2014/02/R Közös szabályok a pénzbeli ellátásokra Tartalom: Mit tehetek, ha az adataimban változás következik be? Mit tehetek, ha nem értek egyet a döntéssel? Fellebbezés Bírósági felülvizsgálat Választás az egyes ellátások között A választás napjának meghatározása Előleg Méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások (táppénz, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) Kinek a részére engedélyezhető méltányosságból pénzbeli ellátás? Mikor lehet biztosított részére méltányosságból táppénzt megállapítani? Méltányosságból milyen összegben és milyen időtartamra állapítható meg táppénz? Mit kell benyújtani a méltányosságból adható táppénz iránti kérelemhez? Milyen esetben lehet a biztosított részére méltányosságból terhességigyermekágyi segélyt, illetve gyermekgondozási díjat megállapítani? Méltányosságból milyen összegben és milyen időtartamra állapítható meg terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj? Mi alapján kerül elbírálásra a méltányosságból adható pénzbeli ellátás iránti kérelem? Ki folyósítja a méltányosságból engedélyezett pénzbeli ellátást? Hova kell benyújtani a méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátás iránti kérelmet? Mit tehetek, ha az adataimban változás következik be? Amennyiben Ön táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban részesül, köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az egészségbiztosítónak, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Így például be kell jelenti a folyósító szervnek, ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy ha a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet folytat. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000,- Ft-tól 100.000,- Ft-ig terjedő összegű az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító. 1
Mit tehetek, ha nem értek egyet a döntéssel? Amennyiben az igénylő nem ért egyet a kérelmének elbírálására jogosult szerv döntésével, úgy fellebbezésre a táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj ügyben hozott döntés ellen is van lehetőség. Fellebbezés A fellebbezés olyan nyilatkozat, amelyben a fellebbezésre jogosult személy a közigazgatási döntésben foglaltakat vitatja, azt sérelmesnek tartja, ezért annak megváltoztatását kéri. A jogorvoslati kérelmek benyújtásáért nem kell illetéket fizetni, mert a társadalombiztosítási ellátás biztosított általi igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. A fellebbezés benyújtására a döntés közlésétől számított 15 napon belüli határidő áll rendelkezésre, és ha a jogosult e határidő alatt nem fellebbez, a döntés jogerőssé válik, vagyis a tartalmát a jövőben már nem vitathatja. Amennyiben az ügyfél igazolhatóan akadályoztatva van a nyitva álló határidőben fellebbezése előterjesztésében, úgy erre vonatkozóan igazolási kérelmet nyújthat be az első fokon eljáró hatósághoz. Az igazolási kérelemmel kapcsolatban az első fokon eljáró szakigazgatási szerv, vagy társadalombiztosítási kifizetőhely dönt. Felhívjuk a figyelmet, hogy a fellebbezést a vitatott döntést hozó szervnél kell benyújtani, de a másodfokon eljáró szervnek kell címezni. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásával kapcsolatos vitatott határozatot hozó (első fokon eljárt) szervhez igazodik, hogy a fellebbezést melyik felettes egészségbiztosítási szerv fogja elbírálni: ha a munkáltatónál működő társadalombiztosítási kifizetőhely hozta az elsőfokú határozatot, akkor a kifizetőhely székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv, ha az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv hozta az elsőfokú határozatot, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) jár el másodfokon. Bírósági felülvizsgálat Ha a fellebbezés elbírálása során hozott másodfokú döntést az ügyfél továbbra is vitatja, a jogorvoslati rendszer lehetőséget nyújt számára, hogy a jogszabálysértő, másodfokú közigazgatási döntés ellen ún. bírósági felülvizsgálatot kérjen. Az egészségbiztosítási igazgatási szerv határozatának bírósági felülvizsgálatát akkor lehet kérni, ha a jogerős döntés jogszabálysértő, illetve a keresetlevelet határidőben nyújtották be. 2
