REGISZTRÁCIÓS FELHÍVÁS

REGISZTRÁCIÓS FELHÍVÁS a Dél-dunántúli Észak-alföldi és Észak-magyarországi Operatív Program keretében Lakhatási integrációt modellező szociális célú településrehabilitációs kísérleti projektek megvalósítása Kódszám: DDOP-4.1.2/B-12 ÉAOP-5.1.1/C-12 ÉMOP-3.1.1/B-12 1

Regisztrációs Felhívás A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) az alábbi regisztrációs felhívást teszi közzé a Lakhatási integrációt modellező szociális célú településrehabilitációs kísérleti projektek című pályázati felhívás előkészítése érdekében. Alapvető cél A szociális célú településrehabilitáció alapvető célja a települések leszakadó részeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. Ezeknek a leszakadó, vagy leszakadással fenyegetett településrészeknek a fizikai állapota erősen leromlott, lakosságcsoportjaik társadalmi helyzete, iskolázottsági és foglalkoztatási színvonala, életkörülményei kedvezőtlenek, a települési és közösségi funkciókkal való ellátottságuk szegényes. A településrész nem része a helyi vagy térségi gazdaságitársadalmi vérkeringésnek, és a többszörös kirekesztettség és szegénység koncentrációjával sokszor együtt járnak a közbiztonság romlásából származó problémák is. Célterület: A fenti folyamatokkal jellemezhető, főként roma népesség által lakott telepek jelentik mind társadalmi, mind fizikai értelemben a legleromlottabb területeket. Ezen telepek helyzete is különféle lehet, leginkább településszerkezeti elhelyezkedésük, a lakásállomány minősége, a közszolgáltatások elérhetősége és az alacsony státuszú népesség koncentrációjának mértéke szerint. Egy adott telepről gondos mérlegelés során a településnek kell eldöntenie, hogy hosszabb távon megtartható-e vagy pedig fel kell számolni. A településrehabilitáció célja mindenképpen a szegregáció további elmélyülésének megakadályozása és a szegregáció oldása. Részcél 2010-ben módosult az ERFA források felhasználását érintő uniós jogi szabályozás 1, lehetővé téve a lakhatási célú műveletek korábbiaknál szélesebb körű támogatását az alábbi feltételekkel: - marginalizált közösségeket céloznak; - integrált programok keretében és - deszegregációs céllal valósulnak meg. Az ERFA rendelet módosítását az indokolta, hogy mindezidáig nem volt lehetséges szegregált lakókörnyezet oldása, felszámolása uniós források bevonásával, mivel ezen forrásokat csak meglévő ingatlanok felújítására, lakáscélú átalakítására lehetett felhasználni, de lakások elbontására és pótlására nem. Ugyancsak a rendeletmódosítás tette lehetővé a nem városi jogállású települések lakásberuházást is tartalmazó komplex rehabilitációs programjának támogatását. Ezek által változatosabb, az akcióterületi megközelítésből (lásd fogalomjegyzék) kiinduló, de azon túlmutató lakáscélú beavatkozásokra nyílik lehetőség. Jelen felhívás célja, hogy a marginalizált közösségeket érintően, azon belül is a térben elkülönült szegregátumok esetében kísérleti programok segítségével modellezze a rendeletmódosítás által lehetővé tett új típusú, deszegregációs céllal megvalósuló, lakáspótláshoz kapcsolódó lakáscélú beavatkozásokat. A lakhatásra irányuló beruházásokat integrált megközelítés (lásd fogalomjegyzék) alkalmazásával szükséges tervezni és megvalósítani, amely megközelítés magában foglalja 1 A 1080/2006/EK Rendeletet módosító 437/2010/EU Rendelet (ERFA Rendelet), valamint a 1828/2006/EK Rendelet 47. cikkét módosító 832/2010/EU Rendelet 2

különösen az oktatásra, az egészségügyre, a szociális szolgáltatásokra, a foglalkoztatásra, közösségfejlesztésre és a közbiztonságra, valamint az elkülönítés megszüntetésére irányuló intézkedéseket. A projekt célja - azon túl, hogy a település szegregált településrészén (akcióterület) olyan beavatkozások sorozata történjen meg, amellyel az ott élők mind társadalmi-szociális körülményei, mind a környezet infrastrukturális feltételei javulnak - az, hogy az intézkedések a szegregáció oldása céljából kilépnek az akcióterületről. Ennek értelmében a többségi társadalomban boldogulni tudó, arra felkészített vagy felkészült családok a település integrált lakókörnyezetébe költözhetnek. Annak érdekében pedig, hogy ezen családok az új lakókörnyezetbe (beavatkozási helyszín, lásd fogalomjegyzék) beilleszkedjenek, az ott élők őket befogadják, támogathatóak a beavatkozási helyszínen is az elfogadást segítő akciók, illetve tevékenységek. 