TUDOMÁNYOS MOZAIK 9. kötet Második rész



Hasonló dokumentumok
Cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 6. Telefon: npki@bgazrt.hu Web:

Kiadja a: Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége (DMISZ) Felelős kiadók: Kovács Péter és Borboly Csaba

TÖRVÉNY SZÉKELYFÖLD KÜLÖNLEGES JOGÁLLÁSÚ RÉGIÓ LÉTREHOZÁSÁRÓL

INTERETNIKUS ÉRTELMISÉGI DISKURZUSOK AZ ERDÉLYI AUTONÓMIÁRÓL

Romániai magyar autonómiakoncepciók. Az 1989 és 2006 között kidolgozott törvénytervezetek

FOUNDED 1997., Norrköping, Sweden HUNSOR - Unus Eademque Libertas

Kerettörvény a régiókról

Magyar Tudomány Ünnepe

A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

Új (?) irányok a felsőoktatási igazgatásban a kancellári rendszer közjogi és (szak)politikai dilemmái

FÖDERALIZMUS ÉS DECENTRALIZÁCIÓ

Makedónia geopolitikai helyzete. Csörgics Mátyás december 2.

A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.

A társadalmi részvétel rendhagyó formái NYÍLT KORMÁNYZATI EGYÜTTMŰKÖDÉS

A ROMÁNIAI MAGYAR NEMZETI KÖZÖSSÉG SZEMÉLYI ELVŰ AUTONÓMIÁJÁNAK STATÚTUMA (Dr. Csapó I. József)

Kutató, Tudományos munkatárs (MTA TK KI)

Székelyföld területi autonómiája

A harmadik minszki megállapodás:

Térszerkezet és regionalizmus:a portugál régióépítés nemzetközi tapasztalatai

KÖZÉP-EURÓPAI KÖNYVEK A STÁTUSTÖRVÉNY ELÕZMÉNYEK ÉS KÖVETKEZMÉNYEK TELEKI LÁSZLÓ ALAPÍTVÁNY

Prof. Dr. Patyi András Patyi András. elnök, Nemzeti Választási Bizottság rektor, egyetemi tanár

A Gross-jelentés Az autonómia mint megoldás az európai konfliktusokra

OPPONENSI VÉLEMÉNY. Nagy Gábor: A környezettudatos vállalati működés indikátorai és ösztönzői című PhD értekezéséről és annak téziseiről

VITAINDÍTÓ. Elemzés a 2005-ös kisebbségi törvénytervezetrõl. Márton János Orbán Balázs. 1. Bevezetõ

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Az erdélyi magyar autonómia-törekvések a regionalizáció tükrében 1

A spanyol képviselőház és Szenátus elnökségeinek október 16-i levele az Európai Parlament elnökének

Területi egyenlőtlenség és társadalmi jól-lét

ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK. Politikatudományok BA szak. Miskolci Egyetem BTK Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete I. Bevezetés a politikatudományba

KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság

Előszó... 9 I. Bevezetés. A szimbolikus elemek szerepe a rendszerváltás utáni kelet-közép-európai alkotmányfejlődésben II. A nemzeti jelképek

Nemzetpolitikai továbbképzés október 16.

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

Drinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján

Az MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport tanulmányköteteinek tanulmányai és a kutatócsoportra hivatkozással megjelent tanulmányok 2014

Kokoly Zsolt. Az audiovizuális médiaszolgáltatók feletti területi joghatóság kérdése az Európai Unió médiaszabályozásában. A doktori értekezés tézisei

Az Európai Unió és a nemzeti kisebbségek

A második nap előadásai az emlékezetépítés konkrét példáit elemezték egy-egy esettanulmányon keresztül. Csorba Dávid (PhD, főiskolai docens, SRTA,

Nemzetpolitikai összefoglaló hét

SZÉCHENYI ISTVÁN TUDOMÁNYEGYETEM REGIONÁLIS- ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA. Miklósné Zakar Andrea

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

Aktív állampolgárság az iskolában és azon túl A kutatási eredmények összefoglalása munkaanyag

10 év az Európai Unióban tanulságok és új kihívások. Nemzetközi konferencia a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen május 15. NKE Ludovika Campus

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 7. sz. napirendi pont. 2-31/2016.ikt.sz. Az előterjesztés törvényes: dr.

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA ( )

elnök, Nemzeti Választási Bizottság Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 1083 Budapest, Ludovika tér 2.

Nemzetpolitikai összefoglaló hét

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT KERETPROGRAMJA

A z olyan nemzetközi szervezetek, mint az EBESZ, az ENSZ és különösen

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSA A KÖZSZEKTOR SZEREPLŐINEK FELADATAI SZEMSZÖGÉBŐL

Szakmai beszámoló a 4. Műegyetemi Levéltári Napról

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS A BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK NOVEMBER 30-AI ÜLÉSÉRE

Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 3/2003.(III.27.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődésről A rendelet hatálya

A Fogyatékosságügyi Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló kormányhatározat

Jogi alapismeretek szept. 21.

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

A 2011-ES ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS TANULSÁGAI ÉS KÖVETKEZMÉNYEI

KÖZÖS NYILATKOZAT

AZ EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁSAI * a Bizottság javaslatához

KISEBBSÉGKUTATÁS KÖNYVEK 307

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Adatlap törzstagok számára

20. SZÁZADI MAGYAR TÖRTÉNELEM

1. fejezet. 2. fejezet

A javaslatot a Képviselő-testület 5 igen szavazattal ellenszavazat és tartózkodás

BÜNTETŐJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS A SZELLEMITULAJDON-JOGOK TERÜLETÉN EURÓPAI ÉS NEMZETI SZINTEN 1

Székelyföld autonómiastatútuma. Székely Nemzeti Tanács, [

Határtalan választások I. A nemzetközi példák

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

Tartalom. I. Bevezetés 7

2017 évi tevékenységi beszámoló

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

11170/17 ol/eo 1 DGG1B

Rákóczi Krisztián Nemzetpolitikai Kutatóintézet

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés

Hitelintézeti Szemle Lektori útmutató

Kisebbségi felsőoktatás Európában és a Bolyai Egyetem újraindítása

A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2016. augusztus 15.

2017 évi tevékenységi beszámoló

Átírás:

Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 9. kötet Második rész 0

ISBN 978-963-886-9-0Ö ISBN 978-963-886--6 Kiadó: Tomori Pál Főiskola Felelős vezető: Dr. Meszlényi Rózsa

Tomori Pál Főiskola TUDOMÁNYOS MOZAIK 9. kötet Második rész Régi dilemmák új megoldások Kalocsa 0

Lektorálta: Dr. Daubner Katalin Dr. Szűcs Olga Miklósné Dr. Zakar Andrea Szerkesztőbizottság: Dr. Daubner Katalin Miklósné Zakar Andrea Balázs Judit

Tartalomjegyzék Előszó... MAGYAR NYELVŰ ELŐADÁSOK Miklósné Dr. Zakar Andrea Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után... 5 Nagy Noémi Determinánsos módszer alkalmazása egy függvényegyenlet megoldására... 33 Dr. Pál Monika Az európai uniós kutatás dilemmái a magyar politika példáján... 5 Dr. habil Suhányi Erzsébet Ing. Jarmila Horváthová Quo vadis ÁFA?... 57 Dr. habil Suhányi Erzsébet Ing. Jarmila Horváthová Ing. Ján Vravec Az éves beszámoló szabályozása és az éves beszámoló könyvvizsgálati kötelezettségének elemzése... 67 Dr. Szűcs Olga A művészet pedagógiája... 77 Dr. Tokodi Bence A klerikusokra vonatkozó szabályok a XX. századi székesfehérvári egyházmegyei zsinatokon... 85 Dr. Zombory Máté Az emlékezet globális keretei és a múlt körüli társadalmi konfliktus... 97

Krisztina Holmár ANGOL NYELVŰ ELŐADÁSOK Balance of Reality: Forcus on the Winners and/or Losers of Foreign Currency Borrowing in Hungary... 05 Iwona Gawron Joanna Marcisz Information as a Competitiveness Factor of Companies... 7 Boris Saulic Deniz Ahmetagic The Role of Agritourism in Innovative Rural Development of Lower Danube Region in Serbia... 5 Ing. Dan-Ștefan Clonda Ing. Laura Corpaş Ing. Tiberiu Abraham Conf. Dr. Nicoleta Hadarugă Prof. Dr. Adrian Riviş Determination of Fatty Acids with Gas Chromatography Mass Spectometry and Evaluation of the Major Physico Chemical Parameters of Palm Oil... 37 Ing. Tiberiu Abraham-Barna Ing. Dan-Ștefan Clonda Ing. Laura Corpaş Comparison Between Two National Pig Carcass Grading Methods... 45 Marián Gál Financial Analysis of Municipalities in Slovakia... 55 Ing. Jaroslav Korečko Dr. habil. Suhányi Erzsébet Ing. Ján Vravec Comparison of Direct Taes in the Ta Systems of Poland and Slovakia... 65 Mgr. Martin Mudrík Ing. Ladislav Suhányi Analysis of the IT Competences of the Employees in Self- Government Regions... 75 Ing. Ladislav Suhányi Mgr. Martin Mudrík Analysis of the Investment Decision-Making Processes of the Regional Self-Governments... 83

Ing. Ján Vravec Dr. habil. Suhányi Erzsébet Ing. Jaroslav Korečko Silver Interesting Investment Opportunity... 89 Oana Ianoşevici - Simona Martin - Ioan Csősz Presentation of the Current Situation of Agriculture in DKMT Euroregion. 95 Abstracts... 05

Előszó Előszó A Tomori Pál Főiskola 0 novemberében immár kilencedik alkalommal rendezi meg hagyományos konferenciáját. Ez a rendezvény mindig a Magyar Tudományos Akadémia által kezdeményezett Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából kerül megrendezésre amely sajátos lehetőséget biztosít a főiskolai és meghívott oktatók és kutatók számára hogy kutatási eredményeiket prezentálják és megosszák egymással. Idén is számos hazai és nemzetközi szakember tiszteli meg rendezvényünket a magyarországi kollégák mellett szlovákiai lengyelországi olaszországi romániai és szerbiai felsőoktatási intézmények képviselői is emelik konferenciánk színvonalát. Előadóink számos tudományterületről érkeznek ezért konferenciánkat ismét az interdiszciplinaritás a sokszínűség jellemzi. Külön kiemelem előadóinkat az orvostudomány és a biológia területéről akik segítségével konferenciánkon adózunk Szentágothai János munkásságának emlékének születésének 00. évfordulóján. A magyar és angol nyelvű előadások szerkesztett anyagát ebben az évben két kötetben veheti kezébe minden érdeklődő ezáltal a konferencia-kötet nem csak tudományos hanem ismeretterjesztő célt is szolgál. Kiadványunkat mindenki szíves figyelmébe ajánlom. Kalocsa 0. november 6. Dr. Meszlényi Rózsa főiskolai tanár rektor - -

MAGYAR NYELVŰ ELŐADÁSOK

Tudományos Mozaik 9. TPF ERDÉLYI AUTONÓMIA ÉS REGIONALIZÁCIÓS TERVEK A RENDSZERVÁLTÁS UTÁN Miklósné Dr. Zakar Andrea tanszékvezető főiskolai docens Tomori Pál Főiskola Erdély kapcsán számos autonómia-tervezet és koncepció született amelyek rendszerbe szervezése sem egyszerű feladat. A jelen tanulmány azt kísérli meg hogy a rendszerváltás után született autonómia-elképzeléseket összegyűjtse és részben elemezze őket. Ezek a tervek két csoportba oszthatóak: az első csoportba azokat a terveket sorolom amelyek közvetlenül a rendszerváltás után a kilencvenes évek folyamán születtek és alapjául szolgáltak a későbbi ez irányú diskurzusoknak és elképzeléseknek. A második csoport az ezredforduló után leginkább 003 után született terveket sorakoztatja fel amelyek esetében egy szemléletbeli változást tapasztalhatunk: az autonómia tervezetek egy széleskörű az egész országot érintő regionalizációs tervnek a részét képezik. Kulcsszavak: Erdély autonómia autonómia-tervezet autonómia-statútum regionalizáció. Elméleti keretek: autonómia és regionalizáció A tanulmány bevezetéseként az írás két legfontosabb fogalmának az autonómiának és a regionalizációnak az elméleti hátterét próbálom röviden bemutatni. Az autonómia fogalmának körbejárásakor arra a nehézségre jövünk rá hogy a gyakorlatba ültetés sokfélesége és bonyolultsága okán a tudományos definiálás nehézkes jogi aspektusból pedig szinte lehetetlen. Egyetlen örökérvényű és minden gyakorlati megvalósulásra érvényes meghatározás tehát nehezen adható de az autonómia ezen sokrétűsége és rugalmas eszköztára lehetőséget ad arra hogy sokféle országban alkalmazzák a gyakorlatban. Széles értelemben definiálva az autonómia jogot ad arra hogy az egyén vagy az egyének egy csoportja maga döntsön bizonyos meghatározott kérdésekben. Etimológiai szempontból az autonómia az auto jelentése ön és a nomos jelentése törvény szabály görög szavakból származik: ezáltal az autonómia eredetileg arra a jogra vonatkozott amely által valaki megalkothatja saját törvényeit. Az autonómia fogalmát különböző tudományterületek előszeretettel alkalmazzák a filozófia a természettudományok és a jog politikatudomány illetve nemzetközi kapcsolatok de a legsokoldalúbb használata a jogban és politikatudományban érhető tetten. Ebben a tudományterületi vonatkozásában az autonómia fogalmának értelmezése zavartkeltően sokszínű miközben néhány szakember szerint Lapidoth Lindley a pontosabb megértés érdekében külön kell választanunk a fogalmat concept és a hozzá kapcsolódó nézeteket elméleteket conceptions: az autonómia fogalmáról van valamiféle általános megegyezés az érték voltában és a hozzá kapcsolódó fogalmakban viszont az értelmező elméletek és felfogások nagyon különbözőek. Íme néhány megközelítés: Rudolf Bernhardt 3 szerint egy tágabb és egy szűkebb megközelítés szükséges: a szélesebb lehatárolás szerint az autonómia egy egyén vagy egy entitás autonóm önmeghatározása illetve a képessége hogy saját ügyeit külső behatás nélkül kezelje pl. az egyházi a városi vagy az egyetemi autonómia. A szűkebb definícióval Bernhardt a Az autonómia magyar és angol nyelvű szakirodalmának bővebb feldolgozását lásd: Miklósné Zakar 00a. Lapidoth 997. p. 9. 3 Bernhardt 98. - 5 -

Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után Miklósné Dr. Zakar Andrea kisebbségvédelem és a kisebbségi önrendelkezés lehetőségeire mutat rá ezzel az autonómia fogalmát az emberi jogok kérdésköréhez is kötve. Luis B. Sohn 4 a fogalmat inkább önkormányzásnak self-rule self-government tekinti biztosítva egy régióban néhány speciális kérdéskör esetében a közvetlen kontroll gyakorlását miközben egy nagyobb politikai entitás pl. a központi állam visszatartja a hatalom egy részét a közös érdekek szolgálatában. Hurst Hannum 5 az autonómia problematikájának egyik legjelentősebb kutatója definíciójában kitér a személyi és politikai autonómiára. Szerinte mindkettő azt a jogot jelenti hogy az alany más és magára maradt lehessen. Az autonómia feladata Hannum rendszerében hogy megőrizze és fenntartsa azon értékeket amelyek törvényesen hozzáférhetetlenek a társadalom többi része számára. Hans-Joachim Heintze 6 az autonómiára úgy tekint mint egy általános jogi terminusra amelynek tartalmat kell adni szerinte az autonómia-lehetőségek egyetlen korlátja a szuverenitás. Ruth Lapidoth az autonómiák másik neves kutatója egyik munkájában 7 igyekszik az általa ismert a 0. század elejétől született definíciókat egymás mellé helyezni és értelmezni és kitér olyan kutatókra mint George Jelli aki számára az autonómia a szuverenitás szinonimája vagy Henry Berthélémy akinél a decentralizációval egyenértékű. De Lapidoth megemlíti Paul Laband Heinrich Dörge Heinrich Oberreuter illetve James Crawford megközelítéseit is. Pontosan az előbb említett sokféle megközelítés okán Lapidoth az autonómia eklektikus különböző elemekből létrehozott leírását javasolja azzal a megkötéssel hogy ez sem fog ráilleni minden gyakorlatban megvalósult autonómiára ahogyan a többi definíció sem. Ilyen formában Lapidoth szerint: A területi politikai autonómia egy berendezkedés amelyet olyan csoportnak nyújtanak amely az állam népességének többségétől eltérő de amely az adott régióban többséget alkot egy eszköz amely által a csoport ki tudja fejezni elkülönülő identitását. 8 Osztályozását tekintve az autonómiák több csoportját is megkülönböztetjük jelen tanulmányban azonban csak két csoportosításra koncentrálunk:. A jogi forma és a szint amelyen szentesítették figyelembe vételével az autonómiák két fő típusát a nemzeti jog vagy a nemzetközi jog által létrehozott formák képezik: a. amennyiben az érintett állam jogalkotója hozza létre pl. a Grönland és Korzika területi és a skandináviai lappok személyi autonómiája b. vagy a nemzetközi jog által létrehozott autonómia: - kétoldalú szerződésben Dél-Tirol és az Ǻland-szigetek; - nemzetközi jogközösség döntése alapján alapvetően békefenntartás céljából létrehozott autonómia pl. Irak kurd lakosságának védelme esetében. 4 Sohn 98. 5 Hannum 99. 6 Heintze 998. 7 Lapidoth 997 8 Lapidoth 997. p. 33. - 6 -

Tudományos Mozaik 9. TPF. Az autonómia alanyától függően megkülönböztetünk: - személyi perszonális és/vagy kulturális autonómiát; - és területi autonómiát. 9 Másik fontos fogalmunk a regionalizáció amely egy felülről a központi területi szint felől induló top-down folyamat hatalom-átruházást és decentralizációt eredményezve azokban a térségekben ahol ez a folyamat az állam területét határvonalakkal dezaggregált kisebb egységekre 0 osztja fel. Közigazgatási vagy politikai régiókat szinte minden nyugateurópai állam létrehozott már az utóbbi évtizedekben. Ez a regionalizációs hullám az európai integráció mélyülésével párhuzamosan söpört végig Nyugat-Európában. Több elmélet is igyekszik megmagyarázni ennek a tendenciának az okait több aspektusból is megvilágítva a kérdéskört. Ezek közül néhány releváns elképzelés az okok között felsorolja: - az urbanizációs folyamatokat és a közszolgáltatási ellátások hatékonyságát; - a demokratizálódáshoz vagy térségi politikai aktorok érdekei mentén szükséges ideológiai motivációkat; - a globalizáció befolyását; - az európai integrációt; - vagy egyszerűen csak a folyamat divat jellegét mely szintén elősegítheti ezen folyamat elterjedését; - racionális-funkcionális koncepciók érvényre jutása gazdasági érdekek érvényesülése; - az államszerkezet modernizációja. De bármi legyen is a regionalizáció argumentációja a folyamat mindig köthető a régió és az állami szint valamilyen konfliktusához. Ezek a konfliktus-helyzetek nagyon sok közéleti és politikai vitát diskurzust generáltak bármilyen sokféleképpen zajlott is le a regionalizáció a különböző országokban legyen szó akár a poszt-francoi spanyol regionalizációról a Mitterand-i decentralizációról vagy a Tony Blair-féle devolúcióról. Ezek a különbségek a folyamat sokszínűségét jelzik érdemben azt hogy minden ország másként viszonyul a regionális identitáshoz a kulturális pluralizmushoz vagy a szubnacionális szintek autonómiájához. A gyakorlatban az is megfigyelhető hogy egy állam esetleg épp akkor alkalmazza a regionalizációt ha külső nemzetközi vagy belső hazai legitimációját veszélyben látja. Ilyen formában ez a folyamat és a vele járó decentralizáció vagy devolúció eszköz a hatalom kezében. A nemzetközi legitimációnak a regionalizáció eszközével való visszaszerzésére jó példa Nyugat-Németország föderalizálása amelyben az amerikai befolyás és minta is nagy szerepet játszott. A belső legitimáció visszaszerzésének példájaként a spanyol eset leírása a legalkalmasabb hiszen a Franco diktatúrát követő szétesés után a regionalizálás járható útnak tűnt az állam számára még akkor is ha ez nem aratott osztatlan sikert minden etnikum között lásd a baszk szeparatizmus újjáéledését. 9 Ehhez a tipizáláshoz még hozzárendelhető kétfajta autonómiatípus: a helyi közigazgatási autonómia egy nemzetiség által többségben lakott településen illetve az ún. tájegységi autonómia mely tulajdonképpen a nyugat-európai fogalomhasználatban a regionalizmus szinonimája Lásd Győri Szabó 006. 0 Nemes Nagy 009. p. 86. Bennett Sharpe Ohmae Bullmann és Loughlin-Peters elméleteinek összefoglalása: Schrijver 005. Grúber 00. - 7 -

Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után Miklósné Dr. Zakar Andrea A tanulmány ennek a két előbbiekben kifejtett fogalomnak az autonómiának és a regionalizációnak az összekapcsolódását vizsgálja Erdély és Románia kapcsán a rendszerváltozás utáni évektől kezdődően.. Autonómia-tervek és statútumok a kilencvenes években A rendszerváltás utáni autonómia-törekvések az első évtizedben a magyarság értelmiségi és politikai berkeiben artikulálódtak. Ezeknek alapjaiként az RMDSZ első két kongresszusa 3 olyan irányelveket és fogalmakat fogadott el amelyek egy autonómiakoncepció irányába mutattak. Megfogalmazták ugyanis a helyi önkormányzati rendszer szükségességét amely biztosítéka lehet a kisebbségi jogok betartásának és amelynek csúcsszerveként egy kisebbségi parlament terve körvonalazódott. Ugyanakkor bevezették a romániai magyarságnak mint államalkotó tényezőnek a definícióját és utalást tettek a személyi és kulturális autonómiára is de csak a kisebbség autonóm közművelődési intézményhálózatának kontetusában. 4 Vita alakult ki továbbá az ún. társnemzet fogalmáról amelynek eredményeként megfogalmazásra került hogy a magyar közösség Romániában önálló politikai szubjektum államalkotó tényező a román nemzet egyenjogú társa. Ennek a fogalmi rendszernek a kidolgozása fontos lépésnek számított egyrészt azért mert előkészítette a belső önrendelkezés koncepciójának a bevezetését illetve megteremtette a határon túli autonómia-tervek egyeztetéséhez szükséges alapokat. 5 Ezeknek az előmunkálatoknak és az egyéni egyedi elképzeléseknek később több autonómia-terv is köszönhető. Ezek között első 99-ből Szőcs Géza Törvénytervezet a nemzeti etnikai nyelvi közösségekről és az ezekhez tartozó személyekről című dokumentuma amelyben javaslatokat tett Románia alkotmányos téziseinek a kiegészítésére. Szőcs megfogalmazta a kisebbségek közösségi autonómiájá -ra vonatkozó észrevételeit melyek szerint a kisebbségi közösségekhez tartozó személyeknek joguk van az általános törvényes feltételeknek megfelelően magán- és politikai szervezetek keretében társulni és joguk van saját közjogi személyiséggel felruházott társadalmi kulturális és tanügyi kérdésekben önállóan rendelkező intézményeket létesíteni. Ezt az intézmény-rendszert működési autonómiák -nak nevezte. 6 Javaslatot tett továbbá egy Nemzetiségi Minisztérium létrehozására is. A második fejezetben lefektette a nemzeti etnikai nyelvi közösségeknek és az ezekhez tartozó személyeknek az egyéni és kollektív jogait például az identitáshoz és hagyományőrzéshez való jogot a szervezetalakítási egyesülési jogot a történelmi kulturális és egyházi műemlékek valamint a kisebbség által hagyományosan lakott települések megőrzésére vonatkozó jogot az anyanyelvi oktatáshoz az anyanyelv közéletben történő használatának a jogát. Elméleti aspektusból Szőcs koncepciója előremutató mert megfogalmazta az elvet miszerint az autonómia közjogi testületek révén valósulhat meg és ezek a kisebbség közössége által választott testületek dolgozhatják ki az autonómiastatútumokat. 7 3 990. április -. Nagyvárad és 99. május 4-6. Marosvásárhely. 4 Bakk 004a. p. 40. A korszak autonómia-törekvéseinek rendszerezésére Bakk Miklós idézett tanulmánya illetve a vele készült interjú adta a vázat. Bakk Miklós mint az autonómia kérdésnek egyik legkiválóbb szakértője a problémakör legkompleebb és legalaposabb képét nyújtotta írásaiban. 5 Uo. p. 4. 6 Szőcs Géza 99-es tervezete: Szőcs 997. http://adatbank.transinde.ro/html/cim_pdf49.pdf 7 Bakk 004a. - 8 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Az 99. december 8-án életbe lépett új romániai alkotmány megváltoztatta azokat a jogi kereteket amelyeken belül az autonómia kérdése értelmezhetővé vált. Miközben az RMDSZ-en belül az autonómia-problematika is leképezte a párton belüli nézeteltéréseket az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsának Kolozsvári Nyilatkozata 99 októberében bevezette a belső önrendelkezés elvét a diskurzusba. Erre az elvre építette Csapó József az autonómia-tervezetét 99-ben. Csapó József Memorandum tervezet a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről című dokumentuma abból indult ki hogy Románia szuverén független egységes és oszthatatlan állam. Ezzel megteremtette az alaphangot amely egyértelműsítette hogy az autonómia-terv semmilyen veszélyt nem jelent Románia egységes nemzetállami létére. Csapó írásában bevezette a politikai szubjektum és a személyi autonómia fogalmát az erdélyi magyar kisebbség kontetusába: a nemzeti kisebbségek nemzeti közösségek elnyerhetik a politikai szubjektum minőséget és a személyi autonómiához való jogot. Ez a jog kiterjed az Alkotmány által meghatározott közjogi személyiséggel rendelkező saját intézmények létrehozására. 8 A tervezet nem vált az RMDSZ hivatalos dokumentumává és hibái közé sorolható hogy nem utalt az elképzelésnek a romániai jogrendbe való beillesztési lehetőségeire ezért támadhatóvá vált. 9 Az autonómia-koncepciók sorát az RMDSZ 993-as törvénytervezete folytatta amely nemzeti kisebbség -ként és autonóm közösség -ként definiálta a romániai magyarokat és más kisebbségeket. 0 A javaslat egyaránt tartalmazta a párt által megfogalmazott egyéni kisebbségi és az autonómiák kialakítása esetén gyakorlandó közösségi jogokat is. Fontos megjegyezni hogy a törvénytervezet a belső önrendelkezés elvére is épített amely véleményük szerint az autonómiák különböző formáiban nyilvánul meg. A törvénytervezet háromfajta autonómia-típust különböztetett meg:. A személyi autonómiát: amelynek keretében a rendelkező közösséget önigazgatási és e körben sajátos döntési és végrehajtási jog illeti meg az oktatás a kultúra a közélet a szociális tevékenység és a tájékoztatás terén ;. A helyi önigazgatási autonómiát: amelyet biztosítani kell minden közigazgatási egységben ahol a nemzeti kisebbségekhez vagy autonóm közösségekhez tartozóak többségben vannak; 3. A regionális autonómiát: amely területi alapon működve a helyi önigazgatási autonómiák társulásaiként jön létre és ahol az autonóm közösségek anyanyelvét hivatalos nyelvként kell elismerni. Az egyéni autonómia-koncepciók közé tartozik Szilágyi N. Sándor alternatívája amelyben a nyelvész professzor az előbb elemzett RMDSZ-tervvel szemben fogalmazta meg álláspontját. A Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről című dokumentumban Szilágyi kritizálta a magyar párt javaslatát mivel az elfogadta Románia egységes nemzetállam-modelljét. Munkájában a professzor a nemzetet politikai nemzetként határozta meg amely ún. nemzeti közösségeket foglal magában illetve olyan állampolgárokat amelyek ilyen nemzeti közösségeken kívül élnek. A közösségek identitásához kapcsolódó jogokat területi és számbeli szempontok 8 Csapó 99-es tervezete: Csapó 003. http://adatbank.transinde.ro/html/cim_pdf49.pdf 9 Bakk 004a. 0 Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről 993-as tervezet 997 http://www.hhrf.org/magyarkisebbseg/970/m9709.htm Uo. http://www.hhrf.org/magyarkisebbseg/970/m9709.htm Az RMDSZ ez irányú munkájáról és a tervezetről lásd még Andreescu-Stan-Weber 997. - 9 -

Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után Miklósné Dr. Zakar Andrea mentén kívánta biztosítani. A Szilágyi által készített dokumentumban vegyülnek egy sajátos nyelvtörvényi és egy kisebbségi törvényi szabályozás aspektusai elemei. 3 A következő korszakot az autonómia-statútumok fémjelezték. Ezeknek a megfogalmazása azért volt fontos mert előremutató jellegük mellett kiegészítették és teljessé tették a törvény-tervezeteket. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa 994 októberében egy bizottságot hozott létre amely az autonómia-statútumok megfogalmazásával lett megbízva. A bizottság a statútum alapjaként Csapó Józsefnek a már létező három tervezetét 4 fogadta el. A bizottság munkáját sok vita kísérte. Egyrészt tagjai úgy gondolták hogy az egyes autonómia-formák nem különülnek el egymástól határozottan a Csapó-javaslatban de ezt a problémát a bizottság teljesen nem orvosolta. A személyi autonómia kapcsán bevezettek egy ún. katasztert nemzetiségi névjegyzéket amely által biztosítva látták a szabad identitásválasztás alapján történő felvételt a közösségbe. A bizottság munkájáról és belső feszültségeiről sőt a vélemények törésvonalairól Bakk Miklós a következőképpen számolt be: két szemlélet vitája bontakozott ki: az egyik a Csapó-tervezetek alapjaként egyfajta természetjogi álláspontot közvetített amely szerint az autonómia feltétlen jog amely a belső önrendelkezés éthosza alapján képviselendő; a másik szerint az autonómia az erdélyi magyar nemzeti közösség fennmaradásának legmegfelelőbb kerete amely azonban nem jogokra hanem egyeztetések hosszasabb folyamatával az intézményi megoldások minél pontosabb körvonalazásával alakítható ki 5. A Csapó-csoporttal szemben fellépő másik álláspontot Bakk Miklós Bodó Barna és Varga Attila képviselték. A bizottság vitái valamint a politikusok és szakemberek közötti feszültségek megnehezítették a döntések meghozatalát a statútumok ügyében de végül az RMDSZ Politikai Főosztálya arra a konszenzusra jutott hogy több tervezetet terjeszt a döntéshozók elé: - a Csapó-tervezet bizottság által módosított változatát; - Szilágyi N. Sándor átdolgozott javaslatát; - Bakk Miklós Bodó Barna és Szász Alpár Zoltán által elkészített A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútumát; - Bakk Miklós Törvénytervezet a személyi elvű önkormányzatról dokumentumát. Ez utóbbi két tervezet tekintetében Bakk Miklós összegző munkája megfogalmazta hogy ezek mindegyike az autonómia hatáskörébe utalta a művelődés oktatás és tájékoztatás intézményrendszerét valamint tartalmazták azt a kitételt hogy az önkormányzat döntéshozó testületeinek megválasztása titkos és közvetlen választásokon 6 dőlhet el és ezen választásokat a már említett nemzeti kataszter alapján rendezik. A kataszterben számon tartott személyek jogosultak a választásra és a választást egy szavazókártya birtokában gyakorolhatják. Mindkét tervezet kitér az autonómia és az állami intézmények viszonyára néhány eljárást tartalmazva illetve a törvényességi felügyeletet az alkotmány- illetve a közigazgatási bíróságra ruházva. 7 3 Bakk 004a. 4. A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómia statútuma;. A sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma; 3. Regionális autonómia statútuma. 5 Bakk 004a. p. 46-47. 6 Bakk 004a. p. 47. 7 Lásd: Bodó-Szász-Bakk 995 Bakk 995 Bakk 004a. - 0 -

Tudományos Mozaik 9. TPF 995-ben még napvilágot látott egy Székelyföld speciális helyzetét érintő és azt rendezni szándékozó tervezet Csapó József tollából amelynek megírását a Székelyföldi Egyeztető Tanács szorgalmazta. A Székelyföld autonómia-statútuma jogi személyiséggel rendelkező autonóm régiónak nevezte Székelyföldet ahol a magyar nyelv hivatalos nyelvként lenne elismerve a román mellett. A régió intézményeiként Csapó az Önkormányzati Tanácsot és Bizottságot valamint a Székelyföld Elnökét nevezte meg de tervbe vett egy intézményi struktúrát széki illetve települési szinten is 8. szakasz. A statútum részletesen szabályozza az intézményrendszeri hatásköröket valamint az állam és a régió kapcsolatát. Ez utóbbi kérdésében a kormánybiztos töltene be jelentős funkciót aki a törvényességi felügyeletet látná el. 8 996-ban az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa még megbízott egy szakmai testületet a Bodó-Szász-Bakk-féle statútum-tervezet átdolgozására pontosítására de a grémium munkája elmaradt. Az autonómia kérdése majd csak 003-ban került ismét napirendre a magyar párt illetve az akkor alternatívaként megjelenő más magyar politikai szerveződések munkájában. Az akkori tervek egy része azonban már egy jelentős paradigmaváltás mentén haladt az autonómia kérdését egy szélesebb körű az egész államot érintő regionalizációs modellben helyezték el. Jelentős előrelépésnek tűnt az autonómia problematikáját tekintve 009-ben a megalakult Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum amely az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács EMNT együttműködése révén jött létre. A Fórum megalakított egy autonómia-bizottságot amelynek két társelnöke volt: Márton Árpád az RMDSZ valamint Bakk Miklós az EMNT részéről. 9 A bizottság tervbe vette egy autonómiáról szóló szótár készítését is amely először magyar értelmező szótár lenne majd egy román-magyar szótárrá is kibővülhetne. Az autonómia-bizottság munkája viszont a megalakulása utáni időszakban alig haladt előre ennek következtében Bakk Miklós 00 februárjában lemondott a bizottságban betöltött társelnöki tisztségéről. 30 Az autonómia erdélyi magyarság általi felvetését elemezve Bakk Miklós alapvető stratégiai hibá -nak tartotta azt hogy az autonómia napirendre tűzését nem közvetlenül a rendszerváltás után fogalmazta meg az erdélyi magyar társadalom mert egy rendszerváltás körülményei ideális helyzetet teremtenek az autonómia kivívásának. A rendszerváltás pillanatában azonban erre nem volt felkészülve sem az erdélyi magyar közösség sem a romániai társadalom egésze. A később színtérre lépő autonómia-programokkal kapcsolatban fellépő román politikai reakciókat sajátos román modellként értékeli Bakk kiemelve annak határozatlanságát stratégiai koncepció-hiányát. 3 Bodó Barna az autonómiával kapcsolatban a félelmet emeli ki mint a fogalomról való diskurzus egyik alapelemét: a félelem minden szereplőt áthat függetlenül attól hogy a többségi illetve a kisebbségi oldalon áll. E félelem leküzdésében azonban fontos szerepet kap a megértés amelynek előfeltétele a közös nyelv amely mindkét fél számára ugyanazon jelentést hordozza. 3 A közös nyelv kialakításának véleményünk szerint hathatós eszköze lehetett volna a tervbe vett autonómia-szótár is. 8 Csapó 995. 9 Lásd: Januárban tartja első ülését a Kulturális Autonómia Tanács - Kitekintő.hu 009. szeptember 7. http://kitekinto.hu/karpat-medence/009/09/7/januarban_tartja_els_uleset_a_kulturalis_autonomia_tanacs 30 Lásd a Háromszék napilap 00. febrár -iki információját: Bakk Miklós visszavonul az autonómiabizottságból. http://www.3szek.ro/load/cikk/6794/bakk%0mikl%c3%b3s%0visszavonul%0az%0auton%c3%b3miabi zotts%c3%agb%c3%b3l 3 Bakk 004c. 3 Bodó 004. p. 68 70. - -

Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után Miklósné Dr. Zakar Andrea Összefoglalásképpen elmondható hogy a rendszerváltás utáni évtized bővelkedett az autonómia-koncepciókban de csak az erdélyi magyarság részéről találunk kísérleteket terveket ezeket pedig alapvetően a kisebbségi léthelyzetből kiindulva és annak orvoslására készítették. A magyar közösségen belül sem találunk egyértelmű konszenzust még ebben az időszakban az autonómia kapcsán. Ennek ellenére ez az első évtized egy meghatározó munkafolyamat időszaka volt amikor az autonómiához kapcsolódó alapfogalmak és a kisebbségi törekvések skálája kirajzolódtak. 3. Regionalizációs tervek az ezredforduló után A romániai regionalizációs folyamat a 5/998-as törvény elfogadásával indult amely segítségével az ország létrehozta az Európai Uniós NUTS II. szintnek megfelelő régiókat. A nyolc lehatárolt fejlesztési régió közül hét több megyét átfogó területi egység egy pedig a fővárost Bukarestet és az őt körülvevő agglomerációnak számító ún. Ilfov megyét tartalmazza Észak-keleti régió Dél-keleti régió Déli régió Dél-nyugati régió Nyugati régió Észak-nyugati régió Közép-régió Bukarest-Ilfov régió. A fejlesztési régiók nem közigazgatási régiók és nincs jogi személyiségük és sajnos csak a megyehatárok figyelembe vételével történő lehatárolásról beszélhetünk amely nem veszi figyelembe Románia történelmi tájegységeit így nem is minősül valódi regionális szemléletváltást tükröző folyamatnak. A regionalizációs folyamatokat kísérő szakmai és értelmiségi polémiákból és diskurzusokból lásd a Provincia Magyar Kisebbség és Altera folyóiratokban közölt vitákat és szakmai véleményeket 33 kitűnik hogy a román regionalizációs folyamatok nem tisztelték az országban adott regionalizmus sajátosságai és nem hajtottak végre valós decentralizációt. Minden aktus amely a regionalizációs folyamatot alakította csak és kizárólag az Európai Uniós kényszer hatására jött létre és annak a minimumkövetelményeit teljesítette. A szakirodalom paradoonnak nevezi Romániában a decentralizálástól való félelmet: A regionális paradoon abban rejlik hogy a jelenlegi: Románia egységes nemzetállam alaphipotézis és az ország erős regionális sajátosságainak léte evidenciája összeegyeztethetetlennek tűnik. Az ellentmondás forrása abból az illúzióból táplálkozik mely szerint: az egység a különbözőségek hiányát jelenti. 34 A paradoon feloldásának a jelenlegi rendszer teljes átalakulását kell jelentenie vagyis a román regionalizáción belül is paradigmaváltást kell végrehajtani. Az ezredforduló azonban nagy változásokat hozott a sajátos erdélyi helyzet értelmezésében. Köszönhető ez többek között az előbbiekben említett szakmai és értelmiségi vita-sorozatnak és közös munkának amely a magyar és román értelmiségiek között zajlott a 90-es évek közepétől. Mindeközben román regionalizációs folyamatoknak nem csupán a kritikája fogalmazódott meg a szakirodalomban és szaksajtóban hanem olyan tervek is születtek amelyek alternatívákat adtak a paradigmaváltásra. Az első ilyen terv az ún. Kerettörvény a régiókról amely 003-ban született egy Bakk Miklós által vezetett munkacsoport keze alatt. A munkacsoport létrehozása összefüggött az RMDSZ belső politikai krízisével amely a Szatmárnémetiben 003. elején tartott pártkongresszuson vált végérvényesen nyilvánvalóvá. Ennek hatására alakult meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács amely céljául tűzte ki az autonómia kérdésének újbóli felélesztését immár egy regionalizációs keretben. Az így felállított munkacsoport tagjai: Bakk Miklós Bodó Barna Borbély Imre Gál Kinga Székely István Fórika Éva Kovács Péter magyarországi jogász és Komlóssy József Svájcban élő szakember voltak. 35 33 Ezek elemzését lásd: Miklósné Zakar 00b 00c 008 007. 34 Kolumbán 003. p. 64. 35 A munkacsoport kialakulásának hátteréről lásd: Bakk 004b. - -

Tudományos Mozaik 9. TPF A kerettörvény egy autonómia-csomagterv része volt mely lefektetett egy széleskörű az egész országot érintő és valós decentralizációt ígérő regionalizációs tervet ezen belül pedig megalapozta Székelyföld autonómiájának a lehetőségét is. Ez egy merőben újfajta megközelítést jelentett hiszen a terv az autonómiát egy szélesebb körű regionalizációs modellen belül alkalmazná egyfajta aszimmetrikus regionalizációt eredményezve melynek vannak Nyugat-Európában is hagyományai lásd Spanyolország Olaszország. A Bakk Miklós és munkatársai által készített törvény-tervezet preambuluma többek között kitért és alapozott Románia nemzetközi kihívásaira: az EU-hoz való csatlakozási folyamatra ezen belül kiemelve a régiók szerepét és jelentőségét valamint az Európa Tanács 003-ban elfogadott 334-es számú határozatára amely Az autonóm régiók pozitív tapasztalata mint konfliktusmegoldást sugalmazó ihletforrás Európában Gross jelentés címet viseli. A modellre bevallottan hatott a Provincia-csoport által kidolgozott Memorandum is. 36 A hét részből álló tervezet első része igyekezett megfogalmazni egy releváns régiódefiníciót amelyben a szubszidiaritás elve messzemenően érvényesül. A régió eszerint: választott testületeken keresztül politikai önkormányzattal van felruházva jogállását identitását hatalmát és szervezeti struktúráját az alkotmány és jelen törvény garantálja státusa nem változtatható meg anélkül hogy vele ne konzultáljanak saját önkormányzati törvényt alkothat amely a legmagasabb szinten részét képezi az állam törvényes rendjének és legalább szervezetét és hatalmait megállapítja. 37 A régiók specifikumait tiszteletben tartva fontosnak tartották szabályozni hogy a régiók különböző belső intézményi struktúrával is rendelkezhetnek a demokratikus döntéshozatal érdekében valamint saját maguk biztosítják az adminisztrációt pénzügyi forrásokat és a régiók döntenek saját szimbólumaikról is. A tervezet bevezetett egy speciális régió-fogalmat is melyet később a Székelyföldre alkalmazott. Ezt a térség-típust különleges jogállású régiónak nevezi: Az ország lakosságának többségétől eltérő sajátos kultúrával és intézményi hagyományokkal rendelkező regionális közösségek különleges jogállású a jelenlegi kerettörvénybe foglaltaktól eltérő hatáskörökkel rendelkező régiót a parlament által elfogadott különtörvény és a parlament által megerősített statútum alapján kaphatnak. 38 A második rész pontosan leírta a különböző hatásköröket kitérve azokra amelyek az államnál maradnak azokra amelyeket a régiók kapnának illetve az átruházott és megosztott hatáskörökre. Az alábbi. táblázat összefoglaló jelleggel tartalmazza az előbb felsorolt hatásköröket és azok megoszlását a régió és az állam között: 36 Erről Bakk Miklós vall az Altera 004/4-es számában közölt Geneza unui proiect című írásban amelyben a Kerettörvény létrehozásának körülményeiről és utóéletéről számol be pp. 84-88 illetve lásd Bakk 003. 37 Bakk 004d. pp. 36-37. 38 Uo. p. 37. I/. cikkely - 3 -

Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után. Táblázat Miklósné Dr. Zakar Andrea Az állami a regionális és az átruházott/megosztott tervezett hatáskörök Bakk és munkatársai 003 Állami hatáskörök A régiók feladatköre és jogosítványai Átruházott és megosztott hatáskörök - honvédelem; - nemzetbiztonság; - az államháztartás rendjének kialakítása; - vámrendszer; - külügy kivéve a régiók EU-n belüli kapcsolatrendszerét; - pénzügyek monetáris politika; - országos parlamenti választások szabályozása és megszervezése; - a közlekedés és a kommunikáció keretszabályozása. - területfejlesztés és -rendezés tájvédelem; - gazdasági fejlesztés; - vízgazdálkodás; - bányajog bányakitermelés az altalaj kutatása; - oktatás- és művelődéspolitika oktatási és művelődési intézmények fenntartása; - képzés szakképzés és felnőttképzés; - történelmi emlékhelyek létesítése és fenntartása; - szociálpolitika jóléti intézmények rendje; - lakáspolitika; - foglalkoztatáspolitika; - idegenforgalom; - a régió hivatalai és személyzete; - a köztisztviselők kollektív szerződése a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény tiszteletben tartásával; - a községek területi elhatárolása; - tűzoltás mentőszolgálat katasztrófaelhárítás; - közbiztonság; - regionális szintű közmunkák; - mező- és erdőgazdálkodás; - közutak közlekedés helyi kommunikáció; - vadászat és halászat; - regionális adópolitika kialakítása regionális adók kirovása; - parlamenti és önkormányzati választások lebonyolítása Forrás: Bakk 004d. pp. 38-39. alapján saját szerkesztés - környezetvédelem; - közérdekből történő kisajátítás; - út- és vasúthálózatok kialakítása és üzemeltetése. A tervezet kitért a régiók etnikai összetételére és az ebből fakadó nyelvi jogokra is és 0%-ban jelölte ki azt a határt ami feletti nemzetiségi számarány esetében az illető etnikum nyelve a román mellett nyilvános használatot kap. A harmadik részben a régió intézményrendszerét vázolták föl mely alapjaiban a regionális közgyűlésből a regionális bizottságból és a régió elnökéből állna. Ezen szervek hatásköreit is külön részletezték. A negyedik rész az állam és a régió kapcsolatával foglalkozik megnevezve egy prefektusi pozíciót amely kapocsként működne a központ és az alsóbb területi szint között. A prefektus hatásköre a következő kérdéskörökre terjedne ki: az egyeztető tárgyalások kezdeményezése és ezek levezetése az alkotmányossági szempontok véleményezése államelnöki vétó esetén képviseli az elnök nézeteit a régió közgyűlésében törvényességi kifogás esetén az adott határozat vagy rendelet közigazgatási bíróságon való - 4 -

Tudományos Mozaik 9. TPF felülvizsgálatát kezdeményezheti akárcsak a közgyűlés feloszlatását is akár ha erre jogalapot talál. Az ötödik rész a régió által kibocsátott jogszabályok és rendelkezések felülvizsgálatával és közzétételének lehetőségével foglalkozik. A hatodik rész a régió köz- és magánvagyonáról illetve pénzügyeiről szól. Ennek értelmében a régió vagyonát köz- és magánvagyonra osztják. Közjavaknak minősülnek azok a javak amelyek regionális közérdeket szolgálnak illetve regionális kihasználtságúak a régió területén találhatók nem alkotják valamely helyi községi városi municípiumi vagy megyei önkormányzat tulajdonát és országos közérdek vagy nemzetvédelmi szempont nem indokolja ezek állami közvagyonba való sorolását. 39 A régió magánvagyonát pedig olyan ingó- és ingatlan vagyontárgyak alkotják amelyek polgári forgalomból és más törvények által előírt úton kerültek és kerülnek a régió tulajdonába 40. A pénzügyeket tekintve a tervezet szerint a beszedett adók 60%-a maradna a régió költségvetésében 0%-a a központi költségvetést gazdagítaná a maradék 0% pedig egy újonnan létrehozandó országos ún. Szolidaritási Alap bevétele lenne. Ez az új alap a régiók fejlettségbeli különbségeinek mérséklését célozná meg. A régió saját bevételei mellett a kormányzat a régió által gyakorolt hatáskörök érdekében adhat pénzalapokat. A régiókról szóló kerettörvény tervezet kiegészült még két dokumentummal melyek közül az egyik a Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról szóló törvénytervezet illetve a Székelyföld különleges jogállású régió autonómiájának statútum-tervezete. Ezen két csak a Székelyföldre és annak speciális jogállására koncentráló tervezet alapjaiban körülírta a Székelyföld területi autonómiáját az ott élő magyarok számára egy speciális etnikai elven alapuló autonómia-koncepció mentén. A Bakk Miklós által vezetett munkacsoport új szemlélete ütközött az időközben párhuzamosan létrehozott Székely Nemzeti Tanács autonómia-koncepciójával amely nem volt más mint az 995-ben Csapó József Bihar megyei szenátor által kidolgozott tervezet újraélesztése. A Székely Nemzeti Tanács nem tartotta a Bakk-féle Kerettörvény tervezetet és Székelyföld-koncepciót elégségesnek ahhoz hogy a székelység ügyét szolgálja. Így az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a Csapó-variáns elfogadása mellett döntött és azt terjesztette az RMDSZ is 004 februárjában a romániai Parlament elé. A tervezetet a parlament ugyanezen év márciusának végén elutasította. 4 A 003-ban ismét felvetett autonómia-terveknek a visszhangja és értelmezési lehetőségei a Magyar Kisebbség 004/-. számában csapódtak le. 4 Bakk Miklós a folyóiratban közölt tanulmányában megkísérelte elkészíteni az 989 óta eltelt időszak autonómia-koncepcióinak mérlegét. A 003-ban lezajlott autonómia-vita konklúziójaként pedig a két szembehelyezett terv közötti különbséget abban látta hogy amíg a Székely Nemzeti Tanács tervezete a változatlan román nemzetállammal szemben egy változatlan autonómia-tervezetet állít addig a szakértői csoport által kidolgozott tervezet számol az integrációs folyamatba került román állam regionális átszervezésével s ezt az autonómia kivívásával konvergens folyamatnak tekinti. 43 A Bakk-modell tehát paradigmaváltó. Ennek a modellnek a gyakorlatba ültetését találta leginkább végrehajthatónak és a román politika számára leginkább eladhatónak Kántor Zoltán és Majtényi Balázs is 44. A. Gergely András 39 Uo. p. 44. 40 Uo. 4 Aleandru Cistelecan Bakk tervét bár hiánypótlónak tartotta mégis a bürokrácia fenntartásának és egy költséges modellnek tekintette miközben a reformoktól a polgárok költségcsökkenést várnak. Cistelecan 004. 4 A folyóirat ezen száma leközli a Bakk-féle 003-as regionalizációs tervezet szövegét is. 43 Bakk 004a. p. 54. 44 Kántor-Majtényi 004. - 5 -

Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után Miklósné Dr. Zakar Andrea szintén a nagyobb léptékű regionális dimenziókban való gondolkodás mellett voksolva Bakk Miklós tervezetét tartotta megfelelőbbnek de rámutat a regionalizmus a helyi sajátosságok figyelembe vételének jelentőségére amelyet semmilyen regionalizációs terv nem veszthet szem elől. 45 Vizi Balázs arra figyelmeztet hogy tévhit lehet az európai uniós csatlakozástól azt várni hogy mint egy erős külső megfelelési kényszer 46 majd nyomást gyakorol Romániára az autonómia tekintetében is illetve hangsúlyozza hogy Az Unió számára a jószomszédi kapcsolatok akár tagjelölt államról legyen szó akár tagállamról és a politikai stabilitás sokkal fontosabbak nagyobb jelentőségűek mint a kisebbségi jogok legmagasabb szintű biztosítása 47. Több évvel Románia Uniós csatlakozása után igazán szembeötlő Vizi Balázs igazsága e tekintetben. Győri Szabó Róbert az Erdélyben élő magyarság szempontjából egy kombinált autonómia-megoldást tartana a legmegfelelőbbnek így kielégítve a szórványban és a tömbben élő magyarság igényeit is: a bonyolult helyzetnek szükségszerűen egy többrétegű részelemeiben a már működő európai mintákra bátran építő ám egészében egyedi és új modell a személyi területi helyi-közigazgatási és regionális elven szerveződő autonómiaformák kombinálása jelentheti az optimális megoldást. 48 Ugyanakkor Győri Szabó ezt a kombinált modellt egy széleskörű regionalizáláson belül tartotta járható útnak Romániában. 49 Továbblépve Bakk Miklós 004-ben megalkotta a Kerettörvény a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzatáról elnevezésű tervezetét amelyre saját bevallása szerint hatással volt a két világháború között született Jakabffy-féle törvényjavaslat is. 50 Bakk tervezetének értelmében a Románia területén őshonos illetve a román állammal hosszú idő óta szoros tartós kapcsolatban álló nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek önmagukat nemzeti közösségként meghatározva etnikai kulturális nyelvi és vallási identitásuk védelmében az állam támogatásával a személyi elvű önkormányzatok működési elve alapján létrehozhatják: a helyi kisebbségi önkormányzataikat b országos személyi elvű önkormányzatukat. 5 Ezeknek az önkormányzatoknak a részletes leírását megválasztásuknak körülményeit hatásköreit és egymáshoz kapcsolódó viszonyukat a kerettörvény tervezete tartalmazza. A Pro Európa Liga 005-ben Románia közelgő Európai Uniós csatlakozása okán is szintén szükségesnek tartotta felvetni a román regionalizáció reformjának kérdését. Egy politikai-közigazgatási strukturális reformot javasoltak 5 melyet nem részleteztek mélységében de felvetésükben kihangsúlyozták hogy a változásokat az ország történelmi régiói mentén képzelik el amely régiókon belül kisebb régiókat kell lehatárolni ha szükséges akkor speciális státusz biztosításával. A dokumentumot a Liga 005. november 0-én tárta Románia köztársasági elnöke Traian Bãsescu elé. Ez a tervezet véleményünk szerint nagyon hasonlít a Bakk Miklós és munkacsoportja által készített regionalista megközelítésre. 007-ben az RMDSZ berkein belül egy olyan regionalizációs terv született amely Csutak István miniszteri tanácsos nevéhez fűződik és amely szintén teljesen átalakítaná az 998-ban létrehozott román regionális rendszert. 53 A tervezetet az a problematika indította 45 A. Gergely 004. p. 7. 46 Vizi 004. p. 7. 47 Uo. p. 3. 48 Győri Szabó 004. p. 36. 49 Bakk Miklós a Magyar Kisebbség következő számában válaszolt a vitában résztvevők véleményére és reagált az észrevételekre: Bakk 004b. 50 Bakk 004a. Jakabffy é.n. 5 Bakk 004e. p.. 5 Reforma structuralã a sistemului politico-administrativ al României în ajunul integrãrii sale în Uniunea Europeanã 005. 53 Csutak 007. - 6 -

Tudományos Mozaik 9. TPF útjára amely szerint a meglévő regionális felosztás sem az Európai Uniós szabályokat sem a hagyományos tájegységeket sem pedig a gazdasági környezeti kulturális különbségeket nem tartja tiszteletben. Az Uniós szabályozásnak két régió lakossági létszáma sem felel meg. A NUTS II. régióknak 3 millió és 800 ezer közötti lakossal kell rendelkezniük miközben Romániában az Észak-keleti régió 3.743.89 lakost a Déli régió pedig 3.358.39 lakost számlál. 54 A Csutak István által készített dokumentum kijelentette hogy az eddigi regionális fejlesztések nem eredményezték az elmaradott térségek felzárkózását illetve bírálta a finanszírozási rendszert is. A megyék fejlettségi adataiból kiindulva lásd Melléklet 3. táblázatát és 3. ábráját és különböző számításokat végezve Csutak egy olyan 6 régióból álló regionális rendszert dolgozott ki mely véleménye szerint sokkal inkább szolgálja a régiók fejlesztését illetve minden előbb vázolt kritériumnak az 059/003/EK rendelet elvárásainak is megfelel. A Székelyföld ebben a modellben is külön fejlesztési régió lenne. Az alábbi. ábra ezt a régióbeosztást ábrázolja:. ábra Csutak István javaslata a fejlesztési régiók új lehatárolására 007 Forrás: Csutak 007. p. 44. A regionalizációs terv az RMDSZ törvénytervezetévé vált a modell népszerűsítésének lobbytevékenységét 007 őszén kezdték el. 00 februárjában a román szenátus tárgyalás nélkül hallgatólagosan elfogadta a benyújtott törvénytervezetet de az utolsó szót az alsóház mondta ki. 55 Sajnos a tervezetet Románia Parlamentje nem fogadta el. A sajtóvitákban a Székelyföld külön fejlesztési régióként való lehatárolása okozta a leghangosabb 54 Uo. p. 38. A csatlakozási tárgyalások regionális politikával foglalkozó. fejezetének kiegészítő dokumentuma tartalmazza azt hogy Romániának az 998-as régió-felosztása ideiglenes! 55 Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor a honlapján tette közre a részleteket: A házszabályzat előírása szerint egy törvénytervezetről a benyújtásától számított 60 napon belül kell döntenie a szenátusnak A szenátor elmondása szerint a felsőházban a törvénytervezet nem rendelkezett megfelelő támogatással így a házszabályzatot kihasználva sikerült kedvező döntést kicsikarni: bár a törvénytervezetről való szavazás elsőként szerepelt a napirenden az RMDSZ szenátorainak sikerült elérniük hogy az ülés végére halasszák a szavazást. Ekkor azonban már - nem volt meg a kvórum - ennek hiányában az ülést felfüggesztették így a törvénytervezetet a képviselőházba küldik. Bokor elmondta míg a felsőház összetétele az RMDSZ-nek nem kedvező hiszen az ellenzéki szenátorok többségben vannak addig a képviselőházban másképp néz ki a paletta mivel a nemzeti kisebbségek csoportjának a támogatására is számíthat a szövetség. http://bokortibor.ro/aktualis/cikk69 letöltve: 00. április. - 7 -

Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után Miklósné Dr. Zakar Andrea ellenvetéseket és félelmeket 56 de a tervezet megtárgyalásának napirendre tűzése nagy előrelépés a román politikai életben. Megjegyzendő hogy a román szociológiai életben is számottevő változások figyelhetőek meg a regionális szemlélet befogadása illetve a történelmi régiók felelevenítésének tekintetében. Dumitru Sandu szociológus az ezredforduló környékétől kezdve tanulmányaiban a történelmi régiók mentén elemezte a társadalmi folyamatokat és változásokat. 57 Az alábbi. ábra is mutatja hogyan határolta le a kulturális térségeket beleágyazva a történelmi régiók rendszerébe.. ábra Románia kulturális térségei az őket alkotó megyékkel és a történelmi régiókkal Dumitru Sandu alapján Forrás: Sandu 00. p. 79. az ábrában a számok a térség városi népességének arányát mutatják 000 elején Összegzésként elmondható hogy az 998-ban létrehozott regionalizációs modell Románia számára több szempontból sem szolgálja az ország érdekeit. Ezzel párhuzamosan azonban megfigyelhető a regionális szemléletnek az előretörése is a román tudományos életben. A jelenlegi román regionalizációs modell bírálata mellett 003 óta többnyire erdélyi magyar részről származó módosítási és reformtervezetek születtek amelyek egy új paradigma létrehozását kívánják meghonosítani az országban. Jelenleg is még a politikai vita tárgya egy új regionalizációs modellnek a bevezetése amely az ország fejlesztési régióinak az újragondolását célozzák ugyanakkor Székelyföld számára is megteremtik a különálló regionális entitásként való elfogadtatást amely etnikai alapon létrejövő területi autonómiához is vezethet. 56 Lásd Sabina Fati interjúját Markó Bélával az RMDSZ elnökével a România Liberã című újságban Marko Bela: Dezidera UDMR rãmâne renunţarea la epresia stat unitar - 00. április 4. http://www.romanialibera.ro/opinii/interviuri/marko-bela-dezideratul-udmr-ramane-renuntarea-la-epresia-statnational-830.html letöltve: 00. április 0. 57 Sandu 00. - 8 -

Tudományos Mozaik 9. TPF IRODALOMJEGYZÉK. A. Gergely András 004 Kisebbség vagy relatív többség? Magyar Kisebbség -. sz. pp. -34.. Andreescu Gabriel Stan Valentin Weber Renate 997 Tanulmány az RMDSZ felfogásáról a nemzeti kisebbségek jogait illetően. Magyar Kisebbség -. sz. pp. 54-85. 3. Bakk Miklós 004a Az autonómia-tervek két szakasza Erdélyben 989 után. Magyar Kisebbség -. sz. pp. 39-60. 4. Bakk Miklós 004b Politikai vízió és szakmai érvelés. Válaszok az autonómiavitában megfogalmazott kritikára. Magyar Kisebbség 3. sz. pp. 86-94. 5. Bakk Miklós 004c Modellek peremén: az autonómia Erdélyben. Élő Jászkunság. sz. http://adatbank.transinde.ro/html/cim_pdf50.pdf Letöltve: 008. 0. 03. 6. Bakk Miklós 004d Kerettörvény a régiókról Tervezet; Törvény Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról Tervezet; Székelyföld különleges jogállású régió autonómiájának statútuma Tervezet. Magyar Kisebbség -. sz. pp. 36-60. 7. Bakk Miklós 004e Kerettörvény a nemzeti közösségek személyi elvű önkormányzatáról. http://adatbank.transinde.ro/html/cim_pdf504.pdf Letöltve 00. 07. 04. 8. Bakk Miklós 003 Néhány szempont az autonómia újragondolásához. Krónika 003. május 4. http://adatbank.transinde.ro/html/cim_pdf5.pdf Letöltve 008. 0. 03. 9. Bakk Miklós 995 Törvény a személyi elvű önkormányzatokról. http://adatbank.transinde.ro/html/cim_pdf498.pdf Letöltve 00.04.0. 0. Bernhardt Rudolf 98 Federalism and Autonomy. In: Dinstein Yoram ed. Models of Autonomy. Tel Aviv University Faculty of Law Transaction Books New Brunswick London. pp. 3-8.. Bodó Barna 004 Autonómia-paradoonok. Magyar Kisebbség -. sz. pp. 67-73.. Bodó Barna Szász Alpár Zoltán Bakk Miklós 995 A Romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma. http://adatbank.transinde.ro/html/cim_pdf497.pdf Letöltve 00.04.07. 3. Cistelecan Aleandru 004 Regionalizare o dezbatere scadentã. Altera 4. sz. pp. 89-05. 4. Csapó I. József 003 Memorandum tervezet a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről. In: Csapó I. József: Autonómiák és autonómiatörekvések. Szerző kiadása. pp. 6-64. 5. Csapó I. József 995 Székelyföld autonómia-statútuma. Magyar Kisebbség. sz. http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/inde.php?action=cimek&lapid=&cikk=m950.html Letöltve 00.04.05. 6. Csutak István 007 Új?Régi?Jó? Új régiókat Romániának. RMDSZ-kiadványok http://www.rmdsz.ro/kiadvanyok/_fejlesztesi_regiok.pdf. Letöltve 00.03.07. 7. Grúber Károly 00 Regionalizmus nemzetállamok európai integráció: kelet-közép- és nyugat-európai távlatok. In: Európai identitások: régió nemzet integráció. Pro Minoritate Osiris Budapest. pp. 34-56. - 9 -

Erdélyi autonómia- és regionalizációs tervek a rendszerváltás után Miklósné Dr. Zakar Andrea 8. Győri Szabó Róbert 006 Kisebbség autonómia regionalizmus. Osiris Budapest. 9. Győri Szabó Róbert 004 Kombinált autonómia és regionalizálás. Magyar Kisebbség -. sz. pp. 35-37. 0. Hannum Hurst 99 Autonomy Sovereignity and Self-Determination: the Accomodation of Conflicting Rights. University of Pennsylvania Press Philadelphia.. Heintze Hans-Joachim 998 On the Legal Understanding of Autonomy. In: Suksi Markku ed. Autonomy: Applications and Implications. Kluwer Law International The Hague. pp. 7-3.. Jakabffy Elemér é.n. Törvényjavaslat az etnikai kisebbségekről. Kézirat fellelhetősége: Jakabffy Elemér Kézirattár Kolozsvár. Leltári szám: K70. 39. p. 3. Kántor Zoltán Majtényi Balázs 004 Autonómia-modellek Erdélyben jövőkép és stratégia. Magyar Kisebbség -. sz. pp. 3-9. 4. Kolumbán Gábor 003 A román regionalizmus paradoona. Magyar Kisebbség. sz. pp. 64-70. 5. Lapidoth Ruth 997 Autonomy: fleible solutions to ethnic conflict. United States Institute of Peace Washington. 6. Miklósné Zakar Andrea 00a Autonómia: elmélet és gyakorlat. Tér és Társadalom 00/3. pp. 75-9. 7. Miklósné Zakar Andrea 00b Az erdélyiség újraszemantizálása : kísérlet egy interetnikus magyar-román regionalizmus-koncepció kidolgozására. Pro Minoritate 00. Ősz. pp. 70-0. 8. Miklósné Zakar Andrea 00c Az erdélyi regionalizmus és a Provincia-jelenség. In: Benkő Péter szerk. Politikai régió régiópolitika. Deák Kiadó. 00. pp. 54-69. 9. Miklósné Zakar Andrea 008 Interetnikus értelmiségi diskurzusok az erdélyi autonómiáról. Pro Minoritate 008/Nyár. pp. 76-0. 30. Miklósné Zakar Andrea 007 Magyar-román értelmiségi diskurzusok az erdélyi autonómiáról. Pro Minoritate 007/Nyár. pp. 09-7. 3. Nemes Nagy József 009 Terek helyek régiók: a regionális tudomány alapjai. Akadémiai Kiadó Bp. 3. Reforma structuralã a sistemului politico-administrativ al României în ajunul integrãrii sale în Uniunea Europeanã 005. Pro Európa Liga közlemény Marosvásárhely www.proeuropa.ro/reforme_lpe_009.doc Letöltve 00.03.30. 33. Sandu Dumitru 00 Ariile culturale ca matrice de sociabilitate. Sociologie Românească 3-4. sz. pp. 77-9. 34. Sohn Louis B. 98 Models of Autonomy within the United Nations Framework. In: Dinstein Yoram ed. Models of Autonomy. Tel Aviv University Faculty of Law Transaction Books New Brunswick London. pp. 5-. - 30 -

Tudományos Mozaik 9. TPF 35. Schrijver Frans 005 Regionalism after regionalisation: Regional identities political space and political mobilisation in Galicia Brittany and Wales. Konferencia-anyag: AAG Pre-Conference at the University of Colorado at Boulder CO. April 3 5 005. www.colorado.edu/ibs/aagpreconference/papers/schrijver_paper.pdf Letöltve: 008.05.0. 36. Szőcs Géza 997 Törvénytervezet a nemzeti etnikai nyelvi közösségekről és az ezekhez tartozó személyekről. Magyar Kisebbség -. sz. http://www.hhrf.org/magyarkisebbseg/970/m9707.htm Letöltve 00.04.0. 37. Törvény a nemzeti kisebbségekről és az autonóm közösségekről 997 Magyar Kisebbség -. sz. http://www.hhrf.org/magyarkisebbseg/970/m9709.htm 38. Vizi Balázs 004 Autonómia és európai integráció. Magyar Kisebbség -. sz. pp. 6-35. - 3 -

Tudományos Mozaik 9. TPF DETERMINÁNSOS MÓDSZER ALKALMAZÁSA EGY FÜGGVÉNYEGYENLET MEGOLDÁSÁRA Nagy Noémi főiskolai tanársegéd Tomori Pál Főiskola A dolgozatban a Peider-egyenlet négyzetre emelésével kapott = függvényegyenlettel foglalkozunk melynek a Peider-egyenlet megoldásától lényegesen eltérő megoldásai is léteznek. A dolgozatban felhasználjuk Vincze Endre 964-ben megjelent cikkét [8] mely szintén a négyzetre emelt Peider-egyenlettel foglalkozik és amelyben használja a determinánsos módszert melyet átláthatóbb formában ezen dolgozatban is alkalmazunk. Elsőként összefoglaljuk a determinánsos módszer mely tulajdonságait használjuk a dolgozatban majd pedig megmutatjuk hogy Vincze Endre eredménye általánosabb esetben is teljesül. Végül elegendő feltételeket és példákat adunk olyan struktúrákra amelyekben vannak illetve nincsenek olyan előre nem várt szerkezetű megoldások melyek szintén teljesítik a vizsgált függvényegyenletet.. BEVEZETÉS A Cauchy-féle függvényegyenletnek egy általánosításaként egy 903-ban megjelent dolgozatában [] W. Peider az f z ϕ u = φ z u 3 4 3 f z ϕ u = φ z u f z ϕ u = φ zu f z ϕ u = φ zu 4 függvényegyenleteket vizsgálta a valós számok halmazán. Ezek az úgynevezett Peideregyenletek alapvető fontosságúak a függvényegyenletek elméletében. Legyen X egy félcsoport Y pedig egy integritási tartomány. Ekkor nyilvánvaló hogy ha az f : X Y függvény additív akkor minden y X esetén fennáll az [ f y ] = [ f f y ] függvényegyenlet is. A megfordítás azonban már nem igaz hiszen ennek az egyenletnek a teljesüléséból csupán az f y = f f y vagy f y = f f y alternatívák valamelyikének fennállása következik. Ez az oka annak hogy ezt a függvényegyenletet szokás alternatív Cauchy-egyenletnek is nevezni. A Peider-egyenlet négyzetre emelésével kapott [ ] [ ] = g h f o y y függvényegyenlet vizsgálatát Daróczy Zoltán 96-ben kezdeményezte. Az általa felvetett kérdést Vincze Endre 964-ben megjelent dolgozatában válaszolta meg. A dolgozatban ismertetjük Vincze Endre eredményének [8] egy természetes általánosítását. E célból a Vincze Endre által használt jelöléseket úgy módosítjuk valamint a módszert megalapozó lemmákat és a főeredményt is úgy fogalmazzuk meg illetve a bizonyítások lépéseit is úgy 3 4-33 -

Determinánsos módszer alkalmazása egy függvényegyenlet megoldására Nagy Noémi - 34 - írjuk le hogy azok értelmezhetők és átvihetők legyenek tetszőleges testekbe képező függvényekre. A főeredményből kiderül hogy túl azon a nyilvánvaló jelenségen hogy a négyzetre emelt egyenlet a három függvény egyikének csak a négyzetét határozhatja meg további a Peideregyenlet megoldásaitól lényegesen különböző megoldások is felléphetnek az értelmezési tartomány struktúrájától függően. A dolgozatban elegendő feltételeket és példákat adunk olyan struktúrákra amelyekben vannak illetve nincsenek ilyen előre nem várt szerkezetű megoldások... JELÖLÉS: Legyen Q tetszőleges halmaz K egy tetszőleges test valamint legyenek K Q F F F n : K és Q n K. Ekkor a következő jelölést vezessük be: n n n n n n n n F F F F F F F F F F F F L M O M M L L K K : ; = Ezen jelöléssel egy-egy a [3] dolgozatban található lemmára és tételre egy áttekinthetőbb bizonyítást tudunk adni... LEMMA: Ha adott K Q F F F n kn : K úgy hogy bármely Q n K esetén 0 ; 0 = = k j n n jn jn jn F F F K K teljesül akkor bármely K Q F : és Q n n K esetén 0 ; 0 = = k j n n n jn jn jn F F F F K K. BIZONYÍTÁS: n n F F F ; K K -et utolsó sora szerint kifejtve azt kapjuk hogy }. ; ; ; { ; 3 3 = n n n n n n n n n n n n n n F F F F F F F F F F F F F F F K K K K K K K K K K Ez az egyenlőség minden F F F F n jn jn jn K függvényre teljesül k j 0 K = esetén az n K változók mellett azaz }. ; ; ; { ; 3 3 n n jn jn jn n n n n jn jn jn n n jn jn jn n n n n jn jn jn F F F F F F F F F F F F F F F F K K K K K K K K K K =

Tudományos Mozaik 9. TPF miatt pedig k j = 0 F F K F F; K = jn k n { F Fjn Fjn K Fjn n; 3 K n F k Fjn Fjn K Fjn n; 3 K n k n F n Fjn Fjn K Fjn n; K n = 0. jn j= 0 j = 0 j= 0 jn n n n K K A következő tételhez először definiálnunk kell mikor nevezünk egy függvényrendszert lineárisan függőnek. }.3. DEFINÍCIÓ: Az F F K Fn : Q K függvényrendszert lineárisan függőnek nevezzük ha léteznek olyan c c K cn nem egyszerre nulla K -beli konstansok melyekre minden Q esetén 3 c F cf K cn Fn = 0 teljesül. Ellenkező esetben azt mondjuk hogy az független. F F F K n függvényrendszer lineárisan.4. TÉTEL: Az F F K Fn : Q K függvények pontosan akkor lineárisan függők ha tetszőleges K n Q esetén teljesül a 4 F F K F ; K 0 azonosság. n n = BIZONYÍTÁS: Először tegyük fel hogy F F F c k 0 valamely k { Kn} esetén. Ekkor tetszőleges K n esetén 3-ból = j választással adódik ahol j { Kn} K n lineárisan függő azaz 3 teljesül és c F j c F j K cn Fn j = 0. A feltétel szerint ezen egyenletrendszernek van nemtriviális c c K 00 0 megoldása ezért a rendszer determinánsa eltűnik azaz 4 teljesül. c n K Most teljes indukcióval megmutatjuk hogy 4-ből következik 3. n = esetén F ; = F = 0 melyből következik hogy van olyan c 0 melyre c F = 0. Tegyük fel hogy n -re igaz az állítás és meg kell vizsgálnunk hogy n esetén következik-e 4-ből 3. - 35 -

Determinánsos módszer alkalmazása egy függvényegyenlet megoldására Nagy Noémi - 36 - Ha 5 0 ; = n n F F F K K akkor az indukciós feltételből következik hogy vannak olyan c n c c K nem mind nulla konstansok hogy minden Q esetén 0 = F c F c F c n n K tehát 0 = F c F c F c F c n n n n K = 0 n c és tetszőleges F n esetén. Ha viszont 5 nem teljesül azaz léteznek olyan Q y y y n K konstansok melyekre 0 ; = n n n n y y y F F F c K K akkor legyen Q tetszőleges és alkalmazzuk a 4 azonosságot az j j y = } { n j K n = pontokra 0 ; = y y y F F F F n n n K K. Ezt a determinánst az utolsó oszlopa szerint kifejtve az alábbi eredményre jutunk: 0 } { } ; ; ; { ; 3 3 = = = F c F c F c y y y F F F F y y y F F F F y y y F F F F y y y F F F F n n n n n n n n n n n n n n n K K K K K K K K K K K és a n c c c K konstansok közül nem mind nulla mivel 0 n c. Így a tételt beláttuk.. A PEXIDER-EGYENLET NÉGYZETRE EMELÉSÉNEK MEGOLDÁSAIRÓL 96-ben a Sárospatakon megtartott Függvényegyenletek konferencián Daróczy Zoltán felvetette azt a kérdést mit mondhatunk a Peider-egyenlet és a négyzetre emelt Peideregyenlet kapcsolatáról. Ezen kapcsolat vizsgálatakor Vincze Endre a következő eredmény azon speciális esetét igazolta amikor a vizsgált függvények komple értékűek [8]. Az alábbiakban az előző fejezetnek megfelelően K tetszőleges testet jelöl... TÉTEL: Legyen o Q olyan Abel-félcsoport ahol az y o minden Q -beli elemet legalább egyszer felvesz ha és y befutja a Q elemeit. Ekkor az K Q h g f : függvényekre akkor és csak akkor teljesül minden Q y esetén az 6 [ ] y h g y f = o függvényegyenlet ha i. létezik K c c c d 3 és K Q e : úgy hogy = d F. minden Q y esetén y e e y e d = o F. minden Q esetén = e

Tudományos Mozaik 9. TPF 7 teljesül továbbá minden f Q esetén = c g = c h = c [ c d c e ] 3 3 e c c e c vagy ii. létezik d c c K és e : Q K úgy hogy d = F. minden y Q d e o y d = e d e y d 8 -ra [ ] [ ][ ] F. minden Q -ra d = e = teljesül továbbá minden Q esetén f = c g = c h = c 3 [ 5 d 4e ] e c [ e d ] c vagy iii. létezik c c K és ϕ : Q K úgy hogy minden Q esetén 9 f = [ ϕ c c ] g = ϕ c h = ϕ c ahol ϕ o y = ϕ ϕ y teljesül minden y Q esetén. és és és BIZONYÍTÁS: A bizonyítás során többször osztunk kettővel. Ezt nyilván csak akkor tehetjük meg ha K -ban 0. Ezért legelőször tárgyaljuk külön a = 0 esetet. Ekkor minden k K esetén 0 = k = k k miatt k = k tehát a b K a = b esetén 0 = a b = b a b = a azaz a = b a b tehát a 6 egyenletből az 0 f o y = g h y y Q Peider-egyenletet kapjuk aminek a megoldása bizonyos speciális esetekben egyszerű illetve általában véve is jelentős szerepet játszik a függvényegyenletek elméletében. Most megmutatjuk hogy a Q -ra tett feltevéseink mellett 0 megoldásai 9 alakúak. Legyen a Q rögzített. Ekkor 0 és a o művelet kommutativitása miatt tetszőleges Q esetén g h a = f o a = f ao = g a h azaz h = g A ahol A = h a g a. Tehát a 0 egyenletből f o y = g g y A y Q adódik. Továbbá tetszőleges Q esetén g o a g a A = f o ao a = g g ao a A - 37 -

Determinánsos módszer alkalmazása egy függvényegyenlet megoldására Nagy Noémi - 38 - tehát Q B g a g = o ahol a g a a g B = o. Ezt felhasználva kapjuk hogy tetszőleges Q y esetén A B y g g A a y g g a y f a h y g = = = o o o o tehát Q y C y g g y g = o ahol ha A B C =. Tehát a C g = ϕ Q y módon definiált K Q : ϕ függvényre 3 Q y y y = ϕ ϕ ϕ o C g = ϕ Q D A C h = = ϕ ϕ ahol C A D = teljesül továbbá C D y C D y D y C h g y f = = = = o o ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ azaz Q z C D z z f = ϕ. Ezzel beláttuk a 9 összefüggéseket D c C c = = választással. A továbbiakban feltesszük hogy K -ban 0. Ekkor észrevehető hogy a 6 egyenletben szereplő g és h függvények szerepe felcserélhető így ez a megoldásokban is megengedett. A 6 egyenlet alapján valamint a o művelet kommutativitása miatt [ ] [ ] h g h g f = = o azaz h h g g h h g g = teljesül melyet determinánsos jelöléssel írva 4 0 ; ; ; = h g h g. Ha az.. Lemma alapján bővítünk az függvénnyel és az 3 változóval az 0 ; ; ; 3 3 3 = h g h g egyenletet kapjuk melyből az.4. Tétel miatt 0 ; 3 = h g adódik tehát van olyan c b a -től független konstans melyekkel 5 0 = c h b g a ahol 6 b a és c nem egyszerre nullák. A 5 és 6 feltételek miatt 0 = = b a nem lehetséges. Ha tehát 0 = a 5-ből c h = konstans következik ahol b c c =. Ezt 4-be írva ; 0 g c g =

Tudományos Mozaik 9. TPF következik ahonnan 7 g cg k azaz bevezetve a c = c k jelölést 8 g = c c e ahol e következik. Ezek alapján 6-ból az = f = c e ahol e = megoldást kapjuk. E megoldásfüggvények pedig speciális esetei a 7 alakú megoldásoknak c 3 = 0 választással. Ha h azonosan konstans mindig erre az eredményre jutunk. Ezért a továbbiakban feltehető hogy h nem azonosan konstans így g -ről is feltehetjük ugyanezt. Láttuk továbbá hogy a h = k g g függvényrendszer lineáris függőségét vonja maga után. Természetesen ez fordítva nem igaz. A későbbiek miatt azonban célszerű most vizsgálnunk azt az esetet mikor a { g } g függvényrendszer lineárisan függő. a 7 egyenlet teljesülését azaz a { } Tegyük fel tehát hogy 7 fennáll. Ekkor az általánosság csorbítása nélkül feltehető hogy a { g } g függvényrendszer lineáris függőségét pontosan 7 írja le hiszen ezzel csak azt az esetet nem fedjük le mikor g azonosan konstans de ezt az esetet már megvizsgáltunk. Ugyanezért feltehető hogy 8-ban e nem azonosan konstans. Helyettesítsük g -t a 6-ból következő [ g h ] = [ g h ] egyenletbe majd a zárójeleket felbontva és determinánsként felírva = h c c e c ; h ; 0 melyet ha bővítünk az függvénnyel és alkalmazzuk az.4. Tételt kapjuk hogy Léteznek tehát olyan konstansok melyekkel 0 3 a h = h c e ;. b c e c = 0 teljesül. Itt a = 0 nem jöhet szóba mert abból az következne hogy e konstans de ezt kizártuk. Így a 0 tehát ahol Így h = c c c3e c = b / a és c = c / a. Helyettesítsük most a g és h megoldásokat a 6 egyenletbe. 3 4 f o y = c4 c c [ c3 c3e e y] c c4 c [ e c3e y] 4-39 -

Determinánsos módszer alkalmazása egy függvényegyenlet megoldására Nagy Noémi A jobb oldalon csak az utolsó tag nem feltétlenül szimmetrikus y -ban így ez az egyenlet a bal oldal szimmetriája és e nem azonosan konstans volta miatt csak úgy állhat fenn ha az alábbi egyenletek valamelyike teljesül:. c = 0. c 4 c = 0 3. c = 3. Az. esetben h konstans lenne amit már korábban tárgyaltunk. A. esetben f o y -re az f o y = c [ c3 c3e e y] kifejezést kapjuk. Most kihasználva hogy a bal oldal argumentuma asszociativít valamint hogy h nem azonosan konstans c c 0 adódik így Innen viszont az jelöléssel azaz e = e ' miatt vagy tehát = következik. Így e 3 o y e z = e e yo. z e yo z0 e' y = e z e o y = e e ' y = e y e ' e e z = c e ' e = e vagy e = e ' 0 ' e o y = e e vagy e o y = e e y ahol d =. A c = c4 miatt pedig y f o y = c [ c3 d c3e o y] g = c e c illetve h = c c3e c. Az így kaptt megoldások 7 alakúak. A 3. esetben f o y -re 5 = c4 c 0 c és c 0 -val adódik hogy 9 f o y = [ c c e c e y]. Kihasználva a bal oldal argumentumának asszociativitását következik hogy 5 c e o y c ][ c e z c ] = [ c e yo z c ][ c e ]. [ 5 5 5 c5 Mivel e nem azonosan konstans ezért van olyan z 0 melyre c e z0 c5 tehát ce yo z0 c5 c e o y c5 = [ ce c e z c c5 0 5 ] - 40 -

Tudományos Mozaik 9. TPF majd ennek az egyenletnek ismételt alkalmazásával a Peider-egyenletet kapjuk ahol c e o y c5 = c0[ ce c5][ ce y c5] ce z0 o z0 c [ c e z c 0 5 5] = c Nyilván c 0 0 ugyanis ellenkező esetben e konstans lenne. Megjegyezzük továbbá hogy az egész bizonyítás során a Q -nak azt a tulajdonságát hogy az o y is befutja az egész halmazt csupán itt használjuk ugyanis különben csak e o y konstans voltára tudnánk következtetni. Tekintve hogy az e nem azonosan konstans függvény mind a mind pedig a értékeket felveszi de más értéket nem az előző Peider-egyenletben szereplő c 0[ ce c5] függvény is csak két értéket vesz fel legyenek ezen értékek a és b. Nyilván a b. Ekkor az egyenlet bármely szóbajöhető és y értékpár esetén a következő egyenletek egyikére egyszerűsödik:. aa = a. ab = a 3. bb = a 4. aa = b 5. ab = b 6. bb = b Szimmetria okok miatt feltehető hogy éppen Itt két esetet különböztetünk meg: ab = a. Ha a = 0 akkor a bb szorzat b a miatt nem lehet nulla így bb = b 0 azaz b =. Ha viszont a 0 akkor ab = a alapján b = és mivel a 0 és a b miatt aa a is teljesül ezért aa = b = -ből a = következik. Eszerint az első esetben 0 c c e u c ] 0 és c c e v c ] illetve a másodikban 0 [ 5 = 0 0 [ 5 = c c e u c ] és c c e v c ] = 0 [ 5 = 0[ 5 ahol mindkét esetben az e u és e v szükségképpen különböző előjelűek. Így máris figyelmen kívül hagyható mert c c 0 következik amiből c 0 miatt c 0 következne 0 5 = ezt az esetet azonban korábban már kizártuk. 0-ból viszont rögtön látható hogy c5 = d c és d c c ahol d = és ekkor 0 = e d o y d A 9 egyenletből kiindulva kapjuk hogy e d e = 0 d f o y = c [5 d 4e o y] d [ e o y d] = [ e d][ e y ]. d. 5 = - 4 -

