-A Felső, Alsó 13
Ha nem a rétegsorrendet, hanem a réteg anyagát szeretnénk módosítani, lecserélni, akkor használjuk a segédablakban található Módosítás nyomógombot. A módosítás lépései a következők: 1. Jelenítsük meg az Adat-asszisztens ablakot. 2. Jelöljük ki táblázatban azt a réteget, amit le szeretnénk cserélni, közben figyeljük meg, hogy a segédablakban a hozzátartozó anyag-csoport jelenik meg, és a listában is kijelölésre kerül a táblázatban kiválasztott réteg. 3. Válasszuk ki az új anyagot a segédablakban (lehet más anyag-csoportból is) 4. Kattintsunk a Módosítás nyomógombra. Így a táblázatban és a segédablakban kiválasztott anyagot kicseréltük. Ha olyan réteget választottunk, aminél a vastagsági adata nem rögzített (pl. nem tégla), akkor a csere közben ez az érték nem változik. A hőátbocsátási tényezőt a program az MSZ EN ISO 6946 szabvány alapján határozza meg, a páradiffúziót pedig az MSZ EN ISO 13788 szabvány alapján. A szerkezet akkor felel meg a szabványban rögzített követelményértékeknek, ha az U érték a követelményértéknél kisebb és a Páradiffúziónál egy OK felirat látható. A számítás eredményét szemléltető hőfokesési görbét illetve a páranyomás görbét az U-érték, illetve a Páradiffúzió fülön tekinthetjük meg. A rétegrend kialakítása közben az MSZ EN ISO 13786:2000 szabványnak megfelelően a szerkezet hőtároló tömege is meghatározásra kerül, amelyet a Hőtárolás fülön tekinthetünk meg. Amikor inhomogén réteg, illetve alréteg is található a rétegfelépítésnél, akkor az ablakban további fülek jelennek meg: Rész-szerkezet, Alsó határérték. A program a követelményérték ellenőrzését minden egyes rétegrendre elvégzi. Amikor inhomogén réteget is létrehoztunk, akkor az U-érték és a Páradiffúzió fülön a válthatunk a különböző rétegrendek között. ikonnal 1. rétegrend 2. rétegrend 14
A Keretértékek fülön ellenőrizhetjük a szerkezethez hozzárendelt, a szabvány szerint rögzített, hőátadási tényezőket, hőátadási ellenállásokat, és a páradiffúzióhoz kapcsolódó alapadatokat. A szerkezet mentéséhez kattintsunk az Ok nyomógombra. 6.2.2 Réteges szerkezet - összetett szerkezet (rész-szerkezet) Összetett szerkezet (rész-szerkezet) felhasználásával összetett réteges szerkezeteket készíthetünk. Az ilyen típusú szerkezetek rétegei csak homogén rétegek lehetnek. Ebből a szerkezettípusból állíthatjuk össze az összetett szerkezet szerkezetet. Az összeállítása megegyezik az előző szerkezetnél leírtakkal Az így létrehozott szerkezeteknél a szerkezeti táblázatban egy z jelölést találunk. 6.2.3 Réteges szerkezet - összetett szerkezetek Ebben az ablakban a Réteges szerkezet - összetett szerkezet (rész-szerkezet) típusú szerkezetekből állíthatunk össze szerkezetet (eltérő rétegrendű, de azonos vastagságú szerkezetek). 15
A szerkezet összeállítása előtt válasszuk ki a típusát és töltsük ki a megnevezés, rövidítés adatmezőket. Az összeállításhoz az adat asszisztens párbeszédablakból a fogd és vidd technikával húzzuk át a táblázatba. A szerkezetek "áthúzása" után a táblázatban adjuk meg az egyes szerkezetek részfelületét, amely egy a 0-nál nagyobb, tetszőleges szám lehet (a program ennek alapján határozza meg százalékban a szerkezetek megoszlását az összfelülethez képest). A felületi arányok megadása után a program meghatározza az MSZ EN ISO 6946 szabvány alapján az összetett szerkezet hőátbocsátási tényezőjét. A szerkezet mentéséhez kattintsunk az Ok nyomógombra. Az így készített szerkezetnél a szerkezeti táblázatban egy Z jelölést találunk. 16
