Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/1. I. Mi is az a számítógép? I/1. A hardver és a szoftver A hardver és a szoftver alapvetően különböznek mégis elválaszthatatlanok, mint Bonnie és Clyde. A számítógéppel való ismerkedésünket kezdjük az informatika e két legfontosabb alapfogalmának tisztázásával. Hardver Ennek a fogalomnak a megmagyarázása és megértése látszólag elég egyszerű, hiszen hardvernek tekintünk az informatikában minden olyan fizikai valójában létező eszközt - függetlenül annak méretétől, összetettségétől és bonyolultságától - ami valamilyen szinten szükséges ahhoz, hogy a számítástechnikai eszköz az ember által használható legyen. Az informatikusok - akik sokszor humoros emberek - a hardvert egyetlen rövid szóval jellemzik: a vas. Ez viccesen, de egyszerűen is jól megvilágítja a fogalom lényegét, még akkor is, ha a tárgy, amire használják, egyáltalán nem vasból van, hanem mondjuk szilíciumból vagy műanyagból készült. Hardvernek tekintünk tehát egy egész számítógépet, de annak bármilyen kicsi részegységét - alaplapját, bővítőkártyáit, külső és belső perifériáit, a hálózati eszközöket. Említsünk megnéhány ellenpéldát is! Nem tekinthető hardvernek például egy egéralátét, és a nyomtatóba helyezett papír sem. Ezeket legfeljebb számítástechnikai kellékeknek nevezhetjük, hiszen bármennyire is kézzelfoghatóak, az információ áramlásának nem közvetlen részesei, csak segítik azt. Számítógépek (hardverek)
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/2. Szoftver A szoftver fogalma nehezebben érthető, hiszen a szoftver nem más, mint maga az információt létrehozó és mozgató kód, ami emberi gondolat, ötlet formájában jön létre. A szoftver, megjelenési formáját tekintve, különféle programok összessége. Ezek részben alapprogramok, mint például az operációs rendszerek, részben alkalmazások, mint például a szövegszerkesztő programok. A szoftverek fizikai megjelenési formája legtöbbször egy média - pl. CD, DVD vagy floppy - amiről a szoftvert telepítjük, vagy amin tároljuk. Nem árt tudni, hogy a szoftverek - a szellemi termékhez hasonlóan - jogvédelem alatt állnak, így annak megsértését a törvény szigorúan - akár börtönbüntetéssel is - bünteti. "Dobozos" szoftver A fenti két fogalom nem válik szét teljesen, hiszen szinte minden hardver eszközt szoftverek működtetnek, a szoftverekről pedig egyszerűen értelmetlenség beszélni hardver nélkül, hiszen a feladatukat csak egy hardver eszköz segítségével tudják megoldani. I/2. Az enyém miért más, mint másoké? - a konfiguráció fogalma A következő fogalom a konfiguráció. A világban létező számítástechnikai eszközöknek se szeri, se száma, de az ember asztalán ebből a hihetetlen gazdag palettából csak néhány eszköz található meg. A konfiguráció nem más, mint azon hardver és szoftver elemek halmaza, ami közvetlenül a felhasználó rendelkezésére áll, vagyis az asztalán illetve annak közelében megtalálható, és közvetlenül dolgozik vele. A konfigurációt néhány jól beazonosítható hardver és szoftver paraméterével jellemzik. Lássunk ezekre egy-két példát! Pentium Centrino notebook, nyomtatóval és ADSL internet kapcsolattal, Windows XP operációs rendszerrel P4-es számítógép, modemmel, szkennerrel és Linux operációs rendszerrel I/3. A periféria fogalma A bent és a kint nagy dilemmája - avagy a periféria fogalma. Sokan azt gondolják, hogy periféria az, ami a gépen kívül van, ami pedig a gép dobozában található az nem az. Ez így nem igaz, mert ebben az esetben egy notebooknak például egyetlen perifériája sem lenne. Hiszen minden, ami a gépet alkotja, egyetlen műanyag házon belül helyezkedik el. Mai informatikai megközelítéssel inkább úgy kellene fogalmazni, hogy periféria minden olyan eszköz, melynek segítségével adatokat vihetünk be a számítógépbe, vagy adatokat jeleníthetünk meg.
