13.1.6. Történelem minor szak tantárgytematikái * A csillag (*) erős előfeltételeket jelöl, melyek az adott tanegység felvételének feltételei (míg a csillag nélkül jelzett gyenge előfeltételek párhuzamosan is teljesíthetők). 1 Szakmai törzstárgyak (a szakmai törzstárgyakból szerzett érdemjegyek átlaga részét képezi az oklevél minősítésének), TVSZ. 86. (3) b) Gálffy László Gálffy László; Gergely András; urucz György; F. Romhányi Beatrix; Fábián Zoltán; Fehér Bence; Papp Sándor; Makkai Béla BTOM0311 Történeti szövegelemzés és alkotás 1: Szakszövegolvasás és -elemzés Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. 6. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése A tantárgy két alapvetően jól elkülöníthető részből áll, melyek azonban számos ponton összefüggnek a tanári forrás- és szakirodalom kezelés kérdéskörével. Első pontban a történeti források információtartalmának hatékony felhasználására helyezzük a hangsúlyt; írott, tárgyi, képi, audio-vizuális, adatbázisszerű stb. anyagok felhasználásán, szövegbeépítésén keresztül. Második pontban a történeti kutatás és a tudományos kommunikáció különböző formáit igyekszik bemutatni történelem tanár szakos hallgatóknak. Az alkalmazott módszer az un. visszagöngyölítés, azaz a tudományos kutatások formát öltött (forráskiadvány, monográfia, tanulmány, cikk, esszé, konferenciaanyagok, recenzió, stb.), eredményszerű, konkrét példáiból kiindulva próbálja meg bemutatni a tudományos munkák felépítését, illetve a szakmai párbeszéd különböző módozatait, nyelvi síkjait, stílusait, és fórumait. A tantárgy hangsúlyt helyez a szakmai szövegmegértési és-alkotási képesség lépcsőzetes elsajátítására (rezümétől, a változatos, kiegyensúlyozott, szakmai követelményekhez igazodó, de célközönségre tekintettel lévő tartalmakig) A kurzusok során törekszünk arra, hogy a hallgatók minden egyes tematikai egységhez érve önálló szóbeli prezentációt is tartsanak. Célunk a hallgatók szakmai rutinjának elmélyítése, a szakdolgozati munka előzetes segítése, illetve a későbbi tanári szakmai tájékozódás alapjainak átadása. többoldalú forráskezelés szakmai kommunikáció, írásképesség Részvétel az órákon, évközi feladatok teljesítése. BTOM0410 Történettudomány, történetírás, történetfilozófia 1. Bevezetés a történelemtudományba Semsey Viktória Balaton Petra, Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: gyakorlati jegy
Dusnoki József, Semsey Viktória, Turcsán-Tóth Zsuzsanna 1. 5. A tantárgy a történész és a történelem tanári képzés alapismereteit közvetíti. évközi feladat teljesítése Rövid historiográfiai áttekintés után bevezeti a hallgatókat a történettudomány elméleti, módszertani kérdéseibe és a történészi munka gyakorlatába. Megismerkedünk a történeti források különböző típusaival, a forrásanyag lelőhelyeivel, a legfontosabb kézikönyvekkel és folyóiratokkal és a forráskritika módszereivel. A hallgatók elsajátítják a kutatómunkához szükséges alapvető ismereteket. Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp. 1998. Bloch, Marc: A történész mestersége. Bp. 1996. Bódy Zsombor Ö. ovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Bp. 003/006. Gunst Péter: A történetírás története. Debrecen, 1995. ávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Bp. 1983. osáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. 1. Bp. 000 003. ristó Gyula: Magyar historiográfia. Bp. 00. Romsics Ignác: A történész mestersége. Rubicon 003. 6. szám. Fábián Zoltán Imre Fábián Zoltán Imre, Mester Zsolt BTOM1110 Őstörténet ókori elet: Ókori elet 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: V 1. 5. kollokvium vizsga Az őstörténet, vagyis az írásbeliség előtti történelem a nem írott forrásokra támaszkodik (geológia, paleoökológia, régészet, antropológia). A hallgatók betekintést nyerhetnek az egyes forráscsoportok vizsgálati módszereibe, valamint abba, milyen kérdéseket és hogyan képesek megválaszolni. A tantárgy az ókori eleten létrejött korai civilizációkkal foglalkozik: az ókori Egyiptom és a tágabb értelemben vett Mezopotámia korai magas-kultúráinak létrejöttével és történetével a r.e. 1. évezred második feléig. A kronológia, eseménytörténet, a történeti topográfia, a társadalom- és vallástörténet főbb kérdései mellett a hallgatók a vallás- és művelődéstörténeti folyamatokról is vázlatos képet kapnak. Megismerik az egyes korszakok legfontosabb írásos és tárgyi forráscsoportjait, azok értelmezési lehetőségeit, illetve a kutatástörténet jelentősebb fordulópontjait és összefüggéseit. Baines, J. Malek, J.: Az ókori Egyiptom Atlasza. Bp. 1993. Biblia Ószövetség. Gábori Miklós.: A régibb kőkor Magyarországon. In Bartha A. (szerk.): Magyarország története I/1. Előzmények és történet 14-ig. Bp. 1984. Gáboriné Csánk Vera: Az ősember Magyarországon. Bp. 1980. Gyenis Gy.: Humánbiológia. A hominidák evolúciója. Bp. 001.
