KONFERENCIA MEGHÍVÓ A Transsylvania Nostra Alapítvány és az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete főszervezésében között kerül sor TUSNAD, elnevezésű nemzetközi tudományoskonferencia 18. ülésszakára. Ebben az évben e nagyszabású nemzetközi tudományos eseménynek Kolozsvár (Kolozs megye, Románia) ad otthont. Az ülésszak témája: a műemlékek és a műemléki helyszínek rekonstrukciója. TUSNAD nemzetközi konferencia 1992-ben műemlékvédelmi szakképző-tanfolyamként indult Tusnádfürdőn, majd 1993-tól tavaszonként 6 8 napra méretezett tudományos tanácskozássá alakult. A konferenciasorozatot indításától kezdve az ICOMOS, illetve annak német, magyar és román Nemzeti Bizottságai patronálják. Az első tíz ülésszakra évente került sor, 2003-tól pedig kétévenkénti gyakoriságra váltott a sorozat. A Tusnádfürdőn megrendezett 11 ülésszak után, 2003-tól az immár nemzetközi hírnev konferenciasorozat helyhez kötöttségét a szervezők feloldották, és az eseményt rövidebbre fogták. A konferenciasorozat így minden alkalommal más-más helyszínt választott ki: 2005-ben Nagybányát, 2007-ben Nagyszebent, 2009-ben Torockót, 2011-ben pedig Gyulafehérvárt és Szilágysomlyót, 2013-ban Besztercét, valamint 2014-ben Kolozsvárt. 2016-ban a konferencia ismét Kolozsvárott kerül megrendezésre. Ezeken a helyszíneken az erdélyi épített örökség felújításának nagy jelentőségű építőtelepei működtek, lehetőséget nyújtva, hogy a szakemberek a helyszínen tájékozódjanak eredményekről, gondokról egyaránt, választ várva, egyrészt egy sor általános érvénykérdésre, másrészt a multikulturális Erdély sajátos kihívásaira. TUSNAD nemzetközi tudományos konferencia 18. ülésszakának programjában az épített örökségvédelem és a műemlékek és a műemléki helyszínek rekonstrukciójáról szóló átfogó előadások, esettanulmányok, kerekasztal-beszélgetések, és egy szakmai tanulmányút szerepelnek. A konferencia teljes időtartama alatt biztosított a háromnyelvű szinkrontolmácsolás magyar, angol és román nyelveken. A javasolt tematikák kiválasztásakor a konferencia szervezőbizottságát az épített örökség aktuális problémái ihlették, különösképpen a XXI. században kivitelezett romániai rekonstrukciók esetében. Ennek következtében a konferencián rövid-, illetve hosszú távú megoldásokat keresünk, amelyek sikeresen alkalmazhatóak az alábbi esetekben. Szervezők célja, a TUSNAD 2016 konferencián, a tapasztalatcsere biztosítása romániai és külföldi szakemberek között, ezért különösen fontosnak tartjuk a résztvevők és a külföldi szakemberek magas számban való részvételét. Javasolt tematikák a rekonstrukció témakörben, mint a műemlékek és a műemléki helyszínek védelmi formája: 1. A műemlékek és a műemléki helyszínek rekonstrukciója: meghatározások, osztályozások, védelmi formák aktualitása: (a) a rekonstrukció egy általánosan elfogadott védelmi formája az épített örökségnek,
