Kutatásjelentés és módszertani leírás a politikai elit vizsgálat eredményeiből II. etap képviselők

Kutatásjelentés és módszertani leírás a politikai elit vizsgálat eredményeiből II. etap képviselők Kutatási dokumentáció és kutatási jelentés HÖOK a Hallgatókért Alapítvány 2010. június

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 ÁBRÁK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 3 Ábrák... 3 Táblázatok... 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 5 Az adatfelvételről... 5 A kutatás legfontosabb eredményeiről... 5 AZ ADATFELVÉTEL LEÍRÁSA... 7 AZ ADATBÁZISSAL KAPCSOLATOS MEGJEGYZÉSEK... 9 A KUTATÁS EREDMÉNYEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA AVAGY RÉGIEK ÉS ÚJAK A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSBEN... 10 Politikai háttér... 12 Kampány... 15 Demokrácia és képviselet... 21 Ideológiai és politikai karakter... 26 Összegzés helyett... 31 MELLÉKLETEK... 33 Az adatfelvétel jellemzői... 33 Kódkönyv... 36 Az adatbázis súlyozásához... 116 2

Ábrák és táblázatok jegyzéke Ábrák 1. ábra. A mandátum jellegének megoszlása... 11 2. ábra. A párttagság megoszlása a képviselők körében százalékos megoszlás 12 3. ábra. A különböző szervezeti tagság megoszlása a képviselők körében százalékos megoszlás... 13 4. ábra. Hány évig töltötte be az alábbi pozíciókat? évek átlaga... 14 5. ábra. A képviselőjelöltséggel kapcsolatos információk az egyes frakciókban? a kevesebb mint 3 hónappal válaszkategória százalékos megoszlása... 16 6. ábra. Segítette-e a kampányát szakértő tanácsadó? az igen válaszok százalékos megoszlása... 19 7. ábra. A párttól független kampány egyes aspektusai a választotta kategória százalékos megoszlása... 20 8. ábra. Ön parlamenti munkájában kiket képvisel elsősorban? százalékos megoszlás... 21 9. ábra. Ha a választóinak akarata és a pártálláspont eltér egymástól, hogyan kellene viselkednie a képviselőnek? százalékos megoszlás... 22 10. ábra. Ha saját álláspontja és a választóinak akarata eltér egymástól, hogyan kellene viselkednie a képviselőnek? százalékos megoszlás... 24 11. ábra. Ha saját álláspontja és a pártálláspont eltér egymástól, hogyan kellene viselkednie a képviselőnek? százalékos megoszlás... 25 12. ábra. Bal-jobboldali, liberális-konzervatív, mérsékelt-radikális azonosulás a képviselőjelöltek körében (0-10 fokú skála átlagok)... 27 13. ábra. A demokrácia működésével kapcsolatos elégedettség (A kérdésre választ adók százalékos megoszlása)... 28 14. ábra. Az unós csatlakozás megítélése (A kérdésre választ adók százalékos megoszlása)... 30 15. ábra. Az unós integráció megítélése (0 10-ig terjedő skála átlagai)... 31 3

Táblázatok 1. táblázat. Kik döntöttek a jelölésről? százalékos megoszlás... 17 2. táblázat. Milyen szinten döntöttek a jelölésről? százalékos megoszlás... 18 3. táblázat. Ha a választóinak akarata és a pártálláspont eltér egymástól, hogyan kellene viselkednie a képviselőnek? százalékos megoszlás... 23 4. táblázat. A minta adatai... 33 5. táblázat. A megkérdezett képviselők és képviselőjelöltek adatfelvételi típus szerinti megoszlása... 34 6. táblázat. Válaszadási arány pártok és státus szerint... 34 7. táblázat. Válaszadási arány pártok szerint... 35 8. táblázat. Az adatfelvétel ütemezése... 35 9. táblázat. Súlyozás lehetséges megoldása az OVB adatai alapján... 116 10. táblázat. Súlyozás lehetséges megoldása a jelöltek száma alapján... 116 11. táblázat. Súlyozás lehetséges megoldása saját számítás alapján... 117 4

Vezetői összefoglaló Kulcsszavak politikai elit, országgyűlési választások, parlamenti képviselő, képviselőjelölt, pártok, Fidesz, MSZP, LMP, Jobbik, KDNP Keywords Political elite, parliamentary elections, Members of Parliament, MEP candidates, parties, Fidesz, MSZP, Jobbik, KDNP Az adatfelvételről A Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány (DKMKA) A politikai részvétel és képviselet kutatása a demokrácia-kapacitás növelése érdekében című, az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus program, 0089/NA/2008-3/ÖP-9 referenciaszámú projektjének keretében elit vizsgálat lebonyolítási feladatainak elvégzésével bízta meg a HÖOK a Hallgatókért Alapítványt. Az adatfelvétel 2010. június és július között történt. Az elkészített kérdőíveket a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány átadta a Tárki Zrt. Adatfelvételi Osztályának. A kutatás kérdőívét The Comparative Candidate Survey (CCS) nemzetközi összehasonlító vizsgálat (http://www.comparativecandidates.org/) alapján állították össze. A kutatás célja a teljes alapsokaság elérése volt, így nem történt mintavétel. A mintába bekerült az összes megválasztott parlamenti képviselő és a következő pártok jelöltjei: Fidesz KDNP szövetség, MSZP, Jobbik, LMP. A 386 parlamenti képviselőből a társadalomtudományi szakos hallgatók hathatós közreműködésével 240 töltötte ki a kérdőívet. Közülük 23 az online verziót, 217 pedig a papíralapú kérdőívet. A kutatás legfontosabb eredményeiről A kérdőívet kitöltő képviselők túlnyomó többsége (117 fő) egyéni mandátumot szerzett, és 75-en megyei listáról jutottak be a parlamentbe. Evidens módon az egyéni mandátummal rendelkezők elsősorban Fidesz-KDNP képviselők, míg a megyei listán képviselőséget szerzettek között már nagyobb arányban jelennek meg az MSZP-sek és a Jobbikosok. Egyértelműen felülreprezentáltak viszont az ellenzéki képviselők az országos listán mandátumot szerzettek körében. 5

A 240 képviselő 93 százaléka tagja valamilyen pártnak. Közel 60 százalékuk Fideszes, 15 százalékuk MSZP-s, 12 százalékuk Jobbikos. Az adatok alapján a képviselők 6-7 százaléka tekinthető párton kívülinek. A parlamenti elit tagjainak többsége állás- és pozícióhalmozó. A képviselők 73 százaléka töltött be korábban helyi pártpozíciót, átlagosan 5,5 évig. Területi pártpozíciót 60 százalékuk töltött be, míg országos pártpozíciót már csak 47 százalékuk. A képviselők 21 százaléka volt polgármester, 54 százaléka helyi önkormányzat képviselője, 40 százaléka megyei önkormányzati pozíciót. Megállapítható tehát, hogy a magyar országgyűlés tagjai jórészt nagy politikai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező, profi szereplők. E kijelentés globális jelleggel, elsősorban a nagy pártokra igaz. Az LMP és kisebb részben a Jobbik képviselői szerényebb gyakorlati politikai tapasztalattal rendelkeznek. A nagy pártok és az újonnan a parlamentbe bekerült pártok képviselői közötti különbség más módon is kimutatható. Különösen az LMP-s képviselők csak a legutolsó pillanatban, lélek szakadtával kezdtek neki a kampánytevékenységnek. Ezt jelzi, hogy több mint felük, közel 60 százalékuk az utolsó 3 hónapban lett képviselőjelölt. Az internetes kommunikáció kevésbé a régi versus új ellentétpár alapján osztotta meg a képviselőket. Mindent együtt vizsgálva talán némileg meglepő módon a Magyar Szocialista Párt későbbi képviselői használták a legaktívabban az online kommunikációt. 6

