Hat eredményes év a fejlesztéspolitikában
Tartalomjegyzék 7 I. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és Kohéziós Alap eredményei 9 I. 1. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményei számokban 11 I. 2. Az I. NFT eredményei kiemelt fejlesztési területenként 11 I. 2. 1. Oktatás 15 I. 2. 2. Munkaerô-piaci programok 19 I. 2. 3. Környezet- és természetvédelem 22 I. 2. 4. Közlekedés 26 I. 2. 5. Gazdaságfejlesztés 29 I. 2. 6. Városrehabilitáció 33 I. 2. 7. Turizmus 37 I. 2. 8. Vidékfejlesztés 39 II. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eredményei 44 II. 1. Megújult intézményrendszer 48 II. 2. Egyszerûbb eljárásrendek, kevesebb adminisztráció 51 II. 3. Kiemelt szempont az átláthatóság 54 II. 4. A partnerség intézménye 56 II. 5. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddigi eredményei számokban 60 II. 6. Az ÚMFT eredményei fejlesztési területenként 60 II. 6. 1. Környezetvédelem 62 II. 6. 1. 1. Hulladékgazdálkodás 65 II. 6. 1. 2. Szennyvízkezelés, ivóvízminôség-javítás, árvízvédelem 69 II. 6. 1. 3. Természeti értékeink jó kezelése 1
71 II. 6. 1. 4. Megújuló energiák 74 II. 6. 2. A közlekedési rendszerek fejlesztése 76 II. 6. 2. 1. Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetôségének javítása 79 II. 6. 2. 2. Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetôségének javítása 81 II. 6. 2. 3. A térségi elérhetôség javítása 84 II. 6. 2. 4. Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése 86 II. 6. 2. 5. A városi és elôvárosi közlekedés fejlesztése 88 II. 6. 2. 6. Kerékpárutak épülnek országszerte 91 II. 6. 3. Településrehabilitáció 99 II. 6. 4. Turisztikai fejlesztések 105 II. 6. 5. Gazdaságfejlesztés, vállalkozás-élénkítés 108 II. 6. 5. 1. A kis- és középvállalkozások fejlesztése 110 II. 6. 5. 2. Az üzleti környezet fejlesztése 113 II. 6. 5. 3. Pénzügyi eszközök a vállalkozásoknak 117 II. 6. 6. Kutatás-fejlesztés, innováció 119 II. 6. 7. A közigazgatás megújítása 123 II. 6. 8. Foglalkoztatási-képzési programok 126 II. 6. 9. Az oktatás infrastrukturális fejlesztése 130 II. 6. 10. Az oktatás tartalmi megújítása 132 II. 6. 11. Egészségügyi fejlesztések 136 II. 6. 12. Szociális programok, társadalmi kohézió 141 II. 6. 13. Program a leginkább hátrányos helyzetûek felzárkóztatására 143 II. 6. 14. Válságkezelés az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 147 II. 7. Az elôttünk álló idôszak feladatai az Új Magyarország Fejlesztési Terv kapcsán 148 III. Egyéb nemzetközi alapok 151 III. 1. Az 2004 2006-os idôszakban menedzselt, egyéb nemzetközi alapok 151 III. 1. 1. Az EQUAL Közösségi Kezdeményezés 152 III. 1. 2. INTERREG-programok 154 III. 1. 3. Schengen Alap 156 III. 2. A 2007 2013-as idôszak más európai fejlesztési alapjai 156 III. 2. 1. Magyarország részvételével megvalósuló határon átnyúló, transznacionális és interregionális együttmûködési programok 158 III. 2. 1. 1. Magyarország Románia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 159 III. 2. 1. 2. Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program 160 III. 2. 1. 3. Magyarország Szlovákia Románia Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttmûködési Program 161 III. 2. 1. 4. Magyarország-Horvátország IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program 162 III. 2. 1. 5. Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttmûködési Program 163 III. 2. 1. 6. Délkelet-európai Transznacionális Együttmûködési Program 164 III. 2. 1. 7. Közép-Európa Transznacionális Együttmûködési Program 165 III. 2. 1. 8. Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program 166 III. 2. 1. 9. Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttmûködési Program 167 III. 2. 1. 10. INTERREG IVC Interregionális Együttmûködési Program 168 III. 2. 2. Svájci Magyar Együttmûködési Program 172 III. 2. 3. EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program 175 III. 2. 4. Átmeneti támogatás 176 III. 2. 5. Igazgatási partnerség 177 III. 2. 6. Europe Direct 2 3
