KEREPES NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERÉTŐL 2144 Kerepes, Vörösmarty u. 2., (28) 561-050 E l ő t e r j e s z t é s Kerepes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. május 31-i ülésére napirendi pont: Beszámoló Kerepes Nagyközség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2011. évi munkájáról Előterjesztő: Franka Pál Tibor polgármester és Horváth Vera intézményvezető Tisztelt Képviselő-testület! Kerepes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének minden év május 31-ig kell fogadnia a gyermekjóléti szolgáltatásokról készült beszámolót. A 2011. évről szóló beszámolót az Egészségügyi és Szociális bizottság tárgyalta, és elfogadásra javasolj a képviselő-testület felé. Kérem a tisztelt Képviselő-testületet a beszámoló megvitatását és elfogadását..kt. határozati javaslat: Kerepes Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Kerepes Nagyközség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2011. évi beszámolóját elfogadja. Felkéri az intézmény vezetőjét, hogy a beszámolót a helyben szokásos módon tegye közzé. Határidő: 2012. június 5. Felelős: Horváth Vera intézményvezető Kerepes, 2012. május 21. Az előterjesztés ellen törvényességi kifogást nem emelek: Franka Pál Tibor polgármester Oláh János jegyző
Kerepes Nagyközség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2011. évi szakmai beszámolója
I. Jogszabályi háttér Az intézmény működését meghatározó főbb jogszabályok: A szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint szervezetek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet A személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatások, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. Rendelet. II. Szakmai létszámok alakulása A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint szervezetek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendeletben a lakosságszámhoz rendelt kötelező szakmai létszámokat és a tényleges létszámokat mutatja az alábbi táblázat. Intézményi egység Kötelező szakmai létszám Betöltött szakmai létszám Intézményvezető 1 fő 1 fő - Szociális étkeztetés 1 fő 1 fő - Házi segítségnyújtás 1,5 fő 1,5 fő - Eltérés Családsegítés 2 fő 1,5 fő 75% Gyermekjóléti 3 fő 2 fő 67% szolgáltatás Működési engedélyben előírt szakmai létszám 8,5 fő 7 fő 82% A táblázat jól mutatja, hogy a kötelező szakmai létszám hiányos. Forgalmi adatok A korábbi szolgáltatótól átvett esetek számát minden ellátási formában meghaladtuk. A számszerű emelkedést mutatja az alábbi táblázat: Intézményi egység Átvett esetszám 2009. március 31. Esetszám 2009. 12. 31.-én Esetszám 2010. 12. 31.-én Esetszám 2011. 12.31-én Szociális 0 fő 82 fő 113 fő 61 fő étkeztetés Házi 6 eset 13 eset 20 fő 12 fő Segítségnyújtás Családsegítés 39 fő 74 fő 150 fő 235 fő
Gyermekjóléti Szolgáltatás 31 gyermek 119 gyermek 168 gyermek 303 gyermek (118 eseti segítségny.) III. Családsegítő Szolgálat A családsegítő szolgáltatásainak igénybevétele önkéntes, vagyis azok az emberek fordulnak hozzánk, akik valamilyen (szociális, lelki-mentális, munkanélküliség, anyagi, nevelési, családi-kapcsolati stb.) problémával kapcsolatban nem tudnak külső segítség nélkül megoldást találni. A családgondozói tevékenység nemcsak egyéni esetkezelésben jelenik meg, hanem a családok egészében, vagyis kiterjed a család összes tagjára. Forgalmi adatok: 235 fő - 594 alkalommal kért segítséget szolgálatunktól. A szolgáltatást igénybevevők iskolai végzettség szerinti megoszlása: Sorszám Iskolai végzettség Fő (2010) Fő (2011) 01 Általános iskola nyolc osztályánál kevesebb 33 33 02 Általános iskola nyolc osztálya 54 89 03 Általános iskola tíz osztálya 1 2 04 Befejezett szakmunkásképző iskola, szakiskola 45 68 05 Befejezett szakközépiskola 12 8 06 Befejezett gimnázium 3 23 07 Felsőfokú iskola 2 12 08 Összes igénybevevő 150 235 Klienseink zöme alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik a 235 főből 89 főnek, szakképzettsége, és jövőképe sincs, vagyis kilátástalanság jellemzi nem csak Őket de családjukat is. Szembetűnő, hogy a szakképzettséggel és a gimnáziumi végzettséggel rendelkező klienseink száma jelentősen nőtt, ami jelzi a munkaerő-piac felvevőképességének állapotát. Kliensszámunk általános növekedésének hátterében a válság okozta foglalkoztatási problémák, elhelyezkedési nehézségek állhatnak. A szolgáltatást igénybe vevők leggyakrabban előforduló hozott problémái Munkanélküliség, eladósodás, létfenntartási gondok, Családi, életviteli, lelki-mentális problémák, A családgondozás meghatározott ideig tartó folyamatos segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását jelenti annak érdekében, hogy a kapcsolatot igénylő család képessé váljon problémái megoldására. Családgondozóként gyakran tapasztaljuk, hogy klienseink zöme (halmozottan hátrányos helyzetben élő több problémával küzdő családok), már hosszú ideje szegénységi csapdában élnek, mentálisan leépültek és motivációjuk sincs, hogy kikerüljenek ebből a helyzetből. Ezért feladatunk, olyan segítő kapcsolat kialakítása, amellyel lehetővé tesszük az átmenetileg sérült vagy hiányzó családi funkciók helyreállítását, működési zavarok oki tényezőinek felismerését, s a helyzet megoldásához szükséges, készségek és képességek mozgósítását. Kihívást jelent szakmailag azon kliensekkel végzett szociális munka, ahol a családtagok pszichiáteri segítségre szorulnának, de nem veszik azt igénybe, illetve pszichiáteri segítséget kapnak ugyan, de a pszichiátriai betegeket
