KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS 2014/2015. tanév

KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA PÁLYAKÖVETÉS 2014/2015. tanév

Tartalomjegyzék Előszó... 3 Módszertan... 3 Részletes kiértékelés... 4 A végzett hallgatók (2014, 2012, 2010) elemzése... 6 A KJF saját kérdései... 35

Előszó A KJF 2010 óta végez DPR kutatásokat. A diplomás pályakövetéses vizsgálat célja, hogy a végzett hallgatók visszajelzései alapján javítsuk az oktatás minőségét, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően aktualizáljuk, fejlesszük képzési kínálatunkat, programjainkat, valamint hallgatói szolgáltatásainkat. A 2015-ös felmérés időpontja az előző évek gyakorlatának megfelelően központilag került meghatározásra. Az intézmények számára követelmény volt a teljes aktív hallgatói kör (beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan, az alap és mesterképzések hallgatóit) megkeresése. A végzettek esetében a 2010-ben, 2012-ben, illetve 2014 ben abszolutóriumot szerzettek teljes körének megkeresése (beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap és mesterképzések végzettjeit) is kötelező volt. A kutatás menete A hallgatói címlista kiépítése A Kodolányi János Főiskola hallgatóinak adatait 2000 óta a Neptun-rendszerben tartja nyilván. Első lépésként ezért az alap populáció összes eleme elérhetőségének összegyűjtése történt meg a Neptun-rendszerből, egyszerű szűrés segítségével. Következő lépésként annak ellenőrzése történt meg, hogy teljes-e a címlista, abból a szempontból, hogy mindenki elérhető-e az e-mail segítségével. Végzett hallgatók esetében a hallgatók által a záróvizsgán kitöltött hozzájáruló nyilatkozat adatsorát használtuk. A mátrix a következő kvóta-adatokat tartalmazza: név, nem, Neptun-kód, szak, tagozat, finanszírozási forma, lakcím (irányítószám, település, utca házszám), telefon, e-mail-cím, diploma megszerzésének dátuma Módszertan A felmérés során önkitöltős kérdőívet használtunk. A kérdőívek kidolgozásában az Educatio Khtvel szorosan együttműködő EvaSys felméréskészítő rendszert üzemeltető csapat (VSL Kft.) volt nagy segítségünkre. A TÁMOP pályázat keretében ők együtt kidolgoztak két kérdőívet, amelyet ajánlásul bocsátottak a felsőoktatást végző intézmények, egyetemek, főiskolák rendelkezésére. Az EvaSys rendszer nemcsak a kérdőívek webes megjelenítésében nyújt segítséget, hanem elsősorban magát a lekérdezést bonyolítja le; kezdve a hallgatókhoz/válaszadókhoz intézett felkérő levéltől, az e-mail címek alapján történő szétküldésen és többszöri figyelmeztető üzeneten át az adatok összegyűjtéséig, valamint egyszerűbb statisztikák elkészítéséig. A felmérésbe két célcsoportot vontunk be. Külön kérdéssor irányult a végzett és a jelenleg aktív hallgatóinkra, az eredményeket is külön-külön értékeltük a két célcsoport válaszai alapján. A célcsoportoknak megfelelően két kérdőívet használtunk - kisebb módosításokkal- a végzett, és az aktív hallgatók lekérdezésére. A Végzett és Hallgatói kérdőívek a mellékletben megtekinthetők. A hallgatókhoz e-mail-ben juttattuk el a felkérést, amelyben szerepelt egy belépési kód, hogy felcsatlakozhassanak a kérdőívek kitöltését felügyelő szerverre. Természetesen anonim módon szolgáltatta mindenki az adatokat, a kódokat véletlenszerűen generálta a rendszer, az utólagos beazonosításra nem volt lehetőség. Kérdéseink témakörei a személyi, a tanulmányi és a munkahelyi információkra vonatkoztak. Nemcsak a végzettek körében volt értelmezhető a munkahely vizsgálata, az aktív hallgatók jelentős része is dolgozik a tanulmányai mellett. Rákérdeztünk többek között olyan területekre, hogy rendelkezik-e munkahellyel, mi a munkakör, beosztás, kapcsolódik-e a végzettséghez, elégedett-e a körülményekkel. Az aktív hallgatók esetében a tanulmányokon túl többek között annak esélyét kérdeztük, hogy talál-e a végzettségének megfelelő munkát, hol, milyen formában szeretne elhelyezkedni, a későbbiekben folytatná-e tanulmányait.

Az elemzés során több esetben összevonásokat alkalmaztunk, hogy áttekinthetők legyenek a magyarázó táblázatok. A kiértékelés során a válaszadói létszámadatokat (fő) és a megoszlásokat (%) tüntettük fel. Az egyszerűség kedvéért a százalékos értékeket egészre kerekítettük, és ha valamilyen értékre 0 adódott, a cellát üresen hagytuk. A kereszttáblákban, ahol egyszerre több ismérv szerinti vizsgálatot alkalmaztunk, az együttes értékektől, az átlagoktól való legalább 10 százalékpontos eltérést tekintettük szignifikánsnak. Részletes kiértékelés A végzett hallgatók (2014, 2012, 2010) elemzése Mintavétel A Kodolányi János Főiskolán 2007. óta zajlik diplomás pályakövetéses vizsgálat, amelynek célja, hogy a végzett hallgatók visszajelzései alapján javítsuk az oktatás minőségét, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelően aktualizáljuk, fejlesszük képzési kínálatunkat, programjainkat, valamint hallgatói szolgáltatásainkat. 2015 tavaszán a következő csoportokat kerestük meg az alap- (BA, BSc), és mesterképzésben (MA, MSc) részt vevő hallgatók közül: Végzettek 2014, 2012, 2010-ben Aktívak a 2015 tavaszi félévben Az alábbi táblázat összefoglalja a lekérdezés fontos statisztikai jellemzőit: Létszám (fő) (BA/BSc, MA/MSc) Elérési arány (fő / %) Válaszadási arány (v.a.) (fő / %) Végzett 2014-ben 686 fő 567 fő / 82,65 % 145 fő / 25,57 % Végzett 2012-ben 1124 fő 902 fő / 80,25 % 157 fő / 17,41 % Végzett 2010-ben 939 fő 677 fő / 72,10 % 119 fő / 17,58 % Végzettek Együtt 2749 fő 2146 fő / 78,06% 421 fő / 19,62 % Aktív (2015 tavasz) 1807 fő 1807 fő / 100 % 302 fő / 16,71 % Aktív, Végzett Együtt 4556 fő 3953 fő / 86,76 % 723 fő / 18,29 % (A jövőben van lehetőség a Felsőoktatási szakképzésben, illetve a Szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók megkeresésére is, de ez nem kötelező.) Az Evasys program segítségével az elektronikus lekérdezés ütemezése: Felhívás DPR kérdőív előtt 1 héttel Felmérés kezdete 2015. április 25. vége 2015. május 15. Emlékeztetők 2 hetente összesen 3 db

