TSZVSZ TŰZVÉDELMI KONFERENCIA SIÓFOK ÁPRILIS 17. ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

Hasonló dokumentumok
Tűzvédelem. A biztonságtudomány integrált és komplex összetevői

OTSZ 5.0 konferencia

Könnyűszerkezetes épületek tűzvédelmi minősítése. Geier Péter okl. építészmérnök az ÉMI Kht. tudományos főmunkatársa

Kruppa Attila MEE Tűzvédelmi Munkabizottság. A Villamos Tűzvédelmi Műszaki Irányelv

Előadó Zsákai Lajos tű. alez. Hatósági osztályvezető Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Dunaújvárosi Katasztrófavédelmi Kirendeltség

Példák magyarázattal (lakóépületre vonatkoztatva)

- Hatósági szemszögből -

Tűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem)

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium

2.2. Tűzvédelmi műszaki leírás

Tűzvédelmi műszaki leírás

A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott OTSZ-ben definiált és az új OTSZ-be is ugyanazt szabályozó megváltozott fogalmak közötti különbségek

Hő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több?

Tűzvédelmi ismeretek OMKT

Az üzemeltetéshez kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása

Tűzoltó készülékekre vonatkozó szabályok

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet

Tűzszakaszolás épületszerkezetekkel (passzív tűzvédelem)

III. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia. A családi háztól a SkyCourtig.

LAKÓÉPÜLETEK KÖZLEKEDŐIVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK ÉRTELMEZÉSE. A közlekedők kialakítása

Tűzjelző rendszerek, a tűzvédelmi hatóság tapasztalatai

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat tervezet

Szeretettel köszönti Önöket a

1/1995. (II. 10.) BM rendeletet. a tûzvédelem és a polgári védelem kötelezõ nemzeti szabványainak megállapításáról

régi OTSZ 9/2008 (II.22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos T zvédelmi Szabályzat

III. Fejezet Védelmi célok és tervezési alapelvek

9/2008. (II. 22.) ÖTM RENDELET AZ ORSZÁGOS TŐZVÉDELMI SZABÁLYZAT KIADÁSÁRÓL

TŰZVÉDELMI MŰLEÍRÁS (HRSZ 34) építési engedélyhez

projekt bemutatása, a tervezés szempontjai Borsos Tibor építész tűzvédelmi szakértő

TŰZVESZÉLYESSÉGI OSZTÁLYBA SOROLÁS

OTSZ 5.0 használati előírások

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV


xxxx/2015. (xxxx.xxxx.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet

OTSZ 5.0 PRÓBATERVEZÉSI TAPASZTALATOK

A tűzvédelmi osztályba sorolás és a kockázati osztályok viszonya. Decsi György Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy

Az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A tűzoltói beavatkozás és a tűzmegelőzés kapcsolata

Tűzvédelmi Szakértők Továbbképzése:

Dr. Takács Lajos Gábor. Tűzterjedést gátló alapszerkezetek kialakításának új elvei

tervezői tevékenység

Tűzvédelmi Műszaki Leírás

(Főépítészi véleményre alapozva) a szabályozási terven más elnevezéssel szerepel a terület, az összhang megteremtése szükséges.

Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É /13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É /05. Budapest 2012.

Abádszalók Város Önkormányzatának 3/2010. (II. 11.) számú rendelete. Abádszalók helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosításáról

KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK

Az új OTSZ-ről. Főigazgató-helyettesi Szervezet. Létesítés, kockázat. TSZVSZ Országos Tűzvédelmi Konferencia november 21.

TŰZVÉDELMI MŰSZAKI IRÁNYELVEK

R É S Z L E G E S T Ű Z V É D E L M I T E R V F E J E Z E T

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

45/1996. (XII.17.) sz. önkor.mányzati rendelete

Csarnoktetők tűzvédelme

Vágvölgyi László. A tűzvédelmi műszaki leírás az új OTSZ tükrében

Tűzvédelmi engedélyezés hatósági nézőpontból. E.a.: Törő Attila tű. alez., tűzv. szakmérnök május 08.

