SECHURBA Ismertető Energetikailag Fenntartható Közösségek a Történeti Városrészekben A Kultúrától és Történelemtől a Fenntartható Fejlődésig A jövő záloga a múlt megőrzése
SECHURBA Ismertető Tartalom 1. Bevezetés 1 2. Vizsgált területek 2 3. Szabályozás és nemzeti politika 6 3.1 Tervezési jogszabályok 6 3.2 Szabályozás és Fenntarthatóság 10 4. Pénzügyi mechanizmusok 10 4.1 Támogatások 10 4.2 Átvételi tarifák 13 4.3 ESCO-k 15 4.4 Közösségi energiaprojektek 15 4.5 Finanszírozás az Európai Beruházási Banktól 15 4.6 Sikeres finanszírozási mechanizmusok a partnerországokban 16 4.7 Pénzügyi ösztönzők a történelmi területeken 17 5. Energetikai vizsgálati jelentések és javaslatok 18 5.1 Történeti épületek és bioklimatikus jellemzők 19 5.2 Javasolt beavatkozások a történeti épületekben 19 5.3 Energiamegtakarítás a történeti épületekben 21 6. Intelligens energiafelhasználási eszköz 22 7. Közösségi stratégiák 24 7.1 Közösségi részvétel 25 7.2 Pénzügyi támogatás és demonstrációs projektek 25 7.3 A társadalmi és energetikai prioritások összehasonlítása 26 7.4 Energia az épület és a közösség szintjén 26 7.5 Együttműködés 27 8. A közösség elkötelezettsége 28 8.1 Kihívások 28 8.2 A kérdőíves felmérés eredményei 28 9. Pozitív eredmények 31 9.1 A legjobb gyakorlat példái a megújuló energiaforrások alkalmazására 31 9.2 Jól működő kapcsolatok kialakítása 34 9.3 Más közösségek ösztönzése 34 10. A Jövő 35 11. További információk 36 IEE- 07-695 SECHURBA
Bevezetés A szigorú és komplex jogszabályi és városrendezési keretek miatt a történeti épületek és területek gyakran ki vannak zárva a technológiai és fenntarthatósági fejlesztésből. Az Épületek Energiahatékonyságára vonatkozó Európai Irányelvből (2002/91/ EK), valamint az energiahatékonyságra és a megújuló energiára vonatkozó nemzeti irányvonalakból és kötelezettségekből való kizárásuk gyakran visszatartja ezeket a dinamikus fejlődéstől és a technológiai megújulástól. Mindezek ellenére jelentős potenciál rejlik ezeken a területeken és a történeti épületekben az energiamegtakarítási és -előállítási beavatkozások terén. A SECHURBA projektet annak bemutatására dogozták ki, hogy a történeti területek még mindig fontos szerepet játszanak a modern életvitelben, és át lehet úgy alakítani, hogy segítsenek az egyes embereknek és a közösségeknek a széndioxid-kibocsátásuk lecsökkentésében és a fenntarthatóbbá válásban. A projekt kihangsúlyozza az alkalmazható beavatkozások sokféleségét, tiszteletben tartva és megőrizve a kulturális örökséget. A projekt legfontosabb eredményei a következők: az energiatudatos technológiák integrációs korlátainak és akadályainak feltárása az ilyen történelmi közösségekben, energetikai vizsgálatok elvégzése különböző épület-esettanulmányokon és javaslatadás ezen épületek energiafelhasználásának minimum 40%-kal való csökkentésére. A projekt során kifejlesztettek egy szoftveralapú eszközt a döntéshozók segítésére a történeti épületekben alkalmazott beavatkozások és a történeti területeken való változtatások tervezése tekintetében. A helyi közösségekkel együtt sor került a pénzügyi irányvonalak feltárására, valamint a Történelmi Közösségek Klímaváltozási Stratégiája kidolgozására, melyek megmutatták a széndioxid-emisszió csökkentésének módjait ezekben a közösségekben, és amelyeket előterjesztettek a helyi hatóságok elé elfogadásra. A projekt célja volt továbbá erős kapcsolatok létrehozása a fenntarthatóság és kulturális örökség területén dolgozó más szervezetekkel, ez elősegítette a projekt eredményeinek népszerűsítését. A projekt díjat adományoz egy önálló épület, valamint egy közösség számára, amelyeknek a legjobban sikerült a projekt céljait megvalósítani. A jelen dokumentum célja más történelmi területekkel rendelkező közösségeknek ötleteket és támogatást nyújtani annak megértésére, hogy a történelmi területek nem problémának, hanem egy alacsony széndioxidemissziós közösség létrehozására alkalmas megoldás részének tekinthetőek. Az ismertető bemutatja a helyi közösségek megnyerésénél megszerzett tapasztalatokat, valamint kihangsúlyozza az energiahatékonyság és fenntarthatóság javítására adott javaslatokat a különféle vizsgált történeti épületeknél. Az akadályok megértése és azok leküzdése, valamint a lehetőségek feltárása a kulcs a történeti épületek fenntarthatóbbá és értékes vagyonná történő átalakításához. A vizsgálati jelentésekre és a projekt eredményeire vonatkozó részletes információk a következő weboldalon találhatóak: www.sechurba.eu 1
