Az építési beruházások és az építési koncesszió speciális közbeszerzési szabályai 1 Építési beruházás és építési koncesszió 1.1 Építési beruházás Az építési beruházási tárgyú közbeszerzési eljárásokat nagyrészt ugyanúgy kell lefolytatni, mint az árubeszerzési és szolgáltatási közbeszerzési eljárásokat, tehát alapvetően az egész Kbt.-t alkalmazni kell rájuk, de maga a Kbt. is tartalmaz olyan előírásokat, amiket csak az építési beruházásokra kell alkalmazni. Emellett az építési beruházások további előírásairól az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbr.) szól. Ebben a fejezetben a Kbt.-nek az építési beruházásokra vonatkozó sajátos szabályait ismertetjük, az Épbr.-t pedig a következő fejezetben. Az építési beruházás fogalma a következő: Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről: a) a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek (ezek különböző építési vagy felújítási munkák) egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; b) építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, vagy módon történő kivitelezése. Tehát építési beruházásnak minősül egy egész építmény kivitelezése vagy egy építményen különböző építési vagy felújítási munkák végzése, vagy mindezek a tervezéssel együtt. Ha a szerződés több egymással szükségszerűen összefüggő közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni, tehát ha egy közbeszerzési eljárásban kíván az ajánlatkérő szerződést kötni építési beruházásra és árubeszerzésre (pl. bútorok megrendelésére), és az árubeszerzés értéke kisebb, akkor az egész közbeszerzési eljárást építési beruházásnak kell minősíteni. Az építési beruházás uniós értékhatára a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelveknek a közbeszerzési eljárásokra irányadó értékhatárok tekintetében történő módosításáról szóló 1251/2011/EU bizottsági rendelet szerint 5 000 000 euró.
Ez a 2011/C 353/01 számú a 2004/17/EK, a 2004/18/EK és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értékhatárainak megfelelő értékekről szóló Európai Uniós Bizottsági közlemény szerint 1 364 000 000 forint. Az ajánlatkérő nem jogosult a napi árfolyamon átváltani az 5 000 000 eurót forintra. A nemzeti értékhatárt a mindenkori költségvetési törvény tartalmazza, ami építési beruházás esetében a klasszikus ajánlatkérők tekintetében 15 000 000 forint, építési koncesszió esetében 100 000 000 forint. A közszolgáltatónak minősülő ajánlatkérők tekintetében az építési beruházás nemzeti értékhatára 100 000 000 forint. Becsült érték megállapítása Az építési beruházás becsült értékének megállapításakor a teljes beruházásért járó ellenértéket kell figyelembe venni. Annak megítéléséhez, hogy mit kell egy építési beruházásnak tekinteni, a gazdasági és egyben műszaki funkció egységét kell döntő szempontként figyelembe venni. Az építési beruházás becsült értékébe be kell számítani a megvalósításához szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áruk és szolgáltatások becsült értékét is. Az építési beruházás megvalósításához nem szükséges árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értékét az építési beruházás becsült értékébe nem lehet beszámítani azzal a céllal, hogy ilyen módon megkerüljék a közbeszerzési törvény alkalmazását ezen árubeszerzésre vagy szolgáltatás megrendelésére. (E szabályt az indokolja, hogy az építési beruházás uniós értékhatára sokkal magasabb, mint az árubeszerzésé vagy szolgáltatásé. Tehát ha például olyan bútorok megrendelését kívánná az ajánlatkérő egybeszámítani egy építési beruházással, mely bútorok nem szükségesek az építési beruházáshoz, és ezáltal az egyébként uniós értékhatár feletti árubeszerzés csak nemzeti értékhatár felettinek minősülne, az a Kbt. ezen szabályába ütközik.) Egybeszámítás Az ajánlatkérőnek egybe kell számítania az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét. Ennek fogalmát az Épbr. részletezi, és mi a következő fejezetben ismertetjük. Amennyiben egy építési beruházás vagy szolgáltatásmegrendelés, vagy hasonló áruk beszerzésére irányuló közbeszerzés részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a becsült érték meghatározásához az összes rész értékét kell figyelembe venni. Uniós értékhatár alatti típusú eljárás alkalmazható olyan szerződés megkötésére, amelynek becsült értéke a fenti egybeszámítási kötelezettség nélkül építési beruházások esetében 272 800 000 forintnál kevesebb, feltéve, hogy ezen egybe nem számított rész értéke nem haladja meg annak az értéknek a 20%-át, amit az egybeszámítási kötelezettség alkalmazása esetén állapított volna meg az ajánlatkérő a teljes beszerzés becsült értékeként. Tehát az ajánlatkérő jogosult egy az egész építési beruházás értékének 20%-a alatti részt, melynek értéke a 272 800 000 Ft-ot sem éri el, különválasztani az egész építési beruházástól, és azzal kapcsolatban nem uniós értékhatár feletti, hanem nemzeti típusú közbeszerzési eljárást
lefolytatni. Az ezen bekezdés alkalmazásakor annak megítéléséhez, hogy a nemzeti eljárásrend szerint milyen eljárás folytatható le, az egyes leválasztott szerződések értéke önállóan vehető figyelembe. Önálló eljárási szabályok alkalmazása építési beruházás esetén nem lehetséges! Az uniós értékhatár alatti (nemzeti típusú) eljárásrendben általában lehetséges, hogy az ajánlatkérő ne a Kbt.-ben meghatározott, hanem a saját maga által kidolgozott eljárási szabályok alapján folytassa le a közbeszerzési eljárást, de építési beruházás esetében erre nincs lehetőség. Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás A nemzeti eljárásrendben az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást indíthat akkor is, ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a 150 millió forintot. Ilyenkor is biztosítani kell a versenyt, és legalább három ajánlattevőt kell ajánlattételre felhívni. Lehetőleg különösen olyan gazdasági szereplőknek kell ajánlattételi felhívást küldeni, amelyek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak minősülnek, és amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják. A részvétel jogának fenntartása Az ajánlatkérő a nemzeti típusú, építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát fenntarthatja az előző évben 1 milliárd forint áfa nélkül számított árbevételt el nem érő azon ajánlattevők számára, akik teljesítésükhöz ugyanilyen alvállalkozókat vesznek igénybe, ha a beszerzés értéke nem haladja meg az 500 millió forintot. Ki nem minősül alvállalkozónak? Az alvállalkozó fogalma alól építési beruházások esetében egy speciális kivételt tartalmaz a Kbt. Nem minősül alvállalkozónak az építőanyag-szállító sem. Ajánlattevő tájékozódásának előírása Építési beruházás és szolgáltatás megrendelése esetében az ajánlatkérő az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban előírhatja, hogy az ajánlattevő tájékozódjon: az adózásra, a környezetvédelemre, az egészségvédelemre és a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségére vonatkozó szabályokról.