Harmatta J. (szerk.): Ókori keleti történeti chrestomatia. Bp. 1964 (és későbbi kiadások) ákosy L.: Ré fiai. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Bp. 1979, 1993, 1998. 3 omoróczy G.: Fénylő ölednek édes örömében.. A sumer irodalom kistükre. Bp. 1970, 1983 uhrt, A.: Az ókori özel-elet. [Piliscsaba] 005. Leakey, R. E. Lewin, R.: Fajunk eredete. Bp. 1986. Leakey, R.: Az emberiség eredete. (Világ Egyetem). Bp. 1995. Leroi-Gourhan, A.: Az őstörténet kultuszai. Bp. 1985. Molnár B.: A Föld és az élet fejlődése. Bp. 1990. Oates, D. Oates, J.: A civilizáció hajnala. Bp. 1983. Oppenheim, L.: Az ókori Mezopotámia. Bp. 198. Postgate, N.: Az első birodalmak. Bp. 1985. Rákos S. omoróczy G.: Gilgames. Agyagtáblák üzenete. Ékírásos akkád versek. Bp. 1974. Roaf, M.: A mezopotámiai világ atlasza. Helikon Magyar önyvklub, Bp. 1998. Waechter, J.: Az ember őstörténete. Bp. 1988. Fehér Bence Csízy atalin, Fehér Bence, Imregh Monika BTOM111 lasszikus antikvitás történelme Ókori Hellász szeminárium Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 1. 3. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 000. Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp. 1960. Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp. 1963. Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp. 1991. Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp. 199. Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp. 007. Hegyi D. ertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől r. e. 30-ig. Bp. 1999. Hood, S.: A minószi réta. Bp. 1983. Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp. 1984. Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp. 1994.
Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp. 1996. Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999. Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp. 1987. Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 1981. Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp. 1989. Fehér Bence Csízy atalin, Fehér Bence, Imregh Monika BTOM10 lasszikus antikvitás: Ókori Róma 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: kollokvium V. 6. vizsga A tantárgy célja az antik, görög és római történelem és kultúra megismertetése az archaikus kortól a Nyugat-Római Birodalom bukásáig. A krétai-mükénéi civilizáció. A polisz rendszer kialakulása, ezen belül az athéni és spártai államberendezkedés összehasonlítása. A perzsa háborúk és a peloponnészoszi háború egyes szakaszai, a háborúk gazdasági és társadalmi következményei. A spártai hegemónia és a thébai hatalmi törekvések kudarca után, a felemelkedő makedón állam uralkodói megteremtik a görög egységet. A városállamoktól a hellenisztikus monarchiákig, ezen események politikai, katonai, gazdasági és kulturális következményei az összeomlásig, a római expanziós törekvések lezárásáig. Itália őstörténete Róma alapításáig. Róma a királyok korában. A római társadalom és gazdaság a köztársaság idején. Róma háborúi: Itália meghódítása, a római hegemónia kiterjesztése a Földközi-tenger keleti és nyugati medencéjére. A köztársaság végjátéka, a polgárháborúk kora. Augustus és utódainak politikai és katonai koncepciói. A principátus és dominátus társadalmi és gazdasági viszonyai, a Birodalom provinciáinak eltérő fejlődése. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Bp. 000. Boardman, J. Griffin, J. Murray, O. (szerk.): Az ókori görögök és rómaiak története. Bp. 1996. Borzsák I. (szerk.): Görög történeti chrestomathia. Bp. 1960. Borzsák I. (szerk.): Római történeti chrestomathia Bp. 1963. Cornell, T. Matthews J.: A római világ atlasza. Bp. 1991. Ferenczy E. Maróti E. Hahn I.: Az ókori Róma. Bp. 199. Havas L. Hegyi W. Gy. Szabó E.: Római történelem. Bp. 007. Hegyi D. ertész I. Németh Gy. Sarkady J.: Görög történelem a kezdetektől r. e. 30-ig. Bp. 1999. Hood, S.: A minószi réta. Bp. 1983. Johnston, A.: Az archaikus Görögország. (A múlt születése) Bp. 1984. Levi, P.: A görög világ atlasza. Bp. 1994. Németh Gy. (szerk.): Görög történelem. Szöveggyűjtemény, Bp. 1996. Németh Gy.: A polisok világa. Bevezetés az archaikus és kora klasszikus kori görög társadalomtörténetbe. Bp. 1999. Reich, J.: Az ősi Itália. (A múlt születése) Bp. 1987. Ritoók Zs. Sarkady J. Szilágyi J. Gy.: A görög kultúra aranykora. Bp. 1984, 005. Swiederkowna, A.: A hellenizmus kultúrája. Bp. 1981. Warren, P.: Az égei civilizáció. (A múlt születése) Bp. 1989.
