ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

2009/18. szám Budapest, 2009. augusztus 27. Szám: 27710/2009. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Utasítások: 1. 33/2009. (OT 18.) ORFK utasítás a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről Együttműködési megállapodások: 1. az Országos Rendőr-főkapitányság és a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara között kötött együttműködési megállapodás (2009. augusztus) 2009/18. szám Budapest, 2009. augusztus 27.

2 I. rész UTASÍTÁSOK Szám: 33/2009. AZ ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 33/2009. (OT 18.) ORFK UTASÍTÁSA a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési és tájékoztatási kötelezettség rendjéről A Rendőrség ügyeleti szolgálatai tevékenységével kapcsolatos eljárási szabályok különösen a közreműködésükkel teljesítendő jelentési kötelezettség meghatározása, valamint a 3379/1991. (IX. 5.) Korm. határozat alapján az országos eseménykövető jelzőrendszer (továbbiakban: MONITORING) rendőrségi működtetése, illetve az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium és az igazságügyi és rendészeti miniszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről szóló 18/2008. (HÉ 44.) IRM utasítás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében kiadom az alábbi u t a s í t á s t: I. Általános rendelkezések 1. Az utasítás hatálya kiterjed az Országos Rendőr-főkapitányságra, a Köztársasági Őrezredre, a Nemzeti Nyomozó Irodára, a Készenléti Rendőrségre, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságra, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, valamint a rendőrkapitányságokra, és a határrendészeti kirendeltségekre. 2. A szolgálati feladatok maradéktalan végrehajtása érdekében állandó ügyeleti szolgálatot kell működtetni: a) az Országos Rendőr-főkapitányságon (a továbbiakban: ORFK); b) a Köztársasági Őrezrednél (a továbbiakban: KŐ); c) a Nemzeti Nyomozó Irodánál (a továbbiakban: NNI); d) a Készenléti Rendőrségnél (a továbbiakban: KR); e) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóságon (a továbbiakban: RRI); f) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokon; g) a rendőrkapitányságokon; h) a határrendészeti kirendeltségeken; i) a közös kapcsolattartási szolgálati helyeken és a rendészeti együttműködési központon; j) az őrzött szállásokon; k) az egyéb rendőri szerveknél, ahol azt az illetékes vezető elrendeli. 3. A megyei rendőr-főkapitányságok és a megyeszékhelyi rendőrkapitányságok ügyeleteit a szerv vezetője által meghatározott elhelyezéssel összevontan kell működtetni. Az összevont ügyelet, illetve az oda beosztott ügyeletesek feladatkörét a szerv vezetőjének

3 egyértelműen meg kell határoznia. Azoknál a megyei rendőr-főkapitányságoknál, ahol az ügyeletek összevonása gazdasági, vagy más egyéb indokolt okból nem lehetséges, az összevonástól külön elbírálás alapján el lehet tekinteni. A külön elbírálás alapja az illetékes megyei rendőr-főkapitányság vezetőjének megfelelően alátámasztott kérelme az ORFK Rendészeti Főigazgatóság vezetője részére, aki arról egyéni elbírálás alapján dönt. II. Az ügyeleti szolgálati formák 4. Állandó ügyelet: a rendőri munka folyamatosságát biztosító, a jelentési kötelezettség rendjét teljesítő, a rendkívüli eseményekkel összefüggésben az elsődleges intézkedések megtétele érdekében intézkedő szolgálat. Állandó ügyeleti szolgálatot kell szervezni az utasítás 2. pontjában megjelölt szerveknél, amelyet a szervek vezetői a szerv állománytáblája szerint rendszeresített státusszal és a hozzá rendelt létszámmal alakítanak ki. Törekedni kell arra, hogy az ügyeleti szolgálatot ellátók csak kinevezett ügyeletesek legyenek. 5. Ideiglenes ügyelet: állandó ügyelet hiányában, időlegesen, meghatározott célra létrehozott ügyeleti forma. 6. Megerősítés céljából létrehozott ügyelet: szükség esetén a rendőri szerv vezetője ügyeleti szolgálatot vezényel a helyi viszonyok, a terület közbiztonsága, valamint a mindenkori bűnügyi és határrendészeti helyzet függvényében, illetve kiemelt fontosságú eseménnyel összefüggésben az állandó ügyelet tehermentesítése, a szolgálat zavartalan ellátása érdekében. 7. Vezető ügyeleti szolgálat: a kiemelkedően súlyos rendkívüli események során a konkrét ügyekben teendő elsődleges intézkedések gyors, szakszerű és hatékony végrehajtásának érdekében létrehozott ügyeleti forma, melyet az I. fejezetben meghatározott szervek vezetői havi bontású ütemterv alapján hivatali munkaidőn túl készenléti jelleggel látnak el. 8. Magasabb készenlétbe helyezés és minősített időszak kihirdetése esetén a Rendőrség Összesített Készültségbe Helyezési Terve alapján, az ügyeleti szolgálatokat meg kell erősíteni, illetve az állandó ügyeleteken túl, szükség esetén ideiglenes ügyeleti szolgálatokat kell szervezni. 9. Az ORFK állandó ügyeleti szolgálatát (a továbbiakban: ORFK Főügyelet) az ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti és Védelmi Igazgatási Osztály (a továbbiakban: Ügyeleti Osztály) látja el. III. Országos eseménykövető és jelzőrendszer (MONITORING) 10. A MONITORING rendszer célja, hogy az Alkotmányban meghatározott rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet (a továbbiakban: minősített időszak) kialakulását eredményezhető eseményekről, illetve váratlan támadás esetén olyan megbízható információkat biztosítson a Kormány, a megyei és a helyi védelmi bizottságok és a rendőri vezetés részére, amelynek alapján az országmozgósítás feladataihoz, vagy a veszély elhárításához szükséges operatív döntések meghozhatóak legyenek és biztosítsa a kormányzati szándék gyors érvényesülésének lehetőségét.