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/3. A perifériákat utólag is hozzátehetjük, csatlakoztathatjuk a konfigurációhoz, míg a nem perifériának minősülő hardverelemekkel ezt igen nehéz vagy szinte lehetetlen megtenni. A könnyebb érthetőség kedvéért nézzünk meg néhánypéldát! Nem periféria alaplap, processzor, ROM memória, RAM memória, alaplapi hidak, buszrendszer, tápegység, gépház, hűtőrendszer stb. Periféria billentyűzet, egér, monitor, merevlemez, CD és DVD meghajtó, floppy meghajtó, nyomtató, szkenner, MODEM, hálózati kártya stb. I/4. Input/output Az angolban az input bemenetet, bevitelt, az output kimenetet, kivitelt jelent. Az informatikai eszközök és a folyamatok is ebbe a két fontos fogalomkörbe sorolódnak be. Az, hogy az illető eszköz, folyamat minek minősül, általában a processzor - mint irányító karmester - oldaláról ítélődik meg. Amennyiben az információk alapvetően a processzor felé áramlanak, akkor bevitelről, vagyis inputról, fordított esetben kivitelről, tehát outputról van szó. Ebből a szempontból háromféle hardvert (perifériát) kölönböztetünk meg. Input eszköz (input periféria) Ezekből az eszközökből az információ alapvetően a processzor irányába - tehát befelé a gépbe áramlik. Tipikusan ilyen a billentyűzet, az egér, de ilyen a szkenner, sőt a CD/DVD olvasó is. Billentyűzet és egér (Input eszközök)
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/4. Output eszköz (output periféria) Ezekbe az eszközökbe az információ alapvetően a processzor irányából érkezik, vagyis ezek az eszközök kapják az adatokat, információkat. Tipikusan ilyen a monitor, a nyomtató, de ilyen a kevésbé ismert rajzgép (plotter) is. Nyomtató (Output eszköz) Input-output eszköz (Input-output periféria) Azok az eszközök, melyek információt kapnak is, adnak is, mindkét kategóriába beletartoznak. Így azokat I/O (Input/Output) eszközöknek nevezzük. Ebbe a csoportba tartozik például a merevlemez, a floppy meghajtó, a CD/DVD író, a hálózati kártya, a modem és még sorolhatnánk. Ilyen eszközök esetén - főképp a háttértárolóknál - ha az eszköz adatokat kap, akkor azt mondjuk, hogy a processzor ír rá, fordított esetben olvas róla. Winchester (Input-Output eszköz) Manapság az informatikában is egyre terjed a funkcióösszevonás, így megjelennek olyan eszközök, melyekről nehéz rögtön eldönteni, hogymelyik periféria csoportba tartozik. Erre jó példa az érintőképernyős monitor, mely egyértelműen kiviteli eszköz, bár tartalmaz bemeneti funkciókat is. Bármennyire is I/O perifériának tűnik, mégsem az!
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/5. I/5. A számítógépek fajtái Desktop (ejtsd: deszktop), notebook (ejtsd: nótbuk), laptop (ejtsd: leptop), workstation (ejtsd: vörksztésön). Ez is mind számítógép!? Ki érti ezt? Szerencsére nem kell újat tanulnunk, ezek az elnevezések mind ugyan annak a dolognak, a számítógépnek az elnevezései aszerint, hogy milyen célokra készült. Asztali számítógép (Desktop) Nem hordozható kivitelű, fekvő vagy álló (torony) házas, általános célokra készült számítógép elnevezése. Szó szerinti fordításban "asztal tetején lévőt" jelent, még akkor is, ha a lábunkhoz tesszük. Asztali számítógép (Desktop) Hordozható számítógép (Notebook, Laptop) Alapvetően hordozható kivitelű számítógép. Régebben a két fogalmat az különböztette meg, hogy a laptopban volt merevlemez a notebookban nem, de a miniatürizálás révén ez ma már a múlté. Manapság igen elterjedt az "All in One" notebook, ami annyit jelent, hogy minden egyben. Vagyis minden olyan fontos és általánosan használatos eszköz és technológia benne van, ami a legyártás pillanatában létezik a világban.
