2014. május 22. Sajnos Kárpátaljára nem jutottunk ki a háborús helyzetek miatt, ezért el se hittük, hogy helyette a Felvidékre ellátogathatunk. Mindenki nagyon várta korán reggel az indulást. Milyen is lesz kint? Mi vár ránk? Hosszú lesz az utazás? hangzottak a kérdések. 8 óra körül, az óriási csomagokat felpakolva sikeresen el is indultunk. Tállya Az első állomásunk Tállya volt. Tállya 2200 fős település Miskolctól 36 km-re, a Zemplénihegységben. A település korábban Rákóczi-birtok volt. Nevezetes látnivalói közé tartozik a trianoni szerződés emlékére emelt obeliszk, dr. Bártfai Szabó Gyula - Hegyalja szőlőültetvényeinek megmentője szobra és a hímző múzeum, ahova betekintést is nyerhettünk. Itt az úri hímzésről volt szó. Megismerhettünk a az úri hímzés történetét, motívumvilágát és szigorú szabályait. Az úri hímzés elnevezés egy jellemzően magyar hímzésfajtát jelöl, aminek motívumkincse, színösszeállítása is egyedülálló. Ennek az egyedi hímzésnek ma országosan is ismert művelői élnek Tokaj-hegyalján, elsősorban Tállyán. Az úri hímzés a XVI. században alakult ki, és még a XVIII. században is virágzott ez az európai divatoktól jócskán eltérő díszítőművészet. Motívumai egyrészt a Mátyás-kori reneszánsz olasz hatásokat is tükröző, élénk színű növénydíszeiben, centrálisan elrendezett virágmintáiban gyökerezik. Másrészt előszeretettel használta a százötven éves oszmán uralom örökségeként a török motívumokat is nagy egyszínű foltok, keleti spirális inda- és virágdíszek formájában, színes selyemmel, osztott hímzővel, fémszállal varrva, kontúrozva. Olyan szerencsénk volt, hogy találkozhattunk Schneider Imrénével, aki az úrihímzést újra visszahozta a magyar hímzésvilágba. Sokat mesélt nekünk arról, milyen aprólékos munka egy-egy motívum megalkotása. 1
2
Tállya után Széphalomra vezetett utunk, amiről előzetesen osztályfőnökünk sokat mesélt, hiszen diákkorában sokat jártak ide. Emellett felelevenítettük tudásunkat nyelvünk eredetéről, a nyelvújításról és Kazinczy Ferencről. Széphalom Sátoraljaújhelytől öt kilométerre a Hegyköz felé haladva helyezkedik el a község, amelynek eredeti neve Kisbányácska volt. Mai fogalommá vált nevét és ismertségét Kazinczy Ferencnek köszönheti, aki 1794-ben kezdett itt építkezni, de bebörtönöztetése miatt csak 1806-ban költözhetett ide. Ettől kezdve a kis falu a magyar irodalmi-politikai gondolkodás egyik központja lett. Óriási levelezése folytán Kazinczy a kor valamennyi jelentős gondolkodójával kapcsolatban állt, itt futottak össze a haladó társadalmi eszmék, az irodalmi reformtörekvések és a nyelvújítási folyamatok. Kazinczy maga gazdálkodott birtokán, de sokszor méltatlanul nehéz körülmények közt élt. Halála után kívánsága szerint a családi temetőkertben helyezték nyugalomra. Születése 100. évfordulóján a Magyar Tudományos Akadémia megvásárolta a széphalmi kúria kertjét. Szerették volna megmenteni a lakóházat vagy legalább az dolgozószobát is, de erre nem volt mód. Így 1873-ban adták át az Ybl Miklós tervei alapján készült görög templomcsarnokot mintázó épületet, a Kazinczy Emlékcsarnokot. Széphalom már az író életében zarándokhely volt, s ma is a Kazinczykultusz központja. A magyar irodalom legjelesebb alakjai fordultak meg itt, hogy tisztelegjenek a költőfejedelem emléke előtt. Arany János barátjával, Tompa Mihállyal járt itt, Petőfi Sándor Kazinczy Gábor társaságában látogatott ide. 3
