Megtanultam, hogy semmi sem lehetetlen, csak kemény munka és kitartás kell hozzá! interjú Roszik Helgával (I/B), kétszeres felnőtt magyar bajnok szinkronúszóval Név: Roszik Helga Születési hely, idő: Budapest, 1995. augusztus 20. Sportág: szinkronúszás Egyesület: H2O SE Edző: Hámori Zsuzsanna és Rózsa Szandra Eddigi legjobb eredményei: 2011. és 2012. évi felnőtt Országos Bajnokság szóló 1. helyezés; Prága, csapat 2. helyezés; Belgium, csapat, kombinációs kűr 1. helyezés; Düsseldorf, páros 3. helyezés, csapat 3. helyezés; Szlovákia, szóló 1. helyezés, páros 1. helyezés - Mindenekelőtt szívből gratulálunk a legújabb felnőtt országos bajnoki címedhez! Meséld el, hogy kerültél kapcsolatba ezzel a sportággal? - Ez a dolog még egész pici koromban (pontosabban 10 éve) kezdődött. A Farkasréti Iskola uszodájába jártam úszni, de jobban vonzottak a zenés, táncos mozgásformák, mint például a ritmikus sportgimnasztika. A szüleim ragaszkodtak a vízi sportágakhoz, így mindenki igényeit figyelembe véve olyan sportot kerestünk, ami látványos, zenés és vízi is egyben. A volt úszóedzőm ajánlotta a volt egyesületemet, a Honvédot. Eleinte hobbiszinten kezdtem el űzni, az uszoda sem volt túl messze tőlünk. Ez a rövid története, hogy hogyan kerültem a volt edzőm kezei közé, de annyi vallomással tartozom, hogy minden kezdet nehéz, ami az én esetemben sem volt másképp. :) - Légy szíves, mutasd be nekünk, kívülállóknak ezt a Magyarországon nem annyira közismert sportágat! Mit is csináltok ti voltaképpen a vízben? Milyen szakágakban versenyezhettek a sportágon belül? Hogy értékelik a teljesítményeteket a versenybírók? Mettől meddig tart a versenyidény egy évben? - Az egész sportág nagyon összetett, de összességében úgy kell elképzelni, 6
hogy nyolc lány (természetesen nem minden esetben 8) fut 300 métert sprintben egymás mellett, fejjel lefelé és mosolyogva. Természetesen ez teljesen máshogy néz ki a vízben. Ott egy körülbelül 3-4 perces zenére (ezt általában az edzők válogatják össze) egy koreográfiát hajtunk végre, amit előtte hetekig, hónapokig vagy évekig gyakorlunk. Ezekben a percekben a lábunkkal és a karunkkal ki kell fejeznünk a kűr történetét. Ez azért nehéz, mert egyszerre sose tudjuk mind a négy végtagunkat használni. Mindezek mellett a megerőltető és a tüdőt erősen igénybe vevő figurák mellett még az arcmimika is nagyon fontos. A szakágak mint a többi pontozásos sportágban is itt is jellemzőek, de talán ebben a szinkronúszásban több a lehetőség. A legalapvetőbbek a szóló, a páros és a csapatszámok. Ezekhez kapcsolódik a viszonylag újnak számító kombinációs kűr. Ez annyit tesz, hogy egy 5 perces kűrben van szóló, duó, csapat, esetleg trió. Nevezhetnénk ezt az ágat egy mixnek, ami talán a 7 leglátványosabb és legteljesebb képet adja a szinkronúszásról. Ebben a kombinációs kűrben 10 lány vesz részt, míg a csapatban csak nyolcan vagyunk. A következő kérdésre válaszolva a bírók 1-től 10-ig terjedő pontszámot adhatnak. Egy koreográfiát 10 bíró pontoz, öten technikailag pontoznak, öten pedig művészileg értékelik a teljesítményünket. Nálunk nem igazán beszélhetünk versenyidényről, egész évben vannak versenyeink. Van úgy, hogy egymást követően, de előfordul, hogy 2 hónapon keresztül csak alapozunk. Ezek a hazai és külföldi versenyszervezésektől függnek. Amit még esetleg érdekességképp meg kell említeni, hogy a csillogó fürdőruhák és smink mellett van egy dolog, ami fontos a megjelenésben, de szinte senki nem tud elképzelni. Mivel nem szabad, hogy a vízben szétessen a hajunk, ezért étkezési zselatinnal kenjük be, ami messziről ugyan jól néz ki, viszont közelről eszméletlen gusztustalan. Nélkülözhetetlen kellék még
