SZAKDOLGOZAT SIKOS BARNABÁS 2015
Tévút vagy lehetőség? Az EKÁER, mint csodafegyver Dr. Szilovics Csaba Dr. Sándor János SIKOS BARNABÁS JOGI SZAKOKLEVELES ADÓ- ÉS VÁMNYOMOZÓ LEVELEZŐ V. 2015
TARTALOMJEGYZÉK 1.Bevezetés... 1 2.Előzmények... 2 2.1 Miért is?... 2 2.2 Hintázzunk!... 5 3.A rendszer... 7 3.1 EKÁER-szám... 8 3.2 A bejelentésről... 11 3.3 Kockázatos termékek... 13 3.4 Kockázati biztosíték... 15 4.Ellenőrzés... 19 4.1. Mélységben... 19 4.2. HU-GO segít... 21 4.3. Egyesítik erőiket... 21 4.4. Együttműködés... 23 5.Eredmények és tapasztalatok... 25 5.1. Általános tapasztalatok... 26 5.2. Megtörtént esetek... 27 5.3 ÁFA bevételek... 29 6.A gazdálkodók így látják... 30 6.1 A felmérés... 32 7.Összegzés... 34 Irodalomjegyzék... 37 Mellékletek... 39
1. Bevezetés Amióta világ a világ, minden iparos és minden kereskedő lelkének az a legdédelgetettebb álma, az a legáhítottabb vágya, hogy a jövedelmének minél nagyobb hányadát vonhassa ki az adózás alól. Amióta állam van, adószedő állam van a világon, azóta minden egyes ember, akinek jövedelme van, egy-egy potenciális adócsaló. [Szilvási Lajos (1932-1996) író, újságíró] Aligha találhattam volna aktuálisabb témát, az újszülött EKÁER (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer)-nél, de választásom nem csak emiatt a profán tény miatt esett ennek a szakterületnek az elemzésére. Az nyilvánvaló, hogy ennek a szakterületnek fiatal kora okán még nem alakult, nem alakulhatott ki tudománya. Nem találunk róla részletes elemzéseket, kimutatásokat, objektív fejtegetéseket. Ez azonban számomra kihívás, ugyanis egy alig bolygatott táptalajon dolgozhatok. Célom nem csak szimplán a rendszer bemutatása, illetve kialakítás okának feltárása. Sokkal inkább gyakorlati oldaláról kívánom bemutatni a rendszert (tekintettel arra, hogy a hatóság hivatásos tagjaként dolgoztam ezen a szakterületen, jelenleg pedig a szolgáltató szektor tagjaként az ügyfeleket tanácsadóként segítem). A munkának nem célja részletekbe menő gazdasági elemzés, ennek nem is lenne értelme, hiszen a rendszer bevezetése óta eltelt idő kevés lenne ahhoz, hogy az összegyűlt adatokból egy releváns gazdasági elemzés készülhessen. Emellett az is nyilvánvaló, hogy nem mehetek el az ÁFA bevételekre gyakorolt hatása mellett szó nélkül. Nem is teszem. A dolgozatnak fontos eleme a gazdálkodók, a gazdasági szereplők megkeresése különböző területekről. Az ő gyakorlati, de egyben szubjektív véleményük a műnek szerves részét képezik. Ebből a szubjektumból kívánom kiszűrni azokat az információkat, ötleteket, melyek kikövezhetik ennek a szakterületnek a jövőbeni útját, illetve bemutatom az adócsalás megakadályozására, megelőzésére, felszámolására irányuló különböző gazdálkodói ötleteket. 1
A dolgozat célja tehát - a rendszer közérthető gyakorlatias bemutatását túl -, hogy felvázolja a rendszer lehetséges fejlődési irányát, mind a gazdasági szféra szereplőinek, mind az állam érdekeinek figyelembe vételével. Továbbá kitűzzön olyan támpontokat, relevanciákat melyek ötleteket adhatnak a jogalkotónak a rendszer tökéletesítéséhez, és egyéb, a gazdaság kifehérítésére irányuló ötleteket is fejteget a dolgozat. A munkának egyik fő ars poetica -ja, hogy kerülöm azokat a gondolatokat, melyekkel tippeket adhatok a jelenleg hatályban lévő jogszabályok kijátszására és a legális kiskapuk felfedésére. 2. Előzmények 2.1 Miért is? Célszerűnek érzem az okok fejtegetésével kezdeni. A rendszert nyilvánvalóan nem egy légből kapott sugallat után vetették papírra, majd valósították meg, hanem jelentős tapasztalatok, előzmények rejlenek a háttérben. Az ellenőrzési tapasztalatok az mutatták, hogy az általános forgalmiadó-csalások zöme teljesen fiktív, vagy nem az okmányokon szereplő adatoknak megfelelő áruszállításokhoz köthetők. Másrészről ezekkel a szállításokkal összefüggésben a csalások az eltűnő termékbeszerzés, illetve első adóköteles termékértékesítés után adózási kötelezettségét nem teljesítő kereskedőkhöz kapcsolhatók. A helyzetet tovább tetézte, hogy a gazdálkodók kihasználták a más EU tagállamba történő termékértékesítés adómentességét. Ezzel visszaélve valótlan adattartalmú okmányokkal hozták forgalomba termékeiket (mintha elhagyta volna az ország területét, azonban a valóságban belföldön került értékesítésre), természetesen az adó megfizetése nélkül. A hatóságok keze kötve volt, ugyanis az árumozgásokhoz köthető adókötelezettségek teljesítését csakis utólagos ellenőrzés keretében tudták vizsgálni. (Az teljesen nyilvánvaló, hogy valós idejű ellenőrzés nem lehetséges minden egyes szállítás esetén.) Az így lefolytatott vizsgálatok során gyakorlatilag nulla eséllyel lehetett eredményre jutni, tekintettel arra, hogy a nemzetközi szállítást igazoló fuvarokmányokból tetszőleges számú kiállítható, azok nincsenek szigorú számadás alá vonva. 2
A gyakorlat arra is fényt derített, hogy ezeket az ügyleteket nemcsak 1-1 gazdálkodó, hanem jól szervezett láncolatok követik el, úgynevezett karusszel vagy körhinta-csalás formájában (erre a későbbiekben még ki fogok térni). Az ilyen láncolatok élén jellemzően 1-1 bűnözői kör áll, ők az úgynevezett szervezők, akik jellemzően a háttérben maradnak és strómanok mögé bújva irányítanak. 1 Jellemző magatartások: - A szállítási okmányokat tetszőlegesen cserélgetik/módosítják, így az ellenőrző hatóságot megtévesztik. - A hatóságok által felfedett vállalkozások eltűnnek a láncolatból, helyettük új cégeket alapítanak, vagy alvó cégek léptetnek a helyükbe. Ez a forgás az egyik fő jellemzője a láncolatnak. A legtöbb esetben csupán az első bevallási időszakig aktív 1-1 cég, aztán eltűnnek. - Olyan fuvarokmányokat használnak melyeken a feladó és a címzett is külföldi, Magyarország csak lerakó/átrakóhelyként van feltüntetve. Ezeken a belföldi lerakó-, illetve átrakóhelyeken a hatósági felügyelet nélküli árunak rendszeresen lába kél (belföldön értékesítésre kerül az adó megfizetése nélkül). - A visszaéléseket leggyakrabban ömlesztett, egyedileg nem beazonosítható/jelölhető, de nagy mennyiségben felhasználásra kerülő termékek, tagállamok közti utaztatásával követik el. 1 Vám-Zoll magazin 2015. május, különszám 3
1. ábra: Európai ÁFA térkép (2014-es adatok alapján) (forrás: http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/faq.html?locale=hu#item_1; letöltés dátuma: 2015.05.02) Összességében tehát megállapítható, hogy az adókikerülés, illetve az adócsalás leginkább az ÁFA (27%) adónemet érinti (pont annak magas kulcsa miatt) a fent részletezett csalárd magatartások formájában. Szükségessé vált tehát egy olyan rendszer kialakítása, amely hatékonyan, valós időben lép fel a csalások ellen. Megszületett tehát a gondolat, hogy létre kell hozni az áruk belföldi mozgásának hatékony hatósági nyomon követhetőségét biztosító rendszert. Egy 2013-ban indult elemző munka keretében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Északalföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatóság, valamint az Észak-alföldi 4
