E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. június 29-i ülésére Tárgy: A távhőszolgáltatásról szóló 16/2008.(IX.30.) rendelet módosítása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: rendelet-tervezet Szavazás módja: minősített többség Az előterjesztés elkészítésében részt vett: Dalkia Energia Zrt., Városüzemeltetési Osztály Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága; Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Láttam:... dr. Árpásy Tamás jegyző

Tisztelt Képviselő-testület! Zirc város területén a távhőszolgáltatás díjalkalmazás feltételeit, a díjak mértéket a 16/2008.(IX.30.) rendelet szabályozza (Továbbiakban: Rendelet). A Rendelet értelmében az Önkormányzat az alapdíj aktualizálását évente egyszer, minden év július 1-jétől végzi el. 2009. július 01-jétől a Szolgáltató, az alapdíj módosítását kéri. A távhő szolgáltató Dalkia Energia Zrt. megküldte a 341/G/1999. számú Zirc Városi Fűtőmű I. és II. üzemeltetési szerződésben (Továbbiakban: Üzemeltetési szerződés), illetve a Rendeletben szereplő képlettel aktualizált alapdíj, fűtési, és a használati melegvíz, szolgáltatási díjait (egységárak) 2009. július 01-jétől: Díjtételek megnevezése Egysége Jelenleg érvényes díjak 1. Alapdíj (lakossági és egyéb fogyasztók) 2. Hődíj (legmagasabb díj) 2.1 Lakossági fogyasztó 2.2 Melegvíz (lakossági) 2009.07.01-től érvényes díjak Index díjváltozás Ft/légm3/ év 479,64 516,39 107,66% Ft/GJ Ft/vízm3 4 403,99 1 507,81 A jelzett díjak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák 3559,48 1032,99 80,82% 68,51% 2009. április 1.-től a gáz ár változás miatt a lakossági hődíj: 3559,48 Ft/GJ+ÁFA; a melegvíz 1032,99 Ft/vizm3+ÁFA összegre változott, melyet Szolgáltató ettől az időponttól alkalmaz a fogyasztok felé. Lakossági Gázár kompenzáció: A fenti díjak alkalmazásánál a távhőszolgáltató érvényesíti a távhőárkompenzáció igénybevételéről szóló mindenkor hatályos (jelenleg a 289/2007. (X. 30.) Korm. Rendelet a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról háztartási fogyasztókra vonatkozó előírásait. Az 1992. évi V. törvénnyel módosított, az árak megállapításáról szóló 1990. Évi LXXXVII. törvény a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjának megállapítását /árhatósági jogkört/ és ezzel együtt az áralkalmazás feltételeinek meghatározását az érintett települések önkormányzatának hatáskörébe utalta. Az Üzemeltetési szerződés szerint: A hőszolgáltatási díj egyes elemeiről, ill. azok nagyságrendjéről, megosztásáról a Megrendelő mint helyi árhatóság dönt. A döntésnek megfelelően változtatja meg az Üzemeltető a fogyasztók felé érvényesített hőszolgáltatási díjat. Amennyiben a Megrendelő nem fogadja el az Üzemeltető által a jelen szerződésben rögzített képletek alapján számolt árváltozást, akkor kötelezettséget vállal az általa elfogadott árváltozás feletti rész fedezetére. Az ennek a megfelelő különbözeti összeget az Üzemeltető közvetlenül a Megrendelőnek számlázza. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a távhőszolgáltatás díjairól szóló rendelet módosítását megtárgyalni szíveskedjen. Zirc, 2009. június 15. Ottó Péter polgármester

ZIRC VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK... /2009.(...) rendelete a távhőszolgáltatásról szóló 16/2008.(IX.30.) rendelet módosításáról Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló többször módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. (1) és (5) bekezdésében, a törvény mellékletének B) Szolgáltatások pontjában, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a távhőszolgáltatásról szóló 16/2008.(IX.30.) rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. A Rendelet 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklet lép. 2. (1) E rendelet 2009. július 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről és egységes szerkezetbe foglalásáról a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. (2) Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Zirc, 2009. június. Ottó Péter polgármester dr. Árpásy Tamás jegyző

1. számú melléklet a../2009.(..) rendelethez 1. számú MELLÉKLET a 16/2008.(IX.30.) rendelethez A távhőszolgáltatás legmagasabb díjtételei 2009. július 1-jétől 1./ Díjtételek: Alapdíj: 516,39 Ft/Lm 3 /év 43,03 Ft/Lm 3 /hó Hődíj (mért): 3559,48 Ft/GJ Használati melegvíz hődíja (mért): 1032,99 Ft/vm 3 A fenti díjak a mindenkori ÁFA-t nem tartalmazzák. A díjakról kiállított számlák a mindenkori ÁFA-val növelt értéken kerülnek kiállításra. 2./ Lakossági Gázár kompenzáció: A fenti díjak alkalmazásánál a távhőszolgáltató érvényesíti a távhőárkompenzáció igénybevételéről szóló mindenkor hatályos (jelenleg a 289/2007. (X. 30.) Korm. Rendelet a lakosság energiafelhasználásának szociális támogatásáról háztartási fogyasztókra vonatkozó előírásait.

1.sz. melléklet. a díjjak az Áfát nem tartalmazzák Évi adatok alapján a módosulás nagysága a zirci távhőre vonatkoztatva. egységár módosítás egységár módosítás éves 1 egységre Hődíj módosítás elötti éves módosítás utáni éves módosulás díjváltozás eső díj GJ/év elött Ft/GJ díjak Ft után Ft/GJ díjjak Ft összege i index % Ft/GJ(m3) Lakossági hőmennyiség felhasználás 4 525 4 403,99 19 928 055 4 403,99 19 928 055 0 100,00 0,00 egységár egységár módosítás módosítás módosítás éves 1 egységre HMV módosítás elötti éves után utáni éves módosulás díjváltozás eső díj m3/év elött Ft/m3 díjak Ft Ft/GJ(m3) díjjak Ft összege i index % Ft/GJ(m3) Lakossági használati melegvíz felhasználás 4 988 1 507,81 7 520 956 1 507,81 7 520 956 0 100,00 0,00 Alapdíj egységár módosítás elött egységár módosítás után költségek módosulá díjváltozási Ft/lm3/év Ft/lm3/év módosulás összege sa % index % alapdíj 479,60 516,39 36,79 7,1 107,7