Jelmagyarázat Kérdésszöveg

Végzettek hallgatók (2014, 2012, 2010-ben) válaszainak elemzése (421 fő / 19,62 % v.a.) 1. Az elvégzett képzés kezdete, jellemzői 1.1. Az intézmény melyik karán végzett? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több karon is végzett, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!) 1.2. Milyen szakon végzett ebben az intézményben? Kérjük, válasszon az alábbi listából! (Ha az adott évben több szakon is végzett, arra gondoljon, amelyet fontosabbnak, főszakjának tart!) A válaszadók több mint egyharmada turizmus-vendéglátás; gazdálkodási és menedzsment BA/BSc szakon végzett. Számottevő az andragógia és a kommunikáció és médiatudomány BA/BSc volt hallgatók jelenléte a felmérésben. A tanári (2 félév, inkluzív nevelés tanára) MA/MSc, valamint a nemzetközi kapcsolatok BA/BSc hallgatói mutatnak még 10 százalékhoz közelítő arányt. 1.3. Milyen tagozaton végzett ebben az intézményben, ezen a szakon? A végzettek csaknem azonos arányban (40,6%; 40,1%) szereztek diplomát nappali vagy levelező tagozaton. Számottevő a távoktatásban végzettek aránya is, az esti tagozaton végzettek aránya elenyésző.

1.4. Milyen finanszírozási formában tanult Ön ebben az intézményben, ebben a képzésben? A hallgatók közel háromnegyede költségtérítéses finanszírozás mellett folytatta tanulmányait; negyedük részesült állami támogatásban a vizsgált időszakban a válaszadók közül, illetve néhányan több finanszírozási formában is. 1.5. Átlagosan milyen eredménnyel (osztályzattal) végezte el Ön ezt a szakot? A végzettek fele jó eredményről számolt be. Ettől nem marad el jelentősen a jeles, kiváló eredményt elérők aránya; a közepes nem jellemző; az elégséges minimális. 1.6. Az ebben az intézményben, ezen a szakon végzett többi diák tanulmányi eredményéhez képest az Ön tanulmányi eredménye jobb, vagy rosszabb volt? A válaszadók csaknem fele (47,2 %) úgy ítélte meg, hasonló teljesítményt nyújtott, mint társai. Jelentős azok aránya (41 %), akik úgy vélik, valamivel az átlag fölé emelkedtek. Majdnem tíz százalék (9,1 %) pedig úgy érzi, kimagaslóan teljesített. Kudarc élménynek szinte semmi nyoma.

1.7. A szak megkezdése után összesen hány félév alatt jutott el az abszolutóriumig? Kérjük, csak az abszolutórium megszerzéséig tartó aktív, lezárt félévek számát tüntesse fel! 415 válasz alapján, 99 %-os válaszadási arány (v.a.) A jellemző a 6 félév, azaz a hallgatók többsége tudta tartani a lépést a követelményekkel. A 7 illetve 2 félévre részben illetve egészében magyarázat a képzés időtartama. 1.8. Az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte? A diploma megszerzése jelentős létszámú válaszadó, 42,6% esetében elhúzódott az abszolutórium után. 1.8.1. Az abszolutórium után hány hónappal szerezte meg a diplomát? A diplomaszerzés kitolódására a 7-12 hónap a legjellemzőbb (10,7% %), azonban rendkívül magas (74,6%) azok aránya, akik még nem szerezték meg diplomájukat.

1.8.2. Mi (volt) a késedelem oka? A legfőbb akadály 82,7 % esetében a nyelvvizsga hiánya. A 17,3 % egyéb ok például pénzügyi, családi, egészségi állapot, külföldön tartózkodás lehet vélhetően. 1.8.3. Kilépett-e a munkaerőpiacra diploma nélkül, csak abszolutóriummal? A válaszadóktól kapott adatok azt mutatják, közel egyharmaduk diploma nélkül is kilép és boldogul a munkaerő-piacon az oklevél kézhez vétele nélkül, illetve közel kétharmaduk már akkor is dolgozott. Ez több kérdést is felvethet: például mennyit ér a munkáltatók szemében a diploma, vagy mennyire fontos, hogy milyen vizsgákat tett le sikeresen a hallgató. 1.8.4. Érzi/érezte-e a diploma hiányát a munkaerőpiaci érvényesülésben? A válaszadók többségének (51,1 %) probléma a diploma hiánya, de csak csekély mértékben. Több mint negyedrészüknek (27%) semmilyen gondot nem okoz a munkaerő-piacon. Azonban 21,9 % érzi ezt komoly akadálynak. 1.9. Az Ön tudomása szerint működik-e alumni/öregdiák szervezet az intézményben? Az alumni/öregdiák szervezet működését a válaszadók 48,1%-a gondolja valósnak, 51,9% nem, vagy nem tud róla. 1.9.1. Tagja-e Ön az intézmény alumni/öregdiák szervezetének? Az alumni/öregdiák szervezeti tagság a válaszadók között alacsony, 3,6 %. 1.10. Tanulmányai alatt igénybe vett-e diákhitelt? A válaszadók egyötöde vett csak fel diákhitelt.

2. Egyéb felsőfokú tanulmányok 2.1. Rendelkezett-e felsőfokú végzettséggel a megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdésekor? A válaszadók többsége (67,9 %) nem rendelkezett korábban megszerzett felsőfokú végzettséggel, de jelentős számú hallgató a válaszolók 32,1 százaléka már szerzett valamilyen oklevelet, mielőtt a KJF-en folytatta tovább tanulmányait. 2.1.1. Milyen szakon szerezte? Leggyakoribb említések: 135 fő válasz alapján (igen válasz), 32,1 %-a a válaszadóknak gyógypedagógia (5 fő) intézményi kommunikátor (5 fő) reklám-marketing (4 fő) 2.1.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? A korábban felsőfokú végzettséget szerzők többnyire felsőfokú szakképzést (30,6 %) vagy főiskolai hagyományos képzést (57,5 %) jelöltek meg előző képzési formaként. 2.2. A megkeresés alapjául szolgáló képzés megkezdése óta (közben, vagy utána) szerzett-e egyéb felsőfokú végzettséget? A 15 % igen azt mutatja, hogy viszonylag sok válaszadó vállalkozott arra, hogy több intézményben, formában képezze magát; ez az adat jó képességű hallgatókra utal, akik a KJF-el álltak kapcsolatban. 2.2.1. Milyen szakon szerezte? Leggyakoribb említések: 63 fő válasz alapján (igen válasz), 15 %-a a válaszadóknak gyógypedagógia (5 fő) intézményi kommunikátor (5 fő) reklám-marketing (4 fő)

2.2.2. Ezt milyen képzési formában szerezte? A leggyakrabban választott képzési formák a válaszadók körében a MA/MSc (41 %), a felsőfokú szakképzés (24,6 %), a BA/BSc (11,5 %) és a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés (11,5 %). 2.3. Részt vesz-e jelenleg felsőfokú képzésben? A válaszadók többsége (86,7 %) a lekérdezéskor nem vett részt felsőfokú képzésben. 2.3.1. Milyen szakon? Leggyakoribb említések: 55 fő válasz alapján (igen válasz), 13 %-a a válaszadóknak pedagógus szakvizsga (6 fő) nemzetközi tanulmányok (4 fő) kommunikáció-média (4 fő) 2.3.2. Ezt milyen szintű képzésben végzi? A felsőfokú képzésben részt vevők főként az MA/MSc (43,6 %), a szakirányú továbbképzés, rezidensképzés (16,4%) és a BA/BSc (14,5 %) területén aktívak.