ebben a sportágban az orrcsipesz, ami azért fontos, hogy amikor fejjel lefelé vagyunk a vízben, ne menjen az orrunkba a víz. - Mennyi időt vesz igénybe versenyszezonban az edzés? Hetente mennyit gyakorolsz? - Versenyek előtt jellemzően gyakrabban edzünk, de kevésbé megerőltető ez az edzés, mint alapozó időszakban. Általában hetente 4-5 edzésünk van, melyek 4 óra hosszúak. Ezek mellé jön még a szárazföldi edzés, ami balettból, futásból és kondicionálásból áll. A vízi edzések általában hosszabbak, ugyanis az úszásra és a kűrökre is külön időt kell szánni. - És egy-egy verseny előtt mennyiben változik a felkészülésre szánt idő és módszer? - Verseny előtt már nincs külön tornatermi erősítés, legfeljebb a nyújtásra szánunk még időt. Jellemző, hogy rövidebb az edzés 1 órával, természetesen csak akkor, ha megfelelünk az edzőnek. - Hogyan lehet ezt összeegyeztetni a tanulással? - Most szerencsére nem panaszkodhatom ilyen téren, hiszen régebben, amikor még volt válogatott csapatunk, akkor naponta 8 órát edzettünk, hiszen délelőtt és délután is volt egy-egy 4 órás edzés. Természetesen az Osztrák Iskola, az idegennyelv-tanulás mellett nem tudtam vállalni mindkét edzést. Számomra a tanulmányaim mindig fontosak voltak, viszont szükség volt rám a válogatottban is, ezért az akkori válogatott edzőmmel sikerült egy megállapodást kötnünk, hogy a délelőtti edzéseken hetente egyszer vagyok bent, azzal a feltétellel, hogy mindemellett úgy teljesítek, mint a többi magántanuló lány, aki napi 8 órát edz. Akkoriban nagyon nehéz volt az életem, mert az edzőtársaim féltékenyek voltak rám, hogy nem kellett 8
magántanulónak lennem, és természetesen az iskolában is lógósnak számítottam a sok hiányzás miatt. A mélypont az a két hónapom volt, amikor csak este 7-től kaptunk szabad pályát a Margitszigeten, így 11-ig tartott az edzés, és másnap meg természetesen várt rám az iskola. Még ha nehéz is volt, megtanultam beosztani az időmet, de azért sok kitartást is kaptam ettől a sportágtól. És még ha kemény is volt, boldogan gondolok vissza az eredményekre, amiket elértünk a csapattal, és hogy a végére egy igazán jó közösség lettünk. De összegezve az egészet: megtanultam, hogy semmi sem lehetetlen, csak kemény munka és kitartás kell hozzá! - Mennyiben ismert a tanárok körében, hogy te élsportoló vagy, sőt kétszeres felnőtt magyar bajnok? - Az utóbbi időben szembesültem ezzel a dologgal igazán, de jellemzően a magyar tanárok körében ismertebb ez a dolog, a Nemzeti Sport internetes portáljának és ha jól tudom a Neo FM rádiónak köszönhetően. Nagyon örülök, hogy ezáltal is népszerűbb lesz ez a sportág. - Aki tud a te sikereidről az iskolában, az mennyiben tolerálja (nézi el, veszi figyelembe) az esetleges lemaradásodat a tanárok közül? - Nagyon igyekszem, hogy ne legyenek lemaradásaim, és szerencsére egyelőre ezzel nincs is gond. Nem szeretem a sportra fogni az esetleges gyengébb iskolai teljesítményem, hiszen majd a későbbi életben sem hivatkozhatom a családnál a munkára és a munkában a családra. Mindkettőre próbálok annyi időt szánni, amennyit kell, és nem keverni a kettőt. Ha mégis akad lemaradásom, akkor minden tanár nagyon toleráns velem, és szerencsére az osztálytársaim is nagyon kedvesek, és a leckéket, az órai anyagokat valamilyen úton-módon eljuttatják hozzám. 9