Gálffy László Bubnó Hedvig, Gálffy László, Hidán Csaba László, Várady Zoltán BTOM110 özépkori egyetemes történelem VIII-XIII 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: V 6. kollokvium vizsga A tantárgy a 4. századtól 149-ig kíséri végig Európa történetét, a források segítségével. Az 1000 előtti korai időszakban elsősorban a nyugat-európai térség, a Római Birodalom helyét elfoglaló népek és királyságok, az európai kereszténység kibontakozása, valamint a politikatörténet mellett az egyház- és művelődéstörténeti kérdések állnak a közép-pontban. itérünk Bizánc történetére és az iszlám terjeszkedés problémájára. Részletesen tárgyaljuk a aroling-kor szerepét az állam- és egyházszervezésben, a kultúrában. A 11 13. században az ugrásszerű agrotechnikai, ipari, demográfiai fejlődés következtében a városok és a kereskedelem is gyors fejlődésnek indult. Nagyfokú centralizáció (Anglia, Franciaország), a keresztény Európa fölötti hegemóniára törekvés (pápaság és császárság küzdelme) tapasztalható. elet- és Észak- Európában új keresztény államok jelennek meg. A korszak végén a nyugat-európai feudális társadalom és gazdaság fejlődése során, elsősorban politikai, vallási és demográfiai téren válságjelek is mutatkoztak. A világszemlélet és gondolkodásmód megváltozását a reneszánsz tudomány és művészet eredményein tanulmányozhatjuk. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumok a korszak egyes kérdéseit források segítségével dolgozzák fel. Angenendt, A.: A kora középkor. A nyugati kereszténység 400-tól 900-ig. Bp. 008. Angi et al.: Európa a kora középkorban (3-11. sz.). Debrecen, 1997. Benke József: Az arabok története. Bp. 1987. Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Bp. 1993. Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása, 00 1000. Bp. 1999. Dixon, Philip: Britek, frankok, vikingek. Bp. 1976. Font Márta, Oroszország, Ukrajna, Rusz. Bp. Pécs, 1998. Hajnóczi Gábor (szerk.): A reneszánsz művészet történetének olvasókönyve. Bp. 004. Huizinga, Johan, A középkor alkonya. Bp. 1978. atus László: A középkor története. Egyetemi tankönyv. Bp. 001. laniczay Gábor (szerk.): Európa ezer éve. A középkor. I II. Bp. 004. rónikások, krónikák I-II., Szerk.: Mezey László. Bp. 1960. Le Goff, J.: Assisi Szent Ferenc. Európa, Bp. 00. Marosi Ernő (szerk.): A középkori művészet történetének olvasókönyve. Bp. 1997. Matthew, Donald: A középkori Európa atlasza. Bp. 1989. Mezey László: Virágok virága. In: Deákság és Európa. Bp. 1979. Ostrogorsky, Georg: A bizánci állam története. Bp. 001. Papp Imre: Nagy ároly és kora. Debrecen, 1997. Pirenne, H.: A középkori gazdaság és társadalom története. Bp. 1983. Pounds, Normann J. G.: Európa történeti földrajza. Bp. 1997. Redl ároly (szerk.): Az égi és a földi szépről. Bp. 1988. Runciman, S.: A keresztes hadjáratok története. Bp. 1999. Sz. Jónás Ilona (szerk.): özépkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Bp. 1999. Váczy Péter: A középkor története. Magyar Szemle Társaság, Bp. 1936.
Gálffy László BTOM10 özépkori Egyetemes történelem II: XIII XV. század 3 Gálffy László, Bubnó Hedvig Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 1. 3. kollokvium vizsga középkori források elemzési képessége politika-gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai vetületben. A tantárgy alapvetően két nagyobb egységre bontva mutatja be a középkori Európa köztörténetének főbb állomásait és fordulópontjait a VIII. és a XV. század között, majd e vázra építve elemzi egyes állammodellek (imperium, regnum; aroling, bizánci, francia, német, angol, város-és kisállami, stb.) sajátosságait, valamint a Mediterraneum, Nyugat- és özép Európa eltérő fejlődési modelljeit. Hangsúlyozottan vizsgáljuk a társadalom változásainak főbb irányait (hűbériség, uradalmi /senioriális rendszer, rendiség etc.) a változásokat kísérő konfliktusokat, a gazdasági egységek újraszerveződését, a lassú, de hosszabb gyarapodási időszakot (10-13. század) és az azt követő regionális és általános válságtüneteket Európa gazdasági életében és társadalmaiban. Fontos szerepet kap ezen felül a középkori kultúra, és művelődés fejezeteinek bemutatása. A tematika részét képező kérdéskörök régiókra/országokra bontott vagy problémaorientált megközelítését források elemzésének bevonásával az előadásokat kísérő szemináriumok vállalják. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. ANGENENDT Arnold, A kora középkor, Bp., 008. BÁRÁNY Attila: A normann hódítástól a Magna Cartáig, Anglia a Normannok és a Plantagenetek korában, Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 011. BLOCH, Marc : Feudális társadalom, Bp., 005. DUBY, Georges: A katedrálisok kora. Gondolat, Bp. 1984. DUBY, Georges: Emberek és struktúrák a középkorban. Magvető, Bp., 1978. HUIZINGA, Johan, A középkor alkonya, Európa, Bp., 1978. ATUS László: A középkor története.. kiadás. Pannonia-Rubicon, Bp., 001. LANICZAY Gábor (szerk.): Európa ezer éve: a középkor. I-II. Szerk Osiris, Bp., 004. PIRENNE, Henri, A középkori gazdaság és társadalom története, Bp., Gondolat, 1983 PÓSÁN LÁSZLÓ.: Németország a középkorban, Debrecen,003. SZÁNTÓ Richárd (szerk.): özépkori egyetemes történelem, Szeged-Miskolc, 007 SZÁNTÓ Richárd, Anglia társadalmi és politikai struktúrái (11-15. század), Szeged, 004. Sz. Jónás Ilona. (szerk.): özépkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény, Bp., 1999. SZŰCS Jenő, Vázlat Európa három történeti régiójáról, Magvető, Bp., 1983. BTOM10