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/6. Hordozható számítógép (Notebook) Munkaállomás (Workstation) Általában nem hordozható kivitelű, sokszor a megalkotásának pillanatában a piacon lévő legerősebb hardver elemekből összerakott számítógép, speciális célfeladatok ellátására. Például műszaki tervezés (CAD = Computer Aided Design), kiadványszerkesztés (DTP = Desk Top Publishing), videó szerkesztés, animáció és rajzfilmkészítés stb. Szerver (server) Speciális számítógép ún. kiszolgáló feladatokra. Általában egy távoli helyen található - szerverszoba - és helyi (lokális) vagy nagy kiterjedésű hálózaton keresztül kommunikálunk vele. Ilyenek például webszerverek, fájlszerverek vagy a levelező szerverek. Gyakran se billentyűzete, se egere, sőt még monitora sincs -bár csatlakoztatható hozzá. Szerver I/6. A memória A számítógépben kétféle memória is van, az egyiket ROM, a másikat RAM memóriának nevezzük. Nézzük meg ezeket közelebbről!
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/7. ROM (Read Only Memory) Eredetileg csak olvasható memória, de mára már ez is a múlté. De nézzük sorjában! Annak idején a ROM a nevéből következően a végfelhasználó számára valóban csak olvasható volt. A gyártó a gyártás során beleírta - beleégette - az információt, amit aztán többé nem lehetett megváltoztatni. Így csak kiolvasni lehetett belőle. Innen a "csak olvasható" elnevezés. Fontos, hogy ez a memóriafajta ún. nem felejtő memória, így a benne tárolt információ annak árammentes állapotában is megmarad. Ennek köszönhető, hogy a számítógép alapvető I/O műveleteit biztosító program az ún. BIOS (Basic Input/Output System) egy ROM típusú csipben van tárolva. Az élet és az igények azonban gyorsan változnak, így a régi klasszikus felállás mára egy kissé módosult. A mai gépek BIOS programját nem a régi hagyományos ROM-ban, hanem ún. flash EPROM-ban tárolják. Ezek a memóriatípusok a ROM továbbfejlesztett változatai, melyek programozása nem csak egyszer a gyárban, hanem számtalanszor a számítógép felhasználója által is történhet. Ennek köszönhetően a ROM előnye megmarad - az információ megőrzéséhez nem kell energia - de az információ az újraprogramozás révén változhat, így követni tudja a hétköznapi élet változásait. ROM-BIOS az alaplapon RAM (Random Access Memory) A RAM szó szerinti fordításban: véletlen elérésű memória. Ez a memóriafajta képezi a gép operatív memóriáját. Írható-olvasható memória, de az információ megőrzéséhez energiára, áramra van szüksége, sőt a modernebb DRAM (Dynamic RAM = Dinamikus RAM) memóriákban még folyamatosan frissíteni is kell a tárolt információt. Ennek következtében tehát felejtő memória. Ezt a tényt rögtön megtapasztalja az, aki például több oldalnyi szöveget begépel egy szövegszerkesztő segítségével, és mielőtt elmentené az adatait, jön a nagy áramszünet. Az operatív memória legfontosabb jellemzője a kapacitás. Erre a hétköznapok során - kissé pongyolán - a memória méret kifejezést használják. A kapacitást bájtban illetve annak többszörösében mérik. A mai korszerű gépekben nem ritka az 1GB-os (1 Gigabájt-os), sőt az e feletti memóriaméret sem.
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/8. RAM modulok I/7. A kapu A perifériák illesztése a számítógép központi egységeihez szabványos illesztéseken keresztül valósul meg. Ezek fizikai megjelenési formája a kapu (port). Meg kell jegyezni, hogy portnak általában akkor nevezzük az illesztőt, ha gépen kívüli eszközt csatlakoztatunk, amennyiben az eszköz a gépen belül van, vagy része a gépnek inkább az interfész elnevezést használjuk. A teljesség igénye nélkül soroljunk fel néhány portot valamint azok legfontosabb jellemzőit és felhasználási területeit. PS/2 port A gép hátoldalán lévő perifériaillesztő és csatlakozó. Kizárólag billentyűzetek és egér csatlakoztatására használják. Mivel mindkét csatlakozó azonos - mini DIN - a megfelelő csatlakoztatásban a feliratok, a gépkönyvek, vagy a próbálkozás segít. A helytelen csatlakoztatás nem tesz kárt sem az illesztőben, sem az eszközökben, csak nem működnek megfelelően. PS/2 - es csatlakozó Soros port Egyre inkább háttérbe szoruló szabvány (RS232 C szabvány), mely soros adatátvitelt tesz lehetővé. Régebben az egerek zöme ehhez a porthoz csatlakozott, de ma már a PS/2 szabvány kiszorította. Az egereken túl bármely soros csatolóval rendelkező eszköz csatlakoztatható a porthoz. Adatátviteli sebessége mai mércével már igen lassúnak számít.