4 11. A MONITORING rendszer fokozatai: a) A MONITORING I. készenléti fokozat a békeidőszakban is működő szervek ügyeleti szolgálataira épül, és a szervek jelentéstételi kötelezettségén alapul. Az információkat a szervek a felettes szervnek és a megyei (fővárosi), helyi védelmi bizottságnak jelentik. A jelentés tartalmazza a jelen utasítás 5. számú melléklet 1-4., 6-8., 20-22. pontjaiban, valamint a területi (helyi) védelmi bizottság intézkedésében meghatározott eseményeket. b) A MONITORING II. készenléti fokozatot az országos eseménykövető és jelzőrendszer valamennyi résztvevője részére a Magyar Köztársaság miniszterelnöke rendeli el, meghatározva a résztvevő szerveket, az általuk biztosítandó információ körét, módját és idejét. A rendszer működtetése elrendelhető békeidőszakban, minősített időszak kihirdetésére alapot adó események bekövetkezése, illetve veszélye esetén. Az így elrendelt jelentési kötelezettség visszavonásig minősített időszakban is tovább működik. Amennyiben az elrendelő mást nem határoz meg, az információkat a szervek a felettes szervnek és a megyei (fővárosi), helyi védelmi bizottságnak jelentik. 12. A MONITORING II. készenléti fokozat elrendelése az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, vagy a miniszterelnök által meghatározott esetben a Nemzetbiztonsági Hivatal riasztási rendszerén keresztül történik az 1. számú mellékletben szereplő típusszöveggel. 13. A MONITORING fokozat továbbrendelése a rendőrségi ügyeleti rendszeren, illetve a megyei (fővárosi), helyi védelmi bizottság által történik, a jelentéstételi kötelezettség teljesítési helyének, az elérhetőség formáinak és módjainak meghatározásával. 14. A MONITORING II. készenléti fokozat elrendeléséről kapott értesítést követően további intézkedések megtételét megelőzően az elrendelés jogosságát visszahívással ellenőrizni kell az elrendelő által megadott telefonszámokon. IV. Az ügyeleti szolgálatok szakmai irányítása, a szolgálatok szervezési elvei 15. Az ORFK Főügyelet szakmai irányítása alá tartoznak: a) a KŐ főügyelete; b) az NNI főügyelete; c) a KR főügyelete; d) az RRI ügyelete; e) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeletei. 16. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeleteinek szakmai irányítása alá tartoznak az illetékességi területükön működő: a) rendőrkapitányságok ügyeletei; b) határrendészeti kirendeltségek ügyeletei; c) őrzött szállások ügyeletei. 17. Az RRI ügyeletének szakmai irányítása alá tartoznak: a) Őrzött Szállás és Objektumbiztonsági Szolgálat ügyelete; b) Határellenőrzési Osztály Ferihegy I. szolgálatirányító parancsnok; c) Határellenőrzési Osztály Ferihegy II. szolgálatirányító parancsnok;

5 d) bűnügyi nyomozó; e) CCTV és Készenléti Alosztály kiemelt főelőadó, előadó, vizsgáló, monitorkezelő. 18. A KR főügyeletének szakmai irányítása alá tartoznak a KR-nél működtetett ügyeleti, illetve ügyeleti jellegű szolgálatok: a) a KR Rendészeti Igazgatóság Állami Futárszolgálat ügyelete; b) a KR Rendészeti Igazgatóság híradó ügyelete; c) a KR Különleges Szolgálatok Igazgatósága (a továbbiakban: KSZI) Tűzszerész Szolgálat ügyelete; d) a KR KSZI Terrorelhárító Szolgálat ügyelete; e) a KR KSZI Pénzkísérő Szolgálat ügyelete. 19. A rendőrkapitányság ügyeletének alárendeltségébe tartoznak a 2. pont k) alpont alapján az illetékességi területén létrehozott, és működő rendőrőrsök ügyeletei. 20. A határrendészeti kirendeltségek és határellenőrzési osztályok ügyeleteinek alárendeltségébe tartoznak a 2. pont k) alpont alapján, az illetékességi területén működő határátkelőhelyek és a kihelyezett szolgálati helyek ügyeletei, valamint az ideiglenes határátkelőhelyek. 21. Az ügyeletek az állománytáblában meghatározott közvetlen vezető alárendeltségében végzik a belső rendelkezésekben meghatározott tevékenységüket. 22. Az ügyeletes a rendőri szerv vezetőjének távollétében, illetve hivatali munkaidőn kívül, annak átruházott jogkörében (nevében) jár el. 23. Az ügyeleti szolgálatot teljesítők szolgálati időrendszerbe sorolását a hatályos belső rendelkezésekre figyelemmel a rendőri szerv vezetője határozza meg. 24. A rendőri szerv ügyeletére érkező hívásokat (segélyhívások, városi hívások) a hívó fél előzetes tájékoztatását követően lehet rögzíteni. A hangrögzítés tényéről szóló tájékoztatást gépi hangbemondással kell biztosítani. 25. Azokon az ügyeleteken, ahol az automatikus tájékoztatás technikailag nem megoldott, illetve technikai hiba lépett fel, ott a bejelentés megtétele előtt - amennyiben a késedelem veszéllyel nem jár, illetve nem késlelteti az egyébként megteendő sürgős intézkedést - a bejelentő részére szóban kell megadni a szükséges felvilágosítást. 26. Az ügyeletekre így beérkező hívásokat csak olyan rendőrségi mellékre, illetve munkaállomásra lehet továbbkapcsolni, amelyen a hangrögzítés megoldott és a beszélgetést rögzítik. Az előzetes felvilágosítás során tájékoztatni kell a bejelentőt, hogy - amennyiben kifogásolja a hangrögzítés tényét - bejelentését bármely ügyeleten személyesen is megteheti. A közvetlen vezetőnek az ügyeletesi állomány részére a feladat végrehajtásával kapcsolatosan felkészítést, illetve eligazítást kell tartani. 27. A közös elhelyezésből adódóan a Budapesti Rendőr-főkapitányság Központi Ügyelet ügyeletvezetőjének az ORFK Főügyelet felé történő szóbeli jelentéseit az időpont pontos dokumentálása és a szóbeli jelentés hanganyagának visszakereshetősége érdekében telefonon is meg kell tennie.