A P21 VÁLTOZTATÁSÁHOZ SZÜKSÉGES INFLÁCIÓS INDEXEK 1995 = 100% ipar belföldi értékesítési 1998 év árindexe 1998. október 167,91 1998. november 167,53 1998. december 167,22 fogyasztói árindex ipar belföldi értékesítési fogyasztói 1999 év árindexe árindex 1999. január 170,4 175,1 1999. február 170,9 177,5 1999. március 171,3 179,6 1999. április 171,7 181,6 1999. május 172,9 182,8 1999. június 173,7 183,7 1999. július 172,3 185,0 1999. augusztus 173,5 185,7 1999. szeptember 174,8 186,7 1999. október 176,9 187,8 1999. november 179,6 188,5 1999. december 181,1 190,0 ipar belföldi értékesítési fogyasztói 2000 év árindexe árindex 2000. január 191,8 192,8 2000. február 193,3 194,9 2000. március 196,2 196,8 2000. április 196,4 198,4 2000.május 197,0 199,5 2000.június 197,2 200,5 2000.július 197,8 202,7 2000.augusztus 199,5 203,6 2000.szeptember 201,7 206,0 2000.október 203,6 207,4 2000.november 208,7 208,5 2000.december 208,8 209,1 ipar belföldi értékesítési fogyasztói 2001 év árindexe árindex 2001. január 216,6 212,3 2001. február 218,1 215,3 2001. március 220,4 217,4 2001. április 220,6 218,9 2001. május 220,5 220,9 2001. június 219,4 221,5 2001. július 216,6 221,8 2001. augusztus 216,1 221,4 2001. szeptember 216,2 222,5 2001. október 215,9 223,2 2001. november 217,1 223,3 2001. december 216,3 223,4 ipar belföldi értékesítési fogyasztói 2002 év árindexe árindex 2002. január 216,6 226,4 2002. február 218,1 228,6 2002. március 222,8 230,2 2002. április 223,6 232,2 2002. május 223,2 233,3 2002. június 221,1 232,3 2002. július 218,9 232,0 2002. augusztus 219,0 231,4 2002. szeptember 219,8 232,8 2002. október 221,2 234,1 2002. november 222,6 234,0 2002. december 224,0 234,2 ipar belföldi értékesítési fogyasztói 2003 év árindexe árindex 2003. január 227,5 237,1 2003. február 231,6 238,9 2003. március 233,3 241,0 2003. április 231,0 241,2 2003. május 229,2 241,8 2003. június 230,1 242,3 2003. július 228,6 243,0 2003. augusztus 231,2 242,3 2003. szeptember 231,6 243,7 2003. október 233,8 245,5 2003. november 239,8 247,1 2003. december 240,9 247,5 ipar belföldi értékesítési fogyasztói 2004 év árindexe árindex 2004. január 244,1 252,8 2004.február 248,0 255,9 2004. március 250,3 257,2 2004.április 250,3 257,9 2004. Május 252,2 260,3 2004.június 250,8 206,4 2004. július 250,1 260,4 2004.augusztus 252 259,7 2004.szeptember 252,8 259,8 2004.október 255,2 261,1 2004.november 258,1 261,3 2004. december 258,1 261,2 ipar belföldi értékesítési fogyasztói 2005 év árindexe árindex 2005. január 261,4 263,0 2005. február 264,3 264,1 2005. március 265,8 266,0 2005. április 267,5 268,0 2005. május 267,5 269,5 2005. június 267,7 270,2 2005. július 267,9 270,1 2005. augusztus 270,4 268,9 2005. szeptember 272,0 269,4 2005. október 274,2 269,4 2005. november 276,5 270,0 2005. december 276,5 269,9 ipar belföldi fogyasztói értékesítési árindex 2006 év árindexe % % 2006. január 278,7 270,1 2006. február 280,2 270,7 2006. március 282,2 272,2 2006. április 284,5 274,2 fogyasztói árindex: 2006. május 285,9 277,0 egész évben: 279,2% 2006. június 288,3 277,7 2006. július 291,3 278,2 2006. augusztus 300,4 278,3 2006. szeptember 302,9 285,2 2006. október 302,4 286,5 2006. november 301,1 287,2 2006. december 300,7 287,5 ipar belföldi fogyasztói értékesítési fogyasztói árindex % árindexe % árindex % (2003. (1995-höz (1995-höz márciushoz 2007 év képest) képest) képest) 2007. január 299,6 291,2 1,2189 2007. február 302,3 294,6 1,2332 2007. március 304,8 296,8 1,2424 2007. április 304,6 298,2 1,2482 2007. május 307,1 300,5 1,2578 2007. június 308,1 301,5 1,2620 2007. július 308,7 301,6 1,2625 2007. augusztus 308,4 301,5 1,2620 2007. szeptember 309,7 303,4 1,2700 2007. október 312,3 305,7 1,2796 2007. november 313,6 307,5 1,2871 2007. december 314,9 308,6 1,2918 1995 = 100% ip.belf.érték fogy 2008 árindex 2008. január 346,4 311,9 2008. február 347,9 314,8 2008 március 351,3 316,8 2008 április 355,5 317,8 2008 május 354,8 321,5 2008 junius 357,5 321,6 2008 július 355,3 321,8 2008 augusztus 364,9 321,1 2008 szeptember 363,5 320,7 2008 október 363,4 321,2 2008 november 354,2 320,5 2008 december 346,1 319,3 1995 = 100% ip.belf.érték fogy 2009 árindex 2009. január 360,4 321,5 2009. február 369,1 324,3 2009 március 367,5 325,9 2009 április 2009 május 2009 junius 2009 július 2009 augusztus 2009 szeptember 2009 október 2009 november 2009 december

3 sz. melléklet A szerződés alapdíj képletének behelyetesítése alapdíj R ' 2 = R 2 x 0,5 x I' f I' t C' t + 0,35 x + 0,15 x 100 I f I t C t alapdíj 516,39 = 350 x 0,5 x 325,9 367,5 36,3 + 0,35 x + 0,15 x 199,5 197,0 18,7 100

