268 Ft, határon túl: 1 uro IV. évfolyam, 1. szám 2012. január A Magyar Teátrumi Társaság havilapja w w w. m a g y a r t e a t r u m. h u Friss hírek a magyarteatrum ONLINE oldalán! Apostol 40 16. oldal Magyar Teátrum Díj - 2011 Cikkünk a 3-4-5-6. oldalon Fekete Péter főszerkesztő, a díj kitalálója A díjazottak: Nemes Richárd, Szőke Julianna, Mezei Lajos, Ozsváth Ildikó, Mészáros Sándor és Kovács Menyhért Boldog Újévet Szolnokról! B o l d o g Ú j é v e t S z o l n o k r ó l Cikkünk a 16. oldalon
Magyar Teátrum. A Magyar Teátrumi Társaság havilapja. 2012. január 2. Városiasodó megyei színházak A megyei önkormányzatok feladatainak átalakulása miatt intézményeik január elsejétől jórészt a megyei kormányhivatalok felügyeletével állami fenntartásba kerültek. Kivétel ez alól az ország kilenc előadó-művészeti szervezete, amelyek fenntartását egy kivétellel a székhelyük szerinti megyei jogú városok önkormányzatai veszik át. Ezek közé tartozik a békéscsabai Jókai Színház, a Gárdonyi Géza Színház Eger, a Móricz Zsigmond Színház Nyíregyháza, a Veszprémi Petőfi Színház, Szombathely bábszínházai, a Savaria Szimfonikus Zenekar és a Szekszárdi Német Színház. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere Fekete Pétert, a Jókai Színház igazgatóját mint a színházművészeti bizottság tagját és Őze Lajos-díj Oberfrank Pálnak A Gyulai Várszínház által alapított Őze Lajos-díjat ítélték oda Oberfrank Pál színművésznek, Maróti Lajos: A számkivetett című monodrámában Dante szerepének magas szintű megformálásáért. Az elismerést Gedeon József, a várszínház igazgatója adta át decemberben, Veszprémben, a Latinovits- Bujtor Játékszínben. A produkció rendezője Juhász Róza. (-) a Vidéki Színházigazgatók Elnökét bízta meg azzal, hogy a 9 szervezet működési feltételeinek biztosítása érdekében a megyei és a települési önkormányzatok közötti átadás-átvételt felügyelje, az információkat összegyűjtse, rendszerezze, egyszóval színházszakmai szempontból lássa el a tárca képviseletét. Fekete Péter december végi állapotfelmérő jelentése szerint az átadás-átvétel jelentős zökkenőkkel ugyan, de szinte minden szervezet esetében zajlik, lapunk megjelenésekor több helyen már le is zajlott. A szekszárdi Deutsche Bühne színházat az Országos Német Önkormányzat vette át, sikeresen lezajlott az átadás-átvétel Veszprémben, Békéscsabán és a szombathelyi Mesebolt Bábszínház esetében. A Móricz Zsigmond Színház és a Savaria Szimfonikusok esetében azonnali lépésekre van szükség, hiszen az előbbinél az épületeken lévő jelentős jelzálog és a számlatartozások, utóbbinál a jövő finanszírozásának tisztázatlansága tartja vissza a várost az átvételi dokumentumok aláírásától. Egerben tisztázódni látszik a korábbi számlatartozások kifizetésének ügye, a szakma pedig reménykedik, hogy a korábbi művészi szint fenntartását az új tulajdonos is garantálja, s a szakmai kérdésekben a szakemberek véleményére támaszkodik. Fekete Péter egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a megyék intézményfenntartó szerepének megszűnte miatt a rendszerből kieső öszszeg több mint 900 millió forint. Ennek pótlása nélkül az intézmények 2012. évi szakmai működésének feltételrendszere, finanszírozási háttere nem biztosított. J. M. Gazdát cserélt a színház kulcsa Veszprémben A két legígéretesebb fiatal színész A szolnoki Szigligeti Színház ifjú művészei, Molnár Nikolett és Dósa Mátyás, Kecskeméten, a Vándorfesztiválon érdemelték ki a zsűritől A legígéretesebb fiatal színész kitüntető címet. A Hajnalban, délben, este című gyönyörű darabot játszották. E két szerepben tűnt fel annak idején Eszenyi Enikő és Kaszás Attila. Azt a legendás előadást Balázs Péter rendezte, aki most a legígéretesebbek igazgatója. A találkozás bizonyára nem véletlen. Miért példamutató Molnár Nikolett és Dósa Mátyás pályakezdése, művészi alapállása, emberi magatartása minden pályára lépő ifjú színészjelöltnek? Szerénység. Mindketten szerény emberek. Természetesen, ez nem lehet kizárólagos ismérve egy nagy művésznek, mindenesetre olyan emberi erény, mely a művész társadalmi pozícióját erősítheti. Alázat. Bármit megtesznek, ami a színház számára fontos, akkor is ha nem jár pillanatnyi, anyagi előnyökkel. Kapcsolatuk a rendezőkkel éppen ezért harmonikus, akkor is, amikor a rendező nagynevű szakember, alkalmazkodást igénylő személyiségjegyekkel. Ha menni kell tájba, rájuk bizton lehet számítani. Szorgalom. Mindketten a legszorgalmasabbak közé tartoznak. A késés, a készületlenség