amely a történelem során részben fennmaradt műemlékek esetében alkalmazható; (b) a műemlékek gyakran háborúk, terrorista merényletek (ld. Szíria jelenlegi helyzetét) vagy természeti katasztrófák: földrengések, árvizek (ld. Sixtus-kápolna) martalékává válnak. Ezekben az esetekben egy hiteles rekonstrukció csakis minőségi felmérés alapján történhet; (c) ha a rekonstrukció történelem-hamisítás céljából történik, akkor nem nevezhető rekonstrukciónak, mivel ezek nem képezték részét a történelemnek. Előadásokat várunk Varsó rekonstrukciójával kapcsolatosan a II. világháború után (pl. erkölcsi motiváció problematikája, urbanisztikai, építészeti, műszaki problémák, a rekonstrukciók időtállósága), valamint Németország esetében a két világháborút követő pusztítások után történt rekonstrukcióval kapcsolatosan (pl. a hitelesség és az örökségértékek problematikája). 2. Rekonstrukciós módszerek, anyagok/technológiák kompatibilitása. A tematika két szempontból közelíthető meg: (1) teljes rekonstrukció: egységes technológiát feltételez, (2) részleges rekonstrukció: a történeti épületeken történő kiegészítést feltételez, továbbá a felhasznált új anyagok és technológiák kompatibilisak kell legyenek a történeti anyagokkal. Előadásokat várunk a két, fentebb említett rekonstrukciós technikával kapcsolatban (függetlenül a beavatkozások régiségétől), hangsúlyozva az alkalmazott technikák időtállóságát, valamint a főbb rekonstrukciós technikák alkalmazását. 3. Az épített örökség országos és nemzetközi rekonstrukciója a XX. század második felében, valamint a XXI. század első évtizedeiben. Amíg a XX. század második felében léteztek az épített örökségvédelem számára elkülönített támogatási források a Kulturális - és a Építésügyi Minisztériumnak köszönhetően, addig ezen alapok száma a XXI. század elejére jelentős mértékben csökkent. Érdeklődve várunk minden olyan előadást, amely bemutatja az országos és nemzetközi támogatási lehetőségeket és azok felhasználási rátáját: milyen támogatási lehetőségek léteznek a műemléktulajdonosok számára: vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzési eljárás, szponzorizálás? Milyen támogatási lehetőségek léteznek az országos és nemzetközi kutatási tevékenységekre? 4. A rekonstrukcióhoz kapcsolódó társadalmi attitüdváltás. A rekontrukcióval kapcsolatos társadalmi hozzáállás Romániában nem fejlődik megfelelően: kevés a rekonstrukciót népszerűsítő mozgalom, az állampolgárok a műemlékeket alacsony komforttal rendelkező épületeknek tekintik, amelyek esetében a modernkori komfortos körülmények biztosítása magas költségek árán valósítható meg. Másrészt, a műemlékek helyes felfogása a társadalom részéről feltételez legalább egy részleges rekonstrukciót: egy történeti épület akkor válik általánosan elfogadottá a társadalom számára, ha az örökségértékek közérthetően vannak elmagyarázva, nem csak a szakértők számára. Ennek tükrében előadásokat várunk a rekonstrukció tudatosítására irányuló módszerek bemutatására a társadalom részére. 5. Az épített örökség védelmére vonatkozó országos és nemzetközi jogi keret, törvénykezés hatékonysága a XX. század második felében, valamint a XXI. század első évtizedeiben. Jelenleg az épített örökségvédelemre vonatkozó jogi kerettel kapcsolatos országos és nemzetközi törekvések stagnálnak. Az 1960-70-es években, a Velencei Karta beiktatását követően, a nemzetközi védelmi tevékenységek jogi értelemben csökkenő tendenciát mutattak. 1989 után, Romániában, az országos épített örökségekre vonatkozó törvénykezést újragondolták, amely egy megfelelő jogi keretet eredményezett a XXI. századra.
