Fontos információk a 2016-os évre

Fontos információk a 2016-os évre Megváltozik a SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ mértéke - 2016-ban 15% A JÁRULÉKok mértékei nem változnak Egészségbiztosítási járulék - 7% (pénzbeli rész 3%, természetbeli rész 4%) Nyugdíjjárulék - 10% Munkaerőpiaci járulék - 1,5 % Egészségügy szolgáltatási járulék - 7.050 Ft/hó (235 Ft/nap) (azaz mikor valaki maga után fizeti a tb-t) CSALÁDI KEDVEZMÉNY A 2014.01.01-től a járulékokra is kibővített családi kedvezmény minden olyan jövedelem esetén igényelhető, mely első körben Személyi Jövedelemadó köteles. 2016-tól a következő adóalap csökkentés hajtható végre 1 gyermek esetén 66.670 Ft 2 gyermek esetén gyerekenként 83.330 Ft (a 2 gyermek után járó családi kedvezmény 4 év alatt fog megduplázódni előreláthatólag a kormány tervei szerint) 3 vagy több gyermek esetén gyermekenként 220.000 Ft A tényleges (a nettó összegben is látható) családi kedvezmény a 2 gyermekesekre vonatkozóan változik csak, ott összesen 5.000 Ft-tal vihet többet haza a szülő havi szinten összesen. MINIMÁLBÉR 2016-ban a minimálbér 111.000 Ft bruttót jelent, a garantált bérminimum pedig 129.000 Ft-ra emelkedik. Ez nettó (családi kedvezmény igénylése nélkül) 73.815/85.785 Ft-ot jelent. MAXIMUM GYED A minimálbér emelésével a táppénz és GYED maximuma is emelkedik A táppénz maximuma bruttó 7.400 Ft napi ellátásra emelkedik. A kifizethető GYED maximum pedig a következőképp alakul: - Bruttó alap: 111.000 Ft x 2 = 222.000 Ft - Bruttó ellátás: 155.400 Ft - személyi jövedelemadó: 23.310 Ft 1

- nyugdíjjárulék: 15.540 Ft - összes levonás: 38.850 Ft - családi kedvezmény esetén változó nettó ellátás: családi kedvezmény igénylése nélkül 116.550 Ft 1 gyermekre jutó családi kedvezmény esetén 126.550 Ft 2 gyermekből 1 gyermekre jutó családi kedvezmény esetén 129.050 Ft 2 gyermekre jutó családi kedvezmény esetén 141.550 Ft 3 gyermekből 1 gyermekre jutó családi kedvezmény estén 149.550 Ft 3 gyermekből több gyermekre jutó családi kedvezmény esetén 155.400 Ft Mi az, amit mindenki kaphat 2016-ban, ha gyermeket vállal? Gyermekgondozást segítő ellátás (régebben GYES - Gyermekgondozási Segély) - Kormányhivatal családtámogatási osztályán igényelhető (régebben MÁK) - Összege bruttó 28.500 Ft/hó (ebből 10% nyugdíjjárulékot vonnak) - Ügyfélkapus regisztrációval is kérhető online - A gyermek 3 éves koráig, tartósan beteg gyermek esetén 10 éves koráig jár (orvosi ajánlásra gyógyulásig, de max 10 éves korig) - Iker gyermekek esetén az összeg megduplázódik és az ikrek tankötelezettségét megkezdő év december 31ig (iskolakezdés) vagy 8 éves korukig (amelyik hamarabb bekövetkezik) folyósítják - A gyermek féléves (így szerepel az 1998. évi LXXXIV. törvény 21 -ában) korától lehet dolgozni időbeli korlátozás nélkül - Családi kedvezményre nem jogosít Gyermeknevelési támogatás (GYET) - olyan szülők igényelhetik, ahol 3 vagy több kiskorú gyermek van a legfiatalabb gyermek 3 éves kora és 8 éves kora között igényelhető. - összege megegyezik a GYES összegével - munkavégzés GYET alatt csak maximum heti 30 órában tehető meg CSALÁDI PÓTLÉK - Kormányhivatal családtámogatási osztályán igényelhető (régebben MÁK) - Összege 1 gyerek után 12.200 Ft/hó (egyedülálló 13.700 Ft/hó) 2 gyerek után 13.300 Ft/gyerek/hó (egyedülálló esetén 14.800 Ft/gyermek/hó) 3 vagy több gyermek után 16.000 Ft/gyermek/hó (egyedülálló esetén 17.000 Ft/gyermek/hó) - Ügyfélkapus regisztrációval is kérhető online - A gyermek középiskolai tanulmányának végéig, de max 20. életév betöltésének hónapjáig jár, a 2