ellátó rendszer nem képes nagyobb időt fordítani egy-egy betegre, ezért a családgondozás során több időt kell fordítani a családtagok mentális támogatására. Aktív korúak ellátásával kapcsolatos feladatok A szociális törvény 37/D -a által meghatározott, az aktív korú rendszeres szociális segélyezettekkel való együttműködés feladatának ellátására minden önkormányzatnak ki kell jelölni egy szociális intézményt, amely ellátja a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Kerepes Nagyközség Önkormányzat együttműködésre kijelölt intézménye 2009. ig a Support Humán Segítő és Szolgáltató Alapítvány volt. 2009-től Kerepes Nagyközség Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata. A 2011 évben 14 fő együttműködésre kötelezett személy került alapellátásba szolgálatunknál. Klienseink rendszeresen tartják a kapcsolatot szolgálatunkkal. Motiváltak a probléma megoldásában, azonban mentálisan folyamatos megerősítésre, biztatásra szorulnak. A rendszeres szociális segélyezettekkel való együttműködés célja (egyéntől függően): A megváltozott helyzethez való alkalmazkodás elősegítése a munkaerőpiacra történő visszatérés nehezítő tényezők (pl.: alulképzettség, szenvedélybetegség, szocializációs hiányosság, izoláció, passzivitás stb.) kezelése. a tartós munkanélküliség okozta pszichés traumák leküzdése. hátrányos helyzetből (pl.: szociális helyzet, egészségi állapot, diszkrimináció stb.) adódó nehézségekkel küzdő családok/személyek segítése. Beilleszkedési program szervezése Egyéb feladatok Közösségépítő játszóházi foglalkozás (2011. december 22.) A program célja: - A hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős kultúrájának fejlesztése. - A hétköznapi és ünnepi lét kultúrájának értékek mentén történő fejlesztése. - A perifériára szorult rétegek számára a program HÍD lehet a helyi társadalomba való beilleszkedéshez. - A viselkedéskultúra fejlesztése. - A szabadidő hasznos eltöltése. A programot a Biztos Kezdet Gyermekházzal és a Kisvirág tánccsoporttal közösen szerveztük, 2011. december 21.-én Eredmények - A szocializációs hátrányok kompenzálásával a tanulási nehézségek, magatartás problémák kialakulása megelőzhető. - Új szocializációs és kulturális minták beépülése várható a családok életébe.
- A programban résztvevők kommunikációs képességeinek fejlődésével, új a társadalom által elfogadott viselkedési minták elsajátításával integrációjuk a helyi társadalomba nagyobb sikerrel valósulhat meg. - A közösségi program során fejlődik a problémamegoldó eszköztáruk, ezáltal erősödik önsegítő képességük, és a családi összetartozás érzése, így könnyebben tudnak alkalmazkodni a külső környezeti elvárásokhoz. - A közösségépítés módszerével felszínre hozzuk a csoport tudását, lehetőségeiket és a megoldásokat. - Az egyén kreativitásának, kézügyességének fejlődése. Külső felkérésre környezettanulmány készítése. A Gödöllői Városi Gyámhivatal felkérésének 14 alkalommal, a helyi szakbizottság számára 65 alkalommal készítettünk környezettanulmányt. Természetbeni juttatások 2011-ben is számtalan esetben tudtunk a rászoruló családoknak ruhaadományt, élelmiszert, háztartási cikket adományozni. Kiemelt támogatást kaptak a várandós anyukák, mivel babakocsit, játékot, babakelengyét, tudtunk részükre biztosítani. IV. Gyermekjóléti Szolgálat Családgondozás alapellátásban A Gyermekek Védelméről és a Gyámügyi Igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény szerint a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik. A gyermek jogainak és kötelezettségeinek érvényesülését elsősorban a szülőknek kell biztosítani családi környezetben. A családok és gyermekek helyzete különböző, és a törvényi előírásoknak így is érvényt kell szerezni. A családgondozás elsődleges feladata, hogy segítse a gyermekeket, és a szülőket gyermekeik nevelésében. A veszélyeztetettség a rosszul működő családokban gyakrabban előfordul, mert nem tudják a felmerülő gondokat, problémákat megfelelően kezelni. Életükben sok súrlódás és konfliktus tapasztalható, melynek eredménye sok esetben krízishelyzet. Gyermekjóléti Szolgálatunk 2011-ben 2172 alkalommal nyújtott segítséget, az érintett gyermekek száma 303 fő, szolgálatunkkal eddig kapcsolatba került családok száma: 129 család. A Gyermekjóléti Szolgálat ellátásainak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez illetve a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. A Gyermekjóléti Szolgálat az alapellátás részeként gondozási feladatokat lát el, szolgáltatási és szervezési, valamint koordinációs tevékenységeket végez.