6.3 Nyílászárók A nyílászáró létrehozásához kattintsunk az eszköztár Új szerkezet létrehozása ikonjára vagy kattintsunk a párbeszédablak jobb alsó sarkában található + nyomógombra. A megjelenő szerkezettípus kiválasztása ablakban jelöljük ki a Nyílászárók -at, válasszuk ki a hőáramlást és a külső belső tér hőmérsékletét, majd a listából válasszuk ki a rendeletben megtalálható nyílászáró típust és kattintsunk az OK nyomógombra. Ezután a következő párbeszédablak jelenik meg a képernyőn: Ebben az ablakban állíthatjuk össze a nyílászárók részeit, geometriáját. Külön adhatjuk meg az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képességét (nyári árnyékoló szerkezetet nem figyelembe véve), az üvegezés hőátbocsátási tényezőjét, a keret U-értékét, és a keret, üveg összeillesztésénél megtalálható vonalmenti hőátbocsátási tényezőt. 17
A nyílászáró adatait begépeléssel vagy a segédablakban megjelenő listából adhatjuk meg. Míg a típusát a segédablakból választhatjuk ki. Megjegyzés: Az ablakok megfelelő megjelenítéséhez szükséges az ingyenes Quick Time program. A nyílászáró geometriai adatait (szélesség, magasság, kerület, üvegezés felülete, keret felülete) megadhatjuk a beépített típusok felhasználásával, vagy manuálisan, begépeléssel is. Az adatok megadása után a program az alábbi képlet alapján határozza meg a nyílászárók hőátbocsátási tényezőjének értékét: U Aü U ü A U Ahol: [W/m 2 K] A ü : Üvegezés felülete Aü Ak U ü : Üvegezés hőátbocsátási tényezője A k : Keret felülete U k : Keret hőátbocsátási tényezője l: Keret és az üvegezés összeeresztésének hossza : Vonalmenti hőátbocsátási tényező a keret és az üvegezés összeeresztése mentén A program csak azoknál a nyílászárónál számol sugárzási nyereséget ahol az Anyag fülön található Nyílászáró hőnyereséggel kapcsoló be van jelölve. Az így bejelölt nyílászáróknál a szerkezeti táblázatban egy S betű látható. k k l Megjegyzés: A nyílászáró létrehozásakor a Nyílászáró felületének hozzáadása az épülethéj felületéhez kapcsolóval a fix illetve a módosítható méretű ablakot tudunk létrehozni. 18
6.4 Szerkezetek módosítása A táblázatban található szerkezeteket módosíthatjuk. Jelöljük ki a szerkezetet és kattintsunk az eszköztáron a Szerkesztés ikonra, vagy a Fájl Szerkezet szerkesztése menüpontra, továbbá alkalmazhatjuk a duplakattintást a szerkezet megnevezésén is. A nyílászárók szerkesztésekor egyszerre többet is kijelölhetünk. Ilyenkor az alábbi ablakban tudjuk megadni a nyílászárók adatait. 6.5 Szerkezetek másolása a könyvtárba Ha az aktuális projektben létrehozott szerkezetet később is fel szeretnénk használni, akkor jelöljük ki a szerkezetet és kattintsunk az eszköztáron található a Kijelölt elem másolása a könyvtárba ikonra, vagy használjuk a File Szerkezet másolása az adatbázisba menüpontot. Az így elmentett szerkezeteket nem kell újra és újra előállítani, hanem elég csak beilleszteni az adatbázisból, így a szerkezetek felépítésére fordított idő csökkenthető. 6.6 Szerkezetek létrehozása a könyvtárból Az adatbázisból a szerkezeti-lista megjelenítésekor tudjuk beolvasni az ott található szerkezeteket. Jelenítsük meg az Adat-asszisztens segédablakot, majd válasszuk ki a beillesztendő szerkezet típusát és a fogd és vidd eljárással vonszoljuk át a szerkezeti-listába. A Részletek > nyomgomb megnyomásakor a kiválasztott szerkezet rétegelépítése jelenik meg a segédablakban. 19