4.sz. melléklet a díjjak az Áfát nem tartalmazzák egy átlagos lakás éves fűtésköltsége. "A" kategóriás ártámogatás 2007. évben évben egységár módosítás elött 135 egységár módosítás után fűtött értékesíte 1lm3 re lm3 lakás fűtési éves díjja módosulás módosulás légköbméte tt eső gázárko módósítás módosítás gázárko nagysága aránya r hőmennyi hőenergia alapdíj hődíj mpenz. elött után alapdíj hődíj mpenz. áfa nélkül lm3 GJ GJ/lm3 Ft/lm3 Ft/GJ Ft/GJ Ft/év+áfa Ft/év+áfa Ft/lm3 Ft/GJ Ft/GJ Ft % Hődíj 57 132 7 940 0,138976 4403,99 1680 51 107 51 107 4403,99 1680-100,00 Alapdíj 57 132 479,6 64 746 69 713 516,39 4 967 107,67 összessen 115 853 120 820 4 967 104,29 egy átlagos lakás éves fűtésköltsége. "B" kategóriás ártámogatás 2007. évben évben egységár módosítás elött 135 egységár módosítás után fűtött értékesíte 1lm3 re lm3 lakás fűtési éves díjja módosulás módosulás légköbméte tt eső gázárko módósítás módosítás gázárko nagysága aránya r hőmennyi hőenergia alapdíj hődíj mpenz. elött után alapdíj hődíj mpenz. áfa nélkül lm3 GJ GJ/lm3 Ft/lm3 Ft/GJ Ft/GJ Ft/év+áfa Ft/év+áfa Ft/lm3 Ft/GJ Ft/GJ Ft % Hődíj 57 132 7 940 0,138976 4403,99 1380 56 736 56 736 4403,99 1380-100,00 Alapdíj 57 132 479,6 64 746 69 713 516,39 4 967 107,67 összessen 121 482 126 448 4 967 104,09 egy átlagos lakás éves fűtésköltsége. "C" kategóriás ártámogatás 2007. évben évben egységár módosítás elött 135 egységár módosítás után fűtött értékesíte 1lm3 re lm3 lakás fűtési éves díjja módosulás módosulás légköbméte tt eső gázárko módósítás módosítás gázárko nagysága aránya r hőmennyi hőenergia alapdíj hődíj mpenz. elött után alapdíj hődíj mpenz. áfa nélkül lm3 GJ GJ/lm3 Ft/lm3 Ft/GJ Ft/GJ Ft/év+áfa Ft/év+áfa Ft/lm3 Ft/GJ Ft/GJ Ft % Hődíj 57 132 7 940 0,138976 4403,99 924 65 291 65 291 4403,99 924-100,00 Alapdíj 57 132 479,6 64 746 69 713 516,39 4 967 107,67

összessen 130 037 135 004 4 967 103,82

egy átlagos lakás éves fűtésköltsége. "D" kategóriás ártámogatás 2007. évben évben egységár módosítás elött 135 egységár módosítás után fűtött értékesíte 1lm3 re lm3 lakás fűtési éves díjja módosulás módosulás légköbméte tt eső gázárko módósítás módosítás gázárko nagysága aránya r hőmennyi hőenergia alapdíj hődíj mpenz. elött után alapdíj hődíj mpenz. áfa nélkül lm3 GJ GJ/lm3 Ft/lm3 Ft/GJ Ft/GJ Ft/év+áfa Ft/év+áfa Ft/lm3 Ft/GJ Ft/GJ Ft % Hődíj 57 132 7 940 0,138976 4403,99 609 71 201 71 201 4403,99 609-100,00 Alapdíj 57 132 479,6 64 746 69 713 516,39 4 967 107,67 összessen 135 947 140 914 4 967 103,65 egy átlagos lakás éves fűtésköltsége. "E" kategória ártámogatás nélkül 2007. évben évben egységár módosítás elött 135 egységár módosítás után fűtött értékesíte 1lm3 re lm3 lakás fűtési éves díjja módosulás módosulás légköbméte tt eső gázárko módósítás módosítás gázárko nagysága aránya r hőmennyi hőenergia alapdíj hődíj mpenz. elött után alapdíj hődíj mpenz. áfa nélkül lm3 GJ GJ/lm3 Ft/lm3 Ft/GJ Ft/GJ Ft/év+áfa Ft/év+áfa Ft/lm3 Ft/GJ Ft/GJ Ft % Hődíj 57 132 7 940 0,138976 4403,99 82 627 82 627 4403,99-100,00 Alapdíj 57 132 479,6 64 746 69 713 516,39 4 967 107,67 összessen 147 373 152 339 4 967 103,37

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a 14/2009.(V.12.) rendelettel módosított 16/2008.(IX.30.) rendelete a távhőszolgáltatásról egységes szerkezetben

Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a 157/2005. (VIII.15.) Korm. sz. rendelet szabályaira, és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv rendelkezéseire is - a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályairól, a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjáról, valamint a díjalkalmazás feltételeiről az alábbi rendeletet alkotja: A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed Zirc város közigazgatási területén lévő lakóépületeket, vegyes célra használt épületeket, nem lakás céljára szolgáló épületeket /a továbbiakban: együtt: épület/ távhővel ellátó gazdálkodó szervezetre /a továbbiakban: távhőszolgáltató/ és az ellátást igénybe vevő táv-hőfelhasználókra /a továbbiakban: felhasználó/ és díjfizetőkre. Fogalom-meghatározások 2. (1) távhőszolgáltató: az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen, vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott, (2) távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhő-vezeték- hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával, fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg; (3) lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa; (4) egyéb felhasználó: a (3) bekezdésben nem említett, épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa, (5) díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrész tulajdonosa, illetve a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója; (6) hőközpont: a hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, távhőszolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont;

(7) termelői hőközpont: a távhő termelőjénél távhőellátás céljából a hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés, (8) távhőszolgáltatói hőközpont: több épület vagy építmény hőellátása céljából az ellátandó épületeken kívül, esetleg azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés, (9) felhasználói hőközpont: egy épület vagy építmény hőellátása céljából abban elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mérésére szolgáló technológiai berendezés; (10) hőfogadó állomás: egy épület vagy építmény távhőellátás céljából abban elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, mérésére, átalakítás nélküli továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználó részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet.; (11) elszámolási mérőberendezés: Felhasználói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyiségében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés. Távhőszolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén ugyancsak a primer rendszer hőátadó állomásán, a hőközpont helyiségében elhelyezett, megfelelően hitelesített mérőberendezés. A hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer a távhőszolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója. Külön technológiai folyamatban előállított melegvíz-szolgáltatás esetén amikor a felmelegített közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátója a távhőszolgáltató a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérő. Az épületrészben használt melegvíz-mennyiségmérő a hőközponti mennyiségmérő költségmegosztója. A költségmegosztókat azonosító számmal és az illetéktelen beavatkozás megakadályozása céljából zárjeggyel kell ellátni. A zárjegy sértetlenségét évente egy alkalommal ellenőrizni kell. Épületrészenkénti mérés és elszámolás esetén a primer rendszer hőátadó állomását és a hiteles mérésre alkalmas mérőeszközt az adott épületrész területén kell kialakítani. (12) Távhővezeték-hálozat: az a csővezeték-rendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezéssel együtt -, amely a hőhordozó közegnek a hőtermelő létesítménytől, illetőleg a geotermikus energiát kitermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállítására szolgál; (13) Felhasználói vezetékhálózat: az a csővezeték-rendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja;

