Az államadósság g alakulásának a költségvetési hiány mértm rtékétıl független tényezt nyezıi Dr. Borbély László András Államadósság Kezelı Központ Zrt.
1. rész Megjegyzések az adósságplafonról 2
Az adósságplafon meghatározása Magyarország g Alaptörv rvénye 36. cikk (4) Az Országgyőlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésrıl szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. (5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyőlés csak olyan központi költségvetésrıl szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Mi a helyzet az államháztartás s többi t alrendszerével? 3
A megvalósítási szabály Magyarország g Alaptörv rvénye 37. cikk (2) A központi költségvetés végrehajtása során - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - nem vehetı fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amely azt eredményezné, hogy az államadósság meghaladja a teljes hazai össztermék felét. (3) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a központi költségvetés végrehajtása során nem vehetı fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelızı évben fennállóhoz képest növekedne. (5) Az államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját, valamint a 36. cikkben és az (1)-(3) bekezdésben foglaltak végrehajtására vonatkozó szabályokat törvény határozza meg. Mi a lesz azzal az adóss ssággal, amely mégis m meghaladja valamelyik szabályt? 4
Engedélyeztetési rendszer bevezetése 2011. évi CXCIV. törvt rvény Magyarország g gazdasági gi stabilitásáról 9. (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet adósságot keletkeztetı ügyletet érvényesen az államháztartásért felelıs miniszter elızetes hozzájárulásával köthet. 10. (1) Az önkormányzat adósságot keletkeztetı ügyletet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - érvényesen csak a Kormány elızetes hozzájárulásával köthet. 5
2. rész Az államadósság fogalma és nagysága 6
Mi is az államadósság? 2011. évi CXCIV. törvt rvény Magyarország g gazdasági gi stabilitásáról 2. (1) a) számlálójában az államháztartás központi alrendszerének, az államháztartás önkormányzati alrendszerének, és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek egymással szembeni kötelezettségek kiszőrésével számított (konszolidált) adósságának (a továbbiakban együtt: államadósság), (2) Az államháztartás központi alrendszerének adóssága az államháztartás központi alrendszerébe tartozó jogi személyek által vállalt adósságot keletkeztetı ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján. (3) Az államháztartás önkormányzati alrendszerének adóssága a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a területfejlesztésrıl és a területrendezésrıl szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanácsok, a többcélú kistérségi társulások és az egyéb, jogi személyiséggel rendelkezı társulások (a továbbiakban együtt: önkormányzat) által vállalt adósságot keletkeztetı ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján. (4) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek adóssága az általuk, saját nevükben vállalt adósságot keletkeztetı ügyletek konszolidált értéke a számbavétel fordulónapján. Államadósság: a 3 szektor adóss sságot keletkeztetı ügyleteinek konszolidált lt értéke. 7
Adósságot keletkeztetı ügyletek 2011. évi CXCIV. törvt rvény Magyarország g gazdasági gi stabilitásáról 3. (1) Adósságot keletkeztetı ügylet és annak értéke: a) hitel, kölcsön felvétele, átvállalása a folyósítás napjától a végtörlesztés napjáig, és annak aktuális tıketartozása, b) a számvitelrıl szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti hitelviszonyt megtestesítı értékpapír forgalomba hozatala a forgalomba hozatal napjától a beváltás napjáig, kamatozó értékpapír esetén annak névértéke, egyéb értékpapír esetén annak vételára, c) váltó kibocsátása a kibocsátás napjától a beváltás napjáig, és annak a váltóval kiváltott kötelezettséggel megegyezı, kamatot nem tartalmazó értéke, Új j elemek az adóss sság g fogalomban. 8
Adósságot keletkeztetı ügyletek 2011. évi CXCIV. törvt rvény Magyarország g gazdasági gi stabilitásáról d) az Szt. szerint pénzügyi lízing lízingbevevıi félként történı megkötése a lízing futamideje alatt, és a lízingszerzıdésben kikötött tıkerész hátralévı összege, e) a visszavásárlási kötelezettség kikötésével megkötött adásvételi szerzıdés eladói félként történı megkötése -ideértve az Szt. szerinti valódi penziós és óvadéki repóügyleteket is - a visszavásárlásig, és a kikötött visszavásárlási ár, f) a szerzıdésben kapott, legalább háromszázhatvanöt nap idıtartamú halasztott fizetés, részletfizetés, és a még ki nem fizetett ellenérték, g) külföldi hitelintézetek által, származékos mőveletek különbözeteként az Államadósság Kezelı Központ Zrt.-nél (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) elhelyezett fedezeti betétek, és azok összege. Új j elemek az adóss sság g fogalomban. 9