6.7 Szerkezetek másolása A projektben létrehozott szerkezet sokszorosíthatjuk a Másolás ikonnal vagy a Fájl Szerkezet másolása menüponttal. Az így létrehozott szerkezet teljesen megegyezik az alapjául szolgált szerkezettel. 6.8 Szerkezetek törlése A szerkezeti táblázatban található szerkezeteket a Delete gombbal, vagy a bal menü alsó részén található kuka ikonnal, vagy a File Szerkezet törlése menüponttal, vagy az ablak jobb alsó sarkában található - nyomógombbal törölhetjük. A kuka ikonnal való törléshez a fogd és vidd eljárást kell alkalmaznunk. 20
7 Épület 7.1 Épület, épületrész térfogatának és nettó szintterületének meghatározása Kattintsunk a bal menü Épület ikonjára. A megjelenő ablakban két táblázatot látunk. A felsőben látjuk az épületrészeket, zónákat. Itt található a Fűtött belsőterek bejegyzés. Az alsó táblázatnál pedig két fület találunk: Terület és térfogat és az Épülethéj. Az első fülön tudjuk megadni az épület, épületrész nettó szintterületét és a fűtött térfogatát. Megjegyzés: A jelenlegi szabvány előírásai alapján csak a fűtött épületrészt kell tanúsítani, ezért az Épületrészek és zónák táblázatban újabb épületrészeket (pl.: kevésbé fűtött, nem fűtött épületrészeket) nem tudunk létrehozni. A terület és a térfogat megadásához először egy szintet kell létrehoznunk. Kattintsunk az Új szint nyomógombra. A megjelenő ablakban adjuk meg a szint sorszámát és a megnevezését. Az adatok megadása után zárjuk be az ablakot az Ok nyomógombbal és a táblázatban megjelenik az új szint. Ezután a táblázat alatt, a párbeszédablak jobb alsó sarkában található + nyomógombra kattintva adhatjuk meg a szintterületet és a térfogatot. 21
A + gombra történő kattintás után a követező ablak jelenik meg: Gépeljük be a megnevezést, majd adjuk meg a területet és/vagy a térfogat értékét a Képlet mezőbe. A terület, illetve a térfogat megadásakor a négy matematikai alapműveletet (+ - * /) is használhatjuk. Ha kizárólag területet (nettó szintterületet) adunk meg, akkor az ablakban a Felület jelölőnégyzetet kell csak bejelölnünk, ha pedig csak térfogatot (épület, épületrész fűtött térfogatát) szeretnénk megadni, akkor csak a Térfogat jelölőnégyzetet kapcsoljuk be. Ha mindkét adatot egyszerre meg szeretnénk adni, akkor Felület és a Térfogat jelölőnégyzetet jelöljük be és a Képlet részbe a nettó szintterületet adjuk meg, majd a Belmagasság beviteli mezőbe a nettó szintterülethez tartozó belmagasságot. A program ezután automatikusan meghatározza az alapterülethez tartozó fűtött térfogatot. Megjegyzés: Az adatokat lehet szintenként, helyiségenként, vagy egész épületként megadni. A térfogatot és a nettó szintterületet akkor érdemes szétválasztani, ha nem állandó a belmagasság az adott szintterületen (pl.: tetőtér-beépítés). Miután megadtuk az adatokat kattintsunk az Ok nyomógombra. Visszatérve látjuk, hogy a kiválasztott szinthez milyen adatokat rendeltünk hozzá. Megjegyzés: Csak akkor lehet új térfogatot, vagy alapterületet megadni, ha a szint van kijelölve. 7.1.1 Épületrész tanúsítása Az épületrész tanúsítása kapcsolót akkor kell használnunk, amikor nem az egész épületet tanúsítjuk, hanem annak csak egy részét. A kapcsoló bejelölése után meg kell adnunk az épület teljes fűtött térfogatát és az épülethéj teljes felületét, hiszen az épületrész adataival meghatározott összesített energetikai jellemzőt a teljes épületre vonatkozó követelményértékkel kell összevetnünk. 22