Lajkó I., Pintér K., Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp.

Hasonló dokumentumok
Sály P., Erős T. (2016): Vízfolyások ökológiai állapotminősítése halakkal: minősítési indexek kidolgozása. Pisces Hungarici 10: 15 45

A folyó és mellékfolyó közötti kölcsönhatás vizsgálata a dunai és az ipolyi halfauna hosszú-idejű változásának elemzésével

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Halőri vizsga felkészítő

A Puszta /15, pp

Pisces Hungarici 2 (2007) A RÁCKEVEI-DUNA-ÁG HALKÖZÖSSÉGÉNEK FELMÉRÉSE SURVEY OF FISH COMMUNITY IN THE RÁCKEVEI DANUBE BRANCH

Adatok a Cserhát kisvízfolyásainak halfaunájához

ACTA BIOLOGICA DEBRECINA

Somogy megye halainak katalógusa (Halak - Pisces)

Horgászturizmus. Idegenforgalmi ismeretek. Előadás áttekintése-vázlat. A horgászturizmus meghatározása

Az őshonos halaink védelmében

A KÁRÓKATONA EURÓPAI ÉS MAGYARORSZÁGI HELYZETE, A FAJJAL KAPCSOLATOS KONFLIKTUSOK

A Ráckevei Duna-ág halközösségének vizsgálata 2010-ben

Adatok a Dráva és a Dráva menti területek hal-, kétéltű- és hüllőfaunájához (Pisces, Amphibia, Reptilia)

ADATOK A MECSEKI-HEGYSÉG

A HEJŐ PATAK VÍZRENDSZERÉNEK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA STUDY OF THE HEJŐ BROOK WATERSHED FISH FAUNA

Pisces Hungarici 3 (2009) DATA TO THE FISH FAUNA OF THE MURA RIVER AT LETENYE

Pisces Hungarici 2 (2007) A MOSONMAGYARÓVÁRI DUZZASZTÓ HATÁSA A MOSONI-DUNA HALKÖZÖSSÉGÉNEK ELTERJEDÉSI MINTÁZATÁRA

Pisces Hungarici 2 (2007) A NAGYKÖRŰI ANYITA-TÓ ÉVI LEHALÁSZÁSÁNAK HALFAUNISZTIKAI ÉS TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKELÉSE

Adatok a Dráva halfaunájához és egyes holtágak vízminőségéhez

A Tisza folyó határszakaszának jelentősége Máramaros halfaunájának megőrzésében

A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

ADATOK A TARNA, A BENE-PATAK ÉS A TARNÓCA HALFAUNÁJÁHOZ

A balatoni nádasok halállományának szerkezete

Pisces Hungarici 12 (2018) 57 62

Pisces Hungarici 4 (2010) VÁLTOZÁSOK A LASKÓ PATAK HALFAUNÁJÁBAN CHANGE IN THE FISH FAUNA OF THE LASKÓ BROOK (EAST HUNGARY)

Pisces Hungarici 2 (2007) A VÍZMINŐSÉG JAVULÁSÁNAK HATÁSA A SAJÓ MAGYAR SZAKASZÁNAK HALFAUNÁJÁRA

ADATOK A HEVESI FÜVES PUSZTÁK TÁJVÉDELMI KÖRZET HALFAUNÁJÁHOZ, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A HANYI-ÉRRE VONATKOZÓAN

A HORTOBÁGYI NEMZETI PARK JELENTŐSEBB VÍZTÉRTÍPUSAINAK HALFAUNISZTIKAI JELLEMZÉSE

Kisesésű, közepes és nagy folyókon létesítendő hallépcsők környezeti igényeinek vizsgálata a körösladányi és békési hallépcsők példáján

Az emberi tevékenység hatása a halfauna

A MURA FOLYÓ KAVICSZÁTONYAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

Pisces Hungarici 8 (2014) 77 81

Pisces Hungarici 3 (2009) A HERNÁD JOBB OLDALI MELLÉKVÍZFOLYÁSAINAK HALFAUNISZTIKAI VIZSGÁLATA

FISH CONSUMPTION OF GREAT CORMORANT (Phalacrocorax carbo) IN HUNGARY

A Körös-vízrendszer halfaunisztikai vizsgálata

Természetesvízi halgazdálkodás aszpektusai

Pisces Hungarici 3 (2009) A MARCAL HALÁLLOMÁNYÁNAK FAUNISZTIKAI FELMÉRÉSE FAUNAL SURVEY ON THE FISH COMMUNITY OF MARCAL RIVER

COMPARATIVE STUDY OF WOLD AND LOWLAND SITUATED SMALL WATERCOURSES FROM FISHBIOLOGICAL ASPECT

A selymes durbincs (Gymnocephalus schraetser) és a halványfoltú küllő (Romanogobio vladykovi) elterjedése a Közép-Tiszán.

