Vályogház falainak szigetelése A levél lényege: Köszönöm a hírleveleket. Víz szigetelésen a falak alászigetelését értem első sorban. Ezzel szeretnék kezdeni. Falbontásos módszeren gondolkozom mert ezt tartom ésszerűnek tömés fal esetén. Mi a véleménye? esetleg más módszerben is gondolkodhatnék? Az én személyes véleményem: Lehet ez egy jó, végleges megoldás, ha jól csinálják. És valószínű, hogy ez a legköltségesebb is. Mint általában mindenben, itt is jó nagy káosz van. Akárhány szakembert kérdezünk, akár tervezőt, statikust, fogadni mernék, hogy két egyforma vélemény nem lesz. Elvileg mindegyik megoldás jó lehet, én már láttam akár injektálásos módszert is (ha jól tudom, tégla épületnél), ahol két év múlva már egy másik megoldással kísérleteztek... Mert nem vált be. Ettől a megoldás jó lehet, de ha a kikísérletezett technológiából kihagyunk valamit, mert ugyan, minek az nekünk (talán emlékszel még, egy régebbi hírlevelemben, tetőnél, fóliázásnál az ellenléc kihagyása), akkor bármelyik technológia kudarcot vallhat. Most felidézek néhány esetet, amit láttam, aminél ott voltam, bár nem én csináltam, de megfigyeltem egy két év múlva mi lett. Miért is akarunk falat leszigetelni?
Hogy a talaj felől ne szívja fel a nedvességet a falunk a lábazatból, a szépen vakolt, festett, színezett falunkon ne legyenek foltok, ne durranjon le a vakolat, stb. Most belső páratechnikai, élettani dolgokba nem megyek bele. Akkor kezdjük. Ugye, ez lenne az ideális? Minden fal alatt időálló szigetelés. De ragozzuk még...
Ez az ideálisnál is jobb. Ezt is mutattam már. Itt az első sor tégla után kap még egy sor szigetelő papírt. A bal oldalin is látszik, hogy egy jó kis eső után, a betonon összegyűlt vizet az alsó sor tégla felszívta. A második sor viszont csont száraz. Mire jó ez? Azt ugye tudod, hogy 25 cm magas az alsó sor tégla? Most a fal alól kilógó szigetelő papírhoz melegítődik szigetelő papír a teljes beton felületre. Rá fektetődik 5-6 cm lépésálló hungarocell, hogy a szobába ne jöjjön a talaj felől hideg. A hungarocell tetejére jön a technológiai szigetelés, ami általában párazáró fólia. És ennek a tetejére jön az 5-6 centi ajzat beton, vashálóval. Namármost, a hungarocell, meg a beton összesen 10-12 centi. A szoba padló teteje ugye az alsó tégla kb. közepénél lesz. Erre már csak csempe, vagy parketta jön, ami 1-2 centi. Ha csempe, járólap is jön rá, annak a falra ragasztott szegélye, ami 7-8 centi szokott lenni, még bőven a második sor szigetelő papír alatt vagyunk. És akkor mi van?
Tegyük fel, hogy valamikor lesz egy csőtörésed. Na, persze, új háznál mikor lesz... Akkor mondok mást. Nálunk a tetőtérben, egyik évben szét durrant egy flexibilis cső, ami a wc tartályhoz megy. Kb. két éves cső volt, nem öreg, gondolom gyári hibás lehetett. Egy új házban is rengeteg ilyen van. Wc-nél, bojlernél, stb. Mikor vettük észre? Mikor lenn a mennyezeti lámpából, a villany kötöző dobozokból folyt ki az alsó szinten... Namost, ha netán eldurran egy ilyesmi, és úszik a lakás, és pont nem vagy otthon. Ha jól meg van csinálva a burkolat, akkor ugye a szegély magasságáig mehet a víz. Ha az ajtóknál, küszöböknél utat talál ki a lakásból, a küszöbök lejjebb vannak 7-8 centinél, akkor szerencséd van. A víz nem megy feljebb, de felmehet akár a második szigetelő papírig. Nem kell hónapokat várj, hogy kiszáradjon a fal! Ugyanis, a második papír nem engedi, hogy a tégla felszívja tovább. De!!! Mindez csak akkor igaz, ha a második papír vonalában el lett vágva a vakolat, a két vakolat köze ki lett nyomva mondjuk sziloplaszttal, vagy egyébbel, hogy a két vakolat ne találkozzon soha az életben! Ha a papír el van vágva a tégla mellett, és a kőműves, vagy bárki szépen egybe vakolja az alsó és felső részt, akkor, bár a falad nem fog felázni, de annyira épp elég lesz, hogy a vakolat felszívja a vizet, foltosodjon, vagy akár ledurranjon, főleg kívül.
