Elképesztő, ami Kínában történik Bejegyezve 2011. november 13. Szerző admin Kínában az idei évben megnégyszereződhet az újonnan telepített napenergia-kapacitás a tavalyi évhez képest, ami által az év végre az ázsiai ország összes napenergia-kapacitása elérheti a 3000 MW-ot idéz a Reuters egy kínai állami tisztségviselőt. A Nemzeti Fejlesztési és Reform Bizottság (NDRC) energetikai intézetének igazgatóhelyettese egy kínai konferencián tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy Kínában az idei évben megnégyszereződik az újonnan telepített napenergia-kapacitás 2010-hez képest, vagyis több mint 2000 MWp-nyi új napelemet telepítenek az országban. Li Junfeng hozzátette, hogy ezzel Kína napenergia-kapacitása az év végére megközelítheti a 3000 MWp-ot. Az állami tisztségviselő beszámolt arról is, hogy a kínai kormány módosította a napenergiára vonatkozó 2020-as tervszámát, 20 ezerről 50 ezer megawattra. Hasonló dinamikájú növekedés a tavalyi évben Csehországban volt tapasztalható, ahol a rendkívül magas támogatások miatt (kötelező átvételi ár) egy éven belül 1500 megawattnyi kapacitás épült be a villamos energia rendszerbe. Az ország méreteiből adódóan ez a mérték már komoly problémákat jelent a rendszer szempontjából, illetve igen jelentős nyomást is gyakorolt a cseh áramárakra. A cseh kormány utólag igyekszik finomítani az ösztönzési rendszeren, amelynek nyomán számos jogi eljárás indult az állammal szemben.
Kína igen komoly lehetőséget lát a napenergia hasznosításában, igen jelentős gyártókapacitások épültek ki az elmúlt években napcellák, napelemek előállítására. Az amerikai és nyugat-európai gyártók igen nehezen állják a versenyt a kínai szereplőkkel, amelyeket gyakran éri az a vád, hogy jogellenes állami támogatásokban részesülnek, ami által képesek irracionálisan alacsony áron exportra vinni termékeiket. Az Egyesült Államokban éppen a napokban indult hivatalos vizsgálat ez ügyben, és amennyiben a feltételezések beigazolódnak, akkor az Egyesül Államok vámot fog kivetni a kínai napenergetikai termékekre. Az ázsiai ország augusztusban vezetett be egységesített átvételi árat a napenergiából származó elektromos áramra, amelytől a telepített kapacitások gyorsított bővülését várják. Forrás: portfolio.hu Tudomány ünnepe Gyorsépítészet az energiatakarékosság jegyében Bejegyezve hétfő, november 7, 2011 Szerző admin. Kategória Megújuló energiaforrások Címke: napenergia A nap üzenete címmel rendeznek gyorsépítészeti bemutatót, a megújuló energiákról szóló szakmai kiállítást és konferenciát a Budapesti Gazdasági Főiskola Salgótarjáni Intézetében november 15-én, az intézmény és a Nógrád Megyei TIT közös szervezésében. A 10 órakor kezdődő gyorsépítészeti bemutatón zéró energiaházat állítanak össze, madagaszkári egyetemi hallgatók közreműködésével. A megújuló energiaforrásokról, a napenergia felhasználásának lehetőségeiről szóló, 14 órakor kezdődő konferencián egyetemi és főiskolai tanárok, valamint a zéró energiaházak építésében és energiatakarékossági programokban érintett vállalkozók tartanak előadásokat. A zéró energiaház és a szakmai kiállítás 19 óráig tekinthető meg. A zéró energiaház lényege, hogy fenntartásához nem kell külső energiaforrásokat felhasználni: a világításhoz és a fűtéshez szükséges energiát az épület napkollektorok, napelemek, hőszivattyúk, szélturbinák segítségével önmaga termeli meg. forrás: mti A jövő áramhálózata az internetre fog hasonlítani Bejegyezve 2011. november 6. Szerző admin A németek már gőzerővel fejlesztik a decentralizált áramtermelést. A kasseli Napenergiaellátástechnikai Intézetben (ISET) olyan megoldáson dolgoznak, amelynek segítségével decentralizált energiatermelés és irányítás valósulhat meg. Az Index írt egy érdekes cikket erről a témáról, mi most az első német kísérleti modellt mutatjuk be. Napelemek egy pajtaépületen Dardesheimben