2.4. Szeretne továbbtanulni az elkövetkező 2-3 évben az alábbi képzések valamelyikén? 2.4.1. Felsőoktatási szakképzés A felsőoktatási szakképzés iránt mutattak a válaszadók érdeklődést, de ezt csak 6,2 % képzeli el a KJF-en, 10,9 % más felsőoktatási intézményben szeretné. 2.4.2. Alapképzés (BA/BSc) Az alapképzés iránt mutattak a válaszadók érdeklődést, de ezt 4,6 % képzeli el a KJF-en, 8,3 % más felsőoktatási intézményben szeretné. 2.4.3. Mesterképzés (MA/MSc) A mesterképzés a válaszadók csaknem egyharmadát érdekli, ezt 12,6 % képzeli el a KJF-en, 18,5 % más felsőoktatási intézményben. 2.4.4. Szakirányú továbbképzés, rezidensképzés A szakirányú továbbképzés, rezidensképzés iránt mutattak a válaszadók érdeklődést, 6,3 % képzeli el a KJFen, 6,6 % más felsőoktatási intézményben szeretné. 2.4.5. Doktori (PhD, DLA) képzés A doktori képzésre tömeges igényt nem jeleztek a válaszadók, de akik szeretnének tovább tanulni, kevesebben tennék ezt a KJF-en (2,9 %), mint akik más intézményt választanának (7 %).

Egységes, osztatlan képzés/osztatlan mesterképzés (pl. jogász, orvosképzés) Az egységes, osztatlan képzés/osztatlan mesterképzés iránti igény elenyésző a válaszadók között. 2.5. Milyen szintű nyelvtudása van az alábbi idegen nyelvekből? (1 = nem ismeri, 5 = nagyon jól ismeri) 2.5.1. angol nyelvből 2.5.2. német nyelvből 2.5.3. francia nyelvből 2.5.4. olasz nyelvből 2.5.5. spanyol nyelvből 2.5.6. orosz nyelvből

Alábbi grafikon még szemléletesebben veti össze a nyelvtudást: Az angol nyelv a közepesnél ismertebb, a német nyelvben is mutatkozik járatosság, a többi ismertsége csekély. Külföldi tanulmányok 2.6. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú tanulmányai alatt, a végzettség megszerzése előtt tanult-e hosszabb-rövidebb ideig külföldön? A válaszolók kevesebb, mint10 százaléka tanult korábban külföldön. A következő kérdésekre (2.6.1. 2.6.5.) ennek megfelelően nagyon kevés válasz érkezett (28-34 válasz)! 2.6.1. Összesen hány alkalommal tanult külföldön legalább egy szemesztert? A pozitív választ adók 79,4%-a egyszer próbálkozott, 8,8% többször is részt vett egy szemeszter teljesítésében.

2.6.2. Összesen hány alkalommal tanult külföldön kevesebb, mint egy szemesztert? A válaszadók közel kétharmada nem tanult külföldön kevesebbet, mint egy szemesztert, a többiek egyhárom alkalommal. 2.6.3. Összeadva hány hónapot tanult összesen külföldön? (csak felsőfokú tanulmányok) 34 fő válaszolt, 8 %-os v.a. A külföldi felsőfokú tanulmányok időtartamára az 5-6 hónap jellemző. 2.6.4. Milyen finanszírozással tanult ekkor külföldön? Kérjük, az összes igénybe vett finanszírozást jelölje meg! Kérjük, csak a felsőfokú tanulmányok időszakára gondoljon! A külföldi tanulmányok finanszírozásában a Tempus/Erasmus ösztöndíj (55,9 %) és a saját/családi finanszírozás (38,2 %) látszik meghatározónak; az egyéb pályázatok, ösztöndíjak, külföldi munkavállalás kevésbé jelentős források.

2.6.5. Milyen országokban folytatott felsőfokú tanulmányokat? Leggyakoribb említések: 34 fő válaszolt, 8 %-os v.a. Ausztria (4 fő) Belgium (3 fő) Németország (3 fő) Törökország (3 fő) Szakmai gyakorlat 2.7. A kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai alatt részt vett-e a tanulmányok részét képező kötelező szakmai gyakorlaton? A válaszadók többsége (80,1 %) részt vett tanulmányai alatt a kötelező szakmai gyakorlaton. 2.7.1. Gyakorlati helyén a későbbiekben alkalmazták-e? A gyakorlati helyek alkalmazási hajlandósága a válaszadókra vetítve 41,6 %-os, tehát a hallgatók jelentős része munkához is jutott a szakmai gyakorlat megfelelő teljesítésével. 2.8. Végzettsége megszerzése előtt (felsőfokú tanulmányai közben vagy azelőtt): 2.8.1. végzett-e tanulmányaihoz kapcsolódó (szakmai) munkát? A válaszadók kétharmada tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a választott szakterületen. 2.8.2. végzett-e nem szakmai munkát? A válaszadók több mint fele (61,7 %) tanulmányai közben vagy korábban, kipróbálta magát a munka világában. Jelentős részük (38,3) %) azonban nem szerzett ilyen tapasztalatot. 2.8.3. dolgozott-e külföldön? A külföldi munkát megtapasztaltak aránya a válaszadók között 12,2%.

2.8.4. végzett-e szakmai gyakorlatot külföldön? A külföldi szakmai gyakorlat nem gyakori, de a válaszadók 6,5%-a megtette. 3. Átmenet a felsőoktatásból a munka világába 3.1. Ön a kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú képzése során jellemzően minek tekintette magát inkább? A hallgatók több mint fele (60,9 %) elsősorban főfoglalkozású dolgozónak tekintette magát; a többiek (39,1 %) inkább főfoglalkozású diáknak. 3.2. Az abszolutórium megszerzésekor rendelkezett Ön főállású munkaviszonnyal, (szolgálati jogviszonnyal)? Jelentős azon válaszadók száma (61 %), akik munkaviszonnyal (szolgálati jogviszonnyal) rendelkeztek az abszolutórium megszerzésekor. 3.2.1. Hogyan jutott Ön ehhez a munkához? A munkához jutás leghatékonyabb eszközének a személyes kapcsolatok (24,9 %) tűnnek. Ez a tényező része lehet az álláshirdetésre jelentkezés (23,3 %) és a korábbi munkakapcsolat (18,3 %) sikerességének is. Hatékony (19,8%) az önéletrajz elküldése.