SECHURBA Ismertető 2. Vizsgált területek A projekt kidolgozásában az alábbi térképen feltüntetett 7 partnerország vett részt. Ezek különböző társadalmi-gazdasági közeggel és klímával rendelkező országokat képviselnek: a Dél- Európában található görög fővárostól, Athéntól az Egyesült Királyságban található kis vidéki városig, Shrewsbury-ig, és a Magyarországon található Szentendréig. Bulgária Vizsgált terület: Balcsik Balcsik 12348 lakosú tengerparti város. A város régi, mintegy 2600 éves múlttal rendelkezik. A nyári középhőmérséklet 28 C. A városban több mint 300 bejegyzett műemlék és védelem alatt álló épület van, melyek között 6 múzeum és számos templom található. A legtöbb védett épület üzlet, étterem vagy lakóház. 2.2 ábra: Művészeti galéria, Balcsik 2.1. ábra: A partnerországokat bemutató térkép Vizsgált terület: Várna Várna a Várnai-öböl északi és nyugati partvonalán, valamint a Várnai-tó északkeleti partvonalán fekszik. A város a bolgár Fekete-tengeri part királynője -ként és Bulgária nyári fővárosaként is ismert. 162 bejegyzett műemlék és védelem alatt álló épület található a városban, köztük múzeumok, templomok, közigazgatási épületek, oktatási intézmények és magánházak. 2.3 ábra: Művészeti galéria, Várna 2
Dánia Vizsgált épület: Koppenhága Városháza Koppenhágát a XI. században alapították, kezdetben kis piaci város volt, amely a későbbi években jelentősen megnövekedett. A vizsgált terület épületeit sokoldalú építészeti változatosság jellemzi. Egyes épületek az 1750-es évekből származnak. 1800 után nagyon kevés épület épült, mivel a várost sosem érintették nagy katasztrófák, mint tűzvész, bombázás stb. A vizsgált területen belül széles körben használják a távfűtést, de a megújuló energiákon alapuló technológiák nem terjedtek el. A Városháza 1905-ben épült, Koppenhága Városi Tanácsának, valamint polgármesterének székhelye. 2.4 ábra: A koppenhágai Városháza Görögország Vizsgált terület: Athén Athén Görögország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Athén a világ egyik legrégibb városa, mely mintegy 3400 éves írott történelemmel rendelkezik. A klasszikus idők öröksége még mindig kézzelfogható a városban, melyet sok műemlék és művészeti alkotás képvisel. A város számos római és bizánci alkotást, és kisebb számban az Oszmán Birodalom idejéből megmaradt műemlékeket is őriz. A vizsgált terület az első kerületben található, a Pireaus- Athinas-Ermou főutak között. Az északi részen sok szálloda, üzlet és iroda található, és jelentős számban élnek emigránsok is. A déli részre főleg a kereskedelmi és a turisztikai üzleti élet jellemző, itt éttermek, színházak vannak. Az athéni Városháza is ebben a kerületben helyezkedik el, valamint a Kerameikos régészeti ásatásokat is itt találjuk. 2.5 ábra: Az athéni Városháza 3
SECHURBA Ismertető Magyarország Vizsgált terület: Szentendre Szentendrét a római időkben alapították a Nagy Római Birodalom részeként. A régi városrész megőrizte középkori képét. Sok fennmaradt barokk épület is található itt, melyek közül a legjellegzetesebb a Városháza. A város Budapest után a második legjelentősebb turisztikai célpont, a legtöbb turista egynapos kirándulásra érkezik a fővárosból. A vizsgált területen a műemlékek száma 61 az összes 78 védett épületből. Ezen épületek között lakóházak, múzeumok és üzletek, valamint a Városháza és egy iskola is szerepel. 