\*^'^S.*.:>-; :^- ^ y -? v.. >^-,;':.J. ' X.f
1
A SZERB FELKELES TORTENETE 1807-1810. IBTA KALLAY BENI.
A MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMTA K0NYVKIAD6 VALLALATA i'j FOLYAM, LXXVI. KOTET 1908 1910. CYCLUS A SZERB FELKELES TORTENETE 1807-1810. tbta KALLAY BENI AZ 1909-DIK EVI ILLETMENY ELSO KOTETE
A SZERB FELKELES TORTENETE 1807-1810. IRTA K ALL AY BENI HATRAHAGYOTT KEZIRATAIBOL KIADTA thall6czy lajos ELSO KOTET BUDAPEST A MAGYAR TUDOMANYOS AKADEMIA KIADASA 1909.
Homyanszky Viktor csasz. es kir. udvari konyvnyomdaja, Budapest.
ELOSZO. Nagyemlekezetu Kallay Beni irodalmi hagyatekanak Java fekszik e ket kotetben az olvaso elott, A csalad megtisztelo felhivasa kovetkezteben nekem jutott a szerencse, hogy e hagyatekot rendezhettem es sajto ala keszithettera, A m. tudomanyos akademia konyvkiado-vallalata szerkesztosegevel es a csaladdal egyetertesben e kotet A szerb felkeles tortenete 1807 1810" czimet viseli, noha voltakepeu folytatasa A szerbek tortenete 1780 1815" czimu munka elso kotetenek, mely ezelott 30 esztendovel ugyancsak a konyvkiado - vallalat munkai sorozataban latott napvilagot. Technikai okoknal fogva nem volt leheto, hogy e munka toredek letere noha az elsonek folytatasa mint a mar teljesen elfogyott also kotetnek masodik kotete szerepeljen. De erre nem is volt sziikseg. A nagymeretu munka e toredek voltaban a tervezett masodik kotetnek V3 reszet oleli fel, mondhatni teljesen kidolgozva, s az egyes kesz fejezetek mar a szerzotol gonddal atnezett oly kerek egesz tortenelmi tanulmanyok, hogy tortenetirasunk valosaggal kar^t vallana, ha nem latnanak napvilagot. Eltekintve ugyanis a szerzonek, mint allamferfinak egyenisegetol, oly munka keriil a kozonseg kezebe, melynek nemcsak a hivatasos tortenetiro veheti majd hasznat, hanem Kallay : A szerb felkeles tortenete 1807 10. I. 1
2 kloszo. niaradarido becsii vczerfonalat nyernek vele, a kik a keleti kerdesnek hazaiikat oly k(5zelr<51 erdekl6 fejl6- desi meneter61 hiven, a tortenelmi igazsugnak niegfelelo szi}i:orii targyilagoss^gal megirott kepet akarjak megismerni. I. Eszniekert el6 s dolgoz6 allaniferfiiinak eletemunkaja ez a konyv, melynek tortenete van. Szerepio allamferfiaink kozott kevesen vannak, kik oly Ontudatosan, ismerve el6re a szinteret, a hoi mukodni fognak, felkesziilve az elmeleti es gyakorlati eszkozok tarhazaval, fogtak volna kituzott czeljok megvalositasahoz. Midon 1868 aprilis 20-Aii Obrenovics Mih^y herczegnel, Szerbia nagyremenj'u fejedelmenel, mint lijonnan kinevezett konzul bemutatkozott, a herczeg a mint az mar ily alkaloninal szokas Oriilt az lij valasztasnak ; az audienczia utan Kallay lij hivatasanak teljes Ontudataban kijelentette: azt hiszem, hogy elmenetelemkor meg inkabb fognak dicsenii'*. S e Idjelentes jogos alapon tortent, mert Kallayt nem az ligynevezett ^karrier-csinalas" vagya \atte erre a palyara, hanem tiz e^^ eiokesziilet, folytonos tanulas eredmenye erlelte meg benne azt a tudatot, hogy hazaj^nak akkor tesz szolgalatot. ha a legfontosabb erdekeinek: a kelethez es a balkan nepekhez valo viszonya alakulasaban, tehetsegehez kepest, nemcsak reszt vesz, hanem azokra befolyast is gyakorolhat. Killay Benjamin nem mint szakiskolabeli novendek, nem eloirt programm szerint kepz6dott konzulla, illetoleg diplomatava. Az erre valo kepzettseget 5nmaga szerezte meg kovetkezetesen vegrehajtott Ontu-