1. A REGISZTRÁCIÓS PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁRA JOGOSULTAK KÖRE Felhívjuk a figyelmet, hogy a pályázó konzorcium egy szegregátum vonatkozásában egy regisztrációs adatlap benyújtására jogosult. Abban az esetben, amennyiben a pályázó településen több szegregátum is található, valamennyit be kell mutatni és részletesen indokolni szükséges a regisztrációs adatlapon nevesített szegregátum kiválasztását. Amennyiben egyazon projekthelyszínre több regisztrációs adatlap kerül benyújtásra, valamennyi elutasításra kerül. Azon szegregátumok, telepek vonatkozásában, melyek a TÁMOP-5.3.6 Komplex telepprogram (komplex humán szolgáltatás hozzáférés biztosítása) pályázati felhívásban támogatást nyertek, jelen regisztrációs felhívásra nem lehet pályázatot benyújtani. Ugyanakkor ugyanazon település más szegregátumára, telepére benyújtható regisztrációs pályázat. Pályázni legalább kéttagú konzorciummal lehetséges, amelynek a lentiekben részletezett feltételeket teljesítő települési önkormányzatot és legalább egy civil/egyházi szervezetet kell tartalmaznia. Konzorciumvezető az önkormányzat és a civil/egyházi szervezet is lehet a két kötelező, a kritériumokat teljesítő konzorciumi tag közül. Kötelező a konzorciumban részt vennie: az adott település önkormányzata (321); és legalább egy szervezet az alábbiak közül, amennyiben teljesíti a jelen felhívásban foglalt kritériumokat: Alapítvány (563,569) Egyesület (522,525,529) Egyházi szervezet (55) amennyiben nincs olyan civil/egyházi szervezet aki teljesíteni tudja a jelen felhívásban foglalt kritériumokat, a konzorciumban részt vehet az önkormányzat intézménye is, a jelen felhívásban foglalt kritériumok teljesítése esetén: Önkormányzat intézményei (322,382) 3

További konzorciumi partnerként pályázhatnak az alábbi szervezetek, amennyiben releváns tapasztalattal rendelkeznek a felhívás tárgyában (GFO besorolással): 1. Jogi személyiségű gazdasági társaság (11) 2. Szövetkezet (121,124,128,129) 3. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (21) 4. Önálló vállalkozó (23) 5. Költségvetési szervek és költségvetési rend szerint gazdálkodó szervek (31,32,35,37,38) 6. Jogi személyiségű nonprofit szervezet (521,525,526,529,55,56,57,594,599) 7. Jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet (62,69) 8. Egyéb gazdasági szervezet (71,72) 9. Helyi önkormányzat (321) Előnyt élveznek azok a pályázatok, melyek a konzorciumba bevonják a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzatot is. A pályázó önkormányzatnak az alábbi vállalások teljesítése és alátámasztása kötelező: - az önkormányzat elkötelezett a szegregáció oldásával kapcsolatban, a projekt keretében vállalja, hogy az arra felkészült családokat a település integrált lakókörnyezetébe költözteti és segíti beilleszkedésüket; - az önkormányzat vállalja, hogy az Irányító Hatóság által rendelkezésre bocsátott szociális szakértővel és a konzorciumi partner civil/egyházi szervezettel együttműködik a projekt teljes szakmai tartalmának (lakáscélú, infrastrukturális, szociális, foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi beavatkozások stb.) kialakításában és megvalósításában. A kötelezően pályázó civil/egyházi szervezetnek, vagy önkormányzati intézménynek az alábbi kritériumok teljesítése és alátámasztása kötelező: - igazolnia kell, hogy legalább 1 évig aktív folyamatos szociális munkát végez/végzett az akcióterületen (közösségfejlesztés, oktatás-nevelés, családsegítés, foglalkoztatás); - vállalja, hogy a projektben legalább az ún. soft elemek tervezésében és megvalósításában aktívan részt vesz a célcsoport bevonásával, és ezekért részben vagy egészben felelős; - vállalja, hogy az Irányító Hatóság által rendelkezésre bocsátott szociális szakértővel és a konzorciumi partner települési önkormányzattal együttműködik a projekt szakmai tartalmának kialakításában és megvalósításában. 4