2.6 ábra: Szentendre városközpontja Olaszország Vizsgált terület: Chieti Chieti majdnem 55 000 lakosú város, az azonos nevű tartomány fővárosa az Abruzzo régióban. A város közel fekszik az Adriai-tenger partjához, valamint a Majella és Gran Sasso hegységekhez, és közel van Közép-Olaszország fő közlekedési hálózatához. A vizsgált terület Chieti Altában van, a város legrégibb részében, amely sok történeti épületet és maradványt foglal magában. A vizsgált területen összesen 9 épület van védetté vagy műemlékké nyilvánítva ezek főleg középületek: a városi bíróság és múzeumok. 2.7 ábra: A San Giustino Katedrális Vizsgált épület: Zena várkastély Zena várkastélya Fiorenzuola és Piacenza között helyezkedik el. 6 műemlék épületet foglal magában, melyek összterülete 4000 m², valamint a hozzátartozó 20.000 m² birtokot. Majdnem minden épület és környező terület megszorításoknak van alávetve történeti és építészeti értékük miatt, és mivel a fő épületet - a kastélyt - sok freskó díszíti. Amellett, hogy a középkor és a reneszánsz öröksége, napjainkban az épített kulturális örökség helyreállítási és fejlesztési kutatásainak és tanulmányainak a referenciahelye. 2.8 ábra: Zena kastély, freskós szalon 4
Spanyolország Vizsgált épület: Capela Xeral das Ánimas, Santiago di Compostela A Capela Xeral das Ánimas Santiago di Compostelaban található La Coruña tartományban, Spanyolország északnyugati részében. Éghajlata tipikusan óceáni, enyhe hőmérséklet és nedves, párás körülmények jellemzik. A Capela Xeral das Ánimas építése az 1784-es években kezdődött. Santiago történelmi belvárosához tartozik, mely hivatalosan is a Világörökség része.. 2.9 ábra: A Capela Xeral das Animas Egyesült Királyság Vizsgált terület: Shrewsbury Shrewsbury Shropshire regionális központja, amely egy elszórt lakosságú vidéki grófság Anglia és Wales határán. A város központját szinte teljesen körbeveszi a Severn folyó kanyarulata. A város, melynek legnagyobb része védett területnek van nyilvánítva, a tartomány örökségét és építészeti stílusát képviseli. Shrewsbury-ben több mint 660 műemlék és XIII. századi történeti városfal található. A vizsgált területen 521 épület műemlék vagy védett, a középkori favázas épületektől Györgykorabeli városi házakig és viktoriánus teraszokig. 2.10 ábra: Jellegzetes shrewsbury-i épületek 5
SECHURBA Ismertető 3. Szabályozás és nemzeti politika A történeti épületek fenntarthatóságának javítása előtt álló legfontosabb akadálynak az azok védelmére megalkotott jogszabályok tekinthetőek. A kulturálistörténelmi örökség védelmével kapcsolatos jogszabályok definíciójuk szerint korlátozzák az ezen épületekben és területeken végrehajtható beavatkozások mértékét. 3.1. Tervezési jogszabályok Ennek a projektnek a legfontosabb eredménye annak a bemutatása, hogy lehetséges a jogszabályi keretek között fenntartható beavatkozásokat végezni. Európában a jogalkotásban meglévő különbségek miatt nincs közös módszertan, amit követni lehetne, azonban minden vizsgált országban a történeti épületek és területek vonatkozásában a jogszabályokban hasonló védelmi szinteket alakítottak ki. A következőkben megadtuk a tervezési jogszabályokra vonatkozó kulcsfontosságú tényezőket partnerországonként a védett épületek és területek vonatkozásában: Bulgária Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai A Kulturális Örökségi Törvény 6. paragrafusa a kulturális műemlékek használatáról és bemutatásáról szabályozza a műemlékek használatát, fenntartását, valamint a látogatóknak való bemutatását figyelembe véve azok tudományos, történeti és művészi értékét. A 11. paragrafus a kulturális műemlékeken elvégzett javítási és konzerválási munkálatok elfogadására vonatkozó rendről a kulturális műemlékeken elvégzett restaurálási és védelmi munkálatok Kulturális Emlékek Nemzeti Intézete általi elfogadásával kapcsolatos kérdéseket szabályozza. A védett területekre vonatkozó jogszabályok A Területrendezési Törvény 17. paragrafusa a lakott területeken kívül lévő műemlékek használati korlátainak és védelmi szabályozásának megállapításáról a lakott területek építészeti határain túl található egyedüli vagy csoportos műemlékek megvédését és beépítését szabályozza, valamint a használat kereteit szabja meg. 6