eloszo. 3 datos terv alapjan. Elsosorban rendszeres tanulmany litjan megismerkedett a kelet szinhelyevel es az ott szerepet jatszo tenyez<3kkel. Vegigtanulmanyozta Oroszorszag es Torokorszag tortenetet, megtanulta az orosz es a szerb nyelvet, valamint az lij gorogot s forrasok alapjan sajatitotta el a jelen allapot megertesehez megkivantato nep- es foldrajzi, valamint kozgazdasagi ismereteket. Ehhez jarult a mint mondani szokas az a bizonyos hatodik erzek, a mely a fejlodes tiineteibdl a jovore tud ksvetkeztetni. Igy kepzodott benne az a politikai elesl4tas, a mely a kelet vilagaban lefolyt es lefolyando tiinetekre nezve mintegy lat6va" avatta 6t. Kallay Beni mindameuett, hogy a reszletek alapos ismeretere fektette a siilyt, tanulmanyai folyamaban arra torekedett, hogy a reszletek kritikai megrostalasa utan kidomboritsa a nagy, altalanos szempontokat. Ez a harmonia egyarant jellemzi, mint alkoto allamferfiut s mint tortenetirot. Midon a hegy magaslatara jutott es onnan attekintese nyilt a messze szemhataron, batran elmondhatta magaroi, hogy nem vezetdk vonszoltak 6t fel, hanem 6 maga kiizdott meg az ut faradalmaival. Ez a kemeny tanulas utjdn elsajatitott nagy tudas biztos garantiaja volt a sikernek. Ekkent ertheto, hogy Kallay Beni, mint belgradi fokonzul, ezen, monarchiankra nezve oly fontos orszag tortenetenek nemcsak szemleldje, politikanknak erelyes, de joakaratii kepviseloje, a belgradi tarsadalomnak nemcsak egyik europai vezeralakja, de egyiittal osszes viszonyainak alapos ismer6je es megitel6je lett. Mukodese folyaman a sajatos szerb viszonyok birdlataban sohasem alkalmazott fenhejazo modon nyugati merteket; mindig a nep jellemebfil es tortenetenek valamint tarsadalmi szerkezetenek alapjabol 1*
4 KL68Z6. igyekezett azokat rekonstrualni. Az o szemc elott Szerbia Ma^'yarorszag:iiak es a nionarchiinak legkszvetlenebb szomszedjakent allott, de nem elf-zigetelten biralta e frtldrajzi szoros kapcsolatbol ered6 kerdeseket. hanem mint a balkani i)roblemanak azt a mediumat. mely minket erdekel els(5 sorban. Mindjart illasa elfoglalasa e\s6 esztendejeben (szept. 14 27.) beutazta az orszag egy reszet.* megnezett es nieglatott miudent. Hivataloskodasa folyaman nemcsak a politikai korokkel valo erintkezest tartotta kizdrdlag feladatanak. hanem megismerkedelt a tudomanyos es irodalmi tenyezdkkel s ezzel kapcsolatban csakhamar a gazdasagi, penzugyi, valamint az osszes tudomanyos 6s irodalmi viszonyok behato ismeretere tett szert. Meg kell azonban jegyezniink. hogy nemcsak hivatalabol kifolyolag cselekedett ekkeppen, hanem mert az akkoron a maihoz kepest kevesbbe elnyugatiasodott szerb tarsadalom magaban veve is erdekelte. Magyarorsz4gon is, mint orszaggyulesi kepviselojeloltnek, elso politikai szereplese az akkor jobbara szerbek lakta szent-endrei vdlasztokeriilethez fuzodik, a melyhez sz^mos barati kotelek kapcsolta. E keriiletben alkalma nyilt joeleve megismerni a szerb nep psychejet, mely eredetisegenel fogva felkoltotte rokonszenvet. Belgradba erven, ott meg szamos tanuja elt a r6gi szabadsagharcznak. Az 5reg Obrenovics Milos fejedelem nemreg halt el. Karagyorgyevics Sandor fejedelem meg elt, s a hatalom elnyerese iriint valo remenyseget nem adta fel. Erdekesebbnel erdekesebb regi szerb vilagbeli alakok fordulrak hozza bizalom- * Kdzbijiik e f5l5tte tanulsagos dtleirast a Ftiggelekben.