Determinánsos módszer alkalmazása egy függvényegyenlet megoldására Nagy Noémi A c3 = -et is figyelembe véve E megoldások valóban 8 alakúak. g = c c e 3 [ e d] h = c c. Ezzel tehát teljesen elintéztük azt az esetet amikor a { g g} függvényrendszer lineárisan függő. Így a következőkben feltehetjük hogy g és h is olyan függvények melyeknél a { g g} és { h h} függvényrendszerek lineárisan függetlenek. Térjünk most vissza a 5 egyenlethez. Legyen most a 0. Ekkor 5-öt g = k0 h k alakra hozhatjuk ahol k 0 = b / a és k = c/ a. Itt feltehető hogy k 0 0 ugyanis ellenkező esetben g azonosan konstans lenne ezt az esetet azonban korábban már tárgyaltuk. Írjuk a megoldást 4-be melyből kapjuk hogy [ k k 0 h k] h 4kh ahol k 3 konstans számot jelöl. A fenti azonosságot átírva a 0 k h 4k0k 4k h 4k k3 alakot kapjuk. Mivel feltettük hogy a { h h} függvényrendszer lineárisan független a fenti azonosság csak a következő két eset valamelyikeként teljesülhet:. k = 0 és k 3 = 4k. k = és k = k 3 = 0. 0 Így az első esetben a megoldás 3 g = h k a másodikban pedig 4 g = h alakba írható. Most 3-at 6-ba írva a o művelet kommutativitása és asszociativitása miatt az egyenletet kapjuk amiből az [ h o t k] f [ o t o ] = f [ o to ] [ h = [ h k] o t k] h [ h k] h 3 h 3 = 0 o t h egyenlet adódik. Ez azonban felbontva a zárójeleket és megfelelően csoportosítva a tagokat [ h o t k] = [ h [ h o t k] o t k][ h [ h k] [ h alakra hozható melynél bevezetve a 5 h ' = h y k és τ h = h o t t k] o t o t k][ h k] [ h k] = - 4 -

Tudományos Mozaik 9. TPF jelöléseket az alábbi egyenletet kapjuk: 6 τ h' ; τ h' h'; h' ; = 0. t t Ha ezt bővítjük a konstans függvénnyel azt kapjuk hogy h t 3 = τ ' h'; 0. Léteznek tehát olyan a t b t c t -től független konstansok melyekkel a t b t és c t nem egyszerre nulla esetén a t τ h' b t h' c t 0 teljesül. Mivel h nem azonosan konstans ezért nulla. Így 7 τ h' = h' o t = α t h' β t ahol α t = b t / a t és β t = c t / a t. A 7 egyenlet alapján t t o t kommutativitása miatt a 8 α h' ; β; 0 egyenlet írható majd ezt -gyel bővítve = α h' ; 3 = 0 h ' sem lehet az tehát a t sehol sem lehet következik. Léteznek tehát olyan a b és c egyszerre nem mind zéró konstansok melyekkel teljesül. a α b h' c 0 Nyilván a 0 mert ellenkező esetben h ' azonosan konstans lenne. Így adódik a azaz α = k k 3 h' k = b / a és k = c / a jelölések mellett. 8-ból pedig 3 4 0 3 4 4 lesz. Ezen megoldásokkal 7-ből amiből k 0 esetben 3 = = k h' k h'; β ; = β k h'; β k = k 4 h' h ' o t = k k 3 h' t h' k4h' k4h' t 9 h' = ϕ k5 ahol k és 4 5 4 = ϕ o t = ϕ ϕ t illetve k 3 0 esetben a k5 = k4 k4 / k3 k 6 = / k3 és k7 = k4 / k3 jelöléseket bevezetve 30 h ' = k6 ψ k7 ahol következik []. ψ o t =ψ ψ t 5-43 -

Determinánsos módszer alkalmazása egy függvényegyenlet megoldására Nagy Noémi Így 5 és 9 alapján a megoldás h = φ k k = k k5 φ o t = φ φ t miatt pedig g = ϕ k k = k k5. Végül 6 szerint f o y = [ ϕ k ϕ y k] = [ ϕ ϕ y k k] tehát f = [ ϕ k k ]. E megoldások valóban 9 alakúak. Írjuk most a 30 megoldást 6-ba melyből 3 = k [ ψ t ] ψ ; 4k k [ ψ t ] ψ ; 0 6 6 7 következik. Bővítsük ezt az egyenletet ψ -vel: = k [ ψ t ] ψ ψ ;. 0 6 3 30-ból látható hogy k = 6 0 nem jöhet szóba mert akkor h ' azonosan konstans lenne. Ugyanezért a ψ azonosan konstans esetet is elintézettnek tekinthetjük tehát az előbbi egyenletből 3 ψ = k8ψ k9 következik ez tartalmazza a ψ esetet is. A 6 és 30 képletek alapján k 0 miatt 33 ψ = [ h k k7]. k 6 Ha most 3 fennállna ez 33 -mal együtt a { h h} függvényrendszer lineáris függőségét jelentené. Ezt az esetet azonban az előbbiekben már kizártuk. 30-ból tehát nem adódott megoldás. Térjünk most vissza a 4 összefüggéshez. Mivel a o művelet asszociatív így minden t Q esetén f [ o t o ] = f [ o to ] ami éppen azt jelenti hogy g o t g o t g g = g o t g o t g g teljesül azaz determinánsos alakba írva és a konstans függvénnyel bővítve 34 τ g ; τ g g; g ; = 0 t t τ tg g; 3 = 0. Minden t Q esetén léteznek tehát olyan a t b t és c t egyszerre nem mind nulla konstansok úgy hogy a t τ tg b t g c t 0 teljesül. Mivel g nem azonosan konstans ezért a t sehol sem tűnhet el így τ tg = α t g β t lesz ahol α t = b t / a t és β t = c t / a t. 6-44 -

Tudományos Mozaik 9. TPF - 45 - A 7 8 9 és 30 összefüggésekkel teljesen analóg módon kapjuk hogy 36 4 k g = ϕ ahol t t ϕ ϕ ϕ = o vagy 37 6 k g = φ ahol t t φ φ = φ o fennáll. A 36 függvénynek természetesen 34-et is ki kell elégítenie tehát. ; 4 ; ; ; 0 4 4 4 4 4 4 4 t k k k k t k t k k t t ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ ϕ = = Ez az egyenlet azonban csak akkor teljesül ha ϕ azonosan konstans ami viszont 36 miatt azt jelentené hogy g is azonosan konstans lenne tehát ezt az esetet nem vizsgáljuk. Végül a 37 megoldást írjuk 34-be:. ; ] [ ; ] [ ; ; ; ; 0 5 6 5 6 6 5 5 6 5 6 5 6 6 5 5 k k t k k k k k k k k t k k t k k t k φ φ φ φ φ φ φ φ φ φ φ φ = = Innen már teljesen úgy haladunk tovább mint a 3 egyenlet esetében tettük. A φ -vel való bővítés után kiderül hogy 8 7 k k = φ φ majd a 37 egyenlet alapján azt kapjuk hogy ez a } { g g függvényrendszer lineáris függőségét jelentené. Minden esetet megvizsgáltunk más megoldások tehát nincsenek. Végül megmutatjuk hogy 7 8 és 9 valóban kielégítik a 6 egyenletet. Tekintsük elsőként a 7-ben felírt függvényhármast. Ekkor. ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ 3 3 3 3 3 3 3 3 y f c y e c c c y e e c c y e c y e e c e c y e c e c c y e c c c e c y h g o o = = = = = = = = A 8-ban g és h helyettesítésével adódik hogy. ] 4 [5 4] 4 [ ] 4 4 [ ] 4 [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ ] [ y f y e d c y e d c d y e d c d y e d c d y e d e c d y e d e d y e e c d y e d e d y e e c d y e d e d y e e c d y e d y e e d y e e e c d y e e c c c d y e c c e c y h g o o o o o = = = = = = = = = = = = =

Determinánsos módszer alkalmazása egy függvényegyenlet megoldására Nagy Noémi Majd a 9-ben ugyanígy számolva kapjuk hogy [ g h y] = [ ϕ c ϕ y c ] = [ ϕ o y c c ] = = [ ϕ ϕ y c f o y. c ] = 3. MEGJEGYZÉSEK KÖVETKEZMÉNYEK A következőkben megjegyezzük hogy N a természetes számokat Z az egész számokat Z p a p-elemű testet R a valós számok testét C pedig a komple számok testét jelöli. Q és K a korábban is használt jelölések. 3.. MEGJEGYZÉS: A 7 8 és 9 megoldásokból kitűnik hogy a 6 egyenlet még akkor sem ekvivalens a Peider-egyenlettel ha f g h mindenütt folytonos függvények. Például valós szám esetén az f k = c k g c k = h = c k függvényhármas a 6 egyenletet kielégíti de c nemnulla valós szám esetén a Peideregyenletet nem. Általában a 6 egyenlet csak feltételünk. f -re ad összefüggést közvetlenül f 3.. MEGJEGYZÉS: Ha K = Z akkor 6 és a Peider-egyenlet: 38 f o y = g h y ahol y Q nyilvánvalóan ekvivalensek. -re nincs 3.3. MEGJEGYZÉS: Vegyük észre hogy például e : Z K d { } esetén a következő feltételek ekvivalensek: I. e = Z d e y = e e y y Z d ha páros II. e = δ ha páratlan BIZONYÍTÁS: Ha az I. feltétel teljesül akkor minden Z esetén d e = e = = d miatt e = d illetve d e = e e = e d miatt e = e tehát a II. tulajdonság is fennáll. Megfordítva ha a II. feltétel teljesül akkor behelyettesítéssel 3 esetet megkülönböztetve aszerint hogy és y közül hány darab páratlan [0 vagy ] ellenőrizhető az I. feltételrendszer érvényessége. 3.4. ÁLLÍTÁS: Ha Q -osztható abban az értelemben hogy bármely Q esetén létezik z Q melyre = zo z akkor d K d = esetén pontosan akkor ha e = Q d e o y = e e y e = d Q. y Q [ d e = d e zo z = e z = = d ] - 46 -

Tudományos Mozaik 9. TPF 3.5. ÁLLÍTÁS: Ha Q o Abel-csoport akkor d K d = esetén pontosan akkor ha e = Q d [ e o y d] = [ e d][ e y d] y Q e = d Q vagy e = d Q azaz e : Q { } konstans. BIZONYÍTÁS: Ha e y 0 = d valamely y 0 Q esetén akkor minden Q -ra létezik u Q úgy hogy = uo y0 ezért d [ e d] = d [ e uo y0 d] = [ e u d][ e y0 d] = = e u d 0 = 0 vagyis e = d. Ha e d Q akkor e = d = miatt e = d Q. 3.6. KÖVETKEZMÉNY: Legyen Q o -osztható Abel-csoport. Ekkor az f g h : Q K függvényekre akkor és csak akkor teljesül minden y Q esetén a 6 függvényegyenlet ha létezik c c K és ϕ : Q K úgy hogy minden Q esetén f = [ ϕ c c ] g = ϕ c h = ϕ c ; ahol ϕ o y = ϕ y ϕ y teljesül minden y Q esetén. 3.7. MEGJEGYZÉS: Az előző tétel feltételei teljesülnek például akkor ha Q o speciálisan R R C \ {0} vagy Z ahol p 3 prímszám. p 3.8. MEGJEGYZÉS: A.. Tételben felsorolt három eset egyike sem felesleges ugyanis van olyan a tétel feltételeinek eleget tevő alaphalmaz amelyen a három eset mindegyikére adható olyan példa ami nem állítható elő a másik két esetben leírt formulák egyikével sem. BIZONYÍTÁS: Először is tegyük fel hogy Qo = N és K = R. I. Ekkor a.. Tétel iii esetében ϕ = ln N és c = c 0 választással 39 ϕ y = ϕ y ϕ y = f = g = h = ϕ felülről nem korlátos tehát f g h példa a iii esetre de nem tartozik az i és ii esetekhez mert azokban minden függvény korlátos. Másrészről ha 39 teljesül és ϕ 0 0 valamely 0 N esetén akkor ϕ n 0 = nϕ 0 miatt ϕ és vele g = ϕ c h = ϕ c nem korlátos tehát a iii eset nem konstans példái nem korlátosak. Így már csak azt kell megmutatnunk hogy i-nek és ii-nek vannak olyan nem konstans megoldásai melyek a másik feltétel-rendszert nem teljesítik. II. Elsőként vegyünk egy olyan e 0 -et mely teljesíti a rá vonatkozó i-beli feltételeket. Ilyen nemkonstans függvény például j α j α j = 0 p j = d0 j= 0 e r e 0 = d0-47 -

Determinánsos módszer alkalmazása egy függvényegyenlet megoldására Nagy Noémi ahol d 0 =. Ekkor legyen g = h = e 0 azaz c 0 = c = c3 = d = d0 e = e0. Így f = d e. Ez példa i-re. 0 0 A továbbiakban megvizsgáljuk hogy lehet-e ez a ii speciális esete. Ekkor ami e esetén az 0 = e g = ce c = 0 = c e c egyenletet adja míg e y = esetén a 0 = c c e y egyenlethez jutunk. A kapott egyenleteket egymásból kivonva = c e e y adódik melyből következik hogy c 0 és ilyenkor e e y. Valamint ha e z = e akkor c e z c = ce w 0 0 w c így c e z e w 0 vagyis e z = e w. Ebből az adódik hogy e = δ e0 N ahol δ. Tehát = = = c δ c = c δ c. Ezeket összeadva kapjuk hogy c = 0 továbbá így c δ = = δ amiből δ c = adódik. Illetve e0 = h = c[ e d ] c = δ [ δe0 d ] = δ e0 δd = e0 δd azaz δ d = 0 ami lehetetlen mert δ d { }. Tehát ez nem speciális esete ii-nek. III. Vegyük most a ii e -re vonatkozó feltételeit teljesítő 40 d ha páratlan e = d = d ha páros függvényt. Ekkor legyen g = e c = 0 c = d = d e = e választással melyből h = e d és f = 5 4de következik. Ez példa ii-re. A továbbiakban megvizsgáljuk hogy lehet-e ez az i speciális esete. Ekkor ami e esetén az = e = c g = ce = c c e míg e y = esetén a = c e y c egyenleteket adja. Az egyenleteket egymásból kivonva adódik hogy = c e e y melyből következik hogy c 0 és ilyenkor e e y. Valamint ha e z = e w akkor c e z c = ce w c és így c e z e w = 0 tehát e z = e w. Ebből adódik hogy e = δ e N ahol δ =. Tehát = c δ c = c δ c. - 48 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Ezeket összeadva kapjuk hogy c = 0 és így δ = = cδ -ból következik hogy c = δ. Illetve e d = h = c c e c = δ c δe = c e azaz 3 3 3 e = d. c3 Mivel c 3 és d konstansok ezért ebből azt kapnánk hogy e is konstans ellentétben a 40 konstrukcióval. - 49 -

Determinánsos módszer alkalmazása egy függvényegyenlet megoldására Nagy Noémi IRODALOMJEGYZÉK [] J. Aczél Vorlesungen über Funktionalgleichungen und ihre Anwendungen Birkhäuser Verlag Basel 96 [] H. W. Peider Notiz über Funktionaltheoreme Monatsh. Math. Phys. 4 903 93 30. [3] E. Vincze Eine allgemeinere Methode in der Theorie der Funktionalgleichungen. I. Publ. Math. Debrecen 9 96 49 63. [4] E. Vincze Eine allgemeinere Methode in der Theorie der Funktionalgleichungen. II. Publ. Math. Debrecen 9 96 34 33. [5] E. Vincze Eine allgemeinere Methode in der Theorie der Funktionalgleichungen. III IV. Publ. Math. Debrecen 0 963 9 0. [6] E. Vincze Eine allgemeinere Methode in der Theorie der Funktionalgleichungen. III IV. Publ. Math. Debrecen 0 963 83 38. [7] E. Vincze Über eine Verallgemeinerung der Peiderschen Funktionalgleichungen Studia Univ. Babeş-Bolyai 96 03 06. [8] E. Vincze Alternatív függvényegyenletek megoldásairól Mat. Lapok 5 964 79 95. [9] E. Vincze Beitrag zur Theorie der Cauchyschen Funktionalgleichungen Arch. Math. 5 964 3 35. [0] E.Vincze Über eine Verallgemeinerung der Cauchyschen Funktionalgleichung Funkcialaj Ekvacioj 6 964 55 6. - 50 -

Tudományos Mozaik 9. TPF AZ EURÓPAI UNIÓS KUTATÁS DILEMMÁI A MAGYAR POLITIKA PÉLDÁJÁN Dr. Pál Monika főiskolai docens Tomori Pál Főiskola A cikkben az Európai Unió keretén belüli elemzés problémáit dilemmáit vizsgálom a magyar politika példáján. Arra az eredményre jutottam a pártok karaktere valamint a pártlogika külső és belső tényezőek felelősek azért hogy az Európai Unió nem jut el az állampolgárokhoz és az nem képezi valóban a politikai napirend fontos részét. Kulcsszavak: Európai Unió integráció politika pártpolitika identitás Bel- és külpolitika: az intermestic határán A globalizáció korának egyik alapvető jellemzője a bel- és külpolitika határainak elmosódása. Az international és domestic angol szavakból képzett intermestic kifejezés erre utal. Ez a jelenség még hangsúlyosabban jellemző és közelről vizsgálható az EU-ba integrálódott országok esetén. A Maastrichti Szerződés óta amely a régiók megerősítését valamint a szubszidiaritás elvének alapelvvé emelését hozta megsokasodtak az olyan kutatások amelyek a decentralizált devolúciós intézmények a nem állami szereplők érdekérvényesítését vizsgálják. A skót devolúció például amely London kikerülésével vesz részt a brüsszeli lobbi-dzsungelben ennek éppoly példája mint a német Landok a brüsszeli uniós intézmények szomszédságában/közelében megsokasodó irodái. A központon átívelő direkt területi alapú érdekérvényesítés a föderális jegyeket nem mutató magyar konteusban nem releváns fontos viszont más szemszögből. Mégpedig az ellenzék-kormány érdekérvényesítése kapcsán. Az alábbi tanulmány fel kíván vetni olyan kötöttségeket amelyek a magyar politikai pártok mozgásterét szűkítik és nem teszik lehetővé hogy a többszintű kormányzás terepeit az ellenzék sikerrel használja fel mint potenciális belpolitikai legitimációs forrást. A nemzeti szuverenitás és nemzeti érdek problémái A problematikus magyar identitás definiálatlansága valamint a nemzeti traumák feldolgozatlansága lásd a 0-ben folyó Romsics-Gerő vitát az antiszemitizmusrólmegnehezíti az Európáról szóló diskurzust is. A identitáshoz kapcsolódó kettős homály kettőslátás kifejezést lehetne használni hiszen egyrészt az öndefiníció is sokszor problematikus másrészt az Európai identitás alakváltozásai is illékonnyá teszik az identitást konstruáló tartalmi elemek meghatározását. Amellett hogy tudjuk hogy az európai polgárság kulturális tartalmat is rejt Európa közössége nem alkotható meg csupán a gazdasági racionalitás alapján a meghatározás az európai összekötő szövet és annak beillesztése a magyar önképbe még várat magára. Mivel a nemzeti traumák feloldatlanok a velünk élő múlt nagyon is a mindannapok része az európai identitás azt nem haladhatja meg nem válhat természetszerűleg a magyar identitás szerves kiegészítőjévé. Annak ellenére így van ez hogy ilyen elvárás meg is fogalmazódik. Ennek példája hogy Schmitt Pál a 009-es európai parlamenti kampány egyik A Gerő-Romsics vitáról lásd Gerő András vitaindítóját valamint a refleiókat: http://www.galamus.hu/inde.php?option=com_content&view=article&id=53:a-ger-andras-altalkezdemenyezett-romsics-vita-irasai&catid=9:vendegek&itemid=66-5 -

Az európai uniós kutatás dilemmái a magyar politika példáján Dr. Pál Monika kortesbeszédében nyilatkozott arról hogy az EP a magyarság lélekbéli egyesítésének színtere és a trianoni trauma gyógyhelye. Másrészt bizonyos tabuk ledöntésének útján sem indult el a politika. A szuverenitáselemek feladása például ilyen érinthetetlen ügy. Annak nyílt vállalása hogy az integráció a nemzeti szuverenitás természetes változásával annak abszolútnak hitt meglétének részleges feladásával jár szinte elképzelhetetlen. A gazdasági előnyökért a kompetenciák átruházása nem lehet diskurzus tárgya és mivel a szuverenitás alapértéknek core value számít az erről szóló vita a nulla összegű játék kategóriájába soroltatik. Ez nem magyar sajátosság. A kormányköziség alá eső területek mint amilyen a rendőri együttműködés a határőrizet vagy a külpolitika kényes területeknek számítanak ezért a tagállamok vonakodnak ezen ügyek közösségiesítésétől. Az irányról az integráció szükségességéről valamint a nemzeti érdek mibenlétéről azért nagyjából konszenzus uralkodik a régi tagállamok politikai elitjeiben. Kendernay Nagyidai Gertrúd és Schöpflin György a magyar útkeresésre a konszenzus hiányára világít rá: A transzatlanti integrációval egy új konszenzusos stratégia kialakítása valóban elmaradt. A cél elérésével a klubba NATO EU bekerüléssel Magyarországnak az intézményi szabályokat és a nemzeti érdek sikere érdekében való használatukat kellett kell megtanulnia. Még arról sem volt megegyezés hogy Magyarország számára az EU inkább kül- vagy belpolitika hogy a klubba való tartozás valódi élménye nélkül inkább külsősként mint újonc sodródik vagy próbál másokat követni. 3 Egy szerep kialakításához azonban feltétlenül szükséges a szerep tartalmát vagyis az önazonosság elemeit kiindulópontként meghatározni. Egyértelmű hogy nem rögzült teljesen letisztult identitás-konstrukciót használnak a szereplők. A politikai beszédben szituációs identitásról kötődésről beszélhetünk hiszen az adott helyzet hívja elő azt az identitás szegmenst amely éppen használható. Ez azt jelenti hogy nem rögzült sémák hanem instrumentálisan használható forrás -felhasználás történik. A szuverenitásról a nemzeti érdekről szóló konszenzus hiányában ezek az aktuálpolitika foglyaivá válnak. Az alábbiakban arra keresem a választ hogy milyen korlátok állnak az eszközszerű használat előtt mely tényezők befolyásolják az integrációs téma felhasználását. Előtörténet Az Európához való viszonyulás a csatlakozási tárgyalások idején már világosan kikristályosodott. A csatlakozás a politikai jobb- és baloldal számára más-mást jelentett. 4 Az integráció szükségességét tekintve konszenzus uralkodott a politikai elitben de az integráció tartalma az abból adódó feladat vita tárgya volt A baloldali-szabad demokrata kormányok a gazdasági felzárkózást központi jelentőségűnek vélték kifejezetten a modernizációs horgony szerepét látták az Európai Közösséghez való csatlakozásban. Ez nagyon is érthető attitűd volt. A baloldali politikai elit számára a 80-as évektől az EK mint gazdasági mentőöv tűnt fel az eladósodás következménye volt az Európa-orientáció a csatlakozás pedig egy elkezdett folyamat logikus betetőzését jelentette. Mivel a csatlakozás egyik alapkritériuma a belső piac feltételeinek való megfelelés volt ez a pragmatikus-szakmai hozzállás logikus volt. A modernizációs horgony mellett természetesen a stabilizációs horgony is ugyanolyan fontos szerepet játszott az integráció melletti érvelésben. Magyarország a magyaroké! Másnak úgyse kell. Magyar Narancs 009.május 7. http://magyarnarancs.hu/publicisztika/magyarorszag_a_magyaroke_masnak_ugyse_kell-7308 3 Kendernay Nagyidai Gertrúd Schöpflin György : Politika külpolitika konfliktus NOL 0. október. http://nol.hu/velemeny/00-politika kulpolitika konfliktus 4 Kelemen Csaba: A magyar külpolitika Európa-pillére. Ph.D. értekezés 00 http://phd.lib.unicorvinus.hu/50//kelemen_csaba.pdf - 5 -

Tudományos Mozaik 9. TPF A Horn-kormány melyben a miniszterelnök testesítette meg a par eellance pragmatizmust szakított az Antall-kormány három külpolitikai céljának egyensúlyát tekintve és nem a nemzetiségpolitikára hanem az integrációra és a szomszédságpolitikára helyezte a hangsúlyt a szomszédságpolitika sikerét pedig az integráció szükséges előfeltételének tartotta. A jobboldal a magyar fejlődés beteljesítésként egy történelmi folyamat részeként tekintett az integrációra és kulturális tartalommal töltötte meg azt. A baloldal nem reflektált kevés kritikát fogalmazott meg a sínen kívánta tartani az országot míg a konzervatív oldal a magyar érdeket úgy kívánta érvényre juttatni hogy elvárta az EU alkalmazkodását is. A baloldal tehát az egyoldalú alkalmazkodás míg a jobboldal a kölcsönös alkalmazkodás tézisét vallotta magáénak. A jelenlegi politikai ellentétek tehát az integráció kiindulásakor már jelen voltak és azok tovább öröklődtek. A baloldal éppúgy mint a jobboldal gazdasági előnyt vár az Uniótól tehát egyfajta gazdag nagybácsiként tekint rá de míg a baloldal a gazdasági modernizáció és ugrás a pragmatizmus felől tekint az Unióra persze a kulturális közösség hangsúlyozása mellett a konzervatív oldal érzelmibb húrokat pendít meg szélesebb történelmi kontetust használ a sorsközösség előtt a megmaradás az elkülönülés dimenzióiban gondolkodik. Úgy is fogalmazhatunk hogy a baloldal számára gazdasági szükségszerűség hazaérkezés a jobboldal számára pedig sors a nemzeti érdek megfelelő képviseletének problematikája volt a csatlakozás. Szélesebb keretbe foglalva ezt a jelenséget a kettősséget a nemzetközi kapcsolatok elméletére mint magyarázó keretre lehet utalni. Kiss J. László 5 írja le szemléletesen a gazdasági interdependencia és a politikai különállás között feszülő ellentétet. Saját megfogalmazásban hívhatjuk ezt egyfajta dinamizmusnak libikóka játéknak is. Egyrészt a globalizáció és külnönösen a 008-ban induló gazdasági válság világosan szemléltette a kölcsönös függést a gazdaságok összekötöttségét sérülékenységét azok alapvető egymásnak való kitettségét. A nemzetgazdaságok összekötöttsége tehát egy homogénabb világ képét mutatja amely elfedi a különbséget és az azonos gazdaságpolitikai szakpolitikai adórendszer nyugdíj stb. problémákat hozza a felszínre. Az egy hajóban evezés a sorsközösség azonban nem szül automatikusan szolidaritást sőt a bezárkózás a protekcionizmus a 30-as évek válságából ismert jelenségeket is felszínre veti teret ad a versengésnek a populizmus és a szélsőségesség megnyilvánulásainak. Ebben feszült tehát a válság valódi paradoona amely a belpolitikai tojástáncot a kettős beszédet is részben magyarázza. Az érem a libikóka másik oldala viszont a nemzeti különállás az egyediség a heterogenitás terepe. Az eurozóna versus nem eurótag a nyugati versus keleti modell a hanyatlás versus különutasság jelenségei mutatják a többsebességes heterogén Unió arcát. Ebből születhet a politikai különlegességnek a hangsúlyozása amely a feltételezett homogenizáló integrációra adott ellenreakcióként értékelendő. A gazdasági válság és a politikai válaszok közti dinamika kérdése azért is központi fontosságú és annyira vitatott mert ez az Európa jövőbeni irányáról szól. A gazdasági fiskális unióról szóló diskurzusokat hiba lenne csupán szűken vette gazdasági kérdésként kezelni hiszen azok az Unióról szóló víziót az unió alapvető jövőbeli politikai irányát érintő kérdéseket vetnek fel. 5 Kiss J. László: Kölcsönhatás vagy ellentét? Az integráció és a nemzeti érdek viszonya. in Kiss J. László: Közösségi politikák- nemzeti politikák. A Tizenötök EU-rópái. Budapest: BKE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék. Osiris 997.pp.7-9. - 53 -