Feltevődik a kérdés, hogy vajon létezik-e a rekonstrukciókra alkalmazható országos és nemzetközi jogi keret és ha ez a keret megfelelő-e? Továbbá olyan esettanulmányok bemutatását várjuk, amelyek illusztrálják a jogszabályok alkalmazhatóságát és a közigazgatási struktúrák szintjén felvetödő problémákat. 6. A védett rekontruált épített állomány leltárának kibővítése. Annak ellenére, hogy a létező örökségértékek száma igencsak jelentős, a védett rekonstruált épített állomány leltárának a bővítési folyamata igen lassúnak mondható. A védett épített állomány leltárának bővítése és a műemlékek értékeinek a leltárba vétele egy összehangolt és aktualizált gyakori folyamat kell legyen, amely a műemlékek besorolási feltételeinek és folyamatainak figyelembe vételével, valamint az országos műemlékvédelmi lista és a világörökségi lista állandó aktualizálása által kell történjen. Érdeklődéssel várunk minden olyan előadást, amely a rekonstrukciók leltárával kapcsolatos, és hogy van-e szükség ebben az irányban történő intézkedésekre. 7. A rekonstrukcióval kapcsolatos kutatások a XX. század második felében, valamint a XXI. század első évtizedeiben. Napjainkban az alapkutatások száma igen alacsony, továbbá alkalmazott kutatásokra azokban az esetekben kerül sor, amikor beavatkozási tervek készülnek, ugyanakkor ezek a kutatások nagy mértékben függnek a tulajdonosok, a tervezők és a jóváhagyó szervek mentalitásától. Előadásokat várunk a kutatások időbeli beosztásáról és lebonyolításáról, valamint a kutatási eredmények felhasználásáról a megőrzés és kezelés során, továbbá rekonstrukció-elméletekről, mivel ezek széles körben elterjedt eszközként használatosak a műemléképületek helyreállításánál, restaurálásánál, újjáépítésénél vagy rekonstrukciójánál, amely minden esetben kizárolagosan a műemlékek egy korábbi állapotának visszaállításával kell történjen. 8. Rekonstrukciónál alkalmazott rehabilitációs tervek a XX. század második felében, valamint a XXI. század első évtizedeiben. Terv összeállítása minden olyan esetben szükséges, amikor egy épületen beavatkozási munkálatokra kerül sor, ugyanakkor a szükséges beavatkozási engedélyt is ezen tervek alapján állítják ki. A történeti épületek különleges szakértelmet igényelnek, ennek értelmében elfogadhatatlan, hogy a terveket nem minden esetben szakképzett személyek állítják össze, valamint a korabeli épületekre szakosodott szakemberek állítólagos felkészültsége nem elégséges a felújítási tervek kidolgozására. Ennek következtében érdeklődve várunk olyan előadásokat, amelyek a rekonstrukciós tervekkel kapcsolatos magatartásformákról szólnak, például léteznek-e vagy sem speciális igények a rekonstrukciós tervek kidolgozásakor? 9. A rekonstrukció kivitelezéssel és karbantartással kapcsolatos tevékenységei: megőrzés, restaurálás, felújítás, rekonstrukció a XX. század második felében, valamint a XXI. század első évtizedeiben. A történeti épületeken 25-30 évente van szükség periodikus beavatkozásokra, ezáltal lehetőség adódik, hogy az épített örökség részét képező épületek a korabeli standardoknak megfeleljenek. Az épített örökség felújítása és karbantartása a tulajdonosok felelőssége, továbbá szükséges egy reális időben történő országos rehabilitációs program kidolgozására. Mivel a műemléképületek karbantartása költségesebb, ezért a tulajdonosok közül sokan szeretnének lemondani az épület műemléki minősítéséről, az állam által a tulajdonosoknak biztosított kedvezményeket megvonták (ld. adó és illeték mentesség), ezáltal a hatóságok közvetve hozzájárulnak a műemlékek pusztulásához. Érdeklődéssel várjuk azokat az előadásokat, amelyek a rekonstrukció speciális előírásait tárgyalják, valamint a rekonstrukciók karbantartásával kapcsolatos speciális rendelkezésekről. A konferencia keretében javasoljuk az utóbbi évtizedekben elhagyatottá vált épületek örökségértékeinek védelmi