Pisces Hungarici 7 (2013) 85 96

Átjárhatóság. Hallépcsők. Pannonhalmi Miklós. Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Győr

AZ ALSÓ SZAKASZ HALAI

Pisces Hungarici 4 (2010) A SZAMOS HALFAUNÁJÁNAK VÁLTOZÁSA A ÉVI CIANIDSZENNYEZÉS UTÁN

Pisces Hungarici 7 (2013) 13 25

9/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan I.

Pisces Hungarici 2 (2007) A CUHAI-BAKONY-ÉR HALAI FISHES OF THE CUHAI-BAKONY-ÉR STREAM

Horgászatra vonatkozó legfontosabb jogszabályi előírások a halgazdálkodási törvény és végrehajtási rendeletéből

Tartalom. Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Újabb adatok a Sajó halfaunájáról New data to the fish fauna of River Sajó Csipkés R. 1, Szatmári L. 2, Szepesi Zs. 3, Harka Á.

DEBRECENI EGYETEM AGRÁRTUDOM MEZŐGAZDAS TERMÉSZETV SZETVÉDELMI. ÁLLATTANI TANSZÉK Tanszékvezet. kvezető: cskozás. elemzése.

Javaslat. A Maros ártér állatvilága. települési értéktárba történő felvételéhez

Pisces Hungarici 4 (2010) A KENYERI HALLÉPCSŐ MŰKÖDÉSÉNEK VIZSGÁLATA (RÁBA, KENYERI)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Törvényi szabályozások, jogi ismeretek

Természetvédelmi beavatkozás hatása egy dombvidéki kis vízfolyás halállományára. Kivonat

Folyóvízben előforduló fontosabb halfajok

Pisces Hungarici 3 (2009) A NYUGAT-MAGYARORSZÁGI LÁHN-PATAKON VÉGZETT REHABILITÁCIÓS MUNKÁLATOK HATÁSA A HALÁLLOMÁNYRA

Kisvízfolyások halfaunájának helyzete a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata (1): 1-21.

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

XII. VASI VIZEKEN IFJÚSÁGI HORGÁSZVETÉLKEDŐ II. FORDULÓ

Herman Ottó. A halászati jog alakulása a Fertőn:

Horgászatra jogosító okmányok

HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY

A HORTOBÁGY-BERETTYÓ HALAI

THE CHANGES OF THE ICHTHIOFAUNA OF RIVER BERETTYÓ AND TRIBUTARIES

Pisces Hungarici 3 (2009) A MAGYAR FERTŐ HALFAUNÁJA A MÚLTBÉLI ADATOK ÉS AZ UTÓBBI ÉVEK VIZSGÁLATAINAK TÜKRÉBEN ( )

ADATOK A KÖRÖSVIDÉK HALFAUNÁJÁHOZ (SZARVAS KÖRNYÉKÉNEK HALAI)

THE CHARACTER OF THE BÓDVA BY THE COMPOSITION OF THE FISHASSOCIATIONS

A HALBARÁT VÍZ CÍM ELNYERÉSÉRE

Ráckevei Dunaági Horgász Szövetség. Ráckeve április

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

Natura 2000 fenntartási terv készítés tapasztalatai.

Elemi csapásból hozzáadott érték

Természetes vizeink élővilágának védelme. Dr.Tóth Balázs Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Gödöllő

Bega-Csatornában található ichthiofauna számbavétele és értékelése I. Horgász állomás eredményei és megvitatásuk

A résztvevők köszöntése (Papp Gábor felvétele) A hallgatóság (Papp Gábor felvétele)

Rejtvények /A megfejtések a feladványok után találhatóak/ Januári feladvány. Februári feladvány

Pisces Hungarici 2 (2007) THE INFLUENCE OF THE HABITATS UPON THE FISHFAUNA OF THE LOWER SECTOR OF CRISURI RIVERS (NORTH-WESTERN ROMANIA)

A BIZOTTSÁG 350/2011/EU RENDELETE

A Közép-Tisza-vidék árterületein ívó halfajok. Képes zsebhatározó

HALFAUNISZTIKAI FELMÉRÉS A RÁKOS-PATAKON ÉS NÉGY HALASTÓBAN I.