elosz6. 5 mal. Ezeknek kozvetlen eldadasa a mult idokrol nagy benyomdst tett ra, ki mindenkit szivesen fogadott es meghallgatott. Nem szolunk itt arrol a nagy politikai munkarol, melyet Kallay Beni Mihaly herczegnek Topcsiderben tortent megoletese ota folytatott, (melynek ligyszolvan szemtanuja lett 1868 jiin. 10.) csak megemlitjiik, hogy lazas tevekenyseggel, mindenre kiterjedo figyelmevel meruit el hivatalanak minden reszletebe. E tekintetben, hogy hasonlattal eljiink, a regi velenczei kovetekhez hasonlitott, a kik a Signorianak erdekeit nemcsak szolgaltak, hanem meg is ismertettek vele azt az orszagot, a hoi mukodtek. Nem csoda, hogy neha elfarasztotta ez a nagymervfi munkalkodas, hogy neha visszavagyott hazajaba, a melynek talajabol fakadt es a melynek viszonyai elenken erdekeltek. Ertheto, hogy telitve szavamenti benyomasokkal, elvagyott majd Athenba, s6t a tavol kelet fejlodese irant erdeklsdven. Japanba is elkivankozott. Azonban 6ppen a belgradi miikodesehez fflz6d6 siker volt az oka, hogy partfogo baratja, Andrassy Gyula grof, kiiliigyminister jobbnak latta allomasa helyen marasztalni. Kallay Beni tehat tovabbra is megmaradt allomasan, elenken figyelve egyfelol Bulgarianak, masfelol pedig Bosznianak es Herczegovinanak viszonyait, a melyek ket felol is erintven a magyar es osztrak hatart, mindinkabb foglalkoztatni kezdtek a politikai vilagot. Kallay balkani szemkorere, de talan a monarchianak kiilpolitikai evolutiojara is rendkiviil nagy befolyast gyakorolt az az utazas, a melyet 1872 jiilius 13-t61 augusztus 13-ig Bosznidban tett. volt az elso nyitott szemmel utazo allaniferfiu, a ki ismerven a nyel-
6 kl6sz6. vet, a szokasokat, bejarta ez orszagokat es melyere hatolt az allapotoknak. Ez iitazasrol napl6t(3redekek maradtak fenn es egy megirando munkanak vazlatai. Tekintve az utazasnak nagy fontossagat hisz a kes6bbi bosnyak okkupaczio irodalnii el6futara es a targynak nem mindennapi erdekesseget, mintegy kiegeszitesiil a szerbiai utazashoz a fiiggelekben mellekeljiik a naplotoredeket es a Bosznidrol irandott munkanak alapgondolatairol valo v^zlatot. Ez adalekok hozzatartoznak Kallay Beni balkani mely ismereteinek fejlodesehcz es igy kotelesseget veliink teljesitni, ha ezekkel niegbovitjuk e munkat. Hosszi'i teli esteken napi kotelessegenek elvegezese utan, az akkor kiilonben sem sok vigassaggal kinalkozo belgradi tarsaselet 6t csak annyiban erdekelven. a mennyiben fenntartotta osszekotteteseit a sz4mot tevo elemekkel. rendkivuli kitartassal, modszeresen, egymasutan elovette a szerb tortenet forrasait. Atvizsgalta a consulatus leveltarat es 1850-t6l kezdve teljes kepet nyert a szerb viszonyok alakulasarol. Vegigtanulmanyozta a szerb tudos tarsasag kiadvanyait, melyek az 1848-ban megindult Glasznikban bo anyagot uyujtottak; irodalmi dsszekottetesben allvan az lijvideki szerb Matiezaval es a pesti T(3kolianunimal, a regi Magyarorszag szerb irodalmi termekeit is vegig vette. Fig}'elmet nem keriilte el a szerb politikai fejlodesre vonatkozo legcsekelyebb dolog sem, megjegyezte maganak az egyes mar elfelejtett czimii lapok es folyoiratok idevago kozlemenyeit. Ez a tanulminyozas egyel6re csakis az lijabb szerb politikai fejlodes megismeresere iranyult, de csakhamar felkoltotte erdeklodeset annak kiindulasi poutja, a mai Szerbia alakulasa. Philosophaliii szereto elmeje, az elvont tudomanyok irant
el6sz6. 7 valo szeretete, megerositettek abbeli felfogasaban, hogy a tortenelnii kutatasban nem szabad egyes tiineteket altalanos szabalyok szerint megitelni es hogy bizonyos kovetkezteteseket csakis az egyes tenyek kritikai elemzese utan lehet megallapitani. Midon tanulmanyai folyaman a szerb forradalomra vonatkozo szerb forrasokat vizsgalta, csakhamar a torok vilag behato ismeretere torekedett, aprankint visszafele menven a szerb historia kezdeteig: a szerbek balkani betelepedeseig jutott el. Ily modon a szerbek egyetemes tortenete megnyilatkozott elotte, de a torteneti kritika akkori gyenge allapota es a forrasok elegtelensege mellett is belatta, hogy a szerbek regi tortenetet csakis hoszszas leveltari es kiitfoi tanulmanyok utan lehet alaposan megimi. Ezert a szerb tortenetnek temperamentumanak megfelelo aktualis jellegu resze: a nagy szerb felkeles erdekelte ot elso sorban. Belgradi mukodese es irodalmi tanulmanyai, a politikai vonatkozasok irant valo fogekonysaga mind kozrejatszottak, hogy abbeli tanulmanyai onkentelen is kifejlesszek benne a hivatasos tortenetiro erzeket. Hoszszabb ideig foglalkozott a munka eszmejevel es tervezgette a mil beosztasat. 