gyermek 23. életév betöltésének hónapjáig számít bele az összegbe, ha nappali tagozaton tanul - FIGYELEM! A családi pótlék tekintetében a kormány szigorított. Ha a gyermek sokat hiányzik szülői igazolás nélkül (50 óra), akkor a folyósítást felfüggesztik. Ezt az iskola jelenti a megfelelő szerveknek. ANYASÁGI TÁMOGATÁS - egyszeri összeg - Kormányhivatal családtámogatási osztályán igényelhető (régebben MÁK) - Összege: a mindenkori minimál nyugdíj 225%-a, ikrek esetén 300%-a (2015-ben 64.125 Ft) - Ügyfélkapus regisztrációval is kérhető online - Az igényléshez pluszban szükség van egy igazolásra (nőorvostól, védőnőtől beszerezhető), hogy a megfelelő számú terhesgondozási alkalmon jelen volt a szülő nő Mi az, amihez valami plusz is kell? ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS - Az önkormányzat szociális osztályán érdemes érdeklődni, hogy kaphat e a család bármilyen támogatást a születendő baba miatt. - Egy régebbi újságcikkben olvastam, hogy a pelenkacsomagtól kb 100.000 Ft-ig bármi kapható, de csak az önkormányzatok igen kis része ad ilyen támogatást. A támogatást megítélését ráadásul sok mindenhez kapcsolhatják, pl. életvitelszerű lakcím, védőnői visszaigazolás, egy főre eső jövedelemszint...stb) Terhességi táppénz - A kismama vagy a magzat veszélyeztetése esetén kérhető, kódja 9-es - Szakorvosi ajánlás alapján kapható csak, a szakorvos személye nincs meghatározva, de általában a nőgyógyász szokta kiadni az ajánlást és a háziorvos a keresőképtelenség igazolásához a táppénzes papírt - Összege: a törvényben meghatározott számolás szerint megállapított alap 50 vagy 60%-a. 50% akkor jár, ha az igénylő kórházban tartózkodik, vagy nincs 2 év folyamatos biztosítási jogviszonya (A folyamatos biztosítási jogviszony azt jelenti, hogy 2 éven keresztül egyfolytában olyan bevétele volt, amiből pénzbeli egészségbiztosítási járulék lett fizetve, vagy ha megszakítás is van benne, az nem több, mint 30 nap) 60% akkor jár, ha az igénylőnek van 2 év folyamatos biztosítási jogviszonya - A táppénzből személyi jövedelemadót vonnak (2016-ban 15%) - Családi kedvezmény igényelhető rá CSED - Csecsemőgondozási díj 3

- A munkáltatón keresztül igényelhető a Kormányhivatal egészségbiztosítási osztályán. Két féle igénylés lehetséges: a cég maga folyósítja az ellátást (kifizetőhely), a cég csak a megfelelő igazolásokat adja át (nem kifizetőhely) + Kifizetőhely esetén: a megfelelő papírokat a munkahelynek beküldi az igénylő, majd ott helyben elbírálják és a rendes havi bérrel egy időben az igénylő felé kiutalja (utána persze az államtól visszaigényli + Nem kifizetőhely esetén: a munkahely egy foglalkoztatói igazolást ad ki az igénylőről a Kormányhivatal felé, plusz az igénylő TB kiskönyvét. Az igényt így a Kormányhivatal bírálja el és minden hónap 10-ig számlára utalja - Összege: a pénzbeli ellátások számítását is meghatározó törvény (1997. évi LXXXIII. törvény) szerint jelenleg (2015.07.01-től) a meghatározott időszak átlagbére adja az alapot, vagy az új kedvezményszabály szerint akár az előző gyermekre számolt THGYS alapja is újra megállapítható. A megállapított alap 70%-a lesz a napi ellátás bruttó összege, amiből személyi jövedelemadót vonnak (ez 2016-ban 15%). - A CSED-re családi kedvezmény kérhető - Hossza: 168 nap, mely leghamarabb a kiírt időpontot megelőző 28. naptól kérhető - Alap kitétel: az igénylést napra pontosan megelőző 2 évben 365 biztosítotti napot kell felmutatni - A törvény a szülő nő számára biztosított szülési szabadság idejére állapítja meg a kieső időre járó bér ellentételezéseként. Így a szülő nő kérheti és kaphatja. A gyermek apja akkor kérheti, ha a szülő nő tartósan kikerül a háztartásból, azaz meghal, tartós kórházi kezelésre szorul (ehhez orvosi papírt kell mellékelni), elhagyja a családot (ehhez hivatalos szerv által kiállított elhelyezésről szóló határozat kell) - Keresőtevékenység végzése CSED alatt tilos - Ellátás nem ellátás alapja! GYED - Gyermekgondozási díj - A munkáltatón keresztül igényelhető a Kormányhivatal egészségbiztosítási osztályán. Két féle igénylés lehetséges: a cég maga folyósítja az ellátást (kifizetőhely), a cég csak a megfelelő igazolásokat adja át (nem kifizetőhely) + Kifizetőhely esetén: a megfelelő papírokat a munkahelynek beküldi az igénylő, majd ott helyben elbírálják és a rendes havi bérrel egy időben az igénylő felé kiutalja (utána persze az államtól visszaigényli + Nem kifizetőhely esetén: a munkahely egy foglalkoztatói igazolást ad ki az igénylőről a Kormányhivatal felé, plusz az igénylő TB kiskönyvét. Az igényt így a Kormányhivatal bírálja el és minden hónap 10-ig számlára utalja Az igénylés 2016.01.01-től beadható a CSED igénylésével együtt - Összege: a pénzbeli ellátások számítását is meghatározó törvény (1997. évi LXXXIII. törvény) szerint jelenleg (2015.07.01-től) a meghatározott időszak átlagbére adja az alapot, vagy az új kedvezményszabály szerint akár az előző gyermekre számolt THGYS alapja is újra megállapítható. A megállapított alap 70%-a lesz a napi ellátás bruttó összege, amiből személyi jövedelemadót (ez 2016-ban 15%) és nyugdíjjárulékot (ez 2016-ban 10%) vonnak. 4