Rejtvények Januári feladvány. Februári feladvány. /A megfejtések a feladványok után találhatóak/

A halászati őr az ellenőrzés közben jogosult-e elkérni a személyi igazolványt? apple igen, minden esetben

A Tapolcai-medence patakjainak halfaunisztikai vizsgálata

PUBLIKÁCIÓS LISTA. Dr. STÜNDL LÁSZLÓ egyetemi adjunktus szeptember

Pontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership

A TURJÁNVIDÉK HALAI. Tóth Balázs. Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, 1121 Budapest Költő utca

A Balaton halállományának hosszúidejő változásai

Dr. Mucsi Imre Lódi György Sztanó János Magyarországi halfajok

Pisces Hungarici 6 (2012) ÁRVIZEK HATÁSA EGY KIS FOLYÓ, A TARNA HALKÖZÖSSÉGÉRE

Az MTA Duna-kutató Intézet évi zárójelentése az Ipolyon a Dunán és a Sződrákosi-patakon végzett halbiológiai felmérésekről

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Pisces Hungarici 3 (2009) NÉHÁNY VÍZTEST HALÁLLOMÁNYÁNAK FELMÉRÉSE A KIS-BALATON TÉRSÉGÉBEN

Pisces Hungarici 8 (2014) 51 60

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 2. óra Vízi élettájak, a halak élőhelye szerinti felosztás (szinttájak)

Bentikus élőhelyek halbiológiai vizsgálatai a 3. Nemzetközi Dunaexpedícióban

KÖZÉP-TISZAI KUBIKGÖDÖR-RENDSZEREK HALFAUNISZTIKAI KUTATÁSA CLAY-PIT SYSTEMS FISHFAUNISTIC RESEARCH IN THE MIDDLE-TISZA

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

Átírás:

PINTÉR KÁROLY PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE 1. Könyvek 2015 Pintér K., 2015. Magyarország halai. Biológiájuk és hasznosításuk. Negyedik, átdolgozott és bővített kiadás: Mezőgazda Kiadó, Budapest, 360 pp. (Korábbi kiadások: Akadémiai Kiadó, 1989, 1992, 2002. Német nyelvű kiadás: Die Fische Ungarns. Ihre Biologie und Nutzung. Akadémiai Kiadó, 1998) Lajkó I., Pintér K., 2015. Halászvizsga. Az állami halászvizsga szakmai anyaga. Földművelésügyi Minisztérium Agroinform, Budapest, 139 pp. 2014 Pintér K., 2014. Horgászati alapismeretek. 5. javított kiadás. Agroinform, Budapest, 156 pp. (Korábbi kiadások: Agroinform, 2000, 2005, 2009, 2013) 2002 Pintér K., Pócsi L., 2002. Hal (Gazdasági állataink Fajtatan). Mezőgazda Kiadó, Budapest, 77 pp. 1997 Pintér K., 1997. The Fishery Industry of Hungary. FAO/Eastfish, Copenhagen, 51 pp. 1994 Pintér K., 1994. Horgászvizsga. Agroinform, Budapest, 69 pp. 1989 Pintér K., 1989. Halhatározó. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 54 pp. 2. Lektorált folyóiratokban és konferencia kiadványokban megjelent tudományos közlemények 1. Pintér K., 1978. Socio-economic aspects of the development of sport fisheries in Hungary. In: (Alabaster, J. ed.) Recreational Freshwater Fisheries. WRC Stevenage, pp. 181 194.