Regionális Adó Főigazgatóság által megvizsgált romániai árukövető rendszer 2 alapjaira építkezve megfogalmaztak egy javaslattervet a magyar árukövető rendszer felállítására. 3 2.2 Hintázzunk! Már tudjuk, hogy miért, de fontosnak tartom annak a láncolatnak a valamivel mélyebb bemutatását, amit ez a rendszer hivatott felszámolni. A körhinta-csalás az Európai Unióhoz történő csatlakozáskor jelent meg hazánkban. A módszer az uniós és a belföldi adójogszabályok közti eltérésekre épít. Tagállami gazdasági társaságok közötti ügyletek esetében - melyben legalább két különböző Európai Uniós ország által kibocsátott közösségi adószámmal rendelkező fél között jön létre gazdasági kapcsolat - az eladó az ÁFA felszámítása nélkül végezhet értékesítést. A forgalmi adó megfizetése a vevőt terheli, az aktuális tagállamnak megfelelő ÁFA kulcs figyelembevételével. A Közösséghez való csatlakozásunk következményeként sokkal komplexebbé és bonyolultabbá vált, hogy a hozzáadottértékadót kinek, mikor, milyen módon kell bevallania és megfizetnie, illetve az adólevonási jogot ki, mikor és hogyan gyakorolhatja. A metódus résztvevői unión belüli értékesítést végeznek és számláznak más tagállam/tagállamok felé. A folyamat szereplői tehát áfamentes értékesítéseket számláznak, ugyanakkor élnek visszaigénylési jogukkal. A további számlázásokkal az eljárás újra és újra megismételhető, így az elcsalt adó mértéke korlátlanul növelhető. Az esetek többségében az első láncszem a kereskedelmi tevékenységet végző számlakibocsátó, aki az értékesítések utáni adót elmulasztja bevallani és megfizetni. A hálózat többi tagja közül sem mindegyik tesz eleget kötelezettségeinek, majd az utolsó kapcsolt vállalkozás visszaigényli azt a nagy összegű ÁFA-t, melyet az értékesítési láncban szereplő gazdálkodói kör nem fizetett meg. Ez a levonási technika lehetővé teszi, hogy a csak az utolsó láncszem által megfizetett adó maradjon a költségvetésben. A hálózatban szereplő adózók más-más funkciót látnak el ebben a jól megszerkesztett struktúrában. Az úgynevezett csatorna társaság ( A vállalat), mely az esetek 2 A szállítójárműveket a határon való átlépést követően biztonsági zárópánttal, illetve hatósági zárral/plombával látják el, így biztosítva az áru azonosságát. A zár felhelyezésére és eltávolítására is csak az arra hatáskörrel rendelkező hatóság jogosult. 3 Vám-Zoll magazin 2015. május, különszám 5
többségében a lánc többi tagjától eltérő uniós tagállamban működik. Közösségen belüli szállításokat végez és a nemzeti beszerzésekhez kapcsolódó ÁFA-t visszaigényli. Fontos megjegyezni, hogy ez a vállalat nem feltétlenül tud a háttérben húzódó csalási mechanizmusról, ellentétben azzal a fiktív céggel, mely adókötelezettségeit egyáltalán nem, vagy csak esetenként teljesíti, és amelyet a szakirodalom hiányzó kereskedőként ( B vállalat) említ. Ritkán előfordul, hogy a gazdálkodó teljesíti bevallási és adófizetési kötelezettségét, de azt egyből levonásba is helyezi. Jellemzője, hogy elérhetetlen, postai úton és személyesen tehát hiába keressük bejelentett telephelyén/telephelyein, illetve székhelyén. Még mindig nem értünk azonban a végére, ugyanis a végső kapcsolat és a hiányzó kereskedő között találunk egy közbeékelt társaságot, esetenként társaságokat, az úgynevezett puffereket ( D vállalat). Ezek a vállalatok képzik a hidat a hiányzó kereskedő és a bróker (végső kapcsolat) között, mégpedig úgy, hogy termékeket előbbitől beszerzi, utóbbinak pedig értékesíti. A puffer az előírásoknak megfelelően teljesíti bevallási és fizetési kötelezettségeit. Külső szemlélőként is megjelenhet a tudatlanság homályába burkolózva, de az esetek döntő többségében a mechanizmus akaratlagos résztvevője. Az utolsó láncszem a fent már említett bróker más néven ügynök ( C vállalat), aki az árukat a puffer cégtől - ritkább esetben közvetlenül a hiányzó kereskedőtől beszerzi, és székhelye a hiányzó kereskedő tagállamában van, közösségi szállítást végez más tagállamban bejegyzett gazdálkodó részére, vagy közvetlenül belföldi piacra értékesít és visszaigényli a beszerzéseinek ÁFA vonzatát, vagy befizeti az állami költségvetésbe azt a kis összegű különbséget, ami a felszámított és a levonható ÁFA között jelentkezik. 6
2. ábra: A körhinta-csalás ( forrás: http://curia.europa.eu/juris/document/document_print.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30dbcefd71c3495 c4cdda461deabc1db88e3.e34kaxilc3qmb40rch0saxulc390?doclang=hu&text=&pageindex=0&part= 1&mode=lst&docid=57664&occ=first&dir=&cid=625265; letöltés dátuma: 2015.03.10) A fent említett típusok a csalásfa létfontosságú szervei. Emellett a szervezet rendelkezhet ettől a sémától eltérő vadhajtásokkal is, melyek a visszaélés profilját némiképp megváltoztatják. A körhintában a hiányzó kereskedő helyett/mellett megjelenhet, az úgynevezett mulasztó kereskedő, aki nettó áron szerez be termékeket más tagállambéli partnereitől, ám ezeket a beszerzéseket nem vallja be, ugyanakkor az értékesítését terhelő adót jelenti az adóhatóságnak, így jelentős adóhátralékot halmoz fel. A hiányzó kereskedővel ellentétben azonban nem tűnik el, folytatja tovább a tevékenységet mindaddig, amíg fel nem számolják. 3. A rendszer Az előzőekben már említettem, hogy mi is volt a rendszer bevezetésének fő célja. Azonban nem mehetek el szó nélkül amellett a járulékos cél mellett, amit a szabályozás magával hozott. Ez pedig az élelmiszerekre előírt szabályozások megerősítését jelenti. Hiszen kiemelten fontos annak igazolása, hogy egy adott élelmiszert hol állítottak elő és az milyen módon jutott hazánkba. Ez nyilvánvalóan csak szekunder célként jelent meg a jogalkotónál, hiszen a fő cél az adózási visszaélések felszámolása (ezzel összefüggésben 7
az állami bevételek biztosítása). Az más kérdés, hogy ezeket a cselekményeket igen gyakran élelmiszerekkel követik el. A kialakított rendszer több ponton kapcsolódik, és összeköttetésben áll más nyilvántartásokkal (például az e-útdíj rendszer, az úgynevezett HU-GO, vagy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, ismertebb nevén NÉBIH). Emellett felhasználják a nemzetközi fuvarlevelek, az úgynevezett CMR-ek, illetve szállítólevelek ellenőrzésére. Alapvetően belföldön működik, de nyilvánvalóan külföldi fuvarokat is érint hazánk területén. 3. ábra: Az EKÁER működése (saját szerkesztés) A rendszer központja, agya a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), itt futnak össze a szálak. A HU-GO rendszeren keresztül információ érkezik a közutakon közlekedő útdíjköteles gépjárművekről, illetve ezek útvonaláról. Az EKÁER rendszeren keresztül viszont a hatóságnak már nemcsak a jármű útvonaláról lesz tudomása, hanem a fuvarozás feladójáról és címzettjéről is. 3.1 EKÁER-szám A legfontosabb tudnivalókat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.), valamint két Nemzetgazdasági Minisztérium (továbbiakban: NGM) által kiadott rendelet az Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. számú, valamint az Elektronikus Közúti Áruforgalom 8