3.2.2. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok feleltek meg a legjobban ennek a munkának? A válaszadók határozott többsége szerint (63,8 %) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban. 3.2.3. Önnek ez a munkaviszonya Jellemzően az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyt részesítették előnyben a válaszadók, 94,9 % így dolgozott. 3.3. Az abszolutórium megszerzése után közvetlenül keresett-e munkát? Az abszolutóriumot megszerzők több mint fele (56,8%) nem szorult rá, hogy munkát keressen; sokaknak (28,9 %) ekkor jött el a nagy lehetőség, és azonnal éltek is vele. 3.3.1. A munkakeresés során összesen kb. hány munkáltatónál próbálkozott/jelentkezett állásért? (Kapcsolatfelvételnek számítanak pl. az elküldött önéletrajzok, megvalósult interjúk, hirdetésekre történő jelentkezés.) A válaszok száma 1 db és 500 db (!!!, nem biztos, hogy releváns) munkakeresés között szóródnak. Leggyakoribb említések: (121 fő válaszolt, 29 % v.a.) 50 db munkakeresés (17 fő) 1 db munkakeresés (15 fő) 100 db munkakeresés (11 fő) 10 db munkakeresés (10 fő) Átlag: 46 db munkakeresés

3.3.2. A munkakeresés során összesen kb. hányszor hívták be állásinterjúra, vagy vették fel Önnel valamilyen más formában a kapcsolatot a munkaadók? Leggyakoribb említések: (121 fő válaszolt, 29 % v.a.) 3 db munkakeresés (21 fő) 1 db munkakeresés (21 fő) 5 db munkakeresés (18 fő) 2 db munkakeresés (17 fő) Átlag: 5 db munkakeresés Az átlagokat összevetve, a megkereséseknek csupán 11 %-ára reagáltak a munkáltatók! 3.3.3. Az abszolutórium megszerzése után talált-e munkát? Az abszolutórium birtokában sikeres elhelyezkedésről számoltak be a válaszadók: egy hónapnál rövidebb idő alatt 26,4%, keresés után 57 % talált munkát tehát használható, piacképes tudást szereztek. 3.3.3.1. Abszolutórium után összesen hány hónapig kereste első munkáját? Leggyakoribb említések: (67 fő válaszolt, 16 % v.a.) 3 hónapig (12 fő) 2 hónapig (11 fő) 5 hónapig (10 fő) 6 hónapig (9 fő) Átlag: 6 hónapig 3.3.4. Hogyan jutott az abszolutórium utáni első munkájához? Válaszadóink esetében a leghatékonyabb eszközzé az álláshirdetésre jelentkezés vált (33,7 %). Nagy jelentőséggel bírtak a személyes ismeretségek is (28,7 %). A gyakorlati helyek (6,9 %) kevésbé adtak támaszt, viszont a munkáltatóhoz bejelentkezés viszonylag hatékony (15,8%).

3.3.6. Önnek ez a munkaviszonya Jellemzően az állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyt részesítették előnyben a válaszadók (68,3 %), de jelentős arányban (29,7 %) egyeztek bele határozott idejű szerződésbe. 4. Munkaerő-piaci életút 4.1. Ennek a végzettségnek a megszerzése óta összesen hány főállású munkahelye, munkaviszonya volt Önnek a jelenlegivel együtt? Ha az abszolutórium megszerzésekor már dolgozott, kérjük, azt is számítsa bele! A válaszadók legtöbbje (56,2 %) az abszolutórium megszerzésekor illetve azt követően első munkahelyénél tartott munkaerő-piaci életútján, de nem jelentéktelen a második (21,1 %) és a harmadik (9,6 %) helyen boldogulni próbálók száma sem. 4.2.Ennek a végzettségnek a megszerzése óta volt-e munkanélküli? Kérjük, hogy a hivatalosan nem regisztrált,ám munka nélkül, állás keresésével töltött időszakra is gondoljon! A válaszadók jelentős része (27,4 %) rövidebb-hosszabb ideig megtapasztalta a munkanélküliséget. 4.2.1. Összesen hány ilyen (munkanélküli) időszak volt? A válaszok 1 és 5 munkanélküli időszak között szóródnak. Leggyakoribb említések: (114 fő válaszolt, 27 % v.a.) 1 munkanélküli időszak (71 fő) 2 munkanélküli időszak (34 fő) Átlag: 1,5 munkanélküli időszak

4.2.2. Összesen hány hónapig volt munkanélküli? A válaszok 1 és 36 hónap (3 év!) között szóródnak. Leggyakoribb említések: (113 fő válaszolt, 27 % v.a.) 5 hónapig (15 fő) 3 hónapig (13 fő) 10 hónapig (12 fő) Átlag: 9 hónapig 4.2.3. Volt ezek közt regisztrált munkanélküli időszak? A válaszadók nagyobb része (67,8 %) volt regisztrált munkanélküli is. 4.3. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően tanult-e hosszabbrövidebb ideig külföldön? A külföldön történő továbbtanulás nem jellemző, de 3,1 %-a a válaszadóknak részt vett benne. 4.4. A kérdőív alapjául szolgáló felsőfokú végzettség megszerzését követően dolgozott-e hosszabbrövidebb ideig külföldön? (Kérjük, az esetleg jelenleg zajló külföldi munkavégzésére is gondoljon!) A külföldi munkavállalási kedv a válaszok alapján érezhető; 10,9 % szánta rá magát végzettsége birtokában, hogy más országban próbálkozzon. 4.4.1. Összesen hány alkalommal dolgozott külföldön? A válaszok 1 és 20 alkalom között szóródnak. Leggyakoribb említések: (43 fő válaszolt, 10 % v.a.) 1 alkalommal (25 fő) 2 alkalommal (6 fő) 3 alkalommal (6 fő) Átlag: 2,3 alkalommal

4.4.2. Összesen hány hónapot dolgozott külföldön a képzettség megszerzését követően? A válaszok 1 és 60 hónap között szóródnak. Leggyakoribb említések: (44 fő válaszolt, 10 % v.a.) 36 hónap (6 fő) 3 hónap (4 fő) 6 hónap (3 fő) Átlag: 21 hónap 4.4.3. Milyen országokban dolgozott? Leggyakoribb említések: (44 fő válaszolt, 10 % v.a.) U.K. (9 fő) Ausztria (8 fő) Németország (7 fő) USA (6 fő) Hollandia (3 fő) 4.4.4. Ez a munka/ezek a munkák kapcsolódtak-e a felsőfokú végzettségéhez? Az adatokból látszik, hogy a munka közel minden második esetben (47,8 %) csak részben, vagy egyáltalán nem (30,4%) kapcsolódott a felsőfokú végzettséghez. Csak a mintában szereplők 21,7 %-a nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben. 4.5. Tervez-e (további) külföldi munkavállalást az elkövetkező 5 évben? A válaszadók egynegyede készül külföldi munkavállalásra, a többség vagy nem, vagy bizonytalan. 5. Jelenlegi munkaerő-piaci helyzet 5.1. Mi az Ön jelenlegi fő munkaerő-piaci státusza? Kérjük, a leginkább jellemzőt jelölje meg! A válaszadók túlnyomó többsége (80,3 %) alkalmazott. A gyesen lévők aránya (5,7 %) és a munkanélküliek, nappali tagozaton tanulók (3,8 %) képeznek még említendő kisebb csoportokat.