2 2. Pintér K., 1980. Exotic fishes in Hungarian waters: their importance in fishery utilization of natural water bodies and fish farming. Fisheries Management 11: 160 167. Online publication (2008): Aquaculture Research 11 (4): 163-167. 3. Pintér K., 1981. Holtágaink hasznosításának fejlesztési lehetőségei. Tudomány és Mezőgazdaság 19: 49 53. 4. Pintér K., 1982. Hungary Country Review. In: (Grover, J.H. ed.) Allocation of Fishery Resources. FAO, Rome, pp. 586 590. 5. Pintér K., 1982. A selected bibliography of Hungarian works on the sheatfish (Silurus glanis L.). Aquacultura Hungarica 3: 207 211. 6. Pintér K., 1984. The European eel (Anguilla anguilla L.) in the Hungarian fisheries literature a selected bibliography. Aquacultura Hungarica 4: 145 148. 7. Botta, I., Keresztessy, K., Pintér, K., 1984. Gymnocephalus baloni Holčik and Hensel, 1974. (Percidae) - a new member of Hungarian fish fauna. Aquacultura Hungarica 4: 39 42. 8. Pintér K., 1986. A selected bibliography of Hungarian works on the pike perch (Stizostedion lucioperca L.). Aquacultura Hungarica 5: 251 259. 9. Pintér K., 1987. Magyarország halfajainak jegyzéke az újabb faunisztikai vizsgálatok tükrében. In: Hal, halászat és természetesvízi környezet. XXIX. Georgikon Napok. Keszthely. pp. 32 41. 10. Pintér K., 1990. A selected biblography of Hungarian works on the grass carp (Ctenopharyngodon idella Cuv. et Val.). Aquacultura Hungarica 6: 247 254. 11. Harka, Á., Pintér, K., 1990. Systematic status of Hungarian bullhead pout: Ictalurus nebulosus pannonicus ssp. n. Tiscia 25: 65 73. 12. Thuránszky Z., Pintér K., 1990. Hungary. In: Status of crayfish stocks, fisheries, diseases and culture in Europe. Kalatutkimuksia Fiskundersökningar (Helsinki) pp. 108 114. 13. Pintér K., 1990. Fekete törpeharcsa (Ictalurus melas Rafinesque, 1820) megjelenése a Tisza vízrendszerében. Halászat (Tudomány) 84: 34 36. 14. Pintér K., 1991. Sturgeons in Hungary, past and present situation. P. Willot (ed): Acipenser. CEMAGREF Publ., Bordeaux, pp. 173 178. 15. Pintér K., 1992. A fehér busával (Hypophthalmichthys molitrix Cuv. et Val.) és a pettyes busával (Aristichthys nobilis Rich.) foglalkozó magyar közlemények válogatott bibliográfiája. Halászat (Tudomány) 85: 93 96. 16. Pintér K., 1994. A tokalakúakkal (Acipenseriformes) foglalkozó magyar közlemények válogatott bibliográfiája. Halászat (Tudomány) 87: 37 39. 17. Pintér K., 1996. Hungary present state and problems of recreational fishery. EIFAC Occasional Paper (FAO, Rome) 32: 53 58 18. Pintér K., 1996. Kiegészítés a harcsával (Silurus glanis L.) foglalkozó magyar közlemények válogatott bibliográfiájához. Halászat (Tudomány) 89: 154 156. 19. Pintér K., Wolõs, A., 1996. Summary report of the symposium session on the current status and trends in recreational fisheries. In: P. Hickley, H. Tompkins (eds.) Recreational Fisheries: Social, Economic and Management Aspects. Fishing News Books, Blackwell Science, Oxford. pp. 1 4. 20. Pintér K., 1998. Kiegészítés az angolnával (Anguilla anguilla L.) foglalkozó magyar közlemények válogatott bibliográfiájához. Halászat (Tudomány) 91: 83 84. 21. Pintér K., Sipponen, M., 2001. Foreword. In I. G. Cowx, K. T. O Grady (eds). Fisheries and Society. Special issue. Fisheries Management and Ecology 8: iii iv.