gyermekszám 69 Alapellátott gyermekek 70 60 50 40 30 20 10 0 51 47 2009 2010 2011 Gyermekjóléti Szolgálatunk különböző jelzőrendszeri tagoktól jelzéseket kap, amelyre lépéseket kell tennie. A 2011. évben készített statisztika alapján a gondozási esetek száma a kapcsolatfelvétel módja szerint 159 esetben jelzőrendszer által kezdeményezett volt. A jelzőrendszer által küldött jelzések száma alapján 56 esetben érkezett jelzés közoktatási intézményektől.
Szintén a 2011. évben készített statisztika alapján elmondható, hogy a családok, gyermekek által hozott problématípusok elsősorban magatartásproblémák voltak. Egyre inkább előtérbe került a felügyelet, az irányítás, a következetes nevelési elvek hiánya, a késői szülői reakciók. A gyerekek önveszélyeztető magatartása miatt alakulnak ki krízishelyzetek. Gyakori a válás és az ebből adódó gyermekekkel való kapcsolattartási problémák szintén fokozottan megjelennek, és viselkedési szélsőségeket okoznak. Az alapellátásban való gondozás során a szülők, gyermekek önkéntesen együttműködnek a Gyermekjóléti Szolgálattal és a családgondozóval. A családgondozó egyéni gondozási-nevelési tervet készít, melyben külön feladatokat fogalmaz meg a gyermek, a szülő és saját maga számára. Ezeket a terveket félévente felül kell vizsgálni és mérlegelni kell, hogy továbbra is szükséges-e az alapellátás vagy sem. A családgondozók tevékenysége a gondozói munka folyamán sokrétű. A gondozás során a családgondozó információt nyújt, tanácsot ad, hivatalos ügyek intézésében nyújt segítséget, illetve munkájának fő eleme a segítő beszélgetés is. A 2011. évben készített statisztika alapján elmondható, hogy a szakmai tevékenységek közül - a többi mellett- legnagyobb számban (565 esetben) az információnyújtás áll. A családgondozó figyelemmel kíséri a család anyagi lehetőségeit is, szükség szerint segítséget nyújt az önkormányzati és egyéb állami támogatások kérvényezésében. Vannak olyan családok is, akiknek az esetében az alapproblémát a Gyermekjóléti Szolgálat sem tudja megoldani, mert társadalmi helyzetükön alapvetően változtatni nem tud. Ilyen problémák közé tartozik az anyagi probléma, az alacsony alapterületű, esetleg rossz minőségű lakás, a munkanélküliség, a több műszakos munkarend, a fizethetetlen nagyságú hitelek. A családgondozás ezekben az esetekben a Gyermekjóléti Szolgálat keretein belül, az elérhető lehetőségeket kihasználva próbál alternatívákat biztosítani. Tapasztalatok alapján elmondható, hogy egyre több az olyan kamasz és felnőtt is, aki hosszabb távú életcéllal nem rendelkezik, jövőre való kilátása nincs, életvitelén pedig alapvetően változtatni nem tud vagy egyáltalán nem is akar. Az alapellátás keretein belül való családgondozás során az adott problémához mérten a Gyermekjóléti Szolgálat sorba veszi a lehetőségeket, a rendelkezésre álló szakemberek segítségét és a család felé a problématípusnak megfelelőt közvetíti. A Gyermekjóléti Szolgálat kapcsolatban áll egészségügyi, oktatási intézményekkel, a Pedagógiai Szakszolgálattal illetve egyéb intézményekkel is. A családgondozó által nyújtott segítségnek és támogatásnak nagyon fontos szerepe van, ugyanis ezek azok a tényezők, amelyek fokozatosan növelik a családgondozó iránti bizalmat, ami a munka során elengedhetetlen. A folyamat során a család önbizalma és érdekérvényesítő képessége is egyre növekszik. Az alapellátás eredményre akkor vezethet, ha a szülők és a gyermek is együttműködnek, és ha ez az együttműködés a tetteikben is megvalósul. Új esetek megoszlása a kapcsolatfelvétel módja szerint