Tűzvédelmi műszaki leírás

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV

Az OTSZ használati szabályainak főbb változásai

du. 3:13 C:\hivatal\kozlony\download\2009_14.doc Horváth János 1. oldal, összesen: 5

Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 28/2001.(VII.20)Ök. számú rendelete

Társasházaktűzvédelmére vonatkozójogszabályi változások

KIÜRÍTÉS SZÁMÍTÁS (Szabadtéri rendezvényre)

Magyar joganyagok - 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet - a tűzvédelmi szabályzat készíté 2. oldal j) a készítője nevét és elérhetőségét, a készítő aláírás

THR-ek (Teljes Hőszigetelő Rendszerek) tűzvédelmi aktualitásai 5.0 OTSZ. Borzák Balarám Béla építészmérnök

TŰZVÉDELMI JEGYZŐKÖNYV

NAPELEMPARKOK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI

Hatósági ellenőrzés. Tűzvédelmi szabálytalanság

Pedagógus gus szakmai nap Egri Katasztrófav

Tűzvédelmi konferencia

Veres György Tűzterjedés és az ellene történő védekezés épített környezetben II.

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/2005. (VI.29.) Ö.K. SZÁMÚ RENDELETE KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

2/2002. Tájékoztató a szabványok kötelezőségének megszűnéséről, és a 2/2002. (I.23.) BM rendelet egyes előírásairól.

A BELÜGYMINISZTÉRIUM TŰZOLTÓSÁG ORSZÁGOS PARANCSNOKSÁG TŰZVÉDELMI FŐIGAZGATÓSÁG TŰZMEGELŐZÉSI FŐOSZTÁLY VEZETŐJÉNEK. 6/1997. számú

I. Ventor Minimax beépített oltóberendezés konferencia június 04. Ramada Resort Aquaworld Budapest

SZENTPÉTERSZEG KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA

(2) A rendelet 2. (4-8) bekezdéseinek számozása (5-9)-ra módosul.

A TELEPÜLÉSRENDEZÉST ÉRINTŐ VÁLTOZÁSOK. OTÉK változások

Villamos és villámvédelmi berendezések

Az OTSZ 5.0 újdonságai

Villamos és villámvédelmi berendezések

A tűzvédelmi bírságok rendszere A kötelezően bírságolandó tételek sorszámát színes háttérrel emeltük ki! között

VEDER UTCA - VIHAR UTCA - RAKTÁR UTCA - BEREND UTCA

a BUDAPEST, III. KERÜLET KASZÁSDŰLŐ ÉS KÖRNYÉKE Bécsi út Bojtár utca Csillaghegyi út 19916/5 hrsz telek által határolt terület

1. A R. 2. -a kiegészül az alábbi új (4) bekezdéssel, mellyel egyidejűleg a korábbi (4)-(8) bekezdéseinek számozása (5)-(9) bekezdésekre módosul:

Az épület felújítások tűzvédelmi kérdései (épületszerkezeti megközelítésben)

Új OTSZ korszerű tűzvédelmi szabályozás

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzat Képviselő-testületének /2014. ( ) számú önkormányzati rendelete

Az OTSZ jelenlegi módosításai az új OTSZ elvei és struktúrája

FEJÉR MEGYEI ÉPÍTÉSZEK KAMARÁJA

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK../2017. (...) önkormányzati rendelete

Az előadás két projektor egyidejű felhasználásával történt, ezért a két összetartozó prezentációt együtt kell követni.

A tűzvédelmi szabályozás helyzete és a Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek helye a szabályozás rendszerében

VII. Lakiteleki Tűvédelmi Szakmai Napok. Egy építőipari beruházás folyamata, tűzjelző a fókuszban I.

Lestyán Mária Tetőfödém térelhatároló szerkezeteinek tűzvédelme

C tűzveszélyességi osztályba tartozó épületek esetén; terepszint alatt két szintnél több pinceszinttel rendelkező építmény esetén;

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI.

Tűzvédelmi tervfejezet


Építésztervezők: Materny Károly okl. építészmérnök É /13. Sződy Tamás okl. építészmérnök É /05. Budapest 2012.