Elôszó Kedves Olvasó! Hat izgalmas, mozgalmas, dolgos és eredményes esztendôt tudhat magáénak Magyarország az Európai Unióban. Uniós csatlakozásunk ugyanis hatalmas esélyt, valódi lehetôséget teremtett ahhoz, hogy a közösségi fejlesztéspolitika eszközeit jól és eredményesen használva évtizedes hátrányokat küzdhessünk le. 2004 májusa jelentôs változásokat hozott a fejlesztéspolitikában. Az úgynevezett elôcsatlakozási alapokat a Phare, az ISPA és a Sapard pályázati rendszereit felváltották a Strukturális Alapok, idehaza az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázatai. Ez a változás sokkal több uniós támogatást, sokkal jelentôsebb fejlesztési forrásokat, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb feladatot és nagyobb felelôsséget is jelentett pályázóknak és pályáztatóknak. Tanulási idôszak volt a 2004 2006-os idôszak a vállalkozásoknak, az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek, és tanulási idôszak volt a pályáztató intézményeknek is. Magyarország pedig éltanuló volt, jól teljesített a fejlesztéspolitikában: elsôsorban a pályázók szorgalmának köszönhetôen az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretét sikerült felhasználnunk, fontos és szép fejlesztéseket és programokat megvalósítva szerte az országban. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv tapasztalatai alapján a 2007 2013-as idôszakra szóló Új Magyarország Fejlesztési Terv megvalósításának már egy megújult intézményrendszerrel, új pályázati eljárásrendekkel, összességében egy egyszerûbb és pályázóbarátabb rendszerrel kezdhettünk neki. Olyan intézményrendszerrel, amelyben minden korábbinál több feladat hárult a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségre. Büszkék lehetünk arra, hogy ebben az új struktúrában a központi közigazgatásban úttörô módon minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a partnerség intézményrendszere, és hogy a társadalmi és szakmai egyeztetések folyamatos láncolatával közös üggyé, közüggyé tudtuk tenni a fejlesztéspolitikát Magyarországon. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv történelmi lehetôséget és hatalmas forrásokat jelent Magyarországnak, a magyar pályázóknak. Olyan nagyságrendû fejlesztési forrásokat, amelyeket okosan kell felhasználnunk, okosan kell befektetnünk ahhoz, hogy ne csak 2013-ig, hanem sokkal hosszabb idôszakra megalapozzuk vele az ország fejlôdését. Azt a fejlôdést, amelyben a világgazdasági válság az elmúlt idôszakban bizony komoly törést hozott. Az elmúlt hónapok eredményeit látva meggyôzôdéssel mondhatjuk: az európai uniós forrásokat sikerült eredményesen használnunk a válságkezelésben is, a munkahelyek megôrzése, az építôipar talpon maradása, a vállalkozások forráshoz jutása érdekében. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásai kétségkívül segítettek mérsékelni a pénzügyi-gazdasági világválság kedvezôtlen hatásait, és a most zajló fejlesztések megalapozhatják azt, hogy a válságot követôen egy versenyképesebb, lendületesebben fejlôdô ország lehessen Magyarország, hosszú távon is meghatározó súllyal és szereppel a régióban. Dr. Vági Márton az NFÜ elnöke Az Új Magyarország Fejlesztési Terv eddig támogatott projektjeinek eredményei közel 300 km új kerékpárút 93.000 fő képzése az álláshoz jutás érdekében 8 kiemelt fürdő fejlesztése 1.300 kilométer alsóbbrendű út, 107 kilométernyi új autópálya és gyorsforgalmi út építése és megújítása 1.330 új és 1.745 felújított bölcsődei férőhely 14.800 teremtett munkahely 26 magyarországi kórház sürgősségi osztályának modernizálása gazdaságfejlesztési forrás 7.500 vállalkozás számára 11.000 hazai vállalkozás pénzeszközhöz juttatása 310 település központjának megújítása 10.000 akadálymentesített helyiség a közintézményekben 1.200 km új szennyvízcsatorna 365 óvoda és iskola megújítása 68 járóbeteg-szakrendelő építése és megújítása 8 kiemelt kórház korszerűsítése 332 helyen turisztikai vonzerő és szálláshelyfejlesztés 1,2 millió lakos és lakókörnyezetük ár- és belvízvédelme Az Európai Bizottság különösen elégedett azzal, hogy a programok teljesítése... rendkívül kielégítô abszorpciót eredményezett 2009 végére.tény, hogy a Bizottsághoz az elmúlt év végéig az összes EU-tagországtól beérkezett 27 Stratégiai Riport folyamatban lévô elemzése alapján, Magyarország jelenleg összehasonlításban is jól halad a kohéziós politika teljesítésében... Dirk Ahner az Európai Bizottság regionális politikájáért felelôs igazgatója Brüsszel, 2010. február 16. 4 5