Ellenőrző rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. számú írja le. Azt már tehát tudjuk, hogy melyik jogszabályt vegyük le a polcról, de a jogi szövegezés, illetve annak megfelelő értelmezése, valamint a háttér jogszabályok részletszabályok állandó változása máig sok problémát okoz gazdálkodói, adózói szinten. Ezért célszerű, hogy a szabályozást közérthető formában is bemutassam. Mi is maga az EKÁER-szám? Egy a rendszer által automatikusan generált azonosító szám, mely a termék közúti fuvarozásának bejelentését követően egy termékegységet azonosít. Itt újabb kérdés merül fel: mi is az a termékegység? Egy feladótól, egy címzett részére, egy gépjárművel, egy adott útvonalon történő, egyszeri mozgás jelent egy adott termékegységet. Ez a definíció azonban már 2015. június 1-jén megváltozott, az adminisztráció egyszerűsítése céljából. Ennek megfelelően, ha egy feladó több felrakodási címről, illetve ha egy címzett több kirakodási (átvételi) címére történik szállítás, akkor az egy EKÁER számmal lebonyolítható. Ez nemcsak abból a szempontból fontos, hogy a fent felsorolt ügyeletek esetén elegendő egy azonosító számot igényelni, hanem abból a szempontból is, hogy a jogszabály a menetességi értékhatárokat is EKÁER számhoz köti. Erről a későbbiekben még szólni fogok. Fontos megjegyezni azt is, hogy a fenti definíciónak megfelelően egy EKÁER azonosítóhoz több vámtarifaszámmal (továbbiakban: VTSZ) rendelkező termékfajta tartozhat. Ugyanis a termékegység, nem egy árufajtát azonosít. Nem kockázatos termékek esetében a tarifaszámot 4 számjegyig, kockázatás áruk esetében 8 számjegyig kell feltüntetni a bejelentésnél. Előfordulhatnak olyan esetek, hogy a bejelentéssel érintett termékek egy VTSZ alá tartoznak, ilyen esetekben azokat összevontan kell bejelenteni. Persze kivételt itt is találhatunk, hiszen egy VTSZ alá tartozó áruk esetében is nagy mértékben eltérhetnek a kereskedelmi megnevezések. Ekkor - alkalmazva az 5/2015. NGM rendelet 7. (1) bekezdés ga) alpontjában leírtakat szükséges az általános megnevezés és azonos VTSZ alá tartozó termékek külön sorokban való feltüntetése. 4 4 EKÁER a gyakorlatban HVG kiadvány, 2015. május 9
A rendszer mélyebb megismeréséhez mindenképpen szükséges néhány fogalom tisztázása, melyek nélkül a leírtak nem, vagy csak nehezen értelmezhetők. Útdíjköteles jármű: 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsi, vontató - ideértve a nyerges vonatót is -, valamint az ilyen gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvény. (Fontos megjegyezni, hogy az 1/1975. KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés általános szabályairól (továbbiakban: KRESZ) több esetben kivételt tesz, hiszen például sem a mezőgazdasági vontató, sem a lassú jármű jogilag nem számítanak gépjárműnek.). (Lásd: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról 2013. évi LXVII. törvény 2. 21. pontjában és az 5/2015. NGM rendelet 15. (2) bekezdésében.) Végfelhasználó: Az a természetes személy, aki a terméket a személyes szükségletét meg nem haladó mennyiségben, kizárólag magánszükséglete kielégítés céljából szerzi be. Ennek megfelelően, aki magánszemélyként vásárol, az ettől még nem feltétlenül fog végfelhasználónak minősülni. Ha például a terméket tovább értékesíti, vagy a magánszükségletét meghaladó mennyiségű árut szerez be, akkor már a magánszemély sem végfelhasználó. Az adóhatóság az életszerűséget, illetve az ügylet összes körülményét figyelembe véve vizsgálja a személyes szükséglet mértékét. (Lásd: 5/2015. NGM rendelet 2. 14. pontjában.) Közúti fuvarozás: A kifejezés definiáláshoz mindenképpen szükséges, hogy előtte tisztázzuk a közút fogalmát. A KRESZ-ben leírtak alapján közútnak kell tekinteni a közútként nevesített utakat, valamint a törvény által a közforgalom elől el nem zárt magánútként nevesített utakat. (Lásd: KRESZ 1. számú függelék I. pont a) alpontja). Azaz, ha a termékértékesítéssel járó fuvarozás részben vagy egészben közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton történik, akkor az közúti fuvarozással járó ügyletnek minősül. Viszont, nem minősül az EKÁER szempontjából közúti fuvarozásnak, a vasúti-, légi- (ideértve az útdíjköteles járművel közúton történő szállítást is, melyhez légi fuvarlevél kapcsolódik) vagy a vízi szállítás, illetve a fuvareszköz saját lábon 10
történő fuvarozása. Kombinált fuvarozás 5 vonatkozik a bejelentési kötelezettség. 6 esetén a szállítás közúti szakaszára 3.2 A bejelentésről A nem kockázatos termékekre vonatkozó főszabály szerint annak kell bejelentést tennie, aki útdíjköteles gépjárművel (lásd előző fejezet) végez termékértékesítést, termékbeszerzést vagy egyéb célú termékmozgatást. A kötelezettség elsősorban nem a fuvarozót, hanem a kereskedelmi értékesítésben érintett belföldi résztvevőket érinti (eladó, vevő). A közúti fuvarozással járó alábbi tevékenységeket tehát bejelentési kötelezettség terheli: az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt; belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt; belföldi forgalomban nem közvetlen végfelhasználó (lásd előző fejezet) részére történő első általános forgalmiadó-köteles (továbbiakban: áfaköteles) termékértékesítést. Itt ismét felbukkan egy fogalom, melynek értelmezése sok adózó számára gondot okoz, és mindenképpen tisztázni kell a tisztánlátás végett. Ez pedig az első áfaköteles termékértékesítés. Ez a kifejezés olyan termékek értékesítésére értendő, melyeket a gazdálkodó a közösség más tagállamából, harmadik országból szerez be, vagy belföldi előállítást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi helyre úgy, hogy ez az ügylet áfaköteles. Ide tartozik a bérmunka során előállított/létrehozott termék belföldi nem végfelhasználó részére történő értékesítése is, amennyiben az áfaköteles. Nem számítanak áfaköteles értékesítésnek a mezőgazdasági termelők általi 5 Az összetett fuvaroknak valamilyen egységrakomány vagy járműegység több közlekedési mód együttműködésével történő lebonyolítását jelenti. A gyakorlatban ez a közúti, vasúti és vízi közlekedés együttműködését, többnyire közúti járművek vasúton vagy hajón történő szállítását érinti, de ide sorolható vasúti szerelvények komphajóval történő továbbítása is. (forrás: http://ko.sze.hu/catdoc/list/cat/7086/id/7089/m/4974; letöltés dátuma: 2015.07.11) 6 EKÁER a gyakorlatban HVG kiadvány, 2015. május 11
