Az álmok szerepe a halál kulturális kezelésében a moldvai csángó falvakban

Peti Lehel Az álmok szerepe a halál kulturális kezelésében a moldvai csángó falvakban Tanulmányomban azt vizsgálom, hogy milyen szerepet tölt be a transzcendens kommunikáció a halál kulturális kezelésében a moldvai csángó falvakban. 1 Az elemzésre kerülő etnográfiai anyagot különböző moldvai csángó településeken gyűjtött álomszövegek képezik. Úgy vélem, hogy az álomelbeszéléseken keresztül a moldvai csángók vallásos világértelmezésének egyik fontos szeletét ismerhetjük meg. A halottak túlvilági létezésének elképzelése, a velük való kommunikáció terének megteremtése, a kommunikáció rituális létrehozásának technikái, túlvilági sorsuk, helyzetük megtudakolásának kísérletei ugyanis ugyanannak a vallásos világképnek a részét képezik. A halál pszichológiai lezáratlanságát követő tudatállapotban a túlvilággal és a halottakkal folyó kommunikáció nem csak az álmok révén történik. 2 A halál gazdag kulturális rendszerének (szokáscselekvések, hiedelmek, a halott megjelenésének tulajdonított különféle jelzések például hang és fényhatások előjelek, amelyek a látomásos tapasztalatoktól szintén nem különíthetők el élesen), elemei közül a következőkben csak az álmokban megjelenő tartalmak elemzésére teszek kísérletet, és csak az álmok vallásos funkciójával kapcsolatos kérdéseket tárgyalok. A hiedelemkör szerkezetével és funkciójával kapcsolatban számomra az a fontos, amely ebből az álmok révén valósul meg. Az álomelbeszélések, álomemlékek (dream memories) 3 kutatása révén az emberek egyéni, belső vallási életének, gondolkodásának a hivatalos vallási intézmények által nem ellenőrzött szeletére láthatunk rá. Az álmokban megjelenő kulturálisan meghatározott szimbólumok és képzetek felfedik, megjelenítik az ezeket álmodó emberek vágyait, kívánságait, az őket foglalkoztató problémákat, aggodalmaikat, életkörülményeiket. 4 Az álomelbeszélések gyűjtése 1 A halotti álmok és általában az álmok létrehozásának rituális körülményeivel, az álmok elbeszélésében jelen lévő genderkülönbségekkel, az álom megosztásának kontextusaival doktori disszertációmban foglalkoztam. Jelen tanulmányban, amely a disszertációm egyik alfejezetének jelentősen lerövidített, némileg átdolgozott változata (Peti Lehel: A transzcendens kommunikáció látomásos formái a moldvai csángó falvakban. Doktori disszertáció. agyar Néprajz és Antropológia Tanszék. Kvár 2010), ezeket a kérdéseket csak utalásszerűen tárgyalom. 2 Harangozó Imre érdekes észrevételeket tett a halottakra bízott üzenetek és a nem hétköznapi tudatállapotban zajló siratás, siratózás közötti kapcsolatról egy északi csángó településen: megérkezve a halottas házhoz, a halott 40 év körüli nő édesanyja, a ház padlójára kiterített lánya teteme mellett hasalt, s a füle mellett halkan siratózott. A jelenlévők egybehangzó véleménye az volt, hogy üzen, az épp 40 napja elhunyt férjének, a halott lány édesapjának szóló üzenetet súgja lánya fülébe. Harangozó Imre: ászvilágra nem kell menjenek át a vizeken? A halottak körüli szokások kapcsolata a túlvilágról alkotott felfogással az észak-moldvai magyarok hagyományában. = Ott hul éltek vala a magyarok Válogatás az észak-moldvai magyarság népi emlékezetének kincsestárából. Szerk. Harangozó Imre. Ipolyi Arnold Népfőiskola, Újkígyós 2001. 153 180. A szerző tereptapasztalatai nyomán arra a következtetésre jutott, hogy a siratás, siratózás nem a hétköznapi tudatállapotban lejátszódó folyamat. A sirató személy egyfajta révült, emelkedett tudatállapotba kerül. [ ] indemellett még két-három konkrét segítő személy is jelen van, aki mintegy koreográfiaszerűen, a normál tudatállapotba való visszatérésben nyújt segítséget. Uo. 170. 3 Lohmann, Roger Ivar: Supernatural ncounters of the Asabano in two Traditions and Three States of Consciousness. = Dream Travelers: Sleep xperiences and Culture in the Western Pacifi c. d. Roger Ivan Lohmann. New York: Palgrave acmillan. 2003. 11. 4 Hollan, Douglas: The Cultural and Intersubjective Context of Dream Remembrance and Reporting: Dreams, Ageing, and the Anthropological ncounter in Toraja, Indonesia. = Dream Travelers 169 188. 169; Crawford,