A döntés akkor jogerős, ha ellene nem lehet fellebbezni, vagy az ügyfél már élt a fellebbezési jogával és az ügyet a másodfokú hatóság elbírálta, továbbá az elsőfokú döntés akkor válik jogerőssé, ha a fellebbezési határidő eltelt, de nem nyújtottak be fellebbezést, vagy a benyújtott fellebbezést visszavonták, vagy a fellebbezésre jogosult lemondott e jogáról. Ha valaki lemond a fellebbezési jogáról, akkor nem kérheti az egészségbiztosítási szerv határozatának bírósági felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálatot keresettel kell indítani. A keresetet a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv ellen, a Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címezve. A másodfokú határozat bírósági felülvizsgálatát csak az kérheti, akinek jogosultságát, vagy kötelezettségét a határozat érinti. Az ellátást megállapító határozat ellen benyújtott kereset esetén a határozatban foglaltakat végre kell hajtani, ha a kereset csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik. A betegségi és anyasági ellátással kapcsolatos keresetet a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv ellen kell megindítani akkor is, ha az elsőfokú határozatot nem az a szerv hozta. Tehát ha a kifizetőhely hozta az elsőfokú határozatot, a keresetet a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár ellen kell benyújtani. A bírósági felülvizsgálatra az a közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes, amelynek területén az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv határozatát megtámadó fél (felperes) belföldi lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye található. Felhívjuk a figyelmet, hogy az illetékes bíróságról további információkat a www.birosag.hu oldalon olvashat. Eljáró szerv a saját hatáskörében: Az eljáró szerv a saját döntése alapján, az ügyfél jogorvoslati kérelme nélkül is módosíthatja vagy visszavonhatja a jogszabálysértő döntést. Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált határozat jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították, a határozat közlésétől számított öt éven belül a határozatot módosítja vagy visszavonja az eljáró hatóság. 3
Választás az egyes ellátások között Abban az esetben, ha a kérelmező ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra is jogosult lenne, akkor csak az egyik saját választása szerinti ellátást veheti igénybe. Ha az igénylő ezen ellátások folyósításának ideje alatt újabb ellátásra válik jogosulttá, vagy eredeti választásától eltérően más ellátást kíván igénybe venni, akkor a választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. A választás napjának a biztosított, illetve a szülő által megjelölt napot kell tekinteni, feltéve, hogy a jogosultság feltételeivel már ezen a napon rendelkezik. A választott újabb ellátás a választás napjára visszamenőlegesen járó összegét a folyósító szerv csökkenti az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével. Az ily módon kiszámolt különbözet kamatmentes kifizetésére a csökkentés teljesítését követő három munkanapon belül kerül sor. A korábbi ellátás megszüntetése iránt is az érintett hatóságok intézkednek, oly módon, hogy a megszüntetés napjáról az új ellátást megállapító szerv értesíti a megszüntetni kért ellátást folyósító szervet. A megszüntetésről és a megszüntetés napja után folyósított, levonandó ellátás összegéről a megszüntetett ellátást folyósító szerv értesíti a másik hatóságot, így a szülőnek ezzel kapcsolatban nem szükséges külön kérelmet benyújtania vagy nyilatkozatot tennie. Az, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra és táppénzre, baleseti táppénzre, terhességigyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult. Pl.: Az anya gyermekével gyermekgondozási díjban részesül, és e mellett mivel gyermeke elmúlt 1 éves munkát vállal, betegsége esetén táppénzre lehet jogosult. A szülő a különböző korú gyermekei jogán a gyermekgondozási segélyt, a gyermeknevelési támogatást és a táppénzt, baleseti táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti. Pl.: Az anya első gyermekét otthon gondozza, és gyermekgondozási segélyben részesül. Ezzel párhuzamosan lehetőség van arra, hogy a 2014-ben, vagy azt követően született második gyermekére tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt is igénybe vegyen. 4