kizárt az esetükben. Csak egy példa: mindent megtesznek, hogy énekhangjukat tovább képezzék. Igényesség. A félmegoldások, panelek, megúszások ismeretlenek számukra. Amikor első közös munkájuk, a Romeo és Júlia próbái folytak, lelkesedésük néha oly hevességre ragadtatta őket, hogy komolyan féltették őket tapasztaltabb kollégáik. Bátorság. A legkeményebb műsortervi megpróbáltatásokba (dupla előadás, akár a Romeo-ból, akár a Bánk bánból) is magától értetődő természetességgel vágnak bele. Ha habitusuktól távol álló szerepet kell játszaniuk, boldogan, a felfedezők bátorságával teszik. Tehetség. Ez az alap. Ezt a Teremtőtől kapták. Erre az alapra építenek. Palotát. K. J. (MTI) Veszprém Megye Közgyűlése átadta a Petőfi Színház fenntartói jogát Veszprém megyei jogú város önkormányzatának kedden egy ünnepség keretében; a színház kulcsát és a jelenlegi társulatról készült bekeretezett fényképet Lasztovicza Jenő, a megyegyűlés elnöke, országgyűlési képviselő és Oberfrank Pál színidirektor nyújtotta át Porga Gyulának, Veszprém polgármesterének. A színház igazgatója megköszönte Lasztovicza Jenőnek, hogy a megye jó gazdája volt a színháznak, és biztosította a zökkenőmentes átmenetet. Oberfrank Pál szavai szerint a város nyitottan, jó szívvel fogadja a színházat, amit szeretnének azzal meghálálni, hogy nagyon jó színház legyen Veszprémben. Lasztovicza Jenő emlékeztetett arra, hogy amikor 2006 őszén a megyegyűlés elnöke lett, igen sok probléma volt a színházzal, de ezen a vezetőváltás segített, Bujtor István igazgatói és Eperjes Károly művészeti tanácsadói munkája nyomán emelkedő pályára állt a színház, ami Bujtor István halálát követően is folytatódik, mert Oberfrank Pál jól viszi tovább az intézményt. Porga Gyula történelmi pillanatnak nevezte, hogy az állandó társulat 50 éves fennállását ünneplő Petőfi Színház a város fenntartásába került át. A polgármester úgy fogalmazott, hogy a színháznak Veszprém szellemi központjának kell lennie, mint ahogy ezt a szerepet eddig is betöltötte. A polgármester az MTI-nek kifejtette, hogy a város idei évre szóló költségvetési tervében 150-160 millió forintos színházi támogatás elfogadását javasolják a közgyűlésnek. Oberfrank Pál bejelentette, hogy a közeljövőben színházi szenátust hoznak létre, és felkérte tagnak Porga Gyulát, valamint Lasztovicza Jenőt. Horváth Lászlóné, a színház gazdasági vezetője az MTI-nek elmondta: a nézőszám tavaly kétezerrel emelkedett 2010-hez képest, és először került 100 ezer fölé, a bérletesek száma csaknem 16 ezer. A 2010. évi 102 millió forintos jegybevétel 2011-ben 106 millióra emelkedett, a színház idei évre szóló állami támogatása pedig 232 millió forint lesz. A Veszprémi Petőfi Színháznak összesen 102 dolgozója van, köztük 24 színművész. Helyreigazítás Szomor György és Balogh Anna Lapunk decemberi számában, a 10. oldalon, a Jókai Színház vendégjátékairól szóló cikkünknek képaláírásában tévesen írtuk le a Kapj el! című musical főszereplőnőjének nevét. A képen helyesen Szomor György és Balogh Anna látható. Az elírásért a művésznőtől elnézést kérünk! (A szerk.) Szerzőink, munkatársaink: Elek Tibor Csicsely Zoltán Fekete Péter Trombola Anita Vidnyánszky Attila Kulcsár Edit Zalán Tibor Kozma András
3. Magyar Teátrum. A Magyar Teátrumi Társaság havilapja. 2012. január Magyar Teátrum Díj - 2011 A Jókai Színház társulata Nagyszabású nyilvános zenés gálaest keretében immár második alkalommal adták át tavaly december 22- én, csütörtökön este, Békéscsabán, a Jókai Színházban a Magyar Teátrum Díjakat azoknak a színházi háttérmunkásoknak, akiket a szakmai zsűri 2011 legjobbjainak ítélt. A díjakat neves színházi és közéleti személyiségektől, valamint a támogatók képviselőitől vehette át: Szőke Julianna, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház jelmeztár vezetője; Mészáros Sándor, az Egri Gárdonyi Géza Színház színpadmestere; Mezei Lajos, a Magyarországi Szerb Színház műszaki vezetője (nemzetiségi különdíj); Nemes Richárd, a Turay Ida Színház színpadmestere; Kovács Menyhért, a kecskeméti Katona József Színház műhelyház vezetője és Ozsváth Ildikó, a Veszprémi Petőfi Színház patinázója. A díjátadók között ott volt több színházigazgató: Darvasi Ilona, Soproni Petőfi Színház, Besenczi Árpád, zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház, Blaskó Balázs egri Gárdonyi Géza Színház, Cseke Péter kecskeméti Katona József Színház, Gergely László, Cervinus Teátrum és Tompa Gábor Kvártélyház Szabadtéri Színház. Díjat nem adott