eladások, amennyiben kompenzációs felárra 7 jogosultak, illetve az alanyi adómentes adózók értékesítései sem. 8 Fontos megjegyezni, hogy amennyiben a termék tarifaszáma megváltozik az ügylet során (új termék jön létre) és az belföldön kerül értékesítésre nem végfelhasználó felé, úgy első áfaköteles termékértékesítésről beszélhetünk belföldi viszonylatban. (Lásd: 5/2015. NGM rendelet 3. (1) bekezdés c) pontjában.) A helyzet azonban tovább bonyolódik, hiszen vannak olyan ügyletek, melyek megfelelnek a feni feltételeknek, mégis - jogszabály alapján - mentesülnek a bejelentési kötelezettség alól. Tekintettel arra, hogy ezekhez a tevékenységekhez vámhatósági, illetve egyéb engedélyek szükségesek. Ebből adódóan ezen árumozgások hatósági felügyelete az EKÁER rendszertől függetlenül is fennáll. Ezek az ügyletek következők: a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény szerinti alkoholtermék, sör, bor, pezsgő, köztes alkoholtermék, dohánygyártmány, szárított dohány, ellenőrzött ásványolajtermék, bioetanol, biodízel, E85; a hatályos vámjogszabály szerinti vámfelügyelet alatt álló termék; a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-ei 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bejelentés köteles hulladékszállítás keretében szállított termék; a fémkereskedelemről szóló törvény szerinti fémkereskedelmi engedélyköteles termék; az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. 1. pontja szerinti anyagok; a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termék; ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó nem kockázatos termékek, ha 7 Mezőgazdasági termelő az általános áfa elszámolás helyett alkalmazhatja ezt a különleges adózási módot. (forrás: http://online.kpr.hu/t/kompenzacios-felar.php; letöltés dátuma: 2015.07.11) 8 EKÁER a gyakorlatban HVG kiadvány, 2015. május 12
azok együttes bruttó tömege a 2500 kg-ot és azok együttes adó nélküli értéke az 5 millió forintot nem haladja meg; ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon útdíjköteles gépjárművel egy fuvarozás keretében szállítandó kockázatos termékek (a kockázatos termékeket a következő fejezet részletezi), ha azok együttes bruttó tömege az 500 kg-ot és azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot nem haladja meg. 4. ábra: Regisztrálás az EKÁER-ben (a HVG EKÁER a gyakorlatban c. kiadványának adatai alapján saját szerkesztés) Az általános mentességi szabályok mellett bizonyos feltételek fennállása esetén 2015. március 1-től lehetőség van egyedi mentesülésre is. (Lásd: 5/2015. NGM rendelet 5. ) 3.3 Kockázatos termékek Az úgynevezett kockázatos termékekre más szabályok vonatkoznak. Ezeket az árukat a 51/2014. NGM rendelet részletezi, mely két nagy kategóriát tartalmaz, a kockázatos élelmiszerek, illetve az egyéb kockázatos termékek körét. A rendelet VTSZ alapján 13
azonosítja be a termékeket, így az áruk helyes tarifálása, a kötelezettségek helyes megállapítása szempontjából alapvető fontossággal bír. 5. ábra EKÁER döntési folyamatábra (saját szerkesztés) A két csoport (kockázatos élelmiszerek, egyéb kockázatos termékek) között azonban vannak lényegi különbségek. Kockázatos élelmiszerek esetén ugyanis (a kockázati biztosíték nyújtása mellett) még egyéb feltételeket is teljesítenie kell az adózónak, az alábbiak szerint: 9 közösségen belüli termékbeszerzés vagy belföldre irányuló egyéb célú behozatal esetén, az élelmiszer-előállítással és forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomonkövethetőségéről szóló rendelet (3/2010. (VII. 5.) VM rendelet) előírásai szerint, a tevékenységet első belföldi betárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként ideértve a bértárolást is bejelenti, valamint az első belföldi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a fenti rendelet előírásai szerint, az első betárolási hely bejelentésének eleget tesz. 9 EKÁER a gyakorlatban HVG kiadvány, 2015. május 14
az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszerben nyilvántartott, úgynevezett FELIR azonosítószámmal rendelkezik. A fenti feltételek valamelyikének hiányában, a gazdálkodó az EKÁER rendszerben nem tud bejelentési kötelezettségének eleget tenni, tehát nem tudja legálisan belföldi átvételi címre szállítani a terméket. 3.4 Kockázati biztosíték Előzőekben már többször emlegettem ezt a kifejezést, de mit is jelent pontosan? A kockázati biztosíték egyfajta gyűjtőfogalom, amely valamennyi az adózó által az EKÁER-szám igénylése érdekében jogszabály által meghatározott módon és formában nyújtott biztosíték típust felöleli. Fontos azonban megjegyezni, hogy az EKÁER szabályozása ismer másfajta biztosítékot is, ez azonban nem vonható a kockázati biztosítékok körébe. Ez a fajta biztosíték azonban nem pénzbeli, hanem materiális jellegű, és akkor alkalmazható (a hatóság által), ha az adózó jogszabály sértő módon jár el. Azaz, EKÁER-bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy azt hibás, valótlan, hiányos adattartalommal teszi meg. Ilyen esetekben a hatóság mulasztási bírságot szab ki, melynek fedezeteként a fuvarozott termékeket a kiszabott bírság összegének mértékéig lefoglalja. A kockázati biztosítékok rendszere jelenti az EKÁER egyik alapkövét. Ezek közjogi és polgári jogi elemekre épülő speciális biztosítékformák, melynek rendeltetése, az adózói állam felé fennálló tartozás megfizetésének biztosítása meghatározott feltételek fennállása esetén. Ez a biztosítékforma kuriózumként jelent meg adóügyi szakterületen, hiszen korábbiakban ezt csak a vámhatóság használta egyes jövedéki- és vámeljárásokban. A legtöbb adózó számára tehát finoman szólva is homályos ennek a szabályozásnak a helyes értelmezése és alkalmazása. Az EKÁER-rendszer keretében nyújtott biztosíték kockázatisága abban nyilvánul meg, hogy olyan termékek, termékcsoportok közúti árufuvarozással egybekötött értékesítéséhez vagy beszerzéséhez kapcsolódnak, melyek élelmiszerbiztonsági, közegészségügyi vagy az ellátási lánc biztonsága szempontjából kockázatosak. Ennek megfelelően az Európai Unió területéről belföldi átvételi címre irányuló közúti fuvarozás esetén, a termékbeszerzést megvalósító, valamint az első, belföldi, általános forgalmiadó-köteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítést 15
