A GYERMEKÁGYI LÁZ KÓROKTANA, FOGALMA ÉS MEGELŐZÉSE

A GYERMEKÁGYI LÁZ KÓROKTANA, FOGALMA ÉS MEGELŐZÉSE

SEMMELWEIS IGNÁC FÜLÖP (1818 1865)

A GYERMEKÁGYI LÁZ KÓROKTANA, FOGALMA ÉS MEGELŐZÉSE SEMMELWEIS IGNÁC FÜLÖP az orvostudományok és a sebészet doktora, szülészmester, a Pesti Királyi Magyar Tudományegyetemen az elméleti és gyakorlati szülészet nyilvános, rendes tanára AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST, 2012

Megjelent a Korszerű szülészetért és nőgyógyászatért Alapítvány, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár támogatásával A fordítás alapjául szolgáló mű: Die Aetiologie, der Begriff und die Prophylaxis der Kindbettfiebers von Ignaz Philipp Semmelweis. Pest, Wien, Leipzig, C. A. Hartleben Verlag, 1861. Fordította Dr. Rákóczi Katalin Szaklektor Prof. Dr. Rigó János Nyelvi lektor Dr. Magyar László András ISBN 978 963 05 9276 5 Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 21 35. www.akademiaikiado.hu Hungarian translation Rákóczi Katalin, 2012 Akadémiai Kiadó, 2012 Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

LECTORI SALUTEM A Pázmány Péter által Nagyszombaton 1635-ben alapított egyetemen Mária Terézia rendelkezésére 1769-ben állították fel az orvosi kart, így megkezdődött az egyetemi szintű orvosképzés hazánkban. Az egyetem 1777-ben Budára, majd 1784-ben Pestre költözött. A szülészet oktatása önálló szülészeti tanszék keretein belül az 1811/12-es tanévben kezdődött el. Az I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikát akkor még Szülészeti Tanszéknek nevezték. Az elmúlt 200 év alatt a Klinika meghatározó szerepet játszott a szülészet-nőgyógyászat hazai és nemzetközi fejlődésében. Tanszékvezető professzorai közül kiemelkedett Semmelweis Ignác, aki 1855 és 1865 között, haláláig irányította a klinikát. Nevéhez fűződik a gyermekágyi láz korszerű meghatározása, amely szerint a kórkép a pyaemia egyik formája, ami fertőzés következménye. Felismerte e tragikus betegség megelőzésének lehetőségét, amivel a modern antiszepszis és a profilaxis alapjait teremtette meg. Tanítása felbecsülhetetlen értékű, anyák millióit mentette meg az elmúlt több mint másfél évszázad során. Győry Tibor orvostörténész professzor 100 éve sziklaszilárdságú, megdönthetetlen tudományos tételként jellemezte Semmelweis felfedezését, és valóban, a tudomány fejlődése a gyermekágyi láz kóroktanának és kezelésének egyre több részletét tisztázta, amelyek a zseniális felismerést igazolták. Semmelweis fő műve, A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és prophylaxisa 1861-ben jelent meg német nyelven. Győry Tibor professzor fordításában 1906-ban magyar nyelven is kiadásra került a Semmelweis összegyűjtött munkái című kötetben. Semmelweis utódaiként és követőiként kötelességünknek tartjuk tanításainak ébrentartását. Ezért az I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika alapításának 200. évfordulója alkalmából könyvének új fordításával és kiadásával fejezzük ki tiszteletünket. Mi indokolta az új fordítást? A magyar nyelv az elmúlt 100 évben sokat fejlődött, Győry Tibor professzor fordítása modernizálást kívánt. Az eredetileg igen homogén olvasói célcsoport határait kitágítottuk, nemcsak orvosok, orvostanhallgatók, orvostörténészek, hanem más érdeklődők számára is könnyebben olvashatóvá, érthetővé kívántuk tenni a kötetet. A latin terminusokat és idegen szavakat ahol csak lehetett a megfelelő magyar szóval, szókapcsolatokkal helyettesítettük. A jöve- 5