6 28. A szolgálat átadás-átvétel során a szolgálatot kezdő ügyeletes a rendelkezésre álló információk alapján köteles megismerni az elmúlt két szolgálatban történt és a 3. számú melléklet alapján kiemelt rendkívüli kategóriába tartozó események anyagait is. V. Az országos rendőrfőkapitánynak az ORFK Főügyelet ügyeletvezetője részére átruházott jogkörei, a nevében foganatosított elsődleges intézkedések, valamint a rendőri szervek vezetőinek az átruházott jogkörükkel kapcsolatos egyéb feladatai 29. Az ORFK Főügyeletének ügyeletvezetője (a továbbiakban: ügyeletvezető) hivatali munkaidőn kívül az országos rendőrfőkapitány alábbi jogköreit gyakorolhatja, illetve nevében az alább felsorolt elsődleges intézkedéseket teheti: a) panaszügyekben megteszi az elsődleges és szükséges intézkedéseket, ennek során: aa) megadja a felvilágosítást a jogorvoslat előterjesztéséhez, ab) rendőri intézkedés elmulasztása esetén intézkedik annak utólagos foganatosítására, ac) intézkedik a szakszerűtlen rendőri intézkedés hibáinak megszüntetésére, ad) intézkedik rendőr mulasztására, jogsértő magatartására utaló panasz esetén a panaszra okot adó körülmények megszüntetése, továbbá a közvetlen szolgálati elöljáró, az ügyész, a rendvédelmi, a fegyelmi munkatárs szükség szerinti tájékoztatására; b) halasztást nem tűrő esetben elrendelheti a védett személyek és a kijelölt létesítmények védelméről szóló 160/1996. (XI.5.) Korm. rendelet 13. -a (3) bekezdésének b) pontja szerint az e rendelet II. mellékletében megjelölt létesítményekben folyó tevékenységhez hasonló tevékenységet végzők munkahelyéül szolgáló épület őrzését; c) a jogszabályokban meghatározott esetekben elrendelheti az útzár, valamint a csapaterő alkalmazását; d) indokolt esetben berendelheti az érintett szervezeti egység(ek), szakterületének(inek) vezetőjét, készenléti ügyeleteseit, intézkedhet a társszervek vezetőjének tájékoztatására, illetve kérheti e szerveket a szükséges intézkedések megtételére; e) jogosult az esemény helyszínén lévő parancsnoktól a tett intézkedésekről jelentést kérni, jogosult és köteles a KŐ, a NNI, a KR, a RRI, a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányságok (a továbbiakban együtt: területi szervek) által foganatosított intézkedéseket súlyosabb szakszerűtlenség vagy törvénysértés észlelése esetén felülbírálni, indokolt esetben a területi szerv intézkedő vezetőjének további feladatokat meghatározni; f) jogosult országos, regionális K-akció elrendelésére, a KR KSZI Terrorelhárító Szolgálat készenléti szolgálatot ellátó állományának berendelésére; g) jogosult az alábbi tárgykörökben és esetekben írásbeli rendelkezést kiadni, és azt az érintett szervek részére továbbítani: ga) eseti adatszolgáltatás elrendelése, gb) állomány riasztása, berendelése, gc) ellenőrzések, razziák, akciók elrendelése, gd) erők, eszközök biztosítása, átcsoportosítása, ge) kísérési, biztosítási feladatok ellátása; h) engedélyezheti a jogosultsággal nem rendelkező személyek Rendőrségi Igazgatási Központ épületébe történő indokolt beléptetését; i) jogosult az IRM ügyelete által, az ORFK Főügyeletének elrendelt minősített időszaki elrendelés vétele után az előzetes intézkedések bevezetésére, a feladatnak megfelelően az állomány riasztására, berendelésére;

7 j) ideiglenes légi határátkelőhely nyitást engedélyezhet; k) határterületen (nemzetközi forgalom számára megnyitott légi átkelőhelyen) kívül kényszerleszállást végrehajtó nemzetközi forgalomban közlekedő, vagy külföldi légi jármű továbbhaladását engedélyezheti, együttműködve a Vám- és Pénzügyőrséggel; l) a megyei rendőr-főkapitányságok határrendészeti kirendeltségeire, határátkelőhelyeire időlegesen fokozott ellenőrzést rendelhet el; m) határesemény kivizsgálására soron kívüli határtalálkozót engedélyezhet; n) meghatározott honi és külföldi adatbázisokban priorálást hajthat végre; o) körözést rendelhet el; p) szolgálati helikopter azonnali szolgálati feladatra történő alkalmazását rendelheti el; q) kirendelheti a KR KSZI Tűzszerész Szolgálatot. 30. A 29. pont c), e), f), p) és q) alpontjaiban meghatározott intézkedéseket az ügyeletvezető a hivatali munkaidőn túl az országos rendőrfőkapitány bűnügyi, vagy rendészeti főigazgatójának egyetértésével foganatosíthatja. 31. Az ügyeletvezető az országos rendőrfőkapitány nevében foganatosított intézkedésekről, azok végrehajtásáról utólag köteles az országos rendőrfőkapitánynak, illetve szolgálatmentes napokon az országos rendőrfőkapitány illetékes szakmai helyettesének jelentést tenni. 32. A 2. pont b)-k) alpontjaiban meghatározott ügyeleteket működtető szervek vezetői saját hatáskörükben szabályozzák az ügyeletek vezetői részére a hivatali munkaidőn kívül átruházandó jogköröket, a szerv vezetőjének nevében foganatosítandó elsődleges intézkedéseket. VI. Az ORFK Napi Tájékoztató Jelentés megismerésére vonatkozó szabályok 33. Az ORFK Főügyelet Napi Tájékoztató Jelentést (a továbbiakban: NTJ) készít, mely 00.00 órától 24.00 óráig a jelentéstételre kötelezett szervek által ellenőrzött és jelentett kiemelt rendkívüli eseményeket tartalmazza. 34. Az ügyeletvezető intézkedik arra, hogy a 05.30 óráig elkészített NTJ-t naponta írásban a 2. számú mellékletben meghatározott vezetőknek kézbesítsék. 35. Az NTJ-t figyelemmel a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. -ának (1) és (2) bekezdéseiben foglalt rendelkezésekre, az anonimizálást követően korlátozott adattartalommal is el kell készíteni, amelyet a Rendőrség teljes személyi állománya részére hozzáférhetővé kell tenni - naponta 07.00 óráig frissítve - a Rendőrség intranetes hálózatán. Biztosítani kell az így elkészített és a Rendőrség intranetes hálózatán közzétett NTJ-k egy hónapra visszamenőleg az intranetes hálózaton történő visszakeresési lehetőségét. Az intranetes hálózaton közzétett NTJ-ben nem szerepelhet olyan esemény vagy adat, amellyel kapcsolatban valamely rendőri szerv sajtóban nem közölhető kritériumot fogalmaz meg. 36. A 2. számú melléklet alapján személyes vagy különleges adatokat tartalmazó, teljes adattartalommal készített és megküldött NTJ-ket tartalmuknak megfelelően kell kezelni és irattározni.