Katasztrófavédelem, tűzvédelem közoktatási intézményekre vonatkozó szabályai

Tűzvédelmi Műszaki Irányelv TvMI 4.1: Tartalomjegyzék

AZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT FELÜLVIZSGÁLATA

Átírás:

TSZVSZ TŰZVÉDELMI KONFERENCIA SIÓFOK 2008. ÁPRILIS 17. ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE

ELŐADÁS VÁZLAT 1. A távolságról általában 2. Az építmények elhelyezése és a távolság szabályozása 3. Visszanéző 4. Rendszerváltás és rendrakás 5. Boldog, szép jövő

1 A távolságról általában 1.1 A távolság szerepe az épített környezet alakításában 1.2 A távolság értelme és értelmezése a tűzvédelemben 1.3 A távolság szabályozása

2 Az építmények elhelyezése és a távolság szabályozása 2.1 Építészeti előírások 2.2 Tűzvédelmi előírások: - létesítés - használat

3. Visszanéző 3.1 Régmúlt 3.2 Boldog békeidők 3.3 A legvidámabb barakk

4. Rendszerváltás és rendrakás 5. És a boldog, szép jövő

A távolságról általában

MEGHATÁROZÁS TÁVOLSÁG: Két test vagy pont közötti térköz. (Magyar Értelmező Kéziszótár)

TÁVOLSÁG: TÁVOLSÁG = TÉRBELI, LEGKISEBB MÉRET

A távolság szerepe az épített *SZOKÁSOK környezet alakításában **IGÉNYEK ***KÉNYSZEREK ****LEHETŐSÉGEK ****SZABÁLYOK

A távolság értelme és értelmezése a tűzvédelemben Legkisebb (szükséges,megkövetelt) távolságok: - telepítési távolság - elhelyezés - védőtávolság - védősáv - tűztávolság

A távolság értelme és értelmezése a tűzvédelemben Legnagyobb (megengedhető) távolságok: - vonulási távolság - vízforrás távolsága a védendő objektumtól - magasból mentő szer talpalási helye és a mentési homlokzat közti távolság

A távolság szabályozása *numerikus szabályozás (numerikus-korlátos) korlátos) **paraméteres szabályozás (paraméteres-korlátos) ***ráutaló fogalmazás (ráutaló-korlátos) **** szubjektív követelmény (és a bonyolult)

A távolság numerikus szabályozása (példák) tűzcsapok 1,5 méteres körzetén belül. A tűzoltási felvonulási területen elhelyezett tűzcsapok 1,5 méteres körzetén belül gépjármű nem parkolhat.

Paraméteres szabályozás elhelyezési távolsága. 1 D,. 0,5D Merevtetős álló hengeres földfeletti tartály elhelyezési távolsága kerítéstől 1 D, létesítményen belüli iparvágánytól 0,5D

Ráutaló fogalmazás A hátsókert legkisebb mélységét a helyi építési szabályzat, szabályozási terv állapítja meg, ennek hiányában az nem lehet kisebb - sem 6 méternél - sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasság mértékénél.

Szubjektív követelmény A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani,, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.

Az építmények elhelyezése és a távolság szabályozása jogszabályok

SZABÁLYOZÁS Építészeti előírások: beépítés, elhelyezés, telepítés, védőtávolság Tűzvédelmi előírások: Létesítés Használat

ÉPÍTÉSZETI SZABÁLYOZÁS OTÉK (253/1997. Korm.. r) III Fejezet: ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE 35. - Az elő-,, oldal- és hátsókert előírásai 36.-37. 37. - Építmények közötti legkisebb távolság 38. - Védőterületek 39. - Építmények elhelyezése közterületen

Tűzvédelmi előírások OTSZ (19/2008. ÖTM r.) 3.rész: Villamos és villámvédelmi berendezések 4.rész: Éghető folyadékok és gázok tárolása 5.rész: Építmények tűzvédelme

DEFINÍCIÓK MSZ EN ISO 13943:2004 TŰZBIZTONSÁGI SZÓTÁR Környezet Állapotok és körülmények, amelyek hathatnak egy tárgy vagy egy személy viselkedésére, amikor azok tűz hatásának vannak kitéve.