Az adatfelvétel leírása A Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány (DKMKA) A politikai részvétel és képviselet kutatása a demokrácia-kapacitás növelése érdekében című, az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus program, 0089/NA/2008-3/ÖP-9 referenciaszámú projektjének keretében elit vizsgálat lebonyolítási feladatainak elvégzésével bízta meg a HÖOK a Hallgatókért Alapítványt. A HÖOK a Hallgatókért Alapítvány a hazai felsőoktatás meghatározó szereplőjének, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának alapítványa. A Norvég Projekt célkitűzései között szerepel, hogy az ott felhalmozódó adatok és információk minél szélesebb körben, ezen belül is minél szélesebb egyetemista körben megismerhetővé váljanak. A Norvég Projekt célul tűzte ki továbbá, hogy egyetemisták és főiskolások bevonódjanak a projekt megvalósításába, ezért a DKMKA előírta HÖOK a Hallgatókért Alapítvány számára, hogy a társadalomtudományi kutatás lebonyolításába és koordinálásába saját hatáskörben társadalomtudományi szakos egyetemi hallgatókat is bevonjon. A Demokrácia Kutatások Magyar Központja Közhasznú Alapítvány (DKMKA) által megrendelt kutatás célja a 2010-es országgyűlési képviselőválasztáson induló jelöltek és a megválasztott képviselők politikai véleményének és kampánymódszereinek megismerése volt. A HÖOK a Hallgatókért Alapítvány az elit vizsgálat II. etapjában, a már megválasztott parlamenti képviselők vizsgálatának lebonyolításában és koordinálásában vett részt. Az adatfelvétel 2010. június és július között történt a Magyar Választáskutatási Program Részvétel és képviselet programja keretében. 1 A kutatás szakmai vezetője a Magyar Választáskutatási Program Tématanácsának tagja, Enyedi Zsolt (CEU) volt. A kutatás tervezésében, a kérdőív összeállításában és a mintavételi keret kialakításában közreműködtek: 1 A projekt keretében végzett tevékenységek eredménye célzott alapkutatás, mely a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál. 7

Papp Zsófia (Corvinus Egyetem), Róna Dániel (Corvinus Egyetem), Héjj Dávid (Századvég), Fábián Zoltán (TÁRKI), Pásztor Angelika (TÁRKI). A kutatás kérdőívét The Comparative Candidate Survey (CCS) nemzetközi összehasonlító vizsgálat (http://www.comparativecandidates.org/) alapján állították össze. A kutatás célja a teljes alapsokaság elérése volt, így nem történt mintavétel. A mintába bekerült az összes megválasztott parlamenti képviselő és a következő pártok jelöltjei: Fidesz KDNP szövetség, MSZP, Jobbik, LMP. Nem kerültek be a mintába az MDF, SZDSZ, egyéb pártok és a független jelöltek. Az adatfelvétel két részből állt. Az első részt a Tárki Zrt. Adatfelvételi Osztálya bonyolította le. A kutatás második részében a megválasztott parlamenti képviselőkkel személyes megkeresés után papíralapú kérdőívet töltettek ki vagy adtak át kitöltésre a Megbízó (DKMKA) által felkért kérdezőbiztosok. Ezt a tevékenységet a DKMKA Norvég Projekt keretében történt vállalása alapján társadalomtudományi egyetemi illetve doktori képzésben résztvevő hallgatók végezték a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány szervezésében és koordinálásában. Az elkészített kérdőíveket a HÖOK a Hallgatókért Alapítvány átadta a Tárki Zrt. Adatfelvételi Osztályának. A 386 parlamenti képviselőből a társadalomtudományi szakos hallgatók hathatós közreműködésével 240 töltötte ki a kérdőívet. Közülük 23 az online verziót, 217 pedig a papíralapú kérdőívet. 8

Az adatbázissal kapcsolatos megjegyzések 2 A beérkezett papíros kérdőívek közül 7 LMP-s képviselőnél nem szerepelt sorszám a kérdőíven, így róluk nem lehet eldönteni, hogy országos vagy területi listán szereztek-e mandátumot. Ennek következtében a status változón 4-es ( Sorszám nélküli LMP-s képviselő) értéket kaptak. Az adatfájlban 9992 és 9998 közötti sorszámon szerepelnek. Az adatokat a rögzítés után számítógépes logikai vizsgálatnak vetettük alá, melynek során az esetleges ellentmondásokat, rögzítési hibákat szűrtük ki. Egy esetben, az adatfájlban 515-ös sorszámmal szereplő képviselőjelöltnél felmerült a gyanú, hogy nem őszintén, hanem viccként felfogva töltötte ki a kérdőívet. Az eredeti minta alapján Jobbikos képviselőjelöltről van szó, ennek ellenére magát LMP-tagként tűntette fel, továbbá egyéb kérdésekre (pl. k26s, k50s változókra) adott válaszai alapján is indokoltnak tűnik az adatbázisból való kihagyása. A papíros kérdőívekhez képest az online kérdőív 8 kérdéssel bővebb volt. A 10. és 11. kérdésnél a papíros kérdőívben sok esetben egynél több válaszlehetőséget jelöltek a képviselők vagy a kérdezőbiztosok. Ezért a 10. kérdésnél (k10 változó) 5-ös értékkel jelölve került az adatfájlba, ha több választ is megjelölt a kitöltő, a 11. kérdésnél (k11 változó) pedig 4-es értékkel szerepel ugyanez. A 4-6. kérdéseknél a papíros kérdőívek esetében nem egyértelmű, hogy a kitöltés hiánya 0-t vagy egyetlen alkalommal se választ jelent, ezért ha az adott kérdésben az összes itemnél hiányzik a kitöltés, akkor missing szerepel az adatfájlban. Az adatbázisban szerepel több olyan változó, melyet a mintaadatbázis alapján utólag készítettünk. Ezek a jelölő szervezetre illetve a pártfrakcióra vonatkoznak (partfrak / elected /frakcio / party). A változó címkék egyértelműen megadják a változók jelentését. 2 Az adatbázissal kapcsolatos megállapításokat a TÁRKI Zrt. készítette! 9

A kutatás eredményeinek összefoglalása 3 avagy régiek és újak a Magyar Országgyűlésben 4 A HÖOK a Hallgatókért Alapítvány koordinálásában társadalomtudományi szakos egyetemi hallgatók empirikus társadalomtudományi vizsgálatot készítettek a 2010-es országgyűlési választások során megválasztott parlamenti képviselők körében. Az alábbiakban a legfontosabb eredményeket mutatjuk be, röviden. Az elemzés során arra törekszünk, hogy megvizsgáljuk a régi és az új képviselők attitűdjeiben, szerepfelfogásában kimutatható különbségeket és hasonlóságokat. Abból a hipotézisből indulunk ki, hogy a parlamentbe újonnan bejutott Jobbik és LMP képviselői új szemléletet, új képviselői szerepfelfogást, friss szelet hoztak a magyar parlament működésébe. Természetesen lehet vitatni, hogy mennyiben tekinthetőek régieknek a Fidesz KDNP és az MSZP képviselői. Elsősorban metodológiai, elemzéstechnikai okok miatt tehát kényszerből döntöttünk úgy, hogy a Fidesz KDNP és az MSZP parlamenti szereplőit tekintjük régieknek. E két három párt az 1990-es rendszerváltoztató választások óta parlamenti párt, és bizonyítható, hogy a párt meghatározó arcai, a képviselői munkát leginkább befolyásoló személyiségei hosszú évek, akár 1990 óta folyamatosan parlamenti képviselők. A Lehet Más a Politika valóban új párt, hiszen nem sokkal a 2010-es választások előtt alakult meg, míg a 2003-ban alakult Jobbik a 2010-es választásokon mérettette meg először önállóan magát. 5 A kérdőívet kitöltő képviselők túlnyomó többsége (117 fő) egyéni mandátumot szerzett, és 75-en megyei listáról jutottak be a parlamentbe. Evidens módon az egyéni mandátummal rendelkezők elsősorban Fidesz-KDNP képviselők, míg a megyei listán képviselőséget szerzettek között már nagyobb arányban jelennek meg az MSZP-sek és a Jobbikosok. Egyértelműen felülreprezentáltak viszont az ellenzéki képviselők az országos listán mandátumot szerzettek körében. (1. ábra). 3 Megjegyzés: az alacsony elemszám miatt a Jobbik és az LMP adatai tájékoztató jellegűek! 4 A tanulmány részbeni forrása: Papp Zsófia: Constituency Orientation in the Hungarian MPs Role Perception. Explaining Constituency Focus, 2010. valamint Constituency Orientation in the Hungarian MPs Role Perception. A Longitudinal Analysis. Részletesen lásd: http://www.valasztaskutatas.hu/eredmenyek/kutatas-jelentesek/rkkutjel/constituencyorientation/view és http://www.valasztaskutatas.hu/eredmenyek/kutatasjelentesek/rkkutjel/explaining-constituency-focus/view. 5 A 2006-os országgyűlési választásokon a MIÉP-pel közösen indult MIÉP Jobbik a Harmadik út néven. 10