(14) Csatlakozási pont: a távhőszolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvényeknek a felhasználó felé eső oldala elzáró-szerelvény hiányában a felhasználási helyet magába foglaló ingatlan tulajdoni határa. (15) Vezeték hálózat: az a csővezeték rendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által a csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja; (16) Távhőszolgáltatói berendezés: a hőtermelő létesítmény, a geotermikus energiát kitermelő létesítmény, a Távhővezeték-hálozat, a távhőszolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiség-szabályozói; (17) Felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a felhasználó berendezés és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók; (18) Hőhordozó közeg: a fűtési és használati melegvíz szolgáltatás nyújtásához szükséges hőenergia továbbítására szolgáló közeg (forró víz, melegvíz). (19) A távhőszolgáltatásért fizetendő díj alkalmazása szempontjából a lakóépületben: a) közös használatra szolgáló helyiség általában a mosókonyha, szárító helyiség, lépcsőház, a gyerekkocsi és kerékpártároló helyiség; b) közös használatra szolgáló terület a kapualj, a lépcsőház és zárt folyosó; c) nem lakás céljára szolgáló helyiség általában az üzlet, műhely, rendelő, iroda, a gépkocsitároló, valamint lakások rendeltetésszerű használatához nem szükséges és egyéb célra hasznosított helyiség. (20) Az alapdíj éves díj, amelyet: a) üzemi felhasználónak a vele kötött szerződésben meghatározott legnagyobb hőteljesítmény (Ft/MW/év) után; b) a lakossági és; c) egyéb felhasználónak az épület fűtött légtérfogata után kell fizetnie. (21) A lakossági és az egyéb felhasználó távhővel ellátott épületeiben légtérfogatra számított, és a Zirc város Önkormányzatának hatályos rendeletében szabályozott alapdíj egységárat kell alkalmazni. (22) Az alapdíj: a) a távhőszolgáltató által vásárolt távhő teljesítmény díjából; b) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és karbantartási költségéből. c) a távhőszolgáltató egyéb eszközeinek (pl.: távhővezetőkének és tartozékainak az általa üzemeltetett átvevő állomásoknak, üzemi és egyéb épületeinek) az üzemeltetési és karbantartási összegéből. d) az üzemeltetés és fenntartás során szükségszerűen elfolyt víz díjából

e) a számlázási rendszer üzemeltetésének, és a likviditás biztosításának költségeiből és f) a kazánházi beruházások költségeiből áll (23) Az alapdíj, a távhőszolgáltató (23) pontokban felsorolt költségei után legfeljebb 10 %-ban felszámított nyereséget tartalmazhat. (24) A fűtött térfogat meghatározásánál: a) alapterületként kell figyelembe venni a falsíkok közötti, valamint a beépített szekrény által elfoglalt területet; b) nem vehető figyelembe a falsíkokon kívül eső területek, valamint a falsíkokból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok mértéke 0,5 m 2 -nél kisebbek; c) nem vehető figyelembe az éléskamra, kamraszekrény, valamint a lakás helyiség légterének a közművezetékek védő burkolat mögötti része; d) a fürdőszoba légterének csak 60 %-a vehető figyelembe, ha az előírt hőmérséklet műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel, pl. villamos hősugárzó biztosítják. (25) A hődíj, fűtési hődíj és a melegvíz hődíj: a) a távhőszolgáltató által vásárolt távhő díjából; b) az általa előállított távhő tüzelőanyag költségéből; c) a számítással meghatározott hálózat hőveszteségből; d) a szükségszerűen elfolyt víz hőtartalma ellenértékéből, és a e) Gázalapdíj: A fűtőmű által a földgázhasználat után fizetendő teljesítmény- és rendszerhasználati díjakból áll. (26) Fűtési időszak: Az év szeptember 15 napja és a következő év május 15. napja közötti időszak; (27) Üzletszabályzat: a jegyző által jóváhagyott és az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság által véleményezett szabályzat, mely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit, és jogait szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét. (28) Szabályozatlan vételezés: a távhő közüzemi jogviszony nélküli felhasználása vagy szerződésszegő módon való vételezése, illetve más felhasználótól való szabálytalan elvonása (hőelvonás).

Közüzemi szerződés 3. (1) A távhőszolgáltatót, a lakossági felhasználóval a távhő mérés szerinti szolgáltatására általános közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Amennyiben a lakossági felhasználó a részére átadott (megküldött) szerződés aláírását megtagadja, vagy a szerződést az átadástól számított 30 napon belül bármilyen ok miatt nem írja alá, de a szolgáltatást igénybe veszi, az általános közüzemi szerződés az igénybevétel megkezdésétől létrejön. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező általános közüzemi szerződést mint általános szerződési feltételeket kell elfogadottnak tekinteni. Az általános közüzemi szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó a távhőszolgáltatás ellenértékének megfizetésére köteles./ 2005. évi XVIII. tv. 37 (2) bekezdés/ (2) A távhőszolgáltatót és az egyéb felhasználót a távhő mérés szerinti szolgáltatására egyedi közüzemi szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyedi közüzemi szerződés megkötésénél jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Ha a felek az egyedi közüzemi szerződés tartalmában a felhasználó hibájából a szerződésnek az egyéb felhasználó részére történt igazolt - átadásától számított 30 napon belül nem tudnak megállapodni, akkor úgy kell tekinteni, hogy általános közüzemi szerződést jött létre, ha a felhasználó a szolgáltatást a szerződés aláírása nélkül vette igénybe. Ebben az esetben a jelen rendelet előírásait, valamint a távhőszolgáltató üzletszabályzatának részét képező általános közüzemi szerződést mint általános szerződési feltételeket kell elfogadottnak tekinteni. Üzemeltetés, ellenőrzés 4. (1) A távhőszolgáltatói berendezést a távhőszolgáltató, a felhasználói berendezést annak tulajdonosa üzemelteti, aki a felhasználók fűtési és használati melegvíz igényének folyamatos és biztonságos kielégítése érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés állandó, üzemképes állapotáról gondoskodni. (2) A távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával szabad: a) új felhasználói berendezést a felhasználó által beszerzett és tulajdonát képező mérőeszköz kivételével létesíteni; b) meglévő felhasználói berendezést áthelyezni, átalakítani, vagy megszűntetni. (3) Az új, az áthelyezett, az átalakított, vagy a bővített felhasználói berendezés csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával helyezhető üzembe.