AZ ÁLOK SZRP A HALÁL KULTURÁLIS KZLÉSÉBN A OLDVAI CSÁNGÓ FALVAKBAN 43 révén ugyanakkor a vallásos világkép olyan összetevőire is fény derülhet, amelyekkel a vallásos világkép struktúrájára, működésére irányuló más módszertani alapelveket érvényesítő kutatások során nem biztos, hogy ráirányul a figyelem. Például a halálkultusz fontos elemei, túlvilágképzetek, a ária-kultusz aspektusai stb. mind-mind tükröződhetnek az álmokban, vagy csak az álmokban jelennek meg és válnak az álomelbeszélések révén a vallásos képzetrendszer részévé. Sylvie Poirier úgy véli, hogy az álmok a vallásantropológia számára királyi utat képeznek: nem a tudattalan megközelítéséhez, ahogy Freud gondolta, hanem a kulturális ontológia és episztemológia megismeréséhez. 5 Az álmok és látomások révén szerzett élmények egy a kulturális minták által befolyásolt, ám az individuális kreativitásnak is teret engedő, nyitott interpretáció révén válnak jelentést hordozó tapasztalatokká. A vallásos élmény és elbeszélése egyaránt kulturális konstrukció, amelyet minden ember egyéni hiedelmei és szimbolikus magyarázórendszere segítségével épít fel. A ichele Stephen által vizsgált új-guineai mekeo népcsoport látomásos álmai (visionary dreams) a szimbolikus képzeletbeli világok meglepő gazdagságáról és változatosságáról tanúskodtak. A túlvilágról mindenki egyéni módon álmodott, amely teljes mértékben sosem egyezett meg a misszionáriusok tanításaival vagy a tradicionális vallás képzeteivel, sem pedig mások álmaival. ichele Stephen szerint ezek az álmok az sugallják, hogy a vallásos képzetek nem megkérdőjelezhetetlen lenyomatokként funkcionálnak, hanem minden ember egyéni álmainak kreatív folyamatán keresztül egy sajátos szimbolikus univerzumot épít fel, amely kulturális és fizikai környezetére jellemző vallásos képzetek és motívumok idioszinkretikus kombinációjából áll. 6 Az életvitel és az érzelmi élet, a hitélet hasonló szituációi a szakrális kommunikáció hasonló élményeit és élményelbeszéléseit hozhatják létre, mégis az egyéni, szubjektív álom- és látomáselbeszélések igen változatosak. 7 Az egyén élethelyzetének sajátosságai, az individuális kreativitás, a mentális képzelőerőt foglalkoztató problémák, a helyi vallásosság képzetrendszere és az erre hatással lévő vizuális, olykor globalizált vallásos reprezentációk, az egyházi megerősítés mind-mind szerepet játszanak e hangsúlyozottan egyéni élmények létrejöttében és elbeszélésében. Patricia: Women's Dreams in arly odern ngland. = Dreams and History: The Interpretation of Dreams from Ancient Greece to odern Psychoanalysis. ds. Daniel Pick Lyndal Roper. London New York: Routledge. 2004. 91 103. 92. 5 Poirier, Sylvie: "This is Good Country. We are Good Dreamers". Dreams and Dreaming in the Australian Western Desert. = Dream Travelers i. m. 107 125. 108. 6 Az álomkutatás magyar néprajzi irodalmának áttekintéséhez lásd Gryneus Tamás: Látomások túlvilági élmények a mai magyar szájhagyományban. = Boldogasszony ága. Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk. rdélyi Zsuzsanna. Szent István Társulat. Bp. 1991. 143 180; Szacsvay Éva: A látomások természetéről. = A megfoghatatlan idő. Tabula Könyvek. Szerk. Granasztói Péter Szeljak György Tasnádi Zsuzsanna. Néprajzi úzeum. Bp. 2008. 197 215. Az erre vonatkozó antropológiai irodalom bemutatását lásd Pócs Éva: Transz és látomás urópa népi kultúráiban. = ksztázis, álom, látomás. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Szerk. Pócs Éva. Balassi University Press. Budapest Pécs. 2008a. 15 56; Keszeg Vilmos Peti Lehel Pócs Éva: lőszó. = Álmok és látomások a 20 21. századból. Szöveggyűjtemény I. Szerk. Keszeg Vilmos Peti Lehel Pócs Éva. L'Harmattan PT Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék. Bp. 2009. 7 49; Peti Lehel: i. m. 2009, 2010; Stephen, ichele: "Dreaming is another Power!": The Social Signifi cance of dreams among the ekeo of Papua New Guinea. Oceania, Vol. 53., No. 2., 1982.106 122. 120. 7 Pócs Éva: Rajtunk is történt nagy csoda. Beszélgetések és elbeszélések a természetfelettiről. = Vannak csodák, csak észre kell venni. Helyi vallás, néphit és vallásos folklór Gyimesben 1. Szerk. Pócs Éva. L'Harmattan, PT Néprajz- Kulturális Antropológia Tanszék. Bp. 2008b. 279 351. 305.