Továbbá az ajánlatkérő köteles előírni, hogy az ajánlattevő tájékozódjon a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó olyan kötelezettségekről, amelyeknek a teljesítés helyén és a szerződés teljesítése során meg kell felelni. A tájékoztatást az illetékes szervek ingyenesen teszik elérhetővé. Ha az ajánlatkérő előírja a fenti követelményekről történő tájékozódást, a dokumentációban köteles megadni azoknak a szervezeteknek (hatóságoknak) a nevét és címét (elérhetőségét), amelyektől az ajánlattevő megfelelő tájékoztatást kaphat. A régi közbeszerzési törvényben szerepelt egy olyan előírás is, hogy az ajánlattevőnek nyilatkoznia kellett arról, hogy az ajánlattétel során figyelembe vette-e az adózásra, a környezetvédelemre, valamint a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó, a teljesítés helyén hatályos kötelezettségeket. Ez a kötelezettség az új Kbt.-ben nem szerepel, az ajánlatkérő ilyen nyilatkozat tételét nem írhatja elő. Megjegyezzük, hogy ha az ajánlatkérő egyébként a Kbt.-be ütközően előírja ezen nyilatkozat tételét, és ezt például előzetes vitarendezés hatására nem törli az ajánlati felhívásból, akkor az ajánlat érvénytelen, ha nem tartalmaz ilyen nyilatkozatot, mivel az ajánlattételi határidő lejártával beáll az ajánlatkérő ajánlati kötöttsége. Utóbbi azt jelenti, hogy az ajánlatkérő kötve van az ajánlati felhíváshoz, így az annak meg nem felelő ajánlatokat még akkor is érvénytelenné kell nyilvánítania, ha egyébként a felhívás vonatkozó eleme nem felel meg a Kbt.-nek! Árazatlan költségvetés Építési beruházás esetében az ajánlatkérő köteles az ajánlattevők rendelkezésére árazatlan költségvetést bocsátani. Építési beruházás megvalósítására vonatkozó közbeszerzési eljárásban a megfelelő ajánlattétel, továbbá az ajánlatok érdemi összehasonlítása érdekében az ajánlatkérő köteles a közbeszerzés tárgyára vonatkozó, annak megfelelő árazatlan költségvetést az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani a dokumentációban. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nem kötelező dokumentációt készíteni. Ha az ajánlatkérő nem készít dokumentációt, a szerződési feltételeket, a műszaki leírást, építési beruházásnál az árazatlan költségvetést és adott esetben a nyertes ajánlattevők által alapítandó gazdálkodó szervezettel kapcsolatos követelményeket az ajánlattételi felhívásban köteles megadni.
Kirívóan alacsony ellenszolgáltatás esetén az ajánlatkérő különösen a következő elemekre vonatkozó objektív indokolást veheti figyelembe: a) a gyártási folyamat, az építési beruházás vagy a szolgáltatásnyújtás módszerének gazdaságossága; b) a választott műszaki megoldás, c) a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülményei; d) az ajánlattevő által ajánlott áru, építési beruházás, illetőleg szolgáltatás eredetisége; e) az építési beruházás, szolgáltatásnyújtás vagy árubeszerzés teljesítésének helyén hatályos munkavédelmi rendelkezéseknek és munkafeltételeknek való megfelelés; f) az ajánlattevő állami támogatások megszerzésére vonatkozó lehetősége. Az elbírálás időtartama Mivel az eredményhirdetés intézménye megszűnik az új Kbt.-ben, ezért az ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályból, illetve részvételi szakaszban az ajánlattételi felhívás kiküldésének legkésőbbi időpontjából következik, hogy az elbírálást mennyi idő alatt kötelező elvégezni, és az eredményről tájékoztatni az ajánlattevőket, ez az időtartam az építési beruházás tekintetében hosszabb, mint az árubeszerzés és szolgáltatás tekintetében: A nyílt eljárásban az ajánlatkérő a felhívásban és a dokumentációban meghatározott feltételekhez (ajánlatkérő kötöttsége), az ajánlattevő pedig az ajánlatához (ajánlati kötöttség) az ajánlattételi határidő lejártától kötve van. Az ajánlati kötöttség időtartamát az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban nem határozhatja meg annak kezdetétől számított harminc építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le, hatvan napnál hosszabb időtartamban. Az ajánlattételi felhívás megküldésének időpontját az ajánlatkérő nem határozhatja meg a részvételi jelentkezések bontását követő harmincadik építési beruházás esetén, valamint ha a közbeszerzési eljárást külön jogszabályban előírt folyamatba épített ellenőrzés mellett folytatják le hatvanadik napnál későbbi időpontban. A szerződéskötés elvárt időtartama A szerződéskötés elvárt időtartamát is az ajánlati kötöttség szabályozása során közli az új Kbt., mely építési beruházás esetében hosszabb, mint árubeszerzés és szolgáltatás esetében: Az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és adott esetben a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége további harminc építési beruházás esetén további hatvan nappal meghosszabbodik. A szerződést tehát a meghosszabbodott ajánlati kötöttség alatt kell megkötni.