át, de a műsorban fellépett Nemcsák Károly színművész, a József Attila Színház igazgatója is. Díjat adott át: Saárossy Kinga színművész, Eger város kulturális alpolgármestere, Barna János, a Színpad- és Emelőgéptechnika Gyártó és Szolgáltató Kft ügyvezető igazgatója, Karczag Ferenc színművész, Farkas Zoltán országgyűlési képviselő, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke, Fazekas Tamás, a Zaj Rendszerház Kft. ügyvezető igazgatója, Sára Bernadett színművész, Vasvári Csaba színművész, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, Szabó László, a Magyar Televízió kommunikációs igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság titkára, és Pelyhe János, a Pelyhe és Társa Kft ügyvezető igazgatója. Megtisztelte jelenlétével a rendezvényt Szűcsborus János, a Magyar Színháztechnikai Szövetség elnöke, a Madách Színház műszaki vezetője, Andrássy Attila, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház igazgatója, és a több száz lelkes néző. A Magyar Teátrum Díjat 2010-ben alapította a Magyar Teátrumi Társaság és a Magyar Teátrum című lap, azzal a céllal, hogy erkölcsi és anyagi elismerést nyújtson a kulisszák mögötti színházi háttér- és kiszolgáló szakmák, kiemelkedő művelőinek. Maga a díj egy csapágyat formázó alkotás, melyről az elismerés kitalálója, a Magyar Teátrum főszerkesztője: Fekete Péter színházigazgató, a 2010-es gálán a következőket mondta, miközben néhány csapágygolyót az ujjai között mozgatva, eltűntetve és viszszavarázsolva bűvészkedett: Tekintsük úgy a háttérmunkásokat, mint egy-egy csapágygolyót, akik, mint a forgószínpad csapágyában az igazi golyók egymáshoz érve forgatják, mozgatják a színház nagy gépezetét. Fekete Péter aki korábban valóban bűvész volt most fényes acélkarikákat hozott a gálaestre és azokat összefűzve-szétválasztva mutatta be, milyen jó csapatjátékosok, és egyben milyen kiváló személyiségek a színházi háttérmunkások. Az aranyozott csapágyak mellé a díjjal ezer-ezer euró is jár, díjazottak színházai és a támogatók jóvoltából. A 2011-es Magyar Teátrum Díj és a gálaest főtámogatója a QUAESTOR Csoport. Támogatók: a Pelyhe és Társa Kft., a Zaj Rendszerház Kft. és a Színpad- és Emelőgéptechnika Gyártó és Szolgáltató Kft. A gálaest műsorában a Jókai Színház és a Magyar Teátrumi Társaság más tagszínházainak színművészei szerepeltek. A fellépés sorrendjében: Szomor György, Besenczi Árpád, Ozsgyáni Mihály, Katkó Ferenc, Nemcsák Károly, Hűvösvölgyi Ildikó, Gubik Petra, Sára Bernadett, Gregor Bernadett, Vasvári Csaba, Gulyás Attila, Vastag Tamás, Lapis Erika, a Jókai Színház társulata, ének- és tánckara, valamint zenekara, Gulyás Levente vezetésével. Az est műsorvezetői Tarsoly Krisztina és Németh Kristóf színművészek voltak. Józsa Mihály Fotó: A-team Sára Bernadett Gregor Bernadett Hűvösvölgyi Ildikó Gubik Petra Lapis Erika és Katkó Ferenc Szerzőink, munkatársaink: Józsa Mihály Kiss József Varga Róbert Komlósi Katalin Mészáros István Szabó Anikó (Szaan) Havasi Renáta Pottyondy Nóra
Magyar Teátrum. A Magyar Teátrumi Társaság havilapja. 2012. január 4. Szőke Julianna Magyar Teátrum-díjas jelmeztár vezető, zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház Indoklás: A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház egyik alapító tagja. Klasszikus színházi ember. A jelmeztár vezetése mellett több darab jelmeztervezőjeként is dolgozott már. Önzetlen, segítőkész, állandóan a kollégák és az adott produkció lebeg a szeme előtt és mindent ennek rendel alá. Jelölői szerint: Farkas Ignác Jászai-díjas színművész: Teljes mértékben egyetértek és támogatom a javaslatot. Kiss Ernő Jászai-díjas színművész: A háttérszemélyzet gyöngye! dr. Besenczi Árpád igazgató: Javaslom a díjra fáradhatatlan színházi munkájáért! A díjat átadta: Besenczi Árpád, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója és Tompa Gábor, a Kvártélyház Szabadtéri Színház ügyvezető igazgatója. Mészáros Sándor Magyar Teátrum-díjas színpadmester, egri Gárdonyi Géza Színház Indoklás: Mészáros Sándor a Miskolci Nemzeti Színháznál kezdte színházi munkáját díszítőként, ahol rövid idő alatt színpadmesteri rangot ért el. Környezete, beosztottai mindig szeretettel és tisztelettel vették körül. 