vényszavakat magyar szavaknak tekintettük. A ritkán használt fogalmak megvilágítására lábjegyzeteket alkalmaztunk. Semmelweis bevallja, nincs gyakorlata az írás és a könyvszerkesztés terén, mi a fordítás során mégis ragaszkodtunk Semmelweis mondataihoz, nem írtuk át modern fordítás címén, alig változtattuk meg struktúrájukat, messzemenően kifejezve ezzel azt a tiszteletet, amit a mai ember érez e kiemelkedő orvos iránt. Kegyelettel és hűséggel tekintünk küzdelmeire, melyek többek között stílusában is kifejezésre jutnak. A könyv első felében Semmelweis észérvekkel, logikai úton, a meggyőzés eszközeivel bizonygatja igazát, bonyolult táblázatokat állít össze, lelkes hangnemet használ. Amikor kénytelen belátni, hogy küzdelmei nem hozzák azokat az eredményeket, amelyeket elvár, akkor már polemizál, zaklatott, keserű, sokszor az irónia eszközeit is használja az ellenfeleivel szemben. Bonyolult, kapkodó hivatkozásai arról tanúskodnak, hogy nem tudja elkeseredését feldolgozni, lelkiállapota és stílusa azt a folyamatot tükrözik, amely alig négy év alatt visszafordíthatatlanná vált. Bár az eredeti kötet nem érte el a kívánt sikert a kortársak között, mégis történelmi jelentőségű. A könyv hűen igazolja Semmelweis megrendíthetetlen elkötelezettségét, hitét és küzdelmét az anyák megmentéséért. Munkássága örökre példaképül szolgál a jövő orvosai számára. A körültekintő, igényes fordításért dr. Rákóczi Katalint illeti hálás köszönet. A nyelvi lektorálás feladatát dr. Magyar László András főigazgató-helyettes végezte, melyért szintén köszönetünket fejezzük ki. Mindketten a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársai. A szakmai lektorálás dr. Rigó János egyetemi tanár, az I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója nevéhez fűződik, akinek dr. Hruby Ervin, a klinika igazgatóhelyettese nyújtott értékes segítséget, amiért köszönet illeti. Végül köszönetet kívánunk mondani a Korszerű szülészetért és nőgyógyászatért Alapítvány kuratóriumának, amely lehetővé tette a kötet megjelenését, valamint az Akadémiai Kiadó munkatársainak, dr. Bencsik Péternek és Tárnok Irénnek, akik nagy szakértelemmel járultak hozzá a könyv igényes megjelenéséhez. Dr. Rigó János egyetemi tanár, igazgató Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika a Korszerű szülészetért és nőgyógyászatért Alapítvány kuratóriumának elnöke Varga Benedek főigazgató Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár 6

ELŐSZÓ Miután a bécsi I. Szülészeti Klinikán másodszor is elvégeztem a gyakorlati szülészet tanfolyamát, 1844. július 1-jén jelentkeztem e klinika igazgatójánál, néhai Dr. Klein professzornál, hogy a betöltésre váró tanársegédi állásra aspiránsként pályázhassam. Az 1846. február 27-én kelt határozat értelmében ideiglenesen az állást elnyertem, és 1846. július 1-jével be is töltöttem. Még ugyanaz év október 20-án azonban le kellett mondanom elődöm, Breit doktor javára, akinek szolgálati idejét két évvel meghoszszabbították. Ezt az időt, vagyis 1846. július, augusztus, szeptember és október hónapokat a továbbiakban első szolgálati időm -nek nevezem. A bécsi tanszékek egy tanársegédi állás időtartamát két évben határozták meg. Minden tanszék e két év lejárta után a szolgálati időt szokás szerint még két évvel meghosszabbította, ám kivételt képzett a Szülészeti Tanszék, ahol a tanársegédek kétévenként váltották egymást. Breit doktor volt az első, aki új kinevezésével e kedvezményben részesült. Időközben azonban Breit doktort kinevezték a Tübingeni Egyetem Szülészeti Tanszékére professzornak, én pedig 1847. március 20-án másodszor is és most már végérvényesen megkaptam a tanársegédi állást, és azt két éven át 1849. március 20-ig betöltöttem. Ezt a két esztendőt második szolgálati időm -nek nevezem. E könyvem célja, hogy az Olvasónak bemutassam azon megfigyelések történetét, amelyeket e klinikán a fent említett időszakban gyűjtöttem, és azt is feltárjam, miként kezdtem kételkedni a gyermekágyi láz mivoltáról és terjedéséről szóló eddigi tanításban, illetve, miként alakítottam ki jelen meggyőződésemet a körülmények kényszerítő hatására. Mindezt pedig most azért teszem közzé, hogy az emberiség érdekében az Olvasót is meggyőzzem igazamról. Természetemnél fogva mindenfajta vitától idegenkedem. Bizonyíték erre, hogy számos támadásra még csak nem is válaszoltam, remélve, az idő úgyis igazságot szolgáltat majd nekem. Várakozásom azonban az elmúlt 13 év alatt egyáltalán nem oly mértékben teljesült, ahogy azt az emberiség érdeke megkívánta volna. Mivel az 1856/57-es és 1857/58-as tanévben szerencsétlenségemre saját pesti Szülészeti Klinikámon a szülőnők oly tömegesen haltak meg, hogy ezt a tényt ellenfeleim bizonyítékképpen használhatták volna ellenem, szükségét érzem, hogy rámutassak arra: e két szerencsétlen év oly sok szomorú, véletlen és közvetlen eseményt hozott, amelyek éppen az én 7