DEFINÍCIÓK Értelmező Dokumentum az EU 1988. dec. 21-i i 89/106/EEC számú Tanácsi Irányelv I. Melléklet - Lényeges Követelmény - TŰZBIZTONSÁG témaköréhez Egyedülálló létesítmény Térrel egymástól elválasztott építmények (ellentéte: egymáshoz kapcsolódó építmények).

DEFINÍCIÓK Elválasztó funkció Az a képesség, hogy egy szerkezet megakadályozza a tűz és/vagy füst, illetve láng vagy forró gázok terjedését például integritása folytán, vagy pedig a tűznek kitett felülettel ellentétes oldalon lévő éghető anyagok meggyulladásának megakadályozásával (pl. hőszigetelő tulajdonsága miatt). Tűzszakasz Egy tér az épületen belül, amely el van különítve ugyanazon épület más részeitől tűzállósági határértékkel rendelkező épületszerkezetekkel. Ezen időn belül képes a tűz feltartóztatására, illetve más épületekre terjedésének megakadályozására. (ISO Guide 52)

DEFINÍCIÓK ÚJ OTSZ (9/2008 ÖTM r.) 5. rész: ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME Tűzszakasz Az építmény, illetve szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől meghatározott éghetőségű és tűzállósági határértékű tűzgátló szerkezetek, illetve a jogszabályban előírt tűztávolságok választanak el.

DEFINÍCIÓK Tűztávolság Az építmények, illetve szabadtéren tárolt anyagok függőleges vetületei,, illetőleg az épületek homlokzati kontúrjai közötti legkisebb távolság. Tűzfal Az épületet függőlegesen - a tetőszerkezetet is átmetsző, nem éghető anyagból készült térelhatároló falszerkezet, amely tűznek más építményre vagy tűzszakaszra való átterjedését előírt időtartamig megakadályozza.

DEFINÍCIÓK 9/2008 ÖTM r. 4. rész: I. FEJEZET: OLAJTÜZELÉSHEZ I/4 Fejezet: TELEPÍTÉSI TÁVOLSÁG Elhelyezési távolság Tároló tartályok között megengedett legkisebb távolság. Telepítési távolság Létesítmények között, vagy tárolótartályok és építmények, berendezések között megengedett legkisebb távolság.

DEFINÍCIÓK 9/2008 ÖTM r. 4. rész: III. FEJEZET: FEKVŐ HENGERES III/3 Fejezet: SZERELVÉNYEK, TARTOZÉKOK, ELHELYEZÉS,TELEPÍTÉS Védősáv A tartály és a hozzá tartozó üzem szomszédos építményei, berendezései közötti terület.

DEFINÍCIÓK 9/2008 ÖTM r. 4. rész: VII. FEJEZET: ÜZEMANYAGTÖLTŐ ÁLLOMÁS ELŐÍRÁSAI Védőtávolság A szomszédos létesítmény, építmény és a töltőállomás egyes építményei között megengedett legkisebb távolság. Elhelyezési távolság A töltőállomás egyes építményei, berendezései között megengedett legkisebb távolság.

DEFINÍCIÓK 9/2008 ÖTM r. 4. rész: IX. FEJEZET: ÉGHETŐ FOLY. ÉS OLVADÉKOK IX/V. Fejezet: TELEPÍTÉS Védőtávolság A veszélyforrás és a védendő létesítmény legközelebb eső pontja közötti távolság. Elhelyezési távolság A tárolóeszközök és/vagy egyedi építmények, berendezések egymás között megengedett legkisebb távolsága.

DEFINÍCIÓK 9/2008 ÖTM r. 4. rész: IX. FEJEZET: IPARI GÁZPALACKOK.. Védőtávolság A veszélyességi övezetet is magába foglaló, a palacktároló hely és a szomszédos berendezések, létesítmények, építmények között szükséges legrövidebb vízszintes távolság.