1985 óta az Egri Gárdonyi Géza színház tagja volt, innen ment nyugdíjba. A Gárdonyi Géza Színház örökös tagja. Elsőként kapta meg a műszaki dolgozók teljesítményét értékelő, azt kifejező elismerést, a Gárdonyi Géza Ezüstgyűrűt. Jelölői szerint: Székely László díszlettervező, Érdemes művész: Színházszeretete, kitartása és odaadása révén a ritka színházi emberek közé tartozik. Együttműködésünk során mindig magabiztosságot sugallt, és nekem, mint tervezőnek nagy biztonságot jelentett. Csiszár Imre rendező, Érdemes művész: Mészáros Sanyi mindig komoly felelősségtudattal és mély szakmai hozzáértéssel végezte tevékenységét. Blaskó Balázs igazgató: Sanyi közösségteremtő ereje, embersége, szakmai alázata ma is legenda színházunkban. Magyar Teátrum Díj 2011 A díjat átadta: Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója, Saárossy Kinga színművész, Eger kulturális alpolgármestere, és Barna János, a Színpadés Emelőgéptechnika Gyártó és Szolgáltató Kft ügyvezető igazgatója. Weöres Sándor Színház, Szombathely - Studió teremben mobil színpadelemekből épített nézőtér Weöres Sándor Színház, Szombathely - Próbatermi kihúzható lelátó, lehajtott első sorral Colosseum - előszínpadi díszlethúzók és hangvetőpanel RAM Colosseum - lépcsőzetesen billenthető nézőtér alulról RAM Colosseum - billenthető nézőtér és előszínpadi süllyedő Weöres Sándor Színház, Szombathely - Főszínpadi kezelőtabló T Á M O G A T Ó N K : A Színpad- és Emelőgéptechnika Gyártó és Szolgáltató Kft. gépek, berendezések tervezésével, telepítésével és karbantartásával foglalkozó, magyar magántulajdonú vállalkozás, amely tevékenységeit gondosan megválasztott munkatársaival, jól szervezett és kipróbált alvállalkozókkal bonyolítja le. Tevékenységükkel szeretnének hozzájárulni a hazai színházi-kulturális élet technikai színvonalának emeléséhez, illetve a korszerű gépesítettséghez szükséges technikai háttér megteremtéséhez. Jó hírüket és üzleti eredményességüket a minőségirányítás eszközeivel kívánják fokozni, ezért határozták el 2004-ben az MSZ EN ISO 9001: 2000 szabványnak megfelelő szabályozott és dokumentált minőségirányítási rendszer bevezetését, működtetését, tanúsíttatását és folyamatos fejlesztését. Megbízható minőségben, korrekt áron vállalják - a kisebb javításoktól kezdve, a teljes színházi rekonstrukcióig - a tevékenyégi körükbe tartozó feladatok megoldását. Megbízóikat gyors, rugalmas reagálással, korrekt, precíz, az igényeiket maximális mértékben kielégítő megoldásokkal és munkavégzéssel igyekszenek megtartani. Tudják, hogy az elvégzett munka minősége, megbízóik megelégedettsége alapvető feltétele megrendelői körük bővülésének. Barna János és a cég gerincét alkotó kollégái közel 20 éve foglalkoznak emelőgépek és színpadtechnikai berendezések javításával, karbantartásával, új berendezések telepítésével. Mint az elmúlt években már bebizonyították, cégünk teljes körű szolgáltatásra képes a színpadtechnikai munkák terén. A közelmúltban végzett munkáikból említsünk néhányat a teljesség igénye nélkül. Pécsi Kodály Központ alsó- és felső gépészeti berendezések tervezése, gyártása, beépítése Szombathelyi Weöres Sándor Színház komplett színpadtechnikai rekonstrukciója RAM Colosseum alsó- és felsőgépészet színpadtechnikai kivitelezése Kaposvár Szivárvány Kulturális Központ színpadtechnikai kivitelezése Budapest Bábszínház süllyedő rendszer cseréje Barna János Mindezek mellett több mint 30 színházban illetve művelődési házban látják el a karbantartási feladatokat, végzik a szükséges eseti javításokat, felújításokat. (x) Szerzőink, munkatársaink: A lap tervező grafikusai: Ferencz András Tarics Péter Bera Linda Tompagábor Kornél Tölgyesi Tibor Horváth Krisztina Schütz Péter Lengyel Tibor
5. Magyar Teátrum. A Magyar Teátrumi Társaság havilapja. 2012. január Mezei Lajos Magyar Teátrum-díjas műszaki vezető, Magyarországi Szerb Színház Nemzetiségi különdíj Indoklás: Gergely László, a Nemzetiségi Színházak Szövetségének elnöke: A Magyarországi Szerb Színház művészeti működésének alapját jelenti egy olyan műszaki vezető jelenléte, aki egy személyben minden háttérmunkát elvégez, miközben a fény- és hanghtechnikát is irányítja. Emberi odaadása és munkabírása nélkülözhetetlen segítség egy sikeres színház életében. Támogatását és jelölését szövetségünk minden tagja egyhangúan javasolja. A díjat átadta: Gergely László rendező, a Cervinus Színház igazgatója, a Nemzetiségi Színházak Szövetségének elnöke, Karczag Ferenc Jászai-díjas színművész, és Farkas Zoltán országgyűlési képviselő, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke. Gergely László Nemes Richárd Magyar Teátrum-díjas színpadmester, Turay Ida Színház Indoklás: Lojalitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 10 éve dolgozik a