végző gazdálkodó kockázati biztosítékot köteles nyújtani, ha azt Art. végrehajtására kiadott miniszteri rendelet által kockázatosnak minősített termékkel végzi. Azonban a kockázatnak van egy másik aspektusa is, ez pedig az állami adóhatóságánál nyilvántartott nettó adótartozás, melynek mértékéig, a NAV a biztosíték egy részét, vagy akár egészét elvonja. Ez esetben az adózónak újabb EKÁER-szám igénylés érdekében a biztosítékot ki kell egészítenie. 10 A kockázati biztosítékok szabályozása kétlépcsős. Ennek megfelelően a főszabályokat az Art. részletezi, az EKÁER rendszerrel működésével összefüggő részletszabályok pedig rendeleti szintűek. A kockázati biztosíték nyújtására köteles adózó a biztosítékadási kötelezettségét kizárólag az alábbi módokon teljesítheti: az elkülönített letéti számlára történő befizetéssel, vagy pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adó-és vámhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján. Van azonban lehetőség arra is, hogy a biztosítéknyújtás alól mentesüljön az adózó. Ehhez az alábbi feltételeknek kell teljesülnie: szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett minősített adózói adatbázisban, vagy megfelel a következő feltételeknek: legalább két éve működik és szerepel az állami adó-és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, valamint a bejelentés időpontjában nem áll adószám felfüggesztés hatálya alatt. Fontos szót ejteni a biztosíték mértékéről, összegéről. Ezt ugyanis nem a hatóság határozza meg, hanem az adózó. Tekintve, hogy a gazdálkodó határozza meg a tevékenység volumenének előzetes kalkulációja alapján. Ez nyilvánvalóan nem jelent teljesen szabad kezet, hiszen minimum követelményeket határoz meg az NGM a biztosíték összegére vonatkozóan. Ilyen módon a biztosíték értékének folyamatában el kell érnie a bejelentés időpontjában, az azt megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés 10 Vám-Zoll magazin 2015. május, különszám 16
napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés, vagy felrakodás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKÁER-számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes azonosító számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15%-át. Ezen felül fedezetet kell nyújtania az újabb bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15%-ra is, ellenkező esetben a hatóság nem ad ki újabb EKÁER-számot a gazdálkodó részére. A fentieknek megfelelően tehát, az adózónak szükség esetén ki kell egészíteni a biztosíték keretét. Összességében megállapítható, hogy a kockázati biztosítékkal összefüggő kötelezettségek teljesítésének folyamatában az első és legfontosabb, hogy meghatározzuk azt, hogy az adott ügylet tekintetében kötelezett-e az adózó biztosíték nyújtására. A kötelezettség esetleges fennállását tehát minden ügylet esetében vizsgálnia kell a gazdálkodónak. Önmagában a termék kockázatos jellege vagy ellenértéke alapján egyértelműen nem jelenthető ki a biztosítéknyújtási kötelezettség fennállása, illetve annak hiánya. 11 11 Vám-Zoll magazin 2015. május, különszám 17
Közúti fuvarozás Útdíjköteles gépjármű Nem útdíjköteles gépjármű Az EKÁER-szám igénylésére kötelezett Az EKÁER-szám igénylésének határideje tömeg vagy értékhatár felett* tömeg vagy értékhatár alatt tömeg vagy értékhatár felett* tömeg vagy értékhatár alatt EU-Mo. termékbeszerzés/egyéb célú behozatal Kockázatos termék bejelentés+ kockázati biztosíték** önkéntes bejelentés bejelentés+ kockázati biztosíték önkéntes bejelentés Nem kockázatos termék Mo.-EU termékbeszerzés/egyéb célú kivitel Kockázatos termék Nem kockázatos termék bejelentés bejelentés bejelentés önkéntes bejelentés önkéntes bejelentés önkéntes bejelentés Címzett (magyar áfaalany) A belföldi útszakaszra érkezésig önkéntes bejelentés bejelentés önkéntes bejelentés önkéntes bejelentés önkéntes bejelentés önkéntes bejelentés Feladó (magyar áfaalany) A fuvarozás megkezdéséig Belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első áfaköteles értékesítés Kockázatos termék bejelentés+ kockázati biztosíték önkéntes bejelentés bejelentés+ kockázati biztosíték önkéntes bejelentés Nem kockázatos termék bejelentés önkéntes bejelentés bejelentés önkéntes bejelentés Feladó (magyar áfaalany) 2015. április 1-jétől a címzett, ha ő fuvarozza A fuvarozás megkezdéséig * A termék-, gépjármű- és egyedi menetesség figyelmen kívül hagyása esetén ** Kockázati biztosíték, az egyéb célú behozatal kivételével 6. ábra: A bejelentési kötelezettség teljesítése, határideje (a HVG EKÁER a gyakorlatban című kiadványának adatai alapján saját szerkesztés) 18
4. Ellenőrzés Tudvalevő, hogy hazánk európai uniós csatlakozását megelőzően a hazánkba be, illetve onnan kilépő áruforgalom kötelező jelleggel vámellenőrzésen esett át. A vám- és pénzügyőrség kizárólagos hatáskörrel végezte ezeket az ellenőrzéseket és a köztartozások kiszabásán, beszedésén, biztosításán túl különböző biztonságos kockázatokat is vizsgált. Ez a biztonsági kérdés rendkívül széles körben érinti az árukat, ide tartoznak a rossz minőségű termékek, a közbiztonságra veszélyes eszközök, fegyverek, lőszerek, veszélyes anyagok, illetve minden olyan termék amely csak írásos engedély birtokában vagy külön hatósági vizsgálatot követően szállítható. Ezen felül gátat kellett vetni az olyan illegális termékek import-exportjának, melyeknek kereskedelme, forgalmazása tiltott. Ezen ellenőrzések, vizsgálatok részeként ellenőrizték az árufuvarozással összefüggő fuvarokmányokat, egyéb dokumentumokat, engedélyeket és jogsértés esetén megtették a megfelelő intézkedéseket. Az unió külső határain (magyar-szerb, magyar-ukrán határszakaszok) ezeket a feladatokat jelenleg is a NAV szakemberei látják el. Ezen ellenőrzések során a pénzügyőrök olyan sokoldalú szakmai tapasztalatra, áru- és okmányismeretre, ellenőrzési rutinra, képzettségre tettek szert melyek erősen indokolták azt, hogy az EKÁER rendszer bevezetéseével kapcsolatos ellenőrzési tevékenységben is döntő szerepet vállaljanak. A vámosok által a határforgalomban szerzett tapasztalatok ötvözve lettek az adószakmai terület által biztosított szakmai és informatikai támogatással, így a két szerv fúziójával létrejött NAV feladata lett az EKÁER rendszerrel kapcsolatos ellenőrzések elvégzése. 12 4.1. Mélységben A NAV a közúti ellenőrzéseket mélységi ellenőrzés keretében végzi. A 2010. évi CXXII. a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény (továbbiakban: NAV tv.) által felhatalmazva közútakon megállítják a járműveket, igazoltatnak, okmányokat ellenőriznek. 12 Vám-Zoll magazin 2015. május, különszám 19
Az EKÁER rendszerbe bejelentett szállítmányokkal összekapcsolható adózók az informatikai rendszeren keresztül elemzésre kerülnek. A vizsgálat után hozzák meg a döntést, hogy a helyszíni ellenőrző egységek által ellenőrzés alá vont járművek, szállítmányok jelentenek-e adózói vagy egyéb kockázatot. Minél több szállítmány kerül mentesítésre az EKÁER bejelentés alól (a mentességi feltétéelek bővítése okán, a bejelentésre kötelezett szállítmányok száma csökken), akkor a kockázatos szállítmányok kiszűrésének lehetősége is ezzel arányosan csökken. A rendszer tehát a bejelentett szállítmányok tekintetében a járőrök munkáját a kockázatos szállítmányok kiválásztásában segíti. Amennyiben a gépjárműről, szállítmányról semmiféle bejelentés nem érkezett a rendszerbe (tranzit szállítmányok, jogszabály alapján mentes szállítmányok, üres járművek és köteles, de nem be nem jelentett szállítmányok) az eleve potenciális kockázatot jelent. A rendszer tehát közvetve ebben az esetben is tudja támogatni a közúti ellenőrzéseket. Általánosságban kijelenthető, hogy az vám- és adószakmai terület ellenőrzési tapaszataira építve a NAV nagymértékben kiismerte azokat a csalárd magatartási formákat, melyek a hatóság