A táblázatból kitűnik, hogy az új eseteink zömét a gyámhatóság jelzi, de a jelzőrendszer által küldött új (eddig nem jelzett) esetek száma is növekedést mutat. Elgondolkodtató, hogy az önkéntes igénybevétel, vagy a szülő által kezdeményezett kapcsolatfelvételek száma csökken. A GYERMEK VESZÉLYEZTETETTSÉGÉNEK OKAI Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról, felsorolja a jelzőrendszer tagjait, meghatározza kötelező együttműködésüket, feladataikat a veszélyeztető okok feltárásában, a veszélyeztetettség időben történő felismerésében. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. (1997. évi XXXI. törvény 6. (2)) Az észlelő- és jelzőrendszer tagjai: az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos, a házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ, a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat, az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, a menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállása, a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. A törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében Az észlelő- jelzőrendszer célja, feladata: Célja: feltárja a gyermeket veszélyeztető tényezőket, elősegítve a problémák időben történő felismerését, valamint azok megoldását. Feladata: kísérje figyelemmel a településen élő gyermekek szociális helyzetét, életkörülményeit, életformákat, a közösségi viszonyokat, ellátó intézményeket, ismerje és tárja fel a gyermekeket általában veszélyeztető okokat, megoldásukhoz nyújtson segítséget, nyújtson információkat a további eljárások érdekében. A gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai kötelesek: jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyámhatóságnál, ill. a gyermekjóléti szolgálatnál, hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. A jelzőrendszer tagjai kötelesek egymással együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség Ha ezt sikerül megszüntetnünk, a helyzet normalizálódhat, lemaradások csökkenhetnek, hiányok kompenzálódhatnak. A hátrányos helyzet kialakulásáért 1-1 tényező is felelős lehet, de a gyakorlatban általában halmozottan jelentkeznek. Hátrányos helyzet nem jelent minden esetben potenciális veszélyeztetettséget. A veszélyeztetett helyzet, azonban minden esetben hátrányos helyzetet is jelent.
A veszélyeztető tényezők egy része azonos a hátrányos helyzet tényezőivel, mértékük azonban nagyobb és általában halmozottan fordulnak elő. Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 5. -a szerint a veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Súlyos esetnek minősül a Gyvt. 72. -ának (2) bekezdésén túl a gyermek által tanúsított olyan magatartás is, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi, szellemi, értelmi, érzelmi fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. Veszélyeztetett gyermek: Az a gyermek, aki családjában vagy környezetében ismétlődő vagy tartós fizikai, lelki bántalmazásnak (gyermekbántalmazás), szexuális zaklatásnak, erőszaknak, elhanyagolásnak van kitéve és/vagy fejlődésében családja, közvetlen környezete károsan befolyásolja. Testi vagy pszichés fejlődését ártalmas környezeti hatások, rossz interperszonális kapcsolatok akadályozzák, károsítják. A veszélyeztetettség nem akut helyzet, hanem folyamat. A gyermekjóléti szolgálat tapasztalatai alapján a gyermek veszélyeztetettségének okai: Szociális depriváció - a család és a környezet gazdasági, kulturális meghatározottsága veszélyezteti a gyermek egészségét, testi és szellemi fejlődését, főleg a testi szükségletek és a tanulás, képzés korlátozott esélyeinek kapcsán. Érzelmi depriváció - a gyermek érzelmi szükségletei, kötődése, biztonsága, állandóságérzete nem, vagy csak korlátozottan biztosítható, mert a szülők, a család elsősorban az anya ezt nem tudják valamilyen okból nyújtani. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható-, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi. A védelembe vétel olyan hatósági kényszerítő eszköz, amely segítséget nyújt abban, hogy a gyermek veszélyeztetettsége a családon belül megszüntethető legyen, ezzel akadályozva meg a gyermek családból történő kiemelését.
