A tanárképzés megújítása a 21. század eleji oktatási-képzési igényeknek megfelelően Pécs 2013. május 6-7.
A pécsi tanárképzés történeti áttekintése Font Márta Pécs, 2013. május 6.
Egyetemalapítás Pécsett 1367 Jubileumi emlékülés Pécs, 2012. szeptember 6. Font Márta egyetemi tanár
Vilmos pécsi püspök Wilhelm von Koppenbach 1361 1374
Mi a középkori egyetemek ma is hasznosítható öröksége? Universitas közösség és egyetemesség Docendo discimus = tanítva tanulunk life long learning Peregrináció Erasmus Interdiszciplinaritás autonómia Kétszintű képzés? Facultas artium ius, medicina, theologia
M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem A Pozsonyi Egyetem alapítása: 1912 az első tanév: 1914 avatóünnepség: 1916. november 19. a bölcsészképzés kezdete: 1918 tavaszi szemeszter a Pozsonyi Egyetem megszűnése: 1920 Átmeneti évek Budapesten: 1920 1923 (nevében pozsonyi egyetem ) Erzsébet Tudományegyetem Pécsett döntés a Pécsre helyezésről (ideiglenesen): 1921 Az első pécsi tanév: 1923
Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar Elhelyezkedése: Rákóczi út 80. Az egész kar egyetlen (!) tanteremmel és intézetekként egyegy szemináriumi teremmel rendelkezett, könyvtári állomány a folyosókon 1934 megépült a Jogi Kar részére az új épületszárny a tervezett bölcsészkari épület nem készült el Az intézetek élén nyilvános rendes tanárok álltak, létszámuk: 8 12 között Tanárok és a tudományos segédszemélyzet kari összlétszáma: 30 fő
A kar intézetei: Magyar Történelem Egyetemes Történelem Bölcselet Magyar és Finnugor Nyelvészet Magyar Irodalomtörténet Klasszika Filológia I. Klasszika Filológia II. Német Nyelv és Irodalom Francia Nyelv és Irodalom Olasz Nyelv és Irodalom Pedagógia (1924-től) Földrajz Állattan (1927-1933)
Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karra beiratkozott hallgatók száma tanév I. II. tanév I. II. 1923 / 1924 45 41 1932 / 1933 186 174 1924 / 1925 53 50 1933 / 1934 180 166 1925 / 1926 80 82 1934 / 1935 158 143 1926 / 1927 116 111 1935 / 1936 143 142 1927 / 1928 143 140 1936 / 1937 122 120 1928 / 1929 160 156 1937 / 1938 Nincs adat Nincs adat 1929 / 1930 173 159 1938 / 1939 Nincs adat Nincs adat 1930 / 1931 188 176 1939 / 1940 Nincs adat Nincs adat 1931 / 1932 179 167
Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karon vizsgázók száma tanév alap- szak- doktori tanári vizsga vizsga szigorlat oklevél oklevél 1923/24 4 3 1 1 4 1924/25 15 3 6 5 3 1925/26 7 8 2 1926/27 12 9 3 3 3 1927/28 26 6 5 5 9 1928/29 33 10 9 8 7 1929/30 23 17 9 9 11 1930/31 41 20 9 6 14 1931/32 25 43 8 11 22 1932/33 38 38 3 3 33 1933/34 24 30 26 27 37 1934/35 30 33 13 15 32 1935/36 25 30 25 21 35 1936/37 13 19 25 29 29
Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar Az Erzsébet Tudományegyetem professzorai Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar 19 Jogi Kar 17 Orvosi Kar 45 Teológiai Kar 12 Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar Professzorai közül rektori tisztséget töltöttek be 1923 / 1924 Halasy-Nagy József 1926 / 1927 Gyomlay Gyula 1929 / 1930 Weszely Ödön 1932 / 1933 Hodinka Antal 1935 / 1936 Princz Gyula 1938 / 1939 Birkás Géza 1940 / 1941 Vargha Damján
Tanárvizsgáló Bizottság Pozsonyi Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság Elnöke: Kornis Gyula (1918-21) A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem mellett működő Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság Elnöke: Császár Elemér (1921-23) Tagjai, vizsgáztató tanárai: Császár Elemér (magyar nyelv és irodalom) Birkás Géza (francia nyelv és irodalom) Nagy József (filozófia és pedagógia) Gyomlay Gyula (klasszika filológia) Prinz Gyula (földrajz) Thienemann Tivadar (német nyelv és irodalom) Vári Rezső (klasszika-filológia) Weszely Ödön (filozófia és pedagógia) Zolnai Gyula (magyar nyelvészet) Holub József (magyar történelem)
Tanárvizsgáló Bizottság Középiskolai Tanárképző Intézet (1925-1941) A szakképzés és a tiszta tudomány ellentéte csak látszólagos. Igazi szakember senki sem lehet pusztán alkalmazott tudománnyal, tiszta tudomány nélkül; alapos gyakorlat nem lehetséges elméleti belátás nélkül. (Weszely Ödön, 1929) Szerintem a tanárjelölt is akkor készül elő legjobban a maga hivatására, ha éppúgy, mint a tisztán tudományos grádusra törekvő hallgató, minél alaposabb elméleti tudományos ismeretek megszerzésére törekszik. Csak az tud igazán tanítani, akinek van mit tanítani. Tudományt pedig csak szabad szellemmel, az igazság elfogulatlan szemléletével lehet szerezni, tehát engedni kell, hogy a jelölt két kézzel meríthessen mindazokból a forrásokból, melyekhez az egyetemen hozzájuthat. (Halasy-Nagy József, 1936)
A megmaradás kérdése Elhelyezés, campus hiánya Pénzügyi gondok Nem adták fel a Pozsonyba való visszatérés reményét, tehát nem szűnt meg a pécsi tartózkodás ideiglenesnek értelmezése. Történelem Tanszékek: 1935 és 1938 személyi problémák Hallgatói létszám? Ennek ellenére tiltakoznak a Bölcsészkar felszámolása ellen: pl. Vargha Damján rektorrá választása 1940/1941-ben
1940: 28. tc. a Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának működését az 1940/41. tanévtől kezdve a további törvényes intézkedésig szüneteltetni kell. Hogyan alakult a professzorok sorsa? - Kolozsvárra: Kószó János (Német Int.); Princz Gyula (Földr. Int.); Tóth László (Egyetemes Tört. és Magyar Tört. Intézetek) - Szegedre: Kerényi Károly (Ókortud. Int.); Halasy-Nagy József (Filozófia Int.); Klemm Antal (Magyar Nyelvtud. Int.); Birkás Géza (Francia Int.); Bognár Cecil Pál (Pedagógiai Int.); Koltay-Kastner Jenő (Olasz Int.) - Debrecenbe: Paulovics István (Ókortört. Int.) - Pécsett maradt: Vargha Damján (Magyar Irodalomtört. Int.) Mi lett a felszerelés sorsa?