(4) Az épületben lévő hőfogadó helyiség tulajdonosai kötelesek biztosítani, hogy az ott elhelyezett szabályozó és elzáró szerelvényekhez csak a távhőszolgáltató és a felhasználó képviselői férhessenek hozzá. Ennek érdekében a helyiséget zárhatóvá kell tenni és a leválasztott helyiséget tárolónak használni tilos. (5) Távhőszolgáltató jogosult a felhasználási helyen a hőközpontot, a hőfogadó állomást, a fogyasztásmérő berendezést a felhasználói vezetéket és berendezést a távhővezeték hálózat biztonsága és a többi felhasználó biztonságos ellátása érdekében ellenőrizni, illetve ellenőriztetni, illetőleg a szolgáltatás folyamatosságához szükséges munkálatokat (pl. fogyasztásmérő csere) - előzetes értesítés után - elvégezni, (6) Ha a felhasználói berendezés hibája üzemzavart idézhet elő, illetőleg a távhőrendszer üzembiztonságát, vagy a szolgáltatás folyamatosságát veszélyezteti, a távhőszolgáltató a hiba kijavításáig a szolgáltatást korlátozhatja, illetőleg szüneteltetheti. (7) A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett elzáró, szabályozó szerkezeteit csak a távhőszolgáltató működtetheti. (8) Az ellenőrzést, illetőleg a munkálatokat lakásokban és egyéb helyiségekben a lakók személyes érdekeinek figyelembevételével kell lefolytatni a felek eltérő megállapodásának hiányában munkanapokon 7-20 óra közötti időpontban. A felhasználó, díjfizető köteles az ellenőrzést végző személy számára a felhasználási helyre történő bejutást lehetővé tenni, a munkálatokkal kapcsolatban pedig együttműködni. A jegyző elrendelheti a távhőszolgáltató bejutatását a felhasználási helyre, ha a felhasználó, illetve a díjfizető nem teszi lehetővé: a távhő-elszámolási vagy költségmegosztó mérőeszköz leolvasását, ellenőrzését, (9) Szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a távhőszolgáltatás felfüggesztését, a távhő igénybevételének megszüntetése esetén a felhasználói berendezések ellenőrzését, illetve a megszüntetés törvényi feltételeinek fennállását ellenőrizni. A távhőszolgáltatás mennyiségi és minőségi követelményei 5. (1) Távhőellátás keretében nyújtott lakossági szolgáltatás esetében fűtési idényben úgy kell fűteni, hogy lehetőség legyen arra, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete működő hőleadó berendezések mellett 6-22 óra között átlagosan legalább + 22 O C (az előszoba, konyha, WC helyiségekben + 18 O C; lakószobában, irodában + 22 O C; fürdőszobában + 24 O C) és 22-6 óra között átlagosan legalább +20 O C legyen.

(2) A távhőszolgáltató és az egyes felhasználói hőközpontból ellátott felhasználók összessége, vagy a lakóépület tulajdonosa a TKSz. 11. (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásával, a közüzemi szerződésben foglaltak szerint, mind a szolgáltatás tartalmára, mind a szolgáltatás megkezdésére és leállítására vonatkozóan ettől eltérően is megállapodhatnak. (3) Eltérő megállapodás hiányában a távhőszolgáltató a fűtési idény első napján köteles a távhőszolgáltatást megkezdeni és az utolsó napján leállítani. (4) Távhőellátás keretében a használati melegvizet úgy kell szolgáltatni, hogy annak hőmérséklete a kifolyócsapoknál + 45 O C (±5º) legyen. Távhő-szolgáltatási díjak tartalma 6. (1) A lakossági, az üzemi és az egyéb távhő-szolgáltatási díjak: alapdíjból és az átvevő állomáson mért (megállapított) távhőmennyiségért fizetendő fűtési és melegvíz hődíjból tevődnek össze. (2) Az (1) bekezdésben említett díjak a használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz és a csatorna használat díját nem tartalmazzák. (3) A felhasználók a távhőszolgáltatónak külön tételként kötelesek megfizetni a melegvízhez felhasznált hidegvíz és csatorna használat díját. (4) A fűtési célú hődíj meghatározása: A felhasználási helyet ellátó hőközpontban, hőfogadó állomáson a fűtési célra elfogyasztott, hiteles hőmennyiségmérővel mért összes hőmennyiség alapján történik. (5) A használati melegvíz hődíjának meghatározása: A felhasználók által elfogyasztott használati melegvíz mennyiségének hőközponti hiteles mérésével történik, úgy, hogy a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiséget, a felhasználási helyet ellátó hőközpontban beépített hiteles vízmennyiség-mérőn mért használati melegvíz-mennyiség és az adott hőközpontban 1 m³közműves ivóvíz felmelegítéséhez szükséges hőmennyiség szorzata adja. A szolgáltatott melegvíz elszámolásának alapja a hőközpontban elhelyezett hiteles vízmennyiség-mérő, a hőfogadó állomáson, illetve az épületrészben elhelyezett egyéb mellékvízmérő a főmérő költségmegosztója.

A távhőszolgáltatás díjtételei 7. (1) A díjak megállapítására a távhőszolgáltató tesz javaslatot a díjképzés előírásainakmegfelelően. A tüzelőanyag árának változását a távhőszolgáltató jogosult - a hődíjban a gázár-változással egyidőben módosítani. - ha az alkalmazott ármechanizmus szerinti hődíjárak az előző árhoz képest a tüzelőanyag árváltozások következtében 10%-ot meg nem haladó mértékben változnak a távhőszolgáltató az aktuális hónap elsejétől alkalmazhatják azokat, a Zirc Város Önkormányzatának történő megküldése, valamint a Fogyasztók felé történő közzététel után. A tüzelőanyag ár változását a gázkereskedő nyilatkozata, vagy annak hiányában a következő képlet alapján kell meghatározni: ahol Pn: P o : Pn = P o * (0,5*G/G o + 0,5*F/F o ) [USD/GJ] termék adott negyedévre vonatkozó elszámolási egységára USD/GJ, a gázdíj referenciaértéke USD/GJ-ben kifejezve. P o = 10,86 USD/GJ F: az 1%-os kéntartalmú fűtőolaj havi átlagárainak számtani középértéke USD-ben metrikus tonnánként, az elszámolás dátumát közvetlenül megelőző 9 naptári hónap során. (Az 1%-os kéntartalmú fűtőolaj árait a Platt s European Marketscan tartalmazza a Cargoes FOB Med. Basis Italy részben, azok naponként a legmagasabb és a legalacsonyabb jegyzés számtani középértékei. F o : bázisérték, mely az 1 %-os kéntartalmú fűtőolaj havi árainak számtani középértéke a bázisidőszakban (2007. április 1. 2007. december 31.), USD-ben metrikus tonnánként. (Az 1%-os kéntartalmú fűtőolaj árait a Platt s European Marketscan tartalmazza a Cargoes FOB Med. Basis Italy részben, azok naponként a legmagasabb és legalacsonyabb jegyzés számtani középértékei) Fo = 392,759 USD/t G: a 0,2 %-os kéntartalmú gázolaj havi árainak számtani középértéke USD-ben metrikuns tonnánként, az elszámolás dátumát közvetlen megelőző 9 naptári hónap során. (A 0,2%-os kéntartalmú gázolaj árait a Platt s European Marketscan tartalmazza a Cargoes FOB Med. Basis Italy részben, azok naponként a legmagasabb és a legalacsonyabbjegyzés számtani középértékei.) G o : bázisérték, mely a 0,2 %-os kéntartalmú gázolaj havi árainak számtani középértéke a bázisidőszakban (2007. április 1. 2007. december 31.), USD-ben metrikus tonnánként. (A 0,2%-os kéntartalmú gázolaj árait a Platt s European Marketscan tartalmazza a Cargoes FOB Med. Basis Italy részben, azok naponként a legmagasabb és a legalacsonyabb jegyzés számtani középértékei.)