Itt elszavalta Tóth Bence Kazinczy A nyelvrontók című versét és Jordán Anikó A mi nyelvünk című verset. A NYELVRONTÓK Rontott, mert építni akart, Palladio; benne Csak rontót látál, vad kora, jó ideig. A művész érzette magát, s Neked én fogok, úgy mond, Törvényt és példát adni, de nem te nekem. S ím áll a roppant csarnok, s bizonyítja: ki több itt, A művész-e vagy a szolgai tompa szokás. ( 1810) A MI NYELVÜNK Isteni bája a szép Hellasnak, római. nagyság, Francia csín, és német erő, s heve Hesperiának, S ti neki semmit nem irígyeltek? Nyelve Homernak S Virgilnek, ha találtok-e mást Európa határin, Mely szent lantotokat ily híven zengve követné? Dörg ő a nem csikorog; fut ha kell, mint férfi fut a cél Nem tört pályáján: de szaladva, szökelve, sikamva. Lángol keble, ajakán mély bánat leble sohajtoz, S mint te, olasz s lengyel, hévvel nyögdelli szerelmét. - Hull a lánc, közelít az idő, s mi közöttetek állunk. megj.( 1836) És lengyel lágyság! titeket szép nyelvem irígyel. 4
Az emlékcsarnokban felkötöttünk egy szalagot, melyre rá volt írva gimnáziumunk neve és hogy honnan érkeztünk. Ezután tettünk egy sétát a parkban. l 5
A mauzóleum után a Magyar Nyelv Múzeumába mentünk. Széphalmon, Kazinczy Ferenc egykori gyümölcsöskertjének helyén 2008. április 23-án megnyílt A Magyar Nyelv Múzeuma. Az Európában egyedülálló intézmény modern és mégis tájba illő impozáns épületét Radványi György Ybl-díjas építész tervezte. A múzeum létesítésének gondolata Dr. Pásztor Emil nevéhez fűződik, aki az egri tanárképző főiskola tudós nyelvésze, a Kazinczy Ferenc Társaság tagja volt. A múzeumban három kiállítótér, 6
könyvesház, szemináriumi terem kapott helyet, valamint egy előadóterem száz kényelmes zsöllyével, korszerű hang- és fénytechnikával, amely alkalmassá teszi hangversenyek, kulturális találkozók, irodalmi estek megrendezésére is. A múzeum rengeteg lehetőséget kínál, hogy nyelvünket minél jobban megismerjük. Nagyon sokat segítenek ezen az interaktív játékok. Ilyen például az akasztófa, szókereső. Minden játékot kipróbáltunk és nagyon tetszettek az oszlopokon elhelyezett táblák, melyek a magyar nyelv játékosságát, humorát idézik. Ezután átléptük a határt és Nagykapos felé vettük utunkat. 7
Nagykapos-ismerkedés Izgatottan vártuk, milyenek is lesznek a határon túli magyar fiatalok.először megmutatták nekünk az iskolájukat, ahol benézhettünk egy-két osztályterembe is.elmesélték nekünk, hogy az iskola udvara egykoriban egy börtön udvarként funkcionált, így még izgisebb volt. Ijesztően hatottak először a magas falak, de a rögtönzött koncerttel rájöttünk, hogy milyen jó is az akusztikája. Ezután egy kis meglepetés fogadott minket. A helyi zenekar játszott nekünk egy pár számot. Mi persze figyelemmel hallgattuk, milyen ügyesek is. 8
Csak saját számokat játszanak. Magyar költők verseit zenésítik meg. Mi is röviden bemutatkoztunk, ízelítőt adva abból a kultúrából, ahonnan jöttünk.betti, Anna és Bogi a matyó népviselet három változatát mutatta be, a szentistvánit, a mezőkövesdit és a tardit. 9
A kis zenés bemutatkozás után csapatokra osztottak minket. Ekkor jött az igazi feladat számunkra. Meg kellett ismernünk a csapattársainkat. Mennyi közös is van bennünk? Nem szeretjük a meleget. Szeretünk sportolni. Éhesek vagyunk. és már gyűltek is a legjobb tulajdonságok. A továbbiakban egy tesztet kellett kitöltenünk, amivel betekintést nyertünk a helyi történetekben, falvak életébe és például, hogy milyen folyók vesznek minket körül. Népszerű váltak népdalaink is, bátran énekeltük őket. Végezetül megpróbáltuk szemléltetni gimnáziumunkat, felvázolni előttük, hogy nálunk miként is folyik az élet. Milyen programokat szervezünk, hogy telnek a hétköznapok és egy pár szóval jellemeztük az osztályközösséget. 10
Fáradtan, de vidáman indultunk Deregnyői szállásunkra,ahol a finom vacsora után elfoglaltuk a szobákat. 11
2014.május 23. Szinte mindnyájunknak kedvenc olvasmánya volt gyerekkorában Gárdonyi Géza Egri csillagok című műve, így izgatottan vártuk, hogy ellátogassunk Dobóruszkára, Dobó István, a hősi egri kapitány sírhelyéhez. Dobóruszka 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Ruska néven említik először, de egyes források szerint már a 13. században is létezett. Első birtokosa Pánk Jakab volt. A 15. századtól a 17. század elejéig a Dobó család birtoka, amely ruszkai előnevét is a községéről vette. 1550 körül a falu lakói reformátusok lettek, katolikus egyházát csak 1601-ben alapították újra. 1553-ban a községben a Dobó családnak várkastélya is állt, amelyről a leleszi konventnek egy Ruszka várába Dobónak írt levele tanúskodik. A Dobók kihalása után a birtok kincstárra szállt, később a Perényi, a Daróczy és a Lorántffy család birtoka. 12