Dánia Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai Az épületek és a városok környékeinek megőrzéséről és védelméről szóló törvény Az adott épületnek legalább 50 évesnek kell lennie, hogy felkerülhessen a védettségre kijelölt épületek listájára, de kivételes esetben fiatalabb épületek is lehetnek védelemre érdemes épületek, ha különleges értékkel rendelkeznek. Amikor az adott épületet védelemre érdemesnek nyilvánítják, csak a külseje védett, ha azonban műemléknek nyilvánítják, a védelem az épület egészére értendő. A helyi jelentőséggel rendelkező épületekért az önkormányzat, míg a nemzeti jelentőségűekért az Örökségi Iroda felel. Az Örökségi Iroda engedélyére van szükség a védett épületek külső és belső megváltoztatásához, az általános karbantartáson kívül, mint egy kijelző felállítása, vagy egy ablak cseréje. A védelmi értékkel rendelkező épületet nem lehet lebontani, csak a helyi hatóságok speciális engedélyével. Dániában kb. 300 000 házat értékeltek védelemre érdemesnek. A védett területekre vonatkozó jogszabályok A védett épületeken és területeken kívül az önkormányzatnak lehetősége van a rendezési tervbe felvenni a megőrzésre érdemesnek nyilvánított épületeket és területeket, így biztosítva, hogy ezek a jövőben is létezzenek. A rendezési terv egy eszköz, amit egy adott földrajzi területen belül a fejlődés irányítására használnak. Ez lehet szélesebb terület, vagy egy külön ingatlan. A kerületi terv megszabja A terület és az épületek engedélyezett használatát Hol és hogyan végeznek új építkezést Mely épületeket kell megőrizni Hogyan kell használni a nem fejlesztett területeket Görögország Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai A műemlék épületeket a Kultúra és Turizmus Minisztériuma, valamint a Környezetvédelmi, Energiaügyi és Éghajlatváltozási Minisztérium jelöli ki. A műemlék épületekben végzendő munkálatokra a Kultúra és Turizmus Minisztériumától, valamint a Környezetvédelmi, Energiaügyi és Éghajlatváltozási Minisztériumtól és a Régészeti Bizottságtól kell engedélyt kérni. Ugyanez vonatkozik az épület rendeltetésének megváltoztatása esetére is (kivéve a lakóépületeket). A műtárgyak és kulturális örökség védelméről szóló új N.3028/2002 (ΦΕΚ 153/A/28.6.2002) régészeti törvény először állít fel új kritériumokat a kulturális örökségi vagyonon történő beavatkozásokkal kapcsolatban, például a konzerválási beavatkozások minőségellenőrző rendszereinek felállításával. A védett területekre vonatkozó jogszabályok A vizsgált területet régészeti területként határozták meg (a Kultúra és Turizmus Minisztériumában) és Athén történelmi központjának a részeként (A Környezetvédelmi, Energiaügyi és Éghajlatváltozási Minisztériumban). Ennek megfelelően minden felmerülő beavatkozás a két minisztérium speciális jogszabályi előírásai alá tartozik. A terület nagyobb része különleges szabályozás alá tartozik (ΦΕΚ 233 Δ / 9.4.1998), amely meghatározza a követelményeket és megkötéseket a földterület használatát és az épületek építését illetően. A szabadban végzett munkálatok végzésére a meghatározott történeti területen belül a fent említett kormányzati testületek hivatalos engedélyére van szükség. 7