színházunknál. Díszítőként kezdte, mára már havonta több mint 60 előadás műszaki lebonyolításáért felelős. Ezek az előadások napról-napra más helyszínen, gyakran más városokban kerülnek bemutatásra, ami komoly logisztikai, szervezői készséget is igényel a műszaki háttér megszervezéséhez. Kreatív munkatárs, aki nem a problémára, hanem a megoldásra koncentrál. Jelölői szerint: Koncz Gábor Jászai- és Kossuth-díjas Érdemes művész: Rendkívül rugalmasan veszi az akadályokat és mindenben lehet rá számítani. Egyszer az is megtörtént, hogy kedvenc kávéfőzőmet véletlenül otthagytam az egyik vidéki helyszínen, de ő még arra is figyelt, hogy utánam hozza, mert tudta milyen fontos az nekem. Mikó István Jászai-díjas színművész: Nyugodt tekintete figyelmet és biztonságot áraszt. Ha váratlan események történnek előadás közben, akár testi épségét is kockáztatva, azonnal megszervezi a háttérmunkát úgy, hogy ebből a közönség a lehető legkevesebbet vegye észre. Igazi színházi ember, nem csak a színházból, de a színházért él. Farkas Zoltán Darvasi Cecília igazgató: Színházunk felépítmé nyének egyik fontos tartópillére. Karczag Ferenc A díjat átadta: Darvasi Ilona, a Soproni Petőfi Színház igazgatója és Fazekas Tamás a Zaj Rendszerház Kft. ügyvezető igazgatója. Arena plaza Pécsi Kodály Központ T Á M O G A T Ó N K : A Zaj Rendszerház Kft. amit korábban Zaj Discotechnika Kft-nek hívtak több mint húsz éves múltra tekint vissza. Az alapító tulajdonosok a kilencvenes évek legelején szórakozóhelyek építésével és üzemeltetésével kezdték a tevékenységüket, majd 1993-ban nyitották meg az első boltjukat, ami használt hang- és DJ-technikai eszközök forgalmazásával foglalkozott. Kilencvenöt szeptemberétől kezdték a Diszkronika magazin megjelentetését, majd kilencvenhéttől a cég már oktatással is foglalkozott. Tíz év alatt több mint ezer embernek tartottak hang- fény- illetve színpadtechnikai képzést, közülük ma is sokan dolgoznak színházakban és más hasonló területen. Az múlt évezred végén, a mostani elején a cég profilja nagyon erősen elmozdult a szórakozóhelyektől a színpadok, színházak, művelődési intézmények, illetve az építészeti világítástechnika irányába. Komáromi úti új székházukba, a Zaj3 Pro. Plasába 2006 elején költöztek. Itt egy hatszáz négyzetméteres bemutatótérben a professzionális hang-, fény- stúdió- illetve színpadtechnika áll a partnerek rendelkezésére. Ez messze a legnagyobb bemutatóterem az országban. Azóta rengeteg színpaddal, színházzal kapcsolatos munkát végeztek. A legnagyobbak közé tartozik a tv2-nek szállított teljes látványvilágítás, amivel a csatorna összes show műsora megy. Ők végezték el jó néhány színház színpadtechnikájának felújítását, megépítését, a Pécsi Kodály Központ teljes világítástechnikai munkálatait, most pedig a Karinthy Színház technikájának a felújításán dolgoznak. Tőlük származik a békéscsabai Jókai Színház technikájának jelentős része, amit a Magyar Teátrum Díj gálaműsor nézői is megcsodálhattak. Négy éve indították el az Európai Fény- és Hangakadámiát (EFHA), amin belül hang-, fény- és színpadtechnika, illetve DJ-képzést tartanak, melyek nagy része már OKJ-s képzés. Az oktatás-képzés, a szakmaiság emelése, a tudás átadása Fazekas Tamás ügyvezető igazgató személyes filozófiájának is középpontjában áll, hiszen a többdiplomás mérnök egyik végzettsége tanár. Sokat foglakozik multimédiás oktatással, tananyagfejlesztéssel, illetve ezek elméleti hátterének kutatásával. Ezeken a területeken rendszeresen jelennek meg publikációi is. Az ügyvezetőn kívül a másik két aktív alapító tulajdonos is tevékenyen részt vesz a cég életében Dudás Zsolt, a fejlesztésekért felelős, hiszen a cég gyártó kapacitással is rendelkezik, speciális Led-es világítástechnikai eszközöket fejlesztenek és gyártanak, többek között a Pécsi Kodály Központ teljes építészeti világítása, és részben a budapesti Aréna Plasa díszvilágítása is egyedi gyártású. Zsemberi József pedig a gazdasági vezető feladatait látja el. A Zaj cégcsoport több lábon áll, a tagjai, a már említetteken kívül az Outline Center Europe, a Zaj Rendszertechnika Kft., amely installációval, szervízszolgáltatással foglalkozik, nagykereskedelmi cége a Zendor Kft. A cégcsoport a külsősökkel, távmunkásokkal együtt mintegy ötven embernek biztosít munkát. (x) Pécsi Kodály Központ Darvasi Ilona és Fazekas Tamás a díjátadón