44 PTI LHL Az elemzett néhány etnográfiai elbeszélés esetében időnként nehéz eldönteni, hogy egy bizonyos vallásos élményre látomásban vagy álomban került-e sor. Az arra irányuló kísérlet, hogy a külső megfigyelő megkülönböztesse őket, a kutatott kultúra tagjainak szemszögét illetően akár értelmetlennek is tűnik. 8 Az álmok és látomások nem mindig különülnek el az élmény megtapasztalásának fenomenológiai jelentőségét illetően sem. 9 z a megállapítás a moldvai csángók vallásos tapasztalatára vonatkoztatva is igaz. Az álom és a látomás egyaránt a természetfölötti világról való tájékozódás, a túlvilági lényekkel való kommunikálás eszköze. A bennük előforduló kulturális tartalom és szimbolika, az élmények kultúraspecifikus és egyetemesen előforduló, archetipikus vonása is hasonló, vagy akár azonos is lehet. Technikai jelentkezésük feltételeinek különbözősége ellenére a két kategóriába sorolt élménytípus szociokulturális szempontból gyakran azonos funkciót tölt be. egtapasztalásuk fenomenológiai jelentősége nemcsak hogy nem mindig válik külön az adatközlők számára, de episztemológiai státusuk is gyakran azonos. Az álmok a világ legtöbb kultúrájában a halottakkal való kommunikáció terét teremtik meg. Kultúrájuknak, hitüknek, korszakuknak megfelelően az emberek túlvilági létezést tulajdonítanak a halottaknak, leírják tartózkodási helyüket, ily módon elképzelik sorsukat, amelyet maguknak remélnek, vagy amelytől félnek. zért a halál képzete, a halottak visszatérése a túlvilágról egyetemes módon a társadalmak vallásos elképzeléseinek fontos részét képezi. 10 A halál kulturális kezelése a halál lehetőségének felmerülésével elkezdődik, amely a halál bekövetkezte után sem zárul le. 11 Ahogy az élők befolyásolhatják a halottak túlvilági sorsát, úgy a halottak is beavatkozhatnak az élők világába. i több, az élők felelősek a halott túlvilági sorsáért is. aría Cátedra egy észak-spanyolországi katolikus népcsoport (vaqueiros) halálkultúráját vizsgálva ír arról, hogy az élők kötelezettsége a halottal szemben nem zárul le a temetéssel. Az élőknek meg kell oldaniuk a halottak problémáit is. 12 A halottak és az élők egy közösséget alkotnak, a köztük lévő kommunikáció pedig áldozathozatalok, a halottaknak tulajdonított jelek és álmok révén történik. 13 A hosszan tartó, súlyos betegségek idején a halál fenyegetése közeli realitássá válik. A moldvai csángó folklórban a meghalás és Szent ihály arkangyal között kapcsolat van, a meghalást Szent ihály megjelenéséhez kötik. oldva-szerte elterjedt hiedelem, hogy az ember nyakát halálakor Szent ihály arkangyal kaszával vágja el. 14 A csángók szerint a haldokló látja Szent ihályt. z a motívum a haldoklások szemtanúivá váló személyek beszámolóiban is jelen van, amikor a haldokló viselkedéséből vagy szavaiból arra következtetnek, hogy látja Szent ihályt, mint például a következő, lészpedi elbeszélésben. 8 Stephen, ichele: Dreams of Change: The Innovative Role of Altered States of Consciousness in Traditional elanesian Religion. Oceania, Vol. 50., No. 1. 1979. 3 22. 5. 9 Bourguignon, rika: Dream and Altered States of Consciousness in Anthropological Research. = Psychological Anthropology. d. F. Hsu. Cambridge, ass: Schenkman. 1972. 427. 10 Schmitt, Jean-Claude: Vii şi mortii in societatea medievală. ditura eridiane. Buc. 1998. 9. 11 Cátedra, aría: This World, Other Worlds. Sickness, Suicide, Death, and the Afterlife among the Vaqueiros de Alzada of Spain. Chicago London: The University of Chicago Press. 1992. 255. 12 Uo. 261. 13 Stewart, Pamela J. Strathern, Andrew J.: Dreaming and Ghosts among the Hagen and Duna of the Southern Highlands, Papua New Guinea. = Dream Travelers 43 59. 55. 14 Tánczos Vilmos: zer level ezer angyal közepibe Angyalkultusz a moldvai csángó folklórban. = Démonok, látók, szentek. Vallásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben. Tanulmányok a transzcendensről VI. Szerk. Pócs Éva. Balassi Kiadó. Bp. 2008. 147 180. 172; Harangozó Imre: i. m. 157.