3 22. Pintér K., 2004. Ágazati és strukturális támogatások a magyar halászatban. Nemzetközi Halgazdálkodási Tanácskozás, Debrecen, 2004. augusztus 18-19. Proceedings pp. 9 13. 23. Pintér K., 2006. Kiegészítés a fogassüllővel (Sander lucioperca) foglalkozó magyar közlemények válogatott bibliográfiájához: 1986-2005. Halászat (Tudomány) 99: 42-44. 24. Pintér K., 2008. Socio-economic aspects of fishery utilization of the sterlet (Acipenser ruthenus L.). International Workshop on Sturgeon Conservation and Breeding. 15-16 May, 2008, Szarvas. Abstracts pp. 19-21. 3. Könyvrészletek 1. Pintér K., Dobrai L., 1982. Akvakultúra. In: Melegégövi Állattenyésztéstan I. Egyetemi jegyzet, Gödöllő, pp. 51 68. 2. Pintér K., 1983. Hungary. In E. E. Brown: World Fish Farming Cultivation and Economics. AVI, Westport, Connecticut. pp. 279 294. (Reprint: Springer Publ., Berlin Heidelberg, 2013.) 3. Pintér K., 1984. General characteristics of Hungarian fisheries. In: Inland Aquaculture Engineering. FAO, Rome. pp. 583 591. 4. Pintér K., 1996. Vizeink halai. pp. 172 202. In: Tölg I., Tasnádi R. (szerk.): Halgazdálkodás I. MOHOSZ, Budapest, 203 pp. 5. Pintér K., 2002. Halászati szakigazgatás. In Pető K. (szerk.) Földművelésügyi igazgatás. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. pp. 97 116. (2. kiadás: 2004.) 4. Szakcikkek 1. Pintér K., 1965. Díszhal hibridek. Búvár 10: 360 363. 2. Pintér K., 1967. Hazai halak akváriumainkban. Búvár 12: 225 228. 3. Pintér K., 1971. Peled marénák Európában. Halászat 17: 111 112. 4. Pintér K., 1972. Vízszennyezések hatása a halászatra. Halászat 18(4): B/2. 5. Pintér K., 1973. Téli halászat. Halászat 19: 163 164. 6. Pintér K., 1973. Néhány szó a lápi pócról. Halászat 19: 181. 7. Pintér K., 1974. A csuka (Esox lucius L.) Halászat 20: 19 20. 8. Pintér K., 1974. A dévérkeszeg (Abramis brama L.). Halászat 20: 29 30. 9. Pintér K., 1974. A réti csík (Misgurnus fossilis L.). Halászat 20: 27 28. 10. Pintér K., 1974. A fogas süllő (Lucioperca lucioperca L.). Halászat 20: 49 50. 11. Pintér K., 1974. Akvarisztika és horgászat természethez vonzó pihentető módok. Búvár 19: 90 94. 12. Pintér K., 1974. A domolykó (Leuciscus cephalus L.). Halászat 20: 83 84. 13. Pintér K., 1974. A menyhal (Lota lota L.). Halászat 20: 85 86. 14. Csordás S., Pintér K., 1974. A nagyobb víztározók néhány halgazdálkodási problémája. Halászat 20: 108 110. 15. Pintér K., 1974. A jász (Leuciscus idus L.). Halászat 20: 111 112. 16. Pintér K., 1974. A karika keszeg (Blicca björka L.). Halászat 20: 113 114. 17. Pintér K., 1974. Az angolna (Anguilla anguilla L.). Halászat 20: 145 148. 18. Pintér K., 1974. A peled maréna (Coregonus lavaretus Gmelin). Halászat 20: 175 176. 19. Pintér K., 1974. A vágó durbincs (Acerina cernua L.). Halászat 20: 177 178. 20. Pintér K., 1975. A bodorka (Rutilus rutilus L.) Halászat 21(1): mell.: 1-2.