Dobó István életét már előkészítő órán feldolgoztuk, plakáttal és emlékszalaggal tisztelegtünk emléke előtt. Péter bácsi,bár nem történész,de részt vett Dobó sírjának ásatási munkálataiban és nagyon sok érdekességet mesélt, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük. Elmesélte, hogy 2008-ban csontok és a családi ékszerek a helyi templom feltárása közben kerültek elő, az antropológiai és a történeti vizsgálat is valószínűsíti, hogy a várvédő hőst itt temették el. A templom feltárásakor találták meg azt a szentélyt is, ahová feltehetően a Dobó családot temették. A szentélyben több holtestet is találtak, valamint ékszereket. A részletes kutatás egyébként azért indult el, mert az egyik sírt láthatóan kirabolták, így a szakemberek azt feltételezték: fontos személy sírhelyét találták - mondta el PhDr. Ján Chovanec, a kutatást vezető régész. A csontok közül csak kevés maradt meg, ezek is rossz állapotban. A maradványok jellegéből azonban arra következtetett Dr. Papp Ildikó antropológus, hogy egy 65-75 év közötti, 178-180 centiméter magas férfiről van szó, amit a csontok hosszúságából becsültek meg. DNS vizsgálatot nem tudtak végezni, ugyanis az eddig fellelt egyenesági rokonokon nem tudták visszavezetni a rokonsági szálakat, a személyiségi megkülönböztető jegyeket pedig ilyen időtávlatból nem lehet megállapítani. Dobó István sírja alatt egy női maradványt is találtak, aki vagy az édesanyja, vagy a felesége lehetett. Az egri várkapitány csontjai mellett korhű viseletmaradványokat is találtak. 13
Az érdekes előadás után néhányan megörökítettük, hogy itt jártunk. Ismét Nagykaposra mentünk, ahol délutén a magyarságról beszélgettünk és plakátokat készítettünk a Határtalanul programró l és a hazaszeretetről. Nagyon nehéz megfogalmazni,mit is jelent ez a fogalom. A következő gondolatok fogalmazódtak meg bennünk. Nem számítanak az országhatárok,hiszen a hazaszeretet a nemzet tagjai közti vérségi, kulturális, történelmi, nyelvi viszony összetartó ereje. A hazaszeretet olyan, mint a 14
családunk szeretete; más családokénál előrébb való a sajátunk. Mi is így éreztük a nagykaposi diákokkal magunkat, mintha egy család lennénk. A hazaszeretet megjelenik van a művészetekben: jó hatással van a képzőművészekre, zeneszerzőkre, szobrászokra, írókra és egyéb alkotókra. A hazaszeretet fő lényege az összetartozás és a szeretet,nem sovinizmus vagy gyűlölet. A hazaszeretet azt jelenti, hogy nem a határainkat védjük, hanem nyelvünket és kultúránkat, nem támadunk, hanem önvédelemmel védjük, ami a miénk. 15
16
17
A munka után Deregnyőn finom vacsora várt minket, majd esti sétát tettünk a faluban. Csoma László tiszteletes úr mesélt a faluról és szállásunkról. Elmondta, hogy a deregnyői Református Tanulmányi Központ 1991-ben lett megalapítva, Szlovákia dél-keleti részén található a szlovák-magyar nyelvhatáron, Kassától 70 kmre keletre található. Egy 100 és egy 30 személyes konferenciateremmel, konyhával és 13 szobában 50 szálláshellyel rendelkezik. Ellátást egész évben biztosítunk. 18
A Tanulmányi Központot a deregnyői Református Keresztyén Gyülekezet alapította 1991-ben a volt egyházi iskola épületében. Az új épület 1994-2000 között készült el. Az addig eltelt időszakban konferenciák, nyári ifjúsági táborok és egyházzenei kurzusok, egyházi tanácskozások keretében évenként mintegy 2000 személyt láttak vendégül. Nagy konferenciatermével, könyvtártermével, 80 személyes ebédlőjével, valamint 13 szobában 50 szálláshellyel csodálatos létesítmény. Boldogok voltunk, hogy ilyen szép szálláshelyen voltunk. 19