1. ábra. A mandátum jellegének megoszlása 41 7 117 75 egyéni mandátum megyei lista országos lista NT (LMP) 11

Politikai háttér A parlamenti elit tagjainak többsége állás- és pozícióhalmozó. A 240 képviselő 93 százaléka tagja valamilyen pártnak. Közel 60 százalékuk Fideszes, 15 százalékuk MSZP-s, 12 százalékuk Jobbikos. Az adatok alapján a képviselők 6-7 százaléka tekinthető párton kívülinek (2. ábra). 2. ábra. A párttagság megoszlása a képviselők körében százalékos megoszlás 60 57 50 40 30 20 10 0 15 12 5 4 6 1 1 Fidesz KDNP MSZP Jobbik LMP más párt nem tagja NV Más szervezeti tagságuk azonban már jóval korlátozottabb a parlamenti képviselőknek. Legtöbbjük, 83 százalékuk tagja valamilyen civil társadalmi szervezetnek, 41 százalékuk szakmai szervezeti tagsággal rendelkezik, míg vallási szervezetben 24 százalékuk tevékenykedik. 12

3. ábra. A különböző szervezeti tagság megoszlása a képviselők körében százalékos megoszlás 90 80 83 70 60 50 40 41 30 24 20 10 8 13 0 szakszervezet szakmai szervezet NGO vallási szervezet más szervezet Szintén érdekes a képviselők megoszlása korábbi közéleti tisztségviselésük alapján. A képviselők 73 százaléka töltött be korábban helyi pártpozíciót, átlagosan 5,5 évig. Területi pártpozíciót 60 százalékuk töltött be, míg országos pártpozíciót már csak 47 százalékuk. A képviselők 21 százaléka volt polgármester, 54 százaléka helyi önkormányzat képviselője, 40 százaléka megyei önkormányzati pozíciót. Megállapítható tehát, hogy a magyar országgyűlés tagjai jórészt nagy politikai tapasztalattal és gyakorlattal rendelkező, profi szereplők. E kijelentés globális jelleggel, elsősorban a nagy pártokra igaz. A parlamentbe újonnan érkező LMP és Jobbik esetében jóval kisebb arányú a valamilyen egyéb pozíciót korábban már betöltő képviselők aránya. Esetükben valóban friss, új erőről van szó. Különösen az LMP tagjai lényegében a parlamentben tanulják a politikát és a politikusi lét csínját-bínját. Jellemző adat, hogy míg a Fideszes képviselők átlagosan 6,5 évet töltöttek valamilyen helyi pártpozícióban, az LMPnél ez fél év körül van. A másik tanulóhely egyébként a helyi önkormányzat. A Fidesz frakció tagjainak 67 százaléka volt tagja helyi önkormányzatnak, az MSZP tagjainak 51 százaléka, míg a Jobbik esetében mindössze 18 százalék az arány, 13

az LMP-nél pedig nem találtunk olyan személyt, aki helyi képviselőtestületben dolgozott volna korábban. 4. ábra. Hány évig töltötte be az alábbi pozíciókat? évek átlaga 7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00,00 FIDESZ KDNP MSZP JOBBIK LMP Helyi pártpozíció Területi, megyei pártpozíció Országos pártpozíció Polgármester Helyi önkormányzati képviselő Megyei önkormányzat tagja A mandátumhalmozás és a képviselet fókusz között pozitív és szignifikáns kapcsolat mutatható ki, ami arra utal, hogy a helyi politikai beágyazottsággal bíró képviselőknek fontosabb a választókerület, mint azoknak, akik nem kötődnek a helyi szinthez. 6 Ezzel szemben az országos pozíciók szerepe nem olyan fontos, mint amit az elmélet sugall. A kapcsolat iránya megfelelő : a magas pozícióban lévők kevésbé foglalkoznak a választókerülettel. A helyzet bonyolultabbá válik, ha csak az egyéni képviselőkre összpontosítunk: ebben az esetben az országos pozíciót betöltők inkább választókerület-központúak. Végül, de nem utolsó sorban, az újonnan megválasztott képviselők kevésbé tűnnek választókerületcentrikusnak, amely ellentmond a nemzetközi kutatások korábbi eredményeinek. 6 Erről részletesen lásd: Papp Zsófia: Constituency Orientation in the Hungarian MPs Role Perception. Explaining Constituency Focus, 2010. valamint Constituency Orientation in the Hungarian MPs Role Perception. A Longitudinal Analysis. Részletesen. 14

A mandátum típusa rendkívül erős hatást gyakorol a választókerületközpontúságra: az egyéni képviselők esetében ötször nagyobb az esély arra, hogy a választókerületet helyezzék a képviselet fókuszába, mint a listásoknál. A jelöltség helye alapján fontos tényezőnek tűnik: az alul maradt egyéni jelölteknek fontosabb a választókerület azokhoz képest, akiknek nem voltak egyéni képviselői ambíciók. Az indulás helyének jelentőségét mutatja, hogy a listás képviselők esetében a választókerületi fókusz esélye háromszor akkora az egyéni kerületi jelöltek esetében, mint a csak listán indulóknál. Az eredmények azt mutatják, hogy az újonnan megválasztott képviselők kevésbé fókuszálnak a választókerületre, mint tapasztaltabb kollégáik. A régebbi képviselők esetében ez a hatás nem olyan markáns, hiszen ők már bizonyították lojalitásukat a párt iránt, így megengedhetik maguknak, hogy más feladatokra is koncentráljanak. Miután az új képviselők általában a pártlistákról kerülnek be, 7 ezt a szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A listás képviselők között az újak lényegesen kevésbé tartják fontosnak a választókerület képviseletét, mely hatás a teljes mintán is érvényesülni látszik. az egyéni kerületekben megválasztott új képviselőknek a pártot kellett először meggyőzniük azért, hogy egyáltalán jelöltek lehessenek. Miután a kiválasztás folyamata teljességgel centralizált, hasonló mechanizmus lép életbe, mint a zárt pártlisták esetén. A karrierjük későbbi állomásán a képviselők már rendelkeznek bizonyos hírnévvel és szavazói bázissal, mely olyan erőforrássá teszi őket a párt szemében, amelyről kockázatos lehet lemondani, tehát akkor is újrajelölik, ha attitűdjeiben és tevékenységében választókerületközpontú. Ez a hatás feltételezhetően semlegesíti az elmélet által sugallt ellentétes irányú befolyást. Kampány A nagy pártok és az újonnan a parlamentbe bekerült pártok képviselői közötti különbség más módon is kimutatható. Különösen az LMP-s képviselők csak a legutolsó pillanatban, lélek szakadtával kezdtek neki a kampánytevékenységnek. Ezt jelzi, hogy több mint felük, közel 60 százalékuk az 7 Az újak 60 százaléka listás, míg a tapasztaltabb képviselők esetén ez az arány 52 százalék. 15