AZ ÁLOK SZRP A HALÁL KULTURÁLIS KZLÉSÉBN A OLDVAI CSÁNGÓ FALVAKBAN 45 Aszondják, hogy a hót le van feküve, s ő vigyázkodik. S mondják, hogy: Hova néz maga? it látsz? Nem mondja meg, mer ő lássa Szent ihályt, hogy jár körülle, hogy el akarja venni. gy ember vót, hogy nyútotta a kezit, hogy fogja meg. it keres? Há, né, hogy jár mellettem! Né, né, né! [ ] Látta Szent ihályt. 15 A motívum az északi csángó falvakban is előfordul: Az én apámat kérdték [halála előtt], lát valamit? ondta: Van egy nagy ember mellettem, sz nincsen vojém (nem szabad) mondjak szemmit. Há. Így mondta. 16 Szent ihály megjelenése a halál pillanatában nemcsak sztereotip szövegmotívumként, hiedelemmondaként, de a közvetlen tapasztalatokon nyugvó halálközeli élményekről (near death experience=nd) szóló látomáselbeszélésekben is előfordul. gy lészpedi asszony kislány korában súlyos balesetet szenvedett. Játék közben testvére véletlenül leforrázta. Súlyos betegen egyszer azt látta, hogy megjelent Szent ihály kaszával a kezében. Ijedtségében anyjáért kiáltott, aki megragadta és visszahozta. i játszottunk, hatéves voltam, játszottunk, s nálunk főtt az izé, az ótott, a kocsonya, na, s mi játszottunk a húgommal. S ez a húgom, néném, melyik odajártak héjza, ez tette a tüzet. Akkor alatt voltak azok a konyháink, miféléink, plitjeink. S én, hogy rossz voltam, ugye, rossz leányka voltam, mert ugye játszottunk, futkostunk, budukáltunk, keresztülbuktam így mellette, s akkor ő csudájában engem realökött a fazékra, amibe főzte mámá az ótotot. S engem realökött, s akkor az a forró víz, miféle, húslé reám ömlött. S akkor én olyan beteg vótam, hogy megláttam Szent ihályt. S akkor kezdtem rikojtozni, így ahogy voltam, így az ágyba, há így a falon megláttam, jött a kaszával, s akkor én fogtam rikojtozni: ámé, mámé, ne hagyjanak, mámé, jön az ember, egy csúf ember. [ ] Csúf volt, csak a csontok voltak, s egy nagy kasza a kezibe. S én akkor fogtam jajgatni, s mámám reám szökött, s így visszavett, visszahúzott. Immá jött, hogy vigyen el, s akkor visszahúzott. [ ] Aszondta, hogy ő viszi az embereket, ő a ihály, ő Szent ihály. [ondta az ember?] Igen. S akkor én fogtam kiáltani, rikojtozni, s akkor mámám megragadott s visszahozott. 17 gy másik lészpedi asszony azt álmodta, hogy Szent ihály egy alkalommal a fejénél állt. Álmát úgy értelmezte, hogy ha Szent ihály a lábához állt volna, biztosan magával viszi, azaz meghalt volna. Ha a lábaidhoz állott, akkor nincs miért bízzál, mert meghalsz. Nekem a fejemnél volt, hogy én még helyrejöttem ennyire. [Szent ihály volt?] Gondolom, ő kellett legyen. Ha nem vitt el, akkor ott volt a fejemnél. 18 halálközeli élmények kulturálisan mintázott vonásai több lészpedi asszony álomelbeszélésében is előfordulnak, amelyekben arról számolnak be, hogy betegségük idején Szent ihály arkangyallal álmodtak. 19 Szép fiatal legényként álmodta meg Szent ihályt többször is az az asszony, akit betegsége miatt a halál gondolata intenzíven foglalkoztatott. iután álmát másokkal is megosztotta, 15 ititel ária (1931), Lészped, 2007. augusztus 5. 16 Sescu aria (1934), Szabófalva, 2001. július 10. Vajda András és Szabó Csilla gyűjtése. 17 Puskás Anna (1936), Lészped, 2001. július 8. Papp Éva, Sebestyén mese gyűjtése. 18 Fazakas (Colonel) Katalin (1936), Lészped, 2001. július 9. Papp Éva, Sebestyén mese gyűjtése. 19 A halálközeli élmények, látomások és álmok pszichobiológiai feltételei lehetnek azonosak vagy hasonlók. A haldoklás, betegség, eszméletvesztés, képzelt vagy az emlékezetben feltörő látomásszerű élmények jelentkezése neuro- és pszichobiológiai feltételeinek taglalása meghaladja jelen elemzés lehetőségeit.