5.1.1. Milyen beosztásban dolgozik? A dolgozók legtöbbje (43 %) beosztott diplomás. A különböző szintű vezetők együttesen teszik ki a válaszadók egyharmadát, 24,6 % százalék pedig diplomához nem kötött foglalkozást végez. 5.1.4.1. Hány hónapja munkanélküli? A válaszok 1 és 24 hónap között szóródnak. Leggyakoribb említések: (16 fő válaszolt, 4 % v.a.) 3 hónapja (3 fő) 8 hónapja (3 fő) Átlag: 6,6 hónapja 5.1.4.2. Keres-e munkát? A kis létszámú mintából 93,8 % keres munkát. 5.1.6. Rendelkezik-e főállású munkahellyel? A kis létszámú mintából a válaszadók háromnegyede rendelkezik főállású munkahellyel. 5.2. Munkaerő-piaci részvétel A válaszadók túlnyomó többsége (88,3 %) dolgozott a felmérés időpontjában. Az alábbiakban a jelenlegi fő munkaviszonyával kapcsolatos kérdéseket teszünk fel. Kérjük, ha több dolgot is csinál, akkor válassza ki, hogy melyiket tekinti a fő foglalkozásának, és a következőkben erre a tevékenységére és munkahelyére vonatkozó válaszokat adja meg!

5.3. Az Ön fő munkaviszonya A válaszadók döntően állandó jellegű és határozatlan idejű munkaviszonyban dolgoztak (90 %). 7,3 % vállalkozott határozott idejű szerződésre, a megbízás jellegű munka csekély arányú (2,7 %). 5.4. Ön A válaszadók bő egyharmada köthető a közszférához, többségük (59 %) más helyen dolgozik. 5.6. Hány alkalmazottja/beosztottja van? A válaszadók jelentős többségének (74,9 %) nincs alárendeltje, 9,5 % dolgozik tíz vagy több, 15,7 % kevesebb, mint tíz beosztottal. 5.7. Milyen mértékben használja jelenlegi munkájában a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányai során a elsajátított tudását, megszerzett készségeket? Osztályozzon 1-től 5-ig! A válaszadók csak részben hasznosítják munkájuk során a megszerzett tudást, készségeket. 5.8. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felelnek meg a legjobban ennek a munkának? A válaszadók többsége szerint (60,1 %) végzett munkájukhoz a saját és a kapcsolódó szakterületeken végzett tanulmányok felelnek meg legjobban.

5.9. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi munkájának? A válaszadók többsége (50,7 %) azt gondolja, munkájához a főiskolai diploma/ba/bsc képzettség a megfelelő, 25,3 % úgy ítéli meg, munkája nem igényel felsőfokú végzettséget, 22,4% szerint egyetemi/ma/msc végzettség kell. 5.11. Az Ön munkahelye A válaszadók nagyobb része (54,5 %) magántulajdonú munkahelyen dolgozik. Jelentős részük (40,9%) állami vagy önkormányzati területen, ritkán (4,6 %) vegyes tulajdonviszonyok mellett. 5.12. Az Ön munkahelye A munkahely tulajdonlását illetően a teljesen magyar vezet 68,5 %-kal, a tisztán külföldi negyedét teszi ki a válaszadók munkahelyeinek. A részben magyar tulajdonú jogállás nem meghatározó (7,7 %). 5.13. Megközelítőleg hány fő dolgozik az Ön cégénél? Kérjük, a teljes legnagyobb munkavállalói létszámot jelölje meg, több telephellyel rendelkező cég esetén pl. az anyavállalat összesített létszámát! A válaszadók fele (23,9+26,1 %) közepes (10-249 fős), vagy nagy létszámú (legalább 1000 fős) cégeknél (24,5%) dolgozik. Az önfoglalkoztatás ritka (3 %).

5.14. Kérjük, az alábbi listából válassza ki munkahelye ágazatát! A legtöbb válaszadó az oktatás (26,2 %), feldolgozóipar, kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, kommunikáció, közigazgatás (7,6%) ágazatban dolgozik. 9,7 % sorolta magát az egyéb kategóriába. 5.15. Kérjük, tüntesse fel munkahelye települését! (Azét a települését, ahol munkavégzésének többsége zajlik!) Ön külföldön (nem Magyarországon) dolgozik? A válaszadók tájékoztatása szerint minden tizedikük elsősorban külföldön végzi a munkáját. 5.16.1. Mennyi volt az előző hónapban / az utolsó olyan hónapban, amikor jellemző, normál fizetést kapott, a főállásból származó havi nettó (adózás utáni) keresete? (Kérjük, az összeget ezer forintban adja meg! Amennyiben az összeg 999 ezer forint feletti, kérjük, 999-et tüntessen fel!)

NETTÓ, Ezer Ft/hónap! NETTÓ KERESET főállású munkából 336 válasz (80%-os válaszolási arány, a 20%-os teljes válaszadási arányon belül) minimuma NETTÓ KERESET (Ezer Ft/hónap) 0 (!!! nem releváns) maximuma 999 átlaga 199 szórása 149 módusza 200 mediánja 162 ferdeségi mutatója 2,7 A 421 kitöltőből 336 fő adta meg a keresetére vonatkozó adatot, ez 80 százalékos válaszolási aránynak felel meg (megbízható információ a válaszadókra), de tegyük hozzá, hogy a teljes válaszadási arány csak 20 %-os (421 fő a 2146 elért végzettből). A 336 válaszból (80%-os válaszolási arány) a havi nettó kereset értékek 0 és 999 ezer forint között szóródnak. Az átlagos havi nettó kereset 199 ezer Ft, melytől az egyes keresetek 149 ezer Ft-tal térnek el átlagosan. A nagy szórás azt jelzi, hogy az átlag nem jellemzi jól az adatokat, nagyok a szélsőségek. A legtöbb válaszadó havi 200 ezer Ft-os nettó keresettel rendelkezik, a keresetek fele 162 ezer Ft alatti, míg a másik fele efölötti érték. A keresetek eloszlása erős baloldali aszimmetriát mutat, azaz jellemzőbbek az alacsonyabb keresetek. Az előbbi 336 válaszból (76%-os válaszolási arány) az irreálisan szélsőséges adatokat levéve, tisztább kép rajzolódik ki a nettó keresetek alakulásáról.