20
2014. május 24. Istentisztelet A szállásunk a helyi református parókia mellett helyezkedett el. Így nap részt vehettünk egy református istentiszteleten is, melyet Csoma László tiszteletes úr tartott. Nagyon szívhezszólóan beszélt a hazaszeretetről, az előző napi munkánál megfogalmazódott gondolatok csengtek vissza szavaiban. Iske Első utunk Iskére vezetett. Iske (más néven Iskelva, szlovákul: Ižkovce) község Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. Kicsi falu, kevesebb, mint 100 lakosa van. Utunk során láttuk a tőle 2 km-re keletre található Vajáni hőerőművet. Egy idős bácsi, Beni bácsi várt minket a falu vezetőivel. Nagyon megható volt, amikor Beni bácsi annyira meghatódott, hogy elsírta magát, hogy Magyarországról ennyien jöttek el őt meghallgatni. Nagyon sok érdekességet mesélt a faluról. a falu neve 1297-ből "Iske" alakban ismert először. 1427-ben "Izke" néven említi oklevél. A 16. század közepén lakói reformátusok lettek. Református egyházát 1619-ben említik először. Előbb Bés leányegyháza volt, majd anyaegyház lett. Iske az egyetlen olyan felvidéki település, ahol fakazetta mennyezet volt a templomban. Emellett tájvédelmi körzet is. 21
Polgármester úr bemutatta a falut és nagyon finom ebéddel vendégeltek meg minket. 22
Beni bácsi 23
Elsétáltunk a Laborc patakhoz is, amiről Beni bácsi a következő mondát mesélte: Amikor Árpád hadai megérkeztek erre a vidékre, itt a Labarc és az Ung folyó összefolyásánál állott Ungnak vára. Ez itt volt Deregnyő mellett. Ebben a várban Labarc vezér székelt, aki meglátva a magyar hadak sokaságát uzsgyi, futásnak eredt. Szaladt is egyenest Zemplén vára felé, hogy ott majd meghúzza magát. De a magyarok sem voltak restek! Nosza legényeim! Kiáltotta el magát Árpád. Ne hagyjátok úgy futni, mert még elkopik a lába! Több se kellett a magyar legényeknek! Uccu neki, kergetőbe vették! Nem is jutott messzire. Amikor Labarcot a magyarok elfogták, azon mód sebtiben fel is akasztották valahol a Labarc folyó partján. Azért nevezik ezt a folyót ma Labarcnak. 24
Lelesz volt a következő állomásunk. Az eddigi szives vendégfogadtatás,kedvesség után nagyon meglepődtünk, mert az itteni tiszteletes a templomhoz érve ránk szólt, hogy ne merjünk fényképezkedni. A falu szélén meredek lejtő peremén álló egykori premontrei kolostor gyönyörű. Az épületegyüttes a 14.-15. században épült a korábbi kolostor helyén. 1533-ban erődítésekkel látták el, 1588-ban megújították. 1623 és 1639 között a bejárati részhez tornyot építettek. A 18. században barokk stílusban építették át, majd 1896-ban renoválták. A keleti szárnyban megnéztük a gótikus kápolnát.. A tiszteletes úr, bár sok érdekességet mondott,érezhetően nem kedvelt bennünket, ezért rossz érzéssel jöttünk el. 25
Királyhelmec volt Lelesz után az uticélunk. Itt csoportokban,az előkészítő óra alapján fedeztük fel a várost. Királyhelmec a Bodrogköz legjelentősebb városa. Királyhelmec területéről már az újkőkorból (badeni/ péceli kultúra), majd a vaskorból (hallstatt - kelták, dákok), a római korból (vandálok) leletei is előkerültek. A régészeti leletek tanúsága szerint területén a szláv időszakban is település állhatott, melynek temetőjét a város határában az Erős erdő déli részén tárták fel. A mai település valószínűleg már a 12. században is létezett. 1214-ben a leleszi 26
