Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Kar Menedzsment modul Internetes keresés Készítette: Fábián József okl.építőmérnök 2000. április 17.
Bevezetés Az Internet egy nemzetközi számítógépes hálózat, amely vezetékes és vezeték nélküli telefonvonalak, valamint más kábelek segítségével sok ezernyi számítógépet köt össze. A felhasználók ebben a rendszerben kiszolgáló számítógépekre (szerverekre) kapcsolódnak, amelyek lényegében helyi telefonos kapcsolóközpontként foghatók fel, s amelyekre - egyedi számítógépek esetén - egy modem segítségével lehet rákapcsolódni és így az egész hálózatot el lehet érni. Az Internethez kapcsolódáshoz tehát egy modemre és ezen kívül egy kiszolgálógépre való bejelentkezési lehetőséggel kell rendelkezni, amely utóbbit általában egy helyi Internet szolgáltató biztosít. A világhálón mindenki saját számítógépes címmel rendelkezik és hozzáférhet a hálózatban lévő számítógépek összes nyilvános adatához. Az Internet segítségével tehát távoli számítógépek hívhatók fel, be lehet tekinteni azokba az információkba és fájlokba, amelyeket azok nyilvános hozzáférésre tárolnak és azok tartalma saját használatra akár le is tölthető. A rengeteg információhoz való hozzáférést a világháló, az úgynevezett World Wide Web (WWW) könnyíti meg. A Web-en található több százezer oldalnyi információ átböngészésére ún. Web böngészőt (browser-t) használunk. 1. Internetes keresés Az Internethez kapcsolódva elvileg tehát bármilyen információ megszerezhető, illetve ha bárki olyan egyedi ismeretekkel rendelkezik, ami mások számára is érdekes lehet, akkor azt a hálózatra felteheti, az információit másokkal is megoszthatja. Az Internetnek ezt a szolgáltatását fogjuk kihasználni a beküldendő feladat elkészítésekor. A feladat megoldása során egy adott fogalomra fogunk rákeresni, és azt fogjuk vizsgálni, hogy kik foglalkoznak ezzel a témakörrel, és milyen gyakorisággal teszik ezt a világhálón. Ehhez az Internetes keresés eredményének feldolgozása során a kiválasztott témával foglalkozó szervezeteket megpróbáljuk valamilyen közös tulajdonságok alapján osztályba sorolni, és ha az egyes osztályokon belül domináns szereplők vannak, akkor ezeken belül további alosztályokat is létre fogunk hozni. A keresések során nem vizsgáljuk azt, hogy a kiválasztott fogalom fő témája-e a megtalált dokumentumnak, vagy az csak érintőlegesen foglalkozik vele. A feladat megvalósítása során az Internetes keresés főbb jellemzői: az alkalmazott böngésző: Internet Explorer; a kereséshez felhasznált web cím: www.heureka.hu. a keresett fogalom: földügy; a szógyakoriság: 78; a találatok száma: 59. 2
A találatok megoszlása a következő: FÖMI: 12 db. Földhivatalok: 8 db. FVM: 7 db. BME: 6 db. NyME FFFK: 4 db. Heves Megyei Hírlap: 4 db. Miniszterelnöki Hivatal: 3 db. MFTTT: 2 db. MTV1: 2 db. Cartographia Kft.: 2 db. Duna TV: 1 db. Dunántúli Napló: 1 db. ELTE: 1 db. Heves Megyei Napló: 1 db. HUNGIS Alapítvány: 1 db. HVG: 1 db. Kortárs: 1 db. Népszava: 1 db. Országgyűlési felszólalás: 1 db. 2. Az Internetes keresés eredményének feldolgozása A kiválasztott témakörrel kapcsolatosan az Interneten publikáló szervezeteket a következő öt csoportba sorolhatjuk: 1. a földügyi szakigazgatás szervezetei; 2. oktatási intézmények, társaságok, alapítványok; 3. médiák; 4. Miniszterelnöki Hivatal, Országgyűlés; 5. vállalkozások. A találatoknak ezen osztályba sorolás szerinti megoszlását az 1. számú diagram mutatja be. A találatok számának megoszlása 20% 7% 3% 46% Földügyi szakigazgatás Oktatási intézmények Média 24% Miniszterelnöki Hivatal Vállakozások 1. számú diagram A kördiagram alapján megállapítható, hogy a földügyi szakigazgatási szervezeten, mint az adott témakör házigazdáján és az ezen szakterületek felsőfokú szakmai alap- és továbbképzését biztosító oktatási intézményeken túl a média kiemelt témaként foglalkozik a földügy témakörével. A találatoknak a fenti osztályokba sorolásán túl érdekes lehet még annak a megvizsgálása, hogy az egyes osztályokon belül milyen azok egyes szereplőinek a megoszlása. Ennek megvizsgálása céljából a három legnagyobb osztályt további alosztályokra bontottuk. 3
A 2. számú diagram mutatja be, hogy a földügyi szakigazgatási szervezeten belül milyen a találatok megoszlása az egyes szereplők között. A találatok számának megoszlása a földügyi szakigazgatási szervezeten belül 26% 30% 44% FÖMI Földhivatalok FVM FTF 2. számú diagram A kördiagram alapján megállapítható, hogy a földügyi szakigazgatás szereplőinek tollából közel azonos számú publikáció jelenik meg az Interneten a kiválasztott témakörben. A 3. számú diagram az oktatási intézmények, társaságok, alapítványok osztályon belül mutatja az egyes szereplők megoszlását. A találatok számának megoszlása az oktatási intézmények, társaságok és alapítványok között 14% 7% 7% BME FFFK 43% MFTTT ELTE 29% HUNGIS 3. számú diagram A kördiagram alapján megállapítható a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karának meghatározó szerepe. A 4. számú diagram az írott- és az elektromos médiák szereplőinek megoszlását mutatja be a találatok függvényében. 4
A találatok számának megoszlása a médiák körében Heves Megyei Hírlap 8% 8% 8% 8% 8% 8% 18% 34% MTV Duna TV Dunántúli Napló Heves Megyei Napló HVG Kortárs Népszav a 4. számú diagram A kördiagram tanulmányozása alapján arra az érdekesség megállapítására juthatunk, hogy az utóbbi időben az Interneten - az országos napilapokat és elektromos médiákat megelőzve egy helyi hírlap publikált a legtöbbször különböző földügyi témakörökben. 5