2. A PROJEKTTEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK: - a lehatárolt akcióterület teljesíti a szegregátum fogalmát és a méltányos lakhatás feltételei nem minden ott élő számára biztosítottak; - az érintett szegregátum nem fedheti le a település egészét, az akcióterület szegregációs mutatói és a település többi településrészének szegregációs mutatói között szignifikáns különbség kimutatása szükséges; - kiterjedésének és az ott élő lakosságszámnak akkora méretűnek kell lennie, hogy a probléma még orvosolható legyen, a beavatkozások által jelentős javulást eredményező fejlesztések valósulhassanak meg és a településen belül reálisan megvalósítható legyen a mobilizált családok integrációja; - a kijelölt akcióterületen legalább 1 éve igazolhatóan folyt folyamatos szociális munka, az ott élő lakosság fel van készülve, vagy legalábbis jelen projekt keretében felkészíthető a lakáscélú és infrastrukturális beavatkozásokra, változásokra; - a projekt keretében kötelező az arra felkészített családok kiköltöztetése a település integrált lakókörnyezetébe szociális bérlakás építése/vásárlása/kialakítása által, az akcióterületen a lakhatásra nem alkalmas lakóépületek megszüntetésével, bontásával összekapcsolva, aminek célja a szegregátum népességszámának csökkentése és ezáltal a szegregáció mértékének oldása; - a tervezett tevékenységeken keresztül kötelező a szegregátum oldására, az integrált környezet megteremtésére irányuló beavatkozások megvalósítása; - a kijelölt szegregátumban az infrastrukturális beavatkozások keretében kizárólag bontási munkák támogathatóak, amennyiben: a szegregátum a későbbiekben teljes egészében felszámolandó, a szegregátum egy része vagy egésze külterületen található, a külterületi rész vonatkozásában a szegregátum szennyezett földterületen helyezkedik el, illetve szomszédosak egészségre káros, lakhatásra alkalmatlan környezettel - semmilyen körülmények között sem kerülhet sor új szegregátumok létrehozását vagy kialakulását eredményező beavatkozások támogatására, még akkor sem, ha az infrastrukturális ellátottság és a lakhatás jobb minőségűvé válik a fejlesztések által (vagyis az akcióterületről kiköltöztetett családokat nem lehet koncentráltan, egy újabb telepszerű képződményt létrehozva a település egy integrált részén összeköltöztetni). 5

3. TÁMOGATHATÓ TEVÉKENYSÉGEK A lakhatási beruházásokat olyan integrált megközelítés keretében kell végrehajtani, amelyek különösen az oktatás, az egészségügy, a szociális ügyek, a közösségfejlesztés, a foglalkoztatás, a közbiztonság erősítése, valamint a térbeli és társadalmi szegregáció csökkentése területén érnek el eredményeket. A lakhatási beruházások csak akkor támogathatóak, ha az integrált megközelítés alkalmazásával a finanszírozandó beruházások a társadalmi integrációt szolgálják. Ennek értelmében csak olyan integrált lakhatási beruházások támogathatóak, amelyek hozzájárulnak a marginalizált közösségek, romák többségi társadalomba történő térbeli és társadalmi integrációjához, és nem járulnak hozzá a szegregációhoz, az elszigetelődéshez és a kirekesztődéshez. Lakhatási célú beruházások (építés, bontás, felújítás, átalakítás, más helyszínre történő mobilizáció megteremtése) nem történhetnek meg folyamatos, intenzív szociális munka, és közösségfejlesztési valamint konfliktuskezelési tevékenység nélkül. Infrastrukturális beavatkozások (ERFA típusú tevékenységek) vonatkozásában alkalmazott alapelvek: - A szegregátum oldása érdekében lakóépületi fejlesztés esetében állami, önkormányzati vagy nonprofit szolgáltató tulajdonába kerülő szociális bérlakás építése és/vagy szociális bérlakássá való átalakítás érdekében megfelelő minőségű lakás/épület vásárlása kizárólag a település integrált lakókörnyezetében támogatható (az akcióterületen nem). Ez kötelező eleme a fejlesztési koncepciónak. Fontos azonban, hogy a szociális bérlakások csak lakáspótlás keretében jöhetnek létre, ami azt jelenti, hogy az akcióterületen a lakhatási szempontból nem megfelelő lakások bontása kell, hogy kísérje a szociális bérlakások kialakítását. - Az akcióterületen lakóépületi fejlesztés esetében állami, önkormányzati vagy nonprofit szolgáltató tulajdonában lévő szociális bérlakások felújítása, komfortosítása lehetséges. Társasházak esetében a közös tulajdonként definiált helységek felújítása történhet meg, illetve az energiahatékonyság növelése érdekében a fűtésrendszer korszerűsítése, külső hőszigetelés és nyílászárócsere. - Az akcióterületen a lakókörnyezet minőségét javító beavatkozások (a terület elérhetőségét