Bevezető. Ez a könyv a fotóról szól. A fotográfiáról nincs már mit mondani.



Hasonló dokumentumok
Bán András A vizuális antropológia felé

Fotós az utcán. Skuta Vilmos képei ürügyén

ARTIQ MÉDIAAJÁNLAT ARTIQ Kulturális Magazin

Fotográfia szak

Az ARTIQ Kulturális Magazin médiaajánlata

Utak, hidak, mérnöki létesítmények

Tanulói feladatok értékelése

Közlekedés és környezet

2017. február 9. Horváth Kinga


2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG

MEGNYITÓ, ART VIENNA-BUDAPEST május 8., 18 óra, Bécs. nyelvét hívjuk segítségül. Különösen így van ez akkor, ha a történelmi

PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT AZ OSZTATLAN TANÁRKÉPZÉSRE JELENTKEZŐK SZÁMÁRA

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv

Tranzit.hu / Művészek az iskolában CSÜTÖRTÖK DU. (munkacím) Pályázók: László Gergely ( Major Virág, Váradi Emese

A Vizuális Kultúra Intézet minőségfejlesztési terve a 2015/16-as tanévre Dr. Szepessy Béla intézetigazgató

1. óra : Az európai népviseletek bemutatása

REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS

SOFT PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA

Esettanulmány Sága Füstlifalatozó Applikáció

A Kárpát-medence interaktív irodalomtörténeti térképe

J NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ. 58 Kiadói tevékenység Kiadói tevékenység Könyvkiadás

Pályázati hírlevél 1. évfolyam - 7. szám február 25. Hallgatók számára

Akárki volt, Te voltál!

ÁLLAMVIZSGA-KÖVETELMÉNYEK

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK

alap közép felső angol német francia orosz

ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FÕISKOLA ÁVF-NAPOK Budapest Villányi út www. avf.hu

Musée d Art Moderne. Joseph Kadar artiste peintre. Paris. Nemzetközi Modern Múzeum. Hajdúszoboszló (Hongrie)

ELŐADÁSOK. Konferenciák, tudományos ismeretterjesztés

Középszintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján

Záródolgozat Projekt a gyakorlatban

BIJÓ SZAKÁRUHÁZ ÉS WEBSHOP

Egy kis kommunikáció

A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR MUZEÁLIS ÉRTÉKŰ HELYI SAJTÓTERMÉKEINEK DIGITALIZÁLÁSA ÉS INTERNETES KÖZZÉTÉTELE

Korok, Képek, Kamerák címő fotográfiatörténeti állandó kiállítás beszámolója

IFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok

Szíjártó Imre A MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERTANA

J NEMZETGAZDASÁGI ÁG - INFORMÁCIÓ, KOMMUNIKÁCIÓ 58 KIADÓI TEVÉKENYSÉG

TÁJÉKOZTATÓ A BME GTK SZAKKOLLÉGIUMAIRÓL ÉS SZAKMAI

A TÉMA RÖVID FELVEZETÉSE A PÁLYÁZATI ANYAG TARTALMA ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEK

Tájékoztató a BME GTK szakkollégiumairól, avagy. szakma és közösség a tanórákon kívül. Liska Tibor Szakkollégium. KommON Szakkollégium

BIJÓ SZAKÁRUHÁZ ÉS WEBSHOP

MOME Nyílt Nap A MOME kancellárja üdvözli a Nyílt Nap látogatóit Információ az egyetemi előkészítőről, tanfolyamokról

I. Demográfiai kérdések. II. Használói szokások

Lakatos Éva sajtótörténeti bibliográfiájának margójára

Vizuális alapismeretek (pl: festõ, szobrász, képgrafikus, restaurátor )

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

GYÖNGYÖK VACHOTT SÁNDOR VÁROSI KÖNYVTÁR GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

Képzési Program. Angol Nyelvi Képzési Program

A helyismereti információszolgáltatás jellemzői és új irányai a könyvtári honlapokon

KÖZÉPSZINT BESZÉDKÉSZSÉG ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

Foglalkozási napló. Fotográfus és fotótermék-kereskedő

BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY

Krimináltechnika. Módszertani segédlet a pályaorientált középiskolai rendészeti képzés oktatóinak. Készítette: Bárány Zoltán r.