Az európai uniós kutatás dilemmái a magyar politika példáján Dr. Pál Monika A nemlétező EU A pártpolitika szintjén megfogalmazott szlogenektől eltekintve a pártok nemigen rendelkeznek kiforrott politikai vízióval az Unióról választási programjuk sem jelöl ki ilyesfajta célokat. Lengyel László mutatott rá a 005-ös választási kampány során a politikai arctalanságra: Holott az Európai Unió akkor is tele volt azóta is tele van súlyos dilemmákkal. Mi képtelenek voltunk időben markáns véleményt megfogalmazni akár a költségvetésről akár a további bővítésről. A költségvetéssel is csak a legutolsó percben kezdtünk foglalkozni. Az integráció elmélyítésének illetve a maradék szuverenitás védelmének történelmi vitájában sem látok határozott magyar álláspontot. 6 Az első EP kampányban a szocialisták rá akartak ülni a 00-es győzelemre az európai választásokat szinte a belpolitika folytatásaként tálalták míg az ellenzék számára ez a 00-es választások revans lehetősége valamint 006 elődöntője volt. Tóbiás József pártigazgató hangsúlyozta: Nem a hatalomért folyik a harc ezúttal a kampány arról szól hogy ki hogyan képviselné a magyar érdekeket Brüsszelben. Nem harc hanem verseny lesz." 7 Ez azonban csak vágykép semmit valóság maradt. A 009-es európai parlamenti választások sem kedveztek annak hogy Európa ügye reflektorfénybe kerüljön. Ennek belpolitikai indoka volt ugyanis a kormányzó bal-liberális kormány az őszödi beszéd hatásait nyögte; Gyurcsány Ferenc kormányfő kiszivárgott beszéde tematizálta a közbeszédet valamint a begyűrőző gazdasági válság sem adott okot optimizmusra. A 009-es júniusi európai parlamenti választások kampányában nem csupán az MSZP tűnt el hogy minimalizálja a részvételt és a vereség hatását hanem az EU maga is szinte láthatatlan maradt ahogy egy tanulmány címe fogalmaz a kampány árnyékban folyt. Aggódásának és a kampány irányát illető kritikájának hangot adva Kovács László így nyilatkozott: "Ha az európai parlamenti választáson nem belpolitikai kérdések állnak majd a középpontban hanem az hogy melyik párt az amely leginkább tudja az európai értékrenddel szokásokkal normákkal összhangban képviselni és érvényesíteni a nemzeti érdekeket akkor a szocialistáknak most is jó esélyük lenne". 8 Az MSZP a magyar érdek képviselete Brüsszelben jelszóval kampányolt. Ez megmutatja hogy a brüsszeli történések visszacsatornázásáról szó sem volt csupán a nemzeti érdek felvállalása számított. A kampányon túl is megfigyelhető jelenség hogy a közvélemény tájékozatlansága visszaüt. A szakpolitika szintjén megfogalmazott üzenetek nem viszik át a közvélemény ingerküszöbét nem kerülnek fel a politika napirendjére hiszen azok nem fogyaszthatók a választók számára. A belpolitikai csatározások nem vízióról szakpolitikáról szólnak ez utóbbi csak a brüsszeli üléstermekben van jelen. A politikai elit számára a gazdasági válság billentette ki az európai ügyet a láthatatlanaság homályából illetve az IMF tárgyalások elhúzódása és konstans napirenden szereplése teremtett új lehetőséget az Európára való hivatkozásra. Másrészt az IMF tárgyalásról a túlzottdeficit eljárásról szóló viták nem gerjesztettek az EU-ról szóló általános diszkussziót. Az átcsordulás a spill-over ebben az esetben nem működött. A gazdasági szabadságharc a fekete-fehér dichotóm kettéosztottság nem jelent meg sem szakpolitikai finomhangolásban sem az általános közbeszédben nem kapott helyet. A magyar belpolitika kettéosztottsága nem is vetül a szakpolitikára hiszen annak európai dimenziója csak 6 Európai Magyarország. 68ora online 006.ápr.4. 7 Készülődés az európai parlamenti választásokra: Integrált számítások. in Magyar Narancs 004.0. http://magyarnarancs.hu/belpol/keszulodes_az_europai_parlamenti_valasztasokra_integralt_szamitasok-67 8 Magyarország a magyaroké! Másnak úgyse kell. Magyar Narancs 009.május 7. http://magyarnarancs.hu/publicisztika/magyarorszag_a_magyaroke_masnak_ugyse_kell-7308-54 -

Tudományos Mozaik 9. TPF konfliktus-forrásként van jelen. Tisztán szakpolitikai sőt az európai nagypolitikáról identitásról szóló diskurzust mélyítésről bővítésről szóló koncepcionális vitát nem találunk. A szakpolitikát tehát a felek forrásként sem használják igazán fel a kormány-ellenzék megosztottság tematizálására. A szakpolitika a brüsszeli Parlamentben van jelen ahol még a konszenzus is létrehozható. 9 A 0-es év első hat hónapjára első alkalommal az ország történetében Magyarország vette át a Tanács elnökségének stafétabotját. Az elnökségi periódussal kezdődően az ellenzéki pártok elvileg felsorakoztak a kormány mögé és elnöki békét hirdetve támogatták a kormányt a sikeres elnökség elérése érdekében. A magyar belpolitika eseményei azonban az EP-ben is aktivizálták az ellenzéki szocialistákat. Az MSZP számára nehézséget okozott hogy a kormány az európai elnökség palástját viselve Európa-pártibb nyilatkozatokkal rukkolt elő Brüsszelben míg Budapesten erősen kritikus hangott ütött meg. A kettős beszéd kontrasztja kinn Európa-barát itthon EUszkeptikus feladta a labdát a szocialistáknak. Amíg a kormány szinte árulásként értékelte azt hogy az EP a magyar alaptörvénnyel alkotmánnyal foglalkozott a szocialisták nem kívánták a hazaáruló szerepét eljátszani. Hogyan használhatták fel az uniós terepet az ellenzékiek és kerülhették egyben el azt hogy őket hazaárulónak tekintsék? Láthatóan kétféle technika alkalmazásával próbálták a kettős célt megvalósítani. Először is a kormány teljesítményét le kellett választani Magyarország megítélésétől. Másodsorban az európai megszólalást beavatkozást semlegesíteni kellett tehát az összeurópai érdek a demokratikus jogállam a magyarok által is vállalt értékeit kellett számon kérni. A szocialisták a magyar ügyet tehát Európa-üggyé emelték és azt sikerrel emelték be az EP-agendájára. Világos hogy a brüsszeli agenda átpolitizálódott a szakpolitikai témák részben háttérbe szorultak legalábbis ami a plenáris szerepléseket illette és a baloldali képviselők energiáit sok esetben a magyar téma kötötte le. Az elnökség sikeréhez azonban a szocialisták is hozzá kívántak járulni és elismerték a Duna-stratégia roma stratégia és a bővítés során tett magyar eredményeket. Az elnökség baloldali értékelésében tehát a politika mint a kormány kudarca és a szakpolitikai sikerek mint a honi szakbürokrácia eredményei ismét szétváltak. Új elemként a belpolitikában a baloldal retorikájában az Unió mint külsődleges forrás referencia jelent meg amelytől a demokrácia helyreállítását várták vagyis a párt repertoárja bővült az nem csupán a gazdasági-materiális előnyökre helyezte már a hangsúlyt. Az elnökség viszont elszalasztott lehetőségként is tekinthető hiszen az Uniót nem sikerült hazahozni közelebb hozni a választókhoz viszont a belpolitika konfliktusosságát sikerült eportálni az Unióba. A politikamentes szakpolitika és a konfliktusos napi reálpolitika csak ritkán találkozott össze a szuverenitásról nem nyílt vita a kölcsönös függőség és a nemzeti különlegesség kettősségét nem sikerült feloldani a nemzeti érdeket nem sikerült egy szélesebb európai kontetusban meghatározni. A magyar politikai elitnek tehát van még feladata bőven. 9 Sőt a kooperáció az itthon egymásnak feszülő pártok között odáig terjed hogy akár közös jelentést is készítenek. A szabadságharc itthon folyik nem pedig a belga fővárosban. Erre bizonyíték hogy a Tanács ülésein nem volt 009 óta magyar ellenszavazat tartózkodásból is csupán elvétve akadt főképp első olvasatban. Lásd: www.votewatch.com - 55 -

Az európai uniós kutatás dilemmái a magyar politika példáján Dr. Pál Monika Irodalomjegyzék Európai Magyarország. 68ora online 006. ápr. 4. http://www.galamus.hu/inde.php?option=com_content&view=article&id=53: Készülődés az európai parlamenti választásokra: Integrált számítások in Magyar Narancs 004. jan.. Magyarország a magyaroké! Másnak úgyse kell Magyar Narancs 009. május 7. Kelemen Csaba: A magyar külpolitika Európa-pillére. Ph.D. értekezés 00 http://phd.lib.uni-corvinus.hu/50//kelemen_csaba.pdf Kendernay Nagyidai Gertrúd- Schöpflin György: Politika külpolitika konfliktus NOL 0. október. http://nol.hu/velemeny/00-politika kulpolitika konfliktus Kiss J. László: Kölcsönhatás vagy ellentét? Az integráció és a nemzeti érdek viszonya. Kiss J. László: Közösségi politikák- nemzeti politikák. A Tizenötök EU-rópái. Budapest: BKE Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék.Osiris 997. pp.7-9. www.votewatch.hu - 56 -

Tudományos Mozaik 9. TPF QUO VADIS ÁFA? Dr. habil. Suhányi Erzsébet főiskolai tanár Tomori Pál Főiskola Ing. Jarmila Horváthová University of Prešov in Prešov Fakulty of Management Slovakia Az állami költségvetés bevételének nagy része az általános forgalmi adó Áfa bevételéből származik. Az Áfa Szlovákiában 993-től került bevezetésre ami átvette a negyven évig érvényben lévő forgalmi adó szerepét. A tanulmány két részből tevődik össze. Az első rész az Áfa bevezetésének és alakulásának elemzését tartalmazza Szlovákia feltételeiben hangsúlyozva a gazdasági válság időszakában történt módosításokat. A tanulmány második részében az Áfa szabályozásának majd az Áfakulcs mértékének összehasonlítására és elemzése kerül sor az Európai Unió tagállamaiban. Ezt követően az utóbbi évek fejlődési irányzatának bemutatására kerül sor. Az általános forgalmi adó az egyetlen megengedett általános forgalmi jövedéki adó az Európai Unióban. Annak ellenére hogy az egyes adók közül a legjobban összehangolt adóról van szó úgy tűnik hogy továbbfejlesztése válaszút előtt áll. Kulcsszavak: Áfa bevezetése Áfa fejlődése Áfa-rendszer Európai Unió adószabályozása Az általános forgalmi adó Áfa bevezetésének és alakulásának elemzése Szlovákiában Az általános forgalmi adó továbbiakban Áfa bölcsőjének Michigan állam USA tekinthető ahol az Áfa 953-ban elsőként került bevezetésre. Az Áfa bevezetésének szándéka ezek után tovább folytatódott Franciaországban Roland Laundré közgazdász ahol hosszú diszkusszió tárgyává vált majd 968-ban bevezetésre került a gyakorlatban is. További államok is követték Franciaország példáját mind például Dánia Német Szövetségi Köztársaság stb. Jelenleg minden EU tagállamban kötelező az Áfa alkalmazása de egyre több Európán kívüli állam is beiktatta adórendszerébe. A közvetett adó szerepét Szlovákiában az Áfa bevezetése előtt elsősorban a forgalmi adó töltötte be ami 95. december -én került elfogadásra és az akkori Csehszlovákia adórendszerének részét képezte az 99-es év végéig. Ez a rendszer alapvetően eltért a piacgazdaság közvetett adózásának elvétől mivel a forgalmi adó teljes mértékben alá volt rendelve a tervgazdálkodás igényeinek. Annak ellenére hogy a forgalmi adó megnevezésben szerepelt a forgalom szó ez az adó egyszerre került beszedésre. Az adózók körét a törvényben meghatározott szervezetek alkották. Ezek főképp azok voltak akik a termékeket végső fogyasztóknak értékesítették. Az adó végleges összege függött az elemek láncszemek számától amelyeken a termékek áthaladtak vagyis minél több láncszem volt a termelő és fogyasztó között annál magasabb volt a termék ára. Így a ráfordítások fokozatos halmozására került sor bár a termelési költségek nem növekedtek. Nem minden termék munka és szolgáltatásnyújtás volt adóköteles. Nem képezték az adózás tárgyát a befektetések és az eportáru. Az adó elsősorban a fogyasztási cikkek árában lett beszedve. Az adó kiszámítására három féle adókulcsot alkalmaztak: különbségi százalékos és rögzített adókulcsot. Eleinte többnyire különbségi adókulcsot alkalmaztak ahol az adó a nagykereskedelmi ár és kiskereskedelmi ár különbözetéből került meghatározásra. A hatvanas években intenzívebben kezdték alkalmazni a százalékos adókulcsot ami azonban nagyszámú volt és volt olyan időszak mikor 600 körül mozgott. - 57 -

Quo vadis Áfa? Dr. habil Suhányi Erzsébet Ing. Jarmila Horváthová Legjelentősebb változás a forgalmi adózás alkalmazásában 990-ben történt: bővült az adófizetők köre megszűnt a külföldre eladott áruk adózása vámok bevezetése a nem kereskedelmi jellegű áruk behozatalánál a forgalmi adó különbségi adókulcsának végleges megszüntetése az adókulcsok egységesítése 4 adósávban mégpedig 0 % % % és 3 %. A forgalmi adózásban 990-ben bekövetkezett változások az új közvetett adó Áfa kezdeti ill. bevezetési fázisának tekinthetők. Az Áfa kezdettől fogva jelentős adót képviselt a szlovák adórendszerben és azok voltak az elvárások hogy az Áfa-rendszer kiküszöböli az előző forgalmi adó hiányosságait és ebből kifolyólag ez magasabb színvonalú közvetett adó lesz. Az újonnan bevezetett adó ezeknek az elvárásoknak lényegében megfelelt. Az Áfa pozitívumának tekinthető főként az univerzálissága neutrálissága könnyű alkalmazása a nemzetközi kereskedelemben átláthatósága és a beszedés módja az állami költségvetésbe. Az Áfa univerzálissága abban rejlik hogy minden vállalkozási tevékenységet végző természetes és jogi személy termékét áruját és szolgáltatásnyújtását terheli kivéve a törvényben meghatározott adómentességeket. Nem terheli viszont az adóelvezető személy vagyoneszközét és nyereségét. Kivétel nélkül minden végső fogyasztást sújt és az adóterhet az eladási árba beszámolva a vásárló viseli. Az Áfa neutrálissága abból ered hogy ez az adó nem juttat hátrányos helyzetbe egyetlen termelési tevékenységet sem tehát neutrális mind a konkurenciával mind a vállalkozó szervezeti struktúrájával szemben. Azzal hogy ez az adó a hozzáadott értékből kerül elvezetésre a termelési folyamatok korábbi szakaszaiban fizetett adó leszámolása után nem stimulál vertikális integrációra mint az a forgalmi adónál történt. A piacképes termék adóztatása nem függ a termelő és a végső fogyasztó között megvalósított tranzakciók számától sem az csak a hozzáadott érték összértékétől függ. Koncepciós felfogásban olyan adóról van szó amely csak az adott országban létrehozott hozzáadott értékre van kivetve és ezért az adó neutrális a külkereskedelemmel szemben. Az importtermék ugyanolyan mértékben adókötelezett mint a hazai termék az eport pedig nem adózódik. A jogszerű kezelés lényege az egyenlő versenyfeltételek megteremtése a külföldi piacokon mivel az Áfa-kulcs az egyes országokban eltérő lehet és ez gátolhatja az adó kumulációját a régiók közötti termékmozgásnál és szolgáltatásnyújtásnál. Ezen szándék megvalósítása érdekében a gyakorlatban többnyire törvény által meghatározott fiktív nulla százalékos adókulcsot alkalmaznak az eportnál ami lehetővé teszi az eportőrnek az előzetesen felszámított adó levonását. Az adó átláthatósága elsősorban abban rejlik hogy kizárja a véletlenszerűségeket elméletileg adózódik minden értékesítés és adózás alá kerül mind a termék mind a szolgáltatásnyújtás. Ugyanakkor valamiféle tiszta adóról van szó mert az adófizető az államnak csak azt az adórészt vezeti el ami a saját hozzáadott értékére esik. Azokban az országokban ahol az Áfa bevezetésre került az Áfából származó adóbevételek az egyik legmagasabb bevételi csatornát képezik az állami költségvetésbe ami az Áfa általánosságának köszönhető. - 58 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Az Áfa-rendszer amennyiben az jól átgondolt és következetesen megvalósított kényszeríti az adóalanyokat az adófegyelemre és csökkenti az adócsalások lehetőségeit. Ezt főképp az adómechanizmus idézi elő mert a vállalat amely az összadóból le akarja számolni az előzetesen fizetett adót gyakorlatilag ellenőrzi ennek nagyságát a szállítójánál. Az Áfa további pozitívuma az is hogy a kormánynak lehetősége van ezzel irányítani bizonyos termékfogyasztást és szolgáltatásnyújtást ami azonban megkérdőjelezhető. Ez a lehetőség inkább a szelektív jövedéki adót illeti meg. Ennek az adónak pozitívumai csökkentik az esetleges adócsalások területét amelyre két szemszögből lehet tekinteni. Az állam szemszögéből aki az adócsalások útján megfosztódik az adóbevételek jelentős részétől. Az adóalany szemszögéből tekintve a túl magas adómérték esetében az adókötelezettséget a vállalkozás akadálynak tekinti. Az Áfa mint az állami költségvetés meghatározó bevételeinek egyike teret nyit az adócsalásokra. Ilyen esetek például a fizetendő adó letagadása és visszaélés az előzetesen felszámított adók meghatározásánál. Az illegális adócsalások összege körülbelül a GDP -5 %-át képezik. Az Áfa negatív oldalai közé tartozik az adónyilvántartás rendszerével kapcsolatos jelentős adminisztratív igényesség az Áfa bevezetésével kapcsolatos kezdeti problémák és az adófelügyelet magas költségei. Maga az adókiszámolás módszere megköveteli az adófizetőnél a számviteli könyvek szisztematikus vezetését. Az Áfa többi negatív oldalai az egyébként pozitívumként vett általánosságából és univerzálisságából következnek. Azzal hogy az Áfa a termelési folyamat minden szintjén képződik és ez beleszámításra kerül a termék értékébe jelentős kihatással van az árucikkek eladási árára a piacon. Az adókulcs néhány százalékpontos emelése áremelkedéshez vezet ami az árszínvonalnál hátrányos lehet. Az árszint inflációs emelkedésétől való aggályok fokozódhatnak különösen az Áfa bevezetésekor. Ennek a jelenségnek magyarázata azonban inkább pszichológiai szinten történik mivel nem létezik gazdasági ok arra hogy az Áfa kihatással lenne az inflációs áremelkedésre kivéve azokat az eseteket mikor az adó bevezetése az állami költségvetés jövedelmének növelése miatt történik. Annak ellenére hogy az Áfa alapelve lényegében egyszerű gyakorlati felfogása és érvényesülése általában elég nehézkes. Az Áfa érvényesítés kezdetei átmenetileg nagyfokú bizonytalansággal jellemezhetők például a szűk termékválasztékkal foglalkozó kereskedőknél és kisvállalkozóknál összefüggésbe hozható az adó esetleges negatív kihatása a vállalkozás eredményére. A bizonytalanság abból a tényből ered hogy a vállalkozások amikor átminősülnek Áfa fizetővé ez általában befolyással van a vállalkozások gazdálkodására. Ebben a helyzetben természetes reakciónak tekinthető az hogy a bizonytalanságot magasabb eladási árral kompenzálják. - 59 -

Quo vadis Áfa? Dr. habil Suhányi Erzsébet Ing. Jarmila Horváthová. táblázat Szlovákia állami költségvetésének összes bevétele adóbevétele és Áfa bevétele 993-tól 0-ig terjedő időszakban Év Állami költségvetés összbevétele ezer EUR Adóbevétel ezer EUR ebből Áfa bevétel ezer EUR Az Áfa részesedése az adóbevételen %-ban Az Áfa éves növekedési indee 993 4 990 440 83 006 9 737 3 994 4 68 867 3 646 086 3 557 338 35 995 5 45 90 4 53 767 736 507 383 409 996 5 406 8 4 650 40 65 847 348-69 997 5 835 45 4 830 5 83 508 378 9 998 5 903 04 5 077 807 833 93 36 06 999 7 93 786 5 35 400 956 58 367 67 000 7 086 38 5 769 833 343 059 406 98 00 6 86 47 5 477 48 44 977 446 4 00 7 34 678 6 7 79 79 90 435 8 003 7 736 540 6 643 663 78 67 49 9 004 8 047 666 6 954 060 3 305 38 475 88 005 8 587 068 7 389 3 4 063 898 550 30 006 9 69 86 7 84 794 4 64 33 544 49 007 0 695 745 8 57 964 4 53 643 57 59 008 35 40 9 0 937 4 63 444 53 6 009 0 540 796 8 04 307 3 846 396 479-696 00 0 900 863 7 96 4 4 43 539 556 5 0 3 47 834 8 700 50 4 753 095 546 7 Forrás: Saját feldolgozás a Szlovákiai Adóhivatal és Pénzügyminisztérium adatai alapján Szlovákiában a 004. évi adóreform magába foglalta az egykulcsos adón 9 % alapuló adórendszert ami a jövedelemadó és az általános forgalmi adó területét érintette. Szlovákiában úgy mint más államokban is az államháztartás bevételének döntő részét éppen az Áfa-bevétel képezi. Az államháztartáshoz nagyobb mértékben járul hozzá mint az összes közvetlen adó együttvéve. Fiskális szempontból ezzel magyarázható a nagy jelentősége. Az Áfa a háztartások szempontjából is domináns adónak tekinthető mégpedig két okból. Ha az - 60 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Áfa az állami költségvetés jövedelmének fő forrása akkor ez azt jelenti hogy a háztartások adóterhének nagy részét képezi ami a rendelkezésre álló jövedelmet csökkenti. A második ok az Áfa sokoldalúsága ami abban rejlik hogy ellentétben a többi adóval ez az adó kivétel nélkül minden háztartást érint mivel befolyásolja a végső fogyasztást. 009-ben az Áfa-hányad enyhe csökkenése a gazdasági válság miatti gyengébb vállalatteljesítményeknek és az új pénznem euró bevezetésének tulajdonítható. A táblázatban látható hogy 00-től az Áfa bevételek mérsékelt növekedést mutatnak mert a gazdaság fokozatosan regenerálódik. 0-re az állami költségvetés adóbevételét 8 786 75 ezer euró összegre tervezték azonban ez a valóságban 86 5 ezer euróval kevesebb lett a tervezettnél vagyis 99 %. A költségvetés tervezett bevételét leginkább az Áfa lépte túl a tervezettnél 85 089 erez euróval több volt az Áfa bevétel.. táblázat Az Áfa-kulcs mértékének fejlődése Szlovákiában Dátum Kedvezményes adókulcs Általános adókulcs 993..-től 5 3 993.8.-től 6 5 996..-től 6 3 999.7.-től 0 3 003..-től 4 0 004..-től - 9 007..-től 0 9 00.5.-től 6; 0 9 0..-től 0 0 Forrás: Saját feldolgozás az Áfa törvények alapján 004. január -től az adóreform keretén belül egységesítették az Áfa-kulcsot az addigi 4 és 0 %-ról 9 %-ra. 007. január -től újból bevezetésre került a 0 %-os kedvezményes adókulcs gyógyszerekre és néhány egészségügyi segédeszközre. Ennek a rendelkezésnek célja az volt hogy az árcsökkentés az állampolgárok számára jobb hozzáférhetőséget biztosítson. 008. január -től a 0 %-os kedvezményes adókulcs már a könyvekre is vonatkozott. Ezt az Áfa-kulcs csökkentést a törvénymódosítás alkotói azzal magyarázták hogy a könyvekre kivetett addigi 9 %-os adókulcs következtében egyes lakossági csoportok számára a könyvek hozzáférhetetlenné váltak anyagi okok miatt. 00. május -től bevezetésre került a 6 %-os kedvezményes adókulcs megszabott árucikkekre vagyis az úgynevezett udvarból történő értékesítés esetében farmerek által közvetlenül a végső fogyasztónak értékesített élelmiszerek specialitások hagyományos termékek. A szlovák kormánykoalíció képviselői megállapodtak abban hogy 0. január -től ideiglenesen emelik az általános Áfa-kulcs mértékét az addigi 9 %-ról 0 %-ra. Az adókulcs - 6 -

Quo vadis Áfa? Dr. habil Suhányi Erzsébet Ing. Jarmila Horváthová változtatásának célja az államháztartási hiány csökkentése volt. A 0 %-ra történő általános adókulcs emelést csak átmeneti időszakra tervezték vagyis amíg az államháztartási hiány nem csökken a GDP 3 %-a alá. A prognózis szerint erre 03-ban kerül sor. A 0 %-os adókulcs gyógyszereknél egészségügyi termékeknél és könyveknél változatlan maradt. Ugyanakkor eltörölték a kedvezményes 6%-os adókulcsot az udvarból történő értékesítésnél. 3. táblázat A GDP és az államháztartási hiány deficit alakulása Szlovákiában 004 005 006 007 008 009 00 0 Prognózis 0 03 04 05 GDP mld. Deficit % 80 309 348 43 507 4786 4979 6906 78 75 796 84 3 8 35 9 68 79 48 46 9 4 9 Forrás: Saját feldolgozás a Statisztikai Hivatal és a Pénzügyminisztériumi adatok alapján Áfa-szabályozás az Európai Unióban Annak ellenére hogy az adópolitika nem tartozik a közös politikák közé az Európai Unió arra törekszik hogy harmonizálja legalább azokat az adótípusokat amelyek megkönnyítik az egységes belső piac működését amely a termékek személyek szolgáltatásnyújtások és tőke szabad mozgásán alapul. Az Áfa az Európai Közösség egységes belső piacának működésére nézve a legjobban összehangolt adónak tekinthető. Közösségi jog határozza meg az egyes tagállamok Áfa törvényszabályozásának alapvető korlátozásait. A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló ET 006//EK számú módosított irányelv alapján az Európai Unió néhány területen szabad kezet ad a tagállamoknak. Az Áfa főbb jellegzetessége az adókulcs mértéke. Az adókulcsok mértékének meghatározása a tagállamok kompetenciájába tartozik meghatározott minimális határok betartása mellett. Az Európai Tanács 9/77/EGK számú irányelve 993..-i hatállyal bevezette az adósávok minimális határait: általános adómérték 5 %-os egy vagy két kedvezményes adómérték 5 %. A kedvezményes adómérték alkalmazásának meghosszabbítása utoljára a 00/88/EU számú irányelvvel lett alátámasztva ami az új határidőt 05.. 3-ig halasztotta. Jelenleg tehát a tagállamok az adókulcsok területén csupán csak ezekkel a keretekkel vannak kötve és a konkrét adókulcsok mértékének nagysága a saját döntésükre van bízva. Ugyanakkor az Áfa alapszabálya 006//EK irányelv meghatározza a kedvezményes adókulcs mértékének alkalmazási lehetőségét egyes termékek körére. A gazdasági válság leküzdésére az Európai Unió tagállamai a gazdaságpolitika standard eszközeit alkalmazzák ezek között a fiskális politikát így az adózást is. A fentiek alapján nyilvánvaló hogy a legjelentősebb változások az állami költségvetésre való hatás szempontjából az Áfa-kulcsok területét érték. Ez érthető mivel az Áfa-kulcs növelése az állami költségvetés bevételének növelését jelenti ez viszonylag - 6 -