Ha a szülő különböző korú gyermekeire tekintettel, az egyik gyermeke után jogosult terhességi-gyermekágyi segélyre vagy gyermekgondozási díjra, akkor a másik gyermeke jogán járó terhességi-gyermekágyi segélyt vagy gyermekgondozási díjat egyidejűleg is igénybe veheti. Pl.: Arra is van lehetőség, hogy ha az anya első gyermekét otthon gondozza, és gyermekgondozási díjban részesül, úgy párhuzamosan a 2014-ben, vagy azt követően született második gyermekére tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt is igénybe vehet. Ha a szülők a közös háztartásban élő több gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozási segélyre, gyermeknevelési támogatásra és táppénzre, baleseti táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra is jogosultak, választásuk szerint a gyermekápolási táppénz kivételével a gyermekek után járó ellátásokat csak az egyik szülő veheti igénybe. Pl.: Az anya terhességi-gyermekágyi segélyre jogosult a 2014-ben, vagy ezt követően született gyermekére tekintettel, ugyanakkor az idősebb gyermek után még jogosult gyermekgondozási díjra. Ha az idősebb gyermekre tekintettel apa is rendelkezik a gyermekgondozási díjra való jogosultság feltételeivel, akkor sem lehetséges, hogy az anya terhességi-gyermekágyi segélyt, az apa pedig gyermekgondozási díjat vegyen igénybe egyidejűleg, függetlenül attól, hogy két különbező korú gyermek után járó ellátásról van szó. A közös háztartásban élő gyermek jogán választásuk szerint a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot. Pl.: Az anya gyermekgondozási díjat kap az egyik gyermekre tekintettel, aki megbetegszik, és kórházba kerül. Az anya gyermeke mellett tartózkodik a kórházban. Amennyiben a másik gyermek is megbetegszik az apa vele gyermekápolási táppénzt vehet igénybe. Pl. Az anya gyermekgondozási díjat kap gyermekére tekintettel. Az anya megbetegszik, és kórházba kerül. Időközben a gyermek is beteg lesz. Ebben az esetben az apa ugyanazon gyermekre, aki jogán az anya gyermekgondozási díjban részesül jogosulttá válhat gyermekápolási táppénzre. A választás napjának meghatározása A táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt ezen ellátások között a jogosultsági feltételek fennállta esetén az ellátásra jogosult személy választhat. Az ellátások között abban az esetben kell a jogosultnak választania, ha egy gyermek van a családban, vagy ha a különböző korú gyermekek 2014. január 1-je előtt születtek. 5
Ezen ellátások közti választás esetén a választott (új) ellátás iránti kérelmet az újonnan választott ellátás iránti igény elbírálására illetékes egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv, illetve társadalombiztosítási kifizetőhely (táppénz, thgys, gyed) vagy az államkincstár (gyet, gyes) szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló (régi) ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. Ha a beszüntetni kért ellátás és a választott új ellátás tekintetében más-más szerv az illetékes, a régi ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelmet az arra illetékes szervhez továbbítja a hatóság. Tehát, ha a választott, új ellátás a gyed/thgys, akkor a kérelmet a munkáltatónál (vagy az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szervnél), ha a választott új ellátás a gyes/gyet, akkor azt a Magyar Államkincstár Területi Igazgatóságánál kell bejelenteni, az addig folyósított ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani. A választás napjának a biztosított, illetve a szülő által megjelölt napot kell tekinteni. Amennyiben valaki egyidejűleg két ellátásra is jogosult, és mindkét ellátás folyósítható részére egyidejűleg, úgy a korábbi ellátást lemondani nem kell, csupán az új ellátás iránti kérelmet kell benyújtani a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező szervhez. Pl.: A biztosított a korábban született gyermekével gyermekgondozási segélyben részesül, de 2014-ben született gyermekére tekintettel terhességi-gyermekágyi segélyt is igénybe kíván venni. Ez esetben a gyermekgondozási segélyt, mivel az ellátásokra egyidejűleg is jogosult, nem kell lemondania. Előleg 1. Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj elbírálása esetén (továbbiakban: pénzbeli ellátás) Amennyiben a pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapításra kerül, azonban az ellátás összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 21 napon belül nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján, de maximum az igénylő részére a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével, előleg megállapítására kerül sor. 2. Baleset üzemiségének elbírálása esetén Amennyiben a baleset üzemisége az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 21 napon belül nem bírálható el és a rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő táppénzre való jogosultsága azonban megállapítható, akkor az igénylő részére a rendelkezésre álló jövedelemadatok alapján, de maximum a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével, táppénz 6