A megmaradó 319 reálisabb válaszból (80%-os válaszolási arány) havi nettó kereset értékek 25 és 825 ezer forint között szóródnak. Az átlagos havi nettó kereset 197 ezer Ft (kicsivel alacsonyabb, mint az összes válasz alapján, amit az előbb elemeztünk), melytől az egyes keresetek 118 ezer Ft-tal térnek el átlagosan. A nagy szórás azt jelzi, hogy az átlag nem jellemzi jól az adatokat, nagyok a szélsőségek (még ebben a tisztított esetben is). A legtöbb válaszadó havi 200 ezer Ft-os nettó keresettel rendelkezik, a keresetek fele 167 ezer Ft alatti, míg a másik fele efölötti érték. A keresetek eloszlása erős baloldali aszimmetriát mutat, azaz jellemzőbbek az alacsonyabb keresetek. TISZTÍTOTT NETTÓ KERESET főállású munkából 319 válasz (76%-os válaszolási arány, a 20%-os teljes válaszadási arányon belül) TISZTÍTOTT NETTÓ KERESET (Ezer Ft/hónap) minimuma 25 maximuma 825 átlaga 197 szórása 118 módusza 200 mediánja 167 ferdeségi mutatója 2,0

5.16.2. Hány munkaórát dolgozott főállásában az előző héten? Ha ez nem egy szokásos hét volt, akkor az utolsó szokásos héten hány munkaórát dolgozott a főállású munkahelyén? A válaszadók többsége (64,3 %) a legáltalánosabb 40, vagy annál több, 50 órát dolgozott. 5.17. Van-e Önnek mellékállása, másodállása? A válaszadók közül minden tizedik (12,2 %) próbálkozik bevallottan kiegészíteni más munkával jövedelmét. 5.17.1. Véleménye szerint milyen szakterületen végzett tanulmányok felnek meg a legjobban ennek a munkának? A saját és a kapcsolódó szakterületek a meghatározók (55,6%). 5.17.2. Véleménye szerint milyen szintű képzettség felel meg legjobban jelenlegi mellékállású munkájának? 44,4 % szerint kell a főiskolai/ba/bsc végzettség vagy az egyetemi diploma/ma/msc, de 17,8 %-nak erre nincs szüksége mellékállású munkájához. 5.17.3. Másodállásából / mellékállásából mennyi havi nettó keresete származott az előző hónapban? Ha az előző hónap ebből a szempontból nem tekinthető normál keresetű hónapnak, kérjük a legutóbbi normál keresetű hónapra jellemző havi nettó keresetét adja meg!

NETTÓ, Ezer Ft/hónap! NETTÓ KERESET másod / mellékállásból Ezer Ft/hónap 42 válasz (10%-os válaszolási arány, a 20%-os teljes válaszadási arányon belül) minimuma 0 (!, nem releváns) maximuma 999 átlaga 92 szórása 170 módusza 50 mediánja 50 ferdeségi mutatója 4,2 A 421 kitöltőből 42 fő adta meg a mellékkeresetére vonatkozó adatot, ez 10 százalékos válaszolási aránynak felel meg, tegyük hozzá, a teljes válaszadási arány csak 20 %-os (421 fő a 2146 végzettből). Vagy valóban kevesek rendelkeznek másodállással, vagy a nagyon kicsi válaszadási arány miatt nem általánosíthatók az eredmények a teljes végzett populációra. A 42 válaszból (10%-os válaszolási arány) a havi nettó mellékkereset értékek 0 és 999 ezer forint között szóródnak. Az átlagos havi melléknettó kereset 92 ezer Ft, melytől az egyes adatok 170 ezer Ft-tal térnek el átlagosan. A nagy szórás azt jelzi, hogy az átlag nem jellemzi jól az adatokat, nagyok a szélsőségek. A legtöbb válaszadó havi 50 ezer Ft-os nettó mellékkeresettel rendelkezik, az értékek fele 50 ezer Ft alatti, míg a másik fele efölötti érték. A mellékkeresetek eloszlása erős baloldali aszimmetriát mutat, azaz jellemzőbbek az alacsonyabb keresetek. Tisztított NETTÓ KERESET másod / mellékállásból 35 válasz (8%-os válaszolási arány, a 20%-os teljes válaszadási arányon belül) Tisztított NETTÓ KERESET (Ezer Ft/hónap) minimuma 10 maximuma 500 átlaga 81 szórása 96 módusza 50 mediánja 50 ferdeségi mutatója 3,0 Az előbbi 42 válaszból (10%-os válaszolási arány) az irreálisan szélsőséges adatokat levéve, tisztább kép rajzolódik ki a nettó mellékkeresetek alakulásáról. A megmaradó 35 reálisabb válaszból (88%-os válaszolási arány) havi nettó kereset értékek 10 és 500 ezer forint között szóródnak. Az átlagos havi nettó mellékkereset 81 ezer Ft (alacsonyabb, mint az összes válasz alapján, amit az előbb elemeztünk), melytől az egyes keresetek 96 ezer Ft-tal térnek el átlagosan. A nagy szórás azt jelzi, hogy az átlag nem jellemzi jól az adatokat, nagyok a szélsőségek (még ebben a tisztított esetben is). A legtöbb válaszadó havi 50 ezer Ft-os nettó mellékkeresettel rendelkezik, az adatok fele 50 ezer Ft alatti, míg a másik fele efölötti érték. A keresetek eloszlása erős baloldali aszimmetriát mutat, azaz jellemzőbbek az alacsonyabb keresetek.

6.1. Főállású munkával való elégedettség 6.1.1. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka szakmai, tartalmi része szempontjából? 6.1.2. Mennyire elégedett főállású munkájával a szakmai előmenetel, karrierépítés szempontjából? 6.1.3. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka presztízse, társadalmi megbecsültsége szempontjából? 6.1.4. Mennyire elégedett főállású munkájával a jövedelem és juttatások szempontjából?

6.1.5. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka személyi körülményei szempontjából? 6.1.6. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka tárgyi körülményei szempontjából? 6.1.7. Mennyire elégedett főállású munkájával a munka összességét tekintve? Az iménti átlagokat az alábbi grafikon segítségével még szemléletesebben hasonlíthatjuk össze. Legkevésbé a jövedelemmel, leginkább a munka tartalmi részével vannak megelégedve a válaszadók. 7. Személyes adatok 7.1. Az Ön neme? A válaszadó nők aránya (80 %) magasan meghaladja a férfiakét (20 %).

7.2. Melyik évben született Ön? 406 válasz, 96 %-os válaszadási arány A válaszadók körét döntő részben az 1986-91 között született korosztály adja. 7.3. Mi az Ön hivatalos családi állapota? A válaszadók nagyobb része házas (37,7 %) vagy tartós kapcsolatban él (26,7 %), de magas az egyedülállók (30,1 %) és az elváltak (5 %) együttes aránya is. 7.4. Van-e 18 év alatti gyermeke? fő % Van 111 26,4 Érvény Nincs 309 73,4 es Együtt 420 99,8 Hiányz ó 1 0,2 Mindösszesen 421 100,0 A 18 éven aluli gyermekek száma 1 vagy 2 gyermek a családokban, jellemzőbb a 2 gyermek. Az átlagos 18 év alatti gyermekszám 1,74 gyermek.