Ha már itt vagyunk, hadd mutassam meg, hogy néz ki ugyanennek a kétszer szigetelt falnak a külső fele De mielőtt rosszul éreznéd magad, amiatt, hogy esetleg e te házad nem ilyen szigeteléssel épült, megnyugtatlak, ez olyan ritka, mint a szarvasgomba a menzán. (de jó, ezt most találtam ki) Itt alul nemcsak szigetelő papírt, hanem fóliát is látsz. Itt a lábazati szigetelés felmegy a második papírig (hogy ne legyen hőhíd a beton, és a tégla között, ahol ugye normális esetben találkozna a fal, illetve a lábazati szigetelés). Ha csak vakolva lenne a lábazat, akkor itt is el kellene vágni a vakolatot a szigetelő anyagnál. És képzeld el, ha úgy adódna, hogy jönne egy pici árvíz, ami korrektül nem magasabb, mint a második szigetelő papír magassága, akkor nem kell hónapokat várj, hogy kiszáradjanak a falak, és újra festesd, színeztesd a házad... Ez a módszer is akkor jó, ha minden részlete jól meg van csinálva.
Akkor menjünk tovább. Itt acéllemezt lőttek, préseltek be. A gazda az interneten keresett vállalkozót. Szerintem korrektül megcsinálták amit kellett. Ez nem tégla fal. Egy régebbi felújítás lehetett, felfalazták a lábazatot téglával.
És ezt szeretik az ilyen típusú szigetelést végző szakemberek. Ugyanis a téglák közti fuga szépen vezeti a lemezt A vályognál meg a vályog vezeti. Nincs ezzel gond.
Na, itt jobban látszik a lemez.
Az első képen a lemez szépen kilóg a falból, a másodikon, ott a kólás flakon vonalában látszik, hogy úgy 3-4 centivel rövidebb, mint a fal vonala (függőlegesen). Amit itt is el lehet rontani, hogy szépen kijavítjuk a vakolatot le a földig. Az annyi mintha nem csináltunk volna szinte semmit Ja, hogy miért lett rövidebb? A szakemberek 60 centis lemezeket hoztak a főfalakhoz. Ezen a részen, gondolom a kívül lévő vastagabb lábazat miatt, ennyire értek be a lemezek. Lóvé zsebbe, és mentek tovább. Én vágtam 10 cm széles szigetelő papírt, ráolvasztottam a lemezekre, és miután kijavítottam a vakolatot, akkor vágtam le a papírból a kilógó részt. És akkor itt álljunk meg! Nemrég az interneten bóklásztam, és valamelyik oldalon (ha újra megtalálom elküldöm) mit találok? Olyan szakmainak tűnt nekem a cikk, értsd, mintha valami mérnök írta volna. Volt benne minden -féle szakszó, amit én nem nagyon szeretek, pára diffúzió, meg ilyenek, a lényeg az volt, hogy a cikk írója szerint nem szabadna telibe átütni az ilyen lemezeket a falon, hanem, ha jól emlékszem, középen kellene talán 10-20 cm-t hagyni. Én úgy értettem, hogy akkor egy 60-as falnál kívül-belül kellene 20-20 centit belőni, középen meghagyni 20 cm-t, hogy ott mehessen a nedvesség amerre akar. Én itt megálltam. És most olyat teszek, amit az X faktor zsűrije is csak ritkán... A döntést rábízom a nézőkre... Vagy: Szigetelés előtt kérdezze meg tervezőjét, statikusát...