előleg megállapítására kerül sor. Amennyiben a baleset üzemiségének elismerését követően az igénylő részére határozattal baleseti táppénzt állapítanak meg, a baleseti táppénz összegébe a folyósított táppénz előleg összegét be kell számítani. 3. Baleseti táppénz elbírálása esetén Baleseti táppénzre való jogosultság esetén, amennyiben a baleseti táppénz összege az elbíráláshoz szükséges adatok hiánya miatt 21 napon belül nem határozható meg, a rendelkezésre álló adatok alapján, de maximum az igénylő részére a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével baleseti táppénz előleget kell megállapítani. A hiányzó adatok beszerzését követően a baleseti táppénz összegébe a folyósított előleg összegét be kell számítani. Amennyiben az igénylő a pénzbeli ellátás iránti kérelmét, baleset üzemiségének elismerése irányuló kérelemét, baleseti táppénz iránti kérelmét visszavonja, akkor a folyósított pénzbeli ellátás előleget, baleseti táppénz előleget felróhatóságra tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül az igénylő köteles visszafizetni. Amennyiben az előleg folyósítását követően, a pénzbeli ellátást, vagy baleseti táppénzt folyósító szerv megállapítja, hogy az igénylő az ellátásra nem volt jogosult, vagy a részére a jogosan járó pénzbeli ellátás összege, vagy baleseti táppénz összege a folyósított előleg összegénél alacsonyabb, és az a megállapított ellátás összegébe nem számítható be, akkor az igénylő köteles a különbözetet felróhatóságra való tekintet nélkül, a visszafizetésre kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül visszafizetni. Méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások (táppénz, terhességigyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) A társadalmi szolidaritás elve alapján az egészségbiztosítónak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott, és a költségvetés biztosította anyagi keretek között az általános szabályoktól eltérően, méltányosságot gyakorolva táppénzt, gyermekápolási táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat állapítson meg. Kinek a részére engedélyezheti méltányosságból pénzbeli ellátás? Pénzbeli ellátást méltányosságból is kizárólag a biztosítottak részére lehet megállapítani. (A biztosítottak köréről további információkat a Biztosítottak című tájékoztatóban olvashat.) 7
Mikor lehet a biztosított részére méltányosságból táppénzt megállapítani? Rövid biztosításban töltött idő esetén: Ha a biztosítási jogviszonnyal rendelkező beteg a keresőképtelenségét megelőző időszakban rövid biztosítási idővel rendelkezik, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama meghaladja a táppénzre való jogosultság időtartamát. Gyermek betegsége esetén: - Az 1 és 12 év közötti gyermekek esetében, ha a biztosított szülő a gyermek életkorához kötött, jogszabályban meghatározott gyermekápolási táppénzre való jogosultságát kimerítette. A 12 év alatti gyermek ápolására vonatkozó gyermekápolási táppénzt méltányosságból legkorábban a jogszabályban meghatározott jogosultsági idő lejártát követő naptól lehet megállapítani. - Ha a biztosított szülő a 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ha a gyermeket kórházban kezelik, a kórházi kezelése időtartamára, amennyiben a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban. Méltányosságból milyen összegben és milyen időtartamra engedélyezhető táppénz? A méltányosságból megállapítható táppénz folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja, de a méltányosságból megállapított táppénz összege nem lehet magasabb a biztosítási idő figyelembevételével meghatározott mértéknél (60 % vagy 50 %) és a táppénz napi maximalizált összegénél. A biztosítási jogviszony fennállása alatt, a biztosított számára megállapított táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezhető táppénz folyósítás időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet. A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem ad jogot, de az ún. táppénzelőzménybe be kell számítani (1 évet nem haladhatja meg). Mit kell benyújtani a méltányosságból adható táppénz iránti kérelemhez? A kérelemhez csatolni kell: Orvosi Igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről, Orvosi igazolás folyamatos keresőképtelenségről, Igazolás a szülő részére, a 18 éven aluli gyermekkel fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása ideje alatt történő együtt tartózkodásának időtartamáról elnevezésű orvos által hitelesített igazolásokat, a kezelőorvos javaslatát, és 8