- Alap kitétel: az igénylést napra pontosan megelőző 2 évben 365 biztosítotti napot kell felmutatni - 2015.12.31-ig igénylet GYED esetében annyi napra jár, amennyit előtte az igénylő szerzett, de maximum a gyermek 2. születésnapjáig, ikrek esetében az alap megszerzett jogosultság egy évvel nő. 2016.01.01-től igénylet GYED esetében az ellátás a gyermek 2 éves koráig kapható (ikreknél a jogosultság 1 évvel nő) - Leghamarabb a CSED lejártától kérhető, de apák esetében a szülést követő 169. naptól - GYED-re családi kedvezmény kérhető - A szülők bármelyike kérheti - A szülést követő 169. naptól lehet GYED ellátás mellett időkorlátozás nélkül dolgozni (ez azt jelenti, hogy ha valaki hamarabb igényli a CSEDet, mint a szülés, akkor a GYED elején még nem dolgozhat) - Ellátás nem ellátás alapja HALLGATÓI GYED - Fő szabály: a szülést megelőzően MAGYAR nyelvű felsőfokú képzésben nappali tagozaton legalább 2 félévet fel tud mutatni a szülő 2 éven belül! - Az igény beadható a jogviszony fennállása alatt, vagy a szüneteltetést/megszűnést követő 1 éven belül, aki gyermekét saját háztartásában neveli és vagy magyar vagy EGT állampolgár - Ennél az első naptól gyedre jogosult a szülő (bár az apa csak akkor, ha az anya meghal, vagy nem felel meg a jogosultsági követelményeknek és nem biztosított) - A gyed ilyen módon 1 évig jár! - Összege: + Alapképzésnél, szakképzésnél vagy szakirányú továbbképzésnél a minimálbér 70%-a + Mesterképzésnél és doktori képzésnél a garantált bérminimum 70%-a 1. A kifizetőhely A társadalombiztosítási kifizetőhely a magyar társadalombiztosítás igen régi jogintézménye. Eredeti célja, hogy a nagyobb munkáltatóknál helyben történjen a táppénz, a szüléssel és az üzemi balesettel összefüggő készpénzellátások elbírálása, számfejtése és ezeknek a munkabérekkel történő egyidejű kifizetése. Jelenleg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény rendelkezik arról, hogy minden munkáltató, amely legalább 100 társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat, köteles gondoskodni törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott társadalombiztosítási és egyéb feladatok ellátásáról, ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet (a továbbiakban: kifizetőhely) 5

hoz létre. Ez alól nem adható mentesítés, ugyanakkor a kötelezett e feladatok ellátására más, kifizetőhelyet fenntartóval megállapodást köthet. A központosított illetményszámfejtést végző illetményszámfejtő hely társadalombiztosítási kifizetőhelyként működik. Magánszemély, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján kifizetőhelyet létesíthet. Ilyenkor természetesen 100 fő biztosítottnál kevesebb személyt alkalmaznak. A kifizetőhelyen végzett társadalombiztosítási feladatokat a megállapodásban kell rögzíteni. A megállapodást az illetékes egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv felmondhatja, ha a foglalkoztató nem tesz eleget, vagy nem tud eleget tenni a megállapodásban foglaltaknak illetve, ha a kifizetőhely ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy a kifizetőhelyen folyó feladatellátás nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. A kifizetőhely fenntartója a társadalombiztosítási feladatokat saját költségén, szakképzett alkalmazottakkal végzi, az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért az alap kezeléséért felelős társadalombiztosítási szervvel szemben teljes anyagi felelősséggel tartozik. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes egészségbiztosítási feladatokat ellátó igazgatási szerv megtéríti, kivéve a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét. A törvényben vagy kormányrendeletben előírt, illetőleg a fent említett megállapodás szerinti társadalombiztosítási feladatok elvégzéséért a kifizetőhely fenntartóját a biztosítási alapokból meghatározott mértékű költségtérítés illeti meg. A társadalombiztosítási feladatok ellátásáért a kifizetőhely fenntartóját a kifizetőhely által megállapított és folyósított táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj és baleseti táppénz egy százalékának megfelelő összegű költségtérítés illeti meg. A kifizetőhely létrehozása akkor kötelező, ha a foglalkoztató által alkalmazottak száma tartósan, hat egymást követő hónapban eléri vagy meghaladja a 100 főt. A foglalkoztató haladéktalanul köteles bejelenteni a székhelye szerinti illetékes egészségbiztosítási feladatokat ellátó szerv felé, hogy a biztosítottai létszáma eléri, illetőleg tartósan meghaladja a 100 főt. Ekkor az illetékes egészségbiztosítási pénztári szerv megvizsgálja a kifizetőhely létesítésének indokoltságát, a működéshez szükséges személyi, tárgyi és szervezeti feltételek meglétét, s ezt követően kiállítja a létesítési okiratot. A foglalkoztatónak egy nyilvántartási számot állapítanak. Ez a nyilvántartási szám azért fontos, mert ezt kell feltüntetni az egyes nyilvántartásokban és az adatszolgáltatásnál. 1.1 A kifizetőhely feladatai A társadalombiztosítási kifizetőhely legfőbb feladatai a biztosítási kötelezettség, a folyamatos biztosítási idő elbírálása, nyilvántartása, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások iránti igények elbírálása, folyósítása, elszámolása, a baleseti táppénz iránti igények elbírálása, a jogszabályban előírt határidőben történő folyósítása, az üzemi baleset, valamint a foglalkozási megbetegedés elbírálása, a kifizetett pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz Egészségbiztosítási Alap felé történő elszámolása és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése, a táppénz-hozzájárulás kiszámítása, elszámolása, a biztosítás megszűnését követően igényelt ellátások elbírálása, folyósítása, elszámolása és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás teljesítése, 6