megtévesztésére irányulnak az áfacsalás érdekében. Sokszor előfordulnak olyan esetek, hogy a jármű megállítása után - mely köteles lenne, de EKÁER bejelenetéssel nem rendelkezik -, egyből megteszik a bejelentést. Teljesen nyilvánvaló, hogy ezek a bejelentések a járművek szúrópróbeszerű ellenőrzése nélkük sosem történtek volna meg. Ezek legfőképpen olyan élelmiszer szállítmányokat érintenek, amelyek forgalomba hozatala nagykereskedelmi központok útján történik, zömében számla nélkül. Természetesen az utólagos bejelentés ténye egyértelműen azonosítható a rendszerben, így a szankcionálás lehetősége minden ilyen esetben adott. A másik eklatáns példa, hogy az EU más tagállamából Magyarországra irányuló szállítmányok egy részéhez tranzit fuvarlevelet csatolnak. Az ilyen áltranzit fuvarok sincsenek azonban biztonságban a hatósági szemek elől. A közúti ellenőrzéseket elsősorban a határoktól távolabb, preferálva az elhagyott településrészeket végzik a járőrök. Pontosan azért, hogy azokat a raktárakat, elosztó központokat, melyben az adózatlan áru beraktározása történik, felleljék. Az áruk ezen pihenési ideje alatt készülnek el jellemzően a belföldi beszerzést igazoló fiktív számlák, melyekkel az 20
import szállítmányok eredetét igyekeznek leplezni. Az így beérkezett áruk típusa is jól körülhatárolható, jellemzően étolaj, cukor, kávé, betonvas, távol-keleti ruházat a teljesség igénye nélkül. 13 Az ellenőrök figyelemmel kísérik azokat a járműveket is, amelyeknek az útvonala nincs összhangban a fuvarokmányokkal, illetve kitűnik az is, ha a jármű súlyadatainak változásait nem támasztják alá az EKÁER rendszerben fellelhető adatok. 4.2. HU-GO segít A kockázatosnak ítélt járművek, szállítmányok figyelését informatikai támogatással végzik, a járőrök a HU-GO rendszerből tájékozódnak az ominózus járművek helyzetéről, akik így el tudják végezni a szükséges ellenőrzést. Ez a kamerarendszer képes lényeges információkat adni olyan szállítmányok esetében is, amelyek nem lettek bejelentve az EKÁER rendszerbe. Jelesül adatokat tud szolgáltatni a gépjármű belépésnek/kilépésének időpontjáról, mért súlyadatatokról, akár a belépés/kilépés időpontjában, akár különböző áthaladási pontokon. Természetesen a fentieken túl a jármű azonosító adatait is ki lehet nyerni a rendszerből (pl.: rendszám, jármű hossza stb.), de akár tökéletes minőségű - bizonyító erejű fényképfelvételek is kinyerhetők. A NAV-nak továbbá lehetősége van a rendszerbe olyan információkat integrálni hogy egy-egy gyanús fuvereszköz hazai mozgásáról azonnali adatok álljanak rendelkezésre. Annak a lehetősége, hogy a NAV látókörébe került kockázatosnak ítélt fuvarozó elkerülje az ellenőrzést gyakorlatilag minimális. Hiszen ha Magyarországon lát el akármilyen fuvarfeladatot, akkor az adóhatóság értesülni fog róla. Az automatizált mérlegelési rendszer megvalósításáig a helyi kormányhivatalok a Nemzeti Közlekedési Hatóság koordinálásával mobil mérlegekkel támogatják az EKÁER rendszert. A mérlegelési adatok segítségével egyre gyakrabban akadnak fenn olyan járművek/szállítmányok, melyeknek bejelentéseit elmulasztották, vagy valótlan adattartalmú bejelentést tettek. 14 4.3. Egyesítik erőiket Az EKÁER- és HU-GO, NÉBIH rendszerek, továbbá a NAV belső informatikai rendszerei és a kialalkított jogszabályi háttér segíti az ellenőrzések hatékonyságát. Az 13 Vám-Zoll magazin 2015. május, különszám 14 Vám-Zoll magazin 2015. május, különszám 21
ellenőrzések tapasztalatai felhasználhatóak az EKÁER rendszer továbbfejlesztéséhez, hatékonyabb működéséhez, és ezzel összefüggésben a jogszabályi háttér finomításához. Ezzel együtt az ügyfélközpontúság figyelembe vételével célszerű kikérni az adózók véleményét is és az esetleges változtatásokat adózói és hatósági szempontok alaján kell véghezvinni. Amennyiben a közúti ellenőrzés során felvett, beszerzett nyilatkozatok, iratok, adóhatósági adatbázisokkal, bevallásokkal, adatszolgáltatásokkal való összevetése alapján az ellentmondás nem szűnik meg, akkor a revizorok általános megbízólevéllel a birtokukban adatgyűjtésre, illetve egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzéseket foganatosíthatnak. Ilyen ellenőrzésekre különösen az alábbi feltételek fennállása esetén kerülhet sor: 15 - az ellenőrzés során beszerzett iratok, illetve az ellenőrzés során tapasztalt tények, körülmények lánccsalás, körhintacsalás jegyeit mutatják - a kockázatelemzés során kinyert adatok arra utalnak, hogy a terméket beszerző adózó a bevallási kötelezettségének nem, vagy csak részben tett eleget - gyanú van arra, hogy a közösség területén történő értékesítés nem valós, és az áru hazánk területét valójában nem hagyja el - a beszerzett adatok arra utalnak, hogy a termék valódi beszerzője nem egyezik meg az iratokon szereplő adózó személyével - fennáll a bevétel eltitkolásának gyanúja, miszerint a termék értékesítését már adóigazgatási azonosításra alkalmas bizonylat kiállítása kellett volna hogy kísérje, de ez elmaradt - kockázatelemzés alapján a termék megjelölt átvevője nem rendelkezik az ehhez szükséges, tárgyi, személyi feltételekkel, vagy az átvételi cím nem alkalmas a termék fogadására - az EKÁER szám igénylésének indoka másképpen nem állapítható meg - a szállítmányt kísérő okmányok a helyszínen vagy az EKÁER csoport, illetve az ellenőrzést végzők által beszerzett nyilatkozatok, a kockázatelemzés adatai olyan ellentmondásokat tártak fel, melyek a helyszínen nem tisztázhatók, és az adózási érdek sérelme vélelmezhető - az adózó egyéb okból kimeleten kockázatosnak minősül 15 Vám-Zoll magazin 2015. május, különszám 22
Az ellenőrzések legfőképpen az alábbi információk beszerzésére terjednek ki: - az ügylet szempontjából érintett adózók székhelyének ellenőrzése (esetleges adószám-felfüggesztés, illetve törlés lehetősége) - a szállítással értintett telephelyek, átvételi helyek, egyéb kirakodási címek helyszíni ellenőrzése és ehhez kapcsolódan a szükséges személyi, tárgyi feltételek vizsgálata - kapcsolatfelvétel az adózóval, képviselőjével, meghatalmazottjával, alkalmazottjával (részletes nyilatkoztatás szükség esetén) - a szállítmányhoz, illetve az ügylethez kapcsolódó dokumentumok beszerzése, elemzése (szerződések, számviteli bizonylatok, egyéb dokumentációk) - az ügylet létrejöttének, bizonylatolásának, kifizeteésnek körülményire vonatkozó nyilatkozat beszerzése - az ügyletben érintett partnerek ellenőrzésének haladéktalan kezdeményezése - a korábban beszerzett, közösségen belüli adózók által jelentett készletek sorsának feltárása - az adózó számviteli nyilvántartásainak, belső szabályzatainak, illetve az adózó saját belső nyilvántartásainak vizsgálata. 4.4. Együttműködés Már az előzőekben fejtegettem, hogy a jelöletlen, ellenőrizetlen, igazolatlan eredetű élelmiszerek kereskedelme szoros kapcsolatban áll az áfacsalásokkal. Azok az élelmiszer szállítmányok, amelyek nem rendelkeznek megfelelő jelzésekkel és a szállítást nem kísérik a megfelelő okmányok, nagy valószínűséggel a köztartozások megfizetése nélkül kerühetnek kereskedelmi forgalomba. Az EKÁER rendszerrel kapcsolatos közúti ellenőrzések során feltárt jogsértések az élelmiszertermékek szinte teljes palettájához közvetlenül kapcsolhatók. Rengeteg ilyen jellegű beazonosíthatalan eredetű élelmiszer szállítmány kerül a NÉBIH által megsemmisítésre (pl.: burgonya, tojás, tojáslé, friss- és fagyasztott húsok stb.). Ezen szállítmányoknál gyakran a megrendelőt sem lehet azonosítani, de vannak olyan esetek is, amikor az ügyfél pótolja a megfelelő dokumentumokat és jelöléseket, ez esetben a NÉBIH az árut természetesen nem semmisíti meg, viszont komoly bírságot szab ki. A fentiekből jól látható, hogy az EKÁER rendszer bevezetése és gyakorlati használata során a két szerv (NAV és NÉBIH) szoros együttműködése elengedhetelen. Ennek 23
