I. Bevezetés A magyar közgondolkodásban szeptember elseje mindig a tanévkezdést jelenti. Íróink, költőink is ehhez a hónaphoz, ehhez a naphoz kapcsolódóan írták iskolás műveiket. Ebben az évben, 2013-ban szeptember első napja vasárnapra esett. Jó lenne, ha ez az ünnepi pillanat, ez a vasárnapi hangulat hatná át az egész tanévet. A lehetőség mindig adott. Iskolába járni, tanórán tanulni és tanítani, a világ nagy dolgaira rávilágítani, rácsodálkozni, ez a tanár és a diák életében meghozhatja a pillanatnyi csodát, a megértés, a megismerés katarzisát. Ezért csinálták elődeink évezredek óta, és ezért halad ma is a tanítás-tanulás örök és végtelen folyamata tovább. A 2013-14-es tanév sok mindenben eltér az előzőktől. Az oktatási kormányzat 2010-ben bejelentett változtatásainak legnagyobb része és legtöbb újdonsága 2013 szeptemberétől érvényes. A változásokat már ismerjük, azok hatásai azonban még nem mérhetőek. Még nincs itt az ideje az elemzéseknek, a pozitív vagy negatív értékelések leírásának, az ítéletalkotásnak. Még több a feltételezés, mint a ténymegállapítás, még az esetleges hibák akár visszamenőleg is korrigálhatók. De a legfontosabb a 2013-14-es tanévben is az, hogy az iskolás diákok azt kapják meg oktatási intézményükben, amiért oda jöttek. Lehetőséget a tanulásra, esélyt a felkészülésre, tudást, ismeretanyagot, tájékozottságot, kompetenciákat. Ők fogják eldönteni, igazolni vagy cáfolni, hogy mi volt az átalakítás valódi értelme.
II. Szakmai munka II.1. A tanulmányi munka Az idei tanévtől párhuzamosan futnak iskolánkban a 2003-as NAT szerint működtetett osztályok, és a 2011-es Nemzeti Köznevelési Törvényhez kapcsolódó új NAT és Kerettantervi Szabályozásnak megfelelő osztályok. A kerettantervi lehetőségeket figyelembe véve olyan oktatási formákat szerveztünk iskolánkban, amelyek az előző évek színvonalas oktató-nevelő munkájának folyatatását lehetővé teszik. Megőriztük a nyolcosztályos gimnáziumi képzést és az angol kéttannyelvűs képzést. Ezek mellett biztosítjuk tanulóinknak, hogy matematikát és angol vagy német nyelvet magasabb óraszámban tanulhassanak. A felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra is megfelelő órakeretet terveztünk helyi tantervünkben. Az új iskolai rendben biztosítjuk tanulóink számára a 16 00 óráig való benntartózkodást. Számtalan szakkör, önképzőkör, sportcsoport működik, amelyek a tartalmas időtöltés és az értelmes ismeretszerzés lehetőségeit biztosítják. Iskolánkban a tankönyvrendelés és kiosztás rendben lezajlott. Köszönhető ez elsősorban Varga Csaba tankönyvfelelős kollégának, Vargáné Balogh Katalin könyvtáros-tanár kolléganőnek és a kiosztásban segítő osztályfőnököknek. Bízunk benne, hogy a KELLO rendszere tovább korszerűsödik és könnyebbé, átláthatóbbá válik azáltal a tankönyvek rendelése, kezelése. Az előző tanévek legfontosabb mutatói a gimnáziumi tanulmányokat lezáró érettségi vizsgák összesítéséből ismerhetőek meg. Az alábbi táblázatokban az előző öt év vizsgaeredményei láthatóak. A kötelező vizsgatárgyak magyar, matematika, történelem, idegen nyelv mutatói egyenletes teljesítményről tesznek bizonyságot. Középszintű érettségin a főtárgyak eredményeiben nincs lényeges eltérés az öt tanévre visszatekintve. Legfeljebb 5-6%-os eltérés figyelhető meg az eredmények között. Ugyanez jellemzi az emelt szintű érettségi mutatókat is. Mindkét vizsgatípusban kiemelkedik az angol nyelv és a történelem eredménysora. A középszintű vizsgák közül külön említendő a német nyelv. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a középszintű vizsgákon egy kivételtől eltekintve minden tárgyból minden évben 70% fölötti volt az iskolai eredmény. Az emelt szintű vizsgákon pedig 60% alá csak elvétve csúszik egy-egy tantárgy.