a kifizetett ellátásokról az előírt nyilvántartások vezetése, az ellátások megállapításához, folyósításához szükséges adatok beszerzése, illetve más az adatvédelmi szabályok alapján arra jogosult szervek részére az adatok szolgáltatása, statisztikai adatok gyűjtése és jelentése, jogalap nélkül felvett ellátások esetén határozat kiadásával a visszafizetésre kötelezéssel kapcsolatos eljárás lefolytatása, a visszafizetett összegek Egészségbiztosítási Alap felé történő elszámolása, az ellátásokkal kapcsolatos intézkedések elleni fellebbezések előterjesztése az illetékes jogorvoslati szervhez, a pénzbeli ellátásokból a jogszabályok által előírt fizetési kötelezettségek (például tartásdíj) levonása, az ellátásokkal kapcsolatos bűncselekmények, szabálysértések gyanúja esetén büntető- vagy szabálysértési eljárás kezdeményezése érdekében az illetékes egészségbiztosítási szerv tájékoztatása, mindazon más feladatoknak elvégzése, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal. A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a foglalkoztatónál kell előterjeszteni. A csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító bírálja el és utólag folyósítja. A foglalkoztató, mint a kifizetőhely fenntartója teljes anyagi felelősséggel tartozik az igények jogszerű elbírálásáért és a kifizetett ellátásokért. A jogalap nélkül folyósított ellátást a foglalkoztató köteles megtéríteni, ha a jogalap nélkül felvett ellátás neki felróható és a biztosítottól az visszakövetelni nem lehet. A kifizetőhely köteles intézkedni a jogalap nélkül felvett ellátás elszámolásáról. A biztosított terhére kibocsátott visszafizetésre kötelező határozatokról a kifizetőhely nyilvántartást köteles vezetni és a visszafizetett összeget az egészségbiztosítási szerv felé elszámolni. Amennyiben a foglalkoztató a kifizetőhelyi feladatok ellátására más kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztatóval, vagy más szervvel, vagy szervezettel megállapodást, szerződést kötött, ez egészségbiztosítási szervvel szemben fennálló anyagi felelősségét nem érinti, azt átruházni nem lehet. A kifizetőhely az általa kiállított, kiadott minden igazolást, utalványt, végzést, határozatot, stb., kifizetőhelyi bélyegzőlenyomattal is köteles ellátni. A bélyegzőn Társadalombiztosítási kifizetőhely címszó alatt fel kell tüntetni a kifizetőhelyi feladatokat ellátó foglalkoztató nevét, címét, adószámát és a kifizetőhely nyilvántartási számát. A kifizetőhely megszűnésekor (ideértve a jogutóddal történő megszűnést is) a kifizetőhelyi bélyegzőt az egészségbiztosítási szerv által kijelölt ellenőr jelenlétében megsemmisítik, erről jegyzőkönyvet vesznek fel. A jegyzőkönyv egy példányát az ellenőr részére át kell adni. A kifizetőhely tevékenysége során az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által rendszeresített nyomtatványokat köteles használni. Az egységes eljárás és a kifizetőhelyi munka segítése érdekében ajánlott nyomtatványokat is rendszeresített az OEP. A kötelező és az ajánlott nyomtatványok az OEP honlapjáról letölthetőek. A nyomtatványok térítésmentesen beszerezhetőek az egyes egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó szerveknél is. Az ellátások számfejtésére készült számítógépes programok 7