megfelelően a NÉBIH szakemberei egyre gyakrabban vesznek részt a NAV közúti ellenőrzésein, ahol szakmai tanácsokkal segítik a pénzügyőrök munkáját, és ha azonnali intézkedésre van szükség, akkor az ügyet rögtön át tudják venni. A leírtak alapján kijelenthető, hogy a rendszer bevezetése az élelmiszer biztonság komoly javulását eredményezi. 16 A közúti ellenőrzések során azonban nemcsak az élelmiszerbiztonsági szakembereknek kell együttműködni, hanem egyre komolyabban a rendőrséggel is. Folyamatos ugyanis az olyan jogsértések felderítése, melyek a rendőrség hatáskörébe tartoznak. Éppen ezért a két szerv napi kapcsolatban áll egymással, sőt, nem ritkák a közös ellenőrzések sem. A NAV közúti ellenőrzései során találtak már illegális bevándorlókat is a rakományban rejtőzve, vagy több esetben nagy mennyiségű illegális dohányterméket találtak, és a sort lehetne folytatni. A fuvarozások során elkövetett és azokkal összefüggésben álló jogsértések kapcsán több millió forint közigazgatási bírság került kiszabásra. Emellett sok esetben állapították meg a revizorok, hogy a vállalkozás alkalmazottja bejelentés nélkül végzi a fuvarozási tevékenységet. 17 16 Vám-Zoll magazin 2015. május, különszám 17 Vám-Zoll magazin 2015. május, különszám 24
7. ábra: Az információ áramlása EKÁER ellenőrzés során (saját szerkesztés) 5. Eredmények és tapasztalatok Általánosságban elmondható, hogy a rendszer alapkövei, azaz a jogszabályi környezet a gyakorlati tapasztalatoknak megfelelően gyakran változik. Éppen ezért, ezen a szakterületen rendkívül fontos a folyamatos tanulás, az ismeretek állandó karbantartása, mind a gazdálkodók, mind az adóhatóság részéről. Új szakterületről lévén szó az ügyfelek helyes, jogszerű tájékozatása szintén kiemelt fontossággal bír. Nem véletlen az sem, hogy ezen a szakterületen állásfoglalásokat csak központilag adnak ki. A fejlesztések azonban nemcsak a háttér jogszabályok változásában öltenek testet, hanem folyamatosan fejlesztik az egész rendszert mozgató informatikai rendszereket is. Ezzel összefüggésben a tisztességes piaci szereplők visszajelzései, tapasztalatai is meghatározóak a fejlesztési irányokat illetően. Általánosságban elmondható, hogy a jogalkotó a mentességi szabályok bővítésével láthatóan törekszik arra, hogy segítse a piac megtisztulását. 25
A rendszer óriási jelentősége, az áfacsalások visszaszorítása és az állami bevételek biztosítása mellett, az élelmiszer kereskedelem átláthatóbbá tétélében rejlik. 5.1. Általános tapasztalatok A türelmi időszak alatt gyakoriak voltak az EKÁER szám hiányában végzett szállítások. Mára éles üzemben már ritka, hogy arra kötelezett szállítmányt EKÁER szám hiánya miatt szakcionáljanak. Emellett sokan nem valós, úgynevezett tesztadatokat adtak meg a tesztüzem idején, így az adatbiztonság nem volt megfelelő. Lényegi lépésnek bizonyult a kockázati biztosíték rendszernek élesítése, ez jelentős attitűdváltást eredményezett a csalárd adózók részéről. A biztosíték megfizetése zömében készpénzben történik a bankgarancia ritkának számít. A legtöbb gazdálkodó a köztartozásmentes adatbázisba történő bejelenetéssel él. A bejelentések száma folyamatosan növekvő tendeciát mutat. Az elmúlt év végétől 2015. április 10-ig a következőképpen alakultak: 18 - a 2015. január-április 10. közötti időszakban közel 40 000 adózó kérte a felvételét az adatbázisba. Az első négy hónapban a múlt év azonos időszakához képest ezen kérelmek száma több mint hármoszorosára emelkedett. - A 2015. január 10-ei közzétételt követően 97 453, február 10-ét követően pedig már 107 581 adózó szerepelt az adatbázisban. Ez a szám tovább nőtt, hiszen március 10-ét követően ez a szám már 113 519 volt, április ezen időszakában pedig már 118 097. Gyakran előfordul, hogy az adózók nem tüntetik fel az adószámukat a közlemény rovatban a kockázati biztosíték megfizetése során, ez nehezíti a beazonosításukat. Többször előfordult, hogy a bejelentéseket valótlan adattartalommal teljesítették. Ez lehetett akár elütés, adminisztrációs hiba, de szándékos, csalárd magatartás is. Ezeket a hibákat az ellenőrzések során javították, pótolták vagy a mulasztást elismerték. Az első időszakban azonban általános volt az is, hogy a rendszer hibájából nem jutott valaki EKÁER számhoz, ennek igazolása esetén az adóhatóság nem szankcionált. Mára ezen rendszerhibák száma minimálisra csökkent. 18 Vám-Zoll magazin 2015. május, különszám 26
A mulasztások zöme érzékeny árukörökre, elsősorban élelmiszerekre korlátozódik (tojás, csokoládé, zöldség-gyümülcs stb.). Az EKÁER bejelentéssel kapcsolatos jogsértéseken túl számos egyéb szabálysértés/mulasztás jellemzi a gazdálkodókat, amelyek egy közúti ellenőrzés során feltárása kerülnek. Ezek jellemzően: 19 - be nem jelentett telephely; - be nem jelentett alkalmazott foglalkozatása; - jármű túlterhelése; - bevallási kötelezettség elmulasztása. 2015.01.01-2015.03.11. 2015.03.11-2015.04.16. Összesen (2015.04.16-ig) Tételszám Tételszám Tételszá Összeg (Ft) Összeg (Ft) (db) (db) m (db) Összeg (Ft) Biztosíték letéti számlára teljesített 280 244 520 808 2 850 2 441 930 413 3 130 2 686 451 221 befizetés Nyilvántartásba vett garancia 0 0 11 1 154 978 000 11 1 154 978 000 7. ábra: A teljesített befizetések és bankgaranciák (2015.01.01-2015.04.16) (a Vám-Zoll magazin 2015. májusi különszámának adatai alapján saját szerkesztés) 5.2. Megtörtént esetek I. Az EKÁER rendszer beállított kockázati profilja és a bejelentés alapján figyeltek fel egy gazdálkodóra, melyet a gazdasági eseménnyel azonos időben ellenőriztek és bizonyítékokat találtak utólagos ellenőrzés megindításához. A valós idejű ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy az adott termék (műtrágya) a feltüntett Románia helyett Lengyelországból érkezett. A kamiont személyautóval kísérték, melyben előtalálták több cég számlatömbjét. Az importőr gazdálkodó 2014 utolsó negyedévében alakult budapesti székhellyel, mely a székhelyszolgáltatónál volt bejegyezve. Az import tevékenységhez megfelelő infrastruktúrális háttere nem volt (raktár, jármű, alkalmazott). Az adóhatóság informatikai rendszeréből kiderült az is, hogy az adózó 500 millió forintos VIES 20 eltérést halmozott fel, azaz tipikus adócsaló, 19 Vám-Zoll magazin 2015. május, különszám 20 Elektronikus alkalmazás, amely az EU-ban nyilvántartásba vett társaságok áfa-nyilvántartásba vételére (közösségi adószámok érvényességére) vonatkozó információkat közvetít. Ezen túlmenően a Közösségen belüli (adómentes) ügyletekre vonatkozó információkat is a tagállami igazgatási szervek a VIES rendszeren keresztül továbbítják egymásnak. (forrás: http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/ faq.html?locale=hu#item_1; letöltés dátuma 2015.08.02) 27