TÁMOGATÁS ELSZÁMOLÁSA FELHASZNÁLÁSI BESZÁMOLÓ

A tökéletes profilkép elkészítése, gyakorlati jó tanácsok

2008-tól felvett évfolyamok Tantervi háló Design- és mővészetelmélet BA szak (Megjegyzések: 1., 2.)

SZEGLET IRODALMI TÁRSASÁG 2. ANTOLÓGIA SZERKESZTETTE: VARGA MAGDOLNA BUDAPEST 2015.

Prievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

Férfi 19 26% Nő 53 74%

IDEGEN NYELVI MÉRÉS EREDMÉNYEI 2017

Kiállítás Goldmark Károly hagyatékából

Poszterek tervezése és készítése. Bevezetés a szakmai feladatok készítéséhez

A középszintű szóbeli vizsga értékelési útmutatója. Orosz nyelv. Általános útmutató

2017 évi tevékenységi beszámoló

TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ. Számvitel alapjai. c. tárgy tanulmányozásához

Acél-Mű. Ózd, Benkő Imre fotóművész kiállítása

REFORMÁCIÓ EMLÉKBIZOTTSÁG PÁLYÁZATI KIÍRÁS

KÉPALKOTÁS ALAPKÉPZÉSI SZAK

A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény

Idő a képen. Közvetett időbeliség a képalkotásban a festészettől a videó-művészetig. Tézisek

Különleges és támogatott megjelenési lehetőségek

TolnaArt. Tolna megyei művészeti portál CsaTolna Lámpabolti Esték. TolnaArt 1/26

A TANTÁRGY ADATLAPJA

OPTIKAI CSALÓDÁSOK. Vajon valóban eltolódik a vékony egyenes? A kávéházi fal. Úgy látjuk, mintha a vízszintesek elgörbülnének

A láthatatlanság vége társadalomismereti szöveggyűjtemény

Feladatlap (kommunikáció 9. osztály)

HELYZET KÖNYVEK. Helykeresõk? Roma lakosság a Székelyföldön. KAM Regionális és Antropológiai Kutatások Központja

Az online golftér. Golfélet naprakészen, könnyedén... 1/16

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Az informatika tantárgy fejlesztési feladatait a Nemzeti alaptanterv hat részterületen írja elő, melyek szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

További olvasnivaló a kiadó kínálatából: Alister McGrath: Tudomány és vallás Békés Vera Fehér Márta: Tudásszociológia szöveggyűjtemény Carl Sagan:

03 Gardonyi + Szabo.qxd :54 Page 19. Korunk médiuma

Fizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.

epiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés március 1.

Kelet-ázsiai kultúrák diszciplináris minor a 2017-től fölvett hallgatóknak

Háromdimenziós képkészítés a gyakorlatban és alkalmazási területei

MAGYAR KÖNYVBARÁT KÖZHASZNÚ ALAPITVÁNY K Ö Z H A S Z N Ú S Á G I J E L E N T É S

TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS

BELÜGYI ALAPOK ÚTMUTATÓ A KEDVEZMÉNYEZETTEK TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEIRŐL (ÚTMUTATÓ )

IFRS Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok

Egy híján húsz. 1. Mit olvasol a legtöbbször? Többet is megjelölhetsz! a) kötelező olvasmányokat

2012. február 24. Kézdivásárhely, EMI, Pro Historia rendezvénysorozat: Kézdivásárhely egyesületi élete között

Értékelési útmutató a középszintű szóbeli vizsgához. Angol nyelv. Általános jellemzők. Nincs értékelés

Tanulási piramis. Valódi dolgokat csinálni. Szimulálni valódi gyakorlatokkal. Drámai gyakorlattal bemutatni. Beszélgetni, beszélni róla

Átírás:

Ez a könyv a fotóról szól. A fotográfiáról nincs már mit mondani. A kémiai technikai eljáráson túllépett az idő, minden lehetséges kép elkészült, a fotóapparátus programja kimerült. Ezentúl csak a digitális állóképekről érdemes értekezni, amelyeket sajátos nyelvi balszerencseként szintén fotográfiának neveznek, ám amelyeknek a filozófiája is, a gyakorlata is minden elemében távol áll a régi negatív-pozitív fotografálási eljárástól. A analóg-technika régiségként bevonul a művészeti egyetemek grafikai tanszékeire a rézkarc, a litográfia és más leletek mellé. A fotótörténészek felfokozott izgalommal foglalkoznak az immár fogyni kezdő emlékanyag minél szélesebb körű begyűjtésével, archiválásával, konzerválásával, digitális közzétételével. A fotó-archeológia egyúttal a modernitás-régészet részévé és analógiájává válik. A fénykép a klasszikus modern látásmód praxisa és metaforája. Míg az állóképek és az azokat létrehozó apparátusok új generációi a korábbinál szorosabb szimbiózisban a jelenkori tekintettel, a mozgóképes és a multimediális felületekkel alapvetően új képkészítési és -használati módokat, más képi normákat generálnak. Ma alapvetően másmilyen a jó fotó, mint mondjuk akár egy évtizede fordítsuk figyelmünket akár a mindennapi képekre, akár a reklámfotókra, akár a fotóművészetre. Változtak a hordozók, a printek anyagai és ezzel a fotó anyagszerűségéről való elképzelésünk is. Kibővült a lehetséges megjelenítési felületek köre (minden szabad felületre kép, elsősorban fotografikus típusú kép kerül) és mérete (gondoljunk az épületekre feszített tíz-húsz méteres ponyvákra). A komputeres, internetes képtárolási, képkezelési lehetőségek és szokások társadalmi perspektívái, kommunikációs következményei beláthatatlanok. Egy évszázada, az egy dolláros Brownie kamera megjelenésekor Alvin Langdon Coburn víziója most minden

Bán András: A vizuális antropológia felé srácnak van egy Brownie-ja mára valóság: a fényképezés művelete beépült a folyamatosan kéznél lévő, használatban lévő kommunikációs és szórakoztató tárgyakba, elsősorban a mobiltelefonba. A fotográfiáról nincs már mit mondani. A fotográfia megközelítéséről, használatáról, társadalomtörténetéről annál többet. 8 Néhány éve egy kisvárosi kávéházban üldögéltem, valahol Magyarország peremén. A szomszédos asztalnál gimnazista-forma leányka, előtte nagyobb kupac könyv, fotóval foglalkozott mindegyik. A lány sorra lapozta fel a könyveket, néha feljegyzett valamit a jegyzetfüzetébe arcán nőttön-nőtt a riadalom. Azt gondoltam, valamilyen beszámolóra vagy vizsgára készülhet, amely a fotótörténettel lehetett kapcsolatos, s vele együtt én magam is zavarba jöttem, hogyan oszlathatnám riadalmát, mit is ajánlhatnék neki, amikor áttekintést kíván szerezni erről a területről. Pedig vannak változások: húsz éve még arról írhattam, hogy nincs fotómúzeumunk, fotótörténeti könyvkiadásunk, önálló fotóművészeti kiállítóhelyünk, fotóoktatásunk mára mindegyik megvalósult (úgy-ahogy, tenné hozzá a szkeptikus szakmabeli). De mit mondjak a kislánynak? Mi is a fotótörténet erre a kérdésre még épp csak körvonalazódni kezd a válasz. A fotótörténetet korábban leginkább a művészettörténet analógiájaként gondolták el: nagy alkotókkal, oeuvre-ökkel, főművekkel, esztétikai kánonnal, jeles műgyűjteményekkel. A szakma klasszikusai is ezen felfogás jegyében írták meg első összefoglaló kézikönyveiket a 20. század közepén. Ámbár témájuk sajátos természete bizonyára már őket is zavarba ejtette: a fotográfia kapcsán reménytelen egyéni stílusról beszélni, az életművek áttekinthetetlenek (és publikálhatatlanok), oeuvrekatalógussal kár is kísérletezni, ugyanakkor egy-egy jó, nagyszerű, izgalmas, kreatív, művészi fényképet alkalmanként bárki készíthet, akár egy kisgyerek is. A fotótörténész a szóba jöhető képek kicsiny töredékének ismeretében kényszerült történeti törvényszerűségeket bemutatni. Így aztán egyes fotótörténetek a jobban átlátható technikatörténet felé orientálódtak, mások néhány tényleg fontos kép és életmű bemutatásával vázoltak egy históriát mígnem a legújabb munkák módszert és szóhasználatot váltva a fotográfia történeteiről kezdtek elmélkedni. A képek elkészülte mellett (ez a művészettörténész kiinduló kérdése is), a képiségről, a képhasználatról, a képhasználókról beszéltek egyre többet. Volt, aki rámutatott, hogy amikor a fotóról gondolkodunk, az esetek döntő többségében kinyomtatott képekre