- Jut időd bármire is a tanuláson és a sportoláson kívül? Vannak hobbijaid? - Szerencsére egyre több, és már az időbeosztásomban erre is tudok időt szánni. Lehet, kicsit furcsán hangzik, de ha egy hétig nincs edzés, már hiányzik a mozgás és a víz is, ezért gyakran járok uszodába. Máskülönben próbálok a barátaimmal és a családommal minél többet lenni. Szeretek új dolgokat kipróbálni, megkóstolni, de természetesen nekem is jól jön néha a nyugodt pihenés. Imádok gyerekekkel foglalkozni, és ha hétköznap nincs edzésünk, szoktam edzést tartani is. - Meddig (hány éves korukig) szoktak ebben a sportágban versenyszerűen részt venni az érintettek? - Ezt elég nehéz megmondani, de azt hiszem, olyan 30 éves korig, de általában az élsportolók a családalapításig szokták űzni ezt a sportágat. - Eredmény szempontjából mi számít a csúcsnak ebben a sportágban? - Itthon az olimpiai kvalifikálás számít szerintem a csúcsnak, ami most sikerült 12 éve először a magyar párosnak, akik egyben a barátnőim és csapattársaim. Nagyon sokat dolgoztak, éveken keresztül napi 8 órát együtt, és végül 16 évesen sikerült nekik az olimpiai kvótát megszerezniük. Szerintem ez a csúcs, amit ez a kicsi ország ebben a sportágban teljesíthet. - Mik a további céljaid ebben a sportágban? Mivel lennél elégedett, ha majd egyszer befejezed a versenyszerű sportolást? - Nagyon szeretnék a későbbiekben felnőtt korosztályban hazai és világversenyeken is elindulni. Szeretném, hogy ez a közeg, ami kialakult az utóbbi időben, hosszú távra szóljon, hiszen a csapat a leglátványosabb és legélvezetesebb a szakágak közül. Azzal lennék elégedett, ha a későbbiekben is nagyobb versenyeken vennénk részt, és jó eredményekkel szolgálnánk. Ha kilépek a junior korosztályból, szeretném folytatni a szólót és a párost. Ha ez sikerülne a csapat és az iskola mellett, nagyon elégedett lennék. - Milyen terveid vannak a magánéletben? Van-e már elképzelésed arról, hol szeretnél továbbtanulni, mivel szeretnél foglalkozni a későbbiekben? - Fogorvos vagy gyermekpszichiáter szeretnék lenni, két nagyon eltérő foglalkozás ugyan, de majd meglátjuk, merre visz az élet. - Tegyük fel, hogy öregkorodban visszagondolsz az életedre! Milyennek képzeled el azt? (Család, szakmai és sportsikerek stb.) - Én úgy gondolom, és remélem, hogy nekem ez a sport örök dolog marad az életemben, hiszen ha abba is hagyom, remélhetőleg nem szakad meg a kapcsolatom az edzőtársaimmal és az edzőimmel. Később sem szeretném a kapcsolatomat megszakítani a sportággal és az uszodával, továbbra is szeretnék majd rendszeresen mozogni. Annyi biztos, hogy a gyermekeimnek is egész biztos kell majd egy sportot űzniük rendszeresen. Nem fogom elvárni tőlük, hogy élsportolók legyenek, bár ha azok szeretnének lenni, akkor nem tartom őket vissza. Viszont továbbra is az iskola marad előtérben nálunk. Fuxreiter Tibor 10