1874 januartol marcziusig azutan tenyleg nekifogott a munka megirasanak, a melynek a szerb felkeles tortenete lett a targya. Tagadhatatlan, hogy Ranke Lipot nagyhirti munkaja nagy benyomast tett o ra is. Nalanal jobban azonban senki sem erezte, hogy a nagyhiru nemet tortenetiro kizarolag kozvetett hallomdsok litjan irt es nem elso kezbol meritett. Remektil megkomponalva, szepen megirva adta elo mindazt, a mit hallott, s irva talalt, de a szerbeket nem ismerte s nem dolgozhatott meg kritikailag megrostalt forrasok alapjan. Talan ezert is tamadt kedve meg-
8 BL08Z6. iriii a niunkjlt ott a helyszincn a rendelkezesere alio forrasok alapjan. A szerzonek nagy '6r'6me telt munkajaban, melyen nagy kitartassal dolgozott. A munka elkesziilterftl Budapesten is csakhamar ertesiiltek az akademiai korok, jelesiil Gyulai Pal, ki a szerz<5 irant mar zsenge ifjiikora 6(a is nagj' erdeklodessel viseltetett. Midon Kallay Beni 1875-ben addigi palyafutasan viltoztatva, ideigleneseu elliagyta a kiiliigyministeriuini szolgalatot s orszaggyulesi kepviselove v41asztatvan, beallott a magyar politika aktiv munkasdnak, azonkozben is munkajat simitgatta. Egy reszletet a szerb felkeles kezdete czim alatt kozolven a Budapest! Szemleben, a komoly meltanylds arra birta, hogy a Magyar Tudom^nyos Akademia konyvkiadovallalatinak engedte at az egesz mu kiad^sat. Igy jelent meg a munka I. kotete 1877-ben egy 639 lapra terjedo testes kotetben. Mieldtt kozelebbrol meltatnok e muvet. meg kell emlekezniink az I. kotet tartalmarol s beosztasdrol. Szerzo a szerbek" es nem jjszerbia" tortenetenek nevezte el muvet, mert azon korban a melyrol az szol, szerb allam meg nem letezett. Az elso kotet az 1804. evben a jelenlegi szerb kiralysag keresztyen lakoi niegiuditotta ama mozgalmat targyalja, a mely els6 kozvetlensegben mohameddn elnyomoik az u. n. dahi-k, vagyis ama janicsar fonokok ellen iranyult, a kik a keresztyeneket elnyomtak es a mohamedanok felett is korlatlan uralomra torekedtek a mai szerb kirdlysiig teriiletenek egy reszen. Az elso kotet 1806. illetdleg 1807-ig szol, a midon az orosz vednokseg oltalmaba veszi a szerbeket es a felkeles az europai
ELdSZ6. politikanak azon imponderabiliai koze sorakozott, a melyeket az egyes alakiilasoknal az illeto hatalmak erdeke szerint tobbe-kevesbbe mindig tekintetbe kellett venni. Kallay a felkeles el6zmenyeinek megertetesere 194 lapon at Osszefoglalta a szerb tortenetet diohejban 1780-ig es azutan hat fejezetben kidolgozta a szerbek, illetoleg a felkeles tortenetet 1806-ig, addig az idoig, a midon a szerb felkel6s, a mely eleinte a szultan irant lojalis erzelmekkel indult meg az elnyomo dahik ellen, de kesobb a tdrok politika gyongesege kovetkezteben mindinkabb torokellenesse valt s utobb gyozelmesen haladt elore. E sikerekben bovelkedo elorehaladas katonai resze 1807 nyaraig tartott es a munka Belgrad elfoglalasaig terjed, mely haditenynyel a Karagyorgye-fele folkeles a delelojere ert. Az elso kotet megjelenese utan Schwicker Henrik nem eppen sikeriilt, de hasznalhato forditasaban megjelent nemetiil is. Az europai tortenetirodalom bdvebben meltatta e munkat es a balkan irodalomra nezve egyhangiilag standard worknak minssitette. Altalanosan elismertek, hogy Ranke-nak nagyerdemu elso kiserlete ota ez a legkiilonb munka, a mely e targyrol megjelent. Azota kutforraskent szelteben hasznaljak. 1878-ban Vitkovics Gabor forditotta le szerb nyelvre a bevezeto reszt es a belgradi Csupics-tarsasagnak kiadas czeljabol benyujtotta. A tarsasag Mijatovics Csedomil-t, az ismert szerb tortenetirot, Szerbianak hosszu ideig londoni kovetet s Kovacsevics Lyubomirt bizta meg a forditas atnezesevel. Jelentesukben mindketten kiemelik az iro targyilagossagat, a ki minden mellektekintet nelkiil legjobb belatasa szerint itel. Felemlitik, hogy szimpatiaval ir a felvett targyr61, anelkiil, hogy ez objektivitasat elhomalyositana, mert