Romhányi Beatrix F. Romhányi Beatrix, Gálffy László, Hidán Csaba László, Várady Zoltán özépkori történelem 896-1301 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: V. 6. kollokvium vizsga A tantárgy a ság történetét mutatja be a kezdetektől 156-ig. Foglalkozunk a őstörténet legfontosabb kérdéseivel, a honfoglalás előzményeivel, lefolyásával, a 10. századi Magyar Fejedelemség történetével. Tárgyaljuk az államalapítás kérdéseit, az Árpád-kori Magyarország politika- és társadalomtörténetét, intézményrendszerét, kultúráját. Foglalkozunk a késő középkori Magyar irályság politika-, társadalom- és gazdaságtörténetének legfontosabb kérdéseivel, a jelentősebb intézményi, társadalmi változásokkal, a politika irányváltásaival, az ország és szomszédai közti kapcsolatokkal. Értékeljük az egyes dinasztiák országi szerepét. A országi fejlődést nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk, rámutatva az általános európai, regionális vagy sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon megismertetjük a hallgatókkal a korszak történelmének és latin nyelvű fogalomkészletét, valamint a legfontosabb forrásokat. Bertényi Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 000. Bóna István: A ok és Európa a 9 10. században. Bp. 000. Dienes István: A honfoglaló ok. Bp. 197. Engel P. ristó Gy. ubinyi A.: Magyarország története 1301 156. Bp. 1998. Engel Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 001. Érszegi Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999. Fügedi Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. Györffy György (szerk.): A ok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. Györffy György: István király és műve. Bp. 1977, 000. ovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997. ristó Gyula: Magyarország története 895 1301. Bp. 1998. ubinyi András: Mátyás király. Bp. 001. ulcsár Péter: A Jagelló kor. Bp. 1981. László Gyula: A honfoglaló nép élete. Múzsák, Bp. 1988. Magyarország története. Előzmények és történet 14-ig. Főszerk.: Székely György. Szerk.: Bartha Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1. Bp. 1987. Maksay Ferenc: A falu középkori településrendje. Bp. 1971. Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 1971. Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. (X-XV. század). Bp. 1966. Szabó István: A középkori falu. Bp. 1969. Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai iadó, Debrecen, 1997. F. Romhányi Beatrix BTOM1 özépkori történelem 1301 156
F. Romhányi Beatrix, Várady Zoltán, Gálffy László, Hidán Csaba Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 1. 3. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése szakmai ismeretek szerzése középkori források elemzési képessége politika-, gazdaság- és társadalomtörténeti összefüggések dinamikus kezelése (felismerése és elemzési képessége) európai és vetületben középkor kulturális örökségének felismerése és elemzési képessége európai és vetületben. tanári kompetenciák elmélyítése A két félév során a középkori történelem legfontosabb kérdései kerülnek terítékre. Az első félév a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig (896 1301), a második az Anjou-dinasztia hatalomra jutásától a középkori állam megszűnéséig (1301 156) terjedő időszak történéseire összpontosít. A politika történet mellett a legfontosabb társadalmi és gazdasági változásokat, az állam jellegének, szerepének változásait (nomád állam keresztény állam; rendiség, korai abszolutizmus), valamint a művelődés és az anyagi kultúra főbb jellemzőit ismerhetik meg a hallgatók. Az előadások a országi fejlődést nemzetközi összehasonlításban tárgyalják, rámutatva az általános európai, regionális vagy sajátosságokra. Az előadáshoz kapcsolódó szemináriumokon a hallgatók megismerkednek a korszak történelmének és latin nyelvű fogalomkészletével, valamint a legfontosabb forrásokkal és szakirodalmi munkákkal. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. BERTÉNYI Iván: Magyar történeti szöveggyűjtemény. Bp. 000. BÓNA István: A ok és Európa a 9 10. században. Bp. 000. DIENES István: A honfoglaló ok. Bp. 197. ENGEL P. RISTÓ Gy. UBINYI A.: Magyarország története 1301 156. Bp. 1998. ENGEL Pál: Szent István birodalma. A középkori Magyarország története. Bp. 001. ÉRSZEGI Géza: Árpád-kori legendák és intelmek. Bp. 1999. FÜGEDI Erik: Uram, királyom.. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp. 1974. FÜGEDI Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. Bp. 1977. GYÖRFFY György (szerk.): A ok elődeiről és a honfoglalásról. Bp. 1975. GYÖRFFY György: István király és műve. Bp. 1977, 000. OVACSICS József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája (896-1995). Bp. 1997. RISTÓ Gyula: Magyarország története 895 1301. Bp. 1998. UBINYI András: Mátyás király. Bp. 001. ULCSÁR Péter: A Jagelló kor. Bp. 1981. LÁSZLÓ Gyula: A honfoglaló nép élete. Múzsák, Bp. 1988. Magyarország története. Előzmények és történet 14-ig. Főszerk: SZÉELY György. Szerk.: BARTHA Antal. (Magyarország története tíz kötetben.) I/1. Bp. 1987. MASAY Ferenc: A falu középkori településrendje. Bp. 1971. MÁLYUSZ Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp. 007. MÁLYUSZ Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Bp. 1984. SZABÓ István: A középkori falu. Bp. 1969. ZSOLDOS Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Csokonai iadó, Debrecen, 1997. BTOM3111 oraújkori egyetemes történelem I. 149 1648