46 PTI LHL azt a magyarázatot kapta, hogy vélhetően az őrzőangyalát látta. Álmát azonban később úgy értelmezte, hogy mégiscsak Szent ihály látogatta meg, aki arra figyelmeztette, hogy mindjárt jön a kaszával, azaz közeleg a halála. A halál eufemizálódott azáltal, hogy Szent ihály arkangyalt szép férfiként álmodta meg, aki álmában férjhez akarta vinni. lmondta, hogy Szent ihály olyan volt, mint ahogy egy könyvbeli fényképen látható. Szent ihály alakjának ábrázolása és az álombeli kép hasonlósága között tehát okozati összefüggés van, mint ahogy azt más kultúrákban végzett antropológiai kutatások is kimutatták például a hallott prédikációk képeinek álomban való megjelenésekor. 20 Az esküvő és a halál képzete között a moldvai folklórban is kapcsolat van, amely más álomelbeszélésekben is előfordul. Én álmodtam, tudja, mit láttam én: már ketszer láttam én. Szép, szép, szép legény, hogy annak párja nincs a földön. Olyan szép legényt láttam. Ketszer. [Hogy nézett ki?] Szép, szép. Szép kannakék ingbe. Tudja, mi a kannakék? Világoskék. S akkor abba az ingbe, s akkor azt mondja nekem: Én eljöttem, hogy vigyelek el. ondom: Há hogyhogy? ngem vigyen férjhez? ondom: Én nem tudok férjhez menni, nekem férjem van. Nem baj az, mert attól én mindcsak elviszlek. Na, megébredtem úgy, na elvesz, elvesz. Akkor még valamennyi időre hát esmént álmodom. Akkor azt mondja: Ne gondold, hogy itt maradsz, én téged mindcsak elviszlek. ikor viszen el, nem tudom. S akkor aszondták, akiknek még mondtam, hogy az őrzőangyalom kellett legyen. Hogy olyan igazán elvisz, tudja, hogy férjem van, méges engemet vegyen el, hát miért vegyen el? S há kell legyen, az őrzőangyal. De nagyon szép, szép, szép, szép. [ ] Szép kék szemei, szép balán, szép fehér orcájú. Szép volt erőst. Nem tudom kimondani azt a szépséget, amit én láttam. [ostanában tetszett ezt álmodni?] Hát mostanában, mióta beteg vagyok. [S akkor ezt hogy tetszik értelmezni, ez mit jelent?] Hát az azt jelenti, hogy mindcsak a lesz a vége, hogy meg kell halj. S akkor ő fi gyelmeztet, hogy mindjár jövök a kaszával. Lehet, lehetett Szent ihály es. Igen, ő es lehetett. Ő is szépen mutatkojzik, mikor úgy van, hogy szépen mutatkojzék. [ ] Ő is szép, szép, szép. Szép a könyvbe es. Fényképen. 21 Betegen, magára maradva, kórházba szállítása előtt álmodott egy másik lészpedi asszony is Szent ihállyal. Az asszony elkeseredését csak fokozta annak a tudata, hogy halála esetén gyermekei árván maradnak. Az asszony elmondása szerint Szent ihály botot tartott a kezében, megjelenésében egy püspökre hasonlított. S azan az éjjen megálmadtam, míg el nem mentem az ispatájba, hogy ottan fekíttem, há né Szenmihály van egy ablakacskán künn. Alatt van, egészen az ágyba látsz bé belőle. Jaj, há né Szenmihály cerzsa (pásztorbot) a kezibe S aszangya nekem onnét az ablakbó, aszandja: it csinálsz? Én nem üsmertem Há láttam Szentmihályt vajecce? Hogy üsmerjem kicsada? [ ] Az a izé, bot vót itt a kezibe, s a jobb keze vót így [mutatja.] Aszangya: icsinyálsz? icsinyála mandam, erőst baj van mandam, félek, hogy a gyermekeim elmaradnak tőlem is. S nicsen sem apik, sem anyik nem lesz. Ne féjj semmitől! [ ]Ne féjj semmitől aszandja. De nem vót csúf, olyan szép vót, mint egy püspök. [ ] Olyan szépen vót. Aszandja, 20 Tuzin, Donald: Visions, Prophesies, and the Rise of Christian Consciousness. = The Religious Imagination in New Guinea. ds. ichele Stephen Gilbert Herdt. New Brunswick: Rutgers University Press. 1989. 187 208. 196. 21 Fazakas (Colonel) Katalin (1936), Lészped, 2001. július 8. Papp Éva, Sebestyén mese gyűjtése