10 bloszo. a szerbek hibiit mindig; nieglitja es ezeket nem a priori iteli el, hanem a viszonyokbol es a nep jellemebol magj'arazza. A ket biralo el6tt azonban csakis a szerb tortenetrol val6 1780-ig terjedo bevezeto resz fekudt, a forditast azonban oly gyong^nek, s6t rossznak tal^lt^k, hogy a teljes munka kiadasa abban maradt es csakis ez az elso gyongen forditott resz jelent meg szerb nyelven.* A magyar irodalomban a Budapesti Szemle, de az akkori napisajto is komolyan foglalkozott a munkdval, niely a mi tortenetirasunknak valosaggal lij irinyt adott, mert oly szintert vilagitott be, a melylyel nalunk senki sem foglalkozott. Szalay Laszlo kitiino tanulmanyaban meltatta ugyan a magyarorszagi szerbek jogviszonyait, de a balkdni szerbseg viselt dolgairol, a szerb allam fejlodeserol vajmi keveset tudtunk. Ma is alig tudunk tobbet annal, a mit Kallay Beni irt. A szerzo munkaja I. kotetenek megjelenese utan erezte, hogy a becsi levelt^rak akkor meg teljesen kiaknazatlan anyagat kell alaposan atvennie. hogy a felvett targyat nemcsak egyes belfoldi vonatkozasaiban, de az dltalanos szempontoknak is meg tiizetesebb eloterbe allitisaval kellokep m^ltathassa. 1877-ben a budapesti orszagos leveltarban megkezdte kutatasait, de a torok-orosz hdboni, illetoleg a berlini kongresszus utan, mint a monarchianak Kelet-Rumelia szervezesere kikiildott kepviselojere, europai erdekii szereples vart, mely munkaja folytatasaban egyel6re megakasztotta. A torok birodalom mult szazadi belso viszonyai- Isztorija szrpszkoga naroda, Beograd. Petar Tyiipity. 1882. 149. 1.
EL08Z6. 11 nak ugyszolvan keresztmetszetet latta maga elott e filippopolisi kikiildetese alkalmaval, a hoi az eur6pai kikiildottek soraban neki jutott a donto szo. Nem ide tartozik, hogy merlegeljiik e kikiildetes politikai fontossagat, avagy azon szabalyzatot, a melyet Kelet- Rumelia reszere ez az europai bizottsag megallapitott es a melynek elso fejezetet, Kallay Beni munkalatat a politikai igazgatasrol maguk az ellenseges bolgar fejedelemsegbeliek is kivalo munek ismertek el. Felhozziik e koriilmenyt annak bizonysagara, hogy a t5rtenetiro a keletmmeuai missio alkalmaval gyakorlatilag ismerte meg a torok birodalomnak elo szervezetet. Veget erven a kikiildetes, megindult Kallay Beni muk<3dese : elobb a ktiliigyministeriumban, osztalyffinoki minosegben 1882. Junius ho 5-ig hivataloskodott, majd ezutan Bosznia megszervezesenek elt, annak szentelte minden gondolatat, osszes erelyet hiven kitiizott czeljahoz, hiven onmagahoz. Mi nem a poutikust, nem az allamferfiut meltatjuk e helyen, de tartozunk azzal a megjegyzessel, hogy Kallay Beni azon ritka allamferfiak koze tartozott, a ki tanult a tortenelemb61 s minden intezkedeseben szeme elott lebegett a tortenelmi fejlodes kovetelmenye. Az a harmonia, mely tetteiben s irataiban kifejezesre jutott, t. i. a biztos tudason alapulo, megfontolt erelyes cselekves, jeuemzik mindvegig a magyar lelki inventariumnak e meg ma kello targyilagossaggal alig meltathato alakjat. De barmennyire elfoglalta iigykdre, bokros munkassaga kozepette is sajatos szivossagaval ragaszkodott e kedvencz munkajahoz. Becsben elso dolga volt a becsi cs. es kir. titkos hazi, udvari leveltar anyagat attanulmanyozni. Az osszes konstantinapolyi, petervari koveti jelenteseket, az utasi-