III. 2. A nevelés tevékenység Az iskolai nevelés alapja az osztályfőnöki munka. Természetesen minden tanóra a nevelés tere és ideje, de egy-egy osztályközösség számára a legmeghatározóbb pedagógiai személyiség az osztályfőnök. Az ő elképzelései érvényesülnek az osztályfőnöki munkatervben, ő irányítja az osztály tanórán kívüli iskolai életét, hozzá fordulhatnak első lépésben tanulók, szülők és az osztályban tanító kollégák ügyes-bajos dolgaikkal. Iskolánk programjai is sok tekintetben igazodnak az osztálykeretekhez. Azt is tapasztalhatjuk, hogy sok esetben a középiskolából kilépő diákok is sokáig megőrzik az osztályokba rendeződést. A mai pedagógia új feladatokat is kapott az előző évtizedekhez viszonyítva. Megoldásra vár, hogy az iskolában benntartózkodni kívánó tanulók számára 16 00 óráig értelmes, tartalmas elfoglaltságot biztosítsunk. Persze nem azokról a tanulókról van szó, akik már eddig is szakkörökön, diákkörben bővítették tovább az iskolában megszerzett tudást, hanem azokról, akik szívesen csellengnek, bóklásznak, töltik az idejüket, csak hogy múljon. A feladat egyértelmű: egyetlen diákunkat se hagyjuk elkallódni a középiskolás évek alatt. A lemaradókat föl kell zárkóztatni, a rejtőzködő tehetségeket föl kell fedezni, a kibontakozókat tovább kell segíteni. A tanulás és a tudományok iránti vonzódás erősítése mellett más emberi értékekre is föl kell hívnunk tanítványaink figyelmét. A tanórán kívüli lehetőségek kulturális, művelődési és sport területén is kínálkoznak. Egy-egy jó kirándulás, egy múzeumi óra vagy egy színházlátogatás olyan élményekkel gazdagíthatja tanulóinkat, amelyek hatása hosszú távon is érvényesül. A másik ember felé történő nyitás megtörténhet élményszerző, befogadó élethelyzetekben, de megtörténhet az adás, a segítségnyújtás élményén keresztül is. Ennek kialakítását, erősítését szolgálja az érettségi vizsgák követelményéhez tartozó 50 órás önkéntes segítő tevékenység. Az elmúlt tanév tapasztalatai azt mutatják, hogy diákjaink fogékonyak, érzékenyek. Az árvízi homokzsákpakolástól kezdve az óvodai foglalkozás-segítésen át az iskolai takarítási-környezetvédelmi programig számtalan alkalommal jelentek meg a törökös önkéntesek, hogy segítsenek. Jelenlétük, munkájuk, hozzáállásuk, viselkedésük mindenhonnan pozitív visszajelzést váltott ki. A vállalt feladatot mindenhol maradéktalanul ellátták, minden bizonnyal megértették, megtanulták, hogy az önkéntes segítségnyújtás nem csak külső feladatvállalás, hanem belső lelki igény is. Köszönet illeti Szedmák Ágnes kolléganő szervező munkáját és az önkéntes munkaszervezésbe bekapcsolódó osztályfőnököket is.
A nevelés lehetősége az iskolai ünnepségekhez, rendezvényekhez is kapcsolódik. Nem mellékes, hogy mi hangzik el egy tanévnyitó ünnepségen, az sem mindegy, hogy mit értünk meg október 6-a vagy március 15-e üzenetéből. Az is számít, hogy milyen útmutatót kapnak a ballagó diákok, és hogy milyen lélekkel készülünk a nyári vakációra. Az ünnepségek, rendezvények belső, tartalmi üzenetéhez szorosan kapcsolódik a külső, formai megjelenés is. A kettő együtt ad olyan tanulást, olyan összetartozásélményt diákjainknak, ami a törökös jelzővel fejezhető ki leginkább. II.3. Mérések, vizsgálatok A tanulás-tanítás folyamatában szükség van rendszeresen ismétlődő mérésekre, amelyek lehetővé teszik, hogy a változások irányát, a fejlődés lehetősét a tantestület kidolgozza. A kompetencia-mérések eredményei már egyes tanulókra lebontva is rendelkezésre állnak. Iskolánk teljesítménye a mérések bevezetése óta rendszeresen az országos átlag fölött van minden területen. Lényeges változás, folyamatos emelkedés vagy esés nem figyelhető meg az elmúlt évek eredményeiben. A mérések eredményei alapján ki lehet szűrni azokat a tanulókat, akik valamilyen felzárkóztatásra vagy kompetálódásra szorulnak, hogy esetleg fennálló lemaradásuk pótlására egyéni fejlesztő programot