Magyar Teátrum. A Magyar Teátrumi Társaság havilapja. 2012. január 6. Kovács Menyhért Magyar Teátrum-díjas műhelyház vezető, kecskeméti Katona József Színház Indoklás: Kovács Menyhért díszletkészítő 17 éve dolgozója színházunknak. Szakmai hozzáértése, pontossága, és nem utolsósorban együttműködési készsége nagyban hozzájárul a színház produkcióihoz megálmodott díszletek zökkenőmentes kivitelezéséhez. Megbízható munkatárs, felelősségtudata és munkatársaihoz való viszonya alapján 2009 óta a műhelyház vezetője. Jelölői szerint: Kiss Jenő Jászai-díjas színművész: A közel 20 éves példamutató, kitartó, precíz munkája alapján javaslom. Hegedűs Zoltán Jászai-díjas színművész: Bárhogyan is álmodott meg egy díszletet a tervező, gyakorlati érzékével megvalósította azt nekünk, színészeknek és a közönségnek. Ozsváth Ildikó Magyar Teátrum-díjas patinázó, Veszprémi Petőfi Színház Indoklás: Ildikó évtizedek óta a Veszprémi Petőfi Színház tagja, mely Magyarországon egyetlen színházként rendelkezik patinázó műhellyel. Tevékenysége kiterjed a jelmezek anyagának varrás előtti előzetes felületkezelésére, speciális festésére, majd a varrodák által megvarrt kész jelmezek további megmunkálására. Munkáját dicsérik még: fejdíszek, kalapok, kesztyűk, nyakkendők, abroncsok, maszkok. Jelölői szerint: Bajcsay Mária Jászai-díjas színművész: Megbízható, jelmezeinek, kiegészítőinek a csodájára járnak, és mindig figyelembe veszi azt is, hogy a színész igazán jól érezze magát bennük. Eperjes Károly Jászai- és Kossuth-díjas színművész: Megkérdőjelezhetetlen szakmai felkészültsége, elmélyült munkája derűs, mosolygós személyiséggel párosul. Cseke Péter igazgató: Áldozatos munkája, tapasztalata, szakmai ismerete nélkül sok megvalósíthatatlannak tűnő díszlet nem jöhetett volna létre. Oberfrank Pál igazgató: A Veszprémi Petőfi Színház igazán büszke lehet produkcióinak jelmezeire és kiegészítőire, mely nagymértékben Ozsváth Ildikónak is köszönhető. A díjat átadta: Cseke Péter, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója és Sára Bernadett színművésznő. A díjat átadta: Vasvári Csaba színművész, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke; Szabó László, a Magyar Televízió kommunikációs igazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság titkára; és Pelyhe János, a Pelyhe és Társa Kft. ügyvezető igazgatója. T Á M O G A T Ó N K : A Pelyhe és Társa Kft.-ét 1990-ben színházi szakemberek alapították. Az eltelt évek folyamán az ország egyik legnagyobb forgalmú, meghatározó színház- és színpadtechnikai eszközöket, berendezéseket és kiegészítőket forgalmazó cégévé fejlődött. A tervezéstől a kivitelezésig, a szakértői tevékenységtől a szervizhálózat üzemeltetéséig szinte az egész ország területén jelen van. Többéves színházi gyakorlati előéletük miatt szívesen vesznek részt különböző produkciók megvalósításában, a színházakban eddig még nem alkalmazott lehetőségek kipróbálásában. A cég élen jár az intelligens lámpák színházi elterjesztésében. Nevükhöz fűződik az ország első komolyabb intelligens rendszerének telepítése a Madách Színházban. Közreműködtek az ország első csak robotlámpákkal világított előadásának létrehozásában is, a produkció és a színpadi látvány koncepció sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint az azóta is töretlen sikerekkel működő Experidance együttes. Ez a siker tette lehetővé, hogy jelentős szerepet vállalhassanak az új Nemzeti Színház világszínvonalú világítástechnikájának létrehozásában. Az akkor telepített és a mai napig is működő több mint 120 db intelligens lámpa adja a színház világítási rendszerének gerincét, háttérbe szorítva a hagyományos világítási rendszert. Figyelemmel kísérik az országban megvalósuló kulturális tevékenységre szakosodott létesítmények beruházásait, tevékenyen részt vesznek a tervezési és kivitelezési munkálatokban, szakmai oldalról támogatják a beruházások átadás átvételi eljárásainak lebonyolítását. Részt vesznek az országos színházi szakemberképzésben. Az SZFI és SZFE világítástechnikai és művészi fénytan témaköreinek óra adó tanára és tananyaga a Pelyhe és Társa műhelyéből került ki. Szakfelügyeleti és vizsgabiztosi szinten támogatják a kisebb szakképző bázisok működését. A telephelyükön lévő bemutató termükben folyamatosan frissülő felszereltséggel mutatják be a világítástechnika jelenlegi színvonalát. Eszközeiket az érdeklődők el is vihetik, hogy saját színpadjaikon is kipróbálhassák a helyszínen megmutatott képességeket. Jól felszerelt műhelyükkel támogatják a színházak és művelődési intézmények munkáját. A legalapvetőbb világítási felszerelésektől és kiegészítőktől a legkomplexebb nagyszínházi rendszerekig, a tervezéstől a rendszerüzem betanításán át a napi üzemhez szükséges anyagokig és eszközökig minden megtalálható a Pelyhe és Társa Kft.-nél. (x) Pelyhe János a díjátadón