Hirdetmény nélküli, tárgyalásos eljárás alkalmazása Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a) a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy: a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatásteljesítéshez az ilyen kiegészítő építési beruházásra, illetőleg szolgáltatásra irányuló a korábbi nyertes ajánlattevővel kötött szerződés, illetőleg a szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési beruházás, illetőleg szolgáltatás értékének felét; b) olyan új építési beruházásra, illetőleg szolgáltatás megrendelésére kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás, illetőleg szolgáltatás teljesítésére, feltéve, hogy: az új építési beruházás, illetőleg szolgáltatás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést nyílt vagy meghívásos eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy tárgyalásos eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás, illetőleg szolgáltatás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából); ilyen tárgyalásos eljárást azonban csak a korábbi első szerződés megkötésétől számított három éven belül lehet indítani. A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 289/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerint a közszolgáltatók építési beruházására vonatkozó hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásai tartásának a következő sajátos feltételei vannak: a) az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében, ha a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás megrendelése szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez, feltéve, hogy: a kiegészítő építési beruházást, illetőleg szolgáltatást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy ha a kiegészítő építési beruházás, illetőleg szolgáltatás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás, illetőleg a szolgáltatás teljesítéséhez.
b) az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat továbbá építési beruházás esetében, ha olyan új építési beruházásra kerül sor, amelyet a korábbi nyertes ajánlattevővel köt meg ugyanazon ajánlatkérő azonos vagy hasonló építési beruházás teljesítésére, feltéve, hogy: az új építési beruházás összhangban van azzal az alapprojekttel, amelyre a korábbi szerződést a Kbt. 180. (3) bekezdése szerinti valamely eljárásban megkötötték, és a korábbi eljárást megindító vagy meghirdető hirdetményben az ajánlatkérő jelezte, hogy ilyen hirdetmény nélküli eljárást alkalmazhat, valamint a korábbi eljárásban az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor figyelembe vette az újabb építési beruházás becsült értékét is (a közösségi értékhatár elérésének meghatározása szempontjából). Dokumentáció Nemzeti eljárásban csak építési beruházás esetén kötelező dokumentációt készíteni, és ez szerződéstervezetet kell hogy tartalmazzon, nem elegendő csak a szerződéses feltételeket közölni (úgy, ahogyan ezt árubeszerzés vagy szolgáltatás esetében meg lehetne tenni). Tartalékkeret Kizárólag építési beruházás során lehet tartalékkeretet kikötni a szerződésben, melynek értéke legfeljebb a szerződésben foglalt ellenszolgáltatás öt százaléka. Építési beruházás megvalósítására kötött építési szerződés esetén az ajánlatkérőként szerződő fél, amenynyiben az ajánlattevőként szerződő fél írásbeli értesítésére (készre jelentés) a szerződésben az átadásátvételi eljárás megkezdésére meghatározott határidőt követő tizenöt napon belül nem kezdi meg az átadás-átvételi eljárást, vagy megkezdi, de a szerződésben a Ptk. 405. (1) bekezdésére figyelemmel meghatározott határidőben nem fejezi be, az ajánlattevőként szerződő fél kérésére, a teljesítésigazolást köteles kiadni. Előleg Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt tartalékkeret és áfa nélkül számított teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 68 millió forint előleg igénybevételének lehetőségét biztosítani. A felek az előzőekben foglalt kötelező mértéket meghaladóan, valamint bármely más esetben is kiköthetik előleg nyújtását a szerződésben. Ellenérték kifizetése
Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 292/B. (1) (2) bekezdéseitől eltérő sajátos szabályokat állapíthat meg. 1.2 Építési koncesszió Az építési beruházás és az építési koncesszió elhatárolása Az építési beruházás és az építési koncesszió elhatárolását mindig az eset összes körülményére tekintettel lehet elvégezni. Ugyanakkor általánosságban is meghatározhatóak az elhatárolásban szerepet játszó főbb kritériumok. 1. Egyrészt lényeges körülmény az ellenszolgáltatás természete és az ezzel járó következmények. Amennyiben az ajánlatkérő által a beruházásért nyújtott ellenszolgáltatás kizárólag pénzbeli ellenszolgáltatás, akkor építési beruházásról van szó. Ahhoz, hogy egy beruházás építési koncessziónak minősüljön, az ellenszolgáltatásnak nem kizárólag pénzbeli ellenszolgáltatásból kell állnia, hanem legalább részben az építmény hasznosítási jogának átengedéséből. Vagyis az ellenszolgáltatás ebben az esetben az a bevétel, amelyhez a koncessziós jogosult az építmény üzemeltetéséből, hasznosításából hozzájut (pl. az adott építményt használók, igénybe vevők által fizetett díjból származó bevétel). Az építési koncessziónak tehát lényegi eleme, hogy a koncessziós jogosult legalább részben nem közvetlenül az ajánlatkérőtől jut jövedelemhez, hanem jogot szerez az adott építmény működtetéséből származó jövedelemre. A hasznosítási jog átengedése egyben azt is jelenti, hogy az építmény hasznosításából, üzemeltetéséből eredő kockázatokat is átengedi az ajánlatkérő a koncessziós jogosult részére. 2. Az építési beruházás és az építési koncesszió elhatárolásában a kockázatvállalás kérdése a másik fő szempont. Amennyiben ugyanis az államnál marad a beruházással járó kockázat és pénzügyi tehervállalás, illetve alapvetően átvállalja a beruházással járó kockázatokat a magánbefektetőtől, a konstrukció nem minősül építési koncessziónak. 3. Az elhatároláshoz, továbbá az építési koncesszióval kapcsolatos egyéb kérdésekhez a gyakorlat számára megfelelő értelmezési hátteret biztosít az Európai Bizottság magyar nyelven is közzétételre kerülő értelmező közleménye a koncesszióról (2000/C 121/02). Az építési koncesszió olyan építési beruházás, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása az építmény hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.