igazamat bizonyítják. A vitáktól való idegenkedésemet az is súlyosbítja még, hogy velem született ellenszenvvel tekintek mindenre, ami írással kapcsolatos. A sors mindazon igazságok képviselőjévé tett, amelyeket ebben a könyvben megfogalmaztam. Elháríthatatlan kötelességem tehát, hogy ezekért kiálljak. Immár nem hiszek abban, hogy az ügy jelentősége és igazsága minden küzdelmet feleslegessé tesz. Már nem arról van szó, mitől idegenkedem, mitől nem, hanem azok életéről, akik nem vesznek részt abban a harcban, amely azért folyik, hogy kinek van igaza, nekem, avagy az ellenfeleimnek. Kényszeríteni kell önmagamat, hogy még egyszer a nyilvánosság elé lépjek, miután a hallgatásom olyannyira eredménytelen volt. A sok keserű óráért, amelyeket eddig már elviseltem, és azokért, amelyek még előttem állnak, csak az a tudat vigasztal: meggyőződésem szerint cselekedtem. Pest, 1860. augusztus 30. A szerző 8

A szülészet az orvostudomány azon ága, amely legfőbb feladatát, vagyis a veszélyeztetett emberélet megmentését, számos esetben igen látványosan oldja meg. A sok esetből idézzünk egyet: egy érett gyermek harántfekvéséről van szó. Anyára és gyermekére a biztos halál vár, ha a szülést a természetre bízzuk, ám a szülész kellő időben végrehajtott, szinte fájdalommentes beavatkozása csak néhány percnyi idő igénybevételével képes mindkettőjüket megmenteni. A szülészet eme előnyével már az elméleti előadásokon is megismerkedtem, és teljes mértékben igazoltnak láttam, valahányszor lehetőségem nyílt a nagy bécsi Szülészeten a szülészet gyakorlati oldalát is megismernem. Sajnos látnom kellett, hogy azok az esetek, amikor a szülész eredményesen tudott beavatkozni, összehasonlíthatatlanul elenyészők az áldozatok számához viszonyítva, vagyis azokhoz az esetekhez képest, amikor beavatkozása eredménytelennek bizonyult. A szülészetnek ez az árnyoldala a gyermekágyi láz. Tíz-tizenöt sikeres beavatkozást, fordítást 1 számoltam meg évente, amellyel az anyát és gyermekét meg lehetett menteni, de sok százra rúgott azon szülőnők, akiket eredménytelenül kezeltek gyermekágyi lázzal. Ám nemcsak a terápiát tekintettem elégtelennek, hanem a tant is hiányosnak, mert a gyermekágyi láz addig érvényes kóroktanában melynek értelmében sok száz gyermekágyas anyát eredménytelenül kezeltek a gyermekágyi láz valódi okának nem leltem semmiféle magyarázatát. A nagy, ingyenes bécsi Szülészet két osztályból áll, az I.-ből és a II.-ból. Az 1840. október 10-én kelt legmagasabb határozat, az 1840. október 17-én kelt Z. 65666 jelzetű Udvari Oktatási Bizottsági végzés, valamint az 1840. október 27-én kelt Z. 61015 jelű kormányrendelet értelmében oktatás céljából minden hallgató az I., valamennyi hallgatónő 2 pedig 1 Versio. Latin terminológiát akkor alkalmazunk a fordításban, ha hiányzik egy pregnáns magyar kifejezés. Alapvető szótárak, amelyekben tájékozódunk: Brencsán János: Új Orvosi Szótár. Orvosi kifejezések magyarázata (Budapest, Akadémiai Kiadó, 1986); Tótfalusi István: Idegenszó-Tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004); Das große Fremdwörterbuch (Mannheim, Leipzig, Wien, Zürich, Dudenverlag, 2007); Das Wörterbuch medizinischer Fachausdrücke (Mannheim, Wien, Zürich, Dudenverlag, 1985). 2 Bábákról van szó. 9