SECHURBA Ismertető Magyarország Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai Az épületekre vonatkozóan a kulturális történelmi örökség két szintjét különböztetik meg: a) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által nyilvántartott épületek b) A helyi önkormányzatok által helyileg védett épületek A műemléképületekkel kapcsolatos összes tervezési munkát a KÖH-nek kell engedélyeznie és ellenőriznie, a beavatkozások pedig a KÖH képviselőinek felügyelete alatt mehetnek végbe. A Hivatal többnyire semmiféle változtatást nem engedélyez, úgy a belső, mint a külső szerkezetben és kinézetben, sőt gyakran meghatározza az építési anyagokat is. A védett területekre vonatkozó jogszabályok A Védett területen lehetőség van a megőrzés körülményeinek meghatározására, mely irányba nyíltabb a jogszabályozás. Az Önkormányzatnak szintén jogában áll meghatározni a helyi védett épületeket és területeket, amelyekre speciális jogszabályokat hozhatnak. Olaszország Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai Olaszországban a vezetés 4 szintjén - állam, régiók, tartományok és önkormányzatok oszlanak meg a felelősségek a kultúra területén. Nemzeti szinten a kulturális szektorban az adminisztratív munkát 4 minisztérium látja el. A kulturális történelmi örökség az Örökségi Minisztérium és a Kulturális tevékenységek Minisztériuma felelőssége alá tartozik. A védett területekre vonatkozó jogszabályok Az Örökségi Minisztérium munkáját 2 tanácsadó testület segíti széleskörű képviselettel: az Örökségi és Tájképi Legfelsőbb Tanács és az Előadóművészetek Consulta -ja. A perifériás miniszteri struktúrát 20 régióból 17 ben a Kultúrális Javak és Tájképek Regionális Igazgatóságai - amelyek csak az örökségi kérdésekben felelősek, - és a helyi szuperintendánsok képviselik. 8
Spanyolország Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai A Történelmi Örökség Törvénye szabályozza jelenleg a kulturális örökség védelmét Spanyolországban. Az alkotmány lehetővé teszi, hogy az autonóm közösségek saját regionális törvényeket hozzanak ebben a témában. (Az Alkotmánybíróság szerint a kulturális ingatlanok az egész ország nemzeti örökségének a része, ezért a kormányzás két szintje együtt kell működjön). Mégis a közösségek többsége saját törvényhozást vezetett be: Baszkföld (7/1990 tv.); Kasztília - La Mancha (4/1990 tv.); Andalúzia (1/1991 tv.); Katalónia (9/1993 tv.); Galícia (8/1995 tv.); Valencia közössége (4/1998 tv.); Madrid (10/1998 tv.); Baleárszigetek (12/1998 tv.); Kanári-szigetek (4/1999 tv.); Extremadura (2/1999 tv.); Aragon (3/1999 tv.); Asztúria (1/2001 tv.); és Kasztília Leon (12/2002 tv.). A védett területekre vonatkozó jogszabályok A régiók és az önkormányzatok megosztják a felelősséget a kultúra területén is a városfejlesztési jogszabályok kidolgozásával. Az e törvényekből alkotott védelmi rendszer az adminisztratív intézkedések (tilalmak, megőrzési rendeletek stb.) és ösztönzések kombinációján alapul (pl. a kulturális 1%, amely támogatja a konzerválás költségét az összes közmunka költségének egy százalékával). Egyesült Királyság Az épületek és műemlékek örökségvédelmi jogszabályai A műemlék épületeket az Államtitkár jelöli ki, de bárki pályázhat egy épület nyilvántartásba vételére, bár általában ezt a helyi hatóságok teszik. Egy műemlék épület olyan szerkezet, amit hivatalosan is különleges építészeti és történeti értékűnek határoznak meg. A regisztrálás több foka létezik a megőrzést igénylő tárgy tulajdonságaitól függően. Nagyjából minden 1700 előtt épült és a legtöbb 1840 előtt épült épületet magában foglal. Az 1840 és 1939 között épülteket abban az esetben választják ki, ha jelentős építészek munkái, vagy ha magas színvonalúak és különösen figyelemre méltóak. Minden külső és belső munkához, amelyek a városrendezési hatóságok megítélése szerint egy nyilvántartott épület jellegét befolyásolnák, műemlék épületi engedélyre van szükség. Az I., vagy II. osztályba besorolt nyilvántartott épületeken végzendő munkák jóváhagyásához az Angol Örökséggel (English Heritage) kell konzultálni. A templomok egyházi kivétel tárgyát képezik és ezért nem szükséges műemlék épületi engedélyt kérni rájuk, de pl. napelemek felszereléséhez engedélyre van szükség a városfejlesztési törvény és az egyházi bíráskodás törvényével megegyezően, ideértve az Egyházmegyei Tanácsadó Testülettel való egyeztetést is (DAC). A védett területekre vonatkozó jogszabályok A Konzervációs