AZ ÁLOK SZRP A HALÁL KULTURÁLIS KZLÉSÉBN A OLDVAI CSÁNGÓ FALVAKBAN 47 hagy: Hallad-e, asszan, én Szenmihály vagyak! Jajj! mandam. [ ] Így, csak így, s mandta, hogy ne féjjek, mert a gyermekeim nem maradnak el. 22 A halottkultusz fontos rituális eleme, hogy a temetést követően kitakarítják és újrameszelik a házat. A Szent ihály kaszája által összevérezett falak lemeszelésére és a ház kitakarítására, évszaktól függetlenül, még akkor is sor kerül, ha a halott kórházban halt meg. 23 A temetése utáni rituális előírás be nem tartására figyelmeztette álma egy 65 éves lészpedi asszonyt. lmondása szerint anyósa halálát követően azért nem meszelt, mivel nem sokkal előtte meszelte ki az egész házat, és a testvérei nem engedték, hogy újra megtegye. zt követően azt álmodta, hogy a szoba falai véresek. Álmát követően ezért újból kimeszelte a szobákat. Férje halála után pedig már dilemmák nélkült tett eleget a rituális követelménynek. A lelket, hogy mondjam, ő kaszával levágja, mert akkor, hogy mondjam én, minden véres, aszongyák, mikor a holt így meghal. [ ] A lepedő, mindenféle véres, az az odáj [szoba], ahol ő meghal. Álmodtam azt es. [ ] ikor meghalt az anyósom, hogy na, akkor régi házunk volt, s nem hagyták ezek a testvéreim, hogy meszeljek, mert na, hót után, aszondják, meszelnek örökké. z volt karácsonyba, na meszeltem vót. Akkor mindenki meszel, meszeltünk húsvétra, karácsonyra, újítottunk. er nem még, aszondták, hogy ne máj, ne máj meszelj, mert most meszeltél doar (csak) karácsonyra. Igen, de hát aztán én megálmodtam. Ő várta egy hónapig, hogy én meszeljek. [A halott?] Ő várta. Én nem vettem a grizsát (gondot), na ne máj, ne máj ugye, mé ugye meszeltem volt karácsonyra, nem még meszelek. S én megálmodtam: a falak mind véresek voltak, egy olyan csúf volt, hogy többet nem lehetett. S én másnap én azon az éjjen megálmodtam elmentem, s megmondtam mámámnak, s mikor mondtam, aszondta: Fiam, látod-é, mondtam, meszelj, me nem jó, a hót után mindenkinek kell meszelni. [ ] Hogy az a rossz lemenjen, kifehérítsd a rosszat. indenfélét, ami van abban az odájban, mindenfélét ki kell mosni s lemeszelni az odájt. Igen. A vót, ennyi, lehújzuk vagy díszesebb izé, fejérből meszeltük le, s jó volt. S aztán most mikor az emberem megholt, immá tudtuk, hogy mikor mindent újból meszeltünk, mindent kimostunk, mindenfélét. 24 A moldvai csángók halottas szokásait és hiedelmeit Virt István részletesen leírta monográfiájában. 25 Bemutatta, hogy a moldvai csángók hite szerint a lélek túlvilági nyugalmát nem azonnal nyeri el, ennek biztosítása érdekében a hozzátartozók segítségére szorul. A halál bekövetkezte utáni időszakban a hozzátartozók fokozott rituális aktivitással gondoskodnak a lélek végső nyugalmának biztosításáról. bben az időszakban (amely általában az egyéves gyászt foglalja magában) a hozzátartozók számára lehetőség nyílik a halottal szembeni mulasztások pótlására. 26 mulasztásokra a hazajáró lélek a csángók hite szerint különböző jelzésekkel (például különféle zörejekkel, a halott tevékenységének tulajdonított meghökkentő eseményekkel stb.), valamint az álmok révén hívják fel a figyelmet. A halott gyakran üzen álom útján közvetlenül a rokonoknak vagy közvetve, mások által látott álmon keresztül, amit elmondanak a halott hozzátartozóinak. 27 22 untyán Lézi (1930), Lészped, 2008. szeptember 28. 23 Tánczos Vilmos: i.m. 172. 24 Puskás Anna (1936), Lészped, 2001. július 8. Papp Éva, Sebestyén mese gyűjtése. 25 Virt István: lszakasztottad a testemtől én lelkemet. A moldvai és a Baranya megyei csángók halottas szokásai és hiedelmei. Kriza János Néprajzi Társaság. Kvár 2001. 26 Uo. 79 89. 27 Uo. 100.