Dusnoki József Tantárgy besorolása: Dusnoki József, urucz György Meghirdetés féléve: 1. 3. gyakorlati jegy évközi feladatok Tanári A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos mélységű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képesség, kompetenciák fejlesztése A tantárgy Amerika felfedezésétől a harmincéves háború végéig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja Európa regionális szerkezetének változásait, az európai világgazdaság és a kapitalizmus kialakulását. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a reformációval és a reneszánsz humanizmussal, valamint a politikai viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek alakulásával. A háborúk mellett azonban a demográfiai tényezők, a társadalmi struktúra és a mindennapi élet témái is hangsúlyosan szerepelnek. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. előadás anyaga és a kiadott olvasmányjegyzék alapján felkészülés ötelező irodalom: Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 007. Delumeau, Jean: Reneszánsz. Osiris. Bp., 1997. Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris. Bp. 1995. atona András: ora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 008. Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris. Bp. 009. Poór János (szerk.): ora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris. Bp. 000. Rondo, C.: A világgazdaság története. Maecenas. Bp., 1994. Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV XVIII. század. Gondolat. Bp. 1985. Chadwick, Owen: A reformáció. Osiris. Bp. 1998. Garin, Eugenio: Reneszánsz és műveltség. Helikon. Bp. 1988. MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa. Bp. 011. Wallerstein, Immanuel: A modern világgazdasági rendszer kialakulása. Gondolat. Bp. 1983. BTOM310
Dusnoki József Dusnoki József, urucz György oraújkori egyetemes történelem II. 1648 1789 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. 4. kollokvium vizsga Tanári: A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek tárgyszerű fejlesztése A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: Az egyetemes történelmi korszakok politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetére épülő, egy-egy korszakkal / régióval / témakörrel kapcsolatos, tudományos rendszerezettségű ismeretek biztosítása. Tájékozódási képességek fejlesztése A tantárgy 1648-tól a francia forradalomig tárgyalja a nyugati világ történetének fő kérdéseit, de kitekintést nyújt más régiók fejlődésére is. Bemutatja az időszak sajátosságait, a gazdaság és a rendi társadalom változásait. Részletesen foglalkozik a kor vallási és szellemi áramlataival, a felvilágosodással, a népi kultúra és az elitkultúra kapcsolatával és a művelődési viszonyokkal. Hangsúlyosan vizsgálja az abszolutizmus és a felvilágosult abszolutizmus problémáját, a politikaelmélet változatait, a hatalmi viszonyok, a nagyhatalmi ellentétek és a 18. századi nagyhatalmi rivalizálás alakulását. Mindemellett kiemelt hangsúlyt kap a korszak meghatározó hatalmának, a Francia irályság bel- és külpolitikai helyzetének bemutatása, európai szerepének alakulása. Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt időszak ismeretének elmélyítését célozza. Az előadások rendszeres látogatása, felkészülés az előadás és a kiadott olvasmányjegyzék alapján ötelező irodalom: Angi János et al.: Európa az újkorban. dup. Debrecen, 007. Chaunu, Pierre: A klasszikus Európa. Gondolat. Bp. 1971. Diederiks, H. A. et al.: Nyugat-Európai gazdaság- és társadalomtörténet. Osiris. Bp. 1995. Hahner Péter: A régi rend alkonya. Panem. Bp. 006. atona András: ora újkori egyetemes történelem. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 008. Poór János (szerk.): A kora újkor története. Osiris. Bp. 009. Poór János (szerk.): ora újkori egyetemes történeti szöveggyűjtemény. Osiris. Bp. 000. Anderson, Perry: Az abszolutista állam. Gondolat. Bp. 1989. Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV XVIII. század. Gondolat. Bp. 1985. Chaunu, Pierre: Felvilágosodás. Osiris. Bp. 1998. Darnton, Robert: Lúdanyó meséi és más tanulmányok. General Press. Bp. 010. Duby, Georges (szerk.): Franciaország története. I. köt. Osiris. Bp. 005. Elias, Norbert: A civilizáció folyamata. Gondolat. Bp. 1987. Hof, Ulrich Im: A felvilágosodás Európája. Atlantisz. Bp. 1995. MacCulloch, Diarmaid: A reformáció története. Európa. Bp. 011. Pohl, W. Vocelka,.: A Habsburgok. Gulliver. Bp. 1995.