7. A Csokonai Színház 2012. január 6-án mutatja be Nyikolaj Osztrovszkij egyik legismertebb szatíráját Karrier, avagy a lónak négy lába van, mégis címmel. Rövid interjú Andrzej Bubień-nyel, az előadás lengyel származású rendezőjével. A Csokonai Színházban két évvel ezelőtt rendezett és a POSZT-on is nagy sikerrel szereplő Oblom-off című előadása után újra egy orosz klaszszikus színmű alapján dolgozik. Mi az oka a darabválasztásnak rendezéseiben nagyobb hangsúlyt kap az orosz klasszikus színházi kultúra? Sokféle drámairodalommal foglalkozom, a pályám jelenlegi szakaszában orosz és európai drámákkal egyaránt, de főleg kortárs színműveket állítok színpadra. A klaszszikus szövegek korábban sokkal jobban foglalkoztattak, de időnként mostanában is visszatérek hozzájuk, annál is inkább, mivel a klaszszikus orosz drámairodalom - ahogy az orosz klasszikus zene is, örök értéket képvisel - és olyan örökérvényű témákat dolgoz fel, amelyek ma is nagyon időszerűek és erőteljesen hatnak. A színházban e darabokhoz mindig érdemes és érdekes viszszatérni, újragondolni és újra fordítani őket, mivel nem csak Oroszországban, hanem Európában is érvé- Magyar Teátrum. A Magyar Teátrumi Társaság havilapja. 2012. január Debreceni Karrier nyesek. Ez vonatkozik Osztrovszkij műveire is, amelyek Oroszországban rendkívül népszerűek, de furcsa módon Európában kevésbé váltak ismertté. Pedig nagy kár, hiszen akárcsak ez a komédia, amin most Debrecenben dolgozunk, szinte valamenynyi darabja igazi remekmű. Persze minden jelentős alkotás esetében fontos, hogy a szöveget megfejtsék, értelmezzék. Osztrovszkij művei mindig erősen kötődtek az őt körülvevő társadalmi közeghez, nem véletlenül cenzúrázták vagy éppen tiltották a műveit annakidején. Így tehát lényeges volt megértenünk az akkori viszonyokat és a szereplők helyzetét abban a közegben és ebből kiindulva adaptáltuk a mai viszonyokra. Gyakran felmerül az a dilemma, hogy az úgynevezett klasszikus szövegek színpadra állításánál milyen arányban legyen jelen a klasszikus színházi formanyelv, és mennyire engedhető meg a kísérletezés. Jelen eset- Andrzej Bubieñ rendelkező társulatok sajátosságai? Léteznek ugyan kisebb-nagyobb, mondjuk a mentalitással öszszefüggő eltérések, és a színházi zsargon is országról országra különbözik, de az ember mindig arra törekszik, hogy az adott társulattal megtalálja a közös nyelvet. Ezek inkább technikai jellegű kérdések ám a színész mindig egy élő ember is egyúttal, és ha a rendező tisztelettel és szeretettel viszonyul hozzá, akkor áltaben hogyan kezelte a művet? Erre nagyon nehéz egyértelmű választ adni. Ez a kérdés mindig összefügg az adott szöveggel, illetve azzal, hogy az alkotói stáb, amely jelen esetben a rendező mellett a díszlet- és jelmeztervezőt illetve a zeneszerzőt is magába foglalja, milyen üzenetet, milyen mondanivalót szeretne közvetíteni a nézők felé. Én egyik megközelítést sem tekintem kizárólagosnak, számomra az a legfőbb szempont, hogy az előadás érdekes legyen, hogy a közönség számára érthető legyen a történet és a nézőket le tudja kötni a cselekményszövés. Mindez nem is olyan könynyű feladat, mivel a filmek és a televízió révén az emberek hozzászoktak a gyors lefolyású intrikákhoz, másfél órás cselekményfűzéshez. Ön számos helyen, például Lengyelországban és Oroszországban is rendszeresen rendez előadásokat. Miben ragadhatók meg a különböző nyelven, eltérő színházi hagyományokkal Győrben az én feladatom lett összefogni, koordinálni a játékot és a háttérmunkát, valamint a tréningek során Kszel Attila kollégámmal edzeni a színészeket. Amikor szóba került a Beugró, negyvenöt művészt hívtunk meg az első tréningre, jelenleg tizenöt-húsz fős körrel próbálunk rendszeresen. Ezt az első tréninget az az Andrew Hefler tartotta, aki a Beugró tévéműsor stábjával is dolgozik. Andy nagyon elégedett volt a győri csapattal, rendkívül impulzívnak és kreatívnak találta a színészeket. A műsor tematikáját tekintve természetesen nem térünk el a Beugróban megszokottaktól. Tehát nálunk is van zsebszöveg, libikóka, állatkerti mesék és így tovább. Kétféle ütemezésben érkeznek a témák. Az egyik hétpecsétes titok, amit csak én tudok, és az előadás előtt nyitom ki a borítékot, a másik gyakorlás céljából összeválogatott