a II. Osztályra került beosztásra. E rendelkezés előtt a szülészek és szülésznők oktatása mindkét osztályon azonos számban folyt. A beérkezett terhes nők, vajúdók és gyermekágyasok felvételét a következőképpen szabályozták: hétfőn délután négy órakor kezdődött a felvétel az I. Osztályon, és eltartott kedd délután négy óráig. Kedden délután négykor kezdődött a felvétel a II. Osztályon, és eltartott szerda délután négy óráig. Szerda délután négy órakor ismét az I. Osztályon történt a felvétel, és eltartott csütörtök délután négy óráig. Csütörtök délután ismét a II. Osztály végezte a felvételt, és illetékes volt péntek délután négy óráig. Ekkor ismét az I. Osztály következett 48 órán keresztül, és vasárnap délután négy óráig végezte a felvételt. Vasárnap délután négy órától hétfő délután négy óráig a II. Osztály volt jogosult. A két osztály között a felvétel tehát 24 óránként váltakozott, ám hetenként egy alkalommal az I. Osztályon 48 órán át tartott, mivel az I. Osztály hetenként négy felvételi nappal rendelkezett, a II. Osztály viszont csupán hárommal. Ebből következik, hogy az I. Osztály 52-vel több felvételi napot teljesített egy évben. Az I. Osztály halandósága amikor az kizárólag a szülészek képzését szolgálta 1847 júniusáig állandónak volt mondható, 1846-ban azonban ötször volt nagyobb, hat éven belül pedig átlagosan háromszor volt nagyobb, mint a II. Osztályé, ahol csak szülésznőket képeztek, ahogy a következő táblázat 3 is mutatja: I. TÁBLÁZAT Orvososztály Bábaosztály Év Szülések Halottak Szülések úgy aránylik a halottak számához, mint 100 a Szülések Halottak Szülések úgy aránylik a halottak számához, mint 100 a 1841 1842 1843 1844 1845 1846 3036 3287 3060 3157 3492 4010 237 518 274 260 241 459 7,7-hez 15,8 8,9 8,2 6,8 11,4 2142 2659 2739 2956 3241 3754 86 202 164 68 66 105 3,5-hez 7,5 5,9 2,3 2,03 2,7 Összeg 20 042 1989 9,92-hez 17 791 691 3,38-hoz 3 A táblázatokat Semmelweis összegyűjtött munkái (Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1906) című könyvből változatlanul vettük át. 10

A különbség a két osztály halandósága között bármit is mutasson a táblázat a valóságban még sokkal nagyobbnak bizonyult, mégpedig olyan okoknál fogva, amelyeket majd később említünk. Minden megbetegedett gyermekágyas nőt ugyanis az I. Osztályról a Közkórházba szállítottak, akik ott meg is haltak, haláluk azonban a Közkórház statisztikáiban és nem a Szülészet kimutatásaiban jelent meg. Az I. Osztály jelentései így csak azt mutatják, mikor történtek ezek az áthelyezések, és köztük valóban csekély volt a halálozási százalék, mert csak azokat az egyéneket regisztrálták, akik gyengeségüknél fogva nem voltak szállíthatók, és ott helyben haltak meg. A valóságban azonban igen nagyszámú gyermekágyas halt meg. A II. Osztályon ilyen nagyszámú szállításra sosem került sor, csupán néhány gyermekágyast vittek át, akiknek állapota a többiekre nézve túl veszélyes lett volna. Az I. Osztálynál jelentkező többletet a II. Osztályhoz viszonyítva az a sok száz gyermekágyas képezte, akiket nagyrészt magam láttam gyermekágyi lázban meghalni, anélkül hogy megtaláltam volna az addig érvényes kóroktanban azt a tünetet, amely erre magyarázatot adott volna. Avégett, hogy az Olvasót meggyőzzük arról, hogy erre a halandósági többletre az eddigi kóroktan nem adhatott magyarázatot, először is alaposan meg kell vizsgálnunk azt, hogy a gyermekágyi láz eddig érvényes kóroktani tényezőivel miként próbálták indokolni ezt a halálozási többletet. Nem kétséges, és ezerszer is elhangzott, hogy az I. Szülészeti Osztályon a gyermekágyi láz által előidézett félelmetes halandóság valamilyen járványos hatásnak tulajdonítandó. Járványos hatáson a jelenleg még nem pontosan meghatározott atmoszferikus, kozmikus, tellurikus 4 változásokat kell érteni, amelyek néha egész országrészeket érintenek, terhes egyéneknél pedig gyermekágyi lázat okoznak. Ha Bécs légköri-kozmikus-tellurikus szempontból olyannyira érintett, hogy szülőnőknél képes gyermekágyi lázat kiváltani, miként lehetséges az, hogy ugyanezek a körülmények az évek oly hosszú során át, főleg a bécsi Szülészet I. Osztályán a gyermekágyi lázban érintett egyéneket ragadták el, míg ugyancsak Bécsben, ugyanabban az épületben lévő II. Szülészeti Osztályon fekvő gyermekágyasokat oly feltűnő módon megkímélték. Kétségkívül, ha a gyermekágyi láz pusztításait az I. Szülészeti Osztályon valamiféle járványnak tudjuk be, akkor a II. Osztályon, csekély eltéréssel, e járványnak meg kellett volna ismétlődnie. Ellenkező esetben azt a képtelenséget 4 Tellurikus, vagyis földből való. 11