Tudományos Mozaik 9. TPF egyszerű és hatékony. Az Áfa-kulcs növelését ugyanis nem tekintik olyan negatívan mint a személyi jövedelemadó megfelelő potenciális növelését. 4. táblázat Az Áfa-kulcs mértékének alakulása az EU tagállamaiban 008-tól 0-ig terjedő időszakban EU tagállam kód 008 009 00 0 0 Ausztria AT 0; ; 0 0; ; 0 0; ; 0 0; ; 0 0; ; 0 Belgium BE 6; ; 6; ; 6; ; 6; ; 6; ; Bulgária BG 7; 0 7; 0 7; 0 7; 0 9; 0 Ciprus CY 5; 8; 5 5; 8; 5 5; 8; 5 5; 8; 5 5; 8; 7 Csehország CZ 9; 9 9; 9 0; 0 0; 0 4; 0 Dánia DK 5 5 5 5 5 Észtország EE 5; 8 5; 8 9; 0 9; 0 9; 0 Finnország FI 8; 7; 8; 7; 8; ; 9; 3; 3 9; 3; 3 Franciaország FR ; 55; 96 ; 55; 96 ; 55; 96 ; 55; 96 ; 55; 7; 96 Görögország EL 45; 9; 9 45; 9; 9 45; 9; 9 65; 3 3 65; 3; 3 Hollandia NL 6; 9 6; 9 6; 9 6; 9 6; 9 Írország IE 48; 35; 48; 35; 5 48; 35; 48; 35; 48; 9; 35; 3 Lengyelország PL 3; 7; 3; 7; 3; 7; 5; 8; 3 5; 8; 3 Lettország LV 5; 8 0; 0; ; ; Litvánia LT 5; 9; 8 5; 9; 9 5; 9; 5; 9; 5; 9; Luemburg LU 3; 6; ; 5 3; 6; ; 5 3; 6; ; 5 3; 6; ; 5 3; 6; ; 5 Magyarország HU 5; 0 5; 0 5; 8; 5 5; 8; 5 5; 8; 7 Málta MT 5; 8 5; 8 5; 8 5; 8 5; 7; 8 Nagy-Britannia UK 5; 75 5; 5 5; 75 5; 0 5; 0 Németország DE 7; 9 7; 9 7; 9 7; 9 7; 9 Olaszország IT 4; 0; 0 4; 0; 0 4; 0; 0 4; 0; 0 4; 0; Portugália PT 5; ; 5; ; 0 5; ; 0 6; 3; 3 6; 3; 3 Románia RO 9; 9 9; 9 9; 9 5; 9; 4 5; 9; 4 Spanyolország ES 4; 7; 6 4; 7; 6 4; 7; 6 4; 8; 8 4; 8; 8 Svédország SE 6; ; 5 6; ; 5 6; ; 5 6; ; 5 6; ; 5 Szlovákia SK 0; 9 0; 9 0; 9 0; 0 0; 0 Szlovénia SI 85; 0 85; 0 85; 0 85; 0 85; 0 Forrás: Saját feldolgozás a VAT Rates Applied in the Member States of the European Union 008 009 00 0 alapján Az EU tagállamaiban merőben domináns a két avagy három Áfa-kulcs alkalmazásának rendszere kivételt képeznek Dánia egységes adókulcs mértéke 5 % Luemburg négy adókulcs és 0-től Írország négy adókulcs. Néhány EU tagállamban - 63 -

Quo vadis Áfa? Dr. habil Suhányi Erzsébet Ing. Jarmila Horváthová továbbra is létezik kivétel az úgynevezett szuper kedvezményes Áfa mérték alkalmazásával kapcsolatosan vagyis alacsonyabb mint 5 %. Néhány EU tagállamban az adómérték nem változott azonban többségük csatlakozott az adómérték változtatásához. Az adómértékek alakulását a 4. táblázat mutatja be. Az adókulcs emelésének okát túlnyomó részben a gazdasági válság visszatükröződésének deklarálták sőt a 00-0 években végrehajtott összes változtatást ezzel indokolták. Az általános adókulcs minimális szintje azaz 5 % csak Luemburgnak van. Nyilvánvaló hogy az Európai Unió nehezen talál az Áfa továbbfejlesztésére elfogadható konszenzust. Az Európai Bizottság 00.. -jén közzé tette az úgynevezett Zöld könyv az Áfa jövőjéről egyszerűbb erősebb és effektívebb Áfa-rendszer felé amelyben felvázolta az Európai Unió Áfa-rendszerének javítható működési területeit és felszólította ennek megvitatására a nyilvánosságot. Kitűzte az új Áfa-rendszer alapvonásait úgyszintén azokat a kiemelt intézkedéseket amelyek egyszerűbb effektívebb és megbízhatóbb Áfa rendszer kialakításához szükségesek az Európai Unióban. Az új Áfa-rendszer formáját három fő cél határozza meg: A vállalatok számára az Áfát egyszerűsíteni kell. Egyszerűbb átláthatóbb Áfa-rendszer nagymértékben enyhítené a vállalatok adminisztrációs terheit és támogatná a határokon átnyúló kereskedelem fellendülését ami a növekedésre pozitív hatással lenne. A tervezett rendelkezések közé tartozik amelyek célja a vállalatok számára kedvezőbb Áfa-rendszer elkészítése a határokon átnyúló tranzakciók részére egyetemleges érintkezési pont koncepciójának bővítése az Áfa adóbevallás standardizálása egyértelmű és könnyen hozzáférhető információk szolgáltatása minden belföldi Áfa-rendszerről központi webportál révén. Az Áfa-rendszert hatékonyabbá kell tenni hogy ez támogassa a tagállamok igyekezetét a költségvetés területének konszolidálására és fenntartható gazdasági növekedésre. Az adóalap kibővítése és a kedvezményes adómérték alkalmazásának korlátozása új jövedelemforrás lehetne a tagállamok részére anélkül hogy az adómértéket emelni kellene. Sőt néhány tagállamban az Áfa általános adómértékét csökkenteni lehetne anélkül hogy kihatással lenne a jövedelemre ha eltörölnék a kivételeket és a kedvezményes adómértékeket. A hirdetés tartalmazza azokat az elveket amelyek szerint a kivételek és kedvezményes adómértékek átvizsgálásánál kéne eljárni. Az Európai Bizottság a tagállamok költségvetési politikáinak átvizsgálása keretén belül elemzi a kedvezményes adómérték és kivételek alkalmazásának módját. Meg kell állítani azokat a hatalmas veszteségeket amelyek jelenleg az Áfa-hátralékok és adócsalások miatt keletkeznek. Becslések szerint körülbelül a fizetendő Áfa %-a nem kerül beszedésre. A bizottság 0. év folyamán javasolni fog olyan gyorsreagálású mechanizmust amely biztosítja hogy a tagállamok jobban tudnak reagálni a csalás gyanújának esetében. Ezen kívül fontolóra veszi azt hogy meg kell-e erősíteni a jelenlegi mechanizmusokat mint például EUROFISC csalás elleni harc. Megvizsgálja annak lehetőségét hogy egy olyan csapatot hozzon létre ami határon túli felülvizsgálatokat végezne amivel megkönnyítenék a többoldalú ellenőrzéseket. Nem utolsó sorban az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott hogy a származási hely szerinti adózás nem releváns. Ezért az Áfa továbbra is abban az országban lesz beszedve amely országban a vevő székhelye van. Az Európai Bizottság dolgozik egy olyan modern Áfa-rendszer elkészítésén amely a fentiekben feltüntetett elveken alapul. - 64 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Befejezés Sokan úgy gondolják hogy a 004-es adóreform Szlovákiában az adók csökkentéséről szólt. Ennek a reformnak nem az volt a célja hogy a teljes adóterhet csökkentse. A reform csak áthelyezte a közvetlen adó jövedelmi és társasági adó súlyát a közvetett adóra Áfa és jövedéki adó. Szlovákiában az állami költségvetés bevételeinek legnagyobb részét az Áfa bevétele képezi. Az Áfa bevezetése biztosította azt a lépést ami megvalósította a közvetett adó rendszerének közeledését az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott adómechanizmusok felé. Az Áfa fejlődése folyamán Szlovákia feltételeiben több jogszabályi módosítás történt amelyek kihatással voltak az adóbevételre. Az elmúlt tíz évben az Áfa bevételének aránya az összes adóbevételhez viszonyítva több mint 0 százalékponttal nőtt és több mint a felét képezi az összes adóbevételnek. A növekedéshez hozzájárult az Áfa-kulcs többszöri változtatása is. A gazdasági válság a szlovák kormányt új kihívások elé állította. Biztosítani kell az állami költségvetés bevételeit ami közszolgáltatás nyújtásra és szociális céljaira szükséges. Egyúttal támogatni kell a befektetéseket a munkahelyteremtést és ennek növelését. A tanulmány a KEGA 007-PU/0. számú projekt keretében készült. - 65 -

Quo vadis Áfa? Dr. habil Suhányi Erzsébet Ing. Jarmila Horváthová IRODALOMJEGYZÉK [] BradshawT.: Platenie daní po slovensky. In: Trend 8.4.00. p. 7-73. [] GálM.: Change in consumer behaviour after implementation of selected consumption ta. In: Journal of Management and Business : Research and Practice. Roč. 4 č. 0 s. 34-39. - ISSN 338-0494 [3] KorečkoJ.: Genéza daní a jej vplyv na formovanie daňových systémov. In: Nové trendy vo financiách a účtovníctve pre teóriu a pra. Vyd. PU FM Prešov. 0. s. 56-64. ISBN 978-80-555-0606-7. [4] NerudováD.: Harmonizace daňových systémů zemí Evropské unie. Vyd. Wolters Kluwer ČR. Praha. 0. ISBN 978-80-7357-695-0. [5] ŠirokýJ.: Daně v Evropské unii. Vyd. Linde Praha a.s. 0. ISBN 978-80-70-88-9 [6] ŠkvarkováJ.: Budúcnosť DPH v Európskej únii. In. DPH v prai 4/0. Iura Edition. 0. str. 6-9. ISSN 338-7006. [7] SuhányiL.-ŽelinskýT.: Úvod do podnikania a účtovníctvo malých podnikateľov. Košice. 008. 9s. ISBN 978-80-553-08-. [8] VravecJ.: Analýza predpokladov efektívneho controllingu. In: Finančný manažment a controlling v prai 3/00. s. 5-59. ISSN 337-7574. [9] http://ec.europa.eu/taation_customs/resources/dokuments/taation/vat/key_documents/co mmunications/com_0_85_en.pdf. [0] http://portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=378 [] Daňové riaditeľstvo SR [on-line: 3.0.0] <http:drsr.sk> [] Ministerstvo financií SR [on-line: 3.0.0] <http://www.finance.gov.sk> [3] Zákon č. /99 Zb. o dani z pridanej hodnoty [4] Zákon č. /004 Z.z. o dani z pridanej hodnoty [5] Zákon č. 89/005 Z.z. o dani z pridanej hodnoty - 66 -

Tudományos Mozaik 9. TPF AZ ÉVES BESZÁMOLÓ SZABÁLYOZÁSA ÉS AZ ÉVES BESZÁMOLÓ KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉGÉNEK ELEMZÉSE Dr. habil. Suhányi Erzsébet főiskolai tanár Tomori Pál Főiskola Ing. Jaroslav Korečko PhD University of Prešov in Prešov Fakulty of Management Slovakia Ing. Ján Vravec PhD. University of Prešov in Prešov Fakulty of Management Slovakia A tanulmány a szlovákiai gazdálkodók által készített beszámolók és a beszámolók könyvvizsgálati kötelezettségét elemzi. Az első részben elemzésre kerül a szlovák szabályozások szerinti beszámolási kötelezettség. A tanulmány második része a könyvvizsgálat kialakulását fejlődését tárgyalja majd elemzi a vállalkozások éves beszámolóinak könyvvizsgálati kötelezettségét. A könyvvizsgálói tevékenység jelentősége az utóbbi években növekvő tendenciát mutat de beletelik még egy pár évbe míg megillető elismerést kap. A könyvvizsgáló segítséget nyújt a kockázatos szituációk megelőzésében jelenős részét képezi sok vállalkozás és közszektor hatásának. Kulcsszavak: éves beszámoló könyvvizsgálat könyvvizsgáló beszámoló könyvvizsgálata AZ ÉVES BESZÁMOLÓ A pénzügyi menedzsment számára a legfontosabb pénzügyi információforrás a számvitel. A számvitel állandó fejlődésben van. Folyamatosan befolyásolják a nemzetközi szabályozások és a nemzeti szabályozás amit szintén folyamatosan módosítanak összhangban a számvitel által ábrázolt tevékenységek fejlődési igényeivel. 989 után Közép- és Kelet-Európában bekövetkezett gazdasági-politikai változások és a piacgazdálkodásra való áttérés megkövetelték a számvitel jellegének és funkciójának változtatását is Szlovákiában. Ezek a tények új számviteli rendszerben tükröződtek vissza aminek alapja az 563/99. számú számviteli törvény lett. Ez az első önálló számviteli törvény volt és 993. január -én lépett hatályba. Ezt a törvényt többször módosították a módosítások célja az Európai Unió számvitellel kapcsolatos alapvető jogi szabályozásához való közeledés volt pontosabban a negyedik hetedik és nyolcadik irányelvhez. Szlovákia azzal a céllal hogy elérje az alapvető számviteli előírások szerint készített beszámolók összehasonlíthatóságát az Európai Közösség irányelvei szerint készített beszámolóval és a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának lehetősége miatt elkészítette az újra kodifikált 43/00. számú számviteli törvényt ami 003. január -én lépett hatályba és teljes mértékben megszüntette az addig érvényes 563/99. számú számviteli törvényt. Ezt a 43/00. számú újrakodifikált számviteli törvényt már szintén többször módosították. A számviteli törvényhez pénzügyminisztériumi rendeletek kapcsolódnak amelyek a könyvelést és a beszámoló készítését részletesen szabályozzák egyes gazdálkodók típusai esetében. - 67 -

Az éves beszámoló szabályozása és az éves beszámoló Dr. habil Suhányi Erzsébet könyvvizsgálati kötelezettségének elemzése Ing. Jarmila Horváthová Ing. Ján Vravec. táblázat A gazdálkodók jogi formája és számának alakulása Szlovákiában az Európai Unióba való belépés után Gazdálkodók jogi formák szerint 004 005 006 007 008 009 00 0 Gazdálkodók száma összesen 474 663 493 87 57 486 549 43 588 8 593 9 607 397 6 4 Jogi személyek összesen 4 85 6 777 39 40 49 77 69 960 79 35 97 089 0 087 Vállalatok összesen 74 07 83 70 93 4 0 574 9 933 7 409 43 00 53 88 Kereskedelmi társaságok 67 43 76 63 86 37 94 575 49 9 68 34 336 45 0 Részvénytársaságok 4 34 4 598 4 786 4 97 5 7 5 358 5 547 5 66 Korlátolt felelősségű társaságok 6 99 7 5 80 638 88 760 06 07 997 7 778 38 395 Szövetkezetek 564 54 50 49 535 553 580 573 Állami vállalatok 35 30 3 3 0 Külföldi székhelyű vállalkozások Természetes személyek cégjegyzékben bejegyzett vállalkozók 56 565 65 73 389 755 3 065 3 38 894 87 783 644 738 65 7 576 Non-profit intézmények 40 078 43 067 45 89 48 98 50 07 5 943 54 088 56 06 Költségvetési szervek 6 6 6 654 6 649 6 643 6 59 6 643 6 66 6 65 Járulékalapú szervezetek 96 895 86 79 75 76 77 70 Egyéb non-profit intézmények 3 504 35 58 38 364 40 763 4 684 44 574 46 709 48 890 Természetes személyek vállalkozók összesen 360 378 367 094 388 46 399 64 48 43 867 40 308 40 35 Kisiparos 336 640 344 870 364 85 374 38 39 84 387 876 384 0 375 7 Szabad foglalkozás 3 683 75 5 75 6 75 7 89 7 974 8 378 9 069 Önállóan gazdálkodó földműves Forrás: www.statistics.sk 0 055 9 47 8 886 8 534 8 9 8 07 7 78 7 534 Az alapvető számviteli rendszer a kettős számviteli rendszer és minden gazdálkodóak ezt kell alkalmazni. A törvény azonban megenged kivételeket mikor a gazdálkodók alkalmazhatják de nem kötelező az egyszeres számviteli rendszert. Ezek többnyire a természetes személyek - vállalkozók akiket cégjegyzékben nem jegyeztek be. A beszámoló értelmezése a számviteli törvényben kerül meghatározásra. A beszámoló azoknak a tényeknek strukturált kimutatása amelyek a számvitel tárgyát képezik azon személyek számára akik ezeket az információkat felhasználják. A gazdálkodók beszámolójukat a mérlegfordulónapot követő hat hónapon belül kötelesek elkészíteni. A kettős könyvvitelt alkalmazó gazdálkodók beszámolója a következő részekből áll: mérleg eredmény-kimutatás kiegészítő melléklet. A számviteli törvényben meghatározásra kerülnek azok a gazdálkodók akik beszámolójukat a nemzetközi számviteli standardok IAS/IFRS szerint kötelesek készíteni. - 68 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Szlovákiában azok a gazdálkodók akik konszolidált éves beszámolót készítenek kötelesek a konszolidált éves beszámoló készítésénél az IAS/IFRS standardokat alkalmazni amelyeket az Európai Bizottság elfogadott. Kötelező konszolidált éves beszámolót készíteni az anyavállalat akkor ha az üzleti évet megelőző két üzleti évben a vállalatcsoportnál a három határérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket: - a bruttó mérlegfőösszeg a 7 000 000 eurót - az éves nettó árbevétel a 34 000 000 eurót - az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 50 főt.. táblázat Anyavállalati pozíció Anyavállalat = kereskedelmi társaság állami vállalat szövetkezet közigazgatási szervezet amely más kereskedelmi társaságban: a ha a tulajdonosok szavazatának többségével rendelkezik vagy b ha jogosult az alapszabály szerinti szerv tagjai vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválasztani vagy visszahívni és egyúttal ennek tagja vagy tisztségviselője vagy c ha szerződés/alapszabály/megállapodás alapján jogosult döntő irányítást gyakorolni annál a gazdálkodónál ahol saját maga tag/részvényes vagy d ha tag/részvényes és az alapszabály szerinti szerv/felügyelő bizottság tagjainak többsége kizárólag azon tag/részvényes szavazati joga révén volt kinevezve aki anyavállalat vagy e ha tag/részvényes és a szavazatok többségét más tagokkal/részvényesekkel kötött megállapodás alapján szerezte Forrás: saját feldolgozás A konszolidált éves beszámolót készítő anyavállalatokon kívül egyéni éves beszámolóját az IAS/IFRS standardok szerint készíti:. kötelezően az a gazdálkodó aki bankintézet külföldi bankintézet telephelye Szlovák Nemzeti Bank SzK Eport- Import Bankja betétkezelő társaság betétkezelő társasság telephelye biztosító külföldi biztosító Egészségügyi Biztosító nyugdíjkezelő társaság kiegészítő nyugdíj-biztosítási társaság tőzsde központi értékpapírletét Szlovák Vasút.. kötelezően az a gazdálkodó aki az előző pontban nem szerepelt és ez kereskedelmi társaság amelynél legalább két üzleti évben a három határérték közül bármelyik kettő meghaladja az alábbi határértékeket: a bruttó mérlegfőösszeg a 65 969 59440 eurót az éves nettó árbevétel a 65 969 59440 eurót az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 000 főt. 3. saját döntése alapján alkalmazhatja a gazdálkodó aki az üzleti évben értékpapírokat bocsátott ki ezekkel az értékpapírokkal kereskednek a szabályozott piacon és nem felel meg a nagysági kritériumnak aki értékpapír kereskedő vagy külföldi értékpapír kereskedő telephelye. - 69 -

Az éves beszámoló szabályozása és az éves beszámoló Dr. habil Suhányi Erzsébet könyvvizsgálati kötelezettségének elemzése Ing. Jarmila Horváthová Ing. Ján Vravec Az érvényes feltételek szerint a szlovák gazdálkodók többsége a kis- és nagyvállalatok csoportjába tartozik akik beszámolójukat az érvényes szlovák nemzeti előírások szerint kötelesek készíteni. A következő táblázat ábrázolja azoknak a szlovák gazdálkodóknak számát akik jelenleg beszámolójukat az IAS/IFRS standardok szerint készítik. 3. táblázat Gazdálkodók akik Szlovákiában az IAS/IFRS standardok szerint készítik beszámolójukat Gazdálkodók akik az IAS/IFRS szerint készítik beszámolójukat Becsült számuk Konszolidált éves beszámolót készítő gazdálkodók 50-00 Gazdálkodók akik kötelezően készítik egyéni éves beszámolójukat az IAS/IFRS szerint Gazdálkodók akik saját döntésük alapján az IAS/IFRS szerint készítik egyéni beszámolójukat 50 50 Forrás: saját feldolgozás AZ ÉVES BESZÁMOLÓ KÖNYVVIZSGÁLATA A könyvvizsgálat a vállalati dokumentációk folytonos átvizsgálásának és elbírálásának fontos eszköze független könyvvizsgáló által. Könyvvizsgálat célja a tényleges és az előre meghatározott vállalati kritériumok közötti eltérések megállapítása. A könyvvizsgálókról a könyvvizsgálatról és a könyvvizsgálat végrehajtásának felügyeletéről szóló 540/007-es számú törvény értelmében könyvvizsgálat alatt az egyéni éves beszámoló vagy összevont éves beszámoló felülvizsgálatát az egyéni üzleti jelentés és egyéni éves beszámoló közötti összhang felülvizsgálatát vagy az összevont üzleti jelentés és összevont éves beszámoló közötti összhang felülvizsgálatát kell érteni. A könyvvizsgálatnak egyik legismertebb definíciója a Nemzetközi Könyvvizsgálati Standardok ISA szerinti definíció ami szerint a könyvvizsgálat független bizonyítékok szerzésének és kiértékelésének folyamata a gazdasági tranzakciókra és eseményekre vonatkozó állításokról célja az állítások és előre meghatározott kritériumok közötti összhang mértékének megállapítása és az eredmények kommunikációja érdekelt személyeknek Kaszasová-Paule 005 p.6. A könyvvizsgálati tevékenység fejlődése jelentős változásokon ment keresztül. Kezdetben ez a tevékenység csak a nagy vállalatok számviteli csalásainak és áttekinthetetlenségének feltárásaira irányult. Nagy változások csak a 8. század után történtek amikor is bevezetésre került a kis- és nagy vállalatok beszámolóinak felülvizsgálata. Ennek eredményeként hatalmas fellendülés történt a könyvvizsgálati szolgáltatások keresletében. A könyvvizsgálati műveletért számlázott díjak manapság hatalmas magasságba nyúlnak. - 70 -

Tudományos Mozaik 9. TPF 4. táblázat A könyvvizsgálat globális fejlődése ÉV MŰVELET 844 A részvénytársaságokról szóló törvény kiadása Nagy-Britanniában amelyben meghatározásra került az a követelmény hogy minden részvénytársaságnál kötelező a Mérleg könyvvizsgálata 845 A könyvvizsgálói szakma kialakítása 848 A könyvvizsgálattal kapcsolatos kellékek meghatározása 93 Törvény kiadása Németországban ami szabályozza a részvénytársaságok számviteli könyveinek felülvizsgálati kötelezettségét 97 Az USA-ban minden társaság köteles beszámolóját könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni Forrás: Saját feldolgozás szakirodalom alapján Szlovákia területén a beszámoló könyvvizsgálata a 0. században jelent meg amikor érvénybe lépett az első hivatalos törvény ami a külföldi részvételű cégek beszámolójának könyvvizsgálatát szabályozta Külföldi részvételű társaságokról szóló 73/988-as számú törvény. Az 989. évi változások Szlovákiában előidézték a számvitel transzformációját amelyek kihatással voltak a könyvvizsgálói szakmára is. További fontos határkő volt 99 januárja amikor elfogadásra került a Könyvvizsgálókról és Szlovák Könyvvizsgálói Kamaráról szóló 73/99-es számú törvény. Ezek a változtatások nemcsak a kormány igényeinek hanem más érdekelt személyek igényeinek is eleget tettek. A Szlovák Könyvvizsgálói Kamara 0 éves működésre tekinthet vissza. Kezdetekben nemzetközi kapcsolatok nélkül működött és csak 00-ben lett az IFAC tagja majd egy évvel később a FEE tagja. Oláh 008 szerint a könyvvizsgálat fejlődésében nagy változást jelentett a 008. január -jén hatályba lépett Könyvvizsgálókról könyvvizsgálatról és a könyvvizsgálói felügyeletről szóló 540/007-es számú új törvény. Ez a törvény feltételezte hogy a könyvvizsgálói tevékenységet olyan szakmának fogják tekinteni a jövőben ami nemcsak az ügyfél igényeit hanem az egész nyilvánosság igényeit szolgálja. A könyvvizsgálói tevékenységnél különféle könyvvizsgálói eljárások és standardok betartására van szükség. További jelentős változás történt a 008-as év folyamán amikor is létrejött a Könyvvizsgálói Felügyeleti Hivatal. Ennek a hivatalnak fő feladata a Nemzetközi Könyvvizsgálói Standardok ISA és az Etikai kóde betartása feletti felügyelet. Jelenleg a Számvitelről szóló 43/00-es számú törvény 9 -a értelmében egyéni éves beszámolóját és rendkívüli egyéni éves beszámolóját köteles könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni a következő gazdálkodó: - 7 -

Az éves beszámoló szabályozása és az éves beszámoló Dr. habil Suhányi Erzsébet könyvvizsgálati kötelezettségének elemzése Ing. Jarmila Horváthová Ing. Ján Vravec a jegyzett tőke létrehozására köteles kereskedelmi társaság és szövetkezet ha a tárgyévben és ezt megelőző üzleti évben az alábbi feltételekből legalább két feltétel együttesen teljesül: a vállalkozás vagyoneszközeinek bruttó értéke meghaladta az 000 000 eurót a vállalkozó éves nettó árbevétele meghaladta a 000 000 eurót átlagosan foglalkoztatottak száma az egyes üzleti évben meghaladta a 30 főt b kereskedelmi társaság részvénytársaság korlátolt felelősségű társaság betéti társaság közkereseti társaság és szövetkezet akinek értékpapírjait szabályozott tőzsdén bejegyeztek c akinek ezt a kötelezettséget külön jogszabály írja elő például állami vállalat alapítvány politikai párt d aki beszámolóját az IFRS szerint készíti. például bankok biztosítók nagy vállalatok. A tanulmány kidolgozásához a 0-es év folyamán telefonos interjú segítségével 60 közép- és nagyvállalkozást kértünk fel Szlovákia egyes kerületeiben válaszadásra a könyvvizsgálati kötelezettséggel kapcsolatosan. Ezeknek kiválasztása véletlenszerűen történt. A felkért vállalkozások székhely szerinti arányát egyes kerületekben a következő ábra tartalmazza.. ábra A választ adó vállalkozások székhelye 0% 3% 7% 0% 7% Nagyszombati kerület Zsolnai kerület Nyitrai kerület Besztercebányai krület 8% Kassai kerület Eperjesi kerület 0% Trencséni kerület 5% Pozsonyi kerület Forrás: Saját feldolgozás Elmondhatjuk hogy az összes résztvevő vállalkozásból vállalkozás 8 % a Zsolnai kerületben tevékenykedik 0 7 % a Nagyszombati kerületben a Besztercebányai kerületben 9 5 % a Kassai kerületben 8 3 % és azonosan 6 vállalkozás 0 % a Pozsonyi Eperjesi és Nyitrai kerületben működik. A legkevesebb vállalkozás aki készséges volt válaszolni kérdésünkre az a Trencséni kerületben volt 4 7 % számban. A válaszadó vállalkozások nagy része vagyis 65 %-a 39 vállalkozás jogi formája korlátolt felelősségű társaság volt. A vállalkozások másik részét részvénytársaságok alkották 35 %-ban. - 7 -