játéktípusokat és szituációkat tartalmaz. Kapitány Iván mondott egy nagyon jó hasonlatot az első GyőrBe-Ugró előadás után, novemberben: Ha túl flottak és túl jók vagyunk, akkor a néző nem fogja elhinni, hogy nem gyakoroltuk be előre. Egy artistának muszáj az alatta kifeszített hálóba néha beleesni, hogy nagy szám váljon abból, ha a műsor alatt elkapják egyszer a kezét! Miután improvizáción alapuló játék a Beugró, ezért a konkrét szituációval az előadáson találkozik először a színész. A színházi munka teljesen másról szól. Ott a szövegkönyv miatt ugye már adott a szölában ugyanúgy viszonyul hozzád is. És ha mind a rendező, mind a színész szakmai szempontból professzionálisan áll a feladatához, akkor nem merülhet fel különösebb probléma. Valóban sokféle társulattal dolgoztam már, de hát az én szakmám éppen arról szól, hogy minél izgalmasabbá, érdekesebbé tegyem a színészek feladatát. Az interjút készítette és fordította: Kozma András Fotó: Máthé András Trill Zsolt és Ráckevei Anna Minden a nyílt napi programmal kezdődött fogalmaz titokzatosan Forgács Péter igazgató. A Győri Nemzeti Színház társulata a szeptemberi közönségnapon egy új produkcióval várta a kíváncsiskodókat. A Beugró című tévéműsorra alapozott játék egyszeri, és megismételhetetlennek induló összeállásból, havi rendszerességgel jelentkező előadás lett a színház Kisfaludy termében, mely az évad repertoárját színesíti. A hirtelen ötletből színházi műsorrá vált sikeres programról Forgács Péter beszélt: GyőrBe-Ugró Győrben Azt gondolom, hogy ami közönségvonzó, és imádja a közönség, miért ne színesíthetné a kínálatot. Ha lehet minőségben is jót létrehozni, akkor persze hogy az ember igazgatóként szívesen felvállalja a kezdeményezést. Elhangozhatnak kritikák, hogy ez egyértelműen nem színház, és hogy megfogjuk a könynyebbik végét a közönség becsalogatásának. A művész számára a mély és vonzó ebben a játékban az, ami az egyetem első évének tananyaga. Tulajdonképp helyzetgyakorlatok tömkelege, amin valamilyen szinten maga a színészet is alapul. Ezeket a feladatokat lehet nagyon jól csinálni, és nagyon nehéz csinálni. Én például nem is vállalkoznék rá, mert nem érzem, hogy bennem megvolna az a rögtönző képesség, ami ehhez a játékhoz kell. Teljesen más színészi kelléktárat igényel, mint általában a színpadi alakítás. Abszolút behelyezem a színészet kategóriába, hiszen ezt is tudnia kellene egy színésznek, nem beszélve arról, hogy az improvizációs készséggel is szükséges rendelkeznie. Szerencsésnek érzem magunkat, hogy sikerült a beugró gondolatát továbbvinnünk. Kapitány Iván rendező, producer és ötletgazda, engedélyezte a győri produkciót, és a Beugró stáb mindenben mellettünk áll, segíti hónapról hónapra előkészíteni a műsor tematikáját és a tréningeket is felügyeli. Mindez nagyon nagy dolog, a nézők pedig imádják. A műsor fontos szereplője a játékmester. A győri előadás vezetője Máté Richárd művészeti titkár: Máté Richárd, Kszel Attila, Molnár Zsolt, Szikra József, Jáger András, Bátyai Éva, Járai Máté, Bartha Alexandra és Fejszés Attila veg, a rendező elmondja, hol gyere be és hol menj ki, utána pedig rögzíteni kell a szituációt és előadásrólelőadásra reprodukálni. Úgy gondolom, hogy aki jó színész az nem biztos, hogy jól improvizál, viszont aki jól improvizál, az valószínűleg jó színész. A próbák folyamán gyakoroljuk a játéktípusokat, tanuljuk a szabályokat. Az a tapasztalatom, hogy látványosan egyre jobban fejlődik mindegyikünk ebben a műfajban, kifejezetten jót tesznek a Beugró gyakorlatok a színészi munkának is. Ezek mellett még az is fontos, hogy csapatépítő erejű a játék, hiszen nem egy hagyományos színházi próbán dolgozunk együtt, hanem más jellegű feladattal kerülünk szembe, ami komoly koncentrációt, fegyelmet, és főleg egymásra való odafigyelést igényel. Minden előadáson másik négy győri színésszel találkozhat a publikum. Novemberben indult az első GyőrBe-Ugró, amire a műsor megjelenése után azonnal elfogytak a jegyek, és a decemberi előadás is teltházzal ment. Januárban két időpontban tűztük műsorra, természetesen két csapattal. Nagyon örülök, hogy a GyőrBe- Ugró stábjának tagja vagyok, remek próbák és rock-koncert hangulatra hasonlító előadások követik egymást hétről hétre. Nagyon jó megtapasztalni azt, hogy amennyire jól éreztük magunkat nézőként a Beugró TV-műsor felvétele közben, ugyanazt a minden bút feledtető, hahotázó arcokat látjuk a nézőtéren a GyőrBe-Ugró előadásain. Trombola Anita Fotó: Fehér Alexandra