Sárvíz melléki ökológiai program Sáregrestõl Tácig /összefoglaló vázlat és akcióterv/ A program általános célkitûzései Hipotézis: elsõdleges célkitûzés a fenntartható tájhasználat rendszerének a kialakítása az agro-ökológiai és agro-ökonómiai potenciálra alapozva. Alapfeltétel az ehhez szükséges komplex információs csomag és adatbázis felállítása, az összefüggések és megindult kezdeményezések csokorba szedése, egységes megjelenítése, valamint a lehetséges fejlesztések irányainak elvi felvázolása. A jelen munkának sem szakmai, sem idõ és pénzügyi keretei nem tették lehetõvé egy átfogó, teljes körû, részletes ökológiai program kidolgozását. Vállalkozni tudtunk azonban egy elsõ megközelítésû egységbe foglalására azoknak a dokumentumoknak, forrásanyagoknak, adatoknak, amelyek kiinduló pontját képezhetik a kistérség ökológiai szemléletre alapozott fejlesztési programjai kidolgozásának. Célja továbbá a tanulmánynak, hogy felhívja a figyelmet arra a tényre, miszerint a jelenlegi helyzet csak egy elsõ fokú megvalósulása annak a követelménynek, hogy a térségben kialakításra kerüljön egy olyan ökológiai folyosó, amely a meglévõ egyedi értékek megmentése mellett integrálódik a nagytérségi szinten már jegyzett természetvédelmi rendszerekhez. Ennek a célnak az elérése érdekében teszünk javaslatot a körzet határainak a korrekciójára, illetve kiterjesztésére, ennek a folyamatnak egy lehetséges ütemezésére, a kapcsolódó birtok-, tulajdon- és területrendezésére. Célként jelöljük meg a körzet idegenforgalmi turisztikai értékeinek jelzését, kiegészítve néhány akár rövid távon is megvalósítható javaslattal ezek jobb bemutatásának érdekében. Lehetséges intézkedési irányok:?? jelentõs méretû a kihasználatlan gyep- és legelõterületek nagysága, adottak az extenzív állattartás feltételei. Az igen gyenge minõségû gyepterületek esetében mûvelési ág változás is indokolt (erdõsítés).
?? elõny a kistérség megyei, központi fekvése, a nagyváros közelsége. Erre alapozva cél lehet a város-ellátó övezet jelleg erõsítése (zöldség, gyümölcs ellátás és feldolgozó kapacitásbõvítés kisüzemi szinten).?? hiányoznak a piacra jutás szervezett intézményei és infrastruktúrája.?? a jellemzõ vállalkozói méretû magángazdaság 50 ha-nál nagyobb. Jelentõs a még több lábon álló mezõgazdasági szervezetek száma, amelyek képesek a kistermelõk integrálására.?? a Sárvíz völgye tájvédelmi körzet jelentõs természeti értékkel rendelkezik, amelyek megõrzése érdekében az érintett települések együttmûködésére, környezetkímélõ mezõgazdasági technológiák, értékmegõrzõ tájgazdálkodás bevezetésére és elterjesztésére van szükség.?? Az ökofolyosó természeti értékei ésszerû turisztikai fejlesztést is indokolnak.?? jelentõs a vadgazdálkodás és feldolgozás súlya,?? a kistérségben nem igazán jelentõs az öntözésre berendezett terület nagysága, melynek legfõbb oka az egyéb célú (halgazdaságok) vízkivétel. Emiatt paradox módon a terület vízhiányos. Szükséges a Sárvíz- és Malom csatornák vízgazdálkodásának rendezése. Alacsonyabb az erdõsültség, mint amit a természeti adottságok indokolnának. Elsõsorban véderdõk, mezõvédõ erdõsávok telepítése szükséges. Területhasználat A jelenleg rendelkezésre álló adatok, információk alapján jellemezni tudjuk a földhasználati