Az építési koncessziót a 2004/18/EK irányelv a korábbi közösségi jogi rendelkezésekhez hasonlóan hatálya alá vonja, ennek megfelelően a Kbt. közösségi eljárásrendjében, a klasszikus ajánlatkérők eljárására vonatkozó fejezetben, az irányelv szabályainak alkalmazása kötelező. Az új irányelv nem hozott lényeges változást az építési koncesszióra vonatkozó szabályok tekintetében, ugyanakkor bizonyos pontokon a korábbi szabályozás kiegészítésre került. Az ajánlatkérő az építési koncessziót megindító hirdetményben köteles megadni, hogy a közbeszerzési eljárás melyik fajtája szerint jár el. Eszerint kell az ajánlati felhívásra vagy a részvételi felhívásra vonatkozó szabályokat a hirdetmény elkészítésekor megfelelően alkalmazni. Fontos szabály, hogy az építési koncesszió beszerzése kapcsán gyorsított eljárás nem alkalmazható. A gyorsított eljárás alkalmazásának lehetőségét az építési koncesszió esetében azért célszerű kizárni, mivel e beszerzési tárgy esetében összetettebb, bonyolultabb beszerzések megvalósítására kerül sor. Lényeges elem azonban, hogy az építési beruházás és az építési koncesszió közötti különbség az ellenszolgáltatás természetében ragadható meg, és a finanszírozás módjára tekintet nélkül meglehetősen összetett lehet egy építési beruházás is. Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást nem csak a Kbt. 89. (2) bekezdése szerinti esetekben lehet alkalmazni, így a törvény a beszerzés tárgyára tekintettel tágabb mozgásteret biztosít. A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében azonban megszorítást alkalmaz a jogszabály, és csak bizonyos esetekben teszi lehetővé ezen eljárásfajta alkalmazását. Építési koncesszió esetén így csak a Kbt. 94. (2) bekezdésének a), b), c) pontja vagy (3) bekezdésének a) pontja esetén lehet hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárás indítani. A Kbt. az építési koncesszió kapcsán szűkíti az ajánlattevők mozgásterét is, amikor kimondja, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben előírhatja, hogy: az építési koncessziót elnyerő ajánlattevő (a továbbiakban: koncessziós jogosult) köteles az építési beruházás értékének legalább 30%-a tekintetében harmadik személlyel szerződést kötni, vagy hogy az ajánlattevő ajánlatában jelölje meg az építési beruházás értékének azt a százalékban kifejezett részét, amelynek tekintetében az ajánlattevő harmadik személlyel szerződést fog kötni, továbbá ezen szervezetek listáját is közölnie kell az ajánlatában, később pedig a változásoknak megfelelően módosítani.
Ettől a százalékos mértéktől az ajánlattevő pozitív irányba eltérhet, ezt azonban ajánlatában meg kell jelölnie. A szerződésnek a vállalt minimum százalékos mértéket tartalmaznia kell. A fentiek alkalmazásában nem minősül harmadik személynek a) a közös ajánlatot tevők bármelyike; b) az, aki felett az ajánlattevő, vagy aki az ajánlattevő, vagy az ajánlattevő és egy másik szervezet felett közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni. Az építési beruházásokhoz képest speciális szabály, hogy az ajánlatkérő az eljárást megindító hirdetményben nem írhatja elő, hogy az ajánlattevő jelölje meg a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókat. Ugyancsak csorbítja az ajánlatkérői jogosítványokat bár nyilvánvaló szándékkal a Kbt., amikor előírja, hogy építési koncesszió esetében az ajánlatok bírálati szempontja csak az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása lehet. Építési koncessziós eljárásban nem alkalmazható az előzetes összesített tájékoztató közzététele esetén egyébként megvalósítható ajánlattételi határidő-csökkentés. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy ha az építési koncesszió egyben a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: koncessziós törvény) hatálya alá is tartozik, az ajánlatkérőnek konceszsziós pályázat kiírása helyett a Kbt. szerint kell eljárnia. A közbeszerzési eléjárásban a koncessziós törvényt azonban néhány rendelkezésétől eltekintve [2. -a (1) bekezdésének a) pontja, a 4. -a, a 8. -ának (1) bekezdése, a 9. -a] megfelelően alkalmaznia kell. A Kbt. 77. (2) bekezdése szerinti írásbeli összegezés készítésére a koncessziós törvény 9/A. -a is megfelelően alkalmazandó. Az ajánlatkérő újabb közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül köthet szerződést a koncessziós jogosulttal, amennyiben a korábban megkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható körülmények miatt kiegészítő építési beruházás szükséges a szerződésben szereplő építési beruházás teljesítéséhez, feltéve, hogy a kiegészítő építési beruházást műszaki vagy gazdasági okok miatt az ajánlatkérőt érintő jelentős nehézség nélkül nem lehet elválasztani a korábbi szerződéstől, vagy a kiegészítő építési beruházás elválasztható, de feltétlenül szükséges az építési beruházás teljesítéséhez. A kiegészítő építési beruházásra irányuló a korábbi koncessziós jogosulttal kötött szerződés, illetőleg szerződések becsült összértéke azonban nem haladhatja meg az eredeti építési koncesszió értékének felét.