utolsó 3 hónapban lett képviselőjelölt. Ez persze komoly versenyhátrányt, hendikepet jelentett az összes többi képviselőjelölttel szemben. 5. ábra. A képviselőjelöltséggel kapcsolatos információk az egyes frakciókban? a kevesebb mint 3 hónappal válaszkategória százalékos megoszlása 60 60 54 59 56 50 40 39 41 38 44 30 30 28 31 20 10 19 18 19 12 0 FIDESZ KDNP MSZP JOBBIK LMP lett a párt hivatalos jelöltje kezdte el szervezni a saját kampányát? kezdte el teljes erővel a kampányt? Az újak és a régiék között ott is kimutatható markáns különbség, hogy az MSZP és a Fidesz képviselőinek több mint a 80 százaléka egyedüli jelölt volt a pártban az adott választókerületben, míg az LMP és különösen a Jobbik esetében már magáért a képviselőjelöltségért is nagyobb küzdelmet kellett folytatnia a későbbi képviselőnek. Az LMP képviselőinek 75, míg a Jobbik képviselőinek csak az 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő lett volna az egyedüli jelölt. Ugyanakkor ezt másképpen is interpretálható. E két párt képviselőjelöltjei közötti nagyobb küzdelem felfogható úgy is, hogy a két új politikai szereplő nagyobb lehetőséget, sőt talán nagyobb demokráciát biztosított a jelöltek kiválasztásakor. Roppant tanulságos, hogy kik, milyen szinten döntöttek a képviselőjelöltek kiválasztásáról. Az alábbi táblázat szerint az MSZP esetében a küldöttgyűlés a 16

legmeghatározóbb szerv, a Fidesznél némileg ellentmondva a választási kampány során kiszivárgott információknak több szerv együttes döntéséről beszéltek a későbbi képviselők. Első ránézésre a legcentralizáltabb a Jobbik döntési mechanizmusa volt. E párt képviselőjelöltjeiről ugyanis legnagyobb részt a pártvezetés döntött. Igaz ugyan, hogy a Jobbik képviselők körében volt a legnagyobb aránya azoknak is, akikről egy szélesebb grémium a párttagság döntött. 1. táblázat. Kik döntöttek a jelölésről? százalékos megoszlás Pártom tagjai A párt küldöttgyűlése A pártvezetés Egyéb Ezek közül több is Összesen FIDESZ KDNP MSZP JOBBIK LMP Összesen 38 1 10 12 2 63 60,30% 1,60% 15,90% 19,00% 3,20% 100,00% 27,30% 7,70% 28,60% 37,50% 22,20% 27,60% 21 2 19 1 3 46 45,70% 4,30% 41,30% 2,20% 6,50% 100,00% 15,10% 15,40% 54,30% 3,10% 33,30% 20,20% 30 3 2 13 1 49 61,20% 6,10% 4,10% 26,50% 2,00% 100,00% 21,60% 23,10% 5,70% 40,60% 11,10% 21,50% 4 2 0 0 1 7 57,10% 28,60% 0,00% 0,00% 14,30% 100,00% 2,90% 15,40% 0,00% 0,00% 11,10% 3,10% 46 5 4 6 2 63 73,00% 7,90% 6,30% 9,50% 3,20% 100,00% 33,10% 38,50% 11,40% 18,80% 22,20% 27,60% 139 13 35 32 9 228 61,00% 5,70% 15,40% 14,00% 3,90% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% Tovább árnyalja a képet, ha nemcsak a döntéshozó szervet, hanem a döntések szintjét is elemezzük. Az MSZP e téren is eltér a többi párttól, hiszen jelöltjeiről az adatok alapján alapvetően választókerületi szinten, azaz helyben döntöttek. Az előző kérdés elemzését követően nem meglepő, hogy legcentralizáltabb döntési mechanizmussal a Jobbik rendelkezik. A Jobbik képviselőinek elmondása szerint közel kétharmaduk esetében országos szinten döntöttek a jelölésről. A Fidesz képviselői ez esetben is azt jelezték, hogy a 3 lehetséges szintből (választókerületi, megyei, országos) több is döntési pozícióban volt. 17

2. táblázat. Milyen szinten döntöttek a jelölésről? százalékos megoszlás Választókerületi szinten Megyei szinten Országos szinten Ezek közül több is FIDESZ KDNP MSZP JOBBIK LMP Összesen 36 2 22 1 1 62 58,10% 3,20% 35,50% 1,60% 1,60% 100,00% 25,70% 15,40% 62,90% 3,10% 11,10% 27,10% 2 1 2 0 2 7 28,60% 14,30% 28,60% 0,00% 28,60% 100,00% 1,40% 7,70% 5,70% 0,00% 22,20% 3,10% 55 6 6 20 4 91 60,40% 6,60% 6,60% 22,00% 4,40% 100,00% 39,30% 46,20% 17,10% 62,50% 44,40% 39,70% 47 4 5 11 2 69 68,10% 5,80% 7,20% 15,90% 2,90% 100,00% 33,60% 30,80% 14,30% 34,40% 22,20% 30,10% 140 13 35 32 9 229 61,10% 5,70% 15,30% 14,00% 3,90% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% A választási kampány során a későbbi képviselők 84 százalékának volt önálló kampány csapata. A legnagyobb arányban, 90 százalékban a Jobbikosok állították ezt, míg a legkisebb arányban (56%) a legszegényebb, legnagyobb hendikeppel induló párt az LMP. A későbbi képviselők kampány tevékenységét kb. 40 százalékban segítette szakértő tanácsadó. E téren nem egyértelmű a régi versus új különbség. A legtöbb későbbi MSZP-s képviselő mögött állt szakértő, az LMP-sek és a KDNP-sek mögött inkább nem. Az adatok azt jelzik, hogy a kampány során a leginkább az LMP-s képviselők voltak magukra hagyatva, amin persze nem is csodálkozhatunk ismerve a Lehet Más a Politika alakulása valamint kampánya körüli nehézségeket. 18

6. ábra. Segítette-e a kampányát szakértő tanácsadó? az igen válaszok százalékos megoszlása 60 59 50 40 42 38 30 20 25 22 10 0 FIDESZ KDNP MSZP JOBBIK LMP A régiek és az újak közötti törésvonal vizsgálatakor evidens lenne azt feltételezni, hogy az új pártok új képviselőjelöltjei a web2 eszközök használatában, egyáltalán az internetes kommunikációban is érdemben különböztek a korábban is parlamenti pártok tagjaitól. Ezt a feltételezést azonban az adatok nem támasztják alá. A 7. ábra eredményei szerint a régi és az új képviselők internetes kommunikációjában a 2010-es választási kampány során nem volt akkora különbség, mint arra előzetesen számítani lehetett. Elöljáróban kijelenthető, hogy minden párt használta az internetes felületet a kampány során. A 2010-es választási kampány ilyen értelemben az első valódi online kampánynak tekinthető. A különbség a használat jellegében mutatható ki. Azt a kevéssé várt eredményt rögzíthetjük, hogy a web2 alkalmazások közül például a blogot a megválasztott szocialista képviselők használták legnagyobb arányban a kampányuk során. Ezzel szemben a Fidesz képviselői jeleskedtek legkevésbé a blogírásban. Az online chatet viszont egyértelműen az LMP-sek használták a legnagyobb arányban. Ez egyébként életkori okok miatt sem különösebben 19

meglepő. Az azonban már igen, hogy a szocialisták az online kommunikáció aktívabb formáiban is jeleskedtek. Közel 40 százalékuk azt állította, hogy a választási kampány során online chat-et használva kommunikált a választóival. Összességében egyébként a passzív internet használat, azaz az internetes elérhetőség nyomtatott terméken való hirdetése, az email címlista használata, valamint a saját honlap fenntartása uralta az online kommunikációt (lásd 7. ábra). A fentiek alapján tehát az internetes kommunikáció kevésbé a régi versus új ellentétpár alapján osztotta meg a képviselőket. Mindent együtt vizsgálva talán a Magyar Szocialista Párt későbbi képviselői használták a legaktívabban az online kommunikációt. 7. ábra. A párttól független kampány egyes aspektusai a választotta kategória százalékos megoszlása LMP Jobbik MSZP KDNP Fidesz 0 20 40 60 80 100 Blog-ot használtam Nyomtatott kampány anyagaimban hirdettem a honlapom és e-mail címem On-line is kommunikáltam a választókkal Saját kampány spoto-om volt a hálón E-mail címlisták segítségével terjesztettem az informciót és szerveztem a helyi tevékenységet Saját honlapom volt, elsősorban a helyi kampányra tervezve és azáltal fenntartva Saját honlapom volt, amit nagyrészt a párt tevezett és tartott fenn 20