javító beruházások, külső és belső közösségi terek közösségi ház, sportlétesítmény, játszótér stb., illetve utak, járdák, közművek, stb.), az egészségtelen környezet problémáinak kezelése, az akcióterületen az élhető lakókörnyezet megteremtése lehetséges. - Az akcióterület megközelítését, ellátását javító út és közműhálózat fejlesztése, amennyiben ez hozzájárul a szegregált terület települési szövetbe való integrálásához. Soft tevékenységek (ESZA típusú tevékenységek) vonatkozásában alkalmazott alapelvek: 1. Bevonás: A programban közreműködők a terepmunkára, a szakszerű szociális támogatás és a kölcsönös bizalom kialakítására építve, az érintett, szegregátumban élő lakosság bevonásával, meggyőzésével, lakásmobilizáció esetén a potenciális beavatkozási területen működő civilekkel, önkormányzatokkal együtt dolgozzák ki az adott helyszínre vonatkozó tevékenységeket. A helyi érdekek és helyi partnerek meggyőzése, bevonása, az esetleges társadalmi feszültségek kezelése nélkül a program nem működhet. Lakásmobilizáció esetén fontos, hogy a befogadó közösséget/közösségeket (ahová a szegregátumból a családokat költöztetik) felkészítsék a programra. 2. Folyamatos szociális munka: A fizikai beavatkozások megvalósításának megkezdése előtt a folyamatos szociális munka feltételeit kötelező megteremteni, és azt fenntartani 6

a program végrehajtása során. A folyamatos szociális munka biztosítja a szegregátumban élő célcsoport felkészítését a projektre, illetve bevonását a megvalósításba. A szerződéskötéstől fogva a projektmegvalósítás teljes időtartama alatt biztosítani kell az aktív szociális munkát (a projekt pénzügyi zárásáig). A szociális munka mindenképpen meg kell, hogy előzze a beruházások megkezdését, annak érdekében, hogy a célcsoport tagjai valóban felkészüljenek a mobilizációra, illetve a beruházások megvalósításában való részvételre. 3. Felnőttképzés: Az akcióterületen élő aktív korú (15-64 éves) lakosság esetében kötelező a hiányzó általános iskolai végzettség megszerzése érdekében a szükséges felzárkóztató képzés megszervezése, igény esetén az érettségi megszerzése, valamint a helyi lehetőségeknek megfelelő, minél több személy esetében az OKJ-szintű végzettség megszerzése. 4. Foglalkoztatás: Az akcióterületen élő aktív korú (15-64 éves) lakosság esetében kötelező a minél nagyobb mértékű foglalkoztatási mobilitás elősegítése, a minél nagyobb arányú tranzitfoglalkoztatás támogatása. 5. Munkaerő-piaci kompetenciák fejlesztése: Az akcióterületen élő aktív korú (15-64 éves) lakosság esetében kötelező a 2006/962/ EK ajánlás alapján minél több személyt a munkaerő-piaci kulcskompetenciákat fejlesztő programokba bevonni. 6. Kora-gyermekkori, gyermekkori és iskolán kívüli fejlesztés és oktatás: Az akcióterületen élő 18 év alatti lakosság esetében kötelező a helyi intézményekkel együttműködve minél több gyermek esetében a minimum két év óvodai nevelés feltételeinek megteremtése, valamint az iskolán, illetve nevelési intézményen kívüli foglalkozások gyermekeknek, fejlesztés, oktatás (tanoda, játszóház, gyermekházkoragyermekkori fejlesztés) megvalósítása minél több gyermek és fiatal esetében. A beavatkozás során biztosítani kell, hogy a szegregált környezetben élő összes gyermek számára elérhető és biztosított legyen az általános iskolába járás. 7. Egészségügyi állapot fejlesztése: A program végrehajtása során biztosítani kell, hogy a szegregátumban élő lakosság legalább a település integrált településrészével megegyező szinten férjen hozzá a minőségi egészségügyi ellátáshoz (különösen a gyermekek és a nők esetében), és a preventív jellegű szolgáltatásokhoz. 8. Közösségfejlesztés: A bevont közösségek esetében el kell érni, hogy a szegregátumokon belüli esetleges feszültségek, csoportközi konfliktusok enyhüljenek, valamint azt, hogy az adott település egésze és a szegregált településrész közötti esetleges konfliktus, társadalmi feszültség oldódjon, megszűnjön. A vonatkozó tevékenységek célozzák meg, hogy a csoportok, közösségek identitása erősödjön, pozitív értékek mentén. Lényeges, hogy a személyes, családi és közösségi felelősségérzet és szolidaritás fejlődjön, minél teljesebb mértékben alakuljon ki kapacitás a részvételre, az érdekképviseletre. 7