dolgozhassunk ki. A mindennapos testnevelés bevezetésével párhuzamosan megindult a tanulók fizikai állapotának mérése is. Az itt születő eredmények majd akkor lesznek igazán fontosak, ha több évre visszamenően szolgáltatunk adatokat az összehasonlításhoz, tendenciák leírásához. A tehetséggondozás speciális iskolai formája a versenyeztetés. Ahhoz, hogy iskolánk bekerülhessen az akkreditált kiváló tehetségpontok közé, fontos adalék volt az előző évek versenyeredményeinek sora. Megfigyelhető, hogy egy-egy iskola bizonyos tantárgyak keretében speciális képzést biztosít diákjai számára. A Török Ignác Gimnáziumra inkább az a jellemző, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a felsőoktatás igényeit és a diákjaink érdeklődését, s ennek a kettőnek az összehangolásához igazodva alakítjuk ki versenyeztetési stratégiánkat. A magas színvonalú nyelvoktatás megteremti a lehetőséget az idegen nyelvi versenyeken való jó szerepléshez. A prezentált természettudományos oktatás jelentős eredményeket hozott kémia, biológia, matematika és földrajz tantárgyakból. A kissé háttérbe szorult humán érdeklődés nem feltétlenül
tantárgyi tanulmányi versenyeken hoz eredményeket, de a közéleti versenyek (lásd: NATO vetélkedő, VOLVO környezetvédelmi vetélkedő stb ) is jó lehetőségeket kínálnak a történelem vagy az irodalom iránt érdeklődőknek. Az iskola tanulóinak jelentős hányada rendszeresen sportol, vagy valamilyen művészeti tevékenységet folytat (zenét tanul, táncol ). A szakmai versenyeken elért eredményink is jó hírét viszik iskolánknak, de sportolóink a diákolimpiákon iskolánk színeiben is eredményesen szerepelnek. Ahhoz, hogy fiataljaink teljes életet élő felnőtté válhassanak, együtt van szükségük a színvonalas tanulmányi munkára, az eredményes sportolás lehetőségére és az értékes művészeti tevékenységre. Gödöllő városa, a helyi egyesületek és a művészetoktatásra szakosodott intézmények, csoportok mindehhez (biztosítják a feltételeket) a Gödöllői Török Ignác Gimnázium tanulói számára. II.4. Óralátogatási program Az új minőségellenőrzési, szakmai felügyeleti rendszer megkívánja a kollégáktól, a munkaközösség-vezetőktől és az intézményvezetőtől is a rendszeres óralátogatást. Ennek módszertanát és adminisztrációját az idei tanévben fogjuk kialakítani. A célunk az, hogy a terhelés mindenki számára egységes legyen, a szakmai szempontrendszer egységes és következetes, a látogatások tapasztalatai pedig a későbbiekben is hasznosíthatóak legyenek. III. Minőségfejlesztés Az új pedagógiai életpályamodell megvalósulása 2013 szeptemberétől részleteiben elindul. Mivel mindenki egységesen a pedagógus1. kategóriába kerül, ezért érdekes lesz, hogy hogyan lehet majd elismerni a már megszerzett szakvizsgák és szakmai tapasztalat értékét. A jogszabályokhoz igazodva folyamatosan követni kell a változásokat és a kínálkozó lehetőségekre fel kell hívni a kollégák figyelmét. Fel kell készülni a már ősszel elkezdődő szakmai ellenőrzésekre. Minél előbb be kell kapcsolódnunk a pedagógiai-szakmai ellenőrzés országos, megyei és tankerületi rendszerébe, hogy az iskola eddigi munkájának értékelése az új szempontok alapján is elkészüljön. IV. Személyi feltételek Iskolánk tantestülete, végzettsége alapján, 100%-ban megfelel a gimnáziumi szakos követelményeknek. Minden tantárgyat megfelelően képzett pedagógus