Ez a kiadvány a 2004 óta eltelt idôszak fejlesztéspolitikai eredményeit veszi sorra azokat az európai uniós forrásokhoz és egyéb európai alapokhoz kapcsolódó eredményeket, amelyek megvalósításában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és jogelôd intézményei kiemelt szerepet játszottak. Az elsô fejezet a 2004 2006-os idôszak Nemzeti Fejlesztési Tervének elôkészítésérôl, eredményeirôl, az I. NFT öt operatív programjának fôbb számairól és az ebben az idôszakban a Strukturális Alapok, valamint a Kohéziós Alap támogatásával Magyarországon megvalósult fejlesztésekrôl, beruházásokról ad áttekintést olyan fontosabb fejlesztési területeken, mint amilyen az oktatás, a munkaerô-piaci programok, a környezet- és természetvédelem, a közlekedés, a gazdaságfejlesztés, a városrehabilitáció, a turizmus és a vidékfejlesztés. A második fejezet a 2007 2013-as idôszak nemzeti stratégiai referenciakeretének, az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek az elôkészítését és az eddigi eredményeit veszi sorra, ugyancsak olyan kiemelt fejlesztési területek szerint, mint amilyen a környezetvédelem, a közlekedési rendszerek fejlesztése, a településrehabilitáció, a turisztikai fejlesztések, a gazdaságfejlesztés és a vállalkozás-élénkítés, a kutatás-fejlesztés és az innováció, a közigazgatás megújítása, az oktatás infrastrukturális fejlesztése és tartalmi megújítása, az egészségügy, a társadalmi kohézió, valamint a válságkezelés. A kiadvány harmadik fejezete a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladat- és hatáskörébe tartozó, egyéb európai alapok többek között a különbözô határ menti programok és területi együttmûködések, a Svájci Magyar Együttmûködési Program, valamint az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok program jelenlegi állásáról és eddigi eredményeirôl igyekszik átfogó képet adni. I. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és Kohéziós Alap eredményei Európai uniós csatlakozásunk napja, 2004. május elseje óta Magyarország az elsôk között teljesít az európai fejlesztéspolitikában. Hazánk büszkélkedhet az újonnan csatlakozott országok közül az egyik legnagyobb arányú forrásfelhasználással, elsôként adtuk be a 2007 2013-as idôszakra vonatkozó fejlesztési tervünket, amelynek keretében hazánk írt ki elôször pályázatokat ebben az uniós költségvetési ciklusban. Magyarország a legjobbak között teljesít mind a benyújtott, mind pedig a Brüsszel által elfogadott nagyprojektek számát illetôen, és a kifizetések tekintetében is az elsôk között vagyunk az Európai Unió országai között. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében minden magyar állampolgárra átlagosan 51.257 forint pályázati támogatás jutott, s ami még fontosabb: az egy fôre jutó uniós támogatás nagysága a leginkább hátrányos helyzetû térségekben meghaladta a 60.600 forintot. Az Európai Unióval szembeni nettó pozíciónk tehát a közös költségvetésbôl kapott támogatások és az ország befizetéseinek pozitív egyenlege a 2004-es 48,7 milliárd forinttal szemben 2007- ben már meghaladta a 400 milliárd forintot. A 2004 és 2008 közötti idôszakban túlnyomórészt az I. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataival kapcsolatos kifizetéseknek köszönhetôen mintegy 1.170 milliárd forinttal több forrást kapott Magyarország az Európai Uniótól, mint amennyit a tagságából eredôen be kellett fizetnie a közösségi költségvetésbe. Mindezek az eredmények elsôsorban a pályázók és a pályáztató intézmények kemény munkájának és alapos felkészülésének köszönhetô. Egy jelentôs felkészülési és tanulási folyamatnak, amely során hazánknak az elôcsatlakozási alapok a Phare, az ISPA és a SAPARD tapasztalataira alapozva meg kellett tanulnia kezelni, menedzselni a Strukturális Alapok forrásait Magyarországon. A feladat nagyságát jelzi, hogy míg az elôcsatlakozási alapok esetében 2000 és 2004 között évente mintegy 60 65 milliárd forint európai uniós forrás állt a pályázók rendelkezésére, addig a 2004 2006-os idôszak uniós fejlesztéspolitikai kerete több mint 670 milliárd forint volt Magyarországon. E forrásokat öt operatív program a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP), a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP), a Humánerôforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP), az Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) és a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) pályázatain, valamint a Kohéziós Alap projektjeinek keretében fordíthatta fejlesztésekre Magyarország. 6 7
E források az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, az Európai Mezôgazdasági Orientációs és Garanciaalap, az Európai Halászati Alap, valamint a Kohéziós Alap támogatásai magyarországi felhasználásának koordinálására hozták létre a Miniszterelnöki Hivatal szervezetén belül mûködô Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalából a Nemzeti Fejlesztési Hivatalt, amelynek feladata a szakminisztériumokban mûködô irányító hatóságok munkájának összehangolása, a források felhasználásának nemzeti szintû koordinációja és az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás volt. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal 2004. január 1-én alakult meg. A hivatal létrehozásának célja és feladata a hosszú és középtávú fejlesztési tervezési feladatok ellátása, az Európai Unió pénzügyi támogatásainak igénybevételéhez szükséges tervek elkészítése, e támogatások felhasználásához szükséges tevékenység végzése és más kormányzati szervek ilyen tevékenységének koordinálása volt. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv készítése során fontos terület volt a partnerség intézményrendszerének kiépítése. Olyan új terület volt ez, amely addig gyakorlatilag példa nélküli volt a magyar közigazgatásban. A prioritások és fô fejlesztési irányok kiválasztásának és rögzítésének szükségessége, az összeg meghatározó nagyságrendje, valamint az elosztáshoz szükséges intézményrendszer hatékony mûködésének igénye indokolta, hogy az a kormányzati fejlesztéspolitika, azok a stratégiai dokumentumok, amelyek e fejlesztési források optimális tehát multiplikátor-hatásokat is kiváltani hivatott felhasználását célozzák, minél szélesebb társadalmi-gazdasági bázison és konszenzuson nyugodjanak. A partnerség intézményének kialakításával egy fokozatosan fejlôdô, eszközrendszerében korszerûsödô és finomodó, folyamatos társadalmi párbeszéd jött létre a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, illetve jogelôd intézményeinek irányítása mellett a hazai fejlesztéspolitikában. I. 1. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményei számokban Több mint 42 ezer benyújtott pályázat, 20 ezer támogatott projekt, 691 milliárd forint kifizetett uniós támogatás röviden így foglalható össze a 2004 2006-os Nemzeti Fejlesztési Terv mérlege. Ez pedig tekintettel arra, hogy az I. NFT teljes kerete az euró forint-árfolyamtól függôen nagyjából 670 690 milliárd forint volt, csaknem 100 százalékos forrásfelhasználást jelent, ami azért is jelentôs eredmény, mert az I. NFT indulásakor az európai uniós intézmények részérôl már 80 százalékos forrás-felhasználást is jó eredménynek tartottak volna. A magyar pályázók szorgalmának köszönhetôen csaknem 2.000 magyar városban és községben valósult meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében támogatott fejlesztés, program vagy beruházás hozzájárulva jobb, európai minôségû életfeltételeink megteremtéséhez. Az eredményeinkre okkal lehetünk büszkék: nem csak a velünk együtt EU-taggá lett országokat, de sok régi tagországot is megelôztünk az uniós források felhasználásában. Bebizonyítottuk: pályázóink szorgalmának eredményeként, az itt is olvasható programoknak köszönhetôen képesek vagyunk élni a tagság nyújtotta lehetôségekkel! keretében országszerte 92 általános iskolát és 61 óvodát bôvítettek vagy újítottak fel EU-forrásból, többségében a leginkább hátrányos helyzetû településeken. 2004 és 2006 között a felsôoktatás fejlesztésére fordított támogatások 168.000 hallgató és 9.500 oktató számára teremtettek korszerû feltételeket az egyetemeken és fôiskolákon. Az I. NFT keretében uniós támogatással elindított környezetvédelmi beruházások több mint 6 millió embert érintenek. Mintegy 600 kilométernyi vasútvonal újult, illetve újul meg és csaknem 700 kilométernyi közút lett, illetve lesz biztonságosabb és járhatóbb az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében elkezdett fejlesztések eredményeként. Ez a nagy arányú forrásfelhasználás mindenekelôtt az eredményesen pályázó vállalkozások, önkormányzatok és civil szervezetek sikere. A pályázók munkájának és az egyre gyorsabban, egyre javuló teljesítménnyel dolgozó pályázati intézményrendszernek köszönhetôen európai uniós összehasonlításban is jól állunk a 2006-ig tartó uniós költségvetési idôszak fejlesztési forrásainak felhasználásában: a legutóbbi statisztikák szerint Magyarország az egyik legjobban teljesítô új tagállam. Utak, iskolák épültek és épülnek szerte az országban, fejlesztenek, bôvítenek és versenyképesebbé válnak vállalkozásaink, napról napra lesznek élhetôbbek a településeink az európai uniós támogatásoknak köszönhetôen. Csak az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Az EU kohéziós politikáért felelôs fôbiztosa, Danuta Hübner 2009-ben hazánkban járva kiemelte: Magyarország az európai uniós források felhasználása alapján a kedvezményezett tagállamok között a hatodik helyen áll, nagyon ambiciózus programot valósított 8 9
meg a 2004 2006-os költségvetési idôszakban, annak forrásait teljesen felhasználta. A fôbiztos szerint az Európai Bizottság örömmel nyugtázta, hogy Magyarország azon tagállamok közé tartozik, melyeknél az uniós források iránti lehívási igény az elôlegeket nem számítva a legmagasabb. I. 2. Az I. NFT eredményei kiemelt fejlesztési területenként I. 2. 1. Oktatás Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerôforrásfejlesztés Operatív Programja (HEFOP) keretében mintegy 3.100 pályázat, illetve beruházás több mint 200 milliárd forint európai uniós támogatáson osztozhatott a 2004 2006-os idôszakban. A szétosztott európai uniós támogatások nagyságát tekintve a HEFOP volt a Nemzeti Fejlesztési Terv legnagyobb költségvetésû operatív programja. A program alapvetôen négy területre fókuszált: az aktív munkaerô-piaci politikák támogatására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, az egész életen át tartó tanulás támogatására és az alkalmazkodóképesség javítására, valamint az ezekhez kapcsolódó oktatási, szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére. Az egész életen át tartó tanulás támogatása volt a HEFOP legnépszerûbb intézkedése a nyertes pályázatok számát és a szétosztott uniós támogatást tekintve egyaránt. Jelentôs uniós források jutottak a pedagógusok képzésére a kompetencia-alapú oktatás bevezetéséhez, és mind tartalmát, mind pedig felszereltségét tekintve nagyban megújult a korábban szétaprózott hazai szakképzési és felnôttképzési Gyakorlatközpontú agrárképzés A hazai agrár-felsôoktatás gyakorlatorientált képzési rendszerének kialakítására és minôségfejlesztésére kapott 110 millió forint európai uniós támogatást az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a Debreceni Egyetem. A tananyagfejlesztést célzó programhoz tíz, az agrár-felsôoktatásban érintett magyarországi intézmény csatlakozott. 10 11