urucz György urucz György Papp Sándor BTOM310 oraújkori történelem 156-1657 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 1 3. kollokvium vizsga Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. Az előadás áttekinti a 16. és 17. század közepéig a történelem fontosabb fejezeteit, elsősorban az eseménytörténetet, kronologikus sorrendben. Emellett kisebb blokkokban historiográfiai, gazdaság- és intézménytörténeti kitekintést is nyújt. itér a Nándorfehérvár elvesztése és a mohácsi csata utáni diplomáciai eseményekre. Európai összefüggéseiben tárgyalja I. János király kényszerpályáját, amely során Magyarország először a Porta szerződéses, majd vazallus államává vált. itér János Zsigmond uralmára az első portai megerősítésétől (1540) Buda elfoglalásán keresztül (1541) Erdélybe kerüléséig. Áttekinti a Veress Endre által fejedelmi interregnumnak nevezett időszakot (1551-56), ennek nagyhatalmi hátterét, a Habsburg és Oszmán hatalom vetélkedését, s ugyanakkor az első békekötés történetét (1547) is. Folytatásként megismerik a hallgatók Báthori István hatalomra kerülésének és uralmának történetével, s lengyel királykén folytatott diplomáciai és katonai lépéseivel. Báthori ristóf, majd Zsigmond uralma elvezet a 15 éves háborúhoz, Bocskai szabadságharcához, a bécsi és zsitvatoroki békekötés történetéhez. Erdély tekintetében részletesen vizsgálja Báthori Gábor, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György uralmát. Az előadásban végigvonul a diplomáciatörténeti aspektus, amely mind a öprülü-család nagyvezíri tevékenységét, s ennek országi hatásait elemzi, mind a Habsburg Birodalom török politikáját vizsgálat alá veszi. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem lengyelországi hadjárata, s ennek megtorlására öprülü Mehmed pasa nagyvezír erdélyi hadjárata új helyzetet teremtett mind az erdélyi viszonyokban, mind a Habsburg-oszmán hatalmi helyzetben. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak történelmének probléma centrikus vizsgálata. Az előadások rendszeres látogatása, a kollokviumra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1 -. 156-1790. (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, 1968. Baranyai Decsi János históriája. (kiadta: ulcsár Péter) Budapest, 198. Báthoriak kora. (szerk.: Sebes atalin) Budapest, 198. Bethlen Gábor krónikásai. (szerk.: Makkai László) Budapest, 1980. Bethlen Gábor levelek. (szerk.: Sebestyén Mihály) Bukarest, 1980. Erdély története. I-II. Budapest, 1988. Magyarország története (156-1686). III., Szerk.: Pach Zsigmond Pál és R. Várkonyi Ágnes, Budapest, 1987. Mohács tanulmányok. szerk.: Ruzsás Lajos és Szakály Ferenc, Budapest, 1986. Nagy László: A "bibliás őrálló" fejedelem. Bp., 1984. Magvető. 35. Péter atalin: Esterházy Miklós. Budapest, 1985. R. Várkonyi Ágnes: A nemzetközi törökellenes szövetség genezise és II. Rákóczi György fejedelem. Történelmi Szemle 1984/1-. Újváry Zsuzsanna: "ét nagy császár birodalmi között". Budapest, 1984. Szerencsének elegyes forgása. II. Rákóczi György és kora. Szerk.: ármán Gábor - Szabó András, Budapest, 009. 99-
170. ármán Gábor: Erdélyi külpolitika a vesztfáliai béke után. Budapest, 011. Hegyi lára: Török berendezkedés Magyarországon. Budapest, 1995. História-M.T.A. Történettudományi Intézete. p. 04. História önyvtár Monográfiák 7. Nagy László: A rossz hírű Báthoryak. Bp., 1984. ossuth. 149-10. urucz György urucz György Papp Sándor BTOM31 ora újkori történelem 1657-1790 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. 4. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése Tanári: A szaktudományi tudás felhasználásával a műveltség, a készségek és képességek fejlesztéséhez útmutatás A szakmai fejlődésben elkötelezettség, önművelés, továbbképzés igényének kialakítása Szakterületi és szakmódszertani ismeretek: A koraújkori történelem politika-, gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténetének elsajátításával kapcsolatos kompetenciák, a témakörrel kapcsolatos, egzakt, tudományos megalapozottságú ismeretek biztosítása. II. Rákóczi György katasztrófába torkoló lengyelországi hadjárata után Erdély elveszítette a területének jelentős részét, egy időre felfüggesztették a szabad fejedelemválasztást, a nagyvezír választotta ki az új fejedelmeket. I. Lipót király német-római császár és a Porta között kitört a háború. A vasvári béke után a rendi ellenállás széles körben nyilvánult meg, fegyveres felkelés indult, amelyet kuruc mozgalomnak nevezünk. ara Musztafa pasa 1683-ban Bécs ostromára indult, ahonnan ez európai koalíciós seregek visszaszorították. Megkezdődött Magyarország felszabadítása. Az új Habsburg katonai és polgári közigazgatás a háború idején sok feszültséget gerjesztett, amely újabb elégedetlenséget, majd fegyveres felkeléseket eredményezett. A spanyol örökösödési háború lehetőséget nyitott a Habsburg uralom elleni felkelésre, amelyet II. Rákóczi Ferenc vezetett, és 1703 és 1711 között zajlott. Az előadásban ennek a küzdelemnek az eseményeit, és a nemzetközi megítélését, kapcsolatrendszerét, diplomáciai hálózatának működését tárgyaljuk. A nagymajtényi fegyverletétel után a menekültek a környező országokba, Lengyelországba és az Oszmán Birodalomba bujdostak. Tárgyaljuk a bujdosók lehetőségét a visszatérésre. Magyarországon III. ároly idején lassan normalizálódott a belső hatalmi és politikai helyzet, bár egy újabb török háború felvetette a szabadságharc folytatásának reményét, amely azonban gyorsan elenyészett. Mária Terézia és fia, II. József uralma előrevetítette az állami intézmények reformját, a modernizációs törekvéseket. A társadalomban ekkorra egy gazdagodó, életformájában, műveltségében a hagyományok folytatása mellett az európai példák követésében eredményesen előrelépő társadalom képe bontakozik ki. A szeminárium feladata az előadás tematikájához kapcsolódóan a tárgyalt időszak történelmének probléma centrikus vizsgálata. Az előadások rendszeres látogatása, a kollokviumra való előkészületek a kiadott olvasmányjegyzék alapján. A Thököly-felkelés kora. (szerkesztette: Benczédi László) Budapest, 1983. Akadémiai.