A kísérleti projektet 2007-ben indították el a Harz-hegység szélén található Dardesheimben. Az ezer lakosú település az áramot egyszerre több, kisebb forrásból szerzi be, amelyet kizárólag zöld energiából állítanak elő. A falu szélén egymással online rendszerben - lévő mini-biomassza erőmű, szélkerék-telep, a házakon pedig napkollektorok biztosítják az energiát. A rendszer másik pillére a házon belüli háztartási gépek összekapcsolása. Ha valaki például mosógépet használ, majd bekapcsolja a plazmatévét, a rendszer automatikusan értesíti az áramtermelőt vagy maga csoportosítja oda az energiát a legközelebbi forrásból. A házon belüli berendezések elektronikus összekötését már sikerült megoldani. A német tudósok most azon dolgoznak, hogy a háztartásokat hogyan lehet összekapcsolni a lokális zöld energiát használó áramfejlesztőkkel. A cél az, hogy a fogyasztó közvetlenül tudja majd szabályozni (optimalizálni) a felhasznált energia mennyiségét. A háztartási berendezések pillanatnyi fogyasztása alapján sokkal gazdaságosabban működtethetők a lokális rendszerek. Így akár évente 3 gigawattot is megtakaríthat a falu. Kurt Rohrig, az ISET munkatársa szerint a cél az, hogy a fogyasztó egy online rendszeren keresztül nyomon követhesse pillanatnyi áramfogyasztásának valamennyi fázisát. A kutatók reményei szerint a rendszer kiterjeszthető a nagyobb városokra, illetve régiókra is. Forrás: ingatlanmenedzser.hu Egy kis történelem: a szélenergia hasznosítása az ókori Perzsiában Bejegyezve vasárnap, november 6, 2011 Szerző admin Ha megújuló energiáról van szó, akkor hajlamosak lehetünk a mai világ vívmányaként gondolni rá. Aztán persze eszünkbe juthat a szélenergiára szűkítve a kört például Don Quijote de la Mancha, és rögtön világossá válik, hogy a szélenergia hasznosítása sokkal
régebbre nyúlik vissza, mint ahogy azt a high-tech, hibrid, nyíltvizi szélturbinák aktualitása sugallja. A jelenlegi álláspont szerint az első szélmalmokat az ókori perzsák hozták létre, még az időszámításunk előtti 4. évezred során, és ezeket a gabona megőrlésére és vízszivattyúzásra használták. Az ősi szélmalmokat egy központi tengely és a ráerősített, nádból összekötegelt lapátok alkották. Ahhoz, hogy a szél a kívánt irányba forgassa az egyébként két irányba is forogni tudó tengelyt, falakat építettek a szerkezet köré. Végül is a szél energiáját először a hajózás során hasznosították, de a szélmalmokkal használták fel első ízben a mindennapi gépi, illetve kézi munkák automatizálására. A perzsák nem pusztán a nehéz munka során támaszkodtak a szélenergiára, hanem az épületek szellőzését is a levegő természetes mozgásával oldották meg. Perzsiában nagyjából időszámításunk előtt kétezerben már léteztek olyan komplex passzív szellőzőrendszerek, amelyek egyszerűségükkel, hatékonyságukkal és eleganciájukkal a mai, ultramodern megoldásokkal is vetekszenek. A perzsák a légnyomáskülönbségek, az épület tájolása és a víz folyásának kombinálásával hatékonyan tudták szabályozni otthonaik hőmérsékletét, így még a szélsőséges sivatagi klímában is kellemes idő volt a házakban. Fejünkben visszhangozhat Salamon király mondása, miszerint nincs új dolog a nap alatt. Ám elvéve a frázis pesszimista élét, valójában azt is jelenti, hogy van kitől tanulni, és nem is akármit. Hiszen az ókor emberei még közelebb éltek a természethez, mint mi, ebben a sokszor idegen 21. században forrás: tisztajovo.hu tisztajovo.h Az amerikaiak nagyobb szerepet szánnak a napenergiának Bejegyezve november 6, 2011 Szerző admin. Intenzív politikai csatározások övezik Amerikában a napenergia kérdését. A Kelton Research független kutatóintézet által végzett felmérés eredményei segíthetnek, hogy a hangsúly a döntéshozók oldaláról a fogyasztói elvárásokra terelődjön. Az amerikaiak 90 százaléka támogatja a napenergia felhasználását és a technológia fejlesztését. Talán ennél is fontosabb üzenetet közvetít, hogy 80 százalékuk szerint a