Kerekítési szabályok szerint a Földgáz mennyiséget Go = 684,211 USD/t nulla tizedesre, (egész Nm 3 -re) Fűtőértéket kettő tizedesre, (MJ/Nm 3 ) P 0, P n három tizedesre, (USD/GJ) F, F 0, G, G 0 három tizedesre, (USD/tonna) kerekítve kell számolni. Kerekítési szabály alkalmazása: Az előző számjegy változatlan marad, ha az elhagyásra kerülő számjegy 0, 1, 2, 3 vagy 4. Az előző számjegyet egy egységgel növelni kell, ha az elhagyásra kerülő számjegy 6, 7, 8, vagy 9. Az előző számjegyet egy egységgel növelni kell, ha az elhagyásra kerülő számjegy 5, A szolgáltatási díjjak a következő képletek alapján módosulnak: a) Hődíj A díjak aktualizálása a következő képletek alapján történnek: R 11 = R 11 x (0,76 x ((0,2 x (A Fáy/A Fáy ))+(0,8 x (B Fáy/B Fáy )))+0,24 x ((0,03 x (A Deák/A Deák ))+(0,97 x (B Deák /B Deák ))) R 12 = R 12 x (B Fáy / B Fáy ) ahol: R 11 az aktualizált Hődíj; R 11 az érvényes Hődíj 2000.08.01-én, azaz 1.248,-Ft/GJ; R 12 az aktualizált használati melegvíz felmelegítési díja; R 12 az érvényes használati melegvíz felmelegítési díja 2000.08.01- én, azaz 390,-Ft/vízm 3 ; A Fáy az érvényes gáz-teljesítmény-, illetve rendszerhasználati díj a Fáy u. kazánházban 2000.08.01.-én azaz 432,-Ft/MJ/h A Fáy az aktualizáláskor érvényes gáz-teljesítmény-, illetve rendszerhasználati díj a Fáy u. kazánházban B Fáy az érvényes gázdíj, illetve molekuladíj a Fáy u. kazánházban 2000.08.01.-én azaz 680,-Ft/GJ B Fáy az aktualizáláskor érvényes gázdíj, illetve molekuladíj a Fáy u. kazánházban; A Deák az érvényes gáz-teljesítmény-, illetve rendszerhasználati díj a Deák Ferenc u. kazánházban 2000.08.01.-én azaz 3.776,- Ft/m 3 /h A Deák az aktualizáláskor érvényes gáz-teljesítmény-, illetve rendszerhasználati díj a Deák Ferenc u. kazánházban B Deák az érvényes gázdíj, illetve molekuladíj a Deák Ferenc u. kazánházban 2000.08.01.-én azaz 834,-Ft/GJ

B Deák az aktualizáláskor érvényes gázdíj, illetve molekuladíj a Deák Ferenc u. kazánházban; b) Alapdíj: A díj aktualizálása a következő képlet alapján történik: R 2 =(R 2 * ((0,5 * (I f / I f )) + (0,35 * (I t / I t )) + (0,15 * (C 1 / C 1 ))) ) -100 ahol: R 2 = az érvényes alapdíj 2000.08.01-én, azaz 350,-Ft/légm 3 /év R 2 = az aktualizált alapdíj, I f = A KSH által közölt fogyasztói árindex értéke 2000. május hónapban: 199,5 (1995=100) I f = A KSH által közölt fogyasztói árindex értéke az aktualizálás időpontja előtti harmadik hónapban (1995=100) I t = A KSH által közölt termelői árindex értéke 2000. május hónapban: 197,0 (1995=100) I t = A KSH által közölt termelői árindex értéke az aktualizálás időpontja előtti harmadik hónapban (1995=100) C 1 = az érvényes lakossági elektromos áramdíj 2000 08.01.-én azaz 18,70 Ft/kWh C 1 = az aktualizáláskor az elektromos áram díjja Az alapdíj aktualizálását az Önkormányzat évente egyszer, minden év július 01.-től végzi el. (2) Az árváltozásokról a lakosság, illetve az érdekeltek kellő időben történő tájékoztatásának biztosítása, a jegyző feladata (3) A díjak az ÁFA-t, és az egyéb adókat nem tartalmazzák. (4) A gázalapdíj és a hődíj aktuális mértékét a jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (5) Díjalkalmazási kiegészítések: a) mérés nélküli hőszolgáltatás esetén a fűtési hődíj-tételek egy napra jutó arányos részét kell alkalmazni a pótfűtési időszak fűtött napjára; b) a lakossági fűtési hődíj tétel 60 %-át kell alkalmazni a lakóépületek és vegyes célra használt épületek közös használatra szolgáló helyiségeire és területeire; c) a fűtési hődíj-tételek 50 %-át kell alkalmazni a távfűtött garázsok vonatkozásában, ha azonban a távfűtött garázs egyéb tevékenység folytatására szolgál, a hődíj teljes összege fizetendő. (6) Csatlakozási díj: új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosa a távhőszolgáltatónak a fejlesztés teljes fedezetének megfelelő mértékű csatlakozási díjat köteles megfizetni.

A szolgáltatás korlátozása és szüneteltetése 8. (1) A távhőszolgáltató országos vagy regionális tüzelőanyag-hiánynál, vagy az energiatávhőszolgáltatónál fellépő termeléskiesés esetén, vagy környezetvédelmi érdekből jogosult a szolgáltatást korlátozni. A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles. (2) A távhőszolgáltató a szolgáltatást az alábbi ütemezésben jogosult korlátozni: I. Ütem: a nem lakossági felhasználók használati melegvízellátásának szüneteltetése, és a fűtési célú hőellátás csökkentése a fagyveszély szintjéig / +6ºC belső hőmérsékletig/, ez a korlátozás nem terjedhet ki a korlátozás az egészségügyi és az oktatási intézményekre. II. Ütem: lakossági felhasználók használati melegvíz ellátásának szüneteltetése. III. Ütem: lakossági felhasználók fűtési célú hőellátásának csökkentése, /+ 16 ºC átlagos belső hőmérsékletig/ (3) A távhőrendszernek a távhőszolgáltató által üzemeltetett berendezései rendszeres karbantartási munkáit a nyári időszakban a felhasználói berendezés üzemeltetőjével egyeztetve kell elvégezni, és a szolgáltatást csak a munka elvégzésével érintett felhasználói körben a felhasználók előzetes értesítése mellett a lehető legrövidebb időtartamra szabad szüneteltetni. (4) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény végrehajtása során a meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték nyomvonalának 300 méteres körzetében az épületek, létesítmények hőellátó rendszerének megvalósítása során vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való ellátás lehetőségét. Egyenértékűnek bizonyuló feltételek esetén a környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi érdek érvényesítésére a távhőellátás megvalósítását kell szorgalmazni. Mérés 9. (1) A távhőszolgáltató a fűtési és használati melegvíz szolgáltatási célú hőt a felhasználói hőközpontban méri, és a mérési eredményeket a felhasználói közösség felhatalmazott képviselőjének kérésére, a rendelkezésükre bocsátani köteles. (2) A távhőrendszeren mérés nélküli hőszolgáltatásra akkor nyílik lehetőség, ha a mérés kialakítása műszaki ok miatt nem lehetséges, vagy gazdaságtalan és az önkormányzat ehhez a távhőszolgáltató kérésére kifejezetten hozzájárul.