Területek kijelölése lehetővé teszi a helyi hatóságoknak azon területek megvédését, amelyeket helyi szinten jelentősnek tekintenek. Hivatkozhatnak a 4 (2) paragrafus iránymutatásaira, amely további megkötéseket ad a területen a fejlesztési engedély kiadására. Konzervációs Területi Engedélyt kell kérni a területen nyilvántartott és nem nyilvántartott épületeken végzendő különféle tevékenységekhez. Ezek olyan munkákat foglalnak magukban, amelyek befolyásolhatják a terület jellegét és megjelenését, mint például ajtók és ablakok cseréje, tetőtér-bővítés, tetőablakok és tetővilágítók beépítése, külső burkolás és a tetővonal megváltoztatása, valamint az épületek bontása. 9
SECHURBA Ismertető 3.2 Szabályozás és fenntarthatóság A 2009-ben az EPBD-ben (az épületek energiajellemzőinek európai direktívája) bekövetkezett változások továbbra is kizárják a történeti városrészeket és műemlékeket a fenntartható beavatkozások kötelező keretéből; ennek ellenére maximális célokat tűztek ki az energiahatékonyságra az építési szektorban, és a vizsgált területeken nagyszámú középület van műemléknek vagy történeti jelentőségűnek nyilvánítva, növelve ezen a területen a jogalkotási kezdeményezések támogatásának és az ismeretek gazdagításának a szükségességét. A történeti épületek energiatanúsítványával és az energiajellemzőinek számítási eljárásával kapcsolatban minden jövőbeli megközelítésnek el kell fogadnia a számítási módszerek bizonyos engedményeinek a szükségességét, amelyek figyelembe veszik ezen épületek sajátos jellemzőit, amelyek nagymértékben befolyásolják azok energetikai tulajdonságait, mint például a nagy belmagasság, a hőtehetetlenség, a természetes belső nyereségek és a történeti épületek térbeosztása. Az Egyesült Királyságban a nemrég közzétett tervezési iránymutatás (PPS5-2010) a fenntarthatóságra teszi a nagyobb hangsúlyt, és amikor kérelmekre kerül sor a védett épületekben vagy területeken való változtatáshoz, a helyi hatóságoknak kedvezőbben kell tekinteniük az olyan beavatkozásokra, amelyek nettó általános környezetvédelmi nyereséghez vezetnek. Az 5. Tervezéspolitikai Nyilatkozat elismeri a történeti vagyont, mint a nemzeti örökség fontos részét, és hogy azok folytonos használata biztosítva legyen a jövőben is, meg kell őrizni azokat és fel kell újítani, hogy megfeleljenek a jövő elvárásainak. A kormány ösztönzi a helyi hatóságokat a klímaváltozás okozta hatások csökkentésére és az ahhoz való alkalmazkodásra, törekedvén a történeti vagyon változtatására és újbóli felhasználásukra a széndioxid-kibocsátás lecsökkentésének és a fenntartható fejlődés biztosításának érdekében. A helyi hatóságoknak segíteni kell a történeti épületek tulajdonosait olyan alkalmas megoldások megtalálására, amelyek mérséklik a klímaváltozást, ugyanakkor védik az épület történelmi jelentőségét. Az energiahatékonysággal kapcsolatban Balcsik Önkormányzata elfogadta az Energiahatékonyság 2010 2011 Programot (49. Jegyzőkönyv 609. határozata /2010.05.28.) amelyben a történeti jelentőségű önkormányzati épületek különleges helyzetben vannak, és külön kezelik azokat. 4. Pénzügyi mechanizmusok A fenntartható technológiák történeti épületekbe való integrációjának másik fő akadálya a finanszírozás. Gyakran az ilyen épületekhez ajánlott anyagok drágábbak a szabványos anyagoknál, ami a finanszírozást még fontosabbá teszi. Ezért nagy jelentősége volt a támogatási lehetőségek vizsgálatának minden országban. Különböző lehetőségek vannak a RES (Megújuló energiaforrások) és RUE (Ésszerű Energiafelhasználás) finanszírozására a történeti épületekben. Ezek például a következők: támogatások, átvételi tarifák, ESCO-k, a közösségek megosztási terve és az Európai Befektetési Bank általi finanszírozás. Néhányat közülük az alábbiakban részleteztünk. 4.1 Támogatások A SECHURBA partnerországaiban lehetőségek nyíltak a RES és a RUE finanszírozására. A finanszírozás 25 módját lehetett megállapítani. Elfogadjuk, hogy ez nem egy végleges lista, és hogy a jelenlegi gazdasági helyzet gyakori változtatásokra kényszerít (néhány program már befejeződött a projekt kezdete óta, így az alábbi táblázatban nem szerepelnek), de ezek a pénzügyi sémák széles skáláját adják, amelyeket ki lehet vagy lehetett használni a fenntartható beavatkozások finanszírozására a történeti (és nem történeti) épületekben. Az áttekintett finanszírozási lehetőségek nagy részben a lakóházakra vonatkoznak (42%), míg a középületek finanszírozása elég csekély (12%). 10