használata nem mentesítheti a kifizetőhelyet a nyomtatványok vezetése alól. Számítógépes programot használó kifizetőhelyek részére az egészségbiztosítási szerv vezetője előzetes egyeztetés alapján engedélyezheti számítógépes nyomtatványok használatát. A számítógépes program terjesztője a felhasználói körre vonatkozóan központilag, az OEP illetékes szervezeti egységétől kérhet engedélyt. Az engedély birtokában a programot használó kifizetőhelyeknek nem kell már külön engedélyt kérniük. A számítógépes programmal kiállított és vezetett nyomtatványok meg kell, hogy feleljenek a kötelezően előírt nyomtatványokra vonatkozó adattartalmi előírásoknak. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz megállapításánál, kifizetésénél (folyósításánál), elszámolásánál, valamint az üzemi balesettel kapcsolatos kérelem elbírálásánál az ezzel kapcsolatos nyomtatványok és nyilvántartások vezetésénél az OEP által kiadott tájékoztató szerint köteles eljárni. A tájékoztatóban foglaltak betartását a kormányhivatal ellenőrzi. 1.2 A társadalombiztosítási kifizetőhely által kifizetett ellátások és a táppénz-hozzájárulás elszámolása A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó munkáltató 1999 decemberéig az általa megállapított és folyósított ellátásokat egyszerűen levonásba helyezte a fizetendő járulékokból és csak a különbözet befizetéséről kellett gondoskodnia (nettó befizetés). 2000. január 1-jétől az állami adóhatóság szedi be a két társadalombiztosítási ágat (nyugdíj- és egészségbiztosítás) megillető járulékot, ezeket külön számlákra is kell befizetni. Az így befolyt járulékokat az állami adóhatóság utalja külön a Nyugdíjbiztosítási Alapba, illetőleg az Egészségbiztosítási Alapba. Így a társadalombiztosítási kifizetőhely által kifizetett ellátások már nem vonhatók le a fizetendő járulékokból. A szabályszerűen elbírált igények alapján kifizetett ellátások összegét az illetékes egészségbiztosítási szerv megtéríti, kivéve a foglalkoztatót terhelő táppénz-hozzájárulás összegét. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet fenntartó foglalkoztató a táppénz-hozzájárulást jelenleg az általa folyósított társadalombiztosítási ellátások elszámolásán tünteti fel. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett ellátások összegét az egészségbiztosítási szervnél igényelheti. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatót terhelő táppénzhozzájárulás összegét a foglalkoztatott táppénzének megállapítására illetékes egészségbiztosítási szerv állapítja meg. A foglalkoztató a határozat jogerőre emelkedését követően a táppénzhozzájárulást 15 napon belül az adóhatóság munkáltatói táppénz-hozzájárulás beszedési számlájára utalja át. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató az általa kifizetett, más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról az ellátásban részesülő személy nevének, taj számának, valamint a foglalkoztató nevének, adószámának megjelölésével az ellátás kifizetésével egyidejűleg tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet a táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása céljából. Az egészségbiztosítási szerv a jogerős határozatok alapján foglalkoztatóként összesített, a foglalkoztató azonosító adatait és a követelés összegadatait tartalmazó adatszolgáltatást teljesít az illetékes állami adóhatóság részére. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató a helyi önkormányzati kör kivételével az általa kifizetett ellátások összegét az egészségbiztosítási szervnél, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal, mint kifizetőhely esetén az OEP-nél igényelheti. Az elszámolást az egészségbiztosítási szerv, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok, mint kifizetőhelyek esetén az OEP részére kell megküldeni. Az egészségbiztosítási szerv, illetve az 8

OEP az adatokat felülvizsgálja, és az elszámolás beérkezését követő 8 napon belül rendelkezik a táppénz-hozzájárulással* csökkentett összeg megtérítéséről. A helyi önkormányzatoknál és intézményeiknél kifizetett ellátások fedezetének igénylése és elszámolása a Magyar Államkincstár területi szerveinek adatszolgáltatási kötelezettségére vonatkozó a külön jogszabályban meghatározott szabályok szerint történik. * A táppénz-hozzájárulás a Tbj. szabályai szerint tulajdonképpen egy járulékfajta. Táppénzhozzájárulás: a foglalkoztató a biztosított betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg. A táppénz-hozzájárulás a biztosított saját keresőképtelensége esetén terheli a foglalkoztatót, így az nem vonatkozik a gyermekápolási táppénzre, és miután a törvény kifejezetten nevesíti is azt a baleseti táppénzre sem. Az elszámolás benyújtását követően megállapított ellátások csak a következő havi elszámolással téríthetők meg, még abban az esetben is, ha a kifizetés a munkabérrel együtt már megtörtént. Amennyiben a kifizetőhely elszámolása nem felel meg az előírásoknak, a kormányhivatal azonnal megvizsgálja a bejelentett adatokat. A kormányhivatal a vizsgálat befejezését követően hozott határozat alapján intézkedik a megállapított összeg utalására. Az elszámolás adatait a kormányhivatal nem módosítja. Ha az eltérés összege a 100 forintot nem éri el, az elszámolt összeget kell átutalni. A hiányosan vagy szabálytalanul benyújtott elszámolás esetén a foglalkoztató mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. A társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető foglalkoztató a biztosítottak pénzbeli ellátásának fedezete érdekében egészségbiztosítási szerv által folyósított pénzösszeg fogadása és kezelése céljából hitelintézetnél számlát nyithat. E számlára csak az előzőekben meghatározott jogcím alapján teljesíthető utalás. A számlán elhelyezett pénzösszegből csak az ellátás kifizetése, illetőleg az esetleges téves átutalás visszafizetése teljesíthető. A számla megnyitása kötelező, ha a kifizetőhely gazdálkodási körülményeinek figyelembevételével megalapozottan feltehető, hogy ellene a harmadik személyekkel szemben fennálló tartozása miatt végrehajtási eljárás indul. Amennyiben a kifizetőhely nem gondoskodik időben számlanyitási kötelezettségről és emiatt a biztosítottak nem jutnak hozzá az ellátásokhoz, a késedelmes teljesítés miatti kamatfizetési kötelezettség a foglalkoztatót terheli. 2. Pénzbeli ellátások Magyarországon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaihoz tartoznak az alábbi kifizetési formák: CsED Táppénz (saját jogú táppénz, gyermekápolási táppénz, baleseti táppénz) Külföldi gyógykezelés Egyszeri szociális segély 9