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/9. Párhuzamos port Általában a nyomtatók csatlakoztatására használt kapu (Centronics szabvány), melyen az információ nem bitekre lebontva libasorban, hanem bájtonként (8 bit együttesen) kerül átadásra. Ebből következően nagyszámú önálló vezetékre van szükség az adatátvitelt biztosító kábelben. Talán ennek is köszönhető, hogy a mai korszerű nyomtatókból fokozatosan eltűnik és az USB lép a helyére. Párhuzamos csatlakozó USB port Nevéből (Universal Serial Bus) is látszik, hogy ez egy univerzális soros perifériaillesztő, mely egyre népszerűbb. Egyszerű csatlakozójának és relatív nagy adatátviteli sebességének köszönhetően, szinte minden perifériának van már ún. USB-s változata. További előnye, hogy a periféria üzem közben kihúzható és bedugható(ún. Hot Swap = forró csere rendszerű) az eszköz és az illesztő károsodása, sőt adatvesztés nélkül. USB csatlakozó
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/10. FireWire port Alapvetően az Apple cég által kidolgozott - ink házi szabványra épülő - illesztő szabvány (IEE1394 vagy más néven ilink szabvány). Az USB illesztés nagy ellenlábasa, bár nem annyira elterjedt. Szintén Hot Swap rendszerű és csatlakozója is egyszerű, bár fizikailag eltér az USB-től. Elsősorban videókamerák számítógéphez való illesztésére használják, de más eszközökön is megjelent, mint pl. a DVD írókon. IEE1394-es csatlakozó Ethernet port A számítógépet ezen a porton keresztül csatlakoztatjuk a helyi hálózathoz vagy például az ADSL modemhez. Telefondugóhoz hasonló csatlakozója van, 8 ér fut a kábelben. "Ethernet" hálózati csatlakozó
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/11. PCMCIA port Elsősorban a hordozható számítógépeken gyakori, hitelkártya méretű intelligens csatlakozófajta. A gép megfelelően kialakított nyílásába (PCMCIA Type I. vs. II.) bedugva használják. Számtalan eszköz illeszthető segítségével utólag a géphez, de más-más illesztésű eszköznél a kártyát is cserélni, kell tehát nem univerzális. Gyakran használják pl. ISDN telefon notebookba való bekötéséhez, melyhez PCMCIA ISDN kártya szükséges. A mai korszerű számítógépeken még számtalan egyéb porttal is találkozhatunk, melyekre mostnem térünk ki. Sőt a jövőben újabb szabványok és portok megjelenése is várható. Hiába, a fejlődés megállíthatatlan és egyre gyorsabb ütemű. Szerencsére mindez a vásárló illetve a felhasználó malmára hajtja a vizet, mert az újabb és újabb illesztő szabványok egyre egyszerűbben kezelhető rendszereket hoznak magukkal.
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/12. II. Monitorok II/1. A monitor és a videokártya Bármelyik mai átlagos számítógépet vizsgálgatva biztosan feltűnik, hogy egy TV-szerű doboz mindegyikhez csatlakozik. Ezen gondolom, senki sem lepődik meg, hiszen mindenképpen szükség van egy olyan eszközre, amin keresztül a gép információkat közöl velünk. Ez az eszköz számítógépünk elsődleges kiviteli perifériája, melyet monitornak nevezünk. A monitor azonban önmagában félkarú óriás. Mit ér a legnevesebb gyártó legszebb és legnagyobb típusa, ha csak egy fekete képernyőt mutat. No igen, a monitor önmagában kevés, hiszen a képet csak megjeleníteni tudja de nem Ő állítja elő. Ehhez a feladathoz bizony társra van szüksége és ez nem más, mint a számítógép dobozában megbúvó videokártya. A számítógép videokártyája és monitora szerves egységet képez, és gondoskodik arról, hogy a felhasználó a megfelelő időben a megfelelő képi információt kapja. Video (VGA) kártya II/2. A monitorok evolúciója A monitorok fejlődésük során számtalan evolúciós lépésen estek át, míg eljutottak a jelenleg ismert állapotukra. Azt, hogy milyen lesz a jövő képmegjelenítő eszköze, sajnos ma még nem lehet tudni. Két dolog azonban szinte biztosnak látszik, nagy lesz és lapos. Az, hogy fizikailag testet ölt-e egyáltalán vagy csak két pontszerű fénysugár interferenciája hozza majd létre a holografikus 3 dimenziós képet a levegőben, nos ez még a jövő zenéje. A jelenlegi piaci verseny is mutatja, hogy a monitorról kialakult képünk a jövőben még sokat fog változni, hiszen már jelenleg is több technológia birkózik egymással a vásárlók kegyeiért.