12 eloszo. tasokat, s minden targyara vonatkozo leveltdri osztilyt 1802 1815-ig szem^lyesen atolvasott, reszben le is masolta az egyes darabokat. Azut^n az akkor D)6g az allami lev^ltarba at nem helyezett li. n. kabineti lev61tart (az illamtan^cs iratai) dolgozta fel. s teljesen kimeritette a hadi leveltar gazdag anyagat, Kapcsolatban a becsi Osszes leveltarakkal attanulmanyozta a budapesti orsz. levelt^, a krass6i, szeremi 8 regi vukovari megj'ei leveltarakat. Rendelkezesere AUottak a temesvari, petervaradi es zagrabi hadparancsnoksagi iratok. E leveltiri kutatast technikailag is nagy lelkiismeretesseggel intezte. Minden egyes darabot dtnezett 8 kivonatolt. Azutan a munka egyes fejezeteinek megfelel61eg csoportositotta az anyagot, ellitta nev- es tirgymutatoval, ligy hogy semmifele vonatkozas nem keriilhette el figyelmet. Mig az egyes hezagokat be nem toltdtte. inkabb megallott, de nem zavarta ossze anyagat. E mellett azonban nem tartozott azok koze, a kik a fatol nem latjak az erd6t. Volt ereje, hogy a legerdekesebb masnemfi reszletet elhagj'ja, ha nem tartozott szorosan felvett targyahoz, pedig, mint az anyag elso buvarlojanak, mennyi alkalma nyilt erre. Alaposan s oly pontossaggal dolgozott, mely becsiilet^re v41nek azoknak is, a kiknel a pontossagban ki van meritve a tortenet/ros minden kovetelmenye. E leveltari anyagra oly nagy siilyt fektetett, hogy munkaja I. kotetet felteve, ha ideje engedi iijb61 at akarta dolgozni. Mert ha az I. kijtet a rendelkezesere illott akkori 5sszes belgradi anyag alapjan iratott is, de 6 ismerte legjobban hezagait. Azert nemcsak a becsi, de a parisi es petervari leveltarak anyagat is fel akarta hasznalni. Rendkiviil erdekelte
EL08Z6. 13 Napoleon szereplese s e czelbol a parisi nemzeti es kiiliigyminiszteriumi leveltarak iratairol nemcsak jelentest tetetett maganak, de egy jokora sajnos mar tole igenybe nem vett mennyiseget le is masoltatott. Petervar anyagara a parisi buvarkodas befejezesekor keriilt volna a sor. Behato leveltari kutatassal teltek el a mult szazad nyolczvanas evei. Napi munkaja faradalmait, hogyha egy kis szabad ideje maradt, estenkent az anyag rendezesevel s muve kompozicziojanak tervelgetesevel pihente ki. Egeszseges koraban elvezetet njnijtott nieki e munka, mikor pedig a kor almatlansaggal tamadta meg szervezetet, ez anyaggal uzte el gondjait. 1889 elejen mar belefogott az irasba. Ekkor vegleg tisztaba jutott a mu beosztasaval. Az anyag felgyulese kozben egy ideig ligy erezte, hogy meg egy harmadik kotetet is kell irnia. Eredeti szamitasa szerint ha komprimalva adja a feldolgozott anyagot, koriilbeliil 480 500 lapra, mintegy 30 31 ivre terjedt volna a munka. De azutan latvan, hogy ily terjedelemben nem irhatja meg es nem veheti fel kelloleg a feldolgozas keretebe az osszes anyagot, ket huszonot Ives kotetre gondolt. Kesobb azutan arra szanta el magat, hogy inkabb egy terjedelmes kotetben ket konyvbe foglalva targyalja majd a kituzott feladatot. Hisz az elso kotet is 639 lapra terjed, igaz ugyan, hogy egy 191 oldalas bevezetes elozte meg, remelte azonban, hogy a masodik kotetet 450 460 oldalon befejezheti. Az anyag terjedelmenel fogva termeszetes is volt, hogy a masodik kotetnek nagyobb meretflnek kell lennie. Ket beosztast tervezett, mindegyiket tiz fejezetre osztvan, Minthogy az elso kotetben az elso konyvben az 1780 1806-ig, illetoleg
: : 14 rlobzo. 1807-ig terjedo anyagot Olelte fel s ez kepezte az els<5 kiinyvet, e mdsodik kotet masodik konyve 1811-ig terjedt volna hat fejezetben, a harmadik kiinyv pedig 4 fejezetre oszlott volna szimitdsa szerint. Ekkepen II k5nyv. 1. Oroszorszag keleti torekvesei 56 2. Az orosz vednokseg kezdete Szerbiaban 31 3- A harczok megiijulasa 50 Lap 4. Az orosz es osztrak befolyas kiizdelme Szerbiaban es Ausztria keleti politikaja.. 30 5. A vojvodik versenygese 30 6. Belallapotok 50 III. KONYV. 7. A bukaresti b6ke 30 8. A forradalom leveretese 30 9. A forradalom utan 30 10. Takovo 20 A vegleges beosztast azonban kesdbb 1893-ban allapitotta meg ekkepen II. KONYV. 1. Az orosz vednokseg megalapitasa Szerbiaban. 2. Ausztria keleti politikaja. 3. A harczok megiijulasa. 4. A belviszalyok keletkezese, eredete es fejl6dese. 5. Az osztrik 6s orosz befolyas kiizdelme Szerbiaban 8 a vojvodak versenygese. 6. Belallapotok.
