Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Hasonló dokumentumok
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

Az atommag összetétele, radioaktivitás

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Az atommag összetétele, radioaktivitás

Izotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.

Radioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

Az ionizáló sugárzások előállítása és alkalmazása

FIZIKA. Radioaktív sugárzás

Sugárvédelem alapjai. Nukleáris alapok. Papp Ildikó

Az ionizáló sugárzások fajtái, forrásai

CSERNOBIL 20/30 ÉVE A PAKSI ATOMERŐMŰ KÖRNYEZETELLENŐRZÉSÉBEN. Germán Endre PA Zrt. Sugárvédelmi Osztály

Atomfizika. Radioaktív sugárzások kölcsönhatásai Biofizika, Nyitrai Miklós

Az ionizáló sugárzások el állítása és alkalmazása

-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

A sugárvédelem alapjai

FIZIKA. Atommag fizika

Tamás Ferenc: Természetes radioaktivitás és hatásai

Radon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.

RADIOAKTIVITÁS. Természetes (spontán) radioaktivitásról beszélünk, ha a természetben megtalálható elemek atommagja képes átalakulni.

1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések

Radioaktivitás biológiai hatása

Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)

Ionizáló sugárzások dozimetriája

8. AZ ATOMMAG FIZIKÁJA

Az atom szerkezete. Az eltérülés ritka de nagymértékű. Thomson puding atom-modellje nem lehet helyes.

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

Bővített fokozatú SUGÁRVÉDELMI TANFOLYAM

A sugárzások a rajz síkjára merőleges mágneses téren haladnak át γ α

Dozimetriai alapfogalmak. Az ionizáló sugárzás mérése

1. Bevezetés. Mérésleí rás. A magkémia alapjai laboratóriumi gyakorlat

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

Környezetgazdálkodás ban gépészmérnöki diplomát szerzett Dr. Horváth Márk ben ő lett az első Fizikai Nobel-díj tulajdonosa.

Radiológiai vizsgálatok egy elhagyott katonai bázis területén

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK ÉS MEGHATÁROZÁSOK A SUGÁRVÉDELEMBEN

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem

Radon a felszín alatti vizekben

Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi

Magfizika tesztek. 1. Melyik részecske nem tartozik a nukleonok közé? a) elektron b) proton c) neutron d) egyik sem

Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Radioaktív izotópok előállítása. Általános módszerek

RADIOKÉMIA. László Krisztina, F ép. I. lh., I. emelet, 135

Atomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás

RADIOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ

3. Nukleá ris fizikái álápismeretek

A sugárzás biológiai hatásai

Radioaktív izotópok a környezetben

1. A radioaktív sugárzás hatásai az emberi szervezetre

Radioaktivitás biológiai hatása

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

Atommag, atommag átalakulások, radioaktivitás

RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

A magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Sugárvédelem alapjai. Atomenergetikai alapismeretek. Dr. Czifrus Szabolcs BME NTI

Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó

ÉRTELMEZŐ INFORMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSOK

+ + Az atomhéj (atommag körüli elektronok) fizikáját a kvantumfizika írja le teljes körűen.

Izotópos méréstechnika, alkalmazási lehetőségek

Az atommagtól a konnektorig

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

Magfizikai alapismeretek

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SUGÁRVÉDELMI SZABÁLYZAT

Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása. Meghatározások

Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata

SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉVRE

Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal

Sugárvédelem alapjai. Atomenergetikai alapismeretek. Dr. Czifrus Szabolcs BME NTI

SZENZOROK ÉS MIKROÁRAMKÖRÖK

Nukleáris környezetvédelem Környezeti sugárvédelem

rvédelem Dr. Fröhlich Georgina Ionizáló sugárzások a gyógyításban ELTE TTK, Budapest Országos Onkológiai Intézet Sugárterápiás Központ Budapest

Sugárvédelem. 2. előadás

Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből

Radonmérés és környezeti monitorozás

50 év a sugárvédelem szolgálatában

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea

A nukleáris fizika története, a nukleáris energetika születése

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

A Nukleáris Medicina alapjai

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

Radioaktivitás és mikrorészecskék felfedezése

Az atombomba története

MTA KFKI AEKI KÖRNYEZETELLENİRZÉS ÉVI JELENTÉS

MIKROELEKTRONIKAI ÉRZÉKELİK II

MAGFIZIKA. a 11.B-nek

ATOMERÔMÛVI HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. RÉSZ Fábián Margit MTA Energiatudományi Kutatóközpont

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.


Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

Ionizáló sugárzások egészségügyi hatásai. Dr. Vincze Árpád

Átírás:

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás

Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER

Bevezetés - a radiokémiai kezdetei 1895: Conrad Röntgen - röntgensugárzás ("X-Strahlen") 1896: az urán radioaktivitásának felfedezése 1898: Curie házaspár - polónium, rádium felfedezése és vizsgálata Becquerel, Rutherford munkássága atommag szerkezete, elemi részecskék, radioaktív átalakulások felfedezése sugárvédelem: 1920-as évektől

Bevezetés - elemi részecskék, nuklidok atommag, rendszám, tömegszám nuklid: adott tömegszámú és rendszámú atomfajta nuklidok jelölése: A ZX izotóp: azonos rendszámú nuklidok

Bevezetés - radioaktív bomlásfajták és sugárzások α-bomlás: 4 He-atommag ( 4 He 2+ ) hagyja el az atomot β + és β bomlás: pozitron/elektron keletkezik γ-sugárzás: adott energiájú γ-foton keletkezik spontán hasadás: a mag aszimmetrikus kettéhasadása (+ neutronok/ γ-foton) kisebb atommagokra aktivitás: elbomlott atomok száma / idő egysége: Bq = 1 bomlás/s fajlagos aktivitás, aktivitáskoncentráció

Legfontosabb dózisfogalmak Elnyelt dózis (D): D=dE/dm, SI egysége: Gy (gray) Egyenérték dózis (H T ): H T =w R D T,R w R = súlytényező; D T,R = T szövetben, R sugárzásból eredő elnyelt dózis; egysége: Sv (sievert) Effektív dózis (E): E = T w T H T w T =szöveti súlytényező; egysége: Sv

Dózis-hatás összefüggések A biológiai hatások alapja az ionizáció. LNT modell (Linear-no-treshhold) Mi a "kis dózis"? (200 msv, 10mSv, 20% találat)

A lakosság sugárterhelése természetes kozmikus természetes radioaktív izotópok mesterséges orvosi atomfegyver kísérletek nukleáris létesítmények külső belső

A lakosság természetes sugárterhelése

Kozmikus sugárterhelés galaktikus kozmikus sugárzás szoláris sugárzások kozmikus eredetű izotópok: 3 H - T 1/2 =12,3 év 14 C - T 1/2 =5730 év 7 Be - T 1/2 =53,28 nap [Polar VIS Earth (J. B. Sigwarth) and IMAGE WIC (S. B. Mende)]

Kozmikus sugárterhelés Átlagos effektív dózisteljesítmény: ionizáló sugárzásból: 280 μsv/év neutronoktól: 100 μsv/év kozmikus eredetű izotópok belélegzése és fogyasztása: 10 μsv/év Repülőgép/űrhajó Európa - É-Amerika repülőút 30-45 μsv effektív dózis űrséta, 3-5 óra alatt 0,3-0,4 mgy elnyelt dózis

Természetes radioaktív izotópok - külső/belső sugárzás Hosszú felezési idejű izotópok, melyek a Föld keletkezése óta jelen vannak. Legfontosabb nuklidok: 40 K, 238 U, 232 Th + bomlási sor elemei

40 K T 1/2 =1,29 10 9 év 0,0117% gyakoriság külső (kőzet, tengervíz) és belső (élő szervezetek) sugárterhelés napi ~3 g fogyasztása átlagos aktivitás koncentráció felnőttekben 55Bq/kg; átlagos eff. dózis 170 μsv/év ~ 0,5 g K ~ 15 Bq konverziós faktorok alapján: ~ 0,078 μsv elhanyagolható!

238 U bomlási sora 238 U α 234m β Th 234m β Pa 234 U α 230 Th 4,47 10 9 év 24,1 nap 1,17 perc 2,48 10 5 év 7,7 10 4 év α 226 Ra α 222 Rn α 218 Po α β 214 Pb 214 Bi 1602 év 3,824 nap 3,05 perc 26,8 perc 19,8 perc 214 Po α 210 Pb β 210 β Bi 210 Po α 206 Pb 162 μs 22,3 év 5,012 nap 138,38 nap STABIL

232 Th bomlási sora 232 Th α 228 β Ra 228m β Ac 228 Th α 224 Ra 1,41 10 10 év 5,75 év 6,13 óra 1,91 év 3,64 nap α 220 Ra α 216 Po α 212 Pb α 212 Bi 55,3 s 0,15 s 10,6 óra 60,6 perc α β 208 Tl 212 Po 138,38 nap 0,30 μs β 206 Pb α

Radioaktív izotóp koncentrációk, sugárterhelés Építőanyagok és a talaj természetes radioaktív izotóp koncentrációjának átlagértékai (Bq/kg): beton tégla talaj 40 K 200 555 40 K 420 226 Ra 13 56 238 U bomlási sor 33 232 Th 10 48 232 Th bomlási sor 45 ez ~ 60 ngy/h dózisteljesítmény (létezik 100-1000 ngy/h!) csapadék esetén bomlástermékek kimosódása! épületben ~1,4x nagyobb dózisteljesítmény összesen: 0,07+0,41=0,48 msv/év (külső) 210 Pb, 210 Po -0,006 msv/év (belső)