4 21. Pintér K., 1975. A vörösszárnyú keszeg (Scardinius erythrophtalmus L.). Halászat 21(1): mell.: 3 4. 22. Pintér K., 1975. A lápi póc (Umbra krameri Walb.). Halászat 21(2): mell.: 1-2. 23. Pintér K., 1975. A compó (Tinca tinca L.). Halászat 21(2): mell.: 3 4. 24. Pintér K., 1975. A márna (Barbus barbus L.). Halászat 21(3): mell.: 1 2. 25. Pintér K., 1975. A Petényi márna (Barbus meridionalis petényi Heck.). Halászat 21(3): mell.: 3 4. 26. Pintér K., 1975. A paduc (Chondostoma nasus L.). Halászat 21(4): mell.: 3 4. 27. Pintér K., 1975. A garda (Pelecus cultratus L.). Halászat 21(4): mell.: 3 4. 28. Pintér K., 1975. A ponty (Cyprinus carpio L.). I-II. rész. Halászat 21(5): mell.: 1 4; (6): mell.: 1 4. 29. Pintér K., 1976. A balin (Aspius aspius L.). Halászat 22(1): mell.: 1 2. 30. Pintér K., 1976. A küsz (Alburnus alburnus L.). Halászat 22(1): mell.: 1 2. 31. Pintér K., 1976. A kárász (Carassius carassius L.). Halászat 22(2): mell.: 1 2. 32. Pintér K., 1976. Az ezüstkárász (Carassius auratus gibelio Bloch). Halászat 22(2): mell.: 3 4. 33. Pintér K., 1976. Haltermelésünk alakulása 1975. évben. Halászat 22: 68 70. 34. Pintér K., 1976. A nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus L.). Halászat 22(3): mell.: 1 2. 35. Pintér K., 1976. A szilvaorrú keszeg (Vimba vimba L.). Halászat 22(3): mell.: 3 4. 36. Pintér K., 1976. A harcsa (Silurus glanis L.). Halászat 22(4): mell.: 1 4. 37. Pintér K., 1976. A kövi csík (Nemachilus barbatulus L.). Halászat 22(5): mell.: 1 4. 38. Pintér K., 1976. A törpeharcsa (Ictalurus nebulosus Le Sueur). Halászat 22(5): mell.: 3 4. 39. Pintér K., 1976. A pettyes busa (Aristichthys nobilis Rich.). Halászat 22(6): mell.: 1 4. 40. Pintér K., 1977. A vágó csík (Cobitis taenia L.). Halászat 23(1): mell.: 1 2. 41. Pintér K., 1977. A naphal (Lepomis gibbosus L.). Halászat 23(1): mell.: 3 4. 42. Pintér K., 1977. A kecsege (Acipenser ruthenus L.). Halászat 23(2): mell.: 1 4. 43. Pintér K., 1977. Az amur (Ctenopharyngodon idella Val.). Halászat 23(3): mell.: 1 4. 44. Pintér K., 1977. A fenékjáró küllő (Gobio gobio L.). Halászat 23(4): mell.: 1 2. 45. Pintér K., 1977. A lapos keszeg (Abramis ballerus L.). Halászat 23(4): mell.: 3 4. 46. Pintér K., 1977. A horgászat fejlődése és a zsákmányok alakulása. Halászat 23: 131 134. 47. Pintér K., 1977. A szúnyogirtó fogasponty (Gambusia affinis Baird et Girard). Halászat 23(5): mell.: 1 2. 48. Pintér K., 1977. A bagolykeszeg (Abramis sapa Pall.). Halászat 23(5): mell.: 3 4. 49. Pintér K., 1977. A kurta baing (Leucaspius delineatus Heckel). Halászat 23(6): mell.: 1 2. 50. Pintér K., 1977. A fürge cselle (Phoxinus phoxinus L.). Halászat 23(6): mell.: 3 4. 51. Pintér K., 1978. A pisztrángsügér (Micropterus salmoides Lacépéde). Halászat 24(1): mell.: 1 2. 52. Pintér K., 1978. A sebes pisztráng (Salmo trutta m. fario L.). Halászat 24(1): mell.: 3 4. 53. Pintér K., 1978. A fehér busa (Hypophthalmichthys molitrix Val.). Halászat 24(2): mell.: 1 4. 54. Pintér K., 1978. 1977 a halászati statisztika tükrében. Halászat 24: 65 66. 55. Pintér K:, 1978. A sujtásos küsz (Alburnoides bipunctatus Bloch). Halászat 24(3): mell.: 1 2. 56. Pintér K., 1978. A szivárványos ökle (Rhodeus sericeus amarus Bloch). Halászat 24(3): mell.: 3 4.