alapítólevélben (Helmech - Helmeche) említik először, amikor II. András király Boleszló váci püspöknek adta, majd a leleszi prépostság birtoka lett. 1241-ben Királyhelmecet elpusztították a tatárok. 1323-ban Károly Róbert hívének, Mikcs bánnak adományozta. 1332-ben a pápai tizedjegyzékben Miklós nevű papjával együtt Helmech néven említik, ekkor már állt temploma is. A 14. században az Ákos nemzetségbeliek foglalták el és több évtizeden át maradtak birtokosai. A 15. század elején a Pálóczi család birtoka lett, akik királyi engedéllyel várat építettek ide, egyesek szerint azonban csak nemesi udvarház lehetett. Ekkoriban válik mezővárossá. A várat Szapolyai János 1538-ban más birtokokkal együtt Perényi Péternek Abaúj vármegye főispánjának, felsőmagyarországi főkapitánynak adta. Perényi azonban hintapolitikát folytatott Habsburg Ferdinánd és János király közötti harcokban, hol ide, hol oda pártolt, ezért a várat 1548-ban királyi parancsra lerombolták. Lorántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György özvegye 1654 előtt új várkastélyt épített itt, amelyet 1692-ben udvarházként említenek, valószínűleg a kuruc harcokban pusztult el végleg. 1709-ben pestisjárvány pusztított a városban. A katolikus templom 1757-ben, a református 1787-ben épült. 1831-ben újabb járvány, kolera pusztított. 1848-ban lakói részt vettek a szabadságharcban. A század vége felé újabb kolerajárvány és a szőlőket kipusztító filoxéra sújtotta a várost. A kórház (ma középfokú szaktanintézet) 1895-ben épült eklektikus stílusban, egyszerre a Bodrogközi Tiszaszabályozó Társulás székházával (ma a Bodrogközi és Ung-vidéki Regionális múzeum székháza) és a Társulás szolgálati lakásaival (ma a görög katolikus templom). 1907-ben épült az állami iskola. 1910-ben 2725 lakosából 2719 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Zemplén vármegye része volt. Az első bécsi döntés alapján ismét Magyarországhoz tartozott. A magyar hadsereg 1938. november 6-i bevonulását a zászlódíszbe öltözött város ünneplő lakossága fogadta. A második világháború után Csehszlovákiához csatolták, közigazgatásilag a Bodrogközi járás székhelye lett, mely 1960-ban szűnt meg és ezt követően a Tőketerebesi járás része lett. A római katolikus templommal szemben található mai zeneiskola (többször átépített) épületében halt meg a hagyomány szerint 1660-ban I. Rákóczi György özvegye, Lorántffy Zsuzsanna. A bejárat felett található a Lorántffyak címere. A városi zsinagóga épülete 1840-ben már állt, 1960-ig használták, amikor a kitelepedések következtében elhagyták. A görög katolikus templomot 2004-ben szentelték fel, épülete eredetileg 1895-ben épült. 27
Bár nagyon fárasztó napunk volt, rengeteg élménnyel tértünk vissza deregnyői szállásunkra. 28
2014.május 25. Elérkezett a hazautazás napja.fájó szívvel vettünk búcsút Deregnyőtöl. Uticélunk Borsi volt, Rákóczi szülőhelye, ahol Kázmér Pista bácsi fogadott bennünket. Ha tehettük volna, napokig hallgattuk volna. A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. Feltételezések voltak arra vonatkozóan, hogy korábban is állt itt vár vagy erődítmény, azonban ezt ebben a formában a részlegesen elvégzett régészeti kutatások nem tudták igazolni. A 2006. telén kutatói felügyelet mellett folyt felújítások során az északnyugati sarokbástya emeleti padlószintje alatt feltárt boltozatvállban és lenyomatban egy a jelenleginél magasabb belső szintű, reneszánsz épület maradványait fedezhetjük fel. Így feltételezhetjük, hogy a kastély előzményeként már állott itt egy nívós épület, amelynek építője Henyey Miklós, Zeleméry apósa lehetett. Zeleméri Kamarás István lányának házasságával került a kastély előbb Lorántffy Mihály tulajdonába 1602-ben, majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi birtokok közé. A kastély első írásos említése 1593-ból maradt fenn castellum megjelöléssel.az 1631-ben és 1638-ban kelt helyiségleltárak (inventáriumok) szerint az épületet ekkorra kibővítették a ma is látható északnyugati bástyával és az északi, női termeket magába foglaló palotaszárnnyal.1638-ra az épületet tovább bővítették, megépült a nyugati szárny déli szakasza, egy déli palotaszárny, benne vendégek számára fenntartott szobákkal és feltehetően a ma romjaiban látható déli sarokbástya. Az