szövetségi kormányzatnak támogatnia kellene a napkollektorok gyártását az Egyesült Államokban, és állami támogatással kellene segíteni a napenergiából áramot előállítókat írja a Renewable Energy World hírportál. A széleskörű támogatás független a pártpreferenciáktól. A politikai spektrum közepén találhatóak körében a legerősebb a támogatottság, és ennek óriási lehetősége lehet a választásra készülő pártok stratégiájának megfogalmazásakor. Az amerikaiak 90 százaléka támogatja a napenergia felhasználását és a technológia fejlesztését. A széleskörű támogatás független a pártpreferenciáktól.a napenergia-ipar biztosan javára fordíthatja a felmérés eredményeit, hogy nyomást gyakoroljon a Kongresszusra: segítse további adókedvezményekkel, hogy a szektor további munkahelyeket hozhasson létre a kapacitások bővítésével és több napenergiát használhasson az ország. A kérdőívben megkérdezték, hogy ha a válaszadónak befolyása lenne az Egyesült Államok energia-politikájára, melyik energiahordozót preferálná. 39 százalék a napenergiát nevezte meg kitüntetendő energia-forrásként. A földgáz 21, a szél 12, az atomenergia 9 százalékot kapott, míg a szenet csupán 3 százalék részesítené előnyben a jelenlegi helyzethez képest. A válaszadók 89 százaléka szerint "különlegesen fontos", hogy az ország használja és fejlessze a napenergiát. A republikánus szavazók négyötöde, a függetlenek kilenctizede és a demokrata szavazók 94 százaléka osztotta ezt a nézetet. Ugyanakkor 82 százalék volt a teljes népességen belül az aránya azoknak, akik szerint a kormányzatnak támogatnia kell a napenergia kihasználásához szükséges berendezések amerikai gyártását. A megkérdezettek szűk többsége, 51 százaléka azt is elárulta, hogy inkább hajlamos lenne megvenni egy terméket, ha tudná, hogy azt napenergia segítségével állították elő, munkálták meg. A kulcsfontosságú 18-44 éves korosztályban 61 százalék vélekedett így. A napenergiával kapcsolatban a legtöbben a költségeket nevezték meg aggodalomra okot adó tényezőként (48 százalék), míg a megbízhatóság hiánya miatt a válaszadók egynegyede aggódik. A felmérésben részt vettek 82 százaléka helyeselné a szövetségi kormány beruházásait a napenergia területén. A republikánus szavazók 72 százaléka, a demokraták 87 százaléka, és a függetlenek 82 százaléka osztja ezt az álláspontot. Forrás: ELTE-TÁTK Hírlevél
Óriási áramszünetek várhatók Bejegyezve szombat, november 5, 2011 Szerző admin. Európa-szerte áramszünetek várhatók már idén télen, és a problémák súlyosbodásának elkerüléséhez 1,1 ezer milliárd eurót kellene beruházni az uniós energiaszektorba. Idén télen az Európai Unió országaiban áramkimaradások lesznek, és 2020-ig legalább 1,1 ezer milliárd eurót kell befektetni a térség energiaszektorába a biztonságos áramellátás garantálásához állítja a Capgemini francia tanácsadó cégnek a European Energy Markets Observatory (EEMO)számára készített tanulmánya. A veszély forrása, hogy a fukusimai nukleáris reaktorbaleset tovább lassította az európai energetikai beruházások amúgy sem kielégítő mértékét, ami az áramhiány mellett az áram árának emelkedését is okozza. Bár csak Németország, Olaszország és Svájc döntött úgy, hogy lemondanak az atomenergiáról, s az uniós tagok közül Nagy-Britannia, Franciaország és Csehország folytatja az ez irányú fejlesztéseket, Európa ezen a téren messze elmarad a világ többi részétől, elsősorban Oroszországtól és Ázsiától. A jelenleg építés alatt álló 62 nukleáris reaktor több mint háromnegyede e két térségben készül emlékeztetett a Capgemini energetikai elemzője, Colette Lewiner. A tanulmány szerint azonban az, hogy Németország leállítja hét legöregebb atomerőművét, majd 2015-2022 között a megmaradt kilencet is, messzemenő hatással lesz sőt már van Európa energiaellátásának biztonságára. A németek a téli csúcsidőben