Visszanéző Történeti áttekintés

Régmúlt A római kori város Városégések a középkorban II. József Tűzvédelmi Pátens ************************************************ Dr. Arany Krisó Rácz Székely: Híres tűzesetek TŰZOLTÓ MÚZEUM Budapest X., Martinovics tér 12.

Boldog békeidők 1937:VI. törvénycikk a városrendezésről és az építésügyről Budapest Székesfőváros Építésügyi Szabályzata 1940. május 1.

II. fejezet: A beépítés módjai ÉPÜLETKÖZ Az épületköz szélessége bármilyen épületmagasság esetében legalább 10 m legyen és ha két telekre esik, abból az egyik telekhez legalább 3m széles résznek kell tartoznia. Az épületeket a közre néző oldalukon is homlokzattal kell építeni.

II. fejezet: A beépítés módjai ÉPÍTMÉNYEK AZ UDVARTERÜLETEN Az épület mindegyik oldala előtt akár a saját, akár a szomszédos telken álló vagy építhető lakóépületig legalább 10 m es merőleges udvarméretnek, a saját telekhatártól pedig 5 m es távolságnak kell lennie.

V. fejezet: Az épület homlokzatsíkjából kinyuló épületrészek ÉPÜLETKIUGRÁS Zártsorú beépítésmódnál, valamint atelek homlokvonalára helyezett szabadonálló épületnél az utra néző homlokzaton épületkiugrást (kiszökelléket, rizalitot) csak legalább 15 m utcaszélesség esetében szabad létesíteni tekintet nélkül arra, hogy az a gyalogjáró szintjében vagy magasabban kezdődik e.

XIV. fejezet: Nyilvános előadásra vagy szórakozásra szolgáló épületek és helyiségek A LÉTESÍTMÉNY ELHELYEZÉSE A színház épületét 300 600 személyig terjedő befogadóképesség esetében legalább 15 m széles utak által határolt saroktelekre, efölött lehetőleg minden oldalról közterülettel határolt telekre kell építeni.

XV. Fejezet: Tűzveszélyes és lobbanó folyadékok tartására szolgáló építmények és berendezések NYÍLT TELEP Az épületet a tűzveszélyes és lobbanó folyadék tárolására szolgáló építménytől legalább 10 m távolságra kell helyezni.

XV. Fejezet: Tűzveszélyes és lobbanó folyadékok tartására szolgáló építmények és berendezések KÜLÖN ÉPÜLET Az épület az emberek huzamos tartózkodására szolgáló épületektől a raktározott mennyiség és a környezet tűzveszélyességéhez mérten 10 20 m távolságra legyen

A tűztávolság és az egy helyen tartható folyadék mennyiségének megállapítása A kizárólag tűzveszélyes és lobbanó folyadékok tartására szolgáló épületeknek, építményeknek és berendezéseknek más rendeltetésű épületektől vagy építményektől való távolságát, továbbá tartható folyadék mennyiségét a veszélyességi fokozat figyelembevételével az erre illetékes hatóság esetenkint állapítja meg.

XX. Fejezet: Építőanyagok és építőszerkezetek TŰZVÉDELEM 1. Az épületek tűzvédelme tekintetében a jelen szabályzaton kívül a fennálló egyéb jogszabályok (különösen a tűzrendészetről szóló 180.000/1936 B.M. sz.r.) rendelkezéseihez is alkalmazkodni kell.

XX. Fejezet: Építőanyagok és építőszerkezetek TŰZVÉDELEM 2. A tűzvédelmi szabályokat már fennálló épületre is alkalmazni lehet, ha ez a tűzveszély elhárítása érdekében múlhatatlanul szükséges.

XX. Fejezet: Építőanyagok és építőszerkezetek TŰZVÉDELEM 3. Az épületszerkezetek tűzvédelmi értékelésére nézve a vonatkozó Magyar Országos Szabványok irányadók. Az 595 sz. Magyar Országos Szabvány az épületszerkezeteket tűzvédelmi szempontból az általuk nyújtott tűzvédelem foka szerint a következő három tűzbiztonsági osztályba sorolja:

A mérsékelten tűzbiztos B közepesen tűzbiztos C fokozottan tűzbiztos szerkezetek. Ahol a jelen szabályzat faanyagnál, fa szerkezetnél vagy fa anyagú tárgynál égéstgátló (lángmentesítő) anyaggal való kezelést említ: az égéstgátló (lángmentesítő) anyagra és a kezelésre a 802. sz. Magyar Országos Szabvány a kötelező.