7.5. Milyen településen lakott Ön 14 éves korában? Ez a település külföldön (nem Magyarországon) van? 14 éves korában kevés válaszadó (4,1 %) lakott külföldi településen. 7.6. Milyen településen él Ön jelenleg? (Arra a településre gondoljon, ahol ténylegesen, életvitelszerűen él!) Ez a település külföldön (nem Magyarországon) van? A felmérés idején már majdnem minden tizedik válaszadó (8,9 %) élt külföldön. 7.7. Milyen típusú középiskolai osztályban szerzett érettségit? Az érettségi megszerzése döntően a hagyományos iskolaszerkezetben történt; 49,4 % gimnázium, 36 % szakközépiskola arányban. 7.8. Mi volt az Ön édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége akkor, amikor Ön 14 éves volt? A középiskolás korba lépés idején legtöbb válaszadó (27 %) édesapja szakmunkás végzettségű volt. Jelentős a szakközépiskolát, technikumot végzett apák száma is (26,6 %). Ha összeadjuk az értelmiségi indíttatást sugalló számokat (gimnázium 7,2%, főiskola 14,1 %, egyetem 14,1 %), a hallgatók több mint egyharmadát fedi le.

7.10. Összességében hogyan ítéli meg családja anyagi helyzetét akkor, amikor Ön 14 éves volt? A válaszadók fele (47,1 %) úgy emlékezik vissza, hogy átlagos körülmények között éltek. Ennél valamivel jobb helyzetről számolt be egynegyedük (25,1 %); a szélsőségesen jó vagy rossz minősítés nem jellemző. 7.11. Van-e a családjában az Önéhez hasonló szakterületen végzettséget szerzett, e szakterületen dolgozó családtag? Kérjük, ne a végzettség szintjére, hanem az esetleges szakmai kapcsolódásra gondoljon! Kérjük, a szülői és nagyszülői körre gondoljon! Látható, hogy a válaszadók nagy többségénél (82,6 %) nem játszottak meghatározó szerepet a családi hagyományok a szakterület kiválasztásakor. 8. A KJF saját kérdései 8.1. Jó elméleti alapokat adó tárgyaink voltak. 8.2. Jó gyakorlati alapokat adó tárgyaink voltak. 8.3. A szaktárgyak oktatása magas színvonalú volt. 8.4. Az órák rendszeresen megtartásra kerültek, óraelmaradás nem volt jellemző.

8.5. A tantárgyak biztosították a főiskolai követelményeknek megfelelő szintű ismereteket. 8.6. A tantárgyak ismeretanyaga összhangban állt gyakorlati alkalmazhatóságukkal. 8.7. A képzés sokszínűsége sok lehetőséget biztosított a későbbi szakmai érvényesüléshez. 8.8. Az elméletben tanultak a gyakorlatban alkalmazhatók. 8.9. A diploma megszerzését követően el tudtam helyezkedni: A végzett választ adók egyharmada (33,5 %) gyorsan el tudott helyezkedni. Magas azok aránya (13,2%), akik egy év után vagy egyáltalán nem; a megkérdezettek közel fele (42 %) pedig nem nyilatkozott. 8.10. Diplomámnak és végzettségemnek megfelelő munkakörben tudtam elhelyezkedni. 8.11. Munkakörömmel, beosztásommal elégedett vagyok.

8.12. A szakon a szakma elismert szakemberei tanítottak. 8.13. Az oktatók rendszeresen publikálnak, részt vesznek a szakmai közéletben. 8.14. A tanárok meggyőző, naprakész szakmai ismeretekkel rendelkeztek. 8.15. Az oktatók jó pedagógiai érzékkel, jóindulattal, türelemmel viszonyultak a hallgatókhoz. 8.16. A számonkérés követelményeit pontosan meghatározták, számonkérésnél objektívak, korrektek voltak. 8.17. Diplomám sokszínű tudást közvetít. 8.18. Diplomám jól hasznosítható tudást közvetít. 8.19. Diplomám keresett a hazai munkaerőpiacon.

8.20. Diplomám a további szakosodáshoz, továbbtanuláshoz jó alapot biztosít. 8.21. A diplomám mögötti tudás a külföldi elvárásokhoz rugalmasan alakítható. 8.22. A főiskolán megszerzett képességeim és ismereteim alkalmassá tesznek a szakterületemhez kapcsolódó külföldi munkavégzésre. 8.23. Részt venne-e a Kodolányi által szervezett öregdiák (Alumni) eseményeken? 8.24. A Facebook.com közösségi portál Kodolányis csoportjában regisztrálná-e magát? A regisztráció lehetősége a végzettek közel felét (49,8 %) érdekli, egyharmaduk (35 %) nyilatkozott elutasítóan. A bizonytalanok aránya 15,3 %. 8.25. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy támogassa egykori főiskoláját állásajánlatok, illetve gyakorlati helyek felkínálásával? 8.26. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy támogassa egykori főiskoláját személyes tanácsadással?

8.27. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy támogassa a főiskola aktív hallgatóinak ösztöndíj alapját? A válaszok azt tükrözik, hogy a végzettek jelentős része támogatná egykori főiskoláját állásajánlatok, gyakorlati helyek felkínálásával, vagy személyes tanácsadással, és magas a bizonytalanok aránya is, míg az elutasítóké alacsonyabb. Anyagi támogatásra viszont csak kevesen vállalkoznának. Az iménti zárt kérdésekre adott válaszok összehasonlítása grafikusan az 1-5-ös skálán:

A válaszok azt tükrözik, hogy rendkívül magas az oktatói kar elismertsége, tudásukat, a hallgatókhoz való viszonyulásukat, a pontos óratartást, a korrekt számonkérést nagyra értékelik a válaszadók. A tantárgyak tartalmának gyakorlati alkalmazhatósága kapcsán azonban merültek fel kétségek. A végzettségnek megfelelő elhelyezkedés sem zökkenőmentes, de a többség elégedett munkakörével, beosztásával. A diploma használhatóságát vegyesen ítélik meg a válaszadók. A KJF nyitott kérdéseire kapott válaszok összegezve: 8.28. Mely tantárgyak ismeretanyaga hoz a legtöbb gyakorlati hasznot munkája során? Kérjük, írja le! A jellemző válaszok: A fordítás magyarról angolra és angolról magyarra tantárgyak során rengeteg ötletet, segítséget kaptunk arra, hogyan lehet hatékonyan lefordítani a szövegeket. Ezt a tudást a munkám során is nagyon jól tudom hasznosítani. A gyakorlatban semelyik, az oktatás színvonala miatt. A képzésen jelen lévő összes tantárgyat tudom hasznosítani a munkavégzésem során. A végzettségemnél legjobban a szakmai tárgyak hoznak gyakorlati hasznot. Ezen belül is a gyakorlati órák. Jelenlegi munkámnál a következő tárgyakat tudom hasznosítani: kommunikációs tréning, gazdasági matematika, etikett és protokoll, andragógia, felnőtt nevelés, társadalmi ismeretek, kommunikáció, közgazdasági és jogi alapismeretek. Az összes tantárgyamat ide sorolnám, elvégre jó alapot adtak a diploma megszerzéséhez, illetve a munkaerőpiacon való elhelyezkedésemben. Elméleti tárgyakat tanultunk csak, a munkaerőpiacon nem tudományos, hanem gyakorlati kompetenciákat várnak el a munkáltatók. Gazdasági matematika 1-2, számvitel, statisztika, vezetői controlling, minőségmenedzsment, gasztronómia, Vendéglátás, szállodaszervezés és gazdálkodás, mikro és makroökonómia, pénzügyi alaptan, jogi ismeretek, nemzetközi gazdaságtan, szállodai értékesítés, és menedzsment. Igazából egyik sem, mert nem volt gyakorlatias az oktatás. Minden tantárgyból tudok hasznosítani részeket. Pszichológia, vállalkozói alapismeretek. Vendéglátás ás szállodaismeret alapjai. 8.29. Kérjük, írja le, milyen ismeretek hiányát érzi a munkavégzés során? Leggyakoribb említések: (245 fő válaszolt, 58 % v.a.) nyelvek (13 fő) Részletesen: 8.29. Kérjük, írja le, milyen ismeretek hiányát érzi a munkavégzés során? A jellemző válaszok egymásnak részben ellentmondóak, és a gyakorlati ismeretek körül körvonalazódik a fő probléma: A főiskola által koordinált gyakorlat hiányzott. Naprakész gyakorlati ismeretek hiánya. A gyakorlatra épülő ismeretanyag teljes hiánya. A képzés során összesen két alkalommal fordult elő, hogy szóban, angol nyelven kellett vizsgáznunk. Az órákon sem volt mindenkinek lehetősége a megszólalásra. A mostani munkavégzésem során nem érzem ismeretek hiányát. A nyelvismeret hiánya. A számítógéppel készült zenei programok ismeretének hiánya a leggázabb.

Általános gyakorlati ismeretek, idegennyelvű oktatás angol, gyakorlatok, naprakész információk, excel magas szinten. Átfogóbb számítástechnikai ismeretek (grafikai programok). Az itt szerzett ismeretek többségét be tudtam építeni a mindennapi munkámba, az iskola sajátosságainak megfelelően. Az elméleti ismeretek pedig a látókörömet, attitűdjeimet formálta. Több intézményi jó gyakorlat megismerése terén éreztem hiányosságot. Főiskolai diplomához illő alaptudást adott, utána a Corvinusra jártam és nagyon érezhető volt az a különbség, hogy itt a KJF-en szakemberek tanítottak, míg a Corvinusra állandóan hiteltelen PhD hallgatókat küldtek be órákat tartani. Nekem sokat adott a főiskola. Gyakorlati ismeretek, de azokat megkaptam az MA képzésen. Nem érzem hiányát. Rengeteg elméleti tudást, viszont sokkal kevesebb gyakorlati lehetőséget kaptunk. 8.30. Képzések fejlesztésére vonatkozóan lenne-e javaslata? Kérjük, röviden fejtse ki! A jellemző válaszok elsősorban a gyakorlati ismeretek körül fogalmazódtak, de többen felvetették a mesterképzés bővítését is: A gyakorlati képzésre kellene sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni, andragógia végzettséggel nagyon fontos, hogy legyen gyakorlati ismeret. Az elméleti órákon a tanárok tartsanak többször interaktív órákat, ne csak száraz ismereteket adjak le, azokat könyvből is el lehet sajátítani. A gyakorlatok számának növelése, hogy a hallgatók betekintést kapjanak a tanult szakma különböző területeibe. A képzés túl könnyű a konkurenciához képest, az ismeretanyag elmarad más hasonló főiskoláétól, de a tanárok kiválóak. A képzések adminisztratív oldalát tartom szükségesnek megerősíteni, mivel többször is problémám adódott a tanulmányaim során a tanulmányok nyilvántartása, a problémák kezelése, illetve a hallgatók személyes tájékoztatása területén. A munkaerő piaci igényekhez igazodó szakok indítása, a "töltelék" szakok leépítése. A műszaki végzettséget biztosító képzésekkel sok új diákot lehetne az intézménybe csábítani. A vállalkozási és a költségvetési gazdálkodás egyre inkább közelít egymáshoz, ezt a tananyagok felépítésében jobban érzékeltetném. Az abszolutórium megszerzése óta (2012) várok arra, hogy a KJF-en legyen Kommunikáció és Médiatudomány mesterképzés, mert nem szeretnék másik intézményben továbbtanulni. Sajnos ezidáig ez nem valósult meg. Szorgalmaznám az említett mesterképzés mielőbbi elindítását. legyen andragógiára épülő MA képzés. Nagyobb hangsúlyt fektetnék a gyakorlati képzésre. Nyelvtanítás szükséges lenne az adott szakhoz igazítva. 8.31. Kérjük, írja le, milyen továbbképzéseken venne részt szívesen a főiskolán! A hallgatók jelentős része nem készül további tanulásra. Idegen nyelvekkel összefüggő képzésekre látszik igény. 8.32. Milyen témákat tartana fontosnak - melyek hozhatnának meg a várt eredményt - ahhoz, hogy a Alma Mater és a volt Hallgatók kapcsolata fennmaradjon? Sok tanácstalan válasz érkezett, de mellettük konkrét javaslatok is: Pályázati lehetőségek egykori KJF-en végzett hallgatóknak - Esetleges munkalehetőség a Főiskolán belül és / vagy referencia az oktatóktól. A kapcsolat alapja, hogy érezhetően megtérüljön a munkaerőpiacon a diplomába fektetett pénz és idő, enélkül a volt hallgatók csak pazarlásnak fogják fel az egyetemi éveket.

A különböző szakterületekhez kapcsolódó szakmai továbbképzések, új ismeretek, újdonságok, publikációk, rendezvények. Álláskeresésben/elhelyezkedésben való segítség a hallgatóknak. Az oktatók és az intézmény dolgozói olyan közvetlen, baráti légkört teremtettek, hogy okvetlenül téma megjelölését sem tartanám fontosnak, szívesen találkoznék volt oktatóimmal és diáktársaimmal kötetlen beszélgetés/összejövetel okán is. Bármi ami a szabadegyetemi kurzusokon előfordult (pl: pártrendszerek, ember, és gyermekismeret, roma gyerekek az iskolapadban, stb. ) ezeken szívesen részt vennék ha nyitottak lennének. Néhány tantárgy óráira is szívesen beülnék hallgatni, ha lenne lehetőség. Jól működő, mindenre kiterjedő tájékoztatásokat kapok -email formában-, még mindig az intézménytől. Ez a tevékenység elősegíti a kapcsolat fennmaradását, éppen ezért tervezem a további szakirányú képzés elvégzését a Kodolányi János Főiskolán.