Ha egy ajánlattevő elnyeri az építési koncesszió megvalósításának jogát, és egyébként nem minősül a Kbt. szerinti ajánlatkérőnek, közbeszerzési eljárást kell tartania abból a célból, hogy a kivitelezésbe harmadik személyt bevonjon, ha az építési beruházás értéke eléri vagy meghaladja az uniós értékhatárt. Az építési koncessziót elnyert ajánlattevő is jogosult hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást külön feltétel fennállása nélkül alkalmazni. Az ilyen ajánlattevőből lett ajánlatkérő a tárgyalásos eljárás esetét kivéve az ajánlattételi határidőt nem határozhatja meg az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának, vagy az ajánlattételi felhívás megküldésének napjától számított 33 napnál rövidebb időtartamban, a részvételi határidőt pedig nem határozhatja meg 30 napnál rövidebb időtartamban. Ilyen eljárásban sem alkalmazható az előzetes összesített tájékoztató közzététele esetén egyébként megvalósítható ajánlattételi határidő-csökkentés. Gyorsított eljárás sem alkalmazható.
2 Az építési közbeszerzések kormányrendeletbe foglalt szabályai Jogszabályi háttér Az építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárások lefolytatásának sajátos szabályait 2012. január 1-je óta újra nemcsak a Kbt. tartalmazza, hanem a felhatalmazása alapján alkotott az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épbr.) is, továbbá ezen rendelet módosítása tárgyában megjelent 238/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet. Az Épbr. szabályai az építési koncesszióra is vonatkoznak. Vannak továbbá az építési beruházási közbeszerzéseknek olyan szabályai is, melyek a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Akr.) találhatók. Ebben a fejezetben az építési beruházásokra vonatkozó rendeleti szabályozást ismertetjük. Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti részletes szabályok Becsült érték meghatározása Az Épbr. kiegészíti a Kbt. szabályozását többek között a becsült érték kiszámításának terén is, a következőképpen: építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az ajánlatkérőnek az engedélyhez vagy bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyben foglaltak érvényesítésével elkészített engedélyezési terv, vagy kiviteli terv vagy egyesített engedélyezési és kiviteli terv alapján, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségvetést kell irányadónak tekinteni, amely tartalmazza az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt. Ha az építési beruházás nem engedélyköteles, akkor az építési beruházás becsült értékének meghatározásakor az építési beruházással kapcsolatban felmerülő valamennyi szükséges munkatételt tartalmazó, a közbeszerzés megkezdését megelőző 12 hónapnál nem régebben készült költségbecslést kell irányadónak tekinteni. Akár engedélyköteles tehát egy építési beruházás, akár nem, a becsült érték kiszámítása tekintetében a közbeszerzési eljárást legfeljebb 12 hónappal megelőzően elkészített költségvetést vagy költségbecslést kell figyelembe venni. (Ennek következtében előfordulhat, hogy ha egy ajánlatkérő európai uniós támogatást igényelt, és ennek érdekében az igénylés előtt már el kellett készítenie egy költségbecslést, de a
támogatásról való döntés hosszú ideig tart, és a közbeszerzési eljárást több mint 12 hónappal az első becslés elkészítése után kezdi meg, akkor új becslést kell készítenie.) Az Épbr. egy további előírást is tartalmaz a becsült értékkel kapcsolatban: Az ajánlatkérő a közbeszerzés becsült értékébe a tartalékkeretet is köteles beszámítani. Egybeszámítás A Kbt. az építési beruházásokkal kapcsolatos egybeszámítási kötelezettség tekintetében csak olyan rendelkezést tartalmaz, hogy az ugyanazon építési beruházás megvalósítására irányuló szerződések értékét kell egybeszámítani. Ezt a nem teljesen egyértelmű szabályt részletezi az Épbr. a következőképpen: A Kbt. 18. -ának (2) bekezdése alkalmazásában ugyanazon építési beruházásnak tekintendő az építési engedélyben több megvalósulási szakaszra bontott építési beruházás is (az egyes megvalósulási szakaszokban megépített építmények, építményrészek együttesen). Tehát ha egy építmény akár hosszú ideig tartó rekonstrukciójának építési engedélyében egy ingatlannal kapcsolatban több építési feladat szerepel, akkor ezek becsült értékét egybe kell számítani, mert egy építési engedélyben vannak. Illetve ha az építési engedélyen belül több megvalósulási szakaszt határoznak meg, ez sem adhat okot az építési beruházás becsült értékének részekre bontására. Tartalékkeret Az előző fejezetben említettük, hogy a Kbt. lehetővé teszi legfeljebb 5%-os tartalékkeretnek a dokumentáció szerinti szerződéstervezetben történő előírását. Az Épbr. ezt kiegészíti azzal, hogy a dokumentáció részét képező szerződésben vagy szerződéses feltételekben előre részletesen rögzíteni szükséges a tartalékkeret felhasználásának szabályait, valamint meg kell jelölni annak mértékét. A felhasználás szabályainak rögzítése már csak azért is szükséges, mert az Épbr. a következő szabályt is tartalmazza: A tartalékkeret felhasználása a Kbt. alapján akkor nem vonja maga után szerződésmódosítás vagy közbeszerzési eljárás lefolytatásának szükségességét, ha a szerződés egyértelműen, minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon rögzíti a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit. Ugyanis a Kbt. fő szabálya az, hogy a közbeszerzési eljárásban kötött szerződést a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása és dokumentációja szerinti tartalommal kell megkötni, és csak korlátozott lehetőség van annak módosítására. A közbeszerzés tárgyát és mennyiségét az ajánlati felhívás és a dokumentáció tartalmazza, a közbeszerzési eljárásban kötendő szerződés is ugyanezeket fogja tartalmazni. Ha a tartalékkeretet ezt meghaladó munkákra kívánja az ajánlatkérő felhasználni, akkor módosítania kellene a szerződést