el0sz6. 15 1. A bukaresti beke. m. KONYV. 2. A forradalom leveretese. 3. A forradalom utan. 4. Takovo. Ezt a beosztast vette alapiil es ennek alapjdn kesziilt a kidolgozas is. A tervezett 10 fejezet koziil elkesziilt 5. Ebbol, a III. fejezetnek befejezese hidnyzik 1811-ig, valamint az V. fejezet befejezo resze. A tobbi csak vazlatban maradt, illetoleg csak az anyag volt jegyzetekben osszeallitva. Az elkesziilt harom fejezet azonban teljes mugonddal kidolgozott egesz, ligy hogy teljesen elegendo, ha a szerzo jegyzetei alapjan egy rovid zaroszoban eloadjuk, hogy mikep s niit akart a szerz6 el6adni. Dy zaroszo van mint emlit6k a toredekes III. fejezet s az V. fejezet vegen. Az V. fejezet utolso kikezdese szerz6nel is csak vazlat, de hibat kovettiink volna el, ha nem kozoljtik. A VI X. fejezet rovid tartalmat az olvas6 tajekoztatasa czeljabol mellekeltuk ugyancsak a szerz(5 kivonatos feljegyzesei alapjan. A munka stilusan, szerkezeten nem valtoztattunk, adtuk a keziratot oly modon, a mint a szerz6 hatrahagyta. Ezert nem valtoztattuk meg a teljesen historikus vonatkozasii jelzeseket, mint a mind Ausztria, vagy a mikor az uralkodo csak csdszdri min6segeben emlittetik. 1807 1810 kozt j^tszodnak le az esemenyek, midfin a monarchiat osztrak csaszarsagnak irt^k az aktdk, midon a kiilpolitikai felsegiseg tenyleg alkotmanyos euendrzes nelkiil gyakoroltatott. Az elbesz61es folyamdn, mid6n regibb auapotokrol van sz6, szerzd
16 rloszo. neni is alkalmazhatta a mult szazadi alkotmanyos fejlod^s kovetkezteben helyesbitett modem terminologiat, azzal csak korrendi vetaeget kovet vala el. Szerzonek egyebkent sz^ndeka volt kiilon tanulminyban megirni Magyarorszag akkori kozigazgatasi hatosagainak magatartasat s politikai szempontjait a szerb felkelessel szemben. Erezte azonban, hogy erre aligha kerithet sort s igy inkabb konczes8zi6t tett az V. fejezetben a szerkezet rovasara, s az 1808-iki, eleddig teljesen ismeretlen szeremsegi es hatirvideki lazongast tuzetesebben targyalta. A mi a szerkesztes teclmikumat illeti, szerzd intenczioi ertelmeben jartunk el, ezt 6 tervezte hogy szeljegj'zetben roviden jeleztuk a tartalmat. Az I. kbtet hosszii fejezeteiben nehez leven az eligazodas, ez a koriilmeny inditotta erre. Minthogy munkaja feldolgozasanal gondosan epitette fel az elbeszeles folyamat, eloszor megallapitvan a rovid tartalmat, azutan v^zlatot irt s csak szigorii revizi6 utan fogott a kidolgozashoz, konnyii volt e szeljegyzeteket beleilleszteni. Az I. kotettel szemben elterest jelez e munkanal, hog}' a mu vegen adjuk az alapul szolgdl6 jegyzeteket. Kallay Beni voltakepen nem szerette a szimos jegyzettol tarkallo szoveget. Elso koteteben azt a modot kovette, hogy az eloszoban beszamolvan forrasairol, csak a legmarkansabb helyeknel idezett belolok, akkent velekedett, hogy a kutato, a ki forrasok utan dolgozik, amiig)- is ellenorzi az e oadist, az olvaso pedig, a ki valami irodalmi munkit elvezni akar, csak megzavarodik, ha folytonosan a j( gyzeteket kell olvasnia. Minthogy azonban ez lijab") k5tet6nek kidolgozasa folyaman a leveltari an/ag oly
eloszo. 17 nagy mereteket oltott, atlatta, liogy a targyalas igazolasa sziikseges es ezert reszletesebben kell a forrasokra utaluia. Elfogadta tehat az egyes fejezeteknel sorszam szerint kovetkezo jegyzetek elvet, a munka vegehez kivant csatolni, a melyeket a mikent azt szerzoje a konyvkiado-vallalat kiadasaban megjelent Pauler-fele Arpadok tortenete czimu munkaban is vegigvitte. Ennek is megvan termeszetesen a hatranya, minthogy az erdeklodo olvaso gyakran lapozni kenytelen, de a munka leveltariforrasokon alapulo hitelessegenek erdeke okvetleniil megkdveteli a jegyzeteket. Az elkesziilt dt fejezethez a jegyzetes osszeallitast a szerzo vegezte nagy gonddal. Csak imitt-amott utalt roviden egy-egy forrasra, melyet azonban konnyen lehetett kiegesziteni. Nagy adatkeszletebol okleveltarat nem akart kdzzetenni, csak egyes jellemzobb jelenteseket kivant mellekletben adni. Ilyenek also sorb an Paulics belgradi osztrak konzul jelentesei 1811-b6l es nehany ertekesebb, korrajzi tekintetben erdekes adalek, melyekrol a Fiiggelekben lesz majd szo, utalas tdrtenven a munka illeto lapjara. a hova tartoznak. Ugyancsak a szerzo intenczioinak kivantunk eleget tenni, midon a munkaban elofordulo, a szdveg folyaman csak roviden emlitett szemelyisegek eletrajzi adatait kozdljiik. A szerb es orosz szereplok sokkal idegenebbek leven kdzdnsegunk elott, sziiksegesnek tartottuk egy ilyeten vezerfonal dsszeallitasat. A ket kotetre terjedo munkat nev- es targymutato fejezi be. KAllay : A szerb felkeles tortenete 1807 10. I.