4. A BENYÚJTANDÓ DOKUMENTÁCIÓ TARTALMA Az adatlap minden kérdésére kötelező választ adni a rendelkezésre álló információk alapján. Az adatlap célja, hogy felmérje, a pályázó koncepcionális szinten milyen komplex tervekkel, elképzelésekkel rendelkezik a szegregátumban élők társadalmi és lakhatási integrációjára vonatkozóan, illetve mennyire felkészült az eddigi, és a konzorciumi tagok tapasztalatai alapján a tervezett beavatkozások végrehajtására, milyen kapacitásokkal és együttműködési potenciálokkal rendelkezik. Az adatlapon bemutatott fejlesztési koncepcióra alapozva kerülhet sor a későbbi pályázat benyújtására, melynek kialakításához az Irányító Hatóság szociális szakértőt biztosít a nyertes pályázók számára. Az adatlap kitöltése során kérjük a tervezett beavatkozások egyértelmű, világos bemutatását. A projekt koncepciójának pontos, átgondolt és részletes bemutatása javasolt a célok és a tervezett fejlesztési tevékenységek szakmai indokoltsága és megalapozása érdekében. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pályázati felhívás részletes tartalma, a támogatható tevékenységek köre jelen regisztrációs felhívás eredményeit figyelembe véve kerül kidolgozásra. A támogatható tevékenységek, elszámolható költségek pontos körét a pályázati felhívás fogja meghatározni, az abban foglaltaktól eltérő tevékenység, költség abban az esetben sem támogatható, amennyiben a regisztrációt megalapozó koncepcióban szerepelt, és az NFÜ által koordinált szakmai testület nem jelezte kifejezetten az értékelésében annak nem támogathatóságát. Az adatlap mellett további dokumentumok benyújtása is szükséges: 1) Átnézeti, akcióterületi helyszínrajz, valamint fotódokumentáció a fejlesztendő infrastruktúráról (a fotók helye megjelölendő a helyszínrajzon). Abban az esetben, amennyiben a településen több potenciális akcióterület (szegregátum) is van, azokat is be kell mutatni (helyszínrajz, fotódokumentáció). Amennyiben a regisztráció benyújtásakor rendelkezésre áll, a beavatkozási terület (a projekt keretében kialakításra kerülő szociális bérlakások helyszíne) megjelölését is kérjük bemutatni térképen, valamint fotódokumentációt a beavatkozási területen lévő infrastruktúra jelenlegi állapotáról. 2) Amennyiben rendelkezésre áll, Integrált Városfejlesztési/Településfejlesztési Stratégia. Amennyiben a település nem rendelkezik a képviselőtestület által elfogadott IVS/ITS dokumentummal, akkor az esélyegyenlőségi programot, dokumentumot kell benyújtani, amennyiben az rendelkezésre áll. 3) Alátámasztó dokumentumok a pályázó önkormányzat, a kötelező konzorciumi partner szervezet és a konzorcium többi tagjának eddigi releváns tevékenységéről, részletesen kitérve az akcióterületen végzett munkára. 4) Alátámasztó dokumentum a pályázó településen, a tervezett akcióterületen megvalósult, megvalósuló, a célcsoport társadalmi integrációját célzó önkormányzati és civil/egyházi szervezetek eddigi tevékenységeiről. Kérjük, mutassa be és indokolja, hogy a tervezett beavatkozások hogyan segítik elő a szegregáció oldását. Felhívjuk a figyelmet, hogy a tevékenységek összességének teljesítenie kell az integrált megközelítés követelményét (lásd fogalomjegyzék). A projekt koncepciónak tartalmaznia kell azokat a lakáscélú beavatkozásokkal kapcsolatos elképzeléseket, melyek a felkészített, főként roma családok integrált lakókörnyezetbe való mobilizálását teszik lehetővé (érintett lakosság felkészítése az akcióterületen és a beavatkozási helyszínen egyaránt). 8

5. TÁMOGATÁS MÉRTÉKE ÉS ÖSSZEGE OP keretösszeg (millió Ft)* Dél-Dunántúli Operatív Program 360 Észak-Alföldi Operatív Program 500 Észak-Magyarországi Operatív Program 500 *a későbbi pályázati felhívásra vonatkozóan A projektek tervezésénél kérjük, vegyék figyelembe, hogy a későbbi pályázati felhívásban az alábbi támogatási összeg és mérték várható. Ugyanakkor a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség fenntartja magának a jogot, hogy a jelen regisztrációs felhívásban foglaltaktól eltérően állapítsa meg a támogatás mértékére, összegére vonatkozó pontos előírásokat. Támogatás mértéke: 100% Igényelhető támogatás: 100 millió Ft-300 millió Ft. A regisztrációs eljárás során kiválasztott projektek száma régiónként: 1-3 db. 6. A MEGVALÓSÍTÁS ÜTEMEZÉSE Megvalósítás várható kezdete: 2013. június Megvalósítás befejezésének dátuma: legkésőbb 2015. június 30. 