8 VII. A jelentési, tájékoztatási kötelezettség rendje 37. A rendőri szervek vezetői az utasítás mellékleteiben meghatározott - illetékességi területükön történt - eseményekről, a tett intézkedésekről ügyeleteik útján az alábbiak szerint kötelesek jelentést tenni az ORFK Főügyeletnek abban az esetben is, ha ezt előzetesen szóban a szerv részéről valaki már jelentette az ORFK illetékes vezetőjének: a) a 3. számú mellékletben meghatározott, kiemeltnek ( K jelölésű) minősített kiemelt rendkívüli eseményekkel kapcsolatos: aa) elsődleges adatokat az előzetes ellenőrzés után távbeszélőn azonnal, ab) az élet- és anyagi javak mentése, a veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett további intézkedéseket távbeszélőn folyamatosan, ac) a mentési és kárelhárítási munka befejezése, a helyszíni szemle megtartása után az eseményt, az előidéző okokat, következményeket, a tett intézkedések addigi eredményét írásban haladéktalanul; b) a 3. számú mellékletben nem kiemeltnek ( R jelölésű) minősített rendkívüli eseményeket a tények és adatok, azok megállapítása és ellenőrzése, valamint a szükséges intézkedések megtétele után a nap bármely szakában, írásban (fax, e-mail) a legrövidebb időn belül; c) a 4. számú mellékletben felsorolt eseményeket minősített időszakban soron kívül, illetve folyamatosan; d) a MONITORING valamely fokozatának elrendelése esetén az elrendelő által meghatározott információkat, figyelemmel a kért tartalomra, a jelentés módjára és formájára, valamint idejére. 38. A vezetői hírigény kielégítése céljából a kiemelt rendkívüli eseményekről a számítógépes jelentőszolgálati rendszeren megküldött jelentésekben foglaltakhoz képest további információkat is szükséges az ORFK Főügyeletre továbbítani. A jelentőszolgálati rendszeren megküldött jelentéssel párhuzamosan vagy akár azt megelőzően is az illetékes ügyelet rendelkezésére álló írásos, az eseménnyel kapcsolatos lényeges adatokat, körülményeket tartalmazó háttéranyagok (jelentések, jegyzőkönyvek, feljegyzések stb.) közül az ORFK Főügyeletnek csak azokat kell e-mailben, vagy faxon megküldeni, amelyek nem lettek a Robotzsaru rendszerben előzőleg rögzítve (pl.: egyes demonstrációk bejelentésével kapcsolatos írásos anyagok). Azokat a háttéranyagokat, amelyeket a Robotzsaru rendszerben már rögzítettek, e-mailben vagy faxon az ORFK Főügyelet részére továbbítani nem kell, az ORFK Főügyelet azokat a Robotzsaru rendszerből válogatja le. Kerülni kell a terjengős, nehezen áttekinthető és a lényeges információkat nélkülöző írásos anyagok megküldését. 39. Az ügyeletek által hiányosan, pontatlanul készített és a jelentőszolgálati rendszeren megküldött jelentéseket ki kell egészíttetni. A lényegesnek ítélt nyitott kérdéseket (pl. őrizetbe vétel foganatosításával vagy annak elmaradásával, fegyverhasználattal, személyi állománnyal kapcsolatos események stb. körülményeit) minden esetben tisztázni kell. Erről az ügyeletes újabb adatok soron kívüli bekérésével gondoskodik. 40. A jelentő ügyelet által szóban ismertetett kiemelt rendkívüli eseményekről a jelentést fogadó ügyelet vezetőjének legkésőbb egy óra elteltével kiegészítő információt kell kérnie. Az írásos jelentés megérkezéséig amennyiben szükséges, azt követően is folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az esemény alakulását.

9 41. A 37. pontban foglaltak alapján késedelmesen küldött jelentésekre az ügyeletesnek minden esetben rá kell vezetnie az elsődlegesen szóban, majd az írásban történő jelentés pontos időpontját, a jelentést küldő és az azt fogadó ügyeletes nevét. A késedelmesen vagy kifogásolható tartalommal küldött anyagokat vezetői beszámoltatáskor kivizsgálás céljából át kell adni a közvetlen vezetőnek. 42. A rendőri szervek vezetői kötelesek az illetékességi területükön történt, az utasítás mellékleteiben fel nem sorolt, de a közvéleményt foglalkoztató bűnügyi vagy közbiztonsági szempontból lényeges eseményeket figyelemmel kísérni és értékelni. Amennyiben azokról az illetékes szervek tájékoztatása szükséges, úgy az ORFK Főügyeletet haladéktalanul értesítik. 43. Az ORFK azon szervezeti egységeinél vagy szervezeti elemeinél (a továbbiakban együtt: szervezeti egység), ahol ügyelet nincs, vagy nem állandó jelleggel működik, a szerv vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a szervnél történt és az utasítás mellékleteiben felsorolt rendkívüli eseményekről az ORFK Főügyeletet haladéktalanul tájékoztassák. 44. Az ORFK szervezeti egységeinél, valamint a KŐ-nél, az NNI-nél, a KR-nél és az RRI-nél történt, vagy az ott szolgálati beosztást betöltő rendőrt érintő, és az utasítás 3. számú mellékletében felsorolt rendkívüli, illetve kiemelt rendkívüli esemény bekövetkezése esetén az adott szerv szervezeti egységének vezetője köteles gondoskodni az ORFK Főügyelet haladéktalan tájékoztatásáról. 45. Az ORFK Főügyelet azonnal jelenti: a) az utasítás 5. számú mellékletében felsorolt rendkívüli eseményeket az országos rendőrfőkapitánynak, a bűnügyi vagy a rendészeti főigazgatónak, illetve az általuk meghatározott szervnek, személynek, valamint Ügyeleti Osztály vezetőjének; b) az utasítás 3. számú mellékletében felsorolt kiemelt rendkívüli eseményeket a hatáskörrel rendelkező főosztályvezetőnek, illetve az Ügyeleti Osztály vezetőjének. 46. Az ORFK Főügyelet magasabb készenlétbe helyezése esetén és minősített időszakban a 4. számú mellékletben felsorolt eseményeket soron kívül szóban, külön utasításra írásban jelenti: a) az országos rendőrfőkapitánynak és a bűnügyi főigazgatónak (a bűnügyi főigazgató akadályoztatása esetén a helyettesítésre kijelölt személynek), b) az Ügyeleti Osztály vezetőjének, c) az a)-b) pontokban megjelölt vezetők által meghatározott személyeknek, szerveknek. 47. Az ORFK Főügyelete közvetlenül, a KR, a KŐ és az NNI főügyelete pedig az ORFK Főügyeletén keresztül az IRM ügyeletét és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (a továbbiakban: RSZVSZ) területileg illetékes vezetőjét, illetve beosztottját, a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság és az RRI ügyelete pedig az RSZVSZ helyi munkatársát szóban, azonnal tájékoztatja: a) a rendőri jelleg színlelésével elkövetett bűncselekményekről; b) a 3. számú melléklet 48-50. pontjában meghatározott cselekményekről; c) a 3. számú melléklet 51-52. pontjában meghatározott eseményekről, kivéve a rendőrnek állatra, tárgyra leadott, illetve figyelmeztető lövéséről; d) a 3. számú melléklet 54. pontjában meghatározott eseményekről;

