Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály-szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet a lakásépítési támogatásról A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. (1) bekezdés e) pontjában, továbbá a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. (1) bekezdés a) pontjában és a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. (1) E rendelet alkalmazásában: 1 1. 2. bekerülési költség: a következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada: a) a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei, b) a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító ba) helyiségeinek, bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra, bc) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei, bd) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint be) a gépkocsitároló helyiség építési költségei, c) a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei, d) a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit, e) a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás, f) távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások, g) a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások, h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei, i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek; 2 3. fiatal házaspár: házastársak, melyek közül a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább az egyik fél még nem töltötte be a 40. életévét; 3 4. gyermek: a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint b) aki az igénylő eltartottja és ba) a 20. életévét még nem töltötte be, bb) a 20. életévét már betöltötte, de felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be, vagy bc) a 20. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg; 4 5. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglaltaknak megfelelően;
6. megváltozott munkaképességű személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket; 5 7. támogatott személy: aki az e rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel és ezek alapján a hitelintézettel a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételére szerződést köt; 6 8. új lakás: a meglévő épület vagy épületrész átalakítása kivételével: a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi vagy hatósági bizonyítvánnyal igazolandó használatbavétel tudomásulvételi eljárásra köteles, b) az a) pontban foglaltaknak megfelelő lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlanforgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó; 9. hasznos alapterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) fogalom-meghatározásának keretein belül a következő helyiségek alapterületének összege, amelyek a lakáson mint önálló rendeltetési egységen belül tálalhatók: a) előszoba, közlekedő, b) nappali, c) hálószoba, d) étkező, e) konyha, étkezőkonyha, f) fürdőszoba, g) WC, h) kamra, tároló, i) gardrób, j) mosókonyha, k) kazánhelyiség és l) egyéb fűthető helyiség, ide nem értve a gépjárműtárolót és a pinceszinti helyiséget; 10. hitelígérvény: a kölcsönszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás; 9 11. kormányhivatal: amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a lakáscélú állami támogatásokkal kapcsolatos feladatkörében eljárva a támogatott ingatlan fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal, Pest megye vagy a főváros területén fekvő támogatott ingatlan esetén Budapest Főváros Kormányhivatala; 12. bővítés: az OTÉK fogalom-meghatározásának keretein belül ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtérbeépítést is a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével; 13. lakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy - új lakás építése esetén ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel; 12 14. komfortos lakás: az a lakás, amely legalább a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, b) az OTÉK 8. (2) bekezdése szerinti teljes vagy részleges közművesítettséggel, c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással, d) melegvíz-ellátással, és e) egyedi fűtési móddal rendelkezik; 7 8 10 13 11 15. összkomfortos lakás: az a lakás, amely legalább a) egy 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, b) az OTÉK 8. (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel, c) közüzemi vagy közcélú szolgáltatással igénybe vehető ivóvízellátással, d) melegvíz-ellátással, és e) központi fűtési móddal rendelkezik; 14 16. egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy vagy elvált és nincs élettársa; 15 17. építési engedély: új lakás építése esetén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti építési engedély vagy az építésügyi hatóság által kiállított dokumentum arról, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése megtörtént, valamint építési engedélyköteles bővítés esetén az építési engedély; 16 18. használatbavétel tudomásulvétele: a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés megtörténtének hatósági bizonyítvánnyal való tanúsítása. 17 (2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvben (a továbbiakban: Ptk.), a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, az OTÉK-ban, az Étv.-ben, valamint az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni. 18