Demokrácia és képviselet Az elemzés egyik legfontosabb kérdése, hogy valóban létezik-e új képviselői szerepfelfogás, új, friss szellem a Jobbik és az LMP-képviselőinek felfogásában. Abból a hipotézisből indultunk ki, hogy az újak új irányvonalat, szabadabb, a választók irányába nyitottabb felfogást képviselnek a régiekkel szemben. A parlamenti képviselők 43 százaléka jelölte meg valamilyen formában a választókerületet, mint a képviselet fókuszát ugyanakkor az alábbi ábrából kitűnik, hogy relatív többségük az ország összes állampolgárának képviseletét vállalja fel (8. ábra). A legnagyobb arányban a Jobbik képviselői állítják, hogy az ország állampolgárainak egészét szolgálják (63%), míg legkisebb ez az arány a Fidesz képviselőinél (32%). Az LMP-sek erősen megoszlanak atekintetben, hogy kiket is képviselnek elsősorban, míg a szocialisták szerepfelfogása érdemben nem különbözik a kormánypárti frakciókétól. A Fidesz és a KDNP képviselőinek túlnyomó többsége egyébként választókerületén belül a saját szavazóit vagy a választókerületét képviseli. A várthoz képest tehát a régi versus új különbsége nem egyértelmű a képviselői szerepfelfogást illetően. 8. ábra. Ön parlamenti munkájában kiket képvisel elsősorban? százalékos megoszlás 40 37 5 12 Választókerületét Egy bizonyos társadalmi csoportot Pártja választóit Az ország valamennyi állampolgárát 21

Nagyon érdekes politikai és részben társadalmi probléma, hogy abban az esetben, ha a képviselő nézetrendszere összeütközésbe kerül különböző álláspontokkal. Három lehetséges konfliktusforrást teszteltünk: Ha a választói akarat és a pártálláspont tér el egymástól; Ha a képviselő és a választók akarata áll ellentétben; Ha a képviselő és a pártálláspont tér el egymástól. Ahogy az az alábbi elemzésből kitűnik, a régiek és az újak között a képviselői magatartást, attitűdöt legjobban meghatározó kérdésben nincs olyan típusú ellentét, mint azt előzetesen vélelmezni lehetett, ugyanis a törésvonal itt sem a régiek és az újak között húzódik meg. A jelenleg a parlamentben tevékenykedő képviselők mintegy fele (49%) vélekedik úgy, hogy a választók álláspontja szerint kell szavazni, de 37 százalékuk a frakció álláspontjának primátusát hangoztatja (9. ábra). Élesen eltér egymástól az egyes frakciókban ülő képviselők véleménye e kérdést illetően. 9. ábra. Ha a választóinak akarata és a pártálláspont eltér egymástól, hogyan kellene viselkednie a képviselőnek? százalékos megoszlás 15 49 37 A frakció álláspontja szerint kellene szavaznia Választóinak álláspontja szerint kellene szavaznia NT, NV 22

A frakció álláspontjának elsődlegességét hangoztatja az MSZP képviselőcsoportja, míg a többi párt megkérdezett képviselői inkább a választók álláspontját tartják meghatározónak. Itt jegyezzük meg, hogy egy olyan monolit tömb, mint a létrejött Fidesz-frakció kissé nehezen képzelhető el a pártállásponttól eltérő akarat megjelenése a parlamentben. 3. táblázat. Ha a választóinak akarata és a pártálláspont eltér egymástól, hogyan kellene viselkednie a képviselőnek? százalékos megoszlás A párt álláspontja szerint kellene szavaznia Választóinak álláspontja szerint kellene szavaznia Összesen FIDESZ KDNP MSZP JOBBIK LMP Összesen 52 3 23 7 3 88 41,9% 30,0% 74,2% 22,6% 33,3% 42,9% 72 7 8 24 6 117 58,1% 70,0% 25,8% 77,4% 66,7% 57,1% 124 10 31 31 9 205 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Amennyiben a képviselő saját álláspontja és a vélt választói akarat kerül összeütközésbe a jelenlegi képviselők szerint egyértelműen a választói akaratnak kell dominálnia. Az elvek szintjén tehát a képviselők hajlandóak önnön vélekedésükön túl lépni, felemelkedni, és többségük a választói akarat szentségét hirdeti. 23

10. ábra. Ha saját álláspontja és a választóinak akarata eltér egymástól, hogyan kellene viselkednie a képviselőnek? százalékos megoszlás 11 56 33 Saját álláspont szerint kellene szavazni Választóinak álláspontja szerint kellene szavaznia NT, NV Ebben az esetben is kitűnik, hogy a választói akaratot leginkább a Fidesz képviselőcsoportjának tagjai fogadják el (71%). Emellett még a Jobbik képviselőinek is több mint hattizede a saját és a választói álláspont összeütközéséből a választók vélekedését fogadja el. Az előző kérdéssel megegyezően a szocialista képviselők 4. táblázat. Ha a saját álláspontja és a választóinak akarata eltér egymástól, hogyan kellene viselkednie a képviselőnek? százalékos megoszlás Saját álláspontja szerint kellene szavaznia Választóinak akarata szerint kellene szavaznia Mindösszesen FIDESZ KDNP MSZP JOBBIK LMP Összesen 38 5 18 12 6 79 29,5% 45,5% 54,5% 37,5% 66,7 36,9% 91 6 15 20 3 135 70,5% 54,5% 45,5% 62,5% 33,3% 63,1% 129 11 33 32 9 214 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 24

Az utolsó vizsgált kérdés a saját és a pártálláspont összeütközése. Erkölcsi értelemben ez talán a legélesebb ellentét. A képviselőnek mérlegelnie ugyanis, hogy mi a fontosabb számára az én vagy a mi, a szubjektum vagy a testület. Úgy tűnik, hogy akkor, amikor nem csak egy távoli és megfoghatatlan választói akarat áll szemben a pártállásponttal, hanem konkrétan a képviselő egyéni érdeke, attitűdje és véleménye, a frakciófegyelem egyértelműen győzedelmeskedik. A kérdésre válaszoló képviselők 55 százaléka a frakció álláspontját tartja fontosabbnak, szemben azzal a 31 százalékkal, aki kiáll saját vélekedése mellett. Érdekes az is, hogy az átlagosnál valamivel magasabb a bizonytalanok vagy válaszmegtagadók aránya 11. ábra. Ha saját álláspontja és a pártálláspont eltér egymástól, hogyan kellene viselkednie a képviselőnek? százalékos megoszlás 14 31 Saját álláspontja szerint kellene szavazni A frakció álláspontja szerint kellene szavazni 55 NT, NV A Fidesz-frakció tagjainak álláspontja a legfegyelmezettebb. 71 százalékuk a frakció álláspontját tartja meghatározónak. Ennél ugyan kevéssé, de még mindég viszonylag markáns az MSZP-sek vélekedése, akik szintén inkább a frakció álláspontot támogatnák egy esetleges konfliktus esetén. A legkevésbé egyébként az LMP-sek tartják fontosnak a frakciófegyelmet. Túlnyomó többségük a választói akaratot respektálja. 25