aki a közösségen belüli beszerzéseit értékesítette, de nincs fizetendő adója, mert ugyanolyan nagyságrendű belföldi beszerzést vall be. Készlettel azonban nem rendelkezett. A másik furcsaság az volt, hogy március 10-én még a biztosíték-kötelezettség előtt, 109 db EKÁER számot igényelt, aztán abban a hónapban többet nem. A VIES eltérés alapján az adóhatóság ideiglenes biztosítási intézkedést alkalmazott, az adózó banszámláját zárolták, ezzel együtt megkezdték az utólagos ellenőrzést. A 109 EKÁER számhoz kapcsolódó ügyleteket 254 millió forint erejéig biztosítékba vonták. Emellett a gazdálkodóra riasztás lett beállítva, azaz a HU-GO rendszeren keresztül a szállítmányaikat folyamatosan figyelik. 21 II. Közúti ellenőrzés során a gépjárművezető átadta a járőrök részére a CMR fuvarokmányt, a járőrök azonban a fülkéből egy belföldi szállítólevelet is előtaláltak. A CMR okmányon egy közösségi eladó, illetve egy belföldi vevő szerepelt, egy belföldi lerakó (Budapest) közbeiktatásával. A belföldi szállítólevél alapján azonban a szállítmány (28 paletta 1 literes UHT tej) eladója egy dunakeszi cég vevője pedig egy debreceni Kft. volt, aki a CMR fuvarokmányon lerakóként megjelenő azonos címen tevékenykedő adózó. 8. ábra: A belföldi szállítólevél (forrás: Dr. Kazsuk Attila és Balogh Imre püőr. alezredes előadása EKÁER gyakorlati szemmel címmel) A adóhatósági, a kapcsolt rendszerekből, illetve a dokumentumokból megállapítást nyert, hogy a belföldi első vevő székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és a bevallott adóját nem fizette be. A belföldi szállítólevél a HU-GO rendszer adatai alapján fiktívnek bizonyult. Az ellenőrzés során további szállítmányok érkeztek, melyek ellenőrzése során kiderült, hogy a belföldi szállítóleveleket a járművezetők nem a feladónál, hanem 21 Dr. Kazsuk Attila és Balogh Imre püőr. alezredes előadása EKÁER gyakorlati szemmel címmel; 2015.03.24 28
a címzettnél kapták meg, kiállítva, aláírva és lebélyegezve. Ez a lépés bizonyító erejű arra nézve, hogy a piaci szereplők tudatosan együttműködtek. A helyszíni ellenőrző egység által feltárt ellentmondás a belföldi szállítólevél kibocsájtóját illetően bizonyító erejű arra nézve, hogy a végső/beszerző gazdálkodó nemcsak tudott az adóelkerülésről, hanem annak tudatos résztvevőjeként részt vett hamis dokumentálásban. 22 9. ábra: A szállítmány valódi útvonala (Dr. Kazsuk Attila és Balogh Imre püőr. alezredes EKÁER gyakorlati szemmel címmel tartott előadás és az utvonalterv.hu alapján saját szerkesztés) 5.3 ÁFA bevételek A 2014-es év azonos időszakához képest az ÁFA bevételek egyértelmű növekedése mutatható ki. Az teljesen egyértelmű, hogy ez a növekedés nem csupán az EKÁER rendszernek, hanem egyéb, gazdasági és politikai tényezőknek is köszönhető. Az viszont egyértelműen kitűnik, hogy amíg rendszer teszt időszakában (január-március) a forgalmi adóbevételek 26 067 millió forinttal mérsékelten nőttek a 2014. január-februári időszakához képest, úgy az éles rendszer bevezetése után az adóbevételek növekedési üteme jóval meredekebb pályára állt. A márciusi növekedés már 41 424 millió forintra rúgott, ekkor történt a rendszer élesítése, azaz a gazdálkodókat adott esetben már szankciókkal sújthatta a hatóság. A kiugrás után aztán áprilisban visszaesés következett be a növekedés ütemében, de általánosságban elmondható, hogy átlagosan olyan 15 000-20 000 millió forintos havi növekedéssel lehet számolni havi szinten. Azt persze nem lehet egyértelműen determinálni, hogy ez mennyiben köszönhető az EKÁER rendszer közvetett és közvetlen hatásának, de az kijelenthető, hogy az éles áruforgalmi 22 Dr. Kazsuk Attila és Balogh Imre püőr. alezredes előadása EKÁER gyakorlati szemmel címmel; 2015.03.24 29
rendszer bevezetése egyértelműen kimutatható az ÁFA bevételek alakulásában, így annak pozitív hatása bizonyított. 10. ábra: Az ÁFA bevételek alakulása (millió Ft) (a KSH adatai alapján saját szerkesztés) 6. A gazdálkodók így látják Hatósági oldalról már elég jól megismerhettük a rendszert, de az adózói/gazdálkodói véleményekről máig keveset hallani a médiában. Éppen ezért célszerűnek láttam összeállítani egy olyan célzottan EKÁER rendszer által érintett gazdálkodóknak szóló kifejtős kérdőívet, mellyel reális képet kaphatunk a rendszer hatásairól adózói oldalról. A kérdőív kifejtős kérdéseket tartalmazott és célzottan a gazdaság azon szereplőinek került kiküldésre, akik közvetlenül érintettek a témában. Ennek megfelelően a felmérés nem széles körű, sokkal inkább optimalizált, hiszen olyan cégek és ezen belül olyan szakemberek töltötték ki, akik napi szinten foglalkoznak ezzel. 14 piaci szereplő küldte vissza részemre a kérdőívet, ez nyilvánvalóan nem nagy szám, de ha figyelembe 30
vesszük, hogy közel 15%-uk kiemelt adózó 23 és a többiek is a saját szakterületükön a magyar gazdasági élet meghatározó szereplői, akkor kijelenthető, hogy a felmérésnek van létjogosultsága. A kitöltő személyek vállalati hierarchiában elfoglalt pozíciója szintén prezentálja a tanulmány értékét. 36% 64% Vezető Ügyintéző 11. ábra: A kitöltők vállalati beosztása (saját szerkesztés) A válaszadók több mint harmada vezető beosztású személy. Jellemzően osztályvezetők, akik az EKÁER rendszerrel kapcsolatos teendőkkel megbízott osztályokat vezetnek. 2/3-a pedig olyan ügyintéző, könyvelő, adminisztrátor, akik napi szinten gyakorlatban tesznek eleget cégük bejelentési kötelezettségének. A cégek a magyar gazdasági élet különböző szegmenseit képviselik a következő arányban: 23 Kiemelt adózónak minősülnek az adóévet megelőző év utolsó napján csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, kényszer-végelszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alatt nem álló a) részvénytársasági formában működő hitelintézetek és biztosítók, b) azon adózók - a költségvetési szervek, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozók és magánszemélyek kivételével -, amelyek ba) az adóévet megelőző második évben, vagy azt megelőzően kezdték meg tevékenységüket, és bb) 2 adóteljesítményük értéke a 2 400 000 000 forintot elérte. (4/2012. (II. 14.) NGM rendelet) 31