10 e) a 3. számú melléklet 58. b) pontjában meghatározott eseményekről; f) a 3. számú melléklet 59. pontjában meghatározott eseményekről; g) a 3. számú melléklet 60. pontjában meghatározott eseményekről, kivéve a szerv objektumának károsodását; h) a 3. számú melléklet 61. p), q) és r) pontjaiban meghatározott eseményekről. 48. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeleteinek, a KR, az RRI, a KŐ és az NNI ügyeleteinek magasabb készenlétbe helyezése esetén és minősített időszakban 20.00 órai eseményzárással 22.00 óráig kötelesek ügyeleteik útján a 4. számú melléklet alapján összefoglaló jelentést tenni az ORFK Főügyelet részére. 49. Az ORFK Főügyelet magasabb készenlétbe helyezése esetén és minősített időszakban 20.00 órai eseményzárással naponta 23.00 óráig a béke időszaki jelentési kötelezettségen túl köteles összefoglaló jelentést készíteni a 4. számú melléklet alapján és azt az IRM ügyeletének felterjeszteni. 50. A 3. számú melléklet 8., 21., 22., 50., 51., 52., 61., 77. és a 79. pontjaiban meghatározott valamennyi rendkívüli eseményről a szerv vezetője 3 munkanapon belül köteles az értékelő jelentést az eseménnyel kapcsolatosan, állásfoglalás céljából az illetékes megyei közrendvédelmi, közlekedésrendészeti vagy határrendészeti osztály vezetőjének, Budapesten a budapesti rendőrfőkapitány illetékes szakmai helyettesének, illetve a KR parancsnoka szakmai helyettesének felterjeszteni. 51. A 50. pont szerint felterjesztett és az állásfoglalással kiegészített jelentést további 2 munkanapon belül az ORFK Rendészeti Főigazgatósága Közrendvédelmi Főosztálya vezetőjének, valamint a 3. számú melléklet 56. pontjában meghatározott eseményről az ORFK Rendészeti Főigazgatósága Közlekedésrendészeti Főosztálya vezetőjének, a 3. számú melléklet 61. pontjában meghatározott, őrzött szálláson bekövetkezett rendkívüli eseményről a fentiek figyelembevételével az ORFK Rendészeti Főigazgatósága Határrendészeti Főosztálya vezetőjének kell megküldeni, akik szakmai revízió keretében azt megvizsgálják, értékelik, szükség esetén azzal kapcsolatosan intézkedést kezdeményeznek. 52. Az értékelő jelentés tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben az ügyész számára készített értesítés, illetve az eljáró hatóság vezetőjéhez előterjesztett tájékoztató jelentés a 6. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelel, a jelentési kötelezettség ezen iratok másolatának felhasználásával is teljesíthető. 53. A 3. számú melléklet 34. pontjának f) alpontjában rögzített, megtévesztéssel, a sértett figyelmének elterelésével gépjárműben elhelyezett, vagy ott lévő tárgy, értéktárgy vagy pénz eltulajdonításának célzatával elkövetett lopásról (ún. trükkös lopás) az általános jelentéskötelezettségen felül e-mailben (az ügyeleti szervek ún. funkcionális elektronikus e-mail címére továbbított levélben megjelenítve a bűncselekmény kapcsán keletkezett összes adatot), a Rendőrség által alkalmazott GroupWise levelezőrendszer használatával az alábbiak szerint kell a tájékoztatási kötelezettséget teljesíteni: a) az elkövetés helye szerinti szerv (rendőrkapitányság) ügyelete a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ügyeletét és a megye (főváros) területén lévő rendőrkapitányságok, határrendészeti kirendeltségek, illetve a feltételezett menekülési

11 útvonallal érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, rendőrkapitányságok, határrendészeti kirendeltségek ügyeleteit; b) a bejelentés helye szerinti szerv (rendőrkapitányság) ügyelete az elkövetés helye szerinti megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság és a feltételezett menekülési útvonallal érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok ügyeleteit; c) az a) és b) alpontban az elkövetés helye szerinti megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányság ügyelete az ORFK Főügyeletét. 54. Állam elleni bűncselekmény, állami vezetők elleni támadás, terrortámadás, katasztrófahelyzet, légi jármű hatalomba kerítése, halálos tömegszerencsétlenség, veszélyes bűnöző vagy fogvatartott menekülése, szökése, intézkedő rendőr elleni súlyos támadás, rendőr lőfegyverhasználata esetén az illetékes rendőrkapitányság vagy határrendészeti kirendeltség ügyelete a GroupWise levelezőrendszer alkalmazásával e- mailben tájékoztatja a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, a megye (főváros) területén lévő rendőrkapitányságok és határrendészeti kirendeltségek ügyeleteit. 55. A területileg illetékes érintett megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ügyelete a 54. pontban megjelölt eseményekről szintén e-mailben tájékoztatja az ORFK, a KŐ, az NNI, a KR és az RRI ügyeleteit és a többi megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ügyeleteit. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság ügyelete a megkapott üzenetet a területén működő rendőrkapitányságoknak és határrendészeti kirendeltségeknek küldi tovább. 56. Az 55. pont alapján veszélyes bűnöző vagy fogvatartott menekülése, szökése esetén a szomszédos, illetve a menekülés útvonalával érintett megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányságok, rendőrkapitányságok és határrendészeti kirendeltségek ügyeletei az egyéb hírforgalmi eszközök igénybevételén túl e-mailben kölcsönösen és folyamatosan tájékoztatják egymást, koordinálják az intézkedéseket. 57. Az 53-56. pontban foglaltak szerint e-mailben küldött információk késedelem nélküli fogadása érdekében a levelezőrendszer riasztási paramétereit úgy kell beállítani, hogy az ügyeletek által küldött üzenet megérkezésekor figyelmeztető jelzés jelenjen meg az e- mailt fogadó számítógépen. Ennek beállításáról minden szerv rendszergazdája késedelem nélkül köteles intézkedni. VIII. ORFK Főügyelet együttműködési megállapodásból adódó feladatai 58. Az ORFK Főügyelet a 3. számú melléklet 6. c), 7., 8., 9., 11., 12., 26. c), d) és f) (bekövetkezése esetén), 29. h), 30. a-b), 76., 80., 81. (második fordulata), 83., 84., 85. a- b), és a 87. pontjaiban meghatározott eseményekről, információkról a szükséges mértékben (veszélyhelyzet jellege, keletkezésének időpontja, helye és a várható következménye) haladéktalanul tájékoztatja a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület (a továbbiakban: RSOE) Diszpécserszolgálatát (1143 Budapest, Mogyoródi út 43., tel.: 469-4164, 06-20-202-7763, fax.: 469-4167). 59. A tájékoztatás során fokozott figyelmet kell fordítani annak pontosságára, gyorsaságára, gondoskodni kell a minősített, illetve személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezések betartására. A tájékoztatás nem sérthet személyiségi jogokat, adatvédelmi előírásokat és folyamatban lévő eljárásban a nyomozás érdekeit.