Tudományos Mozaik 9. TPF A vállalakozásoknak három kérdést tettünk fel: Mekkora volt a vállalkozás vagyoneszközeinek bruttó értéke a 0-es évben? Mekkora volt a vállalkozás nettó árbevételének nagysága a 0-es évben? 3 Mekkora volt az átlagosan foglalkoztatottak száma? Ezen kérdéseket legjobb párhuzamosan elemezni. Ezek a kérdések fontosak a SzT 9 -ának a pontja szempontjából ami a vállalkozásokat könyvvizsgálati kötelezettség alá vonja ha a három mutatóértékből legalább kettő érvényesül. Az alábbi táblázatban látható hogy a 60 megkérdezett vállalat szerint a vállalatok %-a három mutatóból kettőt teljesített és úgyszintén a vállalatok %-a mind a három mutatóértéket teljesítette ami a vagyoneszköz bruttó értékét a nettó árbevételt és a átlagosan foglalkoztatottak számát illeti. A feltételek teljesítése után minden vállalkozás köteles beszámolóját könyvvizsgálóval vagy könyvvizsgálói céggel felülvizsgáltatni. 7 vállalat ill. a vállalatok %-a köteles beszámolóját könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni annak ellenére is ha két határértéket nem lépte túl azonban külön jogszabály ezt előírja vagy a SzT 9 b c vagy d pontjai szerint könyvvizsgálatra kötelezett. 5. táblázat A megfigyelt vállalatok számszerűsítése Vállalkozások száma % KÖNYVVIZSGÁLAT VAN 44 73 törvényi előírás alapján 33 55 a feltétel teljesítése 3 b 3 feltétel teljesítése 3 c külön jogszabály alapján 7 saját elhatározás alapján 8 KÖNYVVIZSGÁLAT NINCS 6 7 Forrás: Saját feldolgozás 3 vállalkozás % a SzT előírásai szerint két feltételt teljesít. Ebből 9 vállalkozás amely az összes vállalatok számának 6 %-át alkotja köteles könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni beszámolóját mivel vagyoneszközeinek bruttó értéke több mint egy millió euró és a nettó árbevétele több mint két millió euró. Könyvvizsgálati tevékenységet végeznek vállalatnál 3 % annak alapján hogy a foglalkoztatottak száma túllépi a 30 főt és a nettó árbevétel száma több mint két millió euró. Úgyszintén két vállalkozás 3 % könyvvizsgálatra köteles abból az okból hogy a foglalkoztatottak száma túllépi a 30 főt és a vagyoneszközeinek bruttó értéke túllépi az egy millió eurót. Ezek alapján elmondható hogy a 3 vállalkozásnál aki SzT értelmében a könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozóan teljesít két feltételt döntő mértékben ezen feltételek teljesítését a vállalkozás vagyoneszközeinek bruttó értéke és a nettó árbevétel nagysága jelenti. 0. május -jén Szlovákiában a Könyvvizsgálók regiszterében összesen bejegyzett 03 könyvvizsgálóból 84 aktívan működő könyvvizsgáló és összesen bejegyzett 347 könyvvizsgáló cégből 38 aktívan működő könyvvizsgáló cég volt. Könyvvizsgálói tevékenységet végezhet más Európai Unió tagállamában működő könyvvizsgáló és könyvvizsgáló cég az Európai Unión kívüli könyvvizsgáló és könyvvizsgáló cég ha Szlovákiában megfelelnek azoknak a kritériumoknak amelyeket a könyvvizsgálókról szóló törvény megszab. - 73 -

Az éves beszámoló szabályozása és az éves beszámoló Dr. habil Suhányi Erzsébet könyvvizsgálati kötelezettségének elemzése Ing. Jarmila Horváthová Ing. Ján Vravec 6. táblázat A könyvvizsgálók megosztása a könyvvizsgálói szolgáltatásnyújtás formájától függően Könyvvizsgálói szolgáltatásnyújtás formája Létszám Aktívan működő könyvvizsgáló könyvvizsgálói cégekben 4 Aktívan működő könyvvizsgáló mint önálló vállalkozó 40 Összesen 84 Forrás: http://www.udva.sk/inde.php?option=com_content&view=article&id=97&itemid=9 A könyvvizsgálói műveletért fizetett díj nagysága függ a felülvizsgált gazdálkodó összetettségétől és a könyvvizsgálói kockázat nagyságától. A könyvvizsgálói díj ebben az intervallumban mozog: könyvvizsgálói díj 3 000 6 000 euró: gazdálkodó akinél az alkalmazottak száma 30 felett és árbevételének nagysága millió euró felett van könyvvizsgálói díj 8 000 4 000 euró: gazdálkodó akinél az alkalmazottak száma kb. 50 fő és árbevételének nagysága kb. millió euró. BEFEJEZÉS A könyvvizsgálói szakma ami Szlovákiában az 989-es évben alakult ki jelentős önálló szakmává fejlődött ki. Manapság nagymértékben tudja kezelni a nyilvánosság ügyfelek hitelezők tulajdonosok igényeit de úgyszintén a könyvvizsgálói szakmával szemben támasztott nemzetközi igényeket is. A könyvvizsgálat alapvető változást jelent a gazdálkodók magatartásában és a könyvelésében. A könyvvizsgálati tevékenység segíti a gazdálkodók pénzügyi helyzetének javítását hozzájárul ahhoz hogy jobb képet alkossanak az ügyfelek és alkalmazottak a gazdálkodóról biztosítja a könyvelés megbízhatóságát és segíti a gazdálkodót magasabb lojalitás elérésében. A könyvvizsgálat a gazdálkodónak átfogó védelmet nyújt. A tanulmány a KEGA 007-PU/0. számú projekt keretében készült. - 74 -

Tudományos Mozaik 9. TPF IRODALOMJEGYZÉK [] HorváthováJ. ŠofrankováB.: Vybrané ukazovatele finančnej analýzy a ich využitie v ubytovacích zariadeniach. In: Nové trendy vo financiách a účtovníctve pre teóriu a pra. Prešov: PU FM. 0. s.6-33. ISBN 978-80-555-0606-7. [] MihalikováE. a kol.: Finančná situácia a výkonnosť v samospráve. Vyd. Univerzita Pavla Jozefa Šafárika v Košiciach. 0. s. 6. ISBN 978-80-7097-898-6 [3] SoukupováB. a kol.: Účtovníctvo vo finančnom riadení. Vyd. Súvaha. 008. s. 6 ISBN 978-80-8965-08-4 [4] SuhányiL. ŽelinskýT.: Úvod do podvojného účtovníctva malých podnikateľov. Vyd. Technická univerzita v Košiciach 008. s. 5. ISBN 978-80-553-08- [5] SuhányiováA.: Úvod do podvojného účtovníctva pre finančných manažérov Vyd. Prešovská univerzita v Prešove. 0 s. 6. ISBN 978-80-555-0333-. [6] ŠlosárR.: Dejiny účtovníctva na Slovensku. Vyd.: Iura Edition spol. s r.o. Bratislava. 008. s. 9. ISBN 978-80-8078-7-6. [7] Zákon č. 43/00 Z. z. o účtovníctve v znení neskorších predpisov [8] Zákon č. 540/007 Z.z. o audítoroch audite a dohľade nad výkonom auditu [9] www.statistics.sk [0] www.udva.sk/inde.php?option=com_content&view=article&id=97&itemid=9-75 -

Tudományos Mozaik 9. TPF A MŰVÉSZET PEDAGÓGIÁJA Dr. Szűcs Olga tanszékvezető főiskolai tanár Tomori Pál Főiskola A tanulmány alapvető célja megindokolni a filozófiai szemléletmód visszatérésének szükségességét a valóságos világ valóságos problémáinak feltárása és megoldása céljából. Konkrét témánk a klasszikus művészet pedagógiában való alkalmazásának jelentősége. Alaptételünk hogy a művészet lényege a valóság feltárása a valóság lényegi folyamatainak modellezése. Ebben a funkciójában a művészet képes arra hogy megkérdőjelezze a posztmodern paradigma szubjektivizmusát és értékrelativizmusát és visszahozza az embert valós problémamegoldó kontetusába. A tanulmány leírja a posztmodern szubjektív idealizmus következményeit és veszélyeit és a filozófia problémamegoldó funkciója általi kiküszöbölésének lehetőségét. Kulcsszavak: kreatív pedagógia a filozófia és az aiológia legitimálása humanizmus értékrelativizmus posztmodern paradigma. Bevezetés Ha mélyebben elgondolkodunk ezen az esztétikai hatásra aspiráló címen számos esztétikán is túlmutató összefüggésre bukkanhatunk. Először is a két szóösszetétel kapcsolatára illetve összefüggésükre kérdezhetnénk rá. Mit jelenthetnek a nevelés művészete illetve a művészet pedagógiája kifejezések? A nevelés művészete kifejezés a nevelés folyamatának és eredményének a leikalitáson és a kognitivtáson túlmutató etikai esztétikai és ismeretelméleti értékeket megjelenítő jelentést és tartalmat foglal magában. A művészet pedagógiája kifejezés pedig egy olyan művészetértelmezésre utal amely a művészet lényegét próbálja meg definiálni és univerzális jelentéseket és értékeket hordozva kultúra- és személyiségépítő funkcióval van jelen az oktatás folyamatában. Értelemszerűen ebben az összefüggésben a cím második kifejezése lesz az amelyik végső soron az elsőt determinálja. A művészet pedagógiai tartalma mozdítja előre a nevelés művészetének gondolatát. A filozófia iránti szükségletről A téma kifejtéséhez azonban elsősorban a filozófiai szemléletmód rehabilitációjára van szükség. Vegyük sorra mit jelent általában véve a filozófia eredeti értelmezése szerint a filozófiai megközelítés és tárgyalásmód alkalmazása bármely kérdés illetve probléma kifejtésekor! Alaptételünk hogy a filozófia művelése nem öncél hanem a nagy társadalmi ismeretelméleti problémák megközelítésének értelmezésének vagy akár megoldásának is eszközrendszere a gondolkodás kreatív intelligenciája és mint ilyen univerzális és örök. Amiért ezt újra és újra hangsúlyoznunk kell az nem más mint a filozófia ma is divatos sőt tendenciaszerű kizárása ebből a kultúraépítő és problémamegoldó funkciójából. A filozófia eliminálása nemcsak abban érhető tetten hogy fokozatosan kivonódott az oktatás teljes rendszeréből de abban is hogy ezzel párhuzamosan már maga a szó is lényegét elveszített formában van jelen a közgondolkodásban. Filozófia alatt egyre többen és egyre többször a valóságos élettől elválasztott funkciótlan öncélú értelmezhetetlen és homályos gondolatkonstrukciót értenek. Alkalmazása híján pedig a filozófia egyre alkalmazhatatlanabbá is válik. Mit jelent tehát a filozófia legitimációja? Elsősorban eredeti funkciójának és eszközrendszerének visszaállítását és újra a problémamegoldás szolgálatába való állítását. - 77 -

A művészet pedagógiája Dr. Szűcs Olga Ennek feltételrendszere néhány jól meghatározható elemből tevődik össze. Talán a legfontosabb megközelítési alapelv a módszer kidolgozásának és alkalmazásának szükségessége. A módszertani alapelvek teremtik meg az egzakt gondolkodás feltételeit és kereteit természetesen a gondolkodás tárgyának elvonatkoztatási szintjeitől függetlenül. Melyek a filozófiailag értelmezhető gondolkodás módszertanának alapvető elemei és a belőlük fakadó konkrét követelmények? Először is vissza kell hozni a pontosan definiált kategóriákban való gondolkodást. A kategória filozófiai lényege a gondolkodás tárgyának pontos kijelölése és a lényegi elemeinek egy bizonyos a tárgy által kijelölt értelmezés szerinti egyértelműen elgondolható rendszerbe állítása. Ennek híján a probléma értelmezhetetlenné és kezelhetetlenné válik. A következő filozófiai módszertani alapelv a tárgy összefüggés rendszerben való szemlélete. Ez a kritérium nem más mint az általános determinizmus elvének követése amely feltételezi hogy a vizsgálandó tárgy differenciáltsága rendszerszerű vagyis összefüggéseket magában foglaló elemekből épül fel. Egy-egy probléma felvetése elemzése megoldási kísérlete magában foglalja a lényeg fogalmának követelményét. A Mi a lényeg? kérdésére adott válaszok közül a leghasználhatóbbnak az a felfogás tűnik amelyik lényegen a determinációs szintek szerinti megkülönböztetést ért vagyis egy konkrét rendszeren belül a meghatározó összefüggést. A filozófiai elvek megfogalmazása és követése korántsem jelenti a gondolatok meghatározott mederbe terelését ellenkezőleg a gondolatszabadság reális gyakorlását hiszen a gondolatszabadság egyúttal a gondolkodás kompetenciáit érvényességi körének tudását is jelenti vagyis az igazság elérésére való törekvés megvalósíthatóságát. A filozófiai elvek alkalmazása a fent elmondottak figyelembevételével mindig konkrét célokat követve konkrét társadalmi feltételrendszer közepette valósul meg és mint ilyen konkrét társadalomra és az emberre vonatkozó következménnyel bír. Ennél fogva szervesen hozzátartozik a felelős etikai szemléletmód mindenkori érvényesítésének a követelménye is. A posztmodern mentalitás és néhány következménye De miért is kell a kultúraépítés logikájához és gyakorlatához való visszatérés szükségességének folyamatos hangsúlyozása? Elsősorban azért mert minden jel szerint sajnos a történelem során nem először letértünk a kultúraépítés kreatív útjáról. Ennek a negatív folyamatnak az okaként a posztmodern mentalitás aiómáinak abszolutizálását szokás megnevezni. A teljesség igénye nélkül csak a leglényegesebb következményeket számba véve gondoljuk végig mi is történt a posztmodern paradigmán belül? A posztmodern mentalitás legelgondolkodtatóbb következményei az értékrelativizálás folyamatából adódtak. Az értékek relativizmusának tétele elsősorban a filozófiai refleió alapjainak az eliminálását a szigorú kategóriák határainak oldását és elmosását a logikai következetesség követelményének törlését vagyis a modellezés lehetőségének kizárását jelenti. A modellezhetőség tagadása kétségessé sőt lehetetlenné teszi a gondolkodás tárgyának pontos definiálását is. Vagyis problematikussá válik a valóság logikai elméleti úton való megközelíthetőségének ismeretelméleti lehetősége. Ha nincs valóságot leképező modell kétségessé válik maga a valóság is. E bűvös körben való keringés érhető tetten Lyotard egyetemek megváltozott funkcióját ügyes alkalmazkodó játékosok képzése és a tudományos kijelentés természetét adott formában való elgondolhatósága taglaló kijelentéseiben. Az objektív adott logikai és kategoriális premisszák segítségével megismerhető valóság zárójelbe tétele a szubjektív idealista eredetre visszavezethető virtualitásnak ad helyet. A valóság helyébe annak kritérium nélküli virtuális képe lép. Természetesen roppant érdekes lenne megvizsgálni a posztmodern eredetére utaló forrásokat is hiszen ezek feltárása híján a folyamat lényegére is nehezebben bukkanhatunk rá. - 78 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Mi történik a személyiséggel? Témánk szempontjából azonban bennünket inkább az érdekel mi lesz ilyen körülmények között az emberrel az egyénnel? A virtualitás szemléletének valóságra való alkalmazása erős konfliktusba kergetheti az egyént. De mit is értünk virtuális világszemléleten? Elsősorban azt az állapotot amikor a kultúrára jellemző és az adott kultúrát szabályozó értékrelációk relativizálásra és szubjektivizálásra kerülnek. Vagyis amikor az egyénnek magára maradva a saját inkompetenciájával kulturális modellek és objektív értékek nélkül önállóan kell a világról szóló nézeteit kialakítania és élnie ebben a saját maga által megkonstruált világban. A virtualizálásra ránevelő attitűd már kora gyermekkorban megjelenik. Ha megnézzük a mai óriási méretűvé alakított és a szinte végtelen kínálatot magában foglaló játék boltokat és az azokban kapható tipikus játékokat be fogjuk látni hogy a játék mint a kora gyermekkor szocializációs mechanizmusát működtető és a valóság modelljét kicsiben nyújtó eszköz a régmúlt homályába veszett. A valóságra tanító játékok helyett milliónyi virtuális lénnyel találkozunk de macival vagy és ez volt a legfurcsább Brüsszel egyik legnagyobb játékboltjában labdával eggyel sem. Néhány elemes játék és ezekből volt a legtöbb működési elve is fölöttébb tanulságos. Ugyanis legtöbbször olyanok hogy nem lehet őket kikapcsolni. A kikapcsolhatatlanság az indeterminizmus elvét követi és közvetíti a gyermek felé ugyanis ideiglenes kikapcsolás után a játék meghatározhatatlan időintervallumokban önmagától újra működésbe lendül akár az éjszaka kellős közepén. A gyermek rágókák közül pedig az a legdivatosabb amelyik ki tudja milyen okból a fogzástól meggyötört babát váratlan és hangos sípolással ijeszti sírásra. Ha egy társadalmi jelenség tömeges és jellemző méreteket ölt az általános determinizmus elvét alkalmazva érdemes elgondolkodni milyen következményekkel jár az adott jelenség és milyen okokra vezethető vissza. A játék gyermek reláció lényege ahogy ezt már említettük a valóságos világ működési elvének modellezése és észrevétlen begyakoroltatása a gyermekkel. Ha a gyermek a játék révén nem reális valóságba hanem űrlényekkel és amőbákkal telített világba szocializálódik csodálkozva fogja tapasztalni hogy a valóságot egészen más élőlények népesítik be. A kaotikusan működő elemes játékok pedig a gyermek mély tudatalattijában nem fogják létrehozni az ok-okozati összefüggésekben és törvényszerűségekben való gondolkodás logikai mechanizmusait. A gyermek a megismerhető determinált valóság képe helyett a kiismerhetetlenség káoszát és neurózisát vetíti ki a környezetére. És a káosz nem rendezhető ismeretelméleti elvek alapján ezért nem is irányítható. A kompetencia hiány mint a valóság negligálása A valóság ezzel szemben elvileg megismerhető és elvileg befolyásolható közeg. A megismerés inkompetenciája egyúttal a valóság szabadságelvű irányítását alakítását sem teszi lehetővé. Nem véletlenül agnosztikus a legtöbb szubjektív idealista filozófia. A vélemény főleg ha inkompetens premisszák alapján formálódik a valóságban nem helyettesítheti az igazság fogalmát. A posztmodern igazság-tagadása végső soron a valóság kompetens megismerésének akadálya. Ha nincs valóság természetesen igazság sincs hiszen nincs mit és nincs mivel megismerni. Marad a próba-szerencse nem éppen hatékony és roppant költséges valóság megismerési forgatókönyve mert valóság még ha tagadjuk is objektivitását lépten nyomon néha igen erőszakosan emlékeztet önmaga létezésére. Természetesen a realitás elől nem lehet elmenekülni benne élünk minden pillanatban vele kerülünk kommunikációs kapcsolatba. De hát mit is nevezünk realitásnak? Minden kétséget kizáróan azt a társadalmi közeget amely a maga térbeli és időbeni konkrétságával életünk nagyon is meghatározott determinációs hierarchia szerint rendeződő - 79 -

A művészet pedagógiája Dr. Szűcs Olga kereteit adja. Adott országban adott történelmi feltételek között élünk adott a mikro közegünk is a munkahely az iskola a család a barátaink szomszédok anyagi helyzetünk sőt sok esetben a lehetőségeink alternatívái is adottak. Realitás az a kulturális és civilizatórikus közeg is amibe beleszületünk és amelynek intézményei tárgyai szellemi szerveződési formái létezésünk feltételeként adottak. A kultúránk és civilizációnk konkrét kritériumok történetileg kialakult értékek - szerint szerveződik működő rendszerré. Az etikai esztétikai és ismeretelméleti értékrend adja meg a működő fejlődni képes társadalmi szerveződések vezérlő algoritmusait. Hogy ebben az egyén számára objektív létközegben milyen szerep jut az emberi személyiség lényegi összetevőjének a szabadságnak ezt a kérdést is csak filozófiai alapokról tárgyalva lehet tisztán látni. A szabadság ugyanis ellentétben a posztmodern szabadság mint korláttalanság - felfogásával determinált jelenség. Az ember szabad választásának nemcsak önmaga determináltsága értelmében van meghatározottsága de a reális megvalósítási alternatívák megléte tekintetében is nem beszélve az ember adott alternatívák közötti választási kompetenciájának adottságairól és azok bármelyikének megvalósíthatósága képességéről. A realitás természete és a pszichopatológia A realitás objektív természetének megfelelően a realitás lépten-nyomon korrigálja a vele kapcsolatba illetve interakcióba kerülő ember lépéseit vagy az arról megfogalmazott majd a valóságra irányuló gondolatait. Amennyiben az ember ebben az interakciós folyamatba a tudás kompetenciájának híján lép be a valóság a maga korrigáló természetének megfelelően folyamatos frusztráció forrása patológiák és gyakorlati nehézségek sorozata lesz az ember számára. Az emberi tudat ugyanis állandóan korrigálja önmaga meg nem feleléseit de abban az esetben ha nem rendelkezik releváns kompetens tudással e korrekció állandó frusztrációk forrásává válik a számára. Ennek eredményeként a valóság megismerése az ember tudatában azonosulhat a frusztráltság megélésével aminek következménye az hogy az ember elfordul a valóságtól és visszatér abba a világba amiben kompetensnek érzi magát és aminek semmi köze a valóság kemény objektív feltételek általi meghatározottságához. Ennek a folyamatnak egy rossz spirálját indulhat el aminek igen sokszor nem a valóság törvényszerűségei megtanulásának az igénye az eredménye hanem pont fordítva a valóságtól való menekülés lesz. Hova lehet a valóságtól menekülni? Vissza a virtualitásba és ami ezzel majdnem azonos a pszichopatológiába. A patológia lényege a valósággal szembeni hiábavaló konfrontálódás és az önrefleióra való képtelenség. A patológia nem képes sem önrefleióra sem önkorrekcióra. A valóság kezelésében inkompetens ember a problémáival vagyis önmaga patologikus helyzetével magára marad és örökre elveszhet a társadalom de önmaga számára is. A realitás érzetet nélkülöző virtuális szemlélet akkor válik igazán veszélyessé amikor bármely más elv jelen esetünkben a monetarizmus érvényesítésének szolgálatába állítják. A monetarizmust mint gyakorlatot vezérlő alapelvet már egy ideje jól ismerjük de nem biztos hogy már találkoztunk legújabban bevezetett szóhasználatával például az egyszer használatos ember fogalmával ami véleményünk szerint már önmagában is az abszolút antipedagógia! Hogyan tovább az antipedagógiától és antiművészettől? Az egyszer használatos ember terminusa jelzi azt a pontot amely a legnyomatékosabb formában figyelmezet bennünket a Hogyan tovább? és a Mi a teendő? kérdéseinek megkerülhetetlenségére mert itt jutottunk el az abszolút társadalmi antipedagógiáig ahonnan nincs tovább ezért éppen itt a legnagyobb a felelősségünk is. - 80 -

Tudományos Mozaik 9. TPF A problémamegoldás egyik útja a visszatérés a halott művészet szlogenjétől a klasszikus művészet pedagógiába való beemeléséhez. Ehhez azonban meg kell haladni azt az állapotot amelyben a művészetek terén az esztétikai értéket szubjektívnak az egyéni ízléshez tartozó entitásnak fogják fel és amelyben külön irodalma van annak miért nem lehet különbséget tenni művészet és nem művészet között. A műgyűjtők ugyanakkor soha nem egyéni ízlésüktől vezéreltetve vásárolnak műalkotásokat hanem az esztétikai közbeszéd definiálta - legtöbbször piaci ár alapján. Az Angliában kiadott művészettörténeti leikon pedig az alkotások eladási árát tünteti fel egyik legfontosabb értékelési kritériumnak. A kortárs művészet problémái és a személyiségre kifejtett hatásai többek között ezzel az ellentmondással is összefüggésben vannak. Fel lehetne sorolni majdnem az összes kortárs művészeti irányzatot mindegyiknek sajátja lesz az egyéni tapasztalatra épülő atomizáló esztétikai és etikai értékrendet relativizáló az egyén öntörvényűségét állító esztétikai sokknak nevezhető pszichés állapot indukálása. Érdemes számba venni a pszichopatológia és a posztmodern művészet bizonyos jelenségei között megfigyelhető néhány párhuzamosságot: mindkettőnél megfigyelhető a kontetualizmus az értelmezések nivellálása egymással az objektív kritérium hiánya az egészben való látásmód és a valóságérzet sérülése a marginalitás és állítólagos véletlenszerűség előtérbe helyezése a szimbólum szimulákrummal való helyettesítése az esztétika behelyettesítése intertetualitással értékkritériumok hatálytalanítása. Mivel az emberiség pszichés állapotát a legadekvátabban a művészet fejezi ki a felsorolt párhuzamosságokból kiindulva a patológiák meglehetősen széles körű elterjedésére tudunk következtetni. Joggal merül fel tehát a kérdés mi a művészet és mi a jelentősége? A művészet lényege hitvallásunk szerint objektív determinációjú értéke nem az egyéni meghatározottságban pláne nem az egyéni emociókban rejlik. A művészet mindenek előtt kollektív tett de egyéni teljesítmény amely összeköti az egyént a kollektívummal. Ebben az esetben kérdezhetnénk vajon miben rejlik a művész szabadsága? Abban hogy műalkotása csakis alkotójára jellemző módon egyéni formában fejezi ki a kor által objektívan determinált korproblémát kormentalitást a kor értékrendjét szemléletét. A művészet a lényeg kommunikálása a másik ember felé ezért nem lehet egy emberre az alkotó szubjektivizmusára visszavezetni. A művészet - kis univerzum: rendez meghatározottságot láttat engedi magát megismerni a másik ember által. A művészeti kánon paradigmája a befogadó paradigmája is egyúttal. A művészet nemcsak tükröz de valóságot is teremt vagy rombol. A műalkotás nem önmagában érték hanem az általa kezdeményezett diszkusszió révén vagyis lényege a másik emberrel való kommunikáció az általa közvetített lényeg átadása. A legfontosabb hogy a műalkotás láttassa hogy a szépség az igazság és a jóság ontológiai beágyazottságú. A művészet metatudomány és metavallás is egyszerre. Az alkotó pedig ontológiai szereppel és jelentőséggel bír. A művészet az emberiség információs nyoma segít megérteni hogy nincsenek könnyű megoldások. A klasszikus művek nemcsak valóságszerűek hanem igazak is egyúttal. A művészet lényege a fantázia által megtermékenyített realizmus. A művészet a realitástudat kompetenciája Az ember kollektív lény sem élni sem meggyógyulni nem képes egyedül. Ehhez a másik a társadalom is kell. Ezt a gyógyító folyamatot segíti elő a művészet ami nemcsak a valóság lényegi megismerésének egyik legadekvátabb forrása de mércéje is az egyén objektivitáshoz való viszonyában. Mit jelent a művészet szimbolikus jellege? A művészeti szimbólumok a művészet vagyis az esztétika eszközeivel esztétikailag megragadható módon kifejezni azt a magasabb rendű szellemi realitást ami túlmutat az empírián és érzéki tapasztalaton ezen a túlmutatáson keresztül hivatott integrálni az egyént a társadalom és a - 8 -

A művészet pedagógiája Dr. Szűcs Olga kultúra nagy feladatmegoldó gyakorlatába. A művészet üzenet az emberiségnek a szépség pedig nem más mint a forma és a funkció egysége. A művészet a valóság modelljét adja a befogadónak miáltal kompetenssé teszi saját életének reális vagyis sikeres megoldásában. Ezzel szemben a tömegkultúra kész kliséket adva megszabadítja az embert az alkotás folyamatától. Az eredendő bűn egyik értelmezése hogy a tudást az ember munka és erőfeszítés nélkül szerezte meg ez bűn és ezért kell bűnhődnie. Az ember munka nélkül dezertál a küldetésétől: az alkotástól és szellemi fejlődésétől. Lehet-e egészséges psziché kollektív tapasztalat és társadalmi gyakorlat fontosságtudat vagyis munka nélkül? A tömegkultúra kultúra ellenessége azonos a személyiségellenességgel. A különféle világ- művészeti és egyéni patológiákból kivezető út a relativizmus és szubjektivizmus kiküszöbölése az ember nagy kulturális feladatokba való tevékeny bevonása. Az egység darabokra hullása mindig a patológia jele volt nemcsak a pszichológiában de a társadalmi és szellemi életben is ha a művészetet szubjektívvá tesszük egyéni tetté függetlenítjük a társadalmi beágyazottságától és filozófiailag értelmezhető determináltságától akkor az Egész sérül. A posztmodern a rész prioritását az egész fölött az individuum igazságát a közösséggel szemben a szabadság és a szubjektív önkifejezés magasabb rendűségét a felelősséggel és az objektív igazsággal szemben tételeit állítja. Ebből kiindulva a szubjektív önkifejezést az objektív igazság fölé emeli amelynek létét önmagában véve is tagadja. Így minden ami az individuumon kívülre kerül a személyiség fölötti erőszaknak van tételezve. Az ember és az őt meghatározó természetei és társadalmi külvilág ellenséges megismerhetetlen közegként magasodik a helyét és kompetenciáit vesztett ember fölé. Holott valójában az ember lényegét tekintve gyakorlati lény a gyakorlati tevékenységen keresztül kapcsolódik az objektív őt szabályozó világhoz melynek a gyakorlat révén tapasztalja meg a törvényszerűségeit és ezzel kilép saját öndefiniáltságának relativizmusából vagyis a világot humánus-etikai alapokon alakító személyiséggé - egészségessé válik. Ahhoz hogy ezt az evidenciát tudatosíthassuk vissza kell engedni az embert eredeti valóság átalakító és szabályozó szerepébe és újra fel kell építeni a filozófiai megalapozású társadalomtudományi gondolkodást. - 8 -