rendszer is. A hazai szakképzés, szakoktatás megújításában meghatározó szerepe volt a térségi integrált szakképzô központok felállításának is. Számottevô fejlesztések történtek a hazai felsôoktatásban is: nem csak a képzési programok megújítását segítették uniós források, de mintegy 50.000 négyzetméter korszerû oktató- és kutatóhellyel is gazdagodtak a magyarországi egyetemek és fôiskolák. A HEFOP-on belül kiemelt terület volt tehát a magyarországi felsôoktatás megújítása, a felsôoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése és a felsôoktatás tartalmi megújítása is. Az I. NFT e célra fordított forrásai 168.000 hallgató és 9.500 oktató számára teremtettek korszerû feltételeket az egyetemeken és fôiskolákon. Mézeskalácsház Pusztamagyaródon Egy sikeres uniós pályázatnak köszönhetôen 2007-ben már a megújult és kibôvített óvodában kezdhették a tanévet a környezô települések legkisebbjei a Zala megyei Pusztamagyaródon. A Mézeskalácsház névre keresztelt intézmény felújítására csaknem 180 millió forint uniós támogatás jutott. Újjászületett a gyulaji iskola Európai uniós pályázati forrásból újulhatott meg az alig ezer lelkes tolnai község, Gyulaj általános iskolája. A több mint 140 millió forintos uniós támogatásnak köszönhetôen új tornateremmel és korszerû könyvtárral is gazdagodott az intézmény. Az oktatás tartalmi megújítását szolgáló pályázatok mellett jelentôs források jutottak a közoktatási intézmények megújítására a Regionális Fejlesztés Operatív Program pályázatain is. A 2004 2006-os idôszak I. Nemzeti Fejlesztési Tervének egyik legsikeresebb és legnagyobb forrásigényû pályázati konstrukciója az óvodák és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastruktúrájának fejlesztése volt. A ROP keretében 128 beruházás indulhatott el, összesen 16,6 milliárd forint uniós pályázati támogatással. A támogatott 128 projekt részeként 92 általános iskola és 61 óvoda fejlesztése valósulhatott meg, s ami igazán fontos: a felújított intézmények közül 133 a területfejlesztés szempontjából hátrányos, illetve leghátrányosabb helyzetû kistérségek valamelyikében volt található. A felújított vagy kibôvített általános isko- 12 13
lákban több mint 24 ezer diáknak, a korszerûsített óvodákban pedig több mint 5 ezer kisgyermeknek a mindennapjai váltak komfortosabbá a sikeres uniós pályázatoknak köszönhetôen. I. 2. 2. Munkaerô-piaci programok Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az aktív munkaerô-piaci politikák támogatására indított programok elsôsorban a fiatalok munkaerô-piaci beilleszkedéséhez, a munkanélküliek és a munkaerôpiacról kiszorultak újra munkába állásához és az idôsebb munkavállalók munkaerô-piaci részvételének segítéséhez nyújtottak európai uniós forrást nem is keveset, mintegy 30 milliárd forintot. A munkanélküliség Auguszta, a legnagyobb A foglalkoztathatóság javításához elengedhetetlen a munkaképes korú lakosság egészségi állapotának javítása, ahhoz pedig az egészségügyi rendszer korszerûsítése. Az elmúlt húsz évben nem volt olyan jelentôs egészségügyi fejlesztés az országban, mint az Auguszta-program: a Debreceni Egyetem Regionális Egészségcentrumának a felépítése. A 12 milliárd forintos gyógyító centrum Észak-Alföld és Észak-Magyarország szív- és érrendszeri, valamint daganatos betegeinek gyógyításához, ellátásához teremt világszínvonalú szakmai és technikai hátteret. A cél az, hogy az európai uniós támogatással megvalósuló program eredményeként 2013- ig 12 százalékkal csökkenjen a daganatos, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedésekben elhalálozók aránya a két régióban. 14 15