18 (3) Amennyiben a lakás elhelyezkedése szerinti településen vagy településrészen a szennyvízelvezetés közüzemi vagy közcélú szolgáltatással történik, a lakás e szolgáltatás igénybevétele esetén minősülhet legalább komfortosnak. 2. A családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételének feltételei 19 2. (1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: családok otthonteremtési kedvezménye) vehető igénybe Magyarország területén, 21 a) 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott aa) építési engedéllyel rendelkező új, összkomfortos lakás építéséhez, vagy ab) a kérelem benyújtásának időpontjában használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, összkomfortos új lakás vásárlásához, b) legfeljebb 350 000 Ft/m2 - a lakás nettó alapterülete alapján számított vételárú, legalább komfortos, használt lakás vásárlásához vagy c) meglévő, használt lakás kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítéséhez, ha ca) a bővíteni kívánt lakás legalább komfortos vagy a bővítéssel egyidejűleg komfortossá válik, és cb) a bővíteni kívánt lakás a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő és mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel az igénylő a családok otthonteremtési kedvezményére jogosult. (1a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével vásárolt lakás vételára nem haladja meg a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott Magyarország 1. NUTS-szintű a) Közép-Magyarország területi egysége esetén aa) Budapesten a 35 millió Ft-ot, ab) városokban a 28 millió Ft-ot, ac) egyéb településeken a 23 millió Ft-ot, b) Dunántúl területi egysége esetén ba) megyeszékhelyeken a 28 millió Ft-ot, bb) városokban a 23 millió Ft-ot, bc) egyéb településeken a 18 millió Ft-ot, c) Alföld és Észak területi egysége esetén ca) megyeszékhelyeken a 25 millió Ft-ot, cb) városokban a 19 millió Ft-ot, cc) egyéb településeken a 16 millió Ft-ot. (1b) 24 (1c) A lakás (1a) bekezdés szerinti vételára legfeljebb 20%-kal haladhatja meg a hitelintézet által megállapított forgalmi értéket. 25 (2) A családok otthonteremtési kedvezményét igényelheti: a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg, b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik, d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik. (3) A családok otthonteremtési kedvezményét igényelheti a) a (2) bekezdés szerinti személy a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a felépített, bővített vagy megvásárolt lakásba vele együtt beköltöző vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy 22 26 20 23 b) a (2) bekezdés szerinti személyekből álló fiatal házaspár a meglévő gyermekei számától függetlenül legfeljebb két vagy a 7/B. (1) bekezdése esetén legfeljebb három születendő gyermekvállalása esetén a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez. 27 (3a) Az 1. (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti gyermek után igényelt családok otthonteremtési kedvezménye esetén a kedvezmény igénybevételére irányuló szerződés tartalmazza a támogatott személy a) hozzájárulását ahhoz, hogy az 1. (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti gyermek születését a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a családtámogatási adatbázist magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve - megállapítsa, b) nyilatkozatát, melyben vállalja, hogy
ba) amennyiben a gyermek születését követően nem igényel családtámogatási ellátást, akkor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát, bb) a gyermek halva születése esetén annak tényét igazoló dokumentumot a gyermek születését követő legfeljebb 60 napon belül a hitelintézet részére bemutatja. 28 (3b) Amennyiben a támogatott személy a (3a) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az 1. (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti gyermek után igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összegét a határidő lejártát követő 60 napon belül a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére visszafizeti. 29 (4) A családok otthonteremtési kedvezményét ugyanazon gyermek után - a 7/B. (2) bekezdés a) pontja szerinti eltéréssel csak egy alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt is. (5) A gyermeket - a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével - az igénylővel közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik. 30 (6) A családok otthonteremtési kedvezménye kizárólag a támogatott személy és a (3) bekezdés szerinti gyermeke lakásigényének kielégítése céljából nyújtható. 31 (7) Az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja és b) pontja szerinti családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló magánszemély. 32 (8) A családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakásban az igénylőknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylőn vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont. 33 (9) A családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételéről szóló szerződés megkötésének feltétele, hogy - új lakás építése vagy bővítés esetén az igénylő által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja. 34 3. (1) A családok otthonteremtési kedvezménye akkor igényelhető, ha 35 a) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együtt költöző családtagjainak aa) a b) pontban foglaltak, ab) lakáscsere esetén a csereszerződés tárgyát képező lakás, ac) a 2. (1) bekezdés c) pontja esetén a bővíteni kívánt lakás, 36 ad) önkormányzati tulajdonban lévő lakás vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakás bérlője esetén az általa bérelt és megvásárolni kívánt lakás kivételével lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs vagy e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya az (1a) bekezdés szerinti kivétellel vagy lízingbe vett lakása nincs; b) az igénylőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának 37 ba) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van olyan lakásban, amely tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba, 38 bb) a tulajdonában lévő lakása bontását az építésügyi vagy építésfelügyeleti hatóság elrendelte, vagy az építésügyi hatóság engedélyezte vagy az építésfelügyeleti hatóság tudomásul vette, vagy bc) a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvező bent lakik; 39 c) az igénylő és az együtt költöző a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használja fel a családok otthonteremtési kedvezménye igénylését megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely csökkenthető 40 ca) az értékesített lakást terhelő és az e pont szerinti eladási árból visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással, 41 cb) az értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsön e pont szerinti eladási árból végtörlesztett összegével, cc) a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével, 42 cd) a családok otthonteremtési kedvezménye igénylését megelőző 5 éven belül értékesített lakása, illetve tulajdoni hányada értékesítésével egyidejűleg vagy azt követően vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó összegével növelt vételárával, 43 ce) a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése - adásvételi szerződéssel igazoltan - a korábbi lakás eladását bejegyző ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg és cf) olyan 2009. július 1-jét követően kiállított számlával vagy megkötött szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg, 44 cg) az e bekezdés szerint értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árából öt éven belül vásárolt és bővíteni kívánt lakás vételárával; 45 d) az igénylő a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában 46 da) 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga - házastársak vagy élettársak esetén legalább az egyik fél - legalább 180 napja folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. -a szerinti
biztosítottként szerepel - ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van -, és 47 db) szerepel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nincs nyilvántartott köztartozása; 48 e)-f) 49 g) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy új lakás vásárlása esetén legkésőbb a családok otthonteremtési kedvezménye folyósításáig az adásvételi szerződésben szereplő telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított - a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó - számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja; 50 h) új lakás építése vagy meglévő lakás bővítése esetén az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy 51 ha) a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplő bekerülési költség legalább 70%-áról a támogatott személy saját nevére, a (6) bekezdés szerinti lakás megvásárlása esetén az adásvételi szerződéssel vagy számlával igazolt vagy ennek hiányában a hitelintézet által megállapított telekárral csökkentett vételár 70%-a erejéig az előző építtető nevére vagy amennyiben az előző építtető gazdálkodó szervezet a gazdálkodó szervezet által a teljes vételárról kiállított számlákat, hb) új lakás építése vagy építési engedélyköteles bővítés esetén legkésőbb a családok otthonteremtési kedvezménye utolsó részfolyósításáig bemutatja a használatbavételi engedélyt vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt és 52 hc) i) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban 53 ia) hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei 17. (8) bekezdése szerinti adatait, valamint a családok otthonteremtési kedvezményére vonatkozó információkat a családok otthonteremtési kedvezménye szabályszerű igénybevételének ellenőrzése céljából a hitelintézet felhasználja és továbbítsa a kormányhivatal, valamint a Magyar Államkincstár központja (a továbbiakban: Kincstár), vagy az állami adóhatóság részére, 54 ib) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság és a hitelintézet a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételének jogszerűségét, felhasználásának szabályszerűségét a helyszínen - a lakásban is - ellenőrizze, és annak eredményéről a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a kormányhivatal hatáskörébe tartozik, a kormányhivatalt hivatalból értesítse, és ic) tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója - a 12. (1) vagy (2) bekezdése szerinti időpontban - az állami adóhatóság nyilvántartásában működő adóalanyként szerepel, 55 id) vállalja, hogy lakás vásárlása esetén a telekárat is tartalmazó vételár, lakáscsere esetén a vételár-különbözet legfeljebb 10%-át készpénzben, a fennmaradó fizetési kötelezettséget az eladó által megjelölt a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvényben meghatározott fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíti, 56 ie) 57 if) vállalja, hogy a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakásban életvitelszerűen kíván tartózkodni; 58 j) a támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződésbe foglaltan kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy ja) a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítását vagy építés esetén az utolsó részfolyósítást követően legalább a 14. (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tilalom megszűnéséig a lakás lakóhelyéül szolgál, és a folyósítást vagy utolsó részfolyósítást követő egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a családok otthonteremtési kedvezményével épített, vásárolt ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítása történt, jb) a bővíteni kívánt lakás a kérelem benyújtásának időpontjától a 14. (1) bekezdés c) pontja szerinti elidegenítési tilalom megszűnéséig terjedően saját maga és mindazon személyek lakóhelyéül, hontalan esetében szálláshelyéül szolgál, akiknek együttköltözésére tekintettel a családok otthonteremtési kedvezménye folyósítása történt, és jc) a 14. (1) bekezdése szerinti tilalom megszűnéséig terjedően a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakást haszonélvezeti vagy használati jog nem terheli; 59 k) a lakás műszaki állapotára tekintettel a hitelintézet által elfogadott lakás - az ingatlan-értékbecslési szakvélemény alapján a lakhatási igények kielégítésére alkalmas; 60 l) az igénylő és házastársa la) büntetőjogi felelősségét a bíróság a 2012. január 1-től hatályos Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezetében, vagy a 309. -ában, a 310. -ában, a 310/A. -ában, 311/B. -ában vagy a 2012. január 1. előtt hatályos Büntető Törvénykönyv XVIII. fejezetében, vagy a 288. -ában, 310. -ában, 310/A. -ában, 311. -ában, 311/A. -ában, 311/B. -ában, 312. -ában vagy 314. -ában, vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXXV., XXXVI., XXXVII. vagy XXXIX. Fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt nem állapította meg, vagy
lb) büntetőjogi felelősségét a bíróság az la) alpontban meghatározott bűncselekmények miatt megállapította, de a családok otthonteremtési kedvezménye igénylésének időpontjában az igénylő és házastársa e bűncselekmények vonatkozásában a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól már mentesült; 61 m) az igénylő teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, hogy a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy ezt megelőlegező kölcsön vonatkozásában a kormányhivatal, a Kincstár vagy bíróság jogerősen visszafizetésre nem kötelezte. 62 (1a) Az (1) bekezdés d) pont da) alpontjában és a 7/B. (8) bekezdésében foglaltakat nem kell figyelembe venni, ha az igénylő a fővárosi és megyei kormányhivatal ápolási díjat megállapító jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül. 63 (1b) Az (1) bekezdés d) pont da) alpontja alkalmazásában biztosítottnak minősül az igénylő, ha a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem a) benyújtásának időpontjában a Tbj. 5. -a szerinti biztosított és b) benyújtásának időpontját közvetlenül megelőzően összesen 180 napig ba) a Tbj. 5. -a alapján biztosított, illetve bb) kereső tevékenysége alapján valamely más állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával igazolja. 64 (1c) Az (1) bekezdés k) pontjában foglaltakat a hitelintézet helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgálja. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére statikai szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló statikai szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet. 65 (2) Amennyiben a támogatott személy (1) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségvállalása nem teljesül, a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait. 66 (3) Amennyiben az új lakás építése vagy a bővítés során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség 20%-át. 67 (3a) Hatósági árverésen vásárolt, használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező vagy nem rendelkező lakás esetén az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető. 68 (3b) Amennyiben a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, a természetbeni juttatás támogatást nyújtó által igazolt értékéig az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető. 69 (4) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési engedélyben és a használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használt lakás. Erről a tényről, valamint az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek teljesüléséről az igénylő, annak házastársa, élettársa és az együttköltöző családtag büntetőjogi felelősség mellett írásban köteles nyilatkozni. 70 (5) A nem értékesítés céljára épült és használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező lakás tulajdonjogának átruházása esetén 2. (1) bekezdés b) pontja szerinti, használt lakásra vonatkozó családok otthonteremtési kedvezménye igényelhető. 71 (6) A használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal még nem rendelkező lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt történő átruházása esetén 72 a) ha az építkezés 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott építési engedély alapján történt, úgy a családok otthonteremtési kedvezményét az új tulajdonos igénybe veheti és 73 b) az átruházó részére megállapított családok otthonteremtési kedvezményét törölni kell, és a már folyósított családok otthonteremtési kedvezményét az átruházó az igénybevétel napjától a Ptk. szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni. 3. A családok otthonteremtési kedvezménye mértéke 74 75 4. (1) A családok otthonteremtési kedvezménye összege új lakás építésénél vagy új lakás vásárlásánál a) egy gyermek esetén 600 000 Ft, b) két gyermek esetén 2 600 000 Ft, c) három vagy több 2. (3) bekezdés a) pont szerinti gyermek esetén 10 000 000 Ft. (2) A családok otthonteremtési kedvezménye összege használt lakás vásárlásánál vagy bővítésénél a) egy gyermek esetén, ha a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete aa) legalább 40 m 2, de nem haladja meg az 55 m 2 -t, 550 000 Ft,