12 60. Az ORFK Főügyelet a 3. számú mellékletben fel nem sorolt, de a közvélemény tájékoztatása és a veszélyhelyzetek megelőzése érdekében számottevő eseményeket köteles figyelemmel kísérni, értékelni, és amennyiben indokolt, tájékoztatja az RSOE Diszpécserszolgálatát. IX. A Rendőrség munkabiztonsági- és közegészségügyi-járványügyi főfelügyelője részére történő tájékoztatás rendje 61. Jelen utasítás 2. pontjában rögzített szervek ügyeletei az ORFK Főügyeletének jelentenek a 62. pontban megfogalmazott munkabiztonsági, munkavédelmi események, illetve a 63. pontban meghatározott közegészségügyi-járványügyi (munkaegészségügyi) események bekövetkezése esetén. Az ORFK Főügyelet (minden nap 06.00-21.00 óra között, ezen időponton túl bekövetkezett esemény kapcsán az azt követő munkanapon 06.00 órakor) telefonon tájékoztatja a Rendőrség munkabiztonsági, vagy közegészségügyi-járványügyi főfelügyelőjét. 62. Munkabiztonsági, munkavédelmi események: a) a személyi állomány bármely tagját ért súlyos (8 napot meghaladó gyógytartamú) vagy halálos baleset bekövetkezése (függetlenül attól, hogy munkaidőben, szolgálatban vagy szolgálaton kívül következett-e be); b) egyidejűleg 2 vagy több főt érintő (pl.: kiképzési feladatok, gyakorlatok, sportfoglalkozások során bekövetkezett) bármely szolgálati- és munkabaleset bekövetkezése; c) tömeges (3 vagy több főt érintő) szolgálati-, és munkabaleset bekövetkezése; d) a személyi állomány bármely tagjának öngyilkossága (függetlenül attól, hogy munkaidőben-, vagy munkaidőn kívül következett-e be); e) előállított, őrizetes, egyéb fogvatartott bármely okból történő balesete, súlyos sérülése, elhalálozása (pl.: fogvatartott öngyilkossága); f) lőfegyverrel-, és annak használatával összefüggő bármely esemény (pl.: nem szándékosan bekövetkezett lövés), függetlenül attól, hogy bekövetkezett-e sérülés, vagy sem; g) hivatalos személy elleni erőszak, ha az bármilyen sérüléssel járt; h) bármely rendkívüli vagy különleges esemény bekövetkezése, amikor a személyi állomány tagja(i) egészségbiztonsága veszélybe kerülhet vagy sérül (pl.: természeti-, ipari katasztrófa, veszélyes árut szállító jármű balesete, terrorcselekmény, robbantás), vagy az esemény miatt a közvélemény fokozott érdeklődésére lehet számítani (pl.: rendőr sérelmére elkövetett egészségkárosodással járó jogsértések, tömegoszlatások). 63. Közegészségügyi-járványügyi (munkaegészségügyi) események: a) a személyi állomány körében előforduló, a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 39/2007. (OT 29.) ORFK utasítás 1. számú melléklet I. fejezetének 6. pontjában meghatározottak szerint, az 1. számú melléklet II. fejezetében feltüntetett fertőző megbetegedések vagy annak gyanúja; b) a személyi állomány körében előforduló 2, vagy több főt érintő ételfertőzés, ételmérgezés; c) tömeges ételfertőzés, ételmérgezés, függetlenül a bekövetkezés helyétől; d) rendőrségi fogdákban, előállító helyiségekben, vagy őrzött szálláshelyeken bekövetkezett bármely rendkívüli járványügyi esemény, függetlenül attól, hogy a

13 személyi állomány tagját, vagy a fogvatartottakat érinti-e (pl.: tetvesség, rühesség, HIV-, Hepatitis-B-, vagy HCV fertőzött fogvatartott befogadása); e) bármely rendkívüli közegészségügyi-járványügyi esemény során, amikor a személyi állomány tagjának egészségbiztonsága veszélybe kerülhet, vagy sérül (pl.: kábítószeres előállított tűjével történő sérülés-, szúrás bekövetkezésekor, Hepatitis fertőzött vérével történő közvetlen érintkezés, külföldről származó ún. trópusi fertőzések esetén, stb.), vagy az esemény miatt a közvélemény fokozott érdeklődésére lehet számítani. X. Vegyes és záró rendelkezések 64. Az állandó ügyeleti szolgálatot működtető szervek vezetői - kivéve az őrzött szállás és objektumbiztonsági szolgálatok vezetőit - ezen utasítás alapján, külön intézkedésben határozhatják meg a végrehajtáshoz szükséges részletes szabályokat. 65. A Schengen külső határszakasszal rendelkező megyei rendőr-főkapitányságok vezetőinek kivételt képeznek ez alól azok a rendőr-főkapitányságok, amelyek területén lévő határrendészeti kirendeltségek összevonásra kerülnek az illetékes rendőrkapitánysággal állománytábla módosítással kell intézkedniük a határrendészeti kirendeltségeken megfelelő számú ügyeletesi státusz létrehozására. 66. A KŐ parancsnoka, az NNI igazgatója, a KR parancsnoka, az RRI igazgatója és a megyei (fővárosi) rendőrfőkapitányok a 64. pont szerint kiadott intézkedést tájékoztatás céljából az Ügyeleti Osztály vezetőjének megküldik. 67. Az Ügyeleti Osztály vezetője az NTJ tartalmát az aktuális hírigényeknek, valamint a mindenkori közbiztonsági, bűnügyi és határrendészeti helyzetnek megfelelően, az ORFK főigazgatóival egyetértésben határozza meg, illetve módosítja. 68. Az Ügyeleti Osztály vezetője az ORFK főigazgatói információs igényeinek megfelelően, az előírt jelentési kötelezettségen túlmenően, a kialakult közbiztonsági, bűnügyi és határrendészeti helyzet függvényében átmeneti jelleggel a szakirányítása alá tartozó ügyeletek részére egyéb konkrét jelentési kötelezettséget határozhat meg. 69. Az ORFK bűnügyi és rendészeti főigazgatója, valamint az NNI igazgatója tájékoztatja az Ügyeleti Osztály vezetőjét az általuk szervezett olyan akciókról, amelyekbe az ORFK Főügyeletét döntésük alapján indokolt bevonni. 70. Az ORFK és az egyes feladatokban érintett társszervek ügyeleteinek együttműködése külön együttes normák és együttműködési megállapodások szerint történik. 71. A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok a minősített adatok védelmére figyelemmel együttműködés keretében határozzák meg a rendkívüli eseményekkel összefüggő intézkedések megtételében érintett szervekkel a kölcsönös tájékoztatás rendjét. 72. A Rendőrség ügyeleti szolgálatai ellátják a minősített időszakra vonatkozó riasztási, értesítési, készültségbe helyezési és tájékoztatási feladatokat az ilyen helyzetekre kidolgozott tervek szerint.