megelôzésére és kezelésére indított programokon több mint 37 ezren vettek részt, s közülük 33 ezren be is fejezték e programokat. A legtöbben közülük szakmát kaptak, és csaknem 17 ezren tartósan munkába is álltak. Mindezt segítette az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációjára és 60 munkaügyi kirendeltség korszerûsítésére fordított EU-támogatás is. Sikeresek voltak a nôk munkaerô-piaci visszatérésének segítésére indított programok is csaknem 1.400 nôt sikerült piacképes szakmához juttatni, és több mint 2.300-an kaptak uniós segítséget a munkába álláshoz vagy éppen a vállalkozásuk beindításához. Segítség, személyre szabottan Három Jász-Nagykun-Szolnok megyei kistérség hátrányos helyzetû munkanélkülijeit is segítette az a CERTAMEN 2006 2007 címet viselô program, amelynek keretében 65 millió forintos európai uniós támogatással OKJ-s szociális gondozói és ápolói végzettséget szerezhettek és munkatapasztalathoz is juthattak a szolnoki, a mezôtúri és a kunhegyesi kistérség állástalanjai. Munka a hátrányos helyzetûeknek A legszebb kézmûves hagyományokra alapozva indítottak képzési és foglalkoztatási programot a 18 település összesen 7.500 lakójával súlyos szociális nehézségekkel küzdô, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Hegyközben. A 147 milliós uniós támogatással megvalósított program résztvevôi népi iparmûvész képesítést szerezhettek és többen közülük tartósan munkát is találhattak a térségben. A társadalmi kirekesztés elleni küzdelem is fontos célterülete volt az I. Nemzeti Fejlesztési Tervnek. A társadalmi beilleszkedést segítették a hátrányos helyzetû tanulók elsôsorban a roma és a sajátos nevelési igényû fiatalok esélyegyenlôségének biztosítására, valamint a szociális területen tevékenykedô szakemberek képzésének támogatására indított uniós programok. A 2004 2006-os idôszakban több mint 27 ezren vettek részt a hátrányos helyzetû emberek, köztük a romák foglalkoztatásának javítását célzó európai uniós programokon, és európai uniós segítséggel 4.600 fônek sikerült szakmát adni a kezébe. Több mint 6.500 olyan hátrányos helyzetû embertársunkat sikerült az I. NFT ilyen jellegû programjaival munkába állítani, akiknek korábban jóformán esélyük sem volt az elhelyezkedésre. Nem csak a foglalkoztatás bôvítése, hanem a foglalkoztathatóság javítása, erôsítése is kiemelt célja volt az I. Nemzeti Fejlesztési Terv humánerôforrásfejlesztési pályázatainak, programjainak. Éppen ezért az oktatási mellett a szociális és egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére is jelentôs, csaknem 60 milliárd forint EU-forrás jutott csak a HEFOP pályázatain. Az egészségügyi rendszer korszerûsítésére és az ehhez kapcsolódó informatikai fejlesztésekre összesen mintegy 25 milliárd forintnyi uniós támogatást fordítottak, elsôsorban az ország hátrányos helyzetû régióiban. 16 17
A fizikai beruházásokon túl a képzések és a foglalkoztatási programok is meghatározóak voltak a Regionális Fejlesztés Operatív Program pályázatain. Kiemelten fontos volt a helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása: önkormányzatok, alapítványok, közalapítványok, egyesületek, közhasznú társaságok és egyházak pályázhattak csaknem 6,5 milliárd forintra, non-profit foglalkoztatási programok megvalósításával a szociális gazdaságban. Az országos felsôoktatási programokhoz kapcsolódóan a ROP támogatást nyújtott a felsôoktatási intézmények és a helyi szereplôk együttmûködésének erôsítésére is, a végzett fiatal diplomások helyben tartása érdekében. Nagy hangsúlyt kapott a régiós munkaerô-piaci igényekhez kapcsolódó képzési programok támogatása, elsôsorban a régiós hiányszakmákban, illetve a turizmus területén. I. 2. 