A legvidámabb barakk 5/1974. ÉVM sz. rendelet: OÉSZ (Országos Építésügyi Szabályzat) és módosításai, pl. a 12/1980 ÉVM sz. rendelet

A legvidámabb barakk 4/1974. BM sz. rendelet (66. ) és módosításai 3/1980. BM sz. rendelet TŰZVÉDELEM I IV szabványkötetek az MSZ 595 szabványsorozattal

Rendszerváltás és rendrakás Többször módosuló OÉSZ és ágazati irányítás: 1986 ÉVM 1990 KöHÉM 1992 KTM

Rendszerváltás és rendrakás Végül: OTÉK azaz a 45/1997. KTM r. (most már ÖTM van ) A szabványosítás átalakulása, EU csatlakozás, jogharmonizáció

Rendszerváltás és rendrakás 35/1996. BM rendelet ( OTSZ ) 2/2002. BM rendelet 26/2005. BM rendelet ( OTSZ ) 9/2008. ÖTM rendelet = JÖVŐ

9/2008. ÖTM r. 5. rész I/1. Fejezet - ALAPELVEK 1. Épületszerkezetek, építőanyagok és építési termékek 2. AZ ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE 3. Kiürítés és mentés 4. Hő és füst elleni védelem 5. Tűzoltó beavatkozás

AZ ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE Az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy: *Tűz esetén a szomszédos épületeket, építményeket a gyulladásveszély, a tűz átterjedésének veszélye ne veszélyeztetesse. * * A tűzoltóegységek az épületeket, építményeket akadálytalanul, késedelem nélkül megközelíthessék.

AZ ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSE Az építményeket úgy kell elhelyezni, hogy: *** A tűzoltó gépjárművek hatékony tűzoltási és mentési működése biztosított legyen. ****A környezetükben elegendő és alkalmas szabadterület legyen a kimenekülő személyek számára.

9/2008. ÖTM r. 5. rész I/6. Fejezet - TŰZTÁVOLSÁG Tűztávolság nem értelmezhető azoknál az épületeknél, ahol a tűzoltóság jogszabály alapján nem minősül szakhatóságnak!

9/2008. ÖTM r. 5. rész I/6. Fejezet - TŰZTÁVOLSÁG *Az építmények és a szabadterek egymás közötti viszonylatában, ha a jogszabályok eltérő tűztávolságra vonatkozó követelményeket határoznak meg, a nagyobb tűztávolságot kell figyelembe venni. *Nem kell tűztávolságot tartani olyan két épület között, amelyek közül a magasabb átfedő homlokzat nyílásnélküli tűzfalként kerül kialakításra, illetve létesült.

9/2008. ÖTM r. 5. rész I/6. Fejezet - TŰZTÁVOLSÁG Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a szilárd éghető anyagok szabadtéri tárolási egységeinek tűzszakasz méreteit és egymás közötti tűztávolságát az 1. táblázat szerint kell meghatározni.

9/2008. ÖTM r. 5. rész I/6. Fejezet - TŰZTÁVOLSÁG Szilárd éghető anyag szabadban tárolt egységeinek méreteit, a tárolási egység és az építmény közötti távolságot a 2. táblázat szerint kell meghatározni.

9/2008. ÖTM r. 5. rész I/6. Fejezet - TŰZTÁVOLSÁG Az épületek között szükséges tűztávolságot az alábbi körülmények I. épület építészeti tulajdonságai II. épület tűzvédelmi tulajdonságai III. egyéb körülmények és a 3. és 4. táblázat figyelembevételével kell meghatározni.

És a boldog, szép jövő Építsük együtt! Köszönöm a figyelmet! Mészáros János