Védelembe vett gyerekek 40 35 30 25 20 15 10 5 0 38 29 15 2009 2010 2011 gyerekszám Az ábrából kiolvasható, hogy az elmúlt két évben a védelembe vett gyermekek száma több mint a duplájára nőtt. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kezelt problémák száma, súlyossága is hasonló arányban növekedett. Kezelt probléma típusai 180 172 160 140 120 100 80 60 40 99 89 78 58 35 39 144 134 112 107 92 157 125 129 89 73 anyagi magatartási probléma szülők, család életvitele gyermeknevelési családi konfliktus beilleszkedési nehézség 20 16 0 2009-ben 2010-ben 2011-ben Az elmúlt években hasonló problémakörök élveznek prioritást, ezért a hat leghangsúlyosabb probléma került megnevezésre. Az anyagi nehézségek a 2010-es évben sokkal hangsúlyosabban vannak jelen, ellentétben a 2011-es adatsorral. Viszont a magatartási problémák és a teljesítményzavar az elmúlt éveknél is hangsúlyosabb. Elmondható, hogy a gyermeknevelési problémák igen összefüggnek a családi konfliktusokkal, amely megjelenik a szülők között, különösen válás-, kapcsolattartási problémák esetén, megjelenhetnek különböző generációk között és a szülőgyermek kapcsolatban. Gyakran előfordul, hogy egy-egy rossz beidegződés, kapcsolati minta generációkon keresztül öröklődik. A szülők tudattalanul átadják a gyerekeiknek saját rögzült viselkedési mintáikat, megküzdési stratégiáikat, akik
sokszor újratermelik a hasonló problémákat. Időnként rácsodálkozunk, hogy egy-egy gondozott gyermeknek már az édesanyja, vagy édesapja is korábban gondozott volt a szolgálatunknál. Kerepesen a nehéz helyzetben lévők részére igyekszik az önkormányzat számos támogatást, segélyt nyújtani annak érdekében, hogy a nehézségeket könnyebben átvészeljék, megoldják és a gyerekek minél kevésbé sérüljenek. A munkanélküliségnek gyakran negatív következményei vannak a gyermekek szocializációjára. Tartós munkanélküliség esetén, a gyerekek azt a példát látják, hogy nincs meghatározott napirendjük a szülőknek, amihez alkalmazkodni kellene, így joggal engedhetik meg maguknak, hogy későn fekszenek le, így másnap elkésnek az iskolából stb. Az igazolatlan hiányzások száma e miatt (is) növekedhet. Az iskolai hiányzás több ok miatt is bekövetkezhet. Az iskolai hiányzás megmutatja az iskolával való azonosulás mértékét, jelzi az iskolai kudarcokat, vagy lehet esetleg a hatékonyságnak is valamilyen mutatója. Az iskolai hiányzás, a lógás egyik komolyabb formája. Szinte elmondható, hogy a hátrányos helyzetűeknél, illetve a romákkal kapcsolatosan merülnek fel ilyen jellegű problémák. De a fiatal korosztály fizikai és pszichés állapota, kisebb teherbíró képessége is okozhatja a magasabb számú hiányzásokat. A kiesést kiváltó eredeti okok általában személyes vagy családi jellegűek, amelyek egymásra halmozódnak, vagy további problémák járulnak hozzájuk, és amelyek következménye ezért a későbbi iskolai kudarchoz vezet, továbbá a sok hiányzás teljesen ellehetetleníti az iskolai előmenetelt. Azok a gyerekek pedig, akiknek szülei a középiskolainál alacsonyabb végzettséggel rendelkeznek, általában már az általános iskolában elvesztik versenyesélyeiket. A szülők nem tudnak, nem képesek segítséget nyújtani gyermekeiknek a tanulmányaiban. Sokan továbbtanulnak közülük, de többségük vagy nem végzi el a középiskolát, vagy olyan képzésben részesül, amellyel a munkapiacon már nem lesznek esélyei. Azok a tanulók pedig, akik eljutnak a középiskoláig, jelentős hányaduk később kimarad családi vagy más, jellemzően iskolai ok miatt. Ilyen családi ok lehet például, hogy nincs előttük pozitív példa, nincs igazán motivációjuk, vagy, hogy a családnak a középiskolás korú fiatalok munkájára már szüksége van. A továbbtanulás egyébként is jelentős kiadásokkal járna együtt, amelyet sok család nem engedhetnek meg magának. A roma gyerekek továbbá sokkal érettebbek, így hamarabb alapítanak családot is, ez is gyakori oka az iskolából való kimaradásnak. Itt kell megemlíteni, hogy a fiatalkorúaknak igényük van egy közösség/csoporthoz való tartozásra, de nem kis számban fordul elő, hogy rossz baráti társaságba keverednek, az ott kialakított normákhoz szeretnének igazodni, ami szintén iskolai hiányzáshoz vezethet, hasonlóan, mint ahol az egyszülős családtípus hiányos nevelési elvei miatt lép fel ez a probléma. A szülő kötelessége lenne, hogy biztosítsa vagy az iskolába járást, vagy a vizsgákra való felkészülést. Sajnos nagyon sok családban jelen van a