A bruttó államadósság nagysága 2007-2011. 61,5 Md Euró 68,4 Md Euró 70,0 Md Euró 71,9 Md Euró 67,4 Md Euró Forrás: ÁKK Zrt Korábban dinamikusan nıtt, n 2011-ben a megyei önkormányzatok nyzatok adóss sságának átvállalása miatt - csökkent az egyéb b adóss sság. 10
A bruttó államadósság nagysága 1990-2011. Forrás: ÁKK Zrt Meg kell állítani az egyéb b adóss sságelemek további növekedn vekedését. 11
3. rész Költségvetési egyenleg és államadósság 12
A központi költségvetés egyenlege 2011-ben Forrás: NGM, ÁKK Zrt Sem a pénzforgalmi,, sem az eredményszemlélető egyenlegbıl nem lehet levezetni az államadósság g változv ltozását. t. 13
A bruttó államadósság változását befolyásoló tényezık kumulált változása 2011-ben Forrás: ÁKK Zrt Az elıfinansz finanszírozás s miatt átmenetileg nagy összegő nettó kibocsátás, s, az év v 1. felében adóss sságot csökkent kkentı,, a 2-ikban 2 növeln velı árfolyamhatás. 14
Költségvetés és finanszírozás 2011. évi CXCV. törvt rvény - az államháztartásról 72. Az államháztartás alrendszereiben a költségvetési bevételeken és költségvetési kiadásokon kívül a bevételek és kiadások lehetnek a) finanszírozási bevételek és finanszírozási kiadások (a továbbiakban együtt: finanszírozási célú pénzügyi mőveletek), 15
Finanszírozási célú pénzügyi mőveletek 2011. évi CXCV. törvt rvény - az államháztartásról 73. (1) A finanszírozási célú pénzügyi mőveletek a) az államháztartás mindkét alrendszerében: aa) az értékpapír kibocsátása, értékesítése, vásárlása, visszavásárlása, ab) a hitel, kölcsön felvétele és törlesztése, ac) a szabad pénzeszközök törvényben szabályozott betétként való elhelyezése és visszavonása, 16
Finanszírozási célú pénzügyi mőveletek 2011. évi CXCV. törvt rvény - az államháztartásról 73. (1) A finanszírozási célú pénzügyi mőveletek b) kizárólag az államháztartás központi alrendszerében: ba) az ÁKK Zrt. által állampapírokkal végzett repóügyletek, bb) a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank és a központi költségvetés közötti elszámolásokból a Magyar Nemzeti Bank deviza-árfolyamváltozásból származó eredményének (ideértve az eredménytartalékot is) és az értékpapírok értékesítésébıl származó realizált eredményének tulajdonítható rész, elıjelre való tekintet nélkül, bc) a Magyar Fejlesztési Bankról szóló 2011. évi XX. törvény 5. (2) bekezdése alapján vállalt árfolyam-garanciából eredı, a Magyar Fejlesztési Bank és az állam közötti elszámolások elıjelre való tekintet nélkül, 17
Finanszírozási célú pénzügyi mőveletek bd) az állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságnak nyújtott tulajdonosi kölcsön és annak visszatérülése, ha a kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk - különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és elırejelzések - alapján a közfeladatok ellátásáért fizetendı összegen felüli központi költségvetési többlettámogatás biztosítása nélkül kellıen megalapozott, be) az MNV Zrt.-nek a rábízott vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokkal végzett mőveletei, és bf) a 79. (4) bekezdése szerinti megelılegezések és azok visszatérítése. 18
Finanszírozási célú pénzügyi mőveletek (2) A devizában kibocsátott, értékesített, visszavásárolt értékpapírok, felvett és törlesztett hitelek, kölcsönök kibocsátásakor, értékesítésekor, visszavásárlásakor, felvételekor, törlesztésekor érvényesített devizaárfolyammal - az árfolyamfedezeti mőveletek figyelembevétele mellett - meghatározott forintértékét kell finanszírozási bevételként, kiadásként elszámolni. 19
A finanszírozási igény alakulása 2011-ben Milliárd forint 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 A központi költségvetés egyenlege -957,7-733,6-890,0-544,7-1958,4-1394,4-864,7-739,9-837,8-1718,4 TB alapok egyenlege -100,9-342,9-422,9-469,8-124,7 35,6-73,4-151,0-95,6-83,3 Elkülönített állami alapok egyenlege 1,4 18,8 27,9 30,4 50,1 63,0 28,0-30,4 61,6 67,2 Kincstári kör egyenlege -1057,1-1057,7-1285,1-984,1-2033,0-1295,8-910,0-921,3-871,9-1734,4 Az MNB kiegyenlítési tartalékának feltöltése Privatizációs bevételek és tıkemőveletek egyenlege EU transzferek nettó elıfinanszírozása -250,2-82,9 0,0-1,1-14,8-20,6-2,8 0,0 0,0-29,1 0,0 42,0 166,5 0,0 268,7 67,3 3,1 1,1 30,1 36,7 0,0 0,0-12,8-169,0-35,8 217,8 29,2 35,7-125,1 406,6 Nettó finanszírozási igény -1307,3-1098,6-1131,3-1154,2-1814,9-1031,3-880,5-884,5-966,9-1320,2 Forrás: NGM, ÁKK Zrt A finanszíroz rozási igény oldaláról l a legjelentısebb kockázati tényezt nyezı az EU transzferek finanszíroz rozása. 20
Köszönöm a figyelmet! 21