épülettől délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el, északnyugat felé egy négyköves malom a Ronyva duzzasztott tavával, a töltés előtt kis filagória. A kastély mennyezetei aranyos gombosak, míves kiképzésűek.a bővítést feltehetően Lorántffy Zsuzsanna végeztette el, elsősorban a déli, női szárny kiépítésére koncentrálódtak a feladatok. Érdekesség, hogy ebben az időben az ebédlő palotában a 12 fős asztal mellett egy kis asztalt is találunk, két kis székkel. E "nagypalota" mellett nyílt az "Úrfiak palotája" -a későbbi II. György, erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Mellette a tanító szobája nyílt. 1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta és feldúlta. A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé vezető útjukon szálltak meg, erről a kevés forrás árulkodik, I. Rákóczi Ferenc több fejedelmi intézkedését itt datálta. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg, a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc március 27-én itt született meg.a születésének helye feltehetően az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában, a fejedelemnői lakosztály lehetett. 1684-ben a magyargyűlöletéről hírhedt Kollonich Ignácz jezsuitáinak és a labancoknak kezére került a kastély és minden Rákóczi-birtok. 1688-ban a rebellisek (Thököly seregeinek maradványaként martalóckodó "szabadcsapatok") felgyújtják a labanclaktanyaként szolgáló kastélyt. 1694-ben Rákóczi Prágából való visszatértekor a kastély még romos állapotban volt, egyes helyiségeit elkezdték tatarozni. 1711-ben a szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Henrik tulajdonába került, tőle a Trautschonok vették kézhez, 1780 körül az egri érsek révén az 29
Esterházyak kezére kerül. Később több birtokos kezén fordul meg, de a Lorántffy Zsuzsanna által kiépített reneszánsz udvarház már sosem nyerte vissza eredeti fényét A 20. század elején keleti szárnyát lebontották.az 1940-es évek elején Lux Kálmán és fia Lux Géza végeztek helyreállítási munkákat a kastélyban, és a tervek szerint múzeum kialakítására került volna sor az épületben. A második világháború után a kastély újra Csehszlovákiához tartozott és a 70-es évekig lakásként és raktárként hasznosították. Ezután kezdődött meg az épület kiürítése és műemléki kutatása, valamint a legszükségesebb állagvédelmi munkák elvégzése. 2000-ben elkezdődött a kastély felújítása, amelyet a kis falu polgármesteri hivatala, Szabó Mihály polgármester szervezett, elsősorban szlovák és magyar állami és európai uniós keretek felhasználásával. A terveket a budapesti Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központtól Wittinger Zoltán építész és a kassai prof. phd Pásztor Péter építészmérnök közösen készítette el. A tervek szerint a kastélyban múzeum, konferenciaközpont, könyvtár, internet-kávézó, szálloda és étterem nyílik. 2005-ben több földszinti helyiséget felújítottak, 2006-ban pedig a születés emlékszobája újult meg. Pista bácsi elmondása szerint akövetkező években nagy felújítások várhatók. 30
31
A helyi idegenvezető bácsi nagyon közvetlen és aranyos volt velünk. Kicsit gyorsan beszélt, de annál nagyobb élvezettel mesélt a vár történetéről. Itt elénekeltünk egy dalt a közös összetartásról,melynek címe: Ismerős Arcok- Nélküled, emellett matyó és ung-vidéki népdalokat énekeltünk. Sajnos, kissé el voltunk fáradva, így nem lett tökéletes a produkció, de a hangulatunk felülmúlta az éneklést. 32