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/13. "Hagyományos" (CRT) monitor II/3. A nézőért folyó küzdelem A CRT a Cathod Ray Tube (katódsugárcső) az LCD pedig a Liquid Chrystal Display (folyadék kristályos kijelző) angol szavakból alkotott rövidítés. A CRT-nek inkább múltja van, az LCD-nek jövője. CRT típusú képmegjelenítő eszközre számtalan példát lehet hozni, hiszen az LCD monitorok néhány évvel ezelőtti megjelenése előtt szinte csak ilyen monitorok voltak a világon. CRT technológiájú az összes régebbi monitor és a hagyományos televízió. LCD típusú például a mobiltelefonok kijelzője, a notebookok megjelenítője. Ma már a boltok tele vannak ilyen típusú monitorokkal, sőt TV készülékekkel is. Az LCD technológiának sok előnyös tulajdonsága van a CRT-vel szemben, de azért vannak hátrányai is. Mivel az előnyök sokkal többen vannak, mint a hátrányok az új technológia valószínűleg lassan, de biztosan kiszorítja majd a jó öreg CRT-t a boltok polcairól, mint az ezüstös csillogású CD a fekete és ormótlan bakelit lemezeket. LCD monitor II/4. Monitorban a nagyképű a jó A képmegjelenítő eszköz egyik legfontosabb paramétere a mérete. A méretet zoll-ban (vagy inch-ben) adják meg, ahol a megadott szám a kép átlóját jelenti. 1 zoll = 1 inch = 1" = 2,54 cm Ha CRT monitort vásárolunk, és otthon megmérjük a látott kép két átellenes sarokpontját egy mérőszalaggal, akkor biztosan 1-2 zollal kevesebbet mérünk, mint amennyit a monitor méreteként megadtak. Mi lehet ennek az oka?
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/14. Egy 17"-os monitor esetén tehát a képátlónak kb. 43,2 cm-t kell lennie. De mit is mérjünk pontosan meg? CRT esetén a látható kép mérete mindig kisebb, mint a sugárcső mérete. Ennek az az oka, hogy a cső a széleken igen pontatlan képet ad a görbülete és egyéb okok miatt. Így az elektronsugár a cső méreténél kb.1-2 zollal kisebb látható képet ad. A műanyag káva, ami a csövet burkolja, letakarja a cső nem látható, de létező peremrészét. Itt veszik el tehát az árcédulán még létező másfél zoll. Tehát ne szaladjunk rögtön a fogyasztóvédelmi főfelügyelőséghez, hogy lecsaltak a monitorunkról másfél zollt! Hiába, a reklámparaméter nagy úr. LCD esetén ilyen gondjaink nincsenek. Ott az LCD fizikai mérete és a látható képméret szinte azonos, ezért ha a boltban azt látjuk, hogy egy LCD monitor árcédulájára például azt írták, hogy 17, akkor a látott kép két átellenes sarokpontja között kb. 43,2 centimétert kell mérnünk. Amennyiben mégsem ennyit mérnénk, ne higgyünk az árcédulának. II/5. A monitorok csatlakoztatása A monitorokat már hosszú-hosszú ideje a videókártyán lévő ún. VGA (Video Graphics Array) csatlakozóhoz csatlakoztatják még akkor is, ha már egyáltalán nem VGA felbontásról van szó. A csatlakozó és a kábel kifejlesztése óta szinte semmit sem változott. Ezt a hegemóniát csak az LCD-k megjelenése tudta - és fogja - megtörni a DVI (Digital Video Interface) interfész és csatlakozó megjelenésével. Bár