munkanélküliség, mely a jelenlegi gazdasági-társadalmi helyzetben a legégetőbb problémák egyike. Ha az embernek nincs munkahelye, munkája, akkor az egész élete életlehetősége megváltozik. Az érintetteknek új megélhetési források, formák után kell nézniük. Sokan önkormányzat által nyújtott segélyekből élnek, amit feketén végzett munka által szerzett jövedelemmel próbálnak kiegészíteni. Az a jobbik eset, amikor olyan támogató családi, baráti közösség veszi körül a munkanélkülivé vált személyt, mely pszichés támogatást jelent, segít a lehetőleg gyors elhelyezkedésben, tehát mindenképpen megtartó erőt jelent. A munkahely elvesztése, illetve nem léte magával hozza, hogy a szülő türelmetlenebb a gyermekével, esetleg pszichés problémák is felmerülhetnek. Természetesen ez az ellenkező esetben is igaz lehet, amikor a szülő túlzottan leterhelt a reá szakadó sok munka miatt. Próbál a munkahelyén helyt állni, túlórázni, ha muszáj, de mire hazaér, már fáradt, nincs türelme a gyermekeire, a partnerére, és máris érthető miért a szülők, család életvitele állnak a második helyen a problématípusoknál. Az otthoni konfliktusokból is következhet gyermeknevelési probléma, a gyermek nem tudja mihez tartani magát, könnyen kialakulnak a magatartásproblémák Az említett öt problématípus a mindennapi életben átszövi egymást, így jól látható, hogyan függnek össze a személyes problémák a társadalmi változásokkal. A gyermekjóléti szolgálatnak különösen nehéz azokban a családokban eredményt elérni, ahol a szülő nem partner a gyermekkel kapcsolatos problémák kezelésében, akár azért, mert valamilyen szempontból ő maga is hátrányos helyzetű, vagy deviáns viselkedést tanúsít. Ennek következtében nem is nyújthat megfelelő, követendő példát a gyermeknek. (pl. bűnöző életmódot folytat.) Nap, mint nap tapasztaljuk azt is, hogy a szülők túlságosan leterheltek, a szülői felelősség, illetve kompetencia pedig nem tisztázott. A szülő gyakran az iskolától, a családgondozótól, vagy a pszichológustól várja, hogy megoldja a problémát helyette. E közben a segítő szakemberek pont azt várnák a szülőtől, hogy működjön együtt a probléma megoldásban, pl.: nevelési attitűdjében legyen következetes.
Ha a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét megszüntetni nem lehet, a gyermek érdekében a gyermekvédelmi gondoskodás más módját kell választani. Erre a jogkövetkezményre a szülőt figyelmeztetni kell. A jelzőrendszer által küldött jelzések megoszlása: Megnevezés Fogadott jelzések száma Egészségügyi szolgáltatók 20 13% Közoktatási intézmények 56 37% Állampolgári jelzés 25 16% Gyámhatóság, gyámhivatal 45 30% Szociális intézmények 2 0,1% Bölcsődék Igazságszolg. intézményei (Rendőrség, ügyészség, 2 0,1% bíróság, pártfogók) aránya A VÁLSÁGHELYZETBEN LÉVŐ VÁRANDÓS ANYÁK GONDOZÁSA Az 1997.évi XXXI. tv. 5. o. pontja szerint a várandós anya válsághelyzete: olyan családi, környezeti, szociális, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését, A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint számára a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutás szervezése, az 1997. évi XXXI. TV. 39 ( 2) c.) bekezdése szerint. A gyermekjóléti szolgálat a válsághelyzetben lévő várandós anya számára próbál segítséget nyújtani, hogy a várandósság ideje alatt biztonságban, megfelelő körülmények között élhessen, a gyermekét megfelelő felkészültséggel megszülhesse, és igyekszik elősegíteni a megszületett gyermek családban történő felnevelését. A segítségnyújtás keretében a válsághelyzetben lévő anya számára, a helyzet sajátosságait figyelembe véve próbálunk segítséget nyújtani. Tájékoztatjuk az igénybe vehető szolgáltatásokról, lehetőségekről, tanácsokkal látjuk el. Fontosnak tartjuk az anya nyugodt érzelmi állapotának elérését, a közvetlen családtagok bevonását a helyzet megoldásába. Adományok (ruha, bútor, csecsemőholmi) felajánlásával igyekszünk segíteni a felkészülést a megszületendő gyermek fogadására. Szolgálatunkhoz az elmúlt évben a jelzőrendszer tagjaitól érkezett jelzés a válsághelyzetben lévő várandós anyákról, valamint családgondozóink személyes felderítése során kerültünk kapcsolatba velük, illetve volt olyan anya, aki önkéntesen kereste fel szolgálatunkat és kért segítséget. Amennyiben az elhelyezés hiányában a család lakhatása nem biztosított és a gyermeket e miatt kellene a családjától elválasztani, a Családok Átmeneti Otthona jelenthetne megoldást. Az átmeneti