emlékszünk vissza. Tehát nagyon ritkán nézzük magukat a képeket, hanem helyette a sajátos hordozókat (az újságot, a plakátot, a könyvet), sajátos nyomdatechnikákat, szövegkörnyezeteket, kontextusokat használjuk. A fotó: az illúzió és az alkímia felől érkezett és a 20. század megrendíthetetlen realitásává vált. Az oldalfordított dagerrotípia esetében még a tükör-metafora ígérkezett meggyőzőnek, ám gyorsan helyébe lépett az ablak-képzet, s még gyorsabban az a meggyőződés, hogy a fotó a világ maga. A foto-gráfia írás fénnyel és a világ lehetséges leírhatósága összemosódott. A fotóolvasás sajátos jegye az, hogy első benyomásra megértjük a képet. Hisz azonos a világunkkal. A fotográfia ezzel azt sugallja, hogy témái és érthetősége univerzális. A fotográfia a világ megkonstruálása a modernitás jegyében. Tudományosan megalapozott és kulturálisan határtalan. Részese annak, hogy megváltozott a viszonyunk az idővel, a történelemmel (egyszerre befejezett múlt és folyamatos jelen). A képfogalom és a camera obscura viszonya nem újkeletű konfrontáció, ami új: a rögzítés, a gyorsaság, a részletgazdagság, illetve a tömegesség, a popularitás. 9 A fotográfia látása egyszerre átnézés (pontosabban átlépés valahová: site) és ránézés (sight). Az esztétikai mozzanat az átnézés, a belelépés során is működőképes, ám a kritikai mozzanat a ránézés, a tekintet sajátja. A fotográfia inkább hajlik az irodalmi, mint a szimbolikus olvasatokra. A fotó Diana Arbus szerint a látás végtelenül vonzó összerakójátéka. A fotótárgy sík, de a fotográfia nem az. Az átnézés még az egy szemmel érzékelt helyet is térként rekonstruálja. A ránézés elkülöníti a jelentés rétegeit és kibontja a fotót meghatározó ideológiát. A jelentős 1955-ös Family of Man kiállításig és a humanista fotográfia (ez egy jellegzetes fényképészeti stílus elnevezése) végéig a fotó gyakorlatához közelebb állt az átnézés, bár Talbottól Coburnön át Moholy-Nagyig számos alkotó figyelmeztetett arra, hogy konstruált képet nézünk és nem a valóságot. Robert Frank, Lee Friedlander, Diane Arbus óta, ahogy fokozatosan tudatosult és problematikussá válik a modernitás, folyamatosan szembesültünk a fotografikus látás kettős természetével is. Mindazonáltal még a retusált politikai képeken és a photoshop lehetőségein túl is az újságok és a mobilkamerák képeit alapvetően dokumentumként, megtörtént eseményként, valóságként kezeljük. Az itt következő tanulmányok a fotográfiával foglalkoznak, az 1970-es évek közepétől az ezredfordulóig íródtak különféle felkérésekre. Magukba foglalják a negyedszázada a magyar fotókultúráról összeállított szöveggyűjteményem (Fotográfozásról)