(vagy új közbeszerzési eljárást kellene tartania). Csak akkor mentesül ez alól, ha már a közbeszerzési eljárás dokumentációja szerinti szerződéstervezet egyértelműen meghatározza a tartalékkeret felhasználásának lehetséges eseteit és pénzügyi feltételeit Továbbá az Épbr. korlátozza a tartalékkeret felhasználását: A tartalékkeret kizárólag az építési beruházás teljesítéshez, a rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges munkák ellenértékének elszámolására használható fel. Tehát a tartalékkeretet nem lehet bármilyen olyan munka kifizetésére felhasználni, mely a közbeszerzési eljárás lezárása után jutott az ajánlatkérő eszébe, vagy akár a kivitelező tett rá javaslatot, hanem csak elkerülhetetlen kiegészítésekre, ha a tartalékkeret felhasználásának szabályait a dokumentációban meghatározta az ajánlatkérő. Összeférhetetlenség Az Épbr. az összeférhetetlenség tekintetében is lehetőséget ad a Kbt. fő-szabályától való eltérésre a következőképpen: A Kbt. 24. (3) bekezdése alkalmazásában nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen a kivitelezésre, vagy kivitelezésére és tervezésére együtt, illetve egy (elvi) engedélyezési tervet követően ugyanazon építmény tekintetében további tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban annak a tervezőnek a részvétele, aki ezen közbeszerzési eljárás Kbt. 49. -a szerinti dokumentációját megalapozó tervet készítette, ha egyéb módon nem vesz részt a közbeszerzési eljárás előkészítésében. Ez elhárítja a tervezőnek vagy hozzátartozójának, illetve ezek munkáltatójának vagy cégének a kivitelezésre (vagy továbbtervezésre és kivitelezésre) vonatkozó közbeszerzési eljárásban való részvételének akadályát. Kötelező kizáró ok Az Épbr. kötelező kizáró okot ír elő a következők szerint: 8. (1) Az ajánlatkérő az uniós értékhatár feletti eljárásban az eljárást megindító felhívásban köteles az építőipari kivitelezési tevékenységet végző gazdasági szereplők vonatkozásában a Kbt. 57. (1) bekezdésének d) pontja alapján előírni az Étv. szerinti, építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szereplés követelményét, illetve nem Magyarországon letelepedett gazdasági szereplők esetén a letelepedés szerinti ország nyilvántartásában szereplés követelményét (feltéve, hogy a letelepedés szerinti ország joga azt előírja). Az ajánlatkérőknek arra kell figyelniük, hogy nem minden ajánlattevő vagy más gazdasági szereplő tekintetében jogosultak (és egyben kötelesek) ezt a kizáró okot előírni, hanem csak az olyanok tekintetében, amelyek végeznek kivitelezési tevékenységet (más cégek ugyanis nem szerepelnek az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara [MKIK] rendeletben hivatkozott névjegyzékében). Az Épbr. továbbá lehetővé teszi, hogy kétség esetén az ajánlatkérő a Kbt. 67. -a szerint felvilágosítást kérjen az ajánlattevőtől vagy részvételre jelentkezőtől arra vonatkozóan, hogy melyik, az ajánlatban vagy
részvételi jelentkezésben megjelölt gazdasági szereplő nem végez vagy melyik gazdasági szereplő végez építőipari kivitelezési tevékenységet, amelynek alapján az Étv. szerinti építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékében szerepelnie kell. Minimális rezsióradíj vizsgálata A kormányrendelet módosítása előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj vizsgálatát és az ezzel kapcsolatos ajánlatkérői feladatot az alábbiak szerint: Aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. Az ajánlatkérő a Kbt. 69. (1) bekezdése szerinti indokolás kérése keretében köteles arra vonatkozóan is tájékoztatást kérni, hogy az aránytalanul alacsony árat benyújtó ajánlattevő ajánlatában milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes az Épkiv.-ben meghatározottak szerint az építőipari minimális rezsióradíj elemeit képező költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe. Az ajánlatkérőnek az ajánlattevő által nyújtott indokolás gazdasági ésszerűséggel való összeegyeztethetőségének vizsgálata során figyelembe kell vennie az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékét, és amennyiben az ajánlatban alkalmazott rezsióradíj annál alacsonyabb, különös figyelemmel vizsgálja a Kbt. 69. (6) bekezdése szerinti körülmény fennállását. Felelősségbiztosítás Az Épbr. vonatkozó előírása: 9. Építési beruházás esetében az ajánlattevőként szerződő fél köteles legkésőbb a szerződéskötés időpontjára felelősségbiztosítási szerződést kötni vagy meglévő felelősségbiztosítását kiterjeszteni az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban vagy a dokumentációban előírt mértékű és terjedelmű felelősségbiztosításra. Ezt az előírást meg kell különböztetni attól az Akr.-ben szereplő lehetőségtől, hogy a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolását felelősségbiztosítás bemutatásával is elő lehet írni. Alkalmasság igazolásaként már az ajánlatban be kell mutatni a felelősségbiztosításról szóló iratot, ha viszont csak az Épbr. fent idézett szabályát alkalmazza az ajánlatkérő, akkor az ajánlatban nem, csak a szerződéskötésre kérheti a felelősségbiztosítás igazolásának bemutatását. Az ajánlatkérő az Épbr. szerint nem követelheti meg új felelősségbiztosítás kötését, hanem el kell fogadnia egy meglévőnek a kiterjesztését is. Arra azonban sem a Kbt., sem az Épbr. nem ad lehetőséget, hogy az ajánlatkérő ellenőrizhesse, milyen egyéb folyamatban lévő kivitelezéseket fedez még az adott felelős-