már most is kénytelenek áramot importálni Franciaországból, de erre a jövőben nemigen lesz lehetőségük. Ebben a helyzetben a németek és Európa többi országa az eddiginél is jobban függ majd az orosz gázszállításoktól. A Capgemini szerint Oroszország részesedése az uniós gázimportban a jelenlegi 33 százalékról 2030-ra 50 százalékra fog emelkedni. Ami a megújuló energiaforrásokat illeti, ezek árama drágább az atomerőművekénél, így felhajtják a lakossági energiaárakat. A válság újabb hulláma miatt csökkenő ipari áramkereslet csak kevéssel halaszthatja el ezeket a hatásokat. Segíthet a lengyel palagáz A jelentés szerzői szerint a helyzetet módosíthatja a palagázmezők használatba vétele, amivel a legnagyobb probléma a kitermelés magas költsége mellett a társadalmi ellenállás. Ezt elsősorban a vízkészleteket a környezetvédők szerint veszélyeztető technológia alkalmazása váltja ki. Nem elhanyagolható szempont azonban, hogy az Egyesült Államokban a technológia fejlesztésével elérték, hogy az ott kitermelt palagáz háromszor olcsóbb az európainál. Az amerikai energiahivatal, az EIA szerint Európa legnagyobb palagázkészlete Lengyelországban található Forrás: napi.hu
667,9 milliárd forintnyi megtakarítható energián ülünk Bejegyezve november 4, 2011 Szerző admin. A teljes hazai lakásállomány családi házak, panel és nem panel társasházak összesen 152 petajoule energia-megtakarítási potenciállal rendelkezik a fűtés és használati melegvíz előállítása terén mutat rá az Energiaklub NegaJoule 2020 projektjének kutatása. Bődületes energiamennyiség, ha forintosítani szeretnénk: ennyi energia kinyeréséhez több mint 4,67 milliárd köbméter földgázt kellene elégetnünk, aminek jelenlegi költsége tokkalvonóval és áfával együtt 667,9 milliárd forintot tenne ki. Otthonainkban fűtésre és melegvíz-előállításra évente 360 petajoule primerenergiát használunk fel, ez az ország teljes fogyasztásának 34 százaléka. A megtakarítások zöme, 128 petajoule, a családi házak esetében lenne elérhető, míg a nem panel társasházak esetében 19, a panel társasházak esetében pedig 4 petajoule az elérhető energiamegtakarítás mértéke. Az arányok nem meglepőek, a magyar lakásállomány 66 százaléka családi házakban, 20 százaléka nem panel társasházakban van, és csupán 14 százaléka található panelépületekben. A magyar lakóépületek legnagyobb része 37 százaléka 1960 és 1979 között épült. A maga 30 százalékával szorosan követi ezt a generációt az 1980 és 1995 között felhúzott épületek csoportja. 1960 előtt az épületek 24 százalékát építették, míg 1996 és 2005 között 7 százalékuk létesült. Mindösszesen csak az épületek 3 százaléka származik a 2005 utáni időszakból. Hasonlóan vegyes képet mutat a lakásokban alkalmazott fűtési módok képe is. Az 1970-es és 80-as évek erőltetett gázosításának eredményeképpen a lakások 51 százaléka használja ezt az energiaforrást fűtésre és használati melegvíz előállítására. Messze lemaradva a második helyen a tűzifa áll a maga 22 százalékával, de e kettőnek az értékét tovább növeli a vegyes fa-földgáz tüzelést használók 11 százaléka. Távhővel a lakások 12 százalékát fűtik, míg az áram és az egyéb megoldások 2-2 százalékkal részesednek a fűtési mixből. Tipikus 70-80 négyzetméteres, gázzal fűtött, sátortetős A fentiekből is látszik, hogy hazánkban jellemzően az 1960-as és 1970-es években épültek azok az energetikai szempontból roppant pazarló, 70-80 négyzetméteres, sátortetős lakások, amelyekből ma mintegy 800 ezer darab áll szerte az országban. Ezeknek az épületeknek az éves energiaigénye négyzetméterenként mintegy 310-350 kilowattóra körül mozog. Fűtési, és használati melegvíz igényük biztosítása évente körülbelül 300-350 ezer forintba kerül a használati szokásoktól függően. Ráadásul egy ilyen energetikailag korszerűtlen lakás CO2 kibocsátása is igen magas, évente eléri a 3,5 tonnát. Mit kezdhetünk vele?