ab) az 55 m 2 -t meghaladja, 600 000 Ft, b) két gyermek esetén, ha a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete ba) legalább 50 m 2, de nem haladja meg a 65 m 2 -t, 880 000 Ft, bb) a 65 m 2 -t meghaladja, de nem haladja meg a 80 m 2 -t, 1 100 000 Ft, bc) a 80 m 2 -t meghaladja, 1 430 000 Ft, c) három gyermek esetén, ha a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete ca) legalább 60 m 2, de nem haladja meg a 75 m 2 -t, 1 320 000 Ft, cb) a 75 m 2 -t meghaladja, de nem haladja meg a 90 m 2 -t, 1 650 000 Ft, cc) a 90 m 2 -t meghaladja, 2 200 000 Ft, d) négy vagy annál több gyermek esetén, ha a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete da) legalább 70 m 2, de nem haladja meg a 85 m 2 -t, 1 760 000 Ft, db) a 85 m 2 -t meghaladja, de nem haladja meg a 100 m 2 -t, 2 200 000 Ft, dc) a 100 m 2 -t meghaladja, 2 750 000 Ft. (3) A családok otthonteremtési kedvezménye 8. (1) bekezdés szerinti később született gyermek után igényelhető összege - kivéve ha korábban az (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénybevételére került sor - gyermekenként, bővítés esetén a 4/B. (1) bekezdés b) pontjában foglalt korlátozás figyelembevételével, 400 000 Ft. 76 4/A. (1) A családok otthonteremtési kedvezménye 4. (1) és (2) bekezdése szerinti összege számításánál a gyermekek számának meghatározásához a 2. (3) bekezdés a) pontja szerinti meglévő ideértve a terhesség 24. hetét betöltött magzatot és ikermagzatot is és a 2. (3) bekezdés b) pontja szerinti vállalt gyermekeket együttesen kell figyelembe venni. Nem vehető figyelembe - kivéve, ha a 4. (1) bekezdés c) pontja szerinti összeget igénylik azon gyermek, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek. (2) A 4. (2) bekezdése esetén a lakás hasznos alapterülete legkisebb mértékének számításánál az igénylő által eltartott és vállalt valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt már igénybe vettek. Az e bekezdés szerint figyelembe veendő hasznos alapterületet a 4. (2) bekezdése szerint megállapított családok otthonteremtési kedvezménye összegének számításánál nem kell figyelembe venni. (3) A 4. (2) bekezdése esetén nem jogosult a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételére a támogatott személy, ha az (1) bekezdés szerint számított gyermekei száma alapján a támogatással érintett ingatlan alapterülete nem éri el az (1) bekezdés szerinti gyermekek együttes száma alapján figyelembe veendő hasznos alapterület legkisebb mértékét. (4) Használt lakás vásárlása esetén, ha 5 éven belül lakást vagy lakásban lévő tulajdoni hányadot értékesítettek, a családok otthonteremtési kedvezményének a 4. (2) bekezdése szerinti összege nem haladhatja meg a 3. (1) bekezdés c) pontja figyelembevételével számított vételár-különbözet mértékét. 77 4/B. (1) Bővítés esetén a) az igénylő 2. (3) bekezdés a) pontja szerinti meglévő ideértve a terhesség 24. hetét betöltött magzatot és ikermagzatot is és a 2. (3) bekezdés b) pontja és az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vállalt gyerekei száma alapján számított - a 4. (1) bekezdése szerint irányadó alsó értéket el kell érnie a lakásbővítést követően kialakított lakás hasznos alapterületének, és b) a családok otthonteremtési kedvezménye nem haladhatja meg a 3. (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számlával igazolt bekerülési költség 50%-át. (2) Bővítés esetén a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete alatt a lakás bővítési munkálatok megvalósításával elért hasznos alapterületét kell érteni. (3) Bővítés esetén, ha a támogatott személy a 3. (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján vállaltakat meghaladó mértékben teljesíti a hitelintézet részére a számlabemutatási kötelezettségét, legfeljebb a hitelintézet által elfogadott költségvetés összegének erejéig bemutatott számlák figyelembevételével, legfeljebb az (1) bekezdés b) pontja alapján számított összegű kedvezményre jogosult. A családok otthonteremtési kedvezménye e bekezdés szerint számított különbözete kizárólag fel nem mondott hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a hitelintézet a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződést egyoldalú jognyilatkozattal, írásban módosítja, amelyről a támogatott személyt és a kormányhivatalt írásban értesíti. A kormányhivatal határozatban intézkedik a 3. (1) bekezdés h) pont ha) alpontja alapján vállalt számlabemutatási kötelezettségnek megfelelő családok otthonteremtési kedvezménye összege visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá a (3) bekezdés szerinti családok otthonteremtési kedvezménye összegének megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra a törölt jelzálogjog ranghelyén történő bejegyeztetése iránt. 4. Nem magyar állampolgárra vonatkozó szabályok