4.1. ábra: Régió/nemzet szerinti bontás 4.2 ábra: Finanszírozás szektoronként Nemzeti 80% Regionális 8% Magán 4% Helyi 8% Mint a fenti diagramból látszik, a források nagyrészt nemzeti szinten vannak. Amikor regionális szintűek, a pénzügyi támogatások gyakran az európai strukturális alapokkal vannak összekapcsolva. Dániában a finanszírozás nagy részét magánalapok vállalják. Léteznek olyan támogatások is, amelyek az Állami Szerencsejáték Programjával vannak kapcsolatban (Egyesült Királyság). Néhány pályázati támogatás nagyon specifikus és csak az energiahatékonyságra összpontosít, pl. a kazánok cseréje nagyon sikeres az Egyesült Királyságban és Dániában. Szigetelési támogatások, mint a CERT (széndioxidkibocsátás csökkentési célja) által támogatott programok az Egyesült Királyságban üreges falak és tetőterek szigetelésére ajánlanak megfizethető megoldásokat, viszont korlátozott lehetőségeket nyújt a tömör falak szigetelésére, vagy a természetes anyagok felhasználására. Az Egyesült Királyságban egy másik hátráltató tényező az ÁFA felszámítása a már meglévő ingatlanok felújítása esetén, miközben ez nem érinti az újonnan épült ingatlanokat. Lakossági 42% Regionális Középület 12% Kereskedelmi 4% Lakossági és Kereskedelmi 42% Nagyon kevés célzott támogatás van a kulturális örökséggel kapcsolatosan, és a meglévők is főleg restaurálással és javításokkal kapcsolatosak, nem pedig a fenntarthatóság javításával, vagy a széndioxid-kibocsátás csökkentésével. Görögországban például további ösztönzők vannak a műemlékekkel kapcsolatos beavatkozásokra, még abban az esetben is, ha azok nem az energetikai témára fókuszálnak. A műemlék épületekre kereskedelmi vagy lakóépületekre egyaránt léteznek pénzügyi ösztönzők nemzeti szinten a Környezeti, Energiaügyi és Éghajlatváltozási Minisztérium finanszírozásával a nemzeti és regionális programokon keresztül. Ezek pénzügyi és adminisztratív ösztönzők. A pénzügyiek a nyilvántartott épületekre szabott kölcsönökből, épületegyütthatók transzferéből, adókedvezményekből stb. állnak. (www.minenv.gr/5/56/g5610.html) A 4.3 ábra a következő oldalon a RES és RUE finanszírozás létező formáit foglalja össze a pályázáshoz szükséges információkat tartalmazó weboldalak linkjeivel együtt. 11
SECHURBA Ismertető 4.3. ábra: A jelenlegi fenntartható energia-beavatkozásokkal kapcsolatos, partnerországokban található támogatási sémák táblázata Állam Tárgy Elnevezés Forrás Mechanizmus Olaszország Olaszország RES és RUE RES és RUE Detrazione IRPEF Fesr Program Nemzeti Regionális UK RUE Melegfront Nemzeti UK UK Görögország RUE RUE RUE Shropshire melegen tartása Pályázatok imaházak felújítására Exoikonomo kat' oikon Vagyoni támogatás Vagyoni támogatás Vagyoni támogatás Épület fajtája Lakóépület Lakó és kereskedelmi épületek Nemzeti Támogatás Lakóépületek Nemzeti Nemzeti Görögország RUE Exoikonomo Nemzeti Görögország Bulgária Bulgária Dánia Dánia Dánia RES és RUE RES és RUE RES és RUE RES és RUE RUE RES és RUE Energiamegtakarítás Középületekben Energia hatékonyság bolgár frontja Operatív program Regionális fejlesztés Kialakított környezet Kulturális Örökség Központja Magánfinanszírozás Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Nemzeti Magán Spanyolország RES Real Decreto Nemzeti Magyarország Magyarország RES és RUE RES és RUE Zöld Beruhàzàsi Program KEOP (Környezet és Energia Operatív Program) 1-5 pályázatok Nemzeti Regionális