Magyar történeti szöveggyűjtemény II/1 -. 156-1790. (szerkesztette: Sinkovics István) Budapest, 1968. Bécs 1683. évi ostroma és Magyarország. (szerk.: Benda álmán és R. Várkonyi Ágnes) Budapest, 1988. Benczédi L.: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685). Budapest, 1980. Cserei Mihály: Erdély históriája (1661-1711). Budapest, 1983. Erdély története. I-II. Budapest, 1988. Péter atalin: A romlásnak századában. Budapest, 1975. R. Várkonyi Ágnes: Török világ és külpolitika. Bp., 1975. Magvető. Thököly-felkelés és kora. (szerk.: Benczédi László) Budapest, 1983. Perjés Géza: Zrínyi Miklós és kora. Bp., Gondolat. 1965.195-78. Czigány István (szerk.): Az államiság megőrzése. Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharcról,. Zrínyi. Bp., 00. Mályusz Elemér: Magyarország története a felvilágosodás korában. Osiris. Bp., 00. H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen (1765-1800). Magvető. Bp., 1987. Papp Sándor: Rákóczi József hatalomra kerülési kísérlete és a Porta: Forráskritikai vizsgálatok. In: A Rákócziszabadságharc és özép-európa : Tamás Edit (Szerk.): Tanulmányok a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulójára I. Sárospatak, 003. p. 41-94. A Sárospataki Rákóczi Múzeum Füzetei 45. Papp Sándor: Szabadság vagy járom? A török segítség kérdése a XVII. század végi rendi mozgalmak idején. Studia ad tricentennarium belli principis Francisci Rákóczi pro partia et libertate. Hadtörténelmi özlemények 116 (003/-3.) p. 633-669. Makkai Béla Makkai Béla, Semsey Viktória BTOM4111 Újkori egyetemes történelem I 1789-1856 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. 4. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig (1789 190). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1789 1856, II: 1856 190 A hosszú XIX. század története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as világforradalom, a liberalizmus, a nacionalizmus és a szociális kérdés évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat
CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp. 1994. DAVIES, Norman: Európa története. Bp. 000. DIEDERIS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp. 1995. DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, 1789 1939. Bp. 1997. 19. századi egyetemes történet, 1789 1914. Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp. 005. PÁNDI Lajos (szerk.): öztes-európa. 1763-1993. (Térképgyűjtemény). Bp. 1997. Makkai Béla Makkai Béla, Semsey Viktória BTOM411 Újkori egyetemes történelem II. 1856-1914 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 1. 5. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése A tantárgy az ún. hosszú 19. század egyetemes történelmének korszakait tekinti végig (1789 190). A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1789 1856, II: 1856 190 A hosszú XIX. század története értelmezhető például a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korszakaként, a különböző nemzetté válások, a sajátos társadalmi változások folyamataként. A demográfiai robbanás, az 1848-as világforradalom, a liberalizmus, a nacionalizmus és a szociális kérdés évszázada, a látványos tudományostechnikai fejlődésé, amely nagyban hozzájárult az integrált világgazdaság létrejöttéhez. A tantárgy a modernitás létrejöttét, különböző változatait a gazdaság-, a társadalom, a diplomácia-, a politika- és az eszmetörténet nyomvonalán haladva követi végig. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szemináriumi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat CAMERON, Rondo: A világgazdaság története. Bp. 1994. DAVIES, Norman: Európa története. Bp. 000. DIEDERIS, H. A. et al.: Nyugat-európai gazdaság- és társadalomtörténet. Bp. 1995. DIÓSZEGI István: A hatalmi politika másfél százada, 1789 1939. Bp. 1997. 19. századi egyetemes történet, 1789 1914. Szerk. VADÁSZ Sándor. Bp. 005. PÁNDI Lajos (szerk.): öztes-európa. 1763-1993. (Térképgyűjtemény). Bp. 1997. Balaton Petra BTOM410 Újkori történelem I 1790-1867 3
Gergely András, Balaton Petra Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. 4. kollokvium vizsga A tantárgy az ún. hosszú 19. század történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig (1790-1914). A kurzusokban a árpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt. A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1790 1867, II: 1867 1914 A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat atus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 009. Gergely András (szerk.): 19. századi történelem. Budapest, 1998. Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: övér György. Bp., 1997. osáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Bp., 001. Egyed Ákos: Az erdélyi ság történetéből. 1790-1914. olozsvár, 004. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1988. Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790 1848. I II. Budapest, 1960. Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 188-ban. Budapest, 1984. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. ordokumentumok az erdélyi falu életéből 1711-1848. szerk.: ovách Géza. Bukarest, 1971. Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a történelemről. Bp., 004. ósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-190). Planétás, Bp., 1998. Balaton Petra Gergely András, Balaton Petra BTOM411 Újkori történelem I 1790-1867 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve:. 4. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése, zh.