7. A REGISZTRÁCIÓ FOLYAMATA A regisztráció célja a pályázati felhívás előkészítése, ennek keretében a várható pályázói kör és a tervezett projektek előzetes megismerése, a pályázói fejlesztési igények felmérése. A jelentkezés az összes elemet tartalmazó, a felhívás mellékleteként csatolt regisztrációs adatlap és mellékleteinek beadásával történik. A pályázat benyújtása 1 példányban elektronikusan (CD), valamint az aláírt adatlap kinyomtatva eredeti példányban kötelező. Ha a benyújtott pályázat hiányos, legalább 7 napos, legfeljebb 10 napos határidő kitűzésével az összes hiány, vagy hiba egyidejű megjelölése mellett a KSZ felszólítja a pályázót a pályázat kijavítására. Hiánypótlásra egyszer lehet felhívni a pályázót. Ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, úgy a hibás, hiányos pályázatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell elbírálni. Felhívjuk a pályázók figyelmét, hogy a hiánypótlás során a hiánypótlási felhívásban előírt módosításoktól eltérő módosítás, valamint a pályázat tartalmi elemeinek változtatása nem lehetséges. Az ilyen jellegű módosítási igények nem vehetők figyelembe. Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a hiánypótlást követően a projekt támogathatóságának megítéléséhez szükséges információk nem állnak teljes körűen rendelkezésre, a projekt elutasításra javasolható! 9

8. A BENYÚJTÁS HELYE ÉS HATÁRIDEJE: A regisztrációs adatlapot (papír alapon és elektronikusan CD-n) 2013. február 4-ig kell postára adni az alábbi címre: DDRFÜ Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 7621 Pécs, Mária u. 3. ÉARFÜ Észak- Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. 4025 Debrecen, Széchenyi u. 31. NORDA Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. 3525 Miskolc, Széchenyi u. 107. A beérkezett adatlapokat az NFÜ által koordinált szakmai testület értékeli és véleményezi a célokhoz való illeszkedés és a kiválasztási kritériumoknak való megfelelés alapján. A döntési javaslat alapján a pályázatról az NFÜ hoz döntést. A döntésről a Közreműködő Szervezet írásban, postai levelezés útján értesíti a pályázót. A pályázók a regisztrációval kapcsolatos szakértői bírálat eredményeiről és a továbbfejlesztésre vonatkozó esetleges javaslatokról értesítést kapnak a végleges pályázati felhívás meghirdetése előtt. Felhívjuk a regisztrációs eljárásra jelentkezők figyelmét, hogy a fent megfogalmazott általános kritériumok valamint a beérkezett regisztrációs adatlapokon megfogalmazott fejlesztési koncepciók figyelembe vételével kerül véglegesítésre a pályázati felhívás. A regisztráción való részvétel és az arról kapott visszajelzés nem jelenti a fejlesztési koncepció automatikus támogatását. A regisztrációs eljárásban való részvétel és az arról kapott pozitív támogatói döntés a később meghirdetésre kerülő pályázati felhívás benyújtási feltétele, a jóváhagyó döntéssel nem rendelkező pályázók elutasításra kerülnek. Támogatásban azonban csak azok a projektek részesülhetnek, amelyek a később kidolgozásra kerülő pályázati felhívás feltételeinek megfelelnek. Azon projektgazdák, akik a regisztrációs folyamat eredményeképpen pozitív elbírálásban részesülnek, megkezdhetik a projektjavaslatok részletes kidolgozását. A projekt végleges tevékenységeinek kialakításához az Irányító Hatóság szociális szakértőt biztosít a pályázók számára, aki a felhívás céljainak ismeretében segít a megfelelő tartalom összeállításában. 10

8. KIVÁLASZTÁSI KRITÉRIUMOK Amennyiben az adott szempontra vonatkozó információk alapján nem dönthető el egyértelműen, hogy a projekt megfelel-e, vagy sem a kritériumban elvártaknak, akkor tisztázó kérdés kerül megküldésre a pályázónak. A tisztázó kérdés megválaszolása során a projekt tartalmi elemeinek módosítására nincs lehetőség. A beérkezett regisztrációs pályázatok az alábbi kritériumok mentén kerülnek értékelésre: A kötelezően előírt kéttagú konzorcium megfelel a felhívásban foglaltaknak; Az akcióterület lehatárolása megfelel a kritériumoknak (lásd fogalomjegyzék: akcióterület, szegregátum); Az akcióterület kiterjedése és lakosságszáma, valamint a kezelendő probléma még akkora méretű, hogy a projekt által jelentős javulás érhető el; A beavatkozási terület megjelölésre