Kártérítési járadék Baleseti járadék GYED - Gyermekgondozási díj A pénzbeli ellátások a társadalombiztosítás azon ellátásai, melyek esetlegesen bekövetkező baleset, betegség, illetve gyermek születése esetén a biztosított keresetveszteségét pótolja. Betegség esetén táppénz, vagy gyermekápolási táppénz jár, attól függően, hogy saját betegsége, vagy gyermeke betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni. Baleset bekövetkezésekor, amennyiben a baleset üzemi balesetnek minősül, baleseti táppénz, egyéb esetben táppénz jár a polgárnak. Gyermek születésére tekintettel a szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjat, ezt követően pedig gyermekgondozási díjat lehet igényelni. A pénzbeli ellátások a társadalombiztosítás azon ellátásai, melyek esetlegesen bekövetkező baleset, betegség, illetve gyermek születése esetén a biztosított keresetveszteségét pótolja. Betegség esetén táppénz, vagy gyermekápolási táppénz jár, attól függően, hogy saját betegsége, vagy gyermeke betegsége miatt nem tudja munkáját ellátni. Baleset bekövetkezésekor, amennyiben a baleset üzemi balesetnek minősül, baleseti táppénz, egyéb esetben táppénz jár a polgárnak. Gyermek születésére tekintettel a szülési szabadság idejére csecsemőgondozási díjat, ezt követően pedig gyermekgondozási díjat lehet igényelni. Gyermekvállalás betegség baleset Közös szabályok a pénzbeli ellátásokra Mit kell tenni, ha az adatokban változás következik be? Aki táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben/csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül, köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) vagy a foglalkoztatója által működtetett társadalombiztosítási kifizetőhely részére, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Be kell jelenteni többek között a folyósító szervnek, ha az ellátás folyósításának ideje alatt a biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy ha a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet folytat. Ezen kívül be kell jelenteni, ha az Ön adataiban változás következik be. A bejelentés megtételéhez nem kötelező nyomtatvány kitöltése, azonban javasoljuk a honlapunkon megtalálható A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító. Fellebbezés 10

A fellebbezés olyan nyilatkozat, amelyben a fellebbezésre jogosult személy a közigazgatási döntésben foglaltakat vitatja, azt sérelmesnek tartja, ezért annak megváltoztatását kéri. A jogorvoslati kérelmek benyújtásáért nem kell illetéket fizetni, mert a társadalombiztosítási ellátás biztosított általi igénybevételével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes. Bírósági felülvizsgálat Ha a fellebbezés elbírálása során hozott másodfokú döntést az ügyfél továbbra is vitatja, a jogorvoslati rendszer lehetőséget nyújt számára, hogy a jogszabálysértő, másodfokú közigazgatási döntés ellen ún. bírósági felülvizsgálatot kérjen. A bírósági felülvizsgálatot akkor lehet kérni, ha a másodfokú jogerős döntés jogszabálysértő. A bírósági felülvizsgálatra az a közigazgatási és munkaügyi bíróság az illetékes, amelynek területén a kormányhivatal döntését megtámadó fél (felperes) belföldi lakóhelye (ennek hiányában tartózkodási helye), jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet székhelye található. Eljáró szerv a saját hatáskörében: Az eljáró szerv a saját döntése alapján, az ügyfél jogorvoslati kérelme nélkül is módosíthatja vagy visszavonhatja a jogszabálysértő döntését. Ha a kérelem elbírálása után megállapítást nyer, hogy a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy bíróság által el nem bírált döntés jogszabályt sért, vagy a kérelmet tévesen utasították el, illetve az ellátás összegét tévesen állapították meg, vagy az ellátást tévesen folyósították, a döntés közlésétől számított öt éven belül a döntését módosítja vagy visszavonja az eljáró hatóság. 2.1 Betegség esetén... Amennyiben a dolgozó a betegsége, keresőképtelensége miatt nem tudja ideiglenesen a munkáját, tevékenységét elvégezni, addig az egészségbiztosító erre az időtartamra kiesett jövedelmet részben pótolja táppénz ellátás formájában. A betegség kivizsgálása, gyógyítása miatt a lakóhelyérő más településen levő egészségügyi szolgáltatóhoz kell utazni, akkor utazási költségtérítés igénybevételére van lehetőség. Keresőképtelenség A táppénzre jogosultság egyik feltétele a beteg orvos által igazolt keresőképtelensége, vagyis annak igazolása, hogy munkáját valamilyen, a jogszabályban meghatározott okból, akár betegsége, várandóssága, stb. miatt nem tudja ellátni. 11

Jelen tájékoztatónkból megtudhatja, melyek azok az esetek, amikor az orvos táppénzre jogosító keresőképtelen állományba veheti a biztosítottat. Ki minősül keresőképtelennek? A táppénzre jogosultság szempontjából az alábbi személyeket tekintjük keresőképtelennek: aki betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni; aki várandóssága, illetve szülése miatt nem tudja ellátni a munkáját és csecsemőgondozási díjra nem jogosult; az anya, ha 1 évesnél fiatalabb gyermekét kórházban ápolják, és a gyermeket szoptatja; a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban; a szülő abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli; aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak, elkülönítenek vagy járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni és más munkahelyen vagy munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható; a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki a 12 és 18 év közti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja, vagy, ha a gyermeket kórházban kezelik, a kezelése időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban. Ki igazolhatja a keresőképtelenséget? A biztosított keresőképtelenségét az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott egészségügyi szolgáltató (intézmény) szerződésben nevesített orvosa igazolhatja, tehát magánorvos nem jogosult a táppénzhez szükséges keresőképtelenség igazolására. A keresőképtelenség, illetve a keresőképesség elbírálására jogosult (szak)orvos: a háziorvos, a házi gyermekorvos a járóbeteg-szakellátás orvosa, ha az intézményvezető erre feljogosította és területileg vagy a háziorvos beutalása alapján a beteg ellátására illetékes A kórházi kezelés időtartamára a kórház igazolja a keresőképtelenséget Ha a keresőképtelenséget a beteg gyermek ápolása miatt állapítják meg, az erről szóló igazoláson fel kell tüntetni a szülő és a gyermek TAJ számát, nevét, születési idejét és anyja nevét. Milyen kötelezettségei vannak a betegnek a keresőképtelenséggel összefüggésben? 12