kellene elfogadnunk, hogy a járványok 24 óránként fellángoltak, majd enyhültek, és éppen akkor, amikor a II. Osztályon történt a felvétel jóllehet e betegség fellángolása hosszú évek alatt éppen akkor következett be, amikor az I. Osztály volt illetékes a felvételben. Ám ha ezt a képtelenséget el is fogadnánk, akkor sem tudnánk a két osztály halandósága közti különbséget járványokkal magyarázni. A járvány csúcspontjának ugyanis vagy már a szülőnők felvétele előtt, vagy éppen a Szülészeten eltöltött időben kellene bekövetkeznie. Amennyiben a Szülészeten kívül hatna az egyénekre, akkor minden bizonnyal azokról a nőkről lenne szó, akiket az I. Osztályra vesznek fel, míg azok, akik a II. Osztályra jelentkeznek, a járványos befolyás pusztító hatásának már a Szülészeten tennék ki magukat így aztán nem lenne oly nagy a különbég a két osztály halandósága között. Amennyiben azonban a járvány a Szülészeten fejtené ki hatását, megint nem lehetne nagy a különbség a két osztály halandósága között, hiszen a két osztályt, amely oly közel helyezkedik el egymáshoz, hogy közös előszobával rendelkezik, szükségszerűen azonos légköri-kozmikus-tellurikus befolyás is éri. Egyedül ezek a meggondolások voltak azok, amelyek azon megingathatatlan meggyőződésemet kialakították, hogy nem járványos hatás okozta az I. Osztályon lévő szülőnők körében ezt a félelmetes pusztítást. Miután e járványellenes meggyőződésem megszilárdult, hamarosan egyéb okokat is találtam, amelyek egyre jobban megerősítettek a hitemben. Nézzük ezeket! Ha Bécs városának légköri hatásai a Szülészeten járványszerű gyermekágyi lázat váltanak ki, úgy mivel Bécs város lakossága is ugyanannak a hatásnak van kitéve a gyermekágyasoknál is szükségszerűen jelentkeznie kellene ugyanannak a járványnak. A valóságban azonban a gyermekágyi láz legbrutálisabb tombolása idején sem Bécsben, sem a Szülészeten, sem vidéken nem fordult elő a gyermekágyasok körében gyakoribb megbetegedés. Ha a kolera járványszerűen tombol, köztudomásúan nem csak a kórházak betegállománya, hanem a teljes lakosság megbetegszik benne. Igen gyakori és eredményes eljárás a tomboló gyermekágyiláz-járvány megfékezésére a szülőotthonok bezárása. Nem azért teszik ezt, hogy a szülőnők ne a szülészeten, hanem másutt haljanak meg, hanem abbeli meggyőződésből, ha a szülészeten szülnek, kiteszik magukat a járványnak, ám ha a szülészeten kívül szülnek, egészségesek maradnak. Ezzel bizonyítottnak tekinthetjük, hogy nem járvánnyal van dolgunk, vagyis nem olyan betegségről van szó, amit légköri hatás vált ki, mert a légköri befolyások a szülészet határain kívül, a város bármely sarkában is utolérhetik a vajúdókat és gyermekágyasokat. Ezzel azt is bizonyítottnak 12