18 EL6SZ6. II. A fontebbiekben eloadtuk a munka szerkezetet illetd koriilmenyeket. Ezzel be is fejezhetnik szimad^sunkat, de ket szempont tiizetesebb kifejtesevel tartoziink az olvasonak. EIso sorban hangsiilyoznunk kell, hogy a szerzcl munkaja e czimbeu elterd, de voltakep egyazon tirgyrol szolo ket kotetenek megjelen6set harmi/ncz rri idokoz valasztja el egymast61. Az elso kotetet a ferfikora delen jaro konzul irja meg egyfolytaban, a masodik kotet, hosszii kozokben irott fejezeteinek a szerzoje, az allamferfiiii tapasztalatokban gazdag miniszter, kinek folyton e miiven simitgato reszketo kezebol a halal vette ki a tollat. Az emberek megiteleseben valo objektivitas, a politikai viszonyok behato merlegelese, a stilus hiivos atlatszos^ga egyazon modon megvan mindket kotetbeu. A masodik kotet azonban hasonlithatatlanul nagyobb szemhatart fog be az elsdnel. Mig az elso kotet a kituno Balkanpolitikus miive, a masodik kotetben mar evek tapasztalata szurodott le, a konturok frissebbek az elso kotetben, mig a m4sodikban noha szerz<5 bizony^ra meg ezentiil is igazitott volna egy-ket helyen eg}'etemesebb, miiveszibb az osszhang. A gyakorlati tapasztalas nagy iskolajdn kiviil, a munka korul folytatott tanulmanyok szelesebb kore magyarizza ezt az elterest. Ez a pont igenyli a bovebb megvilagosiuist. Kallay Beni munkaja elso kotetenek megjelenese, vagyis 30 ev 6ta ugyanis a szerb felkeles tortenete tirgyaban szeleskoru leveltari kutatis indult meg s az idevago irodalmi kozlemenyek hosszabb sorozata latott nap-
eloszo. 19 vilagot, ligy a nyugat-europai, mint a szerb irodalomban. Kallay jelen munkaja ligyszolvan irodalmi helyertekenek megjelolese szempontjabol sziikseges tehat szamot adnunk ez irodalomrol s megjelolniink, mennyiben hasznalta, illetoleg hasznalhatta fol ezt a szerzo munkajanak ezen reszeben. Tekintve a nyugati irodalmat, az osztrak es franczia tortenetirodalom emlitest erderald fobb munkalatai koziil Beer Adolf, Deraelics, Pisani es Driault munkait soroljuk fel azok koziil, melyek Kallay munkaja I. k. megjelenese utan keriiltek ki a sajto al61. Beer Adolf osztrak tortenetiro, a ki f61eg a penziigj'i politika tortenetere nezve kutatott fel ertekes anyagot, 1883-ban a becsi leveltarak es nehany magangyiijtemeny felhasznalasaval egy vaskos kotetben (832 lap) : Die orientalische Politik Osterreichs seit 1784. 1883., czim alatt megirta Ausztria keleti politikajanak tortenetet 1774 1878. A nagy munka azon reszei, I a melyek leveltari kutatason alapulnak, anyag tekinteteben ertekesek, kevesbbe azok a fejtegetesek, midon a szerz6 maga itelkezik. A szerb felkelesnek 79 lapot szentel a negyedik fejezetben es e reszben mar felhaszndlja Kallay munkajat. Beer osszes anyaga ismeretes volt Kallay elott, de a mig Beer csakis a titkos leveltar diplomacziai reszet dolgozta fel es pedig par honap alatt futvan at azokon a reszeken, melyeknek alapos atkutatasa evek munkajat igenyli Kallay az osszes leveltarak egybevago anyagat vetette ossze. Azonkivill Beernel kivdlt a mi a szerbek belviszonyainak megiteleset illeti, sok hezagot s pontatlansagot talalunk. hasznalta el6szor, illetoleg kozolte"' a Simbschen-fele targyalasokat, a melyeket kes6bben Krones, Josef Freiherr von Simbschen und 2*