A megfelelő elbírálás érdekében a beteg köteles tájékoztatni az orvost munkavégzése, tevékenysége azon körülményeiről, amely összefüggésben lehet az egészségi állapotával. Az egészségi szempontból lényeges elemeket az orvos a betegdokumentációban is rögzíti. A beteg a keresőképtelensége idején köteles: az orvos utasításait betartani, különös tekintettel a gyógyulását elősegítő, meghatározott időtartamú ágynyugalomra vonatkozóan, a tartózkodási helyről való kijárás korlátozására való utasításokat betartani, a vizsgálatokon megjelenni, a keresőképtelen állományban tartó orvost tájékoztatni arról, ha ez idő alatt más orvos is kezeli, a keresőképtelenséget elbíráló orvosnak bejelenteni a keresőképtelensége ideje alatti tartózkodási helyét (lakcímét). Ha a keresőképtelenség időtartama alatt a beteg tartózkodási helye megváltozik, és ennek következtében az orvos személye is megváltozik, erről tájékoztatni kell az ellátó orvost, aki a keresőképtelen állományba vételt lezárja, majd a lezárt keresőképtelen állományról és ezzel egyidejűleg a beteg állapotáról igazolást ad ki. A beteg ezzel keresheti fel az új tartózkodási helyén a keresőképtelenség megállapítására jogosult orvost. Mi történik, ha a beteg valamely kötelezettségét megszegi? A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni, a keresőképesség elbírálásának ellenőrzéséhez nem járul hozzá, a biztosított a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti. Ki ellenőrizheti a keresőképtelenséget és mi történik az ellenőrzés során? A keresőképtelenség ellenőrzésére a kormányhivatal jogosult. Az ellenőrzés keretében a szakértő főorvos jogosult: a beteg vizsgálatára, a betegdokumentációba történő betekintésre, szükség szerint a beteg szakorvosi vizsgálatra utalására, a keresőképtelenség, illetve a keresőképesség tényének megállapítására, javaslatot tenni a táppénz folyósítás megszüntetésére a táppénzfolyósító szerv felé. A szakértő főorvos a lejelentett keresőképtelenségi adatokat is ellenőrizheti, szükség szerint a felülvéleményező főorvos közreműködésével is. 13

Továbbá, a szakértő főorvos a kezelő orvos jelenlétében a keresőképességet a biztosított tartózkodási helyén is ellenőrizheti, tehát a keresőképtelen állományban lévő személyt az ellenőrző orvos akár otthonában is megvizsgálhatja. Jogosult e a munkáltató a keresőképtelenség ellenőrzésére? A munkáltatónak lehetősége van a kormányhivatalnál a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni. A szakértő főorvos döntésével szemben a foglalkoztatottnak és a munkáltatónak is joga van a közléstől számított 8 napon belül az orvosszakértői feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnál orvosi felülvizsgálatot kezdeményezni. Van-e lehetőség a keresőképtelenség visszamenőleges igazolására? Indokolt esetben lehetőség van a keresőképtelenség kezdő napjának visszamenőleges megállapítására is. A keresőképtelenség visszamenőleges igazolására jogosult: A háziorvos, házi gyermekorvos, kezelőorvos a vizsgálatra való jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg. Az első és másodfokon eljáró orvosszakértői szerv orvosa kivételesen indokolt esetben visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra állapíthatja meg a biztosított keresőképtelenségét. Ki és milyen módon igazolhatja a külföldön bekövetkezett keresőképtelenséget? Az EU tagállamaiban, Svájcban, Liechtensteinben, Izlandon, Norvégiában bekövetkezett baleset, illetve megbetegedés esetén az adott államban kiadott keresőképtelenségről szóló igazolást úgy kell tekinteni, mintha Magyarországon az arra jogosult orvos állította volna ki. Mindez azt jelenti, hogy táppénz igény esetén az adott állam által kiadott keresőképtelenségről szóló eredeti igazolást kell a kérelem mellé csatolni. A biztosítottól nem kérhető az igazolás lefordíttatása. A hazatérést követően amennyiben a keresőképtelenség még fennáll a háziorvoshoz kell fordulni, aki a keresőképtelenség fennállását a továbbiakban igazolhatja. táppénz, betegszabadság 2016.01.01. Ha a keresőtevékenységet végző személy a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az emiatt kieső jövedelem egy részét az alábbiakban ismertetett feltételek esetén pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás. Táppénz annak a biztosítottnak jár, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, valamint keresőképtelenné válik, és ezt igazolja az orvos. 14

Ki jogosult betegszabadságra? A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár. A munkáltató a munkavállalónak betegsége miatti keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. alkalmazottai, stb), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is. Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat. A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 % a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó és járulékköteles is. Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti e meg a beteget. A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat. Ki jogosult táppénzre? A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van: 1. fennálló biztosítási jogviszony, 2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, 3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség. 1. biztosítási jogviszony A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. (Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.) 2. egészségbiztosítási járulék 15