A tantárgy az ún. hosszú 19. század történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig (1790-1914). A kurzusokban a árpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt. A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1790 1867, II: 1867 1914 A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat atus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 009. Gergely András (szerk.): 19. századi történelem. Budapest, 1998. Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: övér György. Bp., 1997. osáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Bp., 001. Egyed Ákos: Az erdélyi ság történetéből. 1790-1914. olozsvár, 004. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1988. Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790 1848. I II. Budapest, 1960. Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 188-ban. Budapest, 1984. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. ordokumentumok az erdélyi falu életéből 1711-1848. szerk.: ovách Géza. Bukarest, 1971. Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a történelemről. Bp., 004. ósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-190). Planétás, Bp., 1998. Balaton Petra Gergely András, Balaton Petra BTOM40 Újkori történelem II. 1867-1914 3 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 1. 5. kollokvium vizsga A tantárgy az ún. hosszú 19. század történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig (1790-1914). A kurzusokban a árpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt. A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1790 1867, II: 1867 1914 A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján
való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat atus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 009. Gergely András (szerk.): 19. századi történelem. Budapest, 1998. Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: övér György. Bp., 1997. osáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Bp., 001. Egyed Ákos: Az erdélyi ság történetéből. 1790-1914. olozsvár, 004. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1988. Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790 1848. I II. Budapest, 1960. Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 188-ban. Budapest, 1984. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. ordokumentumok az erdélyi falu életéből 1711-1848. szerk.: ovách Géza. Bukarest, 1971. Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a történelemről. Bp., 004. ósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-190). Planétás, Bp., 1998. Balaton Petra Gergely András, Balaton Petra BTOM41 Újkori történelem II. 1867-1914 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: 1. 5. gyakorlati jegy évközi feladatok teljesítése, zh. A tantárgy az ún. hosszú 19. század történelmének korszakait, vagyis az alkotmányosság helyreállításától Magyarország integritásának elvesztéséig terjedő időszakot tekinti végig (1790-1914). A kurzusokban a árpát-medencében és annak régióiban ható politikai és gazdasági folyamatok, valamint a társadalomszerkezet változásainak és a kulturális fejlődés összefüggéseinek bemutatása kap nagy hangsúlyt. A korszak sajátos forrásaiban való tájékozódás, forráselemzés a történelmi folyamatok megértése érdekében. A tantárgy a tárgyalt időszakot két korszakra bontva tárgyalja: I: 1790 1867, II: 1867 1914 A hazai polgárosodás politika-, gazdaság-, társadalom- és eszmetörténete, valamint az ország gazdasági, társadalmi, politikai fejlődését meghatározó tényezők, a demográfiai, nemzeti-nemzetiségi problémák, az urbanizáció és a mentalitáskultúra térségbeli sajátosságai mellett a kompromisszumok történelmi szerepével, a reform és a forradalom útján való fejlődés alternatívájával is foglalkozunk. A történelmi folyamatok, fogalmak, lexikális adatok ismerete Az előadáshoz kapcsolódó szeminárium a tárgyalt korszak folyamatainak és forrásainak ismeretét mélyíti el. A két félév közül az egyik elvégzése kötelező. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat atus László: A modern Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, 009.
Gergely András (szerk.): 19. századi történelem. Budapest, 1998. Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól az első világháborúig. I. II. szerk.: övér György. Bp., 1997. osáry Domokos-Glatz Ferenc: Magyarok Európában. Újjáépítés és polgárosodás. 1711-1867. Bp., 001. Egyed Ákos: Az erdélyi ság történetéből. 1790-1914. olozsvár, 004. Gyáni Gábor övér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Budapest, 1988. Asztalos Miklós: A korszerű nemzeti eszme. A nemzetiségek története Magyarországon. Attraktor, Gödöllő, 004. Arató Endre: A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790 1848. I II. Budapest, 1960. Bácskai Vera Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 188-ban. Budapest, 1984. Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. ordokumentumok az erdélyi falu életéből 1711-1848. szerk.: ovách Géza. Bukarest, 1971. Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. Romsics Ignác: Múltról a mának. Tanulmányok és esszék a történelemről. Bp., 004. ósa László: Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880-190). Planétás, Bp., 1998. Semsey Viktória Popély Gyula un Miklós Tóth Árpád Semsey Viktória BTOM5110 Jelenkori egyetemes történelem 1914-000 3 Tantárgy besorolása: V Meghirdetés féléve:. 6. kollokvium vizsga A tantárgy feltárja a világháborúk okait, eseménytörténetét és következményeit; hogy a győztes antant békéje nem tudta rendezni a világ újrafelosztása körüli ellentéteket, s a két világégés közötti korszakot a wilsoni elvekkel ellentétben a nemzeti-nemzetiségi feszültségek, a politikai revansizmus, s a gazdasági világválság által is súlyosbított szociális elégedetlenség jellemzik. Ez utóbbiak nagymértékben felelősek a fasizmus térhódításáért. A második világégés után kétpólusú világrendszer alakul ki, amelyet az ideológiai-katonai szembenállás jellemez, miközben a harmadik világ fokozatosan levedli a gyarmati rendszert, s az el nem kötelezett országok fóruma az enyhülési folyamat tényezőjévé válik. A gorbacsovi peresztrojka a szocialista rendszer felbomlásához vezet, s az európai integrációs folyamat felgyorsítja a világ globalizálódásának tendenciáját. Az első és második világháború, a párizsi békerendszerek; a gazdasági világválság és fasizálódás; Európa régiói és a gyarmati világ fejlődése; a bipoláris világrend kialakulása, konfliktusai; az enyhülési folyamat és a szocialista rendszer lebomlása; az európai integráció. A hallgató ismerje meg a világháborúk kirobbanásának okait, a párizsi békerendszerek hatalmi szempontok miatti tarthatatlanságának eredőit. A szocialista rendszer lebomlásának szkepszissel szemlélt, de váratlanul gyors lefolyásában a kritikus szemlélőnek észre kell vennie a globális tőkeerők piacszerző ambícióinak szerepét, noha a jelenkor kiélezett gazdasági versenyének kimenetele nagyon is kérdéses, azért jól tapinthatóak a világhatalmi rendet átformálni képes új erővonalak. Az itt körülírt problémák értelmezéséhez kiemelten fontos a nemzetközi kapcsolatok, a gazdasági folyamatok, a jogfejlődés és a politikai rendszerek működési elveinek összehasonlító szempontú ismerete interdiszciplináris megközelítésben. szeminárimi dolgozat (beszámoló), zárthelyi dolgozat Fischer Ferenc: A megosztott világ. A elet Nyugat, Észak Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1941 1991). Bp. 1996. Heller, Mihail Nyekrics Alekszandr: A Szovjetunió története. Bp. 000. Huntington, S. P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása. Bp. 004.