Elbúcsúztunk diáktársainktól és utolsó állomásunk felé vettük az irányt. Terebes Tőketerebes (szlovákul: Trebišov) város Szlovákiában a Kassai kerület Tőketerebesi járásának székhelye. Az Andrássy-kastély 1786-ban épült nagyrészt a vár anyagából, a 19. század végén fényűző módon empire neoreneszánsz stílusban építették át. Parkjában a felduzzasztott várárokból csónakázó tavat létesítettek. Itt áll az Andrássy család neogótikus mauzóleuma (épült 1893-ban). Andrássy Gyula grófot elhunyta után a lerombolt vár külső bástyáján kialakított mauzóleumban helyezték végső nyugalomra. A parkban álló Máriaoszlop 1800 körül készült. A múzeum nagyon érdekes volt. Betekinthettünk a régi szokásokba. Kár, hogy legtöbbször szlovákul volt a leírás, de szerencsére a tanárnők tartottak nekünk egy kis beszámolót. A kastély alatt egy boros pince volt, ahol megnéztük hogyan is készítették régen a finomabbnál finomabb borokat. 33
34
35
A négy nap nagyon fárasztó, de rengeteg szép élménnyel teli volt. Köszönjük Ervin bácsinak, gépkocsivezetőnknek, Évi néninek, a Scool Túra vezetőjének, tanárainknak a gondoskodást és türelmet. De legfőképpen a HATÁRTALANUL pályázatnak, hogy másképp, HATÁRTALANUL látjuk a világot. 36
2014. június 10. Miután a délutáni órákban megérkeztek hozzánk a nagykaposi diákok,bemutattuk iskolánkat, majd felkísértük őket iskolánk dísztermébe, ahol megtekinthették legügyesebb rajzosaink kiállítását. Ezek után a Takács István Galériába tettünk látogatást, ahol Lackó Pető Mihály tanár úr kalauzolt végig bennünket az életművön. Takács István Mezőkövesden, törzsgyökeres matyó parasztcsaládban született. A gimnáziumi érettségi után Pestre került az Iparművészeti Iskolába. A festészeti szakra iratkozott be, keserű nélkülözésekkel küzdötte magát előre. Öt évet töltött itt el alapos munkában, mesterségének minden fogását elsajátítva. Származása meg is magyarázza művészetének egészen egyéni és kiváló tulajdonságait: színeinek ragyogó pompáját, dús változatú skáláját. Fajtájától örökölten azt a szédületes fantáziát is, ami különösen nagyobb méretű képeit jellemzi, de innen eredeztethető stilizáló képessége is, ami kisebb festményein tűnik ki, főképpen matyó madonnáin. Egyházművészetét mélyen vallásos szellem és a barokk ízlés mesterkéltségtől mentes átélése jellemzi. Színének drágakőszerű ragyogása, pompás muzikalitása, nagyszerű érzékkel való adagolása, kompozícióinak egyensúlyban tartott megbonthatatlansága, mozgalmas vonalvezetése, szinte kimeríthetetlen képzelőereje mind eleve meghatározta, hogy a barokk templomok festője legyen, s valóban alig van festőnk, aki megközelítőleg is annyira átérezné a barokk lelkiségét, mint ő. Mindezt maga is érezte, s ezért lépett az egyházi festő - kevés mai dicsőséget nyújtó - pályájára. Az egyházi festő misszionárius, ő írja ecsetjével a "szegények bibliáját", ő hirdeti színeivel a szegényeknek az evangéliumot, amit életcéljául maga is megfogalmazott. Különösen bravúros 37
mennyezetképeit látványos gazdagság, magasban lebegő tömegek, égbenyúló távlatok és a föld könnyed összekapcsolása jellemzik. A bibliai és a földi szereplők fölött mindig nyitva áll az ég, az egyház és hazánk szentjeivel. Tökéletes folytatója volt a legnagyobb barokk mestereknek. Képeit gazdag képzelettel helyezte el korunk templomaiba, keze nyomán a templomok falai látszólag megnyíltak és szabad kilátást nyitottak az égi magasságokba. Külön fejezetet érdemelnének még gyönyörű szép matyó madonnái, melyeken a népi ízlés stilizáló művészi bravúrral fémjelzi nem mindennapi tehetségét. Főműve az egri bazilika két kupolafestménye és a magyar stáció képei. Az első kupolafreskója a magyarság hódolatát mutatja be a Teremtő előtt. A nagykupola freskóján az apokalipszis eseményeit egyesíti a művész egyetlen képbe és vetíti a szemlélő elé. A művésznek ez az alkotása az ihletnek, a tudásnak, az érzésnek és a mesterségnek olyan szerencsés elegye, amelyben az ecset valóban varázspálcának bizonyult. Jelentős megbízatásokat kapott a váci és a szombathelyi székesegyházban is. Aki az általa festett több mint kétszáz templomot meg akarná ismerni, annak az egész országot be kellene járni, de megérné a fáradtságot. Északon Sátoraljaújhely, délen Bajaszentiván, keleten Besenyszög, nyugaton