ez a csatlakoztatási fajta még inkább csak a monitorok bemenetére, illetve egyes notebook-ok kimenetére korlátozódik, biztos, hogy ez lesz a jövő, hiszen csak ezzel az illesztéssel lesz majd elérhető a jövő szabványának számító digitális televíziózás, a HDTV (High Definition Television) és a HD (High Definition) videó. VGA csatlakozó II/6. Felbontás Azt a laikus is tudja, hogy nagyobb képet jobb nézni, mint kisebbet. Vannak azonban itt is ergonómiai léptékek és határok. Egy monitort a képátlójának legalább egy-másfélszereséről kell nézni ahhoz, hogy a látott képet egészében tudjuk értelmezni, és ne kelljen a fejünket ide-oda kapkodni, mint annak idején a mozi első sorában a szélesvásznú kovbojos film nézése közben. Most ismerkedjünk meg a monitorok, illetve az azokat meghajtó videokártyák legfontosabb paraméterhármasával, a képfelbontással,a színmélységgel és a képfrissítési frekvenciával. A képfelbontást képpontban (angolul pixelben) mérik. Minél nagyobb a felbontás annál finomabb a kép rajzolata viszont annál kisebbek a betűk és ábrák. Nézzünk néhány monitorméretet és a mérethez javasolt optimális felbontást: 15 -os CRT monitor - 800 x 600 felbontás 15 -os LCD illetve. 17 -os CRT - 1024 x 768 17 -os LCD illetve. 19 -os CRT - 1280 x 1024 vagy 1600x1200
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/15. II/7. Színmélység A színmélység a videókártya, illetve a monitor által egyszerre megjeleníthető színek száma. Ez ma már szinte minden esetben a TrueColor angol szóval jellemezhető, ami szabadon fordítva annyit tesz, hogy a grafikus rendszer valósághű színmegjelenítésre képes. A színtárolás 24 vagy 32 biten történik, ami több mint 16 millió színárnyalatot jelent, tehát valóban valósághűképet kapunk. Felbontás beállítása WindowsXP operációs rendszer esetén II/8. A megjelenítési frekvencia A monitoron látott kép nem statikus még akkor sem, ha hosszú órákon át ugyan azt mutatja. A látott képet a számítógép videokártyája állandóan frissíti. Ennek a frissítésnek a gyakoriságát képernyő frissítési gyakoriságnak vagy frekvenciának nevezzük, melyet Hz-ben (Hertz) mérnek. LCD monitorok esetén inkább a megjelenítő reakcióidejét adják meg ezredmásodpercben (milliszekundumban), ami az előbbi érték reciproka (ms = 1/Hz). Anélkül, hogy bonyolult fejtegetésekbe kezdenénk a frekvencia és az emberi szem kapcsolatáról, fogalmazzuk meg a lényeget. 1. Az 50-60 Hz alapbeállítás közelében a CRT monitor nagyon fárasztja a szemet, az LCD monitor már kevésbé, viszont a gyors mozgásokat az nem tudja jól követni. 2. Minél nagyobb a frekvencia annál kevésbé fárad a szem CRT-nél, és annál gyorsabb mozgások követhetők finoman LCD-nél (pl. egy videofilm esetén). 3. Egy frekvencia felett - ez kb. 100-120 Hz-nél van (egyénenként változó) - hiába növeljük a frekvenciát, az emberi szem azt már nem érzékeli. Ezt a három paramétert, ha szükségesa felhasználónak kell beállítani és módosítani az operációs rendszer segítségével.