került és vannak felkészített, vagy a projektben felkészíthető családok, amelyek alkalmasak az integrált környezetbe való mobilizálásra; A konzorciumi tagoknak bemutatott tapasztalata van a marginalizált célcsoportok, különösen a roma közösségek társadalmi integrációját elősegítő programok (telepfelszámolási program, aktív szociális munka, közösségfejlesztés, nem-formális oktatási nevelési programok) tervezésében és megvalósításában. Előnyt élveznek azok a pályázatok, melyek esetében a tervezett akcióterületen jelenleg is folynak társadalmi integrációt célzó programok és ezek folytatása a jövőben is biztosított/ tervezett; A projekt komplex beavatkozást céloz meg, kellő figyelmet fordít mind a költözésben részt vevők, mind a beavatkozási területen élők felkészítésére, érdemben oldja az akcióterületen kialakult társadalmi szegregációt. 9. FOGALOMJEGYZÉK Integrált városfejlesztési stratégia (IVS): Az integrált városfejlesztési stratégia egy fejlesztési szemléletű középtávot (7-8 év) felölelő dokumentum, célja a városokban a területi alapú, területi szemléletű tervezés megszilárdítása, a városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. Marginalizált közösségek: marginalizált közösségek alatt azokat a térben elkülönülten és koncentráltan, egy tömbben élő hátrányos helyzetű személyeket értjük, akik többszörösen ki vannak kitéve a társadalmi kirekesztődés mechanizmusának. A kirekesztődésük érvényesül a lakóhelyi elkülönülésben, a lakóhelynek az átlagosnál lényegesen rosszabb infrastrukturális és környezeti adottságaiban, a munkaerőpiacról való szisztematikus kiszorulásban, a minőségi közszolgáltatásokhoz (oktatás, szociális ellátások, egészségügy, foglalkoztatás, közlekedés) és egyéb szolgáltatásokhoz való hozzáférés akadályoztatottságában, a társadalmi kapcsolataik beszűkülésében. Integrált műveletcsoport: integrált műveletcsoportnak nevezzük azt, mikor egy adott programon belül fizikai és társadalmi beavatkozások egyaránt megvalósításra kerülnek annak érdekében, hogy a helyben meglévő problémákat teljes körűen kezeljék. Ebben az értelemben integrált műveletnek az a beavatkozás tekinthető, amely képes egyszerre és hatékonyan kezelni a szociális ügyek, a közösség-fejlesztés, az oktatás, az egészségügy, a képzés és foglalkoztatás, a lakhatás és a lakhatási környezet, a közbiztonság, az egyenlő bánásmód javításának elősegítése és a szegregáció megszüntetése terén hozott intézkedéseket. 11

Deszegregáció/térbeli integráció: A beavatkozások eredményeképpen az adott kistérségre/régióra átlagosan jellemző infrastrukturális, oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, lakhatási és közlekedési normák elérése mind az egyén szempontjából mind pedig az eredendően szegregált lakókörnyezet szempontjából, illetve a térbeli elkülönülés csökkenése. Integrált lakókörnyezet: egy településnek a fő településtesten belüli része, melynek társadalmi és infrastrukturális jellemzői a helyi átlagos körülményeknek megfelelnek. A szegregáció lazításának egyik alapfeltétele, hogy a telepen kívülre, a település integrált lakóterületére tudjanak költözni azok a családok, melyek alkalmasak a kiköltözésre. A városi integrált lakóterületen lévő beavatkozási területek esetén a cél az eredeti lakosság jelentős részének a területen tartása. Szintén fontos a lakáspótlásból, költöztetésekből következő új szegregátumok keletkezésének kivédése, ami ugyan magán az akcióterületen belül enyhíti a szegregáció mértékét, de amennyiben egy tömbben találhatók az újonnan felépített/megvásárolt lakások, vagy a költöztetés célterülete maga is szegregálódik, könnyen vezethet a költöztetési folyamat új szegregátum kialakulásához. Fizikai integráció követelményei: a lakhatási körülmények segítsék a társadalmi integrációt, azaz a lakóépület integrált környezetben, az adott település nem-szegregált és a településre jellemző átlagos társadalmi és infrastrukturális adottságokkal rendelkező részén kerüljön kialakításra, a lakás kialakítását tekintve teljesítse a méltányos lakhatás feltételeit, fenntartása legyen költségtakarékos, új építés estén fontos, hogy az épület kialakítása környezetbarát módon történjen. A lakóépületek fejlesztése, építése, átalakítása vagy bontása kizárólag az állam, az önkormányzat, vagy a