Vagyoni támogatás Vagyoni támogatás Vagyoni támogatás Vagyoni támogatás Vagyoni támogatás Vagyoni támogatás Vagyoni támogatás Támogatás Vagyoni támogatás Vagyoni támogatás Vagyoni támogatás Vagyoni támogatás Link http://efficienzaenergetica. acs.enea.it http://fesr.regione.emiliaromagna.it Határidő 2012 2013 Lakóépületek www.warmfront.co.uk Folyamatos www.keepshropshirewarm. org Folyamatos Kereskedelmi www.hlf.org.uk Folyamatos Lakóépületek Középület Középület Lakó és kereskedelmi épületek Lakó és kereskedelmi épületek Lakó és kereskedelmi épületek Lakó és kereskedelmi épületek Lakó és kereskedelmi épületek www.ypeka.gr/ Default.aspx?tabid=526 www.ypan.gr/c_announce/ 45_5395_cms.htm www.epperaa.gr www.bgeef.com www.bgregio.eu www.energinet.dk www.kulturarv.dk www.byfo.dk 2011-2013 2011-2013 2011. Márciusban Indul Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos Folyamatos Lakóépületek www.mviv.es 2012 Lakóépületek www.energiakozpont.hu Folyamatos Lakóépületek www.energiakozpont.hu Folyamatos Magyarország RUE Társasház Felύjítàsi Program Helyi Vagyoni támogatás Lakóépületek www.budapest.hu Évente főleg tavasszal 12
4.2 Átvételi tarifák A megújuló energiák finanszírozásának másik módja a nemzeti átvételi tarifák rendszerén keresztül lehetséges. A tarifával a megújuló energia előállatójának fizetnek a saját előállított elektromos energiájáért, valamint kiegészítő támogatást kap kwh-nként a többletenergia országos hálózatba való betáplálásáért. A tarifa szintje a különböző országokban széles skálán mozog. Az alábbiakban egy a PV rendszer után történő fizetésen alapuló összehasonlítás található, mivel ez a legelterjedtebb technológia a villamos áram előállítására a városi területeken. Dánia Egy magánfogyasztó PV tarifája 0,5 DKK (0,06 ) egy kwh-ra maximum 6 kwp teljesítményű rendszer esetén, ami kb. 40 m²-nek felel meg. Annak ellenére, hogy viszonylag alacsony a tarifa, a PV panelek beépítése rentábilis a legtöbb háztartásban, mivel kb. 1,9 DKK-t (0,25 ) takarítanak meg kwh nként az energiaszolgáltatók által megszabott árból azáltal, hogy saját villamos energiát állítanak elő. Egyesült Királyság Az Egyesült Királyság kormánya 2010 áprilisában igen magas szintű ösztönző tarifát vezetett be Európa legtöbb országához képest - 41p/kWh (0,48 ) kis PV rendszer esetén. Az alábbi táblázat bemutatja a legfontosabb lakossági tarifákat: Technológia Napenergiás ektromosság (PV) Napenergiás elektromosság (PV) Szigetüzemű PV Méret 4 kw (felújítás) 4 kw (új építkezés) Tarifa szintje ( /kwh) Tarifa időtartama (évek) 0,48 25 0,42 25 0,34 25 * Az Euro árfolyama 2011.01.05-én Az Egyesült Királyságban a tarifák bevezetése óta hatalmas az érdeklődés a nagy napenergia-parkok kialakítására akár 40 hektáros méretekig is. Ösztönző, hogy az ár felújítás esetén magasabb, mint új építésnél. 4.4. ábra Az átvételi tarifák magyarázata Olaszország Az átvételi tarifák 36 és 49 cent/kwh között változnak a PV berendezés méretétől és az építészeti integráltság fokától függően. 2011. január 1-jétől az árak az alábbiak szerint alakulnak: Teljesítmény 2010.12.31 és 2011.04.30. között beszerelt rendszerek PV épületeken A B C Egyébtelepek 2011.04.30. és 2011.08.31. között beszerelt rendszerek PV épületeken Egyébtelepek 2011.08.31. és 2011.12.31. között beszerelt rendszerek PV épületeken Egyébtelepek (kwp) /kwh /kwh /kwh 1 P 3 0,402 0,362 0,391 0,347 0,380 0,333 3 < P 20 0,377 0,339 0,360 0,322 0,342 0,304 20 < P 200 0,358 0,321 0,341 0,303 0,323 0,285 200 < P 1000 0,355 0,314 0,335 0,309 0,314 0,266 1000 < P 5000 0,351 0,313 0,327 0,289 0,302 0,264 P > 5000 0,333 0,297 0,311 0,275 0,287 0,251 * Az Euro árfolyama 2011.01.05-én Mint látható, a támogatás mértékének csökkenése figyelhető meg a napelemeknél, amit az Új Energiaszámla 2011-13 közölt. 2011-ben három különböző tarifa lesz 6%-os csökkentéssel minden négyhónapos periódusban, amit évi 6%-os csökkentés fog követni 2012-ben és 2013-ban. 13