Bán András: A vizuális antropológia felé 10 tapasztalatait éppúgy, mint hosszú egyetemi oktatómunkámét. Többek között azoknak a szemináriumoknak az emlékeit is, amelyeken az Új Írás című folyóiratban megjelent fotós művészéletrajzokban (Pályám emlékezete-sorozat) az élettörténet helyébe emelt életutat mint megkomponált narratívát vizsgáltuk hallgatók egy csoportjával. Később a Sűrű képek című kiállításunkra készülve (amit aztán a budapesti Mai Manó Ház padlásán rendeztünk meg 2000-ben) a fotográfiát a képeken szereplők, a képkészítők és a képhasználók konstruálta jelentések csomópontjaként értelmeztük. A több egyetemhez kapcsolódó oktatói tevékenységem fordulópontja az volt, amikor 1993-ban Kunt Ernő hívására Miskolcra, a Kulturális és Vizuális Antropológia Tanszékre kerültem, s ezzel óhatatlanul koncentráltabbá vált csapongó érdeklődésem: hiszen választ kellett adnom a hallgatóknak arra a kérdésre, mi is az a vizuális antropológia, amit tanulnak. A tankönyvi válasz világos, érthető, s bizonyos mértékig még igaz is. A kulturális antropológia feladata a kultúra működésének felfedése, leírása, értelmezése, a kultúra konstitutív része a vizualitás (azaz az álló- és mozgóképek, de ezen túl a környezet, a tér, a testek és tárgyak rendszere), annak vizsgálata pedig a vizuális antropológia dolga. Ilyen tágan felfogva a kultúra vizuális megnyilvánulásai nehezen foglalhatók olyan, jól kezelhető alrendszerekbe, mint az antropológia klasszikus témái, a rokonság, a vallás, vagy épp a csere és ajándékozás. Ráadásul a testfestéstől a kedvtelésből művelt kézművességen át a fotografálásig a vizuális megnyilvánulások jelentős részét mai társadalmi gyakorlatunkban túl könnyedén nevezzük művészetnek. E bizonytalan mezőben kellett inkább végigjárható ösvényeket mutatnom, semmint áttekintésre alkalmas hegycsúcsokat keresni hallgatóimnak. A beszélgetések javarésze a fényképekről, s azon belül is a mindennapi emberek által készített és készíttetett felvételekről, a privát fotókról folyt, amelyek egyszerű elkészíthetőségük, tömegességük, könnyű kezelhetőségük, valóságproblémájuk révén alkalmasak arra, hogy a vizualitás működésének, a vizuális kommunikációnak, a képek és vizuális narratíva megformálásának főbb problémáit végiggondoljuk, s egyúttal egymás mellett nagy társadalmi távolságokban létező, aszinkron életvilágokat járjunk be. Foglalatoskodhattunk talált képekkel és feladatul adhattam a hallgatóknak a fotózást, azaz a képkészítés, a vizuális megfigyelés, a fotografálás helyzetének tanulmányozását. Átélhették s ennek alapján a talált képek elemzésébe beépíthették azt az alapvető tapasztalatot, hogy minden fotó megalkotása három meghatározó szereplő együttműködése: azé, aki a kamera mögött, aki a kamera előtt

és aki a kamera mellett áll. A fotón Ady Endre látható valójában Adyt nézzük, ahogyan láttatni akarta magát, ahogy Székely Aladár akarta őt megmutatni, s ahogy a kor akarta a maga Adyját látni. A vizuális antropológia keresése, ezen alapkérdések írásban való végiggondolása igen különféle témájú cikkeim, tanulmányaim közül jónéhányban újra és újra előkerült. Ugyanakkor a téma szövevényessége miatt önálló vizuális antropológia tankönyvnek nekiveselkedni: erőt meghaladó feladat. Így adódott, hogy szerencsés lenne a már elkészült szövegek közül a jobbakat átfésülve, önismétléseiktől lehetőleg megszabadítva összerendezni. Ezt a munkát volt hallgatóm, szigorú szerkesztőm, Bogdán Melinda végezte. Köszönet érte. Ahogy köszönet jár mindazon kollégáknak, hallgatóknak, szerkesztőknek és olvasóknak valamint néhány sikeres szakmai pályázatom támogatóinak, akik a több mint harminc év folyamán a szövegek megformálásában segítségemre voltak. Név szerint felsorolásuk lehetetlen. Akit mégis kiemelek: Rozgonyi Ivánt, aki annak idején a fotó felé fordította érdeklődésemet, s első botladozó kézirataimat gondozta, és Koronczi Endrét ő adott ennek a könyvnek formát. Ahogy a fotográfia, úgy a könyv is kettős természetű: nem csak hordozza, formálja is a tudást. Egy vizuális témájú könyv esetében pedig különösen fontos a vizuális élmény. 11 A könyv illusztrációinak száma egy magazin vagy hirdetési újság egyetlen számában közölt képek mennyiségénél kevesebb. Ugyanakkor a képaláírások nem felelnek meg az adatolás azon szigorának, amelyet a Nyíri földnyílás című (könyvünkben is közölt) recenziómban a fotókat publikálóktól számon kértem. A szövegek létrejöttének története és a szerző többnyire intézményen kívüli pozíciója alapján ez talán érthető, de nem menthető. A képek közlésének szíves engedélyezéséért ezúton mondunk minden érintettnek köszönetet. Miskolc Budapest, 2008. június 13.