(3) Távhőszolgáltató köteles a hőközponti méréshez szükséges hőmennyiség-mérőket a távhőszolgáltatói hőközpontban felszerelni. A távhőszolgáltató által felszerelt hőmennyiségmérő műszerek tulajdonosa, a távhőszolgáltató. A mért hőmennyiség elosztása más megállapodás hiányában a fűtött lm 3 arányában történik. (4) A fogyasztóknak lehetősége nyílik alhőmennyiség mérők felszerelésére, a távhőszolgáltató köteles az elszámolásnál figyelembe venni a mérők adatait, amennyiben az adott mérőrendszer OMH hitelesítéssel rendelkezik. Ezeknek a mérőknek a tulajdonjoga, és az üzemben tartási kötelezettsége az érintett fogyasztóké. Érvényes OMH hitelesítés, és az adott főmérőkörön lévő felhasználók hozzájárulása nélkül a távhőszolgáltató nem köteles a mérési adatok figyelembevételére a számlázás során. (5) A távhőszolgáltató köteles biztosítani, hogy a felhasználó képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti leolvasását ellenőrizze. A költségmegosztók fenntartása, adatainak leolvasása és azok alapján a díjszétosztási arányok meghatározása a felhasználó feladata. A távhő-szolgáltatási díjak elszámolása 10. A távhőszolgáltatás hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás. A teljesítés helye a csatlakozási pont. (1) A fűtési hődíj elszámolása: A szolgáltatott és a felhasznált fűtési célú távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés szerint történik. A távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét a felhasználói hőközpontban és felhasználói hőfogadó állomáson köteles mérni és elszámolni. A szolgáltatott távhő elszámolásának alapja az átvevő állomáson hitelesen mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer pedig az átvevő állomáson lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója. (2) A költségmegosztókat évenként minimum egyszer kell leolvasni és a mért távhő mennyiséget évenként egyszer, június hónapban kell elszámolni. A költségmegosztóval rendelkező, egy felhasználói hőközponthoz tartozó felhasználók a felhasználói hőközpontban mért tényleges fogyasztás alapján külön-külön fizetik meg a költségmegosztók által mutatott energiafogyasztás arányában a fűtési hődíjat. (3) A költség megosztók adatkiolvasása, és a szükséges arányszámítások elkészítése a felhasználó feladata. A távhőszolgáltató a részére a felhasználó képviselője által átadott arányszámok képezik az elszámolás alapját. (4) Külön megegyezés szerint, a fűtés fogyasztásról a távhőszolgáltató, a fűtésszezonban 6 hónapon keresztül, havonta előleg számlát állít ki, amelyet Megrendelő (díjfizető) átutalással tartozik kiegyenlíteni. Évente egy alkalommal (május 31.- mérőóraállás szerint) a távhőszolgáltató a tényleges fogyasztások figyelembe vételével elszámoló számlát készít.

(5) A használati melegvíz elszámolása: A használati melegvíz-szolgáltatás elszámolása a felhasználó tulajdonában lévő lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség ellátását szolgáló felhasználói vezetékhálózaton elhelyezett felhasználó tulajdonában lévő hiteles melegvízmérőkön mért fogyasztás alapján történik. Az elszámolás alapját a melegvíz-vételezési helyen felszerelt, hitelesített vízmérők leolvasott adatai képezik. Távhőszolgáltató a használati melegvízzel félévente elszámol, melynek feltételeit (leolvasás, adatrögzítés, számla kibocsátás, stb.) saját költségén biztosítja. A távhő-szolgáltatási díjak szétosztása, díjfizetés 11. (1) A távhőszolgáltató az épületrész távhőellátásának díját külön-külön, az egyes felhasználónak/ díjfizetőnek számlázza. A felhasználói közösség tagjaival a fűtési hődíj elszámolása havonta történik. A távhőszolgáltató a mért éves fogyasztás alapján a hődíjat a felhasználó rendelkezésének megfelelően szétosztja, a költségosztásból eredő különbözetet vagy jóváírja, vagy beszedi. A díjfizető által megfizetett távhő-szolgáltatási díj egyéni folyószámlára kerül (2) A távhőszolgáltató a közüzemi szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőkre vonatkozó díjszétosztási arányról köteles a díjfizetők részére tájékoztatást nyújtani. Amennyiben a távhőszolgáltató a hőmennyiséget és annak díját a felhasználó képviselője által megadott arányok szerint osztotta szét, az ennek alapján számlázott díjat a távhőszolgáltató részére kell megfizetni. A szétosztási arányok megállapításával kapcsolatos díjfizetői kifogások rendezése a felhasználó feladata. (3) A felhasználó döntése alapján a költségmegosztók által kimutatott energiafelhasználás arányaitól a költségfelosztás kapcsán el lehet térni, amennyiben az egy felhasználói közösséghez tartozó díjfizetők megegyeznek az eltérés módjában ill. elveiben (együtthatók használatában). A felhasználó döntéséről a tárgyévet megelőző minden év augusztus 31-ig tájékoztatni kell a távhőszolgáltatót. A felhasználó képviselője a költségmegosztók adatainak kiértékeléséről és annak eredményéről az eredmény-számítást is tartalmazó- kimutatást köteles a díjfizető részére átadni. (4) A távhő-szolgáltatási díjakat az egy felhasználási helyhez tartozó lakossági felhasználók külön-külön épületrészenként egyenlítik ki. A díj épületrészenkénti megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása a felhasználó /tulajdonosi közösség/ által meghatározott arányok szerint a távhőszolgáltató feladata. A távhőszolgáltatási díj a bérlő, vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos helytállni köteles.