ségbiztosítás. Ha tehát az ajánlattevő felelősségbiztosítása olyan mértékű, amilyet az ajánlatkérő a dokumentációban előírt, akkor ennél nagyobb értékűt akkor sem lehet követelni, ha a nyertes ajánlattevő más munkákat is végez és a felelősségbiztosítás azokra is vonatkozik. Az alvállalkozók ellenőrzése az építési napló adatai alapján Az ajánlatkérőként szerződő fél vagy a nevében eljáró személy (szervezet) a szerződés teljesítése során az építési napló adatai alapján köteles ellenőrizni, hogy a teljesítésben a Kbt. 128. (2) (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő alvállalkozó vesz részt. A Kbt. 128. -ának hivatkozott bekezdései előírják, hogy a szerződés teljesítésének időszakában az olyan alvállalkozók nevét is közölni kell, akiket az ajánlatban nem neveztek meg (ezek a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben igénybe vett alvállalkozók); a szerződés teljesítésében kötelesek részt venni az olyan alvállalkozók és szakemberek, akikkel az ajánlattevő együtt igazolta az alkalmasságát az utóbbiak helyett mást csak indokolt esetben vonhat be az ajánlattevő, ha ehhez az ajánlatkérő hozzájárul és az ajánlattevő az új alvállalkozóval (szakemberrel) együtt is megfelel azoknak az alkalmassági minimumkövetelményeknek, melyeknek az eredeti alvállalkozóval (szakemberrel) együtt felelt meg. Az a szervezet, amelynek korábbi teljesítéseit a Kbt. 55. (6) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint az alkalmasság igazolásához az ajánlattevő (részvételre jelentkező) felhasználta, a szerződés teljesítése során a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 274. (1) bekezdésében foglaltak szerint kezesként felel az ajánlattevő teljesítése azon részének elmaradásával vagy hibás teljesítésével összefüggésben az ajánlatkérőt ért kár megtérítéséért, amelyre vonatkozóan az ajánlattevő (részvételre jelentkező) alkalmasságát a korábbi teljesítések bemutatása igazolta. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy a referencia a szerződés teljesítésének egészére vagy mely konkrétan meghatározott részére vonatkozó alkalmasságot igazol. Biztosíték Az Épbr. szabályt tartalmaz az ajánlattevő és alvállalkozó közötti szerződés tartalmáról is: 11. Az ajánlattevőként szerződő fél az alvállalkozóval kötött szerződésben az alvállalkozó teljesítésének elmaradásával vagy hibás teljesítésével kapcsolatos igényeinek biztosítékaként legfeljebb a szerződés szerinti, általános forgalmi adó nélkül számított ellenszolgáltatás 10-10%-át elérő biztosítékot köthet ki. Előleg Az új Kbt.-ben új előírás, hogy előleget is kötelező lehet fizetni az ajánlattevőknek, ezt részletezi az Épbr. a következőképpen:
12. (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél vagy támogatásból megvalósuló beruházásoknál szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet a Kbt. 131. (1) bekezdésében foglalt előleget az ajánlattevő kérésére a (2) bekezdés szerinti kivétellel legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül köteles kifizetni. [A hivatkozott jogszabályrész szerint: 131. (1) Ha a közbeszerzés tárgya építési beruházás és a szerződés teljesítésének időtartama a két hónapot meghaladja, az ajánlatkérő köteles a szerződésben foglalt tartalékkeret és áfa nélkül számított teljes ellenszolgáltatás 5%-ának megfelelő összeg, de legfeljebb 68 millió forint előleg igénybe vételének lehetőségét biztosítani. ] (2) Ha az ajánlatkérő Kbt. 131. (1) bekezdésében foglaltnál nagyobb összegű előleget biztosít, az előleg kifizetése több részletben is történhet, és legkésőbb az építési munkaterület átadását követő 15 napon belül az ajánlatkérő kizárólag az előleg első részletét köteles kifizetni. (3) Az (1) bekezdés szerinti előleg alapja a szerződésben foglalt teljes nettó ellenszolgáltatás értéke. A szerződés későbbi módosítása a kötelezően biztosítandó előleg összegét nem érinti. Kötelező részszámla Szintén új előírás, és ez a Kbt.-ben nem is szerepel, hanem csak az Épbr.-ben, hogy meghatározott esetekben kötelező részszámla kiállításának lehetőségét biztosítani. Ezek az esetek a következők: Hat hónapot meghaladó teljesítési időszakról rendelkező és egyben ötvenmillió forintot meghaladó összegű nettó ellenszolgáltatást tartalmazó szerződések esetén az ajánlatkérő köteles az adott építési beruházás jellemzőinek megfelelő időszakonként vagy kivitelezési szakaszonként részszámlázási lehetőséget biztosítani. Az áfa nélkül számítva 1 milliárd forint alatti szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérőnek legalább 4 részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét kell biztosítania. Az áfa nélkül számítva 1 milliárd forintot meghaladó szerződéses értékű építési beruházásoknál az ajánlatkérőnek legalább 6 részszámla (ideértve a végszámlát is) benyújtásának lehetőségét kell biztosítania. Az első részszámla kibocsátásának lehetőségét minden esetben biztosítani kell legkésőbb az áfa nélküli szerződéses érték 25%-át elérő megvalósult teljesítés esetén. Az előleg és a részszámlák alapján történő kifizetések összértéke nem lehet kevesebb a szerződés áfa nélkül számított értékének 70%-ánál. (Tehát a végszámla nem lehet több 30%-nál). Minden fenti esetre vonatkozik, hogy a részszámla összegét az ajánlatkérő által teljesítésigazolással elismert szerződés szerinti teljesítés mértékének megfelelően kell meghatározni, úgy, hogy a részszámla szerinti nettó ellenszolgáltatás a szerződés megvalósult értékét nem haladhatja meg. Tehát az adott értékű munkáknak ténylegesen el is kell készülniük a részszámla kiállításának szerződés szerinti időpontjára. Ennek ellenőrzése érdekében célszerű, ha az ajánlatkérő műszaki, pénzügyi ütemtervet kér az ajánlatban, hogy azonosítani lehessen a részszámlázási időpontokra megvalósítandó konkrét munkarészeket. Az építési koncesszión kívüli építési beruházások ellenértékének kifizetésére vonatkozó szabályok
Az Épbr. 14. -a a régi közbeszerzési törvény 2010 szeptembere óta létezett szabályaival szinte azonos (és egyben az új Kbt.-től eltérő) előírásokat tartalmaz az építési koncesszión kívüli építési beruházások ellenértékének kifizetésére vonatkozóan a következők szerint: 14. (1) Az ajánlatkérőként szerződő fél, vagy európai uniós támogatás esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet (e alkalmazásában a továbbiakban együtt: ajánlatkérőként szerződő fél), amennyiben az
ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez alvállalkozót vesz igénybe, a Kbt. 130. (3) bekezdésétől eltérően a következő szabályok szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni: a) az ajánlattevőként szerződő felek legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig kötelesek nyilatkozatot tenni az ajánlatkérőnek, hogy közülük melyik mekkora összegre jogosult az ellenszolgáltatásból; b) az összes ajánlattevőként szerződő fél legkésőbb a teljesítés elismerésének időpontjáig köteles nyilatkozatot tenni, hogy az általa a teljesítésbe bevont alvállalkozók egyenként mekkora összegre jogosultak az ellenszolgáltatásból, egyidejűleg felhívja az alvállalkozókat, hogy állítsák ki ezen számláikat; c) az ajánlattevőként szerződő felek mindegyike a teljesítés elismerését követően állítja ki számláját, a számlában részletezve az alvállalkozói teljesítés, valamint az ajánlattevői teljesítés mértékét; d) a c) pont szerint a számlában feltüntetett alvállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőknek; e) az ajánlattevőként szerződő fél haladéktalanul kiegyenlíti az alvállalkozók számláit vagy az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 36/A. (3) bekezdése szerint azt vagy annak egy részét visszatartja, illetve az alvállalkozóval kötött szerződésben foglaltak szerint az alvállalkozói díj egy részét visszatartja; f) az ajánlattevőként szerződő felek átadják az e) pont szerinti átutalások igazolásainak másolatait, vagy az alvállalkozó köztartozást mutató együttes adóigazolásának másolatát az ajánlatkérőként szerződő félnek (annak érdekében, hogy az ajánlatkérőként szerződő fél megállapíthassa, hogy az ajánlattevőként szerződő fél jogszerűen nem fizette ki a teljes összeget az alvállalkozónak); g) az ajánlattevőként szerződő felek által benyújtott számlában megjelölt, fővállalkozói teljesítés ellenértékét az ajánlatkérőként szerződő fél tizenöt napon belül átutalja az ajánlattevőként szerződő feleknek, ha ők az alvállalkozókkal szembeni fizetési kötelezettségüket az Art. 36/A. -ára is tekintettel teljesítették; h) ha az ajánlattevőként szerződő felek valamelyike az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét nem teljesíti, az ellenszolgáltatás fennmaradó részét az ajánlatkérő őrzi, és az akkor illeti meg az ajánlattevőt, ha igazolja, hogy az e) vagy az f) pont szerinti kötelezettségét teljesítette, vagy hitelt érdemlő irattal igazolja, hogy az alvállalkozó vagy szakember nem jogosult az ajánlattevő által a b) pont szerint bejelentett összegre vagy annak egy részére; i) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósított közbeszerzés esetén a d) pont szerinti határidő harminc nap. (2) A felek kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti ellenszolgáltatás halasztott teljesítésében állapodhatnak meg a Kbt. 130. (4) bekezdésének megfelelően. Az Art. 36/A. (3) bekezdését az ajánlattevőként szerződő féllel szemben csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti összegre lehet alkalmazni. (3) Ha az ellenszolgáltatást több részletben teljesíti az ajánlatkérőként szerződést kötő fél, minden részlettel kapcsolatban alkalmazni kell az (1) (2) bekezdést.
(4) Ha a közbeszerzési szerződés teljesítése érdekében a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) projekttársaságot hoztak létre, e alkalmazásában a nyertes ajánlattevőként szerződő fél alatt a projekttársaságot kell érteni. E szabályok tehát annyiban térnek el a régi Kbt. 305. -ától, hogy csak akkor kell őket alkalmazni, ha az ajánlattevőnek van alvállalkozója. Ha nincs, akkor a Kbt. szerinti általános kifizetési szabályt kell alkalmazni. A 2013. évi CXVI. törvény a Kbt. 130. (3) és (4) bekezdését az alábbiak szerint módosította: 130. (3) Építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 292/B. (1)-(2) bekezdéseitől eltérő sajátos szabályokat állapíthat meg. (4) Támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói kifizetés során a kifizetésre köteles szervezet is az ajánlatkérőként szerződő félre irányadó, a Ptk. 292/B. (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerint köteles az ellenszolgáltatást teljesíteni. Műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások A műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás sajátos szabályait nem a Kbt., hanem az Épbr. tartalmazza. A következőképpen határozza meg a műemlékkel kapcsolatos építési beruházás fogalmát: olyan építési beruházás, amellyel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása a kulturális örökségvédelmi hatóság jogkörébe tartozik. A műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás sajátos szabályai a következők. Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának módjáról szóló külön jogszabályban foglaltakkal összhangban a műszaki és szakmai alkalmasság körében köteles előírni: a) az előző 5 év legjelentősebb, műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásainak ismertetését, valamint b) hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek) és vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, és igazolja, hogy az érintett személyek (szervezetek) jogosultak a feladat ellátására: ba) felelős műszaki vezető, bb) restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restaurálásra is irányul, bc) műemléki épületkutató, ha ez az építési engedély alapján szükséges. Amennyiben az alkalmasság igazolásához nem Magyarországon teljesített referencia kerül ismertetésre, műemlék alatt az adott ország jogrendje szerinti műemléki vagy azzal egyenértékű besorolást kell érteni.