módokat, de azok kritikai értékelésére nem vállalkozhatunk. A területi arányokat a rendelkezésre álló térképi információk, légifotók és személyes tapasztalataink alapján számítottuk. Nagyon fontos, hogy a kiválasztott mintaterületen viszonylag magas az erdõterület aránya, és az országos átlagnál lényegesen magasabb a természetvédelmi oltalom alá esõ terület (844 ha). A földhasználatot, a talajok termékenységét jelentõsen befolyásolja, hogy viszonylag sok a belvíz-veszélyeztetett terület. A szántóterületek elsõsorban a löszplatón, a mészlepedékes csernozjommal, réti csernozjommal és kisebb mértékben csernozjom réti talajjal jellemezhetõ. Ezeken a területeken korlátozás nélkül termeszthetõ a gazdasági növények széles köre. Viszonylag kis ráfordítással, szakszerû termesztés-technológiával elérhetõk átlagos eredmények. Nagyobb
ráfordítással, esetleg öntözéssel igen jó eredménnyel, intenzív mezõgazdasági mûvelésre alkalmas területek. A löszplatókról leereszkedve már kevésbé jó szántók találhatók, ahol mérsékelt korlátozással a haszonnövények széles skálája termeszthetõ. Intenzív mezõgazdasági termelés nem folytatható, nagyobb figyelmet kell fordítani a környezetei elemek védelmére. A völgy felé haladva ezeket követik a gyengébb talajtani adottságú, környezetileg érzékeny területeken extenzív gazdálkodás folytatható. Gyepként legelõként való hasznosításuk javasolt, mivel ezen területek jelentik a TK pufferzónáját. A leggyengébb adottságú területek a belvíz veszélyeztetett, mélyebb fekvésû területek. Ezeken kizárólag gyep, vagy erdõ mûvelés javasolható. A területen a mai használati viszonyok jól közelítik a javasoltat. Kisebb eltérések Aba és Soponya közti területen találhatók, ahol kisparcellákon ma is folyik kukorica és búza termesztés. A mintaterület a 49/2001. (IV.3.) sz. Kormányrendelet szerint a nitrátérzékeny kategóriába tartozik. Ennek következtében minden gazdálkodónak minden gazdálkodónak be kell tartani a rendeletben elõírtakat. Alapvetõ szabály, hogy nitrátérzékeny területen nem használható 170kg/ha nál több szerves eredetû N, tehát annyi szerves trágyát lehet felhasználni, ami ennél kevesebb nitrogént tartalmaz. Ez érzékenyen érintheti a szõlõ- és gyümölcsös telepítéseket. Az erdészeti hasznosítás fõleg keménylombos erdõkkel történik, a mezõgazdálkodást tekintve a fõ növények a búza, a kukorica és a silókukorica. A Sárvíz völgyének mintegy kétharmada van mezõgazdasági mûvelésbe fogva, 7 % körüli a rétek, legelõk aránya, az 5 % erdõ mellett kevés szõlõvel és gyümölccsel találkozhatunk. Az ártér és a vízfelszínek mennyisége csaknem eléri a 10 %-ot, a védett területek aránya csekély. A Közép-Mezõföld felé haladva növekszik a szántók aránya, és a táj kultúr-sztyepp jellegûvé válik. A program sarokpontjai Az ökofolyosó kialakításának a programja két fontos ponton fogható meg:?? a védett területek és értékek fennmaradásának és érvényesülésének a biztositása?? a korszerû, fenntartható, jövedelmezõ gazdálkodási rendszer kialakitása A vizsgálatok jórészt alátámasztják a kezdeti hipotézist, miszerint a mezõgazdaság kellõ területi- és szerkezetváltásával érhetjük el a fenti célokat. Az adatok, következtetések alapján a következõ kibontakozik az ökofolyosó mint természeti gazdasági egység.