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/16. CRT-knél a három paraméter sokszor szoros kapcsolatban áll egymással, tehát nem állítgathatjuk azokat egymástól függetlenül, csak olyan határok között, melyre a videokártya és a monitor együttesen képes. A mai hardvereken ezek a határok tágabbak, de szinte mindig a megjelenítő eszköz a szűk keresztmetszet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bizonyos felbontásokat egyáltalán nem tud megjeleníteni, más felbontásoknál meg vagy a színmélységből vagy a frekvenciából kell visszavenni. Az LCD-knél egyszerűbb a helyzet, mert ezeket egy adott pixelméretre gyártják és a látott kép abban a felbontásban a legjobb, nagyobb felbontást általában nem tudnak megjeleníteni, kisebb felbontásra állítva pedig romlik a kép minősége. Ha képesek nagyobb felbontásra, akkor a képnek csak egy része jelenik meg és az egér mozgatásával a kép eltolódik. A korábban már említett reakcióidő fix érték, nem módosítható. Mindkét monitortípusnak a színmélysége TrueColor, tehát ezt sem kell állítgatni. Mivel tehát minden megjelenítési paraméter rögzített, nincsenek is vele beállítási gondok. Lehet, hogy ez az egyik ok, ami miatt fénysebességgel terjed az LCD a CRT-vel szemben? Nem tudni. Minden esetre az ár és a helyigény is közrejátszik abban, hogy a jó öreg CRT bajban van. Nagyon úgy néz ki, hogy megtette kötelességét, tehát mehet. Kepernyő frissítési frekvencia beállítása II/9. Többmonitoros rendszerek, videó kimenet Manapság igen gyakori, hogy a megjelenítésre már nem csak egy, hanem több monitort is használnak. Ezt a megoldásokat többmonitoros rendszereknek hívják, melyek a monitor számától függően DualHead (kétfejes, kétmonitoros), TrippleHead (háromfejes, hárommonitoros) és MultiHead (többfejes, többmonitoros) rendszerek lehetnek. Ezek a rendszerek elsősorban speciális szakmai területeken terjedtek el. Így találkozhatunk velük például a műszaki tervezésnél (CAD), a különböző katonai rendszereknél, a repülésirányításnál, a gyógyászatban, de a számítógépes játékok és a videószerkesztés (videó editálás) területén is.
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/17. Kétmonitoros konfiguráció A másik speciális megjelenítési lehetőség, hogy a számítógép képét a televíziókészüléken jelenítjük meg. Ennek a digitális jelek fogadására alkalmas TV-k esetén nő meg majd a jelentőségük, de már ma is többször előfordul, hogy a számítógépen lejátszott DVD vagy az internetről online nézhető film képjele a televízió képernyőjére kerül. Ez asztali gépnél speciális, ún. SVHS kimenettel rendelkező videó kártyát igényel ugyan, de ez az opció ma már a legtöbb megjelenítő kártyának része, sőt a notebook-ok esetén az SVHS kimenet már alapfunkciónak számít. Elég tehát egy SVHS kábel és a számítógépünket a televízió azonos feliratú bemenetével összekötve, már nézhetjük is kedvenc videó filmünket, ami a számítógép DVD lejátszójában forog. S-video csatlakozó
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/18. III. A billentyűzet és az egér III/1. Csatlakoztatni, de hova? Egy informatikai cikkeket kínáló áruházban ma az ember riadt tekintettel áll a billentyűzetek garmadáit felvonultató polcok előtt. Van ott kicsi és nagyobb. Az egyiken csak a legszükségesebb billentyűk vannak, a másik meg szinte roskadozik az extra funkciógomboktól. Egyesekből láthatóan nem vezet semmiféle kábel sehova, míg más típusok az általában szükséges egyen felül további drótokkal is meg vannak áldva. Felmerül tehát a kérdés, hogy lehet ebben a dzsungelben kiigazodni? A válasz pofon egyszerű, foglaljuk őket rendszerbe, és máris tisztábban látunk. A billentyűzetek evolúciója során alapvetően kétfajta csatlakoztatási mód alakult ki. Ezek a következők: Vezetékes csatlakoztatás Ebben az esetben a billentyűzetet a megszokott módon a billentyűzetből kilógó kábel végén lévő csatlakozódugó segítségével csatlakoztatjuk a számítógéphez, pontosabban annak alaplapján, a számítógép házából, hátul kikandikáló csatlakozóhoz. A billentyűzetek zöme így csatlakozik a géphez. Előnye az egyszerűség, hátránya hogy a kábel hossza korlátozza a billentyűzet elhelyezési szabadságát. Vezeték nélküli csatlakoztatás Ez az eset kissé csalókás. A megoldás lényege ugyanis az, hogy a csatlakoztatást két - egy vezetékes és egy vezetékmentes - részre bontjuk. A gép billentyűzet csatlakozójába - vagy ma már gyakran USB portjába - továbbra is vezetékkel csatlakoztatnak egy eszközt, ami a tényleges billentyűzet és az eszköz között már vezetékmentes kapcsolattal - általában rádióhullámmal - kommunikál. Így magából a billentyűzetből nem lóg ki kábel, és a rádióhullám hatókörén belül szabadon mozgathatjuk azt, és akár a másik szobából is kezelhetjük gépünket. Vezeték nélküli billentyűzet
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/19. A fenti felsorolásból is látszik, hogy végül is vagy magát a billentyűzetet vagy annak rádiós adó-vevőjét, be kell dugni valahová. Most nézzük meg azt, hogy hová! A billentyűzetek fejlődése során a csatlakozatás módja az alábbi sorrend szerint alakult: DIN csatlakozó Régebbi alaplapokon - XT/AT/386/486 számítógépek - található csatlakozófajta. Ma már nem használják. PS2 csatlakozó Jelenleg is használt, igen elterjedt csatlakozófajta (minidin). Szinte minden mai gépenmegtalálható. PS2 catlakozó USB csatlakozó Jelenleg a legfejlettebb csatlakozófajta. Magát az USB - Universal Serial Bus - szabványt is alapvetően alacsony adatátviteli sebességű perifériák, pl. a billentyűzetek, egerek csatlakoztatására dolgozták ki. Leggyakrabban vezeték nélküli billentyűzeteknél alkalmazzák, de vezetékkel rendelkező billentyűzeteken is vészesen terjed.