tekinthetjük, hogy e járványok, vagyis betegségek olyan okok következményei, amelyek a szülészet határain belül keresendők. Mit mondanának a járvány-felfogás védelmezői, ha valaki azt javasolná, hogy a kolerajárvány megfékezése érdekében legjobb, ha a kolerakórházakat bezárják? A gyermekágyi láz amely sérülés következtében, pl. kényszerű fogóműtét miatt lép fel lefolyását és boncolási leletét tekintve ugyanolyan, mint ahogy az a járványokban jelentkezik. Vajon más járványos betegségek is előidézhetők traumatikus úton-módon? A járványokban hosszú, többéves szünetek figyelhetők meg, ám a gyermekágyi láz az I. Szülészeti Klinikán hosszú évek során csak kisebb kihagyásokkal, de folyamatosan tombolt. Avagy a kolera talán járványszerűen tombol minden esztendőben? Ha az úgynevezett gyermekágyiláz-járványokat valóban légköri befolyás váltja ki, úgy nem jelentkezhetnek ellentétes évszakokban eltérő éghajlati viszonyok között. A valóságban azonban minden évszakban, a legkülönfélébb éghajlatok alatt és időjárási viszontagságok idején is megfigyelhető a gyermekágyi láz járványszerű fellépése. Hogy az Olvasót számokkal is meggyőzzem: az évszakok valóban semmiféle befolyással nincsenek a gyermekágyi lázra. Vegyük alapul az I. táblázat időtartamát, kiegészítve az 1847. év első öt hónapjával. 5 E számok igazolják, hogy az I. Szülészeti Osztályon megfigyeléseink szerint a gyermekágyas nők egészségi állapota az év minden hónapjában kedvező és ugyanakkor kedvezőtlen is volt. Csupán az 1841. év decembere nem volt értékelhető, mert az akkori feljegyzéseim hány szülés történt abban a hónapban és hány gyermekágyas halt meg mind elvesztek. E hónap feltehetően azokhoz tartozhat, amikor sok gyermekágyas halt meg, mert olyan két hónap közötti időt jelöl, amikor nagyon rossz volt a gyermekágyas nők egészségi állapota. 1841 novemberében 235 gyermekágyas közül 53-an haltak meg, tehát 22,55%; 1842 januárjában 307 gyermekágyas közül 64-en hunytak el, összesen 20,84%. 5 Az 1847. év első 5 hónapja a III. táblázat alján szerepel. 13

II. TÁBLÁZAT ban Februárban Márciusban Áprilisban Májusban Júniusban Júliusban Augusztusban Szeptemberben Októberben az 1847. évben volt; az 1842. évben volt; az 1847. évben volt; az 1846. évben volt; az 1847. évben volt; az 1846. évben volt; az 1841. évben volt; az 1846. évben volt; az 1841. évben volt; az 1846. évben volt; az 1844. évben volt; az 1846. évben volt; az 1843. évben volt; az 1842. évben volt; az 1841. évben volt; az 1842. évben volt; az 1844. évben volt; az 1842. évben volt; az 1844. évben volt; az 1842. évben volt; 10 halott esett 311 szülésre, meghalt tehát január havában 3,31% 64 halott esett 307 szülésre, meghalt tehát január havában 20,84% 6 halott esett 312 szülésre, meghalt tehát február havában 1,92% 53 halott esett 293 szülésre, meghalt tehát február hóban 18,08% 11 halott esett 305 szülésre, meghalt tehát március havában 3,60% 48 halott esett 311 szülésre, meghalt tehát március hóban 15,43% 4 halott esett 255 szülésre, meghalt tehát április havában 1,57% 48 halott esett 253 szülésre, meghalt tehát április havában 18,97% 2 halott esett 255 szülésre, meghalt tehát május havában 0,74% 41 halott esett 305 szülésre, meghalt tehát május havában 13,44% 6 halott esett 224 szülésre, meghalt tehát június havában 2,67% 27 halott esett 266 szülésre, meghalt tehát június havában 10,15% 1 halott esett 191 szülésre, meghalt tehát július havában 0,52% 48 halott esett 231 szülésre, meghalt tehát július havában 20,79% 3 halott esett 222 szülésre, meghalt tehát augusztus havában 1,35% 55 halott esett 216 szülésre, meghalt tehát augusztus hóban 25,46% 3 halott esett 245 szülésre, meghalt tehát szeptember havában 1,22% 41 halott esett 223 szülésre, meghalt tehát szeptember hóban 18,38% 8 halott esett 248 szülésre, meghalt tehát október havában 3,22% 71 halott esett 242 szülésre, meghalt tehát október havában 29,33% 14