A program fõ célkitûzései??a körzet népességmegtartó képességének további erõsítése a fenntartható fejlõdés alapelveit szem elõtt tartva.??a lakosság életminõségének javítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével??természeti és épített környezet hosszú távú összhangjának megteremtése??a természeti környezet revitalizációja, gazdálkodási módok összehangolása a táj potenciáljával Speciális célkitûzések?? A kistérség védett területei és az azokat övezõ pufferterületek gazdálkodásának összehangolása?? A felhagyott (rekultiválatlan) és illegális hulladéklerakók problémájának rendezése?? A hulladékkezelés és gazdálkodás megoldása?? Vízminõség- és vízgazdálkodás javítás?? Ökológiai alapú gazdálkodási formák meghonosítása?? Természeti és ökológiai értékekre épülõ, tényleges potenciálokat kitöltõ turizmus megvalósítása?? A székesfehérvári felvevõpiac, mint adottság maximális érvényesítése?? A körzeten belüli gazdasági és területi különbözõségek csökkentése, belsõ perifériás települések felzárkóztatása (pl. Káloz, Sáregres,)?? Települések közötti kommunikáció erõsítése, együttmûködési egységek stabilizálása mikrotérségek, helyi lakosság és a vállalkozók felkészítése, tudatformálása?? A kistérség természeti erõforrásainak, sokszínûségének mezõgazdasági adottságainak érvényesítése az általános célok megvalósítása érdekében Az ökofolyosó jövõképe A térségben a tervezett kistérség-fejlesztési stratégiai célok, prioritások, programok és intézkedési csoportok hierarchiája és azok megvalósulása az alábbi jövõképet vetíti elõre:?? Átalakul a mezõgazdaság szerkezete, a fejlesztések környezetorientálttá vállnak.?? A térségben lévõ természeti erõforrások szabályozásával, fejlesztésével megteremtõdik az alapja a gazdaságfejlesztésnek (vízrendezés, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem).
?? A mezõgazdasági termelés szerkezeti konverziójával közelítünk az EU-s arányokhoz, ezzel megkönnyítjük a csatlakozás szerkezeti és személyes (gazdálkodók) nehézségeit is.?? Az alapanyagok magasabb szintû feldolgozásával a termelés minõségének javításával emelkedik a versenyképességünk, helyi munkalehetõségek bõvülnek.?? A mezõgazdaság szervezeti struktúrája átalakul azonos érdekeltségû gazdaságok önszervezõdésével a termelés hatékonysága javul.?? A turizmus fejlesztésével a térség gazdasági szerkezetét diverzifikáljuk, ami külsõ többletjövedelmeket jelent a térségnek.?? A falukép javítással, építészeti emlékek megõrzésével, a közterületek fejlesztésével erõsítjük az emberek kötõdését a településükhöz.?? A helyi jövedelmek helyben történõ elköltését ösztönzõ programokkal növeljük a belsõ piacot, a vállalkozások fejlesztésével javul az ellátási színvonal.?? A vidéki gazdaság átalakításához illeszkedõ oktatási és továbbképzési programokkal megteremtõdik a fejlesztésekhez szükséges humán erõforrás, illetve a hosszabb távú prioritásokhoz igazodik az alap és középfokú oktatási struktúra.?? A helyi közösségek fejlõdésével, a hagyományok ápolásával a térségi lakosság identitása erõsödik, az átgondolt térségi marketingstratégia megalkotásával javul a települések ismertsége, a települések belsõ énképe.?? A településeken belüli információs pontok, tudásközpontok segítik a térség kommunikációját, ezáltal fejlõdik a térségek közötti a térség és a régió kapcsolatrendszere. Összegzés A fentiek végrehajtásával körvonalazódik egy természeti környezetre építkezõ hagyományalapú intelligens kistérség képe. Külön figyelmükbe ajánljuk az elkészült program Forrásigény és indikátorok c. részét mely a vidékfejlesztési stratégiai program hozzáigazítása és részletes kifejtése a Sárvíz Kistérség számára az ökofolyosó szempontjait figyelembe véve.