lehetőségeinek is a megvitatását (ld. a szász épített örökség, stb.). 10. A rekonstrukciós beavatkozások minőségének biztosítása. Megfigyelhető a műemlékeken történő beavatkozások, rekonstrukciók minőségének csökkenése. Ennek a jelenségnek egyik lehetséges magyarázata, a társadalom közönye az örökségértékek megmentése iránt, a legtöbb esetben megelégednek olyan beavatkozásokkal, amelyek nem veszik figyelemben a történeti épület értékeit. Ennek értelmében olyan előadásokat várunk, amelyek hangsúlyozzák a rekonstrukciós beavatkozások minőségének biztosítását. 11. A rekonstrukció védelme és a globalizáció. A globalizáció minden szakterületen és a társadalom minden szintjén érvényesül, tehát ez alól az épített örökségvédelem sem jelent kivételt. Előadásokat várunk országos és nemzetközi intézkedésekkel kapcsolatosan, amelyek az épített örökség globalizációjának megfékezésére irányulnak, valamint a rekonstrukció tevékenységének globalizációs jeleiről. 12. A turizmus és az épített örökség, különös figyelmet szentelve a rekonstrukcióknak. Az épített örökség a kulturális turizmus alapját képezi, ezért ajánlatos, hogy a piaci szereplők a bevételeikből hozzájáruljanak az általuk használt történeti épületek karbantartásához, valamint időszakos felújításához. Olyan előadásokat várunk, amelyek beazonosítják a kulturális turizmus és a műemlékvédelem kapcsolatait, különös figyelmet szentelve a rekonstrukcióknak, például kik a kulturális turizmus haszonélvezői és hogy ezek mekkora összegekkel járulnak hozzá a védelmi tevékenységekhez? 13. Szakemberképzés, a oktatási rendszer válsága, különös figyelmet szentelve a rekonstrukcióknak. A romániai építőmérnökök műemlékvédelmi kivitelezési munkálatokat vezetnek anélkül, hogy megfelelő szakképesítésben lenne részük az egyetemi tanulmányaik során, a szakembereknek hiányosak az ismereteik a korabeli és a történeti építkezési anyagok kompatibilitását illetően. Jelenleg, értesüléseink szerint egy kivételével, Romániában nem szerveznek az épített örökség védelmére irányuló felsőoktatási és/vagy posztgraduális képzéseket. Érdeklődéssel várunk minden olyan előadást, amely a műemlékek és műemléki helyszínek rekonstrukciójára szakosodott szakembereknek mutat be hazai, valamint külföldi képzési lehetőségeket. Előzetes program 2016. október 25. kedd A meghívottak és a résztvevők megérkezése Kolozsvárra. 2016. október 26. szerda (HELYSZÍN: KOLOZSVÁRI SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM) 08 00 09 00 Regisztráció 09 00 11 00 Hivatalos megnyitó beszélgetések, általános jelentések 11 00 11 30 Kávészünet 11 30 13 30 Előadások 13 30 15 00 Ebédszünet 15 00 17 00 Előadások/kerekasztal-beszélgetés 17 00 17 30 Kávészünet
17 30 19 30 Előadások /kerekasztal-beszélgetés 20 00 Nyitófogadás 2016. október 27. csütörtök (HELYSZÍN: KOLOZSVÁRI SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM) 09 00 11 00 Előadások 11 00 11 30 Kávészünet 11 30 13 30 Előadások 13 30 15 00 Ebédszünet 15 00 17 00 Előadások/Kerekasztal-beszélgetés 17 00 17 30 Kávészünet 17 30 19 30 A konferencia következtetései, a 2018-as ülésszak tematikájának bemutatása 20 00 Zárófogadás 2016. október 28-29. péntek-szombat Tanulmányi kirándulás - opcionális Péntek: Kolozsvár (Kolozs megye) Földvár (Brassó megye) Rozsnyó (Brassó megye) Szombat: Rozsnyó (Brassó megye) Segesvár (Maros megye) Cluj-Napoca (judeţul Cluj) 2016. október 30. vasárnap Hazautazás Jelentős határidők A kivonatok online elküldése 2016. június 30. A résztvevők értesítése a kivonatok elfogadásáról / 2016. július 15. visszautasításáról Előadók Az előadás elküldése 2016. augusztus 15. A résztvevők értesítése az előadás elfogadásáról / visszautasításáról 2016. augusztus 31. Online regisztráció Előadók 2016. augusztus 31. Online regisztráció Résztvevők 2016. szeptember 30. Publikálási lehetőség előadóknak Felhívjuk a figyelmet, hogy a TUSNAD-2016 konferenciára eddig nem publikált anyagokat fogadunk el. A beküldött szövegeket a konferencia Tudományos Tanácsa láttamozza. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy csak olyan előadásokat fogadunk el publikálás végett, amelyek bemutatására sor kerül a konferencia keretén belül.