A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. Ha a magánszemély nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjasként munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatott, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére. 3. orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség A fenti feltételek fennállása esetén, akkor jogosult táppénzre, ha saját vagy gyermeke betegsége folytán keresőképtelenné válik. Mely esetekben nem jár táppénz az egyéb jogosultsági feltételek ellenére sem? A következő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt általában azért, mert nincs keresetveszteség nem jár a táppénz. Nem jár táppénz a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre Ön a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz, a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság), a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn, a gyermekgondozási segély folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozási segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt), előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára, saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt) Mennyi időre jár a táppénzt? Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól, az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, 16

legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre. A táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is. A táppénzre jogosultság időtartamát csökkenteni kell az aktuális keresőképtelenséget megelőző 1 évben igénybe vett táppénz idejével. A táppénzre való jogosultság időtartama attól is függ, hogy 1. a biztosított saját, vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási táppénz) miatt keresőképtelene. Eltérő időtartamra jár a táppénz a saját betegségre és a gyermek betegségére tekintettel megállapított keresőképtelenség esetén 2. mennyi a folyamatos biztosítási ideje. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja a táppénzre jogosultság időtartamát, a táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet, és a táppénz százalékos mértékét. A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának ideje. A biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani. 3. Táppénz előzmény, a keresőképtelenséget megelőzően részesült-e már táppénzben, vagyis van-e "táppénzelőzménye". Ha a beteg betegsége miatt válik keresőképtelenné és ennek első napját megelőzően egy éven belül már táppénzben részesült (ez a táppénz-előzmény), akkor ezt az időt az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be kell számítani. Ugyanakkor nem vehetők figyelembe azok a napok, amelyre táppénz bármilyen ok miatt nem járt, továbbá nem tekinthető előzménynek a gyermekápolási táppénz ideje, a baleseti táppénz folyósítás időtartama, valamint a közegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy járványügyi zárlat miatti táppénz folyósítás időtartama sem. Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkező beteg esetén Aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkezik, táppénzt csak a folyamatos biztosítási idejének megfelelő időre kaphat. Táppénz folyósítás időtartama a pályakezdők betegsége esetén A pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül táppénz jár annak, aki: 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy 17

iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított. Ha a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévét, keresőképtelenségének további idejére a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül jogosult táppénzre, legfeljebb azonban 1 évre. Táppénz folyósítás időtartama a gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék mellett, illetve a nyugdíj folyósítás szüneteltetése mellett munkát végzők esetén Lehetőség van a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék igénybevétele mellett munkát vállalni, és szükség szerint a keresőképtelenség esetén táppénzt kérelmezni. Ebben az esetben a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a balettművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék időtartama alatt keletkezett biztosítotti időszakot (napokat) lehet figyelembe venni biztosítási időként. ez esetben csak a nyugdíj szüneteltetése időtartama alatti biztosítási napokat lehet figyelembe venni. A gyes, illetve a gyed igénybevétele mellett munkát végzők esetében a táppénz folyósítás időtartamának számítására az általános szabályok irányadók. Táppénz folyósítás megszüntetése A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni, a keresőképesség elbírálásának ellenőrzését végző szakértő-, felülvéleményező főorvos vizsgálatához nem járul hozzá, a biztosított a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti. Mennyi a táppénz összege? A táppénz összegét több tényező befolyásolja, így elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi. A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a a lent ismertetett maximum összeg figyelembe vételével. A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják: 18

1. a táppénz megállapításánál figyelembe vehető, maximális időszak, ún. irányadó időszak, amelyen belül a - járulékalapot képező - jövedelem, illetve a jövedelemmel ellátott időtartam (napjainak száma) vehető figyelembe, ún. számítási időszak; 2. a táppénz alapját képező jövedelem összege, 3. az 1-2 pont (irányadó időszak, ezen belül a számítási időszak és a jövedelem) alapján a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem, 4. a táppénz %-os mértéke 5. az egy napra járó táppénz maximalizált összege. A kifizetőhely vagy az egészségbiztosító kérelemre tájékoztatást nyújt a megállapított ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról. Az ellátás összegének megállapításakor minden esetben csak a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni. Tehát amennyiben a dolgozó munkahelyet váltott, a táppénz számításánál az előző munkáltatónál elért és bevallott jövedelmet már nem lehet figyelembe venni. Kivételt képez ez alól, ha 30 napon belül visszamegy a korábbi munkáltatójához, vagy a munkaviszonya jogutódlással szűnt meg. 1. Irányadó időszak folyamatos biztosítás esetén Folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi, mint az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napja. Folyamatos biztosítási idő A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. 2. A figyelembe vehető jövedelem 2015. január 1-től a táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy az igénylő rendelkezik-e a jelenlegi munkahelyén - a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel. A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelemadóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. 1. Amennyiben az igénylő, a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi 19

jövedelemmel akkor a táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni. 2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos Tbj. 5. szerinti biztosítási jogviszonya. 3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően - Tbj. 5. szerinti - 180 nap folyamatos biztosítási idővel. HA IGEN: Akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért legalább 30 napnyi - tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani. HA NEM: Akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért legalább 30 naptári napi tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani. A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani. 4. Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesült a táppénz naptári napi alapját az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani. Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén Aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya alapján (pl. 2 munkahelye van, munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó is, stb.) jogosult táppénzre, annak a táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét jogviszonyonként kell megállapítani. Amennyiben Önnek jelenleg több biztosítási jogviszonya is van, és a figyelembe vehető időszakban van olyan biztosítási jogviszonya is, ami időközben megszűnt, akkor a megszűnt biztosítási jogviszonyban töltött napokat az alábbiak szerint kell figyelembe venni. 20