78 79 5. (1) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a családok otthonteremtési kedvezménye a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának időtartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-éig kell a hitelintézet részére igazolni. A nem magyar állampolgár támogatott személy a tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a hitelintézetnek bejelenteni. Amennyiben bejelentési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, január 31-étől a bejelentés teljesítésének napjáig az igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összege alapján számított, Ptk. szerinti, államot megillető késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére megfizeti. 80 (2) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága megszűnik, és 30 napon belül nem kap tartózkodásra jogosító okmányt, engedélyt vagy jogállást, a 30 napos határidő lejártát követően az igénybe vett családok otthonteremtési kedvezményét a 16. (5) bekezdése szerinti kamattal terhelten köteles Magyarország területének elhagyását megelőzően visszafizetni. 81 (3) A családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylő köteles - a menekült, oltalmazott vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó igénylő kivételével - a származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelős szerve által kiállított - az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó - hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvű fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltöző családtagnak származási országában lakástulajdona nincs. 5. Megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye szabályai 82 83 6. (1) A fiatal házaspár 2. (3) bekezdés b) pontja szerinti gyermekvállalásának teljesítésére előírt határidő - (1a) bekezdés figyelembevételével - egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év. 84 (1a) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalnak az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére az (1) bekezdés szerinti, gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő kettő évvel meghosszabbodik. A hitelintézet a fiatal házaspárt és a kormányhivatalt a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő meghosszabbításáról írásban értesíti. 85 (2) A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidőt új lakás építésénél, vagy építési engedély köteles bővítésnél a használatbavételi engedély kiadásának vagy a használatbavétel tudomásulvételének napjától, nem építési engedély köteles bővítés esetén a munkálatok befejezéséről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat hitelintézet részére történő bemutatásától, lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától kell számítani. A használatbavételi engedélyt, a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványt vagy az e bekezdés szerinti nyilatkozatot a fiatal házaspár annak kiadását követő 30 napon belül, de legkésőbb a használatbavétel tudomásulvételét követő 45 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. Amennyiben a fiatal házaspár az e bekezdés szerinti dokumentumokra vonatkozó bemutatási kötelezettségének a hitelintézet felszólítását követően sem tesz eleget, úgy a családok otthonteremtési kedvezménye összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére vissza kell fizetnie. A gyermekvállalásra vonatkozó határidő a terhesség időszakára egyszer meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határidő lejártáig a hitelintézetnek igazolja. 86 (3) A családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételére irányuló szerződésnek tartalmaznia kell a fiatal házaspár hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a Kincstár - az országos családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve - megállapítsa. (4) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a (3) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és erről a hitelintézetet értesíti. 87 (5) Amennyiben a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást vagy azt a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 4/B. (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyen igényelte, akkor - a kiállítást követő 60 napon belül - a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a hitelintézet részére bemutatni. (6) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő alatt, illetve annak leteltét követő 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a fiatal házaspárt. 88 (7) Az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti lakásépítési kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel rendelkező fiatal házaspár az e rendelet szerinti megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezményét nem veheti igénybe. 89 (8) A hitelintézet az (5) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáról, a 7. (2) és (4) bekezdése szerinti igazolás benyújtásáról, valamint a 7. (4a) bekezdése szerinti nyilatkozatról a 17. (8) bekezdése szerinti adatszolgáltatással egyidejűleg tájékoztatja a Kincstárt. 90 7. (1) Ha a fiatal házaspár - a 7/A. kivételével
a) gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összegét csökkentve a gyermekvállalási határidő lejártának időpontjában meglévő gyermekek után járó családok otthonteremtési kedvezménye összegével, vagy b) a (4) bekezdés szerinti kérelmét az (5) bekezdés szerinti határidőig nem nyújtotta be, a vállalt gyermekek után igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten - az a) pont esetén a gyermekvállalási, a b) pont esetén az (5) bekezdés szerinti határidő leteltét követő 60 napon belül - vissza kell fizetni. 91 (2) Ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjáig nem vagy csak részben teljesíti, köteles a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének tényét a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül a jogerős ítélet bemutatásával a hitelintézetnek igazolni. A fiatal házaspár köteles továbbá az igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összegét csökkentve a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének időpontjában meglévő gyermekek után járó családok otthonteremtési kedvezménye összegével, valamint a bírósági ítélet jogerőre emelkedését követő napjától a bejelentés napjáig számított, a Ptk. szerinti, államot megillető késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére visszafizetni. 92 (3) A házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló terhességből - a (4) bekezdés c) pontjában foglaltak figyelembevételével - született gyermekkel a gyermekvállalást teljesítettnek kell tekinteni. Ha a fiatal házaspár a terhességet és a gyermek születésének várható időpontját a házasság felbontása vagy érvénytelenítése igazolásával egyidejűleg, orvosi bizonyítvánnyal a hitelintézet részére igazolja, a (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettség fennállásának, mértékének és kezdő időpontjának megállapítása a házasság felbontásának vagy érvénytelenítésének időpontjában fennálló terhesség végéig meghosszabbodik. 93 (4) Ha a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződésben vállalt gyermek azért nem születik meg, mert a) a házastársak egyike elhunyt, 94 b) a gyermek megszületését a házastársak egyikének a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződés megkötését követően megváltozott munkaképességű személlyé válása következtében nem vállalták, c) a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követően halva születik, vagy d) a vállalt első gyermek a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet 1. mellékletében K), L), M) vagy N) 1. betű- és számjellel megjelölt fogyatékossága fennáll, vagy P) betűjellel megjelölt többszörös és összetett betegségben szenved, és többszörös és összetett betegségei közül legalább az egyik K), L), M) vagy N) 1. betű- és számjellel megjelölt fogyatékosság, az állam a támogatott személynek a hitelintézethez benyújtott - az a)-d) pontban foglaltak igazolását is tartalmazó - kérelemére a gyermekvállalást teljesítettnek tekinti. 95 (4a) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a fiatal házaspár a kérelem benyújtásával egyidejűleg teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban vállalja, hogy a megelőlegezés időtartamából hátralévő időszak alatt születő első gyermeke után a 8. (1) bekezdése szerinti később született gyermek után járó családok otthonteremtési kedvezményét nem veszi igénybe. 96 (5) A (4) bekezdés szerinti kérelmet a (4) bekezdés a)-c) pontjában foglalt események bekövetkezésétől, a (4) bekezdés d) pontja esetén a 11. (1) bekezdés q) pontja szerinti igazolás kiállításától számított 90. napig, de legfeljebb a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződésben vállalt határidő utolsó napjáig lehet benyújtani. 97 (6) 98 (7) Amennyiben a támogatott személy az (1)-(3) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségének a hitelintézeti felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor a hitelintézet a visszafizetési kötelezettség érvényesítése érdekében a kormányhivatalhoz fordul. 99 100 7/A. (1) Amennyiben a fiatal házaspár a 2. (3) bekezdés b) pontja szerinti gyermekvállalását nem teljesíti, de az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet [a továbbiakban: 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet] szerinti, az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási finanszírozásának egyes kérdéseiről szóló 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet [a továbbiakban: 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet] 4. számú melléklet 13. főcsoportjában megjelölt egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a fiatal házaspár a) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet [a továbbiakban: 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet] 2. (1) bekezdés c) pont ca)-cf) alpontja szerinti emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) a kötelező egészségbiztosítás keretében vagy azon kívül összességében legalább öt alkalommal részt vett, vagy b) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, vagy a reprodukciós eljárás közben a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. (2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel, vagy a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. (5) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel nem teljesül, vagy a férj spermiogrammja alapján a 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet 2. (1) bekezdés c) pont ca)-cf) alpontja szerinti egyik reprodukciós eljárásra sem alkalmas ha a (4) bekezdésben foglaltak is megvalósultak kizárólag a megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye összegét kell a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Ha a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet az ügy iratainak megküldésével egyidejűleg tájékoztatja erről a kormányhivatalt. (2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy az igazoláson a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel. 101