otthon igénybevételének okai között leggyakoribb az albérlet, a lakhatás hirtelen, váratlan felmondása, elvesztése, valamint krízis, átmeneti ellehetetlenülés áll. Azok az anyák, akiknek családját már korábban is nehéz szociális helyzet jellemezte bekövetkezésekor még inkább válsághelyzetbe kerülnek. a terhesség Az elmúlt évben a válsághelyzetben lévő anyák jellemző problémái a következők voltak: rossz lakáskörülmények (túlzsúfoltság, alacsony komfortfokozat, nem megfelelő higiénés körülmények) anyagi ellehetetlenülés (díjhátralék, közüzemi szolgáltatás kikapcsolása) anya életkora (gyermekkorú, nincs felkészülve az anyai szerep betöltésére) a család életvitele (alkoholproblémák, gyakori költözködés) munkanélküliség
szülők közötti kapcsolati konfliktusok (bántalmazó élettárs, egyedül maradó anya) a család korábban született gyermekeit más neveli Szükség esetén az anyát a megfelelő szakemberhez irányítjuk pl: pszichológushoz, jogsegélyszolgálathoz illetve a családvédelmi szolgálat a Gödöllőn található Tormay Károly Egészségügyi Központba. Munkánk során törekszünk arra, hogy az anya a jelzőrendszer legkompetensebb tagjától kapjon segítséget. Szükség esetén a Gyámhivatalba irányítjuk a szülőket, a gyámsággal kapcsolatos ügyek intézéséről, családbafogadásról, vagy ha az örökbeadásról érdeklődnek, illetve apasági nyilatkozat megtétele ügyében. A védőnőkkel történt szakmaközi megbeszélés keretében igyekeztünk felállítani egy minimális követelményrendszert (tárgyi felszereltség, higiénés körülmények, stb.) a várandós anyával szemben, aminek mindenképp meg kell felelnie ahhoz, hogy az újszülött a kórházból hazakerülhessen. Ennek elfogadtatására még a közeljövőben kerül sor. Terveink szerint egy szülői értekezlet lebonyolításának keretében kívánjuk az érintett várandósokat, illetve anyákat tájékoztatni. Védőnői Szolgálattal kiemelten fontos a kapcsolatunk, kölcsönösen értesítjük egymást, ha új esetről szerzünk tudomást, vagy a már meglévőeknél bármiféle változást tapasztalunk. Kiskorúak terhessége esetén vállaljuk az iskolával való kapcsolattartást, a magántanulói jogviszonnyal teljesített tankötelezettség elősegítését. Előfordul, hogy a problémák halmozottan fordulnak elő a családban, de a születendő gyermek érdeke a legfontosabb, a helyzet kezelésében. Gyermekvédelmi tanácskozás Az éves gyermekvédelmi tanácskozásunk főbb megállapításai: Helyi roma stratégia hiánya Intézmények eszköztelensége Források átcsoportosítása annak érdekében, hogy beavatkozhassunk a társadalmi kiilleszkedési folyamatba Szociális foglalkoztatás, munkahelyteremtés szükségessége Az intézmények szerint gyakori, hogy jó életkörülmények között élő családok is RGYK-t kapnak. Megfogalmazódott az, hogy kis alapterületű ingatlanokba sokan élnek (főképpen a roma klientúra) és a további bejelentkezéseknek nincs gátja. Szocializációs szempontból leginkább rászoruló gyermekek a normatív finanszírozás alacsony szintje miatt nem tudják igénybe venni a bölcsődei ellátást, és az óvodai férőhelyhiány miatt is sokan kiszorulnak, annak ellenére, hogy ezek az ellátások ellensúlyozhatják a családból hozott hátrányokat. Az intézmények is érzékelik, hogy a segítséget önként kérők, a változás iránt motivált családok száma csökken, ezért szükséges, hogy a gyermekek mindenekfelett álló érdekét figyelembe véve a Mosoly- Vár Gyermekház igénybevételére is kötelezhetővé váljanak az arra leginkább rászoruló családok. Ez az elképzelés már a Biztos Kezdet központi programirodájában is felmerült. Szükségesnek látjuk a intézményi összefogással megvalósuló prevenciós programok elindítását. (Drogprevenció, bűnmegelőzés, csellengések megakadályozása.) A Védőnői Szolgálat kezdeményezésére 2012-ben havonta tartunk esetmegbeszéléseket. Az intézmények véleménye szerint is fontos a gyermekkel közvetlenül foglalkozó szakemberek személyes kapcsolata. Szabadidős programok 2011. évben a Mosoly-Vár Gyermekházzal közösen az alábbi szabadidős programokat nyújtottuk: Dátum Rendezvény Megvalósítók Program