tanít, és az érettségi bizottságok összetétele is megfelel az előírásoknak. Ezt igazolják a tantárgyfelosztásunkban közölt adatok is. Jelenleg a tanári állomány el tudja látni az iskola pedagógiai programjából és helyi tantervéből következő feladatokat, de a tanári terhelés megosztása még nem egyenletes. Túlterheltek az angol, a matematika és a testnevelés szakos kollégák. A jövő tanévet illetően már látható, hogy a testnevelés óraszám növekedése miatt új testnevelőre lesz szükség, a várható nyugdíjazások miatt magyar-angol vagy magyar-bármilyen szakos kolléga munkába állása is szükségessé válik. Az új rendszerben nehézséget jelent az egyenletes terhelés kialakítása. Iskolánk pedagógusai eddig sem csak a kötelező 40 órát töltötték tanítványaikkal. A 32 óra kötelező ellátásán fölüli munkavégzés sehol nem jelenik meg. Ugyanakkor a 32 órát a legtöbb kolléga különösebb plusz feladatok (lásd. felvételi írásbeli javítása, szóbeliztetés; szakszerű helyettesítés biztosítása ) nélkül is teljesíti. Az intézményvezetők rendelkezésére álló eddig is szűkös keret, amely a többletmunka elismerésére szolgált, ettől a tanévtől megszűnt. Az egyenletes terheléshez akkor lehetne közelíteni, ha a pedagógusoknak nem lenne 21-22 tanóránál több, mert akkor maradna idő tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, diákélet szervezésére, versenyeztetésre, osztályfőnöki teendők ellátására. Keresni kell a lehetséges jó megoldásokat, de biztosítani kell az iskolai összóraszámhoz szükséges pedagógus létszámot is. V. Tárgyi feltételek Az iskola műszaki állapota megfelelő. Pályázati és önkormányzati erőből sikerült a mindennapos testneveléshez szükséges feltételeket fejleszteni. Akkor van értelme a heti öt testnevelés órának, ha megfelelő egészségkímélő sportpályák és munkaeszközök állnak a tanulók rendelkezésére. Ezen a téren jelentős fejlesztések történtek iskolánkban sportpadló a tornateremben, műanyag kézilabdapálya a sportudvaron. A nyári időszakban az épület egy szintjét tudtuk kifesteni. Az őszi szünetben a kötelező tisztasági festésre kerül sor a mosdókban, öltözőkben. Az épület működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában korrekt a kapcsolatunk az önkormányzattal. A fenntartói feladatok összesített, bonyolult rendszere csak egy tanévi és egy pénzügyi év végigfuttatása után válik egyértelművé. Jelenleg költségvetési lehetőségek ismerete nélkül próbálunk megfelelni a kötelező előírásoknak.
Iskolánk felszereltsége az oktatási követelményeknek megfelelő. A szertárak készletei, a könyvtár, a taneszközök megfelelő (még használható) színvonalon állnak rendelkezésre. Oktatási rendszerünk legfőbb technikai hiányossága az informatikai eszközök és az informatikai hálózat elöregedése. Már ebben a tanévben meg kell kezdeni a korszerűsítést, mert egyre kevésbé felelünk meg a mai elvárásoknak. Tanításunk másik érzékeny pontja a fénymásolás. Korszerűbb informatikai rendszer ezen a téren is csökkentené az igényeket, de jelenleg ezen még nem tudunk segíteni. Ma még szükség van jól működő nagyteljesítményű fénymásolókra. VI. Továbbképzések A 30-120 órás továbbképzési rendszer jelenleg nem igazodik az új jogszabályi elvárásokhoz. Lényegesen felértékelődött a szakvizsga, amely jelentősen befolyásolja a pedagógus előmenetelét is. Iskolánkban az öt évre szóló továbbképzési terv szerint szervezzük a képzéseket, de a kínálat nagyon gyenge. Ebből is következik, hogy az eltervezett továbbképzések egy része nem valósul meg, minden évben módosítani kell a továbbképzési tervet. Fontos lenne, hogy ne csak a szakvizsgának legyen értéke, hanem a kötelező 120 órás továbbképzések is tartalmasak, hasznosak legyenek. VII. Külföldi kapcsolatok Iskolánk a magas szintű nyelvoktatás érdekében több külföldi iskolával működtet csereprogramot. Német, dán, holland diákok érkeznek hozzánk, majd a mi diákjaink utaznak Németországba, Dániába, Hollandiába. Az ismerkedés és a kötelező turista programok mellett szakmai projekteken és iskolai közös munkákon vesznek részt a tanulók. A cserekapcsolatok mellett tanulmányi kirándulásokat is szervezünk külföldre. Ezeknek az utaknak az egyik célja a nyelvtanulás, más kultúrák megismerése, másik cél a határon túl élő magyar kisebbségi lét megismertetése és a magyar történelmi emlékhelyek felkeresése. Az iskolai oktató-nevelő munka részletes programterve az osztályfőnökök és a munkaközösség-vezetők munkaterveiből válik teljességében megismerhetővé.