projektben résztvevő nonprofit szolgáltató szervezet tulajdonában lévő épületeken történhet meg, és olyan esetekben, amikor a célzott fejlesztés nem járul hozzá a szegregációhoz, az elszigetelődéshez és a kirekesztéshez. Társadalmi integráció követelményei: a beavatkozással érintett egyén, család, közösség életminősége javul (a munkaerőpiaci részvétel, a képzettségi szint, az egészségügyi szint és a lakhatási szint javulásának értelmében). Tehát amellett, hogy javulnak a lakhatási körülmények, a szegregációs mutató (képzettségi és foglalkoztatási mutatók) a kiinduló állapothoz képest javul. Amennyiben a település nem rendelkezik IVS/ASZT-vel illetve az új szabályozásnak megfelelő helyi esélyegyenlőségi tervvel sem, akkor a beavatkozásokat az ASZT, illetve a helyi esélyegyenlőségi terv módszertanának követelmény rendszere szerint kell megterveznie, továbbá a településnek a projekt időtartama alatt pedig el kell készítenie a település helyi esélyegyenlőségi tervét. Folyamatos szociális munka: Az integrált műveletcsoportba tartozó tevékenységek végrehajtásának alapvető feltétele, hogy az adott beavatkozás célterületén lakók élet-és lakáshelyzetének javítását célzó intézkedések a folyamatos szociális munka és a célcsoport aktív részvételén alapuló tervezés és megvalósítás eszközeivel kerüljenek megvalósításra (jelenlét típusú program). Ez azt jelenti, hogy már a beavatkozások tervezése, valamint végrehajtása során is a helyi igények feltárására, és az ott élő teljes közösség (tehát nem csak a hátrányos helyzetű, a marginalizált csoportba tartozó személyek) erejére kell épülnie a hosszútávú megoldási stratégiának. A beavatkozások végrehajtása során a lehetőségekhez mérten a célcsoportot a legteljesebb mértékben be kell vonni. Szegregátum fogalma, alaptípusai: Szegregátumnak, szegregált lakókörnyezetnek nevezzük azt a településrészt, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korú lakosságon (15-64 éves lakosság) belül eléri, illetve meghaladja az 50 százalékot. Akcióterület (jogosultsági terület): az a szegregált terület, ahol a marginalizált közösség jelenleg él. Ezen területek a települések Integrált Városfejlesztési/Településfejlesztési 12

Stratégiáinak Antiszegregációs tervében, vagy adott esetben a 2/2012 EMMI rendelet alapján készült helyi esélyegyenlőségi programban, ill. egyéb, a marginalizált közösséget azonosító és problémájukat kezelő, hatályos települési dokumentumban kerülhetnek feltárásra. Amennyiben még nem készült IVS, akkor a területeknek az IVS hivatalos antiszegregációs módszertana szerint kell feltárásra kerülniük. Nem városi jogállású települések esetében a telepek lokalizálását, felmérését célzó kutatások eredményei használhatóak, vagy a helyi szociális ellátó ismeretei, számszerűsített demográfiai, szociális és egyéb segélyezési adatok alapján. Beavatkozási helyszín: a település (esetleg másik település) integrált lakókörnyezete, ahová a lakásmobilizációs tevékenység során az integrációra felkészített családokat a lakáspótláshoz kapcsolódóan létrehozott és/vagy felújított szociális bérlakásokba költöztetik. (Település belterületének nyilvánított területen kívül beavatkozási helyszín nem jelölhető ki.) Lakás fogalma: A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. szerint lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely a) helyiségei; b) közművesítettsége; c) melegvíz-ellátása; és d) fűtési módja alapján valamelyik komfortfokozatba (összkomfortos, komfortos, félkomfortos, komfort nélküli) sorolható. Komfortos az a lakás, amely legalább rendelkezik. a) 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel (ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel), fürdőhelyiséggel és WC-vel; b) közművesítettséggel; c) melegvíz-ellátással; és d) egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) Szociális bérlakás: állami, önkormányzati vagy nonprofit szolgáltató tulajdonban lévő, szociális alapon meghatározott bérleti díj ellenében rendeletben rögzített lakosságcsoport számára elérhetővé tett, közép vagy hosszú távon hatósági vagy nonprofit tulajdonban lévő bérlakás, amely kialakítását tekintve teljesíti a méltányos lakhatás feltételeit. Méltányos lakhatás: a Lakás fogalma alapján meghatározott, legalább komfortos lakáskörülmény. 13