Radon: 222 Rn és 220 Rn 226 Ra/ 224 Ra α-bomlásakor keletkeznek emanáció/exhaláció talajgáz/légkör probléma: épületekben való feldúsulás (altalaj, építőanyagok, külső levegő) beáramlás: ~50 Bqm -3 h -1 átlagkoncentráció: 220 Rn - 10-20 Bq/m 3 222 Rn 220 Rn 1,0 msv + 0,095 msv + 0,091 msv / év 222 Rn - 40 Bq/m 3

http://atomki.hu

A sugárzás forrása Kozmikus sugárzás Ionizáló összetevő Neutron összetevő Kozmogén izotópok Összesen: Természetes izotópok külső sugárzása Szabadban Épületben Összesen: Természetes izotópok belégzése Urán és tórium sor 222 Rn és 220 Rn Összesen: Természetes izotópok fogyasztása 40 K Urán és tórium sor Összesen: Évi effektív dózis (msv) átlag Tipikus tartomány 0,28 0,10 0,01 0,39 0,3-1,0 0,07 0,41 0,48 0,3-0,6 0,006 1,25 1,26 0,2-10 0,17 0,12 0,29 Természetes eredetű összesen 2,4 1-10

A lakosság mesterséges eredetű sugárterhelése

Orvosi diagnosztika átlagosan +0,6 msv többlet (terápia nélkül) Radioizotópos diagnosztika: 99m Tc, 18 F, 11 C, 13 N jelzett vegyületek

Atomfegyver kísérletek nuclear weapon test site in Nevada, 1951

A globális kihullás okozta dózisterhelés magasság/időjárási viszonyok/környező anyagok kísérletek idején külső dózisterhelés: 95 Zr, 95 Nb, 106 Ru, 54 Mn, 144 Ce (50+25 % lokális + regionális) kísérletek idején lenyelés útján belső dózisterhelés: 131 I, 140 Ba, 89 Sr 1960-as évek után külső és belső dózisterhelés: 137 Cs és 90 Sr (szervezetből lassan ürül) levegőbeli koncentráció 1985 után elhanyagolható 14 C és 3 H: maximum 1963-64 között, 14 C a mai napig érezteti hatását ÖSSZEGEZVE : 1963-ban 110 μsv/év; ma 5 μsv/év

Nukleáris létesítmények Teljes ciklus: uránérc bányászata, dúsítás, fűtőelem kazetták gyártása, atomreaktorok energiatermelése, kiégett fűtőelemek újrafeldolgozása, tárolása, végleges elhelyezése. Globális hatást a környezetben könnyen terjedő, hosszú felezési idejű radioaktív izotópok okoznak. Izotóp: 14 C(5730 év) ~5 nsv/fő 3 H(12,3 év) ~1 nsv/fő 85 Kr(10,7 év) ~8-16 nsv/fő 129 I(1,6 10 7 év) ~1 nsv/fő Éves effektív dózis világátlaga: teljes világ átlag: ~0,02 μsv/év

Csernobili baleset következményei Baleset: 1986.04.26 Legfontosabb izotópok: illékony - 85 Kr, 133 Xe, 131 I, 137 Cs kevésbé illékony - 144 Ce, 95 Zr Baleset utáni év során É-Európában: ~0,05-0,5 msv egésztest-dózis Magyarországon többletdózis: 0,23 msv külső és 0,09 msv belső effektív egyenérték dózis (egész életében)

http://reak.bme.hu/csernobil

A talaj 137 Cs szennyezettsége http://reak.bme.hu/csernobil

Éves egyéni effektív dózis (msv) Tipikus terjedelem Megjegyzés Természetes 2,4 1-10 Magasság, geológiai környezet! Orvosi diagnosztika 0,6 0,03-20 Egészségügyi ellátás színvonala Atomfegyver kísérletek 0,005 1963: 0,11 Teszterületeken >1mSv! Csernobili baleset 0,002 (globálisan) 1986: 0,04 Likvidátorok: 150 msv! Nukleáris üzemanyagciklus 0,00002 (globálisan) É-i féltekén 2-3x Kritikus csoportban: 0,02-0,04mSv. Uránbányák! Teljes mesterséges ~0,6 0-20 ORVOSI sugárterhelés! Balesetek helyszíne!

Hazai mérőállomások Országos Sugárzásfigyelő Jelző és Ellenőrző Rendszer : (OSJER)

Irodalomjegyzék, források Fehér István, Deme Sándor: Sugárvédelem Fizikai Szemle 2006/4. 114.o (Csernobili katasztrófa) http://omosjer.reak.bme.hu...

Köszönöm a figyelmet!