3. Környezet- és természetvédelem A legkésôbb 2010 végéig megvalósuló, országos jelentôségû környezetvédelmi és közlekedési beruházásokra az ISPA elôcsatlakozási alap forrásaival együtt mintegy 375 milliárd forintot ítélt meg hazánknak az Európai Unió. A Kohéziós Alap támogatásával, uniós forrásból megvalósuló 25 környezetvédelmi beruházás a szennyvíz- és ivóvíz-tisztítási, valamint a hulladékkezelési problémák megoldásával mintegy 6 millió állampolgár életminôségét hivatott közvetlenül javítani. A környezetvédelem terén az egyik legfontosabb cél a vízminôség javítása, azon belül is az ivóvíz-minôség javítása, valamint a szennyvízkezelés és szennyvíztisztítás fejlesztése volt. A Kohéziós Alap támogatásával megvalósított, vízminôség-javító beruházásokkal érintett háztartások száma megközelíti a 100 ezret. A szennyvízkezelés terén támogatott fejlesztések 9 megyei jogú városra és a fôvárosra koncentráltak. A Kohéziós Alap kiemelten foglalkozott a szennyvíztisztítással és hulladékkezeléssel, valamint a környezeti kármentesítéssel és a felszín alatti vizek és az ivóvízbázis védelmével is. Szennyvíztisztítás terén Gyôr és Szeged projektjei sikeresen lezárultak, Pécs, Debrecen, Szombathely, Sopron, Zalaegerszeg, Veszprém és Kecskemét projektjei pedig hamaro- Földhôvel fûtenek Veresegyházán Kezdetben csak néhány épület a fürdô, két iskola, egy óvoda és a mûvelôdési ház fûtésére használtak geotermikus energiát a Pest megyei Veresegyházon. Egy sikeres, csaknem 130 millió forintos uniós pályázatnak köszönhetôen 2007 óta már a polgármesteri hivatalt, a postát, a szociális otthont és a két templomot is földhôvel fûtik a városban. 18 19
Arzénmentesen az Észak-Alfölfön A 2004 2006-os idôszak egyik fontos eredménye volt, hogy európai uniós támogatással elindult a 41 települést és 109 ezer lakost érintô észak-alföldi ivóvízminôség-javító program, amelynek célja a térségben az ivóvíz arzéntartalmának csökkentése volt. nemzeti parki igazgatóságok is pályázhattak vizes élôhelyek kialakítására, rehabilitációjára vagy éppen erdei iskolák fejlesztésére is. A környezet megóvása, a környezeti ártalmak csökkentése szempontjából egyre fontosabbak az energiahatékonyságot javító beruházások, valamint a megújuló energiaforrások arányának növelését célzó fejlesztések a KIOP-on belül szám szerint ezekbôl a pályázatokból volt a legtöbb. Mindkét területen jelentôs európai uniós forrásokat fordíthattak fejlesztésekre a pályázók. san befejezôdnek, és az európai uniós szinten is az egyik legnagyobb méretû és költségvetésû beruházás, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító építése is elôrehaladt állapotban van. A hulladékkezelési projektjeink közül a szegedi és a miskolci projekt már lezárult, továbbá folyamatban van a hajdú-bihari, a Tisza-tavi, a szolnoki, a Duna Tisza-közi, a Sajó-Bódva-völgyi, az Északkelet-Pest és Nógrád megyei, a Homokhátsági, a Nyugat-Balaton és Zala-völgyi, az észak-balatoni, a dél-balaton és a sió-völgyi, valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hulladékgazdálkodási projekt. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Programja keretében, ebbôl 122 beruházás több mint 120 milliárd forint európai uniós támogatáson osztozhatott a 2004 2006- os idôszakban. A támogatott beruházások száma ugyan a KIOP esetében volt a legalacsonyabb, ugyanakkor jellemzôen e területen valósultak meg a legnagyobb és egyben legtöbb embert érintô európai uniós fejlesztések. A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program nevébôl is eredôen alapvetôen két területre fókuszált: a környezetvédelemre és a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére. Jelentôs beruházások valósultak meg EU-támogatással a hulladékgazdálkodás területén is. Felmérések szerint az országban évente mintegy 10 millió tonna építési és bontási hulladék, a kórházakban és a rendelôkben évente összesen 9 és félezer tonna fertôzô és veszélyes hulladék, valamint országszerte mintegy 400 ezer köbméter nem-veszélyes hulladék képzôdik. Az ehhez kapcsolódó beruházásokon túl a KIOP az állatihulladék-kezelô telepek fejlesztéséhez és épületek azbesztmentesítéséhez is támogatást nyújtott. A szilárdhulladék-kezelés terén az I. NFT keretében megvalósult beruházások másfélezer magyar települést érintettek. A környezetvédelem mellett a természetvédelem és az árvízvédelem is fontos szerepet kapott a KIOP megvalósítása során. A legjelentôsebb uniós támogatás e téren a Tisza-völgy árvízkezelésére jutott, de 20 21