14 73. A jelentésre kötelezett szervek vezetői intézkednek a 3. számú mellékletben meghatározott eseménykódok alapján a számítógépes adatállományok karbantartására. 74. Az utasítás 35. pontja szerint elkészített és közzétett NTJ-k egy hónapra visszamenőleg történő archiválásáról és visszakeresési lehetőségének megteremtéséről az ORFK gazdasági főigazgatója az utasítás hatálybalépését követő 15 napon belül intézkedik. 75. Az utasítás 2009. szeptember 1-jén lép hatályba. Az utasítás hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) az országos eseménykövető és jelzőrendszer (MONITORING) rendőrségi működtetésére kiadott 35/1999. (VI.25.) ORFK intézkedés; b) az országos eseménykövető és jelzőrendszer (MONITORING) rendőrségi működtetéséről szóló 35/1999. (VI.25.) ORFK intézkedés módosításáról szóló 5/2000. (II.4.) ORFK intézkedés; c) az ORFK és a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület közötti együttműködési megállapodásból adódó rendőri feladatok végrehajtására kiadott 28/2003. (VI.27.) ORFK intézkedés 2/A. pontja, valamint; d) a Rendőrség ügyeleti szolgálata és a közreműködésével teljesítendő jelentési kötelezettség rendjéről szóló 61/2007. (OT 34.) ORFK utasítás; e) a szolgálat ellátása és a jelentési kötelezettség teljesítése terén tapasztalt hiányosságok megszűntetésére kiadott 5/1999. (III.29.) ORFK ÜFV intézkedés; f) a szolgálat ellátása és a jelentési kötelezettség teljesítése terén tapasztalt hiányosságok megszűntetéséről szóló 5/1999. (III.29.) ORFK ÜFV intézkedés módosítására kiadott 23/1999. (XII. 10.) ORFK ÜFV intézkedés; g) az ügyeleti jelentőszolgálat keretén belül történő adatszolgáltatás pontosítására kiadott 1/2001. (I.10.) ORFK ÜFV intézkedés; h) az ORFK Ügyeleti Főosztály vezetőjének 17/1998. (IX.1.) ORFK ÜFV intézkedése módosítására kiadott 12/2002. (VI.21.) ORFK ÜFV intézkedés. Dr. Bencze József r. altábornagy sk.

15 1. számú melléklet a 33/2009. (OT 18.) ORFK utasításhoz A MONITORING II. elrendelésének típusszövege: A Kormány 3379/1991. határozatának IV. pontja alapján elrendelésre került a MONITORING rendszer teljes/részleges alkalmazása az alábbi céllal A rendszer működő képességét és a meghatározott információkat értékelő csoportjához (HM:.., IRM:.., telefax:.. számon, GW:.,MARATON: címen, az összeköttetés megszakadása esetén futár útján kell jelenteni, illetve továbbítani. Elrendelésre jogosult megnevezése: Értesítést adta:.

16 2. számú melléklet a 33/2009. (OT 18.) ORFK utasításhoz Az ORFK Napi Tájékoztató Jelentés továbbítása Az ORFK Napi Tájékoztató Jelentést naponta írásban teljes adattartalommal, sorszámozva, zárt borítékban az alábbi vezetőknek kell kézbesíteni: a) országos rendőrfőkapitány; b) ORFK bűnügyi főigazgatója; c) ORFK rendészeti főigazgatója; d) ORFK Rendészeti Főigazgatóság Ügyeleti és Védelmi Igazgatási Osztály vezetője; e) budapesti rendőrfőkapitány; f) BRFK Központi Ügyelet főosztály vezetője.

17 3. számú melléklet a 33/2009. (OT 18.) ORFK utasításhoz A megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, a KR, az RRI, a KŐ és az NNI vezetői a szerv ügyelete útján jelen mellékletben felsorolt bűncselekményeket, eseményeket, információkat kötelesek jelenteni az ORFK Főügyeletnek az utasításban foglaltak alapján. I. AZ ÁLLAM ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK 1. Az állam elleni bűncselekményeket, azok kísérletét, előkészületét, továbbá, ahol törvény büntetni rendeli, ezen bűncselekmények feljelentésének elmulasztását (Btk. X. fejezet), valamint idegen hatalomnak a Magyar Köztársaság alkotmányos rendje, függetlensége, területi sérthetetlensége elleni fegyveres támadás vagy annak közvetlen veszélyére utaló cselekményeket. 01 K Az állam elleni bűncselekmény II. AZ EMBERISÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK 2. A béke elleni és háborús bűncselekményeket, továbbá - ahol törvény büntetni rendeli - ezen bűncselekmények kísérletét, előkészületét (Btk. XI. fejezet). 02 K Béke elleni és háborús bűncselekmények III. A SZEMÉLY ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Az e fejezetben meghatározott bűncselekmények vonatkozásában jelenteni kell annak tényét is, ha azt családon belüli erőszakkal követték el, illetve, hogy milyen kapcsolatban állt a sértett az elkövetővel. 3. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények közül: a) emberölést (Btk. 166. ), 03A K Emberölés b) emberölés minősített eseteit [Btk. 166. (2)], 03B K Emberölés minősített esetei c) - az emberölés kísérletét, 03 C R Emberölés kísérlete - azonnal, ha az elkövető ismeretlen, 03 C1 K Emberölés kísérlete (ismeretlen elkövető) d) - a testi sértést [Btk. 170. (6) és (7) bek.], ha az életveszélyt vagy halált okozott,