2011. május 21. Csicsergő Óvoda Gyermeknap, Wéber utcai útátadó rendezvény 2011. május 28. Szivárvány Óvoda Családi és Gyermeknap 2011. május 29. Széchényi Általános Iskola, Széchényi Gála és Gyermeknap BK szakmai team + Parnerek: Gyermekjóléti Szolgálat és Óvónők BK szakmai team + Parnerek: BK koordinátor, Gyermekjóléti Szolgálat és Óvónők BK szakmai team + Parnerek: BK koordinátor, Gyermekjóléti Szolgálat és Pedagógusok 2011. június 25. X. Nemzetiségi Fesztivál BK szakmai team + Parnerek: BK koordinátor, Gyermekjóléti Szolgálat 2011. augusztus 28-29 Szilasmenti Napok BK szakmai team + Parnerek: BK koordinátor, Gyermekjóléti Szolgálat, Kézműves foglalkozások, BK Gyerekház számára logó készítés Kézműves foglalkozások, BK Gyerekház számára logó készítés Kézműves foglalkozások, BK Gyerekház számára logó készítés Kézműves foglalkozások, BK Gyerekház számára logó készítés Kézműves foglalkozás, BK Gyerekház számára logó készítés, V. Házi segítségnyújtás, étkeztetés Házi segítségnyújtás adatai: Házi segítségnyújtást igénybe vevők száma: 12 fő 2011.-ben az új ellátottak száma: 5 fő Ellátásból 2010-ben kikerültek száma: 5 fő Gondozási idő: 1209 óra Egyéb idő (vásárlás, gyógyszerkiváltás, kapcsolattartás orvossal, utazás: 842.5 óra Gondozási látogatások száma: 1158 Befizetett térítési díj összege: 687.000 Ft Szociális étkezés 2011 évi adatai : Étkeztetést igénybe vevők száma:70 fő 2011-ben az új ellátottak száma: 20 fő Ellátásból 2011-ben kikerültek száma: 41 fő Befizetett térítési díj összege: 4.521.000 Ft A házi segítségnyújtásban dolgozó munkatársainkat igen érzékenyen érinti a helyi buszjárattal kapcsolatos problémák. A sajátos terepviszonyok mellett nagyon nehéz megszervezni az ellátást, akkor, ha a gondozási igények azt követelik, hogy a gondozónők gyorsan jussanak el Kerepesről Szilasligetre, vagy éppen fordítva. VI. Pályázatok 1. Idősek és fogyatékosok nappali ellátása Intézményünk javasolta az Önkormányzat felé a KMOP 5.4.1 szociális ellátások infrastuktúrális fejlesztése projektet. A pályázat célja a meglévő intézmény teljes felújítása, korszerűsítése (nyílászárók cseréje, tetőjavítás, gépészeti berendezések cseréje, hiányzó eszközök beszerzése) és a szilasligeti nyugdíjasklub által oly régen szorgalmazott nyugdíjasház megépülése. Az új intézményi részegység idősek és fogyatékosok nappali ellátását fogja végezni, emellett a település időskorú lakosságának új közösségi tere épül meg. Az alábbi kép a megvalósítandó épület látványterve.
A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat épülete 2011 nyarán teljesen megújult és korszerűvé vált. Az energetikai fejlesztésnek köszönhetően az épület jóval gazdaságosabban üzemeltethető. 2. Mosoly-vár Gyermekház Intézményünk javaslata alapján döntött az önkormányzat úgy, hogy indul a TÁMOP 5.2.2-10-01 kódszámú Biztos Kezdet Program helyi megvalósítása című pályázaton. A pályázat szakmai tartalmát, a szükségletfelméréshez szükséges adatok felvételét és rendezését, a program helyszínének tervezési menedzselését intézményünk készítette. A pályázatunk nyertes lett, így a projekt a Családsegítő épületrészében, intézményünk vezetőjének koordinálása mellett valósult meg 2011.-ben. A Házat 2011. szeptember 1.-én nyitottuk. A Gyermekház forgalmi adatai szerint a kezdeményezés sikeres, mert az első projekt előrehaladási jelentésben már 68 bevont gyermekkel büszkélkedhetünk. Az Intézményünknek szoros partneri kapcsolta van a Gyermekházzal, közös rendezvényeinkről fentebb olvashatnak. A Mosolyvár Gyerekház tagja annak az országos hálózatnak, amely (a közép-magyarországi régióban nyert további 3 településsel együtt) a hátrányos helyzetű családokban született 0-5 éves gyermekek korai életkorban elkezdett felzárkóztatásáért küzd. A hálózathoz 40 település tartozik. Legfontosabb eredményeink: A rendszeresen gyermekházba járó gyermekek örömmel jönnek a Házba, szinte kikövetelik a családjuktól. Sikeres szakmaközi megbeszélések A helyi intézményekkel való kapcsolat erősödött. A helyi vezetés, a képviselőtestület érdeklődve figyeli a tevékenységünket. Koordinátorunk külső tagja lett a helyi Egészségügyi és Szociális Bizottságnak A helyi újságban (Kerepesi Vélemény) rendszeresen megjelenünk. Az Autonómia Alapítvány szervezésében számos kelet-európai ország (Bulgária, Macedónia, Szerbia) képviselője látogatta meg szervezetten a Házat. Vendégeink voltak a svéd Dagens Nyheter újságírói. Gyermekházunkat meglátogatta Mohácsi Erzsébet a CFCF Alapítvány elnöke. Gyermekházunk megtalálható a facebook közösségi oldalon, ahol rendszeresen jelentetünk meg rólunk információkat, sőt sok családdal így is kommunikálunk. A GYES-ről visszatérő szülők elhelyezkedésének segítése érdekében felvettük a kapcsolatot a NFSZ regionális foglalkoztatás szervezővel is.
Kerepes, 2012. május 9. Horváth Vera Intézményvezető