5. táblázat. Ha a pártálláspont és a saját álláspontja eltér egymástól, hogyan kellene viselkednie a képviselőnek? százalékos megoszlás Saját álláspontja szerint kellene szavaznia A párt álláspontja szerint kellene szavaznia Mindösszesen FIDESZ KDNP MSZP JOBBIK LMP Összesen 36 6 12 14 7 75 29,0% 60,0% 37,5% 43,8% 87,5% 36,4% 88 4 20 18 1 131 71,0% 40,0% 62,5% 56,3% 12,5% 63,6% 124 10 32 32 8 206 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Ideológiai és politikai karakter Hipotézisünk szerint a régi és az új képviselők közötti hasonlóságok és különbségek a képviselők ideológiai és politikai karakterében is markánsan kimutatható, ezért az alábbiakban néhány olyan tényezőt mutatunk be, amely rávilágít a politikai elit gondolkodásmódjára. A jelenleg a parlamentben ülő képviselők ideológiai karakterét egy 0-10 terjedő skálán adott válaszok alapján mérsékelten jobboldalinak, konzervatívnak és inkább mérsékeltnek írhatjuk le. 8 A politikai identifikáció három elemzett dimenziójában jelentős különbségek mutathatók ki a megválasztott parlamenti képviselőkön. (12. ábra) 8 1. skála: 0=baloldali, 10= jobboldali. 2. skála: 0=konzervatív, 10=liberális. 3. skála: 0=mérsékelt, 10=radikális. 26

12. ábra. Bal-jobboldali, liberális-konzervatív, mérsékelt-radikális azonosulás a képviselőjelöltek körében (0-10 fokú skála átlagok) 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 6,6 3,1 4,1 képviselői átlag 8 8,1 7,9 7,6 4,9 3,6 6,9 3,5 7,4 2,8 2,8 1,6 2,5 1,9 1,4 Fidesz KDNP MSZP Jobbik LMP Bal-jobb konzervatív-liberális mérsékelt-radikális A Jobbik jelöltjei mindhárom dimenzióban a skála egyik szélső pólusát választják (jobboldali: 8,1, konzervatív: 1,4, radikális: 7,9). A pártelit radikalizmusa az a sajátosság, amely egyértelműen megkülönbözteti a szintén jobboldali és konzervatív Fidesz-KDNP jelöltektől a Jobbikosokat. A Fidesz-KDNP jelöltek ugyanakkor mérsékeltebben jobboldalinak és konzervatívnak vallják magukat. A baloldali MSZP és a mérsékelten baloldali LMP jelöltek között a liberalizmus vonatkozásban nincs jelentős különbség, viszont inkább radikálisnak (helyesebben kevésbé mérsékeltnek) vallják magukat az LMP jelöltek. Az ideológiai karakterrel, valamint a politikai helyzet általános megítélésével függ össze, hogy a képviselők hogyan vélekednek a demokrácia működésével az országban. Feltételezhető, hogy az ellenzékiek inkább elégedetlenek, hiszen egy vesztek választáson vannak túl, a kormánypárti képviselők esetében pedig egyértelmű elégedettséget várunk, hiszen az újonnan felállott Országgyűlésben ők tudják meghatározni az ország politikai irányultságát, végső soron a demokrácia működését. A politikai elit tagjai négyfokú, verbális skálán ítélkeztek a demokrácia működéséről. Összességében inkább a skála pozitív oldalára billen a 27

mérleg (2,68 indexpont), de az adatok mégsem teljesen meggyőzőek. Alapvetően elmondható, hogy a kormánypártiak inkább elégedettek, az ellenzékiek pedig inkább nem, de különösen a Fidesz-frakció tagjai között jelentek meg szirénhangok, a fő tendenciától eltérő álláspontok (skálaátlag: 2,94). Az is látható az alábbi ábrából, hogy az ellenzéki képviselők között egyetlen olyan sem akadt, aki teljesen elégedett lett volna a demokrácia működésével, mint ahogy az is látszik, hogy a legszélsőségesebb, legnegatívabb álláspontja a Jobbik képviselőinek van (skálaátlaguk 1,72). 13. ábra. A demokrácia működésével kapcsolatos elégedettség (A kérdésre választ adók százalékos megoszlása) LMP 11 78 11 Jobbik 9 53 38 MSZP 57 34 9 KDNP 8 92 Fidesz 10 74 16 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% teljesen elégedett többé-kevésbé elégedett nem igazán elégedett egyáltalán nem elégedett A régi és az új képviselők magatartásában, identitásában és gondolkodásmódjában kimutatható különbségek és hasonlóság elemzését két attitüdinális kérdés vizsgálatával zárjuk. Magyarország hivatalosan 2004-ben lett az Európai Unió tagja. Azóta is folyik a részben szakpolitikai részben politikai vita arról, hogy az uniós csatlakozás milyen következményekkel járt Magyarország számára. Egyáltalán nem mellékes információ, hogy mit gondol erről a regnáló politikai elit. 28

Általánosságban megállapítható, hogy a parlamentben helyet foglaló és a kérdésre választ adó képviselők többsége, több mint 70 százaléka szerint inkább előnyökkel járt az uniós csatlakozás. Frakciónként vizsgálva a kérdést azonban már nem ennyire egyértelmű a kép, és az is kimutatható, hogy nem a régiek és újak között húzódik meg a törésvonal. A két kormányzópárt képviselői közül a KDNP-sek (akik persze jóval kevesebben vannak) egyértelműen a csatlakozás pozitív oldalát emelték ki, míg a Fideszfrakció tagjainak 25 százaléka inkább a hátrányokat emeli ki. A Jobbik képviselői az unóhoz történt integráció esetében is szélsőséges véleményt hangoztatnak. A választ adók közül egy kivételével mindenki a csatlakozás negatív aspektusait húzta alá. A szocialistáknál nem volt olyan személy, aki ne inkább az előnyös oldalról nyilatkozott volna, mint ahogy az LMP-sek is uniópártinak tűnnek. Az Európai Unióval kapcsolatos alapattitűd azt is meghatározza, hogy a képviselők hogyan gondolkodnak a további integrációról. Sok szakértő, politikus vélekedik úgy egyébként az unión belül is, hogy az európai integrációt meg kellene erősíteni, mások pedig azt állítják, hogy az integráció már így is túl messzire ment. A kérdésre a parlamenti képviselőknek egy 0-tól 10-ig terjedő, azaz 11 fokú skálán 9 kellett elhelyezniük saját álláspontjukat. Összességében a képviselők a skálaátlag közeli, 5,4 indexpontos értékelést adtak az integrációval kapcsolatosan, azaz lefordítva és leegyszerűsítve véleményük a pont elegendő kategóriával írható le. 9 A skála számtani közepe: 5. Az 5-nél kisebb érték azt jelenti, hogy a képviselő szerint már most is túl messzire ment az integráció, az 5-nél nagyobb érték pedig, hogy tovább kellene erősíteni az integrációt. 29

14. ábra. Az unós csatlakozás megítélése (A kérdésre választ adók százalékos megoszlása) LMP 89 11 Jobbik 3 97 MSZP 100 KDNP 100 Fidesz 75 25 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% inkább előnyökkel járt inkább hátrányokkal járt A korábban elmondottak fényében nem meglepő, hogy az egyes képviselők eltérő attitűddel viseltetnek az integrációval kapcsolatban. A skála két szélső pólusán az LMP és a Jobbik helyezkedik el, azaz ebben az esetben sem a régiek és az újak között található a komoly különbség. A Lehet Más a Politikai képviselői a további integráció mellett érvelnek, míg a Jobbik egyértelműen unió ellenes, szinte valamennyien azt állították, hogy az integráció már így is túl messzire ment. A két nagy parlamenti párt tagjai közül az MSZP-sek inkább az LMP-vel értenek egyet ebben a kérdésben, a fideszesek pedig skála átlag közeli pozíciót foglalnak el. 30