Nézzünk először egy alap upgrade-t. A padlás hőszigetelés 20 centis ásványgyapottal, a homlokzat hőszigetelése egy átlagos 12 centiméteres hőszigetelési rendszerrel, a nyílászárók cseréje és a fűtési rendszer korszerűsítése egy cirkókazánnal helyiségenkénti szabályozhatósággal körülbelül 2,5 millió forintból oldható meg. Egy ilyen kaliberű felújítással az épület éves energiaigénye négyzetméterenként lecsökkenthető 100-120 kilowattórára ez már majd 70 százalékos megtakarítást eredményezhet. Az energiaárakat tekintve megfelelő használat mellett akár 180 ezer forint energiaköltség is megtakarítható évente. Ilyen mutatók mellett a beruházás 12-15 év alatt megtérül. Ráadásul az épület CO2 kibocsátása is csökken körülbelül 60 százalékkal, amit meg a környezet hálál meg. A kettes számú upgrade csomag körülbelül 3,5-4,5 millió forintból valósítható meg. Ez már minden felületen mintegy 10 centiméterrel vastagabb szigetelést jelent, modernebb háromréteges üvegezésű nyílászárókat és kondenzációs kazánokat. Az energiahatékonyságot növelő fejlesztések mellett a tetőkre ebből az összegből már akár valamekkora felületű napkollektor is szerelhető, amivel a használati melegvíz előállításához tudunk hozzájárulni. Egy ilyen beruházás eredményeképpen a lakás éves energiaigénye az 50 kilowattóra körüli szinte süllyed vissza, aminek a megtérülése 15-20 év múlva realizálódik. Ráadásul ezen az időtávon egy értékében megnövelt, forgalomképes és kellemesen élhető ingatlanhoz jutottunk. Fejlesztés, de miből? Ez a fogós kérdés. Az elmúlt évek tendenciáit figyelve állami támogatásban nem sokat reménykedhetünk, habár a kormánynak kiemelt szándéka ilyen típusú fejlesztésekre fordítani a kvótakereskedelemből befolyó összegeket. Erre szükség is lesz, hiszen tipikusan a kevésbé tehetős rétegek azok, amelyek leginkább szenvednek az energiaáraktól, élnek relatív energiaszegénységben. Önerőből pedig egy ekkora beruházást megfinanszírozni kevesen képesek. Hitelt felvenni meg Mert igény az lenne. Erre a legjobb bizonyíték, hogy az idén augusztusban meghirdetett, családi házakra kiírt pályázatok 1,6 milliárd forintos kerete két nap alatt kimerült. A kiíró Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tájékoztatása alapján a ZBR Mi otthonunk pályázatra akkor 816 pályázat érkezett be 3,2 milliárd forint támogatási igénnyel. Ez átlagosan lakóegységenként négymillió forint támogatási igényt jelent, ami némi önerővel kiegészítve elegendő lehet egy emelt szintű fejlesztés kivitelezésére. Forrás:azaramara.blog.hu