Novemberben Decemberben az 1843. évben volt; az 1841. évben volt; az 1846. évben volt; az 1842. évben volt; 18 halott esett 252 szülésre, meghalt tehát november havában 7,14% 53 halott esett 235 szülésre, meghalt tehát november havában 22,55% 16 halott esett 298 szülésre, meghalt tehát december havában 5,37% 75 halott esett 239 szülésre, meghalt tehát december havában 31,38% Az Olvasó is láthatja: a járványok hatása oly hatalmas, hogy pusztítását egyetlen évszak sem képes megállítani, azonos erősséggel dühöngenek a legkeményebb télben és fullasztó hőségben egyaránt. A járványos hatás azonban egyenetlen, mert nem azonos erővel sújt le minden szülészetre, egyeseket megkímél, hogy másokon annál kegyetlenebbül tombolja ki magát. Sőt ez az egyenetlenség odáig terjed, hogy a járvány ugyanannak az intézetnek egyes osztályain is különböző mértékben fejti ki pusztító hatását. Tény, hogy azok a szülészetek, amelyek nem tanintézetek, avagy csak a bábák képzését szolgálják, összehasonlítva a szülészek képzését segítő intézményekkel, kevés kivétellel kedvezőbb képet mutatnak. Az I. táblázat azt szemlélteti, milyen eltérőek a halálozási mutatók ugyanannak az intézetnek két osztályán. Hasonlót észleltem Strassburgban is egy intézeten belüli két osztályon, erre később még visszatérek. Ezek a tények mint már mondtam egyre jobban megerősítettek abban a meggyőződésemben, hogy a nagy halandóságot a Szülészeti Klinika I. Osztályán nem járvány okozhatja, hanem fertőzés, ami azt jelenti, olyan fertőzés, amely csak az I. Klinika falain belül fejti ki pusztítását ily iszonytató erővel. Ha megvizsgáljuk a halálozás eddig érvényesnek mondott helyi jellegű okait a bécsi ingyenes Szülészet két osztályára vonatkoztatva, látnunk kell: nem lehetne különbség a két osztály halálozása között, ám ha mégis van, úgy a nagyobb halálozási aránynak a II. Osztályon kellett volna jelentkeznie pedig ott valójában kisebb volt. Ha az I. Szülészeti Osztályon a halálozás oka a túlzsúfoltság lett volna, akkor a halálozásnak a II. Osztályon még nagyobbnak kellett volna lennie, mert az még zsúfoltabb volt, mint az I. Osztály. Az I. Szülészeti Osztály rossz híre volt az oka annak, hogy mindenki a II. Osztályra igyekezett felvétetni magát, ezért gyakran előfordult, hogy a II. Osztály, amikor hivatalos felvételre került sor, már nem volt képes felvenni újonnan érkező egyéneket ám ha mégis, akkor néhány óra leforgása után, de a törvény által megszabott időn belül vissza kellett küldeni őket az I. Osz- 15

tályra. A folyosón oly sokan vártak, hogy a II. Osztályon minden rendelkezésre álló ágy hamarosan betelt. Öt év alatt, amit az I. Szülészeti Klinikán töltöttem el, egyszer sem fordult elő, hogy kénytelen lettem volna túltelítettség miatt a felvételt a törvény által meghatározott időn belül a II. Osztálynak átadni, habár az I. Osztályon hetente egyszer 48 órán keresztül megszakítás nélkül folyt a felvétel. E túltelítettség ellenére a halálozás a II. Osztályon feltűnően kisebb volt. Az I. Szülészeti Klinika évente néhány száz szüléssel többet bonyolított le, mint a II. Osztály, mivel hetente eggyel több felvételi napja volt és nagyobb helyiségek is álltak rendelkezésére. A II. Szülészeti Klinika a szerényebb számú születés ellenére, befogadóképességét tekintve, sokkal zsúfoltabbnak volt mondható. Ezt bizonyítja, hogy a felvételi idejét gyakran egyáltalán nem volt képes kitölteni, vagy kénytelen volt illetékességét idő előtt átadni az I. Osztálynak mint mondottam, mert az hetenként egyszer, 48 órán keresztül egyfolytában felvételt bonyolított le. Ha a II. Osztály rendelkezett volna annyi helyiséggel, hogy a kérelmezőket mind felvegye, akkor annak ellenére, hogy szabály szerint évente 52 felvétel-nappal kevesebbel volt megbízva, messze több szülést tudott volna felmutatni, mint az I. Osztály. Ha azonban eltekintünk az I. és II. Osztály zsúfoltságának összehasonlításától, és csak a zsúfoltság különböző fokozatait vesszük figyelembe, ahogy azok az I. Szülészeti Klinikán megmutatkoztak vagyis azt, hogy egy adott hónapban kevesebb vagy több gyermekágyast kezeltek, látnunk kell, hogy a gyermekágyasok kedvező vagy kedvezőtlen egészségi állapota nem az I. Osztály kisebb vagy nagyobb zsúfoltságától függ. Megint hivatkozom az I. táblázaton bemutatott időszakra, kiegészítve 1847 hiányzó öt hónapjával, 6 kihagyva viszont az 1841. év december hónapját, mert arról a feljegyzéseim elvesztek. E 76 hónap alatt az elhaltak aránya a születésekhez viszonyítva a következőképpen alakult: 6 Lásd az 5. lábjegyzetet! 16