Továbbá a szerzőket arra kérjük, hogy igazolják az előadással való részvételi szándékukat az eseményen 2016. augusztus 31-ig. Publikálási lehetőség: 1. A konferencia Tudományos Tanácsa a legsikeresebb előadásokat kiválasztja a Transsylvania Nostra tudományos folyóiratban való megjelenésre. A folyóirat CNCS által akkreditált, B kategóriával ellátott, valamint indexelve van a SCOPUS nemzetközi adatbázisban. A szerzők a kiválasztott előadásokat tudományos cikk formájába szerkesztik a folyóirat honlapján megtalálható szerkesztési követelmények alapján: http://www.transsylvanianostra.eu/tnjournal/hu/tartalom/publik%c3%a1ci%c3%b3s-felt%c3%a9telek. 2. Azok az előadások, amelyek nem publikálhatók a folyóiratban, megjelennek az on-line publikációban Az épített örökség felújításának elméleti és gyakorlati kérdései TUSNAD konferencia honlapján. Az on-line publikáció a http://www.transsylvanianostra.eu/conferinta-hu-tusnadpublicatii.html címen lesz elérhető, valamint ISSN számmal fog rendelkezni. Regisztrációs díjak Résztvevő/ Előadó Konferencia* Tanulmányi kirándulás (2 nap)** Összesen 75 80 155 Kedvezmény 2016. augusztus 31. előtti átutalás esetén 100 100 200 - * az ár tartalmazza az előadásokon való részvételt, a konferencia anyagait és a szinkrontolmácsolás biztosítását. A szervezők nem biztosítanak szállást és ellátást a konferencia időtartama alatt, ezen költségek a résztvevőket terhelik. ** az ár tartalmazza a tanulmányi út alatt a szállítást, a meglátogatott objektumok ismertetését, szállást, étkeztetést és a szinkrontolmácsolást.. Fizetési feltételek A teljes fizetendő összeget kérjük átutalni az Transsylvania Nostra Alapítvány bankszámlájára legkésőbb 2016. szeptember 30., ez után beérkezett igényléseket nem áll módunkban teljesíteni. 2016. szeptember 30. és október 15. között történő jelentkezés érvénytelenítés esetén az átutalt összeg 30%-át térítjük vissza. 2016. október 15. után a részvételi díjat nem térítjük vissza.
Bankszámla-adatok Számlavezető: Fundația Transsylvania Nostra Cím: Str. Breaza nr. 14. 400253 Cluj-Napoca Bank neve: Banca OTP, sucursala Cluj Bank címe: Str. Calea Floresti 81, Cluj Napoca, 400558 Bankszámlaszám: RO74 OTPV 2010 0017 7033 EU01 (euró) / RO20 OTPV 2010 0017 7033 RO01 (lej) SWIFT kód: OTPV ROBU Kérjük részvételi szándékát legkésőbb 2016. szeptember 30-ig jelezze. Részletesebb tájékoztatás a tusand@transsylvanianostra.eu vagy a heritageconferences@gmail.com e- mailcímen, a RO-400253, Breaza u. 14. sz., Cluj-Napoca levelezési címen, a +40-264-435489 telefonszámon, a +40-264-436805 faxszámon, illetve a +40-730-909630 vagy +40-730-909636 telefonszámok egyikén igényelhető. Tisztelettel, dr. KIRIZSÁN Imola, a szervező bizottság elnöke TAKÁCS Enikő programigazgató