Internetes oktatás: Ismerkedés a számítógépekkel 52/20. USB csatlakozó A régebbi típusú csatlakozókat szinte minden esetben a számítógép hátulján kell keresnünk, de manapság, pl. az USB aljzat már a gépházak frontfelületén is megjelenik. Ne csodálkozzunk, mindent a vevőért! Miután megtudtuk, hová kell csatlakoztatnunk ezt az eszközt, nézzük meg, hogy mire való! III/2. Szövegbevitel, programkezelés Szövegbevitel, programkezelés!? - az elmaradhatatlan billentyűzetnek egyik sem gond. A billentyűzet, mint a számítógép elsődleges beviteli perifériájaszinte a kezdetektől végig kíséri a számítógépek történetét. A számítógépet annak idején úgy tervezték, hogy az ember képes legyen valamilyen módon kapcsolatot teremteni vele. Szükség volt tehát egy olyan eszközre, melynek segítségével információkat tudunk közölni a géppel. A mérnökökben gyorsan felmerült az ötlet, hogy a mechanikus írógép billentyűzetét felhasználva konstruáljanak egy olyan eszközt, melynek segítségével adatokat vihetnek be a számítógépbe. Így keletkezett a számítógépes billentyűzet. Az alapot tehát az írógép adta ezért hasonlít kísértetiesen arra, de az eltérő feladatrendszer miatt jelentősen el is tér ősétől. Most pedig térjünk vissza az elsődleges kifejezéshez. Ez azt jelenti, hogy ez az eszköz a számítógépünk kitüntetett perifériája. Nélküle az egész szerkezet nehezen boldogul el, és ezt a tényt tudomásunkra is hozza. A számítógép bekapcsolásakor lefut egy ún. POST (Power On Self Test), önellenőrzési folyamat. Ennek az a lényege, hogy a hardver végigellenőrzi az összes, hozzá csatlakoztatott perifériát, majd küld nekik egy alapállapotba állító ún. RESET jelet. Amennyiben a POST teszt nem találja valamelyik eszközt, hangos füttyentéssel közli ezt velünk, és türelmesen megvárja, míg csatlakoztatunk hozzá egy példányt a környéken fellelhetők közül. A leírt példából láthatóan erre a perifériára égetően szüksége van, mert addig használni sem lehet a gépet, míg össze nem házasítják egy billentyűzettel. III/3. A billentyűzet felépítése Az ismert szlogen szerint "minden számítógép írógép". Ez igaz is, meg nem is. Amennyiben éppen egy szövegszerkesztő alkalmazást használunk a számítógépen akkor feltétlenül igaz, amennyiben pl. internetezünk, akkor már egyáltalán nem. Mivel a számítógép egy sokfunkciós eszköz, ennek megfelelően a billentyűzete is rengeteg funkció végrehajtására alkalmas. Azt már tudjuk, hogy az írógépekből lett továbbfejlesztve és felépítését minden valószínűség szerint a funkcionális célszerűség diktálta. Ennek megfelelően egy mai korszerű billentyűzeten az alábbi jól elkülönülő részek találhatók.