17 III. TÁBLÁZAT Orvosi Klinika Orvosi Klinika Év és hónap Szülések Halottak Halálozási százalék Év és hónap Szülések Halottak Halálozási százalék 1841 Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 1842 Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 1843 Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 1844 Február 254 239 277 255 255 200 190 222 213 236 235 hiányzik 307 311 264 242 310 273 231 216 223 242 209 239 272 263 266 285 246 196 191 193 221 250 252 236 244 257 37 18 12 4 2 10 16 3 4 26 53 64 38 27 26 10 18 48 55 41 71 48 75 52 42 33 34 15 8 1 3 5 44 18 19 37 29 14,56 7,53 4,33 1,57 0,78 5,00 8,42 1,35 1,87 11,00 22,55 20,84 12,21 10,23 10,74 3,22 6,60 20,79 25,46 18,38 29,33 22,96 31,38 19,11 15,96 12,40 11,93 6,10 4,08 0,52 1,55 2,26 17,60 7,14 8,05 15,16 11,28 Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 1845 Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 1846 Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December 1847 Február Március Április Május 276 208 240 224 206 269 245 248 245 256 303 274 292 260 296 280 245 251 237 283 265 267 336 293 311 253 305 266 252 216 271 254 297 298 311 312 305 312 294 47 36 14 6 9 17 3 8 27 27 23 13 13 11 13 20 15 9 25 42 29 28 45 53 48 48 41 27 33 39 39 38 32 16 10 6 11 57 36 17,03 17,30 5,83 2,67 4,37 6,32 1,22 3,22 11,00 10,55 7,59 5,11 4,45 4,23 4,39 7,14 6,12 3,58 10,55 14,84 10,94 10,48 13,39 18,08 15,43 18,97 13,44 10,15 13,10 18,05 14,39 14,98 10,77 5,37 3,21 1,92 3,69 18,27 12,24

E 76 hónap alatt az ellátásban részesült gyermekágyasok legmagasabb egy hónapban 336 volt, a legnagyobb zsúfoltság tehát 1846 januárjára tehető. Az ekkor ellátottak közül meghalt 45, vagyis 13,39%. E 76 hónapon belül 13 olyan hónap van, 7 amikor az abszolút halálozás a szülések igen alacsony és a csekély zsúfoltság ellenére is a megszokottnál nagyobb volt, ahogy ezt a IV. táblázat szemlélteti: IV. TÁBLÁZAT Hónap Év Szülések Halottak Százalék Szülések számának csökkenése Halottak többlete Április Március Február Március Április Október December November Július Augusztus November 1846 1847 1846 1842 1846 1844 1843 1846 1842 1842 1841 1842 1842 1842 336 312 311 307 293 276 272 253 242 239 235 231 216 209 45 57 48 64 53 47 52 48 71 75 53 48 55 48 13,39 18,27 15,43 20,84 18,08 17,03 19,11 18,97 29,33 31,38 22,55 20,79 25,46 22,96 24 25 29 43 60 64 83 94 97 101 105 120 127 12 3 19 8 2 7 3 26 30 8 3 10 3 Ha azonban a viszonylagos halandóságot vesszük figyelembe, akkor a IV. táblázat szerint a relatív halandóság a szülések alacsonyabb, kisebb zsúfoltság mellett is, 24 hónapon keresztül nagyobb volt, mint a szülések legmagasabb idején, vagyis 1846 januárjában. Ezt a IV. és V. táblázat szemlélteti. A legnagyobb zsúfoltság 1846 januárjában volt; a 336 szülésből 45 végződött halállal, mintegy 13,39%. 8 7 A IV. táblázat 14 hónapot mutat. 8 A IV. táblázatban 336, az V.-ben 339 szerepel mint legnagyobb zsúfoltság melletti születésszám ebben az esetben a IV. táblázat a mérvadó. 18

TARTALOM Lectori salutem........................................... 5 Előszó.................................................. 7 A gyermekágyi láz fogalma................................. 79 Kóroktan................................................ 87 Intelmek a gyermekágyi járvány megelőzésére................. 111 A Western Lying-in-hospital................................ 127 Az edinburghi Szülészet................................... 128 A gyermekágyi láz endemikus okai........................... 158 A gyermekágyi láz megelőzése.............................. 205 Levelezés és nyilatkozatok tanításom mellett és ellen........... 209 Rendkívül fontos tapasztalatok a szülészeteken jelentkező járványszerű gyermekágyi láz kóroktanával kapcsolatban 211 A szülészeteken pusztító gyermekágyi láz kóroktani tapasztalatai...................................... 213 (Haller, Simpson, Routh, Michaelis, Litzmann, Levy, Dietl, Tilanus, Skoda, Brücke, Scanzoni, Silberschmidt, Bamberger, Hamernik, Liebig, Seyfert, Kiwisch, Silberschmidt, Lebert, Zipfl, Hayne, Lumpe, Arneth, a párizsi Orvos Akadémia és Dubois, Schmidt, Everken, Virchow, A. Martin, Carl Braun) A járványos gyermekágyi láz okainak felkutatásához............ 343 Utószó.................................................. 384 Kiegészítés.............................................. 385 387