48 PTI LHL A halott nyugalmát az élők már a temetést megelőzően rítusértékű cselekvésekkel, a halottkultusz előírásainak betartásával próbálják biztosítani. 28 A halott nyugalmának előkészítésével kapcsolatos társadalmi elvárásokat az élők nem teljesítették egy lujzikalagori halálesetet követően. Hozzátartozói az elhunyt javai fölött kezdtek osztozkodni, ahelyett hogy a temetésre való rituális felkészítéssel törődtek volna. zt követően szomszédja azt álmodta, hogy a túlvilágon magára hagyott halott megjelent neki, és azt mondta, ha visszatérhetne az élők közé, elindulna az úton, s minden vele szembejövőnek legalább egy szem tökmagot ajándékozna, mivel az önzetlen adakozásért kapott Isten fizesse (köszönet) túlvilági sorsán könnyítene, ahogy a szenteltvízzel történő keresztvetés is. Volt egy asszony, megvolt az ura halva hamarabb, volt vagy hat gyereke. [ ] Az olyan nagyon kőszívű volt, hogy nem adott Istennébe. Örökké csiált katrincákat, koverturákat (terítőket), mikor meghalt ő, leen a gyermekek mit osszanak. eghalt az öreg. De még meghalt az öreg, nem hogy feresszék meg, akkor szoktak verekedni, osztozodni. Bétakarták az öreget egy păturával, pokrocval, osztották a izét. eddig nem osztották el, nem feresztették fel az öreget. ljő egy szomszédnak álmába, azt a szomszédat Annának hítták. Szondja: Anna, visszamennék, egy punga (zacskó) bosztánmagot, tökmag, mindnek az utcákon, mezőken, mindenkinek egy szemet adnék. et egy isten fi zesse tíz évet vesz ki a szenvedő tűzből, vagy ha vetsz keresztet szenteltvízvel, ha kellene szenvedj egy száz nap a purgátóriumba, akkor száz nap nem szenvedsz, ha szenteltvíz nélkül, ötven nap. Dicsértessék Jézusnak a szent neve esmén száz nap. 29 A temetést követően a halott lelke mindaddig nem nyugodhat, ameddig az életében eldugott vagy nem megfelelő helyre tett dolgokat meg nem találja. 30 z a motívum gyakran megjelenik a halottakkal kapcsolatos egyéni álmokban is, mint például a következő lujzikalagori álomelbeszélésben is. Hallottam én es másoktól, de a pap nem prédikálta, hogy ő eltett valamicskét valahova, vagy elvett valakitől valamicskét, s neki ott a purgátóriumba neki nehez volt. S akkor eljött valakinek az álmába, hogy ne: ilyen s ilyen dolgot ilyen s ilyen helyt van, vagy ilyen s ilyen dolgot adjál csak vissza. gy fehérnép itt erre valamerre vett az ilyen ruhákat, három ruhát. S hogy a leánykák ne hordozzák el, mert a leányka reáhúzza a fejire, amikor kicsike húzta fel, mert most már nem húzzák, mennek hajafelül (hajadonfőtt) akkor bétette egy vászonba. Azt nem tudta senki. Ő meghalt. És neki az nehez volt a purgátóriumba. ljött valakinek az álmába: ondjátok meg, né ilyen s ilyen helyen a tulpántok, itt, itt s itt. S akkor emezek az ő tanácsára csálták az a vásznat, s három ruhát megkaptak benne. z akkor a purgátóriumból jel. ert a pokolból nem jönnek el, nincs, hogy eljöjjenek, mert az veşnică, în veci [örök, örökké] ott ülnek. 31 28 A moldvai csángók halottkultuszához lásd még ohay Tamás: Temetés a moldvai Frumószában. = Dolgozatok a moldvai csángók népi kultúrájáról. Kriza János Néprajzi Társaság Évkönyve 5. Szerk. Pozsony Ferenc. Kvár 1997. 96 105. 29 Csernik Antalné arica (1945), Lujzikalagor, 2001. július 9. Ilyés Sándor, iklós Zoltán gyűjtése. 30 A hozzátartozók a keresett tárgy helyéről való elmozdításával segíthetnek a visszajáró léleknek, mert ebben az esetben a lélek már nem keresi tovább. (Virt István: i.m. 81.) 31 Szentes Andriskáné Ilona (1929), Lujzikalagor, 2001. július. 10. Ilyés Sándor, iklós Zoltán gyűjtése.