5 57. Pintér K., 1978. A folyami géb (Neogobius fluviatilis Pallas) Halászat 24(4): mell.: 1 2. 58. Pintér K., 1978. A tarka géb (Proterorhinus marmoratus Pallas). Halászat 24(4): mell.: 3 4. 59. Pintér K., 1978. A kősüllő (Stizostedion volgense Gmelin). Halászat 24(5): mell.: 1 2. 60. Pintér K., 1978. A sügér (Perca fluviatilis L.). Halászat 24(5): mell.: 3 4. 61. Pintér K., 1978. A szivárványos pisztráng (Salmo gairdneri Richardson). Halászat 24(6): mell.: 1 4. 62. Pintér K., 1979. Vizeink ritka tokféléi. Halászat 25(1): mell.: 1 4. 63. Gönczy J., Pintér K., 1979. Holtágak hasznosításának fejlesztési lehetőségei. Halászat 25: 39 42. 64. Pintér K., 1979. A domolykó (Leuciscus cephalus L.). Halászat 25(2): mell.: 1 2. 65. Pintér K., 1979. A karika keszeg (Blicca björkna L.). Halászat 25(3): mell.: 3 4. 66. Pintér K., 1979. A fogassüllő (Stizostedion lucioperca L.). Halászat 25(4): mell.: 1 4. 67. Dobrai L., Pintér K., 1979. A tervidőszak első 3 éve. Halászat 25: 65 67. 68. Pintér K., 1979. Az állas küsz (Chalcalburnus chalcoides Güld). Halászat 25(4): mell.: 1 2. 69. Pintér K., 1979. Bucófélék hazánk halfaunájában. Halászat 25(4): mell.: 3 4. 70. Pintér K., 1979. A világ haltermelésének fejlődése. Halászat 25: 129 130. 71. Pintér K., 1979. A jász (Leuciscus idus L.). Halászat 25(5): mell.: 1 2. 72. Pintér K., 1979. A menyhal (Lota lota L.). Halászat 25(5): mell.: 3 4. 73. Pintér K., 1979. A növényevő halak termelésének egyes ökonómiai kérdései. Halászat 25: 153 155. 74. Pintér K., 1979. A galóca (Hucho hucho L.). Halászat 25(6): mell.: 1 2. 75. Pintér K., 1979. Kölönték hazánk halfaunájában. Halászat 25(6): mell.: 3 4. 76. Pintér K., 1980. A csuka (Esox lucius L.). Halászat 26(1): mell.: 1 4. 77. Pintér K., 1980. A ponty és a pisztráng az NSZK piacán. Halászat 26: 52 53. 78. Pintér K., 1980. A dévérkeszeg (Abramis brama L.). Halászat 26(2): mell.: 1 2. 79. Pintér K., 1980. A réti csík (Misgurnus fossilis L.). Halászat 26(2): mell.: 3 4. 80. Pintér K., 1980. Az angolna (Anguilla anguilla L.). Halászat 26(4): mell.: 1 8. 81. Pintér K., 1981. A dán pisztráng. Halászat 27: 141 143. 82. Pintér K., 1982. Javaslat a horgász-halász problémák hosszútávú megoldására. Halászat 28: 4 6. 83. Pintér K., 1982. A haltermelés szervezésének lehetőségei az új jogszabály tükrében. Halászat 28: 39 41. 84. Pintér K., Thuránszky Z., 1983. A ráktermelés fejlesztésének lehetőségei Magyarországon. Halászat 29: 3 6. 85. Pintér K., 1983. Tíz éves a Kiskörei víztározó. Halászat 29: 97 99. 86. Dobrai L., Pintér K., 1984. XV. kibővített ülését tartotta a FAO Halászati Bizottsága 1983. októberében. Halászat 30: 1 5. 87. Pintér K., 1984. Halászati Világkonferencia. Halászat 30: 161 162. 88. Botta I., Keresztessy K., Pintér K., 1984. Új halfaj vizeinkben: a széles durbincs (Gymnocephalus baloni, Holčik és Hensel, 1974). Halászat 30: 98 99. 89. Pintér K., 1986. Együttműködés az európai halászat fejlesztésére. Halászat 32: 146 147. 90. Pintér K., 1986. Belvízi halászat és rákászat Törökországban. Halászat 32: 182 186. 91. Pintér K., 1986. Hungary. In: National Reports of EIFAC Member Countries. EIFAC Oc. Pap. (FAO, Rome) 16: 57 66.

6 92. Pintér K., 1986. Unkarin kalataloushallinto ja kalanviljely. Suomen Kalankasvattaja 3: 20 25. 93. Pintér K., 1987. A világ halászatának legújabb adatai. Halászat 33: 20 24. 94. Pintér K., 1987. Ráktenyésztés Spanyolországban. Halászat 33: 20 22. 95. Pintér K., 1987. Az akvakultúra fejlődése nemzetközi kiállítások tükrében. Halászat 33: 116 118. 96. Pintér K., 1987. Spanyolország édesvízi haltenyésztése. I II. Halászat 33: 144 146; 183 185. 97. Pintér K., 1987. Jövevényhalunk: a kínai razbóra (Pseudorasbora parva Schlegel, 1842.). Halászat 33: 187 188. 98. Pintér K., 1988. Nemzetközi szimpózium a természetes vizek halászati hasznosításáról. Halászat 34: 165 166. 99. Pintér K., 1988. Gyorsjelentés Nyugat-Európa lazac- és pisztrángtenyésztéséről. Halászat 34: 176 178. 100. Pintér K., 1988. Hungary. In: National Reports of EIFAC Member Countries. EIFAC Oc. Pap. (FAO, Rome) 20: 49 64. 101. Pintér K., 1989. Az új halászati jogszabályok előzetes tézisei. Halászat 35: 78 79. 102. Vörös G., Pintér K., 1990. A fogassüllő (Stizostedion lucioperca) ivadék táplálkozásának vizsgálata intenzív nevelési feltételek között. Halászat 36: 108 110. 103. Lajkó I., Pintér K., 1991. Egyszerű számítógép program Magyarország halainak meghatározásához. I II. Halászat 84: 55 57, 103 106. 104. Pintér K., 1991. Tambaki (Colossoma macropomum) a paksi melegvíz-csatornából. Halászat 84: 158 160. 105. Pintér K.,1992. Hungary. National Report. Report prepared for the 16th Session of EIFAC, May 1990. Prague, Czechoslovakia 106. Pintér K., 1993. Változások a halászat szabályozásában. Halászat 86: 3 4. 107. Pintér K., 1994. Konzultáció Európa belvízi halászatának jövőjéről. I II. Halászat 87: 124 128; 170 174. 108. Pintér K., 1995. A magyar halászat 1994. évi statisztikája. Halászat 88: 56 58. 109. Pintér K., 1995. Csalihal-termelés Arkansas állam tógazdaságaiban. Halászat 88: 166 167. 110. Pintér K., 1995. A halászat fejlesztésének jogi és szervezeti kérdései. In: Halászatunk helyzete és fejlesztési lehetőségei. Haltermelők Országos Szövetsége, Budapest, pp. 7 22. 111. Pintér K., 1996. A magyar halászat 1995. évi statisztikája. Halászat 89: 51 53. 112. Pintér K., 1997. Stan rybactwa na Węgrzech. In: Rybactwo jeziorowe. II. Krajowa Konferencja Użytkowników Jezior. IRS, Olsztyn, pp. 103 104. 113. Pintér K., 1997. A magyar halászat 1996. évi statisztikája. Halászat 90: 60 62. 114. Pintér K., 1997. Present state and perspectives of freshwater fisheries in Europe. ODA Seminar on Fishery Cooperatives. Budapest, 22-26th September 1996. Proceedings, pp. 74 80. 115. Pintér K., 1998. A magyar halászat 1997. évi statisztikája. Halászat 91: 5 7. 116. Pintér K., 1998. Közgazdasági és jogi szempontok a magyar horgászat fejlesztésében. Halászat 91: 88 93. 117. Pintér K., 1999. Tógazdasági haltermelésünk 1998-ban. Halászat 92: 4 6. 118. Pintér K., 1999. A magyar halászat 1998. évi statisztikája. Halászat 92: 95-97. 119. Pintér K., 2000. A magyar halászat 1999. évi statisztikája. Halászat 93: 51 54. 120. Pintér K., 2000. Az európai édesvízi halászat aktuális társadalmi-gazdasági kérdései. Halászat 93: 108 109.