15. ábra. Az unós integráció megítélése (0 10-ig terjedő skála átlagai) 9 8 7 6 5 4 8,1 8,1 3 2 5,5 6 1 0 Fidesz KDNP MSZP Jobbik LMP 1 Összegzés helyett Elemzésünkben arra kerestük a választ, hogy milyen hasonlóságok és különbségek mutathatók ki a magyar politikai elit újonnan érkező és régi képviselői között. Ahogy erre többször is utaltunk a fentiekben e kérdés megválaszolása nem is olyan egyszerű. Bár az operacionalizálás szempontjai miatt, kissé talán leegyszerűsítve régiek alatt a Fidesz KDNP és az MSZP képviselőt értettük, az újak pedig az LMP és a Jobbik képviselői voltak, nyilvánvaló, hogy ez a felosztás rejt magában ellentmondás. Egy olyan nagy politikai győzelem után, mint amilyet a Fidesz KDNP a 2010. évi országgyűlési választásokon elért, közöttük is számtalan új képviselő foglal helyet, akiknek a véleménye, attitűdje, a képviseleti munkáról vallott felfogása nem feltétlenül egyezik meg a már rutinosnak számító frakciótársaikkal. Mindent egybe vetve, a fenti elemzés megállapításait összegezve, kijelenthető, hogy a régi és új képviselők közötti különbség létezik, de nem teljesen úgy, 31

ahogy arra a hipotézisünkben számítottunk. A régiek elsősorban rutinosabbak, biztosabb bázissal rendelkeznek, mint az újak, ha azonban az attitűd jellegű, az ideológiai karakterre vonatkozó kérdéseket vizsgáljuk, a régiek és újak közötti különbség gyakran eltűnik, nem mutatható ki. Az elemzés alapján az összes frakció, az összes képviselő közül a szubjektív, vélemény típusú kérdéseknél a Jobbik képviselői vesznek fel mindenki mástól eltérő álláspontot, tehát nem a régi vs új ellentétpár a domináns, hanem radikális versus mérsékelt szerepfelfogás a legjellemzőbb törésvonal a parlamenti elit gondolkodásmódjában. 32

Mellékletek Az adatfelvétel jellemzői 10 6. táblázat. A minta adatai Fidesz képviselő Mintában Hiányzó e- mail cím Van cím e-mail Arány 227 --- --- --- Fidesz jelölt 228 62 166 72,8% KDNP képviselő 36 --- --- --- KDNP jelölt 1 --- --- --- --- Jobbik képviselő 47 --- --- --- Jobbik jelölt 451 0 451 100% LMP képviselő 16 --- --- --- LMP jelölt 302 149 153 50,7% MSZP képviselő 59 --- --- --- MSZP jelölt 461 271 190 41,2% Független képviselő 1 --- --- --- Összesen 1826 482 960 66,6% 1 A mintában nem szerepeltek önálló KDNP-s jelöltek Megjegyzés: A jelöltség/képviselőség nem azonos az adatbázisban szereplő párttagság változóval (k1) 10 Az adatfelvétel jellemzőit a TÁRKI Zrt. állította össze! 33

7. táblázat. A megkérdezett képviselők és képviselőjelöltek adatfelvételi típus szerinti megoszlása Nem szerzett mandátumo t (jelölt) Egyén i vk. Terület i lista Országo s lista Egyéb LMP-s képviselő 1 Összese n Papíros 0 110 66 34 7 217 Online 192 7 9 7 --- 215 Összese n 192 117 75 41 7 432 1 Sorszám nélkül beérkezett kérdőívek, amelyekről nem lehet tudni, hogy országos vagy területi listán mandátumot szerző képviselők töltötték-e ki. 8. táblázat. Válaszadási arány pártok és státus szerint Státus Mintában Online Papír Összesen Arány Fidesz képviselő 227 10 141 151 66,5% Fidesz jelölt 166 16 0 16 9,6% KDNP képviselő 36 2 10 12 33,3% KDNP jelölt1 --- --- --- --- --- Jobbik képviselő 47 4 29 33 70,2% Jobbik jelölt 451 84 0 84 18,6% LMP képviselő 16 2 7 9 56,3% LMP jelölt 153 74 0 74 48,4% MSZP képviselő 59 5 30 35 59,3% MSZP jelölt 190 18 0 18 9,5% Független képviselő 1 0 0 0 0% Összesen 1346 215 217 432 32,1% 34

1 A mintában nem szerepeltek Önálló KDNP-s jelöltek Megjegyzés: 1. A jelöltség/képviselőség nem azonos az adatbázisban szereplő párttagság változóval (k1) 2. A jelölteknél csak az e-mail címmel szereplő jelöltek figyelembe vételével. 9. táblázat. Válaszadási arány pártok szerint Mintában Online Papír Összesen Arány Fidesz 393 26 141 167 42,5% KDNP 36 2 10 12 33,3% Jobbik 498 88 29 117 23,5% LMP 169 76 7 83 49,1% MSZP 249 23 30 53 21,3% Független 1 0 0 0 0% Összesen 1346 215 217 432 32,1% Megjegyzés: a jelöltség/képviselőség nem azonos az adatbázisban szereplő párttagság változóval (k1) 10. táblázat. Az adatfelvétel ütemezése Kérdőív készítés befejezése 2010.06.28 Adatfelvétel (papíros) 2010.06.14. 07.19. Adatrögzítés 2010.08.23-24. Számítógépes munkák 2010.08.25 26. 35

Kódkönyv A képviselőkre vonatkozó súlyozatlan adatok. Papíros vagy online kérdezés-e? Frequency Valid Valid Papíros 217 90,4 90,4 90,4 Online 23 9,6 9,6 100,0 100,0 Politikus státusa (Hol szerzett mandátumot?) Frequency Valid Valid Egyéni vk. 117 48,8 48,8 48,8 Területi lista 75 31,3 31,3 80,0 Országos lista 41 17,1 17,1 97,1 Sorszám nélküli LMP-s képviselő 7 2,9 2,9 100,0 100,0 Tagja-e valamelyik pártnak? Frequency Valid Valid Nem tagja 15 6,3 6,3 6,3 Fidesz 137 57,1 57,3 63,6 KDNP 12 5,0 5,0 68,6 MSZP 35 14,6 14,6 83,3 Jobbik 28 11,7 11,7 95,0 LMP 9 3,8 3,8 98,7 Egyéb párt 3 1,3 1,3 100,0 Total 239 99,6 100,0 Missing NT/NV 1,4 36

Melyik évben lépett be ebbe a pártba? Frequency Valid Valid 1941 1,4,5,5 1988 8 3,3 3,6 4,1 1989 29 12,1 13,1 17,2 1990 19 7,9 8,6 25,8 1991 1,4,5 26,2 1992 6 2,5 2,7 29,0 1993 5 2,1 2,3 31,2 1994 7 2,9 3,2 34,4 1996 8 3,3 3,6 38,0 1997 5 2,1 2,3 40,3 1998 10 4,2 4,5 44,8 1999 5 2,1 2,3 47,1 2000 13 5,4 5,9 52,9 2001 7 2,9 3,2 56,1 2002 16 6,7 7,2 63,3 2003 19 7,9 8,6 71,9 2004 18 7,5 8,1 80,1 2005 10 4,2 4,5 84,6 2006 7 2,9 3,2 87,8 2007 5 2,1 2,3 90,0 2008 5 2,1 2,3 92,3 2009 15 6,3 6,8 99,1 2010 2,8,9 100,0 Total 221 92,1 100,0 Missing Nem kérdeztük 15 6,3 NT/NV 3 1,3 System 1,4 Total 19 7,9 37