AZ ÁLOK SZRP A HALÁL KULTURÁLIS KZLÉSÉBN A OLDVAI CSÁNGÓ FALVAKBAN 49 Az álomelbeszélésben előforduló másik motívum, miszerint a lelkek a purgatóriumban tisztulnak meg, a katolikus egyház álláspontját tükrözi. szerint a lélek csak azután juthat az Isten színe elé, miután a purgatóriumban megtisztul bűneitől. 32 A csángók úgy hiszik, hogy a legtöbb halott azért tér vissza a halál után, hogy az élők segítségét kérje. 33 zekről a halottakról legtöbbször azt mondják, hogy szükségük van valamire, legtöbbször imádságra, misére. Az álmok többnyire valamilyen hiányra hívják fel a figyelmet: éhes, szomjas, fázik a halott. 34 A moldvai csángók gyászának fontos rituális elemei közé tartozik egyebek mellett a pománába 35 adott étel és ital, a túlvilágon a halottnak szánt ruhák Isten nevében történő osztogatása a rászorulóknak, valamint a halott nyugalmáért fizetett mise. 36 A csángók hite szerint ha élelmet, italt, ruhát ajándékoznak Isten nevében, azt a halott a túlvilágon megkapja. gy hatvanéves pusztinai asszony például azután ajándékozott Isten nevében anyósának ruhákat, miután vele álmodva anyósát rongyos ruhákban látta a túlvilágon. Álmodtam, hogy az anyósom visszajött, s csinált galuskát ilyen szálkimfa lapiból [akácfa leveléből]. Azt mondta nekem: nnyim van a mássvilágon. Úgy gondoltam, az számít, hogy amit adtunk Isten neviben, nem esett Isten nevibe. S mind csak álmodtam, mind csak őt, hogy a gúnyái olyan rosszak voltak. S mondom, hogy minek jár abba. S azt mondta, hogy ennyi van neki a túlvilágon. Aztán adtunk Isten neviben még gúnyát neki. Ha itt szegény vagy, de imádkozol, s jó vagy, akkor túl mindened lesz. De ha szegény a lelked, nem imádkoztál, nincs amivel a Jóisten elejibe menj, ami jót csináltál, avval mész túl. De itt ha a szegénységedet elkínlódod úgy a Jóistennek a hírivel, amennyi van adva a Jóistentől, annyival kell hallgass. 37 Az álom nemcsak a halott túlvilági helyzetének javítását célzó rituális cselekvések végrehajtására ösztönöz, de a rituális adományozás eredményének ellenőrzésére is alkalmas. Gyakran álmodják meg halottaikat abban a ruhában, amit Isten nevében adományoznak a falubelieknek. gy lészpedi asszony például álmában meglátta, hogy az Isten nevében adományozott ruhákat a túlvilágon megkapta a férje, aki egy építkezésen történt szerencsétlenségben halt meg. ind csak még véle álmodtam, miután hogy meghótt. Odaadtam, így, minhogy adunk a hótért valami ruhákat. Felötezőt, valamit, hogy úgy mondják a másvilágra való. Ne menjen 32 Le Goff, Jacques: The Birth of Purgatory. Cambridge: University. 1984; Uő: Your oney or Your Life: conomy and Religion in the iddle Ages. New York: Zone Books, 1990. 33 Több magyar, illetve európai vonatkozású elemzés is foglakozik az álmokban visszajáró halott hiedelemkörének a gyászmunkában betöltött szerepével. Vö. Jankus Kinga: A halotti hiedelmek szerepe egy csíki közösségben. = últ és jelen. Szerk. Pócs Éva. L'Harmattan PT Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék. Bp. 2004. 125 150; Hesz Ágnes: Néphit vagy helyi vallás: lélek- és túlvilág-képzetek Hidegségen. = Vannak csodák, csak észre kell venni.. Helyi vallás, néphit és vallásos folklór Gyimesben 1. Szerk. Pócs Éva. L'Harmattan PT Néprajz-Kulturális Antropológia Tanszék. Bp. 2008b. 15 75. oldvai vonatkozásban adatokat közöl Csoma Gergely: gy csángó legenda nyomában. = egfog vala apóm szokcor kezemtül Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére. Szerk. Halász Péter. Bp. 1993. 101 109. 74. 34 Az idézőjel is tőle P. L.; Virt István i.m. 100. 35 Azokat az alkalmakat jelenti, amikor eseményhez köthetően (gyászidő, évforduló, halottak napja) a halottért valakinek Isten nevében ételt és italt adnak (Virt István: i.m. 85.). Az alamizsnaosztásnak a katolikus vallásban dogmatikai alapja van. 36 Virt István: i.m. 85 89. 37 Pusztiánné Nyisztor Katalin (1941), Pusztina, július 7 15. Bálint Sarolta gyűjtése.