a keresőképtelenség várható időtartamára vonatkozó orvosi szakvéleményt. A kérelemnek tartalmaznia kell: a közös háztartásban lakók számát, nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről. Milyen esetben lehet a biztosított részére méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, illetve gyermekgondozási díjat megállapítani? Amennyiben a biztosított szülő a terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel nem rendelkezik. Hallgatói jogviszony alapján igényelt gyermekgondozási díj (diplomás gyed) vonatkozásában méltányosság gyakorlására nincs lehetőség. Méltányosságból milyen összegben és milyen időtartamra engedélyezhető terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj? A méltányosságból engedélyezhető terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosító az általános szabályoktól eltérően is meghatározhatja. A méltányosságból megállapított ellátás időtartama terhességi gyermekágyi segély esetében nem haladhatja meg a szülési szabadságnak megfelelő időtartamot (168 nap), gyermekgondozási díj esetében legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig lehet méltányosságot gyakorolni. Az ellátás alapja terhességi-gyermekágyi segély vonatkozásában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresénél, gyermekgondozási díj esetében a minimálbérnél nem lehet magasabb. Ha azonban a kérelmező (biztosított) tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme terhességigyermekágyi segély esetén a minimálbér kétszeresét, gyermekgondozási díj esetében a minimálbért nem éri el, a tényleges, illetve a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. A méltányosságból megállapított ellátás újabb jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet, ezért ha pl. a biztosított részére a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását méltányosságból engedélyezték, az nem jelenti azt, hogy a kérelmező a gyermekgondozási díjat is kap. Mi alapján kerül elbírálásra a méltányosságból adható pénzbeli ellátás iránti kérelem? A méltányossági kérelem elbírálásánál a következő szempontokat kell az egészségbiztosítónak figyelembe vennie: - a kérelmező biztosításban töltött idejét, 9
- a kérelmező 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamát, - a kérelmező jövedelmi viszonyait és egyéb méltánylást érdemlő körülményeit, - táppénz esetén az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltakat. A méltányossági kérelemnek tartalmaznia kell: a közös háztartásban lakók számát, nyilatkozatot a kérelmező és a vele együtt élők jövedelmi helyzetéről. Ki folyósítja a méltányosságból engedélyezett pénzbeli ellátást? A méltányosságból engedélyezett pénzbeli ellátás összegéről és a folyósítás időtartamáról a Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve értesíti a kérelmezőt. A méltányosságból megállapítható gyermekápolási táppénz iránti kérelmet az OEP bírálja el, és értesíti az igénylőt, az ellátást azonban a foglalkoztató székhelye szerint illetékes Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve folyósítja. A méltányossági ellátást kizárólag az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv folyósíthatja, még akkor is, ha a kérelmező foglalkoztatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik. A méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezés benyújtására lehetőség nincs, a határozattal szemben kizárólag semmisségére [a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 121. (www.njt.hu)] hivatkozva, bírósági felülvizsgálatot lehet kérni a lakóhely/tartózkodási hely szerinti közigazgatási és munkaügyi bíróságnál. Hova kell benyújtani a méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátás iránti kérelmet? Méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátás iránti kérelmet az igénylő foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes Fővárosi/Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervéhez, vagy a Kormányablakhoz kell benyújtani. A méltányossági kérelemmel kapcsolatos eljárás során az elektronikus kapcsolattartást a jogszabály kizárja. 10
JOGSZABÁLYOK: 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (www.njt.hu) érintett szakaszok: 39., 39/B., 50., 52/A., 55/A., 74., 75/A., 80. (3),(6)(www.njt.hu) 217/1997. (XII 1.) kormányrendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról (www.njt.hu) érintett szakaszok: 31/A., 31/B., 31/D. 31/E. (www.njt.hu) 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 98., 109. (www.njt.hu) 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 326. (7), 341. (www.njt.hu) 11