Bozsok. Közben természetesen szülővárosának két temploma, ahol szétáradt tehetsége és semmit nem hagyott üresen. Állította: "A feladat nem az, hogy Magyarországra a művészetet behozzák, hanem, hogy itt művészetet, éspedig magyar művészetet kell teremteni". Ezért festett főleg magyar szenteket, magyar embereknek. Mikor pedig 1956-ban biztatták, hogy hagyja el az országot, nyugaton néhány év alatt meggazdagodhat, azt válaszolta, hogy "amíg Magyarországon, a saját hazámban egy darab száraz kenyerem lesz, nem megyek külföldre foszlóskalácsért".munkáiba belevitte szívének egész melegségét, vallásos áhítatát, az egész lelkét, hogy maradandót alkosson. Nem tikkadt el az izmusok útvesztőiben, a sablonok, a dekadencia beteges álmokat hajszoló küzdelmeiben. Lelke mélységének megérző ereje, érzelmi gazdagsága, nagy őszintesége (mely mentes volt minden filozofikus kiagyalástól), mély vallásossága, technikai készsége emelik az egyházművészet legjobbjai közé. Takács Istvánt a freskó éltette. Fogyatkozó erővel is, látástól vakulásig dolgozott, sokszor dideregve a hideg templomokban. A hozzáértők az ország legnagyobb későbarokk festőjének tartják, de ő szerény, talán túlságosan is szerény jellem volt. Nem dörgölődzött sem az egyházi, sem a világi hatalmasságokhoz. Ezért nem is akadt közülük művészetének igazán jelentős támogatója. Egyéniség volt, ezt nem adta fel soha. Művészete és elvei nem képezték alku tárgyát. Soha nem bírált másokat. Az időre bízta a döntést, ami érték megmarad, ami divat elmúlik? A sikerről így vélekedett: "A siker kívülről érdekesnek látszik. Nekem nem jelent semmit. Nem a sikerre vágyom, hanem igényre van szükségem. Arra, hogy érezzem, a munkámra szüksége van valakinek, hogy megértik, s freskóim prédikációként hatnak, sőt valamivel többek is annál. A szó elszáll, azt a napi gondok elfeledtetik, de én azt szeretném, hogy képeim újra áhítatot váltsanak ki, és az ég felé emeljék, reménységgel töltsék meg az emberek lelkét." Szárnyasoltárterv a mezőkövesdi régi templom szentélyébe /40x38 cm, vegyes technika, karton/az egyházi festészet azonban csak egyik - meghatározó - oldala művészi tevékenységének. S hogy az egyházművészeten kívül a festészet egyéb területein is az elsők közé tartozott, bizonyítják ezeken a területeken elért nagy sikerei. A matyóföld és népe iránti 38
szeretete érződik azokon a képein, melyeken a matyó világot örökítette meg, amilyennek fiatalon megismerte, s ahogyan a művész szemével látta a népviseletet és a parasztság életét. Talán nincs is olyan alkotása - legyen az egyházi vagy világi témájú, gyermekét tartó Madonna, vagy csoportkép a dolgozó parasztok életéről -, amelyekben ne lenne valami jellegzetesen matyó, ha másban nem, a színek bámulatos harmóniájában. Kiemelkedő szerepet vállalt a matyó hagyományok megőrzésében, a matyók életének, környezetének hiteles bemutatásában. Így mentette meg festészetében azt a színpompás világot, mely ma már csak múzeumi látványosság. Mintha az Isten napja teljes pompájában ragyogna ezeken a képeken. A színek élnek, világítanak, és hirdetik hitét az élet örök értelmében, bizalmát az emberekben. A színek sajátosan az övéi, ez az, amikor az ő festészete valahogy más, mint a reneszánsz - és más, mint a barokk. Talán úgy lehetne mondani, hogy a szó klasszikussá érlelt értelmében matyó. Takács István nem volt modern festő abban az értelemben, hogy nem hódolt be különféle tiszavirág-életű izmusoknak, de modern annyiban, amennyiben modern a minden idők tanulságait és szépségeit magában egyesítő örök művészet, és minden idők minden emberéhez szólván, a mai ember számára is megvan a maga mondanivalója. Vallotta: "a tiszta hitelű művészet a testnek tápláló kenyér, a léleknek tisztuló felszabadulás". Nagyon érdekes volt számukra ez a látogatás. Nagy érdeklődéssel figyelték a csodás festményeket. 39