7 121. Pintér K., 2001. Magyarország halászata 2000-ben. Halászat 94: 43 46. 122. Pintér K., 2002. Magyarország halászata 2001-ben. Halászat 95: 49 54. 123. Pintér K., 2003. A magyar halászat helye az Európai Unióban. Halászat 96: 47 50. 124. Pintér K., 2003. Magyarország halászata 2002-ben. Halászat 96: 51 56. 125. Bardócz T., Szűcs I., Pintér K., 2003. Economic situation of the Hungarian fisheries sector. Eurofish Magazine 2003/3:28-33. 126. Pintér K., 2004. Magyarország halászata 2003-ban. Halászat 97: 45 52. 127. Gábor J., Pintér K., 2004. A termelői halértékesítés uniós rendszere. Halászat 97: 134-139. 128. Pintér K., 2005. Magyarország halászata 2004-ben. Halászat 98: 43 47. 129. Pintér K., 2005. A halászat és horgászat fejlesztésének lehetőségei az EU 2007-2013. közötti költségvetési időszakára. pp. 20 23. A halászat, horgászat helyzete és lehetőségei az EU-tag Magyarországon. A Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának kiadványa. Budapest, 2005. szeptember 29. 130. Pintér K., 2005. A halászati termékek külkereskedelmi forgalma és halfogyasztásunk 2004-ben. Halászat 98: 90-92. 131. Pintér K., 2005. A magyar halászat középtávú fejlesztésének tézisei. Halászat 98: 140 142. 132. Pintér K., 2006. Magyarország halászata 2005-ben. Halászat 99:48-53. 133. Balatskiy, K., Pintér K, et al., 2006. Action plan for the conservation of Sturgeons in the Danube River Basin. Nature and Environment 144: pp.122. 134. Pintér K., 2007. Magyarország halászata 2006-ban. Halászat 100:111-116. 135. Pintér K., 2008. Magyarország halászata 2007-ben. Halászat 101:53-58. 136. Pintér K., 2009. Magyarország halászata 2008-ban. Halászat 102:49-54. 137. Pintér K., 2009. Carps are the main species in Hungary. Capture fisheries dominated by anglers. Eurofish Magazine 4/2009:28-31. 138. Pintér K., 2010. Az év hala: a nyúldomolykó. Halászat 103:8-9. 139. Pintér K., 2010. Magyarország halászata 2009-ben. Halászat 103:43-48. 6. Ismeretterjesztő írások, szakmai tudósítások, recenziók, megjelent fordítások 2015-ig 122 pozíció