101 (3) Az igazolást a reprodukciós eljárást végző intézmény által kiállított igazolás keltétől számított 60 napon belül, de legfeljebb a gyermekvállalásra biztosított határidő leteltéig lehet benyújtani. Ha a fiatal házaspár az igazolást annak keltétől számított 60 napon túl nyújtja be, úgy a bejelentéstől számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles megfizetni az igazolás kiállítása és a bejelentés időpontja közötti időszakra számított Ptk. szerinti kamatot. (4) A hitelintézet csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy a megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételére irányuló szerződés megkötésének időpontja megelőzi a kizáró ok megállapításának első időpontját. 102 5/A. Három vagy több gyermekes új lakást építőkre vagy vásárlókra vonatkozó különös szabályok 7/B. (1) A 4. (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénylése esetén a gyermektelen fiatal házaspár legfeljebb három gyermek születését vállalhatja. A gyermekvállalás teljesítésére biztosított határidő 10 év. (2) Ha a támogatott személy a) 2016. január 1-jét megelőzően e rendelet vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást vagy ezt megelőlegező kölcsönt vett igénybe, b) a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában legalább három gyermeket nevel vagy a fiatal 103 ba) gyermektelen házaspár három gyermek születését vállalja, bb) egy meglévő gyermeket nevelő házaspár további legalább két gyermek születését vállalja, vagy bc) két meglévő gyermeket nevelő házaspár további legalább egy gyermek születését vállalja és c) új lakást épít vagy új lakást vásárol az a) pont szerint már igénybe vett és a 4. (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg különbözetét igényelheti. (3) A hitelintézet a (2) bekezdés a) pontja szerinti korábbi igénybevételt a Kincstár által üzemeltetett lakástámogatási szakmai informatikai rendszerben lévő adatok alapján és a TAKARNET rendszerből ellenőrzi. (4) A támogatott személy a (2) bekezdés szerinti korábbi igénybevétel esetén a gyermek neve, adóazonosító jele, születési adatai megjelölésével teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, büntetőjogi felelősség vállalásával nyilatkozik arról, hogy mely gyermek után, mikor, melyik hitelintézeten keresztül, mekkora összegben, helyrajzi számmal megjelölve mely lakás vonatkozásában vette igénybe a (2) bekezdés a) pontja szerinti vissza nem térítendő állami támogatást. (5) A 4. (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg abban az esetben igényelhető, ha az építeni kívánt vagy vásárolt új a) lakás hasznos alapterülete legalább 60 m 2, b) egylakásos lakóépület hasznos alapterülete legalább 90 m 2. (6) A 4. (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénylése esetén a) a 3. (1) bekezdés a), b) pontja és d) pont da) alpontja nem alkalmazandó, b) a 3. (1) bekezdés j) pont ja) alpontja szerinti lakóhely létesítésére vonatkozó kötelezettséget a 4. (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénybevételével épített vagy vásárolt lakásban kell teljesíteni. (7) A 4. (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg akkor igényelhető, ha az igénylő és házastársa vonatkozásában a családok otthonteremtési kedvezménye igénylésének időpontjában a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 11. (1) bekezdése szerinti tartozás a központi hitelinformációs rendszerben (a továbbiakban: KHR) nincs nyilvántartva vagy az igénylő a KHR-ben szereplő tartozását már legalább egy éve teljesítette. (8) A 4. (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg akkor igényelhető, ha az igénylő a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásának időpontjában 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy saját maga házastársak esetén legalább az egyik fél legalább 2 éve folyamatosan az egészségbiztosítás nyilvántartásában a Tbj. 5. -a szerinti biztosítottként szerepel ideértve azt is, ha a legalább 2 év folyamatos biztosításban legfeljebb 15 nap megszakítás van. A 2 éves biztosítotti időszak számítása során a benyújtás napját megelőző 180 napos időtartamnak a Tbj. 5. (1) bekezdés a), b) és e)-i) pontja szerinti jogviszonyban töltött időnek kell minősülnie, melybe a közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött idő nem számít bele. A közfoglalkoztatási jogviszony e rendelet szerinti elismerhetőségének részletes szabályairól a Kormány külön rendeletet alkot. (9) A (8) bekezdés alkalmazásában biztosítottnak minősül az igénylő, ha a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem a) benyújtásának időpontjában a Tbj. 5. -a szerinti biztosított és b) benyújtásának időpontját közvetlenül megelőzően összesen legalább 2 évig ba) a Tbj. 5. -a alapján biztosított, illetve bb) kereső tevékenysége alapján valamely más állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolás hiteles magyar nyelvű fordításával igazolja. (10) Ha a 4. (1) bekezdés c) pontja szerinti összeg igénybevételével kapcsolatban a támogatott személynek visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a családok otthonteremtési kedvezménye visszafizetendő összegét az igénybevétel napjától esedékes, Ptk. szerinti kamat ötszörösével köteles visszafizetni.