(5) A költségmegosztó mérőműszer meghibásodása, vagy amennyiben a költségmegosztókról leolvasott adatok műszaki szempontból értékelhetetlenek, úgy a távhőszolgáltató jogosult az eredményszámítást tartalmazó kimutatást visszaküldeni felhasználó képviselőjének. A távhőszolgáltató a visszaküldéssel egyidejűleg felhívja a felhasználó/díjfizetők figyelmét az általa észlelt, felosztással kapcsolatos hibákra. Amennyiben felhasználó a visszaküldött elszámoláson 30 napon belül nem változtat, a távhőszolgáltató jogosult a felhasználási helyen mért hőmennyiséget az egyes épületrészek fűtött légtere arányában felosztani, és ennek alapján az éves elszámoló számlákat a díjfizetők részére kiállítani. A távhőszolgáltató a fűtési hődíjat az egyes épületrészek fűtött légtere alapján jogosult felosztani akkor is, ha költségmegosztók adatait nem olvassák le, illetve kimutatást a távhőszolgáltató részére a tárgyévi fűtési időszakot követő június 30.-ig nem juttatják el, vagy, az egy felhasználási helyhez tartozó felhasználók/díjfizetők a díjszétosztási arányokról nem állapodtak meg. (6) Abban az esetben, ha az épülettulajdonos az ellátott épületrészre mellékmérőt, költségmegosztót nem szereltetett fel, az átvevő állomáson mért távhőmennyiségből az ellátott épületrészre jutó távhőmennyiséget más megállapodás hiányában távhőszolgáltató jogosult a fűtött légtér arányában megállapítani. (7) A díjfizetési kötelezettség a felhasználási hely /épület/ tulajdonostársait, illetve a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. A felhasználó az egyes díjfizetők továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel. Díjvisszafizetés, felemelt díj, mérsékelt díj 12. (1) A távhőszolgáltatót és a felhasználót a (2)-(9) bekezdésben foglalt esetben, díjvisszafizetési, felemelt díj és mérsékelt díjfizetési kötelezettség terheli. (2) Ha a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást a Tszt. 40. (1) bekezdésében meghatározott okokból fakadóan a szükséges időtartamot, de legfeljebb folyamatosan két napot meghaladóan szünetelteti, továbbá felróható magatartásával vagy a Tszt. 49. (1) bekezdésében foglalt szerződésszegést követ el, a jelen rendeletben meghatározott alapdíj - a szüneteltetés időtartamával arányos részének - kétszeresét fizeti vissza. (3) Csökkent mértékű a távhőszolgáltatás, ha a távhőszolgáltatónak felróható okból kettő vagy több napon át valamely fűtött felhasználási hely (épültrész) átlaghőmérséklete, /működő hőleadó berendezések mellett/ 3 o C-kal, vagy a szolgáltatott használati melegvíz hőmérséklete a kifolyónál mérve 5 o C-kal kevesebb az előírtnál, vagy a szerződésben foglaltaknál. (4) Az (3) bekezdés szerinti felhasználót a csökkent értékű szolgáltatás időtartamára C fokonként a fűtési hődíj esetén 15% használati meleg víz esetén 5% mértékű díjvisszatérítés illeti meg.

(5) A távhőszolgáltatót díj-visszafizetési kötelezettség nem terheli, ha a minőségi hiányosság üzemeltetési, vagy felhasználói hiba miatt keletkezett. (6) Üzemeltetési hiba esetén, ha a távhőszolgáltató nem tett eleget a 4. (5)-(6) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségének a 13. (2) és (4) bekezdéseiben foglalt díjfizetési kötelezettség terheli. (7) A felhasználó a Tszt. 49. (2) bekezdésének c)-d) és f) pontjaiban meghatározott a felhasználó részéről történő szerződésszegésnek minősített esetekben pótdíjat köteles fizetni a távhőszolgáltató részére, melynek mértéke a hődíj 120 %-a. (8) Abban az esetben, ha a közüzemi szerződés felmondása kapcsán a lakás, helyiség használója a használat megkezdése előtt, a Tszt. 35. -ának (2) bekezdése szerinti, a távhőszolgáltatással azonos komfortértékű hőellátás megvalósítására, a lakásban, helyiségben levő, falon kívüli felhasználói vezetékhálózat elszigetelésére, és az elvégzett munka távhőszolgáltató felé történő bejelentésére vonatkozó kötelezettségeinek nem tesz eleget, a távhőszolgáltatónak mérsékelt díjat köteles fizetni. A mérsékelt díj mértéke a hődíj 50 %-a. (9) Mérés nélküli szolgáltatásnál szabályozatlan vételezés esetén a felhasználó a (7) bekezdésben meghatározott felemelt díjat köteles fizetni, ha a szerződés nélküli hőfogyasztásnak, a (8) bekezdésben meghatározott mérsékelt díjat köteles fizetni, ha a hőelvonásnak a következménye. (10) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól. (11) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető részére a díj arányos részét visszatéríteni. Ha felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a törvényben, illetve a jelen rendeletben foglalt esetek kivételével szünetelteti, vagy korlátozza. Vegyes és záró rendelkezések 13. (1) A szolgáltatás idején a nem hasznosított (üresen álló) lakás, valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek fűtési díját, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek fűtési díját annak tulajdonosa viseli. A tulajdonos a hasznosítás változása esetén köteles a távhőszolgáltatót értesíteni. (2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést olyan időpontban kell megtennie a tulajdonosnak, hogy a szolgáltatás számlázása a tárgyhóban a bérbeadás időpontjától a díjfizetési szabályok szerint megoldható legyen. Az értesítés elmulasztásából, vagy késedelmes teljesítésből adódó díjhátralékot a tulajdonos viseli.

(3) Ha a fűtési időszak tartama alatt a felhasználó elköltözik a lakásból (helyiségből), vagy új felhasználó költözik a lakásba (helyiségbe), a fűtési díjnak a kiköltözés napját követő hó elsejéig a régi, a következő hó elseje után kibocsátásra kerülő számlát az új felhasználónak kell kiegyenlítenie. Az éves elszámoló számlákat, az elszámolás időpontjában, a lakást (helyiséget) birtokló felhasználó köteles kifizetni, illetve a távhőszolgáltató felé érvényesíti a jóváírásokat. (4) A melegvíz díját a kiköltözés napjáig a régi, a beköltözés napjától kezdődően az új felhasználó köteles megfizetni. (5) A használati melegvíz feltételezett fogyasztáson alapuló megállapításához a lakás teljes fűtött alapterülete alapján a jelen rendelet 2. számú mellékletében táblázatában meghatározott alapterületi értékhez tartozó átalány vízmennyiséget jogosult figyelembe venni a távhőszolgáltató. (6) Jelen rendelet 2008. október 01-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. Törvény egyes rendelkezéseinek Zirc Város területén történő végrehajtásáról szóló 22/2000.(X.15.) ÖK. rendelete és az azt módosító 10/2004.(III.01.) rendelet, valamint a Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének a távhőszolgáltatás legmagasabb díjairól szóló 23/2000.(X.15.) ÖK. rendelete és az azt módosító 20/2001.(VI.29.) rendelet, 15/2002.(VII.2.) rendelet, 13/2003.(IV.15.) rendelet, 31/2003.(VI.30.) rendelet, 46/2003.(XI.24.) rendelet, 27/2004. (VI.21.) rendelet, 1/2005.(I.18.) rendelet, 27/2005.(IX.26.) rendelet, 7/2006.(III.27.) rendelet, 17/2006.(VIII.26.) rendelet, 31/2006. (XII.18.) rendelet,15/2007.(viii.23.) és 29/2007.(XII.17.) rendelet. 14. E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.