Volt valaha fizetett alkalmazottja ennek a pártnak? Frequency Valid Valid Igen 22 9,2 9,9 9,9 Nem 200 83,3 90,1 100,0 Total 222 92,5 100,0 Missing Nem kérdeztük 15 6,3 NT/NV 2,8 System 1,4 Total 18 7,5 Hány évig volt fizetett alkalmazottja a pártnak? Frequency Valid Valid 1 3 1,3 14,3 14,3 2 3 1,3 14,3 28,6 3 5 2,1 23,8 52,4 4 2,8 9,5 61,9 6 2,8 9,5 71,4 7 1,4 4,8 76,2 8 2,8 9,5 85,7 9 1,4 4,8 90,5 12 1,4 4,8 95,2 14 1,4 4,8 100,0 Total 21 8,8 100,0 Missing Nem kérdeztük 216 90,0 NT/NV 3 1,3 Total 219 91,3 38

Szakszervezetnek tagja? Frequency Valid Valid Választotta 17 7,1 8,3 8,3 Nem választotta 188 78,3 91,7 100,0 Total 205 85,4 100,0 Missing NT/NV 2,8 System 33 13,8 Total 35 14,6 Szakmai szervezetnek tagja? Frequency Valid Valid Választotta 83 34,6 40,5 40,5 Nem választotta 122 50,8 59,5 100,0 Total 205 85,4 100,0 Missing NT/NV 2,8 System 33 13,8 Total 35 14,6 Civil szervezetnek tagja? Frequency Valid Valid Választotta 170 70,8 82,9 82,9 Nem választotta 35 14,6 17,1 100,0 Total 205 85,4 100,0 Missing NT/NV 2,8 System 33 13,8 Total 35 14,6 39

Vallási szervezetnek tagja? Frequency Valid Valid Választotta 49 20,4 23,9 23,9 Nem választotta 156 65,0 76,1 100,0 Total 205 85,4 100,0 Missing NT/NV 2,8 System 33 13,8 Total 35 14,6 Egyéb szervezetnek tagja? Frequency Valid Valid Választotta 26 10,8 12,7 12,7 Nem választotta 179 74,6 87,3 100,0 Total 205 85,4 100,0 Missing NT/NV 2,8 System 33 13,8 Total 35 14,6 Szakszervezet rendezvényén hány alkalommal vett részt az elmúlt évben? Frequency Valid Valid 0 179 74,6 86,1 86,1 1 6 2,5 2,9 88,9 2 9 3,8 4,3 93,3 3 5 2,1 2,4 95,7 4 2,8 1,0 96,6 5 5 2,1 2,4 99,0 20 1,4,5 99,5 200 1,4,5 100,0 Total 208 86,7 100,0 Missing NT/NV 3 1,3 System 29 12,1 Total 32 13,3 40

Szakmai szervezet rendezvényén hány alkalommal vett részt az elmúlt évben? Frequency Valid Valid 0 102 42,5 49,0 49,0 1 9 3,8 4,3 53,4 2 14 5,8 6,7 60,1 3 12 5,0 5,8 65,9 4 7 2,9 3,4 69,2 5 13 5,4 6,3 75,5 6 4 1,7 1,9 77,4 7 1,4,5 77,9 9 1,4,5 78,4 10 12 5,0 5,8 84,1 12 3 1,3 1,4 85,6 13 1,4,5 86,1 15 6 2,5 2,9 88,9 20 3 1,3 1,4 90,4 24 1,4,5 90,9 25 3 1,3 1,4 92,3 30 3 1,3 1,4 93,8 35 2,8 1,0 94,7 40 1,4,5 95,2 50 4 1,7 1,9 97,1 55 1,4,5 97,6 100 3 1,3 1,4 99,0 110 1,4,5 99,5 200 1,4,5 100,0 Total 208 86,7 100,0 Missing NT/NV 3 1,3 System 29 12,1 Total 32 13,3 41

Civil szervezet rendezvényén hány alkalommal vett részt az elmúlt évben? Frequency Valid Valid 0 33 13,8 15,9 15,9 1 4 1,7 1,9 17,9 2 13 5,4 6,3 24,2 3 11 4,6 5,3 29,5 4 12 5,0 5,8 35,3 5 14 5,8 6,8 42,0 6 4 1,7 1,9 44,0 7 1,4,5 44,4 8 6 2,5 2,9 47,3 9 4 1,7 1,9 49,3 10 26 10,8 12,6 61,8 11 2,8 1,0 62,8 12 7 2,9 3,4 66,2 13 1,4,5 66,7 15 7 2,9 3,4 70,0 17 1,4,5 70,5 20 19 7,9 9,2 79,7 23 1,4,5 80,2 25 6 2,5 2,9 83,1 30 9 3,8 4,3 87,4 40 3 1,3 1,4 88,9 50 10 4,2 4,8 93,7 60 1,4,5 94,2 75 1,4,5 94,7 100 6 2,5 2,9 97,6 200 5 2,1 2,4 100,0 Total 207 86,3 100,0 Missing NT/NV 3 1,3 System 30 12,5 Total 33 13,8 42

Vallási szervezet rendezvényén hány alkalommal vett résztaz elmúlt évben? Frequency Valid Valid 0 140 58,3 67,3 67,3 1 2,8 1,0 68,3 2 8 3,3 3,8 72,1 3 4 1,7 1,9 74,0 4 4 1,7 1,9 76,0 5 12 5,0 5,8 81,7 6 1,4,5 82,2 8 1,4,5 82,7 10 8 3,3 3,8 86,5 15 1,4,5 87,0 17 1,4,5 87,5 18 1,4,5 88,0 20 6 2,5 2,9 90,9 25 1,4,5 91,3 30 3 1,3 1,4 92,8 38 1,4,5 93,3 40 3 1,3 1,4 94,7 50 3 1,3 1,4 96,2 52 4 1,7 1,9 98,1 60 1,4,5 98,6 80 1,4,5 99,0 100 2,8 1,0 100,0 Total 208 86,7 100,0 Missing NT/NV 3 1,3 System 29 12,1 Total 32 13,3 43

Egyéb szervezet rendezvényén hány alkalommal vett résztaz elmúlt évben? Frequency Valid Valid 0 162 67,5 77,9 77,9 1 1,4,5 78,4 2 3 1,3 1,4 79,8 3 1,4,5 80,3 4 1,4,5 80,8 5 10 4,2 4,8 85,6 6 2,8 1,0 86,5 8 2,8 1,0 87,5 10 6 2,5 2,9 90,4 12 1,4,5 90,9 13 2,8 1,0 91,8 15 1,4,5 92,3 18 1,4,5 92,8 20 3 1,3 1,4 94,2 25 1,4,5 94,7 30 4 1,7 1,9 96,6 50 2,8 1,0 97,6 60 1,4,5 98,1 100 1,4,5 98,6 200 2,8 1,0 99,5 365 1,4,5 100,0 Total 208 86,7 100,0 Missing NT/NV 3 1,3 System 29 12,1 Total 32 13,3 44

Helyi pártpozíció : hány éven át töltötte be ezt a pozíciót? Frequency Valid Valid Nem töltött be ilyen pozíciót 63 26,3 27,4 27,4 1 11 4,6 4,8 32,2 2 20 8,3 8,7 40,9 3 9 3,8 3,9 44,8 4 18 7,5 7,8 52,6 5 13 5,4 5,7 58,3 6 11 4,6 4,8 63,0 7 13 5,4 5,7 68,7 8 18 7,5 7,8 76,5 9 3 1,3 1,3 77,8 10 10 4,2 4,3 82,2 11 2,8,9 83,0 12 10 4,2 4,3 87,4 13 3 1,3 1,3 88,7 14 3 1,3 1,3 90,0 15 3 1,3 1,3 91,3 16 6 2,5 2,6 93,9 17 4 1,7 1,7 95,7 18 1,4,4 96,1 19 3 1,3 1,3 97,4 20 5 2,1 2,2 99,6 22 1,4,4 100,0 Total 230 95,8 100,0 Missing NT/NV 2,8 System 8 3,3 Total 10 4,2 45