18 03 D1 K Halált okozó testi sértés 03 D2 R Életveszélyt okozó testi sértés - azonnal, ha az elkövető ismeretlen, 03 D3 K Életveszélyt vagy halált okozó testi sértés (ismeretlen elkövető) - a lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel elkövetett szándékos támadást függetlenül attól, hogy sérülést okozott-e vagy sem, 03 D4 K Lőfegyverrel, robb. a., robb. sz.-rel való támadás e) foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetést, ha az halált okozott [Btk. 171. (2) bek. b) és c) pont]. 03 E K Fogl. körében elköv. gondatlan veszély., ha az halált okozott 4. A szabadság és emberi méltóság elleni bűncselekmények közül: a) a magánlaksértést, amennyiben fegyveresen, vagy felfegyverkezve követték el függetlenül attól, hogy sérülést okozott-e vagy sem [Btk. 176. (2) bek. b)-c) pont], 04 A K Magánlaksértés (fegyveresen vagy felfegyverkezve) b) az emberrablást (Btk. 175/A. ), 04 B K Emberrablás c) az emberkereskedelmet (Btk. 175/B. ). 04 C K Emberkereskedelem 5. Egyéb, jelentős hírtartalmú személy elleni bűncselekmények. 05 K Egyéb, jelentős hírtartalmú személy elleni bűncselekmények IV. A KÖZLEKEDÉSI BŰNCSELEKMÉNYEK ÉS ESEMÉNYEK 6. - a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt (Btk. 184. ), - a vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetését (Btk. 185. ) és a közúti veszélyeztetést (Btk. 186. ), - a közúti baleset okozását, (Btk. 187. ), - a járművezetést ittas vagy bódult állapotban (Btk. 188. ), - a járművezetés tiltott átengedését (Btk. 189. ), amennyiben: a) tömegszerencsétlenséget vagy halált okoztak, 06 A R Tömegszerencsétlenséget vagy halált okozott b) segítségnyújtás elmulasztása, ha a sértett meghal, 06 B K Segítségnyújtás elmulasztása, ha a sértett meghal c) kettő, vagy több ember meghalt, avagy halálos tömegszerencsétlenség történt. 06 C K Kettő, vagy több személy meghalt, avagy halálos tömegszerencsétlenség történt 7. A közúton közlekedő gépjárművek tömeges (3 vagy annál több) egy időben, egy helyen, vagy rövid útszakaszon történt összeütközését, függetlenül a sérültek számától,

19 a sérülés súlyossági fokától, a keletkezett anyagi kár nagyságától, ha az a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztette, vagy a forgalomban jelentős zavart okozott. 07 K Gépjárművek tömeges ütközése (3 vagy annál több) 8. A veszélyes anyagot szállító járművek közlekedési balesetét. 08 K Veszélyes anyagot szállító jármű közlekedési balesete 9. Légi jármű balesetét, kényszerleszállását abban az esetben is, ha személyi sérülés nem történt. 09 K Légi jármű balesete, kényszerleszállása 10. Ejtőernyős ugrás, léghajózás, sárkányrepülés, siklóernyőzés során történt halálos sérüléssel járó balesetet. 10 R Ejtőernyős, léghajós, sárkányrepülős, siklóernyős halálos balesete 11. Vízi jármű (úszó létesítmény vagy komp) balesete közül, amennyiben: a) halált vagy tömegszerencsétlenséget okozott, 11 A R Vízi jármű halált v. tömegszerencsétlenséget okozó balesete b) kettő vagy több személy meghalt, vagy halálos tömegszerencsétlenség történt, 11 B K Vízi jármű 2 v. több szem. halálát, halálos tömegszerencsétlenséget okozó balesete c) a baleset következtében a hajóút elzáródott, a jármű elsüllyedt, v. mozgásképtelenné vált, 11 C K Vízi jármű balesete (hajóút elzáródott, jármű elsüllyedt, mozgásképtelenné vált) d) a baleset jelentős környezetszennyezést okozott. 11 D K Vízi jármű balesete miatt jelentős környezetszennyezés 12. Vasúti jármű balesete közül, amennyiben: a) halált vagy tömegszerencsétlenséget okozott, 12 A R Vasúti jármű halált v. tömegszerencsétlenséget okozó balesete b) kettő vagy több személy meghalt, vagy halálos tömegszerencsétlenség történt, 12 B K Vasúti jármű 2 v. több szem. halálát, halálos tömegszerencsétlenséget okozó balesete c) a baleset következtében a vasúti jármű mozgásképtelenné vált, v. a vasúti pályát eltorlaszolja, 12 C K Vasúti jármű balesete(jármű mozgásképtelenné vált, vasúti pályát eltorlaszolja) d) a baleset jelentős környezetszennyezést okozott. 12 D K Vasúti jármű balesete miatt jelentős környezetszennyezés 13. Egyéb, jelentős hírtartalmú közlekedési esemény. 13 K Egyéb, jelentős hírtartalmú közlekedési esemény.

20 V. A HÁZASSÁG, A CSALÁD, AZ IFJÚSÁG ÉS A NEMI ERKÖLCS ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK Az e fejezetben meghatározott bűncselekmények vonatkozásában jelenteni kell annak tényét is, ha azt családon belüli erőszakkal követték el, illetve, hogy milyen kapcsolatban állt a sértett az elkövetővel (A családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtására kiadott 32/2007. (OT 26.) ORFK utasítás). 14. A tiltott pornográf felvétellel visszaélés (Btk. 204. ). 14 R Tiltott pornográf felvétellel visszaélés 15. A nemi erkölcs elleni bűncselekmények közül: a) az erőszakos közösülés minősített eseteit [Btk. 197. (2) és (3) bek.], 15 A K Erőszakos közösülés minősített esetei b) a szemérem elleni erőszak minősített eseteit [Btk. 198. (2) és (3) bek.], 15 B K Szemérem elleni erőszak minősített esetei c) azonnal, ha az a) pontban meghatározott bűncselekmény alapesetét feltűnően durva, erőszakos módon, útonálló jelleggel követik el, 15 C K Feltűnően durva, erőszakos módon útonálló jelleggel elk. erőszakos közösülés d) azonnal, ha a b) pontban meghatározott bűncselekmény alapesetét feltűnően durva, erőszakos módon, útonálló jelleggel követik el. 15 D K Feltűnően durva, erőszakos módon útonálló jelleggel elk. szemérem elleni erőszak 16. Egyéb, jelentős hírtartalmú család, nemi erkölcs elleni bűncselekmény. 16 K Egyéb, jelentős hírtartalmú család, nemi erkölcs elleni bűncselekmény. VI. AZ ÁLLAMIGAZGATÁS, AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS ÉS A KÖZÉLET TISZTASÁGA ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK 17. A választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekményt (Btk. 211. ). 17 K Választás, népszavazás, népi kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény 18. Az államtitoksértést (Btk. 221. ), és annak kísérletét. 18 A K Államtitok megsértése 18 B R Államtitoksértés kísérlete 19. A szolgálati titoksértést (Btk. 222. ) és annak kísérletét.