Intézet Letétként átadandó Intézeti könyek %-a darab egyetem Pécsi Egyetemi Könyvtárnak megőrzésre Ókortörténeti és Archeológiai 62 Debrecen 20 256 Földrajzi 1084 Kolozsvár 20 3966 Egyetemes Történeti 822 Kolozsvár 40 1203 Magyar Történeti 570 Kolozsvár 15 3791 Német 1186 Kolozsvár 20 4380 Olasz 2161 Szeged 85 341 Filozófiai 2608 Szeged 50 2571 Francia 1991 Szeged 50 2065 Ókortudományi Szeged 100 Magyar Nyelvtudományi Szeged 100 Pedagógia Szeged 100
A Bölcsészkar újraindítására tett kísérletek Vargha Damján javaslata a Dunántúli Tudományos Intézet felállítására 1945. július 31-i Egyetemi Tanács ülése kérelmezi a szüneteltetett kar újraindítását (közben megalakult Orosz Intézet) Kitérő válaszok a halogatásra, pl. 1947-ben a választásokra hivatkozva 1948. a kegyelemdöfés a Pedagógiai Főiskola felállítása
Pótolta-e a Bölcsészkar hiányát a Pedagógiai Főiskola? 1948 1958 hároméves ún. szakcsoportos képzés; illetve kétéves kétszakos képzés 1959 1964 négyéves háromszakos képzés 1964-1982 (1986) négyéves kétszakos képzés 1964-ig instabilitás: gyakori átszervezések mellett a rendszeres kutatómunka (követelményének) hiánya 1970-es évektől stabil oktatási keretek és elsősorban egyéni ambíciók nyomán kimagasló kutatói teljesítmények: alkalmassá vált az intézmény egyetemi karrá való átszervezésre Folyamatos igény a Bölcsészkar újjászervezésére
Pedagógiai Főiskola 1948-50: hároméves szakcsoportos képzés 1950-54: kétéves kétszakos képzés 1954-59: hároméves kétszakos képzés 1959-64: négyéves háromszakos képzés 1964-: négyéves kétszakos képzés
Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara a pedagógusképzés tartalmi és módszertani reformjának szükségessége a pécsi bölcsészképzés visszaállítása a főiskola pedagógusképző hagyományaira építve, egy integrált tudásanyagot közvetítő, innovatív, gyakorlatorientált, a társadalmi igényekre érzékenyen reagáló, s hosszabb távon a társadalom- és természettudományok elméleti szakembereinek, kutatóinak nem tanári jellegű felkészítését is ellátó bölcsészkari modell irányába mutató tradícióváltás
Janus Pannonius Tudományegyetem 1982 1992 Tanárképző Kar 1983: egyetemi képzés indítása: magyar, történelem, angol, orosz szakokon felmenő rendszerben; a főiskolai képzés megszüntetése mellett 1980-as évek az építkezés és bővülés időszaka 1992 a Tanárképző Kar szétválása: Bölcsészettudományi és Természettudományi Karok létrejötte 1996 Művészeti Kar
Kísérleti jellegű, ötéves, egyetemi szintű, egységes tanárképzés: Célok: - az egyéni fejlődést követhetővé tevő, önálló ismeretszerzést és az elmélyült kutatómunkát is megalapozó kiscsoportos és szemináriumi munkaformák - oktató-nevelő munka szempontjából strukturált, továbbfejleszthető tudás - választható tárgyak tantervi alternatíva, témaválasztás szabadsága, hallgatók felelőssége tanulmányaik irányításában - megnövelt idejű gyakorlati képzés A képzés kezdete egyetemi szakon, nappali tagozaton 1983. angol; magyar; magyar irodalom-nyelvészet; művészettudomány; orosz; történelem 1985. francia; olasz 1989. fizika; földrajz; rajz-vizuális nevelés
1989. szeptember 1. a kísérleti jelleg megszüntetése 1990. biológia; német; nemzetiségi német 1991. néprajz; szociális munkás, szociálpolitikus 1992. ének-zene, karvezetés; pszichológia; testnevelés 1993. filozófia; humán szervező; kommunikáció; művelődési (és felnőttképzési) menedzser 1995. szociológia 1997. általános szociális munkás; latin; szociálpolitika
Egyetemi integráció Következményei a tanárképzés szempontjából: 1. 1992. JPTE TK BTK és TTK Tanárképzés koordinálása BTK szervezetén belül: Tanárképző Intézet Humán Fejlesztési Tudományok Intézete 1995. önálló karközi szervezeti egység: Tanárképző Intézet 2. 2000. Pécsi Tudományegyetem A tíz kar közül tanárképzéssel foglalkozik hat (elvi lehetőség +2) párhuzamosságok 3. 2007. törvényi szabályozás miatt: Pedagógusképzést Koordináló Központ
PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM TÁMOP 4.1.2 B Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása projekt Adatbázis az 1980 2011. között Pécsett végzett tanárokról Pécs 2011 22300 tanári diplomát adott ki a Pécsi Tudományegyetem
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!