Tudományos Mozaik 9. TPF IRODALOMJEGYZÉK Danto Arthur C.: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet? Atlantisz Kiadó 997. Dempsey Amy: A modern művészet története. Képzőművészeti Kiadó 003. Magyari Beck István: A homo oeconomicustól a homo humanusig. Aula Kiadó 000. Magyari Beck István: Kulturális marketing és kreatológia. Semmelweis Kiadó 006. Kulturologicheskije zapiski O granicah iskusstva Kulturológiai jegyzetek A művészet határairól Orosz Tudományos Akadémia Művészetelméleti Intézete. Moszkva 00. - 83 -

Tudományos Mozaik 9. TPF A KLERIKUSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK A XX. SZÁZADI SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYEI ZSINATOKON Dr. Tokodi Bence főiskolai adjunktus Tomori Pál Főiskola A XIX.-XX. század folyamán a technikai és természettudományos fejlődésnek köszönhetően addig soha nem látott mértékű változás indult el a társadalomban átrendezve annak különféle viszonyait. Ha szociográfiailag kívánjuk megragadni a fejlődés hatásait bármely társadalmi alrendszer vizsgálatát vehetjük alapul kezdve a művészettől a közfunkciókat ellátó hivatalokon vagy a közlekedésen át egészen a mezőgazdasági munkát végző paraszti réteg életformájának identitásának alakulásáig. Jelen cikkünkben a Székesfehérvári Egyházmegye három XX. századi zsinatának klerikusokra vonatkozó anyagát tesszük a vizsgálat tárgyává. Kulcsszavak: klerikus életforma kánon-előírások Székesfehérvári Egyházmegye zsinatainak jogszabályai.. Az áldozópapok életformája és tevékenységi köre az 97-es CIC-ben és az 97-es CIC hatálya alatt a Székesfehérvári Egyházmegye részleges jogában Ahhoz hogy a jelenleg hatályban lévő jogszabályokat vizsgáljuk szükséges megismernünk az 97-es CIC rendelkezéseit is annak érdekében hogy tisztább képet kapjunk az a papi életforma kereteiről és tartalmáról. Mivel az 97-es CIC kihirdetése idején a diakonátus tulajdonképp a papnövendékek életének egyfajta lezárásának a szentelés előtti célegyenesnek volt tekinthető a szóban forgó szent rend valójában semmiféle gyakorlati jelentőséggel nem bírt azon kötelességek és kiváltságok kivételével amelyekkel a felszentelt diakónus a nagyobb klérusban lévő tagsága révén részesült. Következtetéseket a diakonátusra vonatkozóan azokból a hivatalokból vagy funkciókból vonhatunk le ezzel az időszakkal kapcsolatban amelyeket az 97-es CIC az egyes rendek számára lehetővé tett. Az 97-es Törvénykönyv szerint is adhatók az áldozópapoknak olyan felhatalmazások melyeknek gyakorlása alapvetően püspöki funkció de nem feltétlenül szükséges hozzájuk a püspöki karakter mint pl. bérmálás tonzúra kisebb rendek feladása szerzetesek vagy templomok konszekrácója. Ezeket vagy személyre szóló megbízás alapján vagy egy bizonyos hivatal révén magánál a jognál fogva kapja meg az érintett áldozópap. 3 Egyházi hivatal csak klerikusoknak volt adható az 97-es CIC-ben 4 de itt nem érhetjük tetten a diakónus sajátosságait hiszen ebben a Törvénykönyvben klerikus volt mindaz a személy aki az első tonzúrát felvette. 5 Ráadásul az egyházi hivatalok között kivételképpen létezett olyan is mely akár laikussal is betölthető volt a jegyző hivatala. Ebben a helyzetben a jelenlegi gyakorlathoz hasonlóan csak akkor kellett klerikust mely alatt nem kell szükségképpen papot érteni kinevezni jegyzőnek ha pap bűnügyével kapcsolatos eljárásról volt szó. 6 Minden olyan hivatal melynek gyakorlása akár külső akár belső fórumon lelkipásztori feladatot jelentett szükséges volt a minimálisan áldozópapi karakter. 7 Így legalább papnak Code Iuris Canonici Egyházi Törvénykönyv 7-es CIC 9 949. kán. 3 7-es CIC 94. kán. 33. kán.. 78. kán..-3. 957. kán.. 56. kán. 4 7-es CIC 53. kán. 5 7-es CIC 08. kán.. 6 7-es CIC 373. kán. 3. 7 7-es CIC 54. kán. - 85 -

A klerikusokra vonatkozó szabályok a XX. századi székesfehérvári egyházmegyei zsinatokon Dr. Tokodi Bence kellett lennie a bíborosnak 8 a nullius mai szóval: területi apátnak és prelátusnak 9 a püspöki helynöknek 0 a káptalani helynöknek a bírósági helynöknek officiális az irodaigazgatónak 3 kanonoknak 4 a bírónak 5 az esperesnek 6 a plébánosnak 7 a templomigazgatónak 8 és a klerikusi szerzetes intézményekben a novíciusmesternek. 9 Bár a Törvénykönyv kifejezetten nem említi de személyi ordinárius lévén 0 legalábbis a logika így kívánja a klerikusi rendek nagyobb elöljáróinál is szükséges volt az áldozópapi rend megléte. A 97-es CIC 4-44. kánonja foglalkozott a klerikusok életformájával ami ebben az időben az állandó diakonátus helyreállítása előtt gyakorlatilag kizárólag az áldozópapok életét szabályozta hiszen a diakonátust és a kisebb rendeket a növendékek csak néhány hónapra átmeneti jelleggel kapták meg. A klerikus életformát meghatározó kánonok a témát tekintve három nagy csoportba oszthatók: - a papok lelkiéletével foglalkozó szabályok - a papság tudományos továbbképzését szabályozó kánonok; - a pap és a világ viszonyát a papi viselkedést szabályozó törvények. A papság életének sajátos szabályozására azon elv alapján volt szükség mely egyébként a jelenleg hatályban lévő CIC-be is bekerült ami szerint az egyházi rend szentsége a keresztségen felül a felszenteléssel új címen is Istennek szentelődnek. Ez a tény több elvárást támaszt a szent szolgálatot végző klerikussal szemben mint a világban élő krisztushívőkkel kapcsolatban. A papság lelkiéletével kapcsolatban az 97-es CIC két kánonja foglalkozik melyek szerint a helyi ordinárius kötelessége gondoskodni arról hogy - a klerikusok gyakran járuljanak a bűnbánat szentségéhez; 3 - a klerikusok rendszeresen elmélkedjenek adoráljanak az Oltáriszentség előtt és imádkozzák a rózsafüzért. 4 - A papok sacerdotes háromévenként szerzetesházban vagy más alkalmas helyen tartandó lelkigyakorlaton vegyenek rész amely alól a helyi ordinárius csak súlyos és egyedi esetben adhat felmentést. 5 A 35. kánon ezen felül a nagyobb rendben levő klerikusoknak előírta a teljes zsolozsma elimádkozását is. A papi lelkiséghez tartozik továbbá az engedelmesség 6 és a cölibátus 7 megtartása is. Az engedelmesség egyrészt azt jelenti hogy a pap köteles minden olyan 8 7-es CIC 3. kán.. 9 7-es CIC 30. kán. 0 7-es CIC 367. kán. 7-es CIC 434. kán. 7-es CIC 537. kán. 3 7-es CIC 37. kán. 4 7-es CIC 404. kán 5 7-es CIC 598. kán. 574. kán. 6 7-es CIC 445. kán. 7 7-es CIC 54. kán. 45. kán. 453. kán. 8 7-es CIC 479. kán. 9 7-es CIC 55. kán. 0 7-es CIC 98. kán.. CIC 76.. Ordinárius: egyházi elöljáró például püspök vagy szerzetesfőnök 3 7-es CIC 5. kán.. 4 7-es CIC 5. kán.. 5 7-es CIC 6. kán. 6 7-es CIC 7. kán. 7 7-es CIC 3. 35. kán. - 86 -

Tudományos Mozaik 9. TPF munkakört és hivatalt elfogadni amivel a főpásztora megbízza másrészt azt hogy a klerikus köteles az egyházmegyéjében a helybenlakásra. A cölibátus megtartását az 97-es CIC számos védő jogszabállyal támogatta elsősorban a pap háztartása személyzetének részletes körülírásával illetve az ú.n. gyanús személyekkel való kapcsolattartás tiltásával melybe a helyi ordináriusnak messzemenő beleszólási és intézkedési joga volt. A tudományos továbbképzésnek a fiatal papok esetében az időszakonként ismétlődő káplánvizsga 8 szolgált amely alól akkor lehetett felmentést kapni ha az illető pap teológiai doktorátussal vagy az adott tárgyból szigorlattal rendelkezett. Az esperesi kerületenként szervezett konferencia 9 korona szintén a papság szellemi életének frissen tartását hivatott szolgálni. A papnak a világgal való kapcsolattartását szintén részletesen szabályozta a 7-es CIC. Ezek szerint - előírta a világiaktól különböző papi ruha és a tonzúra viselését 30 ; - tiltott bizonyos szórakozásokat így például a kocka- és hazárdjátékokat a fegyverviselést a hajtóvadászatot a kedvtelésből való vadászatot a vendéglátó helységek látogatását a megyéspüspök engedélye nélkül 3 továbbá az illetlen színielőadások és mutatványok látogatását; 3 - tiltott bizonyos világi foglalkozásokat mint például az orvosi a közjegyzői a világi joghatósággal vagy közigazgatással járó feladatok elvégzését ezenkívül a megyéspüspök engedélyéhez kötötte a világi vagyonkezelői ügyvédi képviselői és felsőházi tagsággal járó feladatok gyakorlását 33 továbbá a katonai szolgálatra való jelentkezést. 34 - igen szigorúan a Szentszéknek fenntartott kiközösítés terhe mellett tiltotta a papoknak az 97-es CIC a nyerészkedést. 35 A címben szereplő témát illetően a Székesfehérvári Egyházmegyében a XX. század első felében megtartott két zsinatnak a témában történt rendelkezései tartalmukban szinte azonosak azzal a különbséggel hogy a Prohászka Ottokár kormányzása alatt 94. június 4- től 6-ig megtartott zsinat törvényei sokkal inkább a jogi nyelvezetnek megfelelő rendeleteket és szankciókat tartalmazó szövegek míg a Shvoy Lajos vezetésével 934. június 0--ig megtartott zsinat rendeletei jóval több spirituális emberi megközelítést és alapot tartalmaznak. Ismerve a két főpásztor közötti habituális különbségeket ez a differencia nyilván nem az ő személyüknek hanem a törvényeket előkészítő és végleges formába öntő munkatársaknak köszönhető. Az egyházmegyei zsinati jogszabályok tematikája a 7-es CIC témaköreit követi: így a papi életforma I. zsinat: -0. ; II. zsinat: -5. a tudományos képzés I. zsinat 0-5 ; II. zsinat 5-9. és a káplán- ill. a plébánosvizsga letételének körülményeit I. zsinat 6-8. ; II. zsinat 0.. A papi életet a mai állapotoknál lényegesen jobban meghatározta az hogy a szóban forgó áldozópap milyen hivatalt töltött be. Mivel a dolgozat témája a plébániarendszert és a plébániai élethez kötődő egyházmegyés papi életformát és tevékenységet vizsgálja ezért esetünkben sokféle papi hivatal közül a plébános és a káplán illetve kettejük kapcsolatának vizsgálata tűnik indokoltnak. 8 7-es CIC 30. kán. 9 7-es CIC 3. kán. 30 7-es CIC 36. kán.. 3 7-es CIC 38. kán. 3 7-es CIC 40. kán. 33 7-es CIC 39. kán. 34 7-es CIC 4. kán. 35 7-es CIC 380. kán. - 87 -

A klerikusokra vonatkozó szabályok a XX. századi székesfehérvári egyházmegyei zsinatokon Dr. Tokodi Bence Az 97-es CIC-ben a plébános egyaránt lehetett egyházi jogi személy pl. káptalan szerzetesház és természetes személy. Mindkét esetben legfőbb feladatként a lelkek gondozását jelöli meg a Törvénykönyv. 36 Ezt a kötelességét a plébánosnak személyesen kell végeznie a feladatok személyes ellátása a jogi személy plébánossága esetén a vicarius curatus feladata ld. alább mégpedig az összes plébániai hívő felé személyválogatás nélkül. Ez konkrétan a következő feladatokat jelentette: - naponként az istentisztelet végzése vasárnaponként és kötelező ünnepen a népért való misézés kötelessége; 37 - a plébánia híveinek jogos kérés esetén a szentségek kiszolgáltatása; 38 - vasárnap és parancsolt ünnepen prédikáció; 39 - hitoktatás; 40 - a plébánia területén hit- és erkölcsbe ütköző tanok tilalmazása és a kegyes célú jótékonysági intézmények támogatása; 4 - a betegek gondozása és a haldoklók szentségi ellátása; 4 - karitatív tevékenység. 43 Ezeknek a feladatoknak a személyes ellátásához feltétlenül szükséges a residentia vagyis a templomhoz közel lévő plébániaépületben való helybenlakás kötelezettségének megtartása melyet a 7-es CIC 465. kánonja igen részletesen szabályozott. A plébános segítségeként a plébánián jelenlévő papi személyeket a 47-478. kánonokban tárgyalja a De vicariis paroecialibus címen. Ilyen plébánoshelyettesből két csoportba osztva ötfélét jelöl meg a 7-es CIC: Teljes jogú plébánoshelyettesek a. A már említett vicarius curatus olyan pap aki a jogi személy plébánost képviselve végzi a hívek pasztorálását. Ilyen a szerzetes és a káptalani plébános amennyiben a szerzetesház vagy a káptalan a plébános. Hatalma nem saját hatalom de jogai és kötelességei megegyeznek a plébánoséval. 44 b. A vicarius oeconomus plébániavezető olyan pap aki a plébániát üresedés esetén ideiglenes jelleggel vezeti. Jogai és kötelességei megegyeznek a plébánoséval kivéve a népért való misézés kötelezettségét. c. Vicarius substitutus kinevezése akkor vált szükségessé amikor a plébános akár egy hetet meghaladó szabadság akár morális vagy jogi távollét plébániájától megfosztó ítélettel szembeni Szentszékhez történő fellebezés esetén van távol a plébániájától. d. A vicarius adiutor alkalmazása meglehetősen emberbaráti lehetőség volt az idős feladatukat ellátni már kevéssé képes plébánosok felé. Az ilyen plébánoshelyettes megbízatása lehetett teljes körű vagy részleges de teljes körű megbízatás esetén sem terhelte a népért való misézés kötelezettsége. Nem teljes jogú plébánoshelyettesek Lényegében ez a káplán a vicarius cooperator akinek a küldetése szólhat a plébánia egész területére vagy csupán annak egy részére. Ez utóbbi a kihelyezett vagy helyi káplán. A káplán megbízatása teljes egészében a plébános munkájának segítését jelentette minden tekintetben 36 7-es CIC 45. kán.. 37 7-es CIC 466. kán. 38 7-es CIC 467. 73. 9.; 750.; 75.; 364. kán. 39 7-es CIC 344. kán. 40 7-es CIC 330. kán. 4 7-es CIC 469. kán. 4 7-es CIC 468. kán. 43 7-es CIC 467. kán.. 44 7-es CIC 47. kán. - 88 -

Tudományos Mozaik 9. TPF alá volt vetve a plébános iránti engedelmességnek. A plébános kötelességvállalása a káplán felé a róla való gondoskodásban és az egyházi hivatali teendőkbe lelkipásztori munkába történő bevezetésben nyilvánult meg. A káplán életformáját alapvetően határozta meg a 476. kánon 3. -a mely a plébánossal való vita communisra kötelezte. A káplánról a plébánosnak évenként jelentést kellett tennie a megyéspüspök felé. 45 A Székesfehérvári Egyházmegye I. és II. Zsinatának határozatai többé-kevésbé fedik egymást a téma elosztásában van csupán némi eltérés. Így az I. zsinat VI. fejezetének Általános lelkipásztori szabályok tartalma a II. zsinat könyvében a plébános tevékenységi körét meghatározó szabályok között kaptak helyet. Míg a plébánosokról szóló fejezet 46 főleg a plébános kinevezéséről rezideálásáról és szabadságolásáról szól addig az általános lelkipásztori szabályok 47 taglalásánál a legfontosabb tevékenységek a liturgikus istentiszteleti rend megtartását és gyakorlását említi a zsinat. Az istentiszteleti rend kiemelt témája a szentmise bemutatásának lelkülete és időpontja; továbbá a szentségimádások litániák és gyónási alkalmak körülményeinek pontos szabályozása. Külön figyelemre méltó a 73. mely a házi pasztorációval foglalkozik és előírja hogy a plébánosnak négy év leforgása alatt plébániájának valamennyi családját meg kell látogatnia mégpedig az ego cognosco oves elv alapján. Ezzel megdőlni látszik az a vélemény mely szerint a II. Vatikáni Zsinat előtti papkép egyoldalúan kultikus-szacerdotális lett volna. Külön fejezet szól 48 a papság társadalmi feladatairól melyben a pap egyik első feladataként említi a népművelést 49 valamint a munkásifjakkal és a szegényekkel való törődést. Az erkölcstelen és egyházellenes sajtó és eszmék terjedésének megakadályozása szintén a helyi lelkipásztor feladata de ennek a tevékenységnek a megnevezését már az 97- es CIC 469. kánonjában is olvashattuk. Papi nem kifejezetten plébánosi feladatnak tekintik a székesfehérvári rendeletek a hitoktatás végzését 50 és kifejezetten plébánosi kötelességnek a hívek anyakönyvezését 5. A vagyonkezelés esetében a plébánia épületének alapítványainak és egyéb vagyonának kezelése a plébános feladata melyben plébánia-tanács segíti és felügyeli. 5 A káplánt a két székesfehérvári zsinat az 97-es CIC nyomán cooperator-ként határozza meg és tevékenységi körét felelősségét is ezen elv szerint a szeretet alárendeltség és munkamegosztás kulcsfogalmaival írja le. Önálló területe a káplánnak a lelkipásztori életben nincs alapvető funkciója teljes mértékben a plébános munkájának segítése. Ezzel egyidejűleg már az I. zsinat is meghatározza a káplán jogait a plébánossal szemben illetve a plébános kötelességeit a káplán felé. Eszerint a plébános kötelessége a káplán vonatkozásában: a munkabeosztás idejében történő ismertetése; indokolt esetben a káplán hittanórai helyettesítése; 53 tisztes lakás takarítással és étkezés biztosítása. 54 45 7-es CIC 476.. 46 Decreta Synodalia Az 94. évi június 4-től 6-ig Székesfehérvárott tartott székesfehérváregyházmegyei zsinaton hozott egyházmegyei törvények 9. - 44. 47 Uo. 67. - 83. 48 Uo. 84. - 94. 49 Uo. 86. 50 Uo. 95. -. 5 Uo. 3. 5 Uo. 6. 53 Uo. 48. 54 Uo. 55. - 89 -

A klerikusokra vonatkozó szabályok a XX. századi székesfehérvári egyházmegyei zsinatokon Dr. Tokodi Bence Az 56. a káplán elsőségét védi a plébánia egyéb személyzetével szemben azonban a káplán szabadidejével és magánéletével kapcsolatban széleskörű felügyeleti jogot biztosít a plébánosnak. A II. székesfehérvári zsinat a káplán jogait még részletesebben védi 55 de szélesebb körben biztosítja a plébánosnak a káplán élete fölötti felügyeleti jogot azzal hogy a káplán lelkiéletét is a felügyelt terület alá veszi. 56 Ezzel a plébános nem csupán munkaügyi hanem fegyelmi értelemben is elöljárója a káplánnak. Azonban ennek módját a 8. teszi igen emberségessé azzal hogy plébánosnak barátságos otthont kell teremtenie a káplán számára hogy az ne máshol keresse a felüdülést. 57 Határozottan védi a káplánt a plébános rokonságába tartozó házvezetőnővel szemben 58 és megkívánja hogy a plébánián élő lelkipásztorok kölcsönösen tájékoztassák egymást távollétük esetén arról hogy hol tartózkodnak. 59 Mindkét zsinat a továbbiakban részletesen szól a hittanárok és hitoktatók munkájáról és munkakörülményeiről akik bár szintén papi személyek voltak a káplánoknál jóval lazábban kapcsolódtak a plébániához és a plébánoshoz életüket és munkájukat az illetékes püspöki biztos felügyelte... A diakonátus az 97-es Egyházi Törvénykönyvben Az 97-es Törvénykönyv a diakónusokat nagyobb klerikusoknak a szent rend birtokosainak a hierarchia tagjainak tekintette 60 ugyanakkor a jelentőségük és a tevékenységi körük a gyakorlatban igen elenyésző volt. Diakónus az lett ebben az időszakban aki pappá kívánt később szentelődni. A papjelölteknek minimum három hónapot kellett ebben a fokozatban eltölteniük miután legalább három hónapig szubdiakónusok voltak. 6 A jelöltnek legalább huszonkét évesnek és a teológiai tanulmányok negyedik évfolyamát elvégzett személynek kellett lennie. 6 A diakónus a paphoz hasonlóan elnyerhetett prédikálási engedélyt szemben a kisebb klerikusokkal akik csak egyedi esetben és szükség esetén prédikálhattak 63 ; szerzetes és világi laikusok pedig egyáltalán nem. 64 A diakónus rendkívüli kiszolgáltatója volt az ünnepélyes keresztségnek. 65 Fontos megjegyezni hogy az ünnepélyes keresztség rendkívüli kiszolgáltatása a 7-es CIC-ben nem volt azonos a halálveszélyben történő szükségkereszteléssel 66. A diakónus rendkívüli kiszolgáltatója volt a szentáldozásnak amennyiben ezt a helyi ordinárius vagy a plébános súlyos szükség esetén számára megengedte. 67 Rendes végzője volt a szentségkitételnek és eltételnek vagyis abban az esetben is végezhette ha pap volt jelen szentségi áldást azonban nem adhatott ez nyilvánvalóan a jelenlévő pap feladata volt csak súlyos szükség esetén vagyis amikor ilyen helyzetben áldoztatott 68 vagy a Szent Útravalót betegnek kiszolgáltatta. 69 A diakónus a jelenlegi 55 Uo. 80. 56 Uo. 78. 3. 57 Uo. 8.. 58 Uo. 8. 3. 59 Uo. 8. 4. 60 7-es CIC 08. kán. 3. 949. kán. 6 7-es CIC 978. kán... 6 7-es CIC 975. kán. 976. kán.. 63 7-es CIC 34. kán.. 64 7-es CIC 34. kán.. 65 7-es CIC 74. kán. 66 A szükségkeresztelésről és annak kiszolgáltatójáról ld. 7-es CIC 74. kán. -3. 67 7-es CIC 845. kán.. 68 A liturgikus reform előtt az áldoztatáshoz szentségi áldás kötődött. 69 7-es CIC 74. kán.. - 90 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Törvénykönyhöz hasonlóan a 7-es CIC szerint is csak azokat az áldásokat adhatta meg melyeket a jog számára kifejezetten megengedett. 70 Az 983-as CIC jó néhány kivételt tesz az állandó diakónusok esetében a klerikusi kötelességek alól melyről még az elkövetkezendőkben szó lesz. Mivel a 7-es CIC-ben az állandó diakónus fogalma ismeretlen volt és mivel a diakónus a nagyobb klérushoz tartozott ezért a jogok és kötelességek tekintetében a lelkiségre vonatkozó óvintézkedések tudományos továbbképzés engedelmesség cölibátus tiltott szórakozások és hivatalok a jelenlegi Törvénykönyv átmeneti diakónusainak életformájához hasonlóan megegyezett a papokéval 7 leszámítva természetesen mindazt ami sajátosan a pappászentelésből fakad. Az eddigieket összefoglalva elmondhatjuk hogy az 97-es CIC-ben a diakonátusról úgy beszélhetünk mint szentségi hierarchikus fokozatról mely nem alkot önálló feladatkört hanem a papságra való készületként gyakorlott papi életformát és kisegítő funkciókat foglalja magában. Szolgálatát általában nem közvetlenül a püspöknek hanem a különféle áldozópapi hivataloknak alárendelve gyakorolja. A II. Vatikáni Zsinat és VI. Pál pápa motu proprio-i ezzel szemben a diakonátusról nem csupán mint szentelési fokozatról hanem mint állandó és önálló intézményről 7 is beszélnek. Ezen intézmények funkcionális és életformai szabályozásával az 983-as Törvénykönyvnek és hozzá kapcsolódva a részleges jogalkotásnak egy teljesen új intézmény megformálása lett a feladata..3. A klerikusi állapot fogalmának átalakulása a Ministeria quaedam motu proprio hatályba lépése után.3.. A klerikusi állapot fogalma a Ministeria quaedam motu proprio-ban Elmondhatjuk hogy az 97-es CIC ebben a tekintetben egy hosszú több száz éves fejlődést foglal össze melyet aztán a Ministeria quaedam és az 983-as CIC rendez új módon. Amint azt már korábban említettem a klérus fogalmát az 97-es CIC-ben a 08. kánon adja meg. E kánon szerint azt nevezzük klerikusnak aki egy arra illetékes szent szolgálattevő kezei által részesül az első tonzúrában. 73 A klerikusok nem ugyanazon fokozatban vannak hanem szent hierarchia áll fenn köztük mely szerint egy bizonyos rend valamely másiknak rendelődik alá. 74 Isteni rendelkezés folytán a klérus püspökökre áldozópapokra és szolgákra ez alatt nyilván a diakonátus értendő 75 oszlik joghatósági szempontból a legfőbb főpapra pápa és a püspökökre; továbbá egyházi rendelkezés folytán a klérushoz más rendek is csatlakoznak. 76 Az a tény hogy a klérus ebben az időben nem csupán az isteni rendelkezés folytán és az abból részt adó szent rendeket foglalja magába hanem egyházi rendelkezés révén fennálló szolgálatokat szentelmény jellegű kisebb rendeket 77 is témánk szempontjából különleges jelentőséggel bír. 70 7-es CIC 47. kán. 4.. Példaként lehet említeni részleges liturgikus jogszokásként a régi esztergomi rítusban a húsvéti gyertya megáldását melyet az Esultetet éneklő diakónus végzett ld. DOBSZAY L. Az esztergomi rítus Új Ember Kiadó 09-0. 7 7-es CIC 8-44. kán. 7 LG 9. 73 7-es CIC 08. kán.. 74 7-es CIC 08. kán.. 75 Trienti Zsinat XXIII. Ülés 6. kán. in Az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásai szerk. FILA BÉLA JUG LÁSZLÓ Örökmécs Alapítvány Kisterenye Budapest 997 367. 76 7-es CIC 08. kán. 3. 77 7-es CIC 949. kán. - 9 -

A klerikusokra vonatkozó szabályok a XX. századi székesfehérvári egyházmegyei zsinatokon Dr. Tokodi Bence A Törvénykönyv kimondta azt is hogy az első tonzúrát és a rendeket implicit a diakonátust is csakis a presbiterátus jelöltjei és a presbiterátusra előreláthatólag alkalmas személyek vehetik fel. 78.3.3. A klerikusi állapot fogalma a hatályos CIC-ben VI. Pál pápa motu proprioja az évszázadok alatt kialakult de funkcióiban jelentősen módosult klérus különféle rendjeit kívánta a kor valós szükségleteinek megfelelően rendezni. Az egykor önálló szolgálatok a XX. századra gyakorlatilag a funkciójukat vesztették csupán a papságra való készület állomásai lettek. A Ministeria quaedam-ban a Pápa szándéka a következő volt: a valós szolgálatok megtartása; a gyakorlatban már megszűnt szolgálatok eltörlése; a szent rendek és a szentelmény jellegű szolgálatok megkülönböztetése; a klerikusi és laikusi szolgálatok közötti különbség egyértelművé tétele. Ezen szándékokból kifolyólag VI. Pál pápa az ige- és oltárszolgálat dimenzióinak megfelelően megőrizte a lektori és az akolitusi szolgálatot úgy hogy ez utóbbi rendelkezik az egykori szubdiakónus liturgikus funkcióival is. Az első tonzúra helyébe az admissio szertartása lép mely a klerikusi szerzetes intézmények tagjait nem kötelezi. A lektori és az akolitusi szolgálat feladható az admissio révén klerikusjelöltekké vált személyeknek a dokumentum ezt javasolja és olyanoknak is akik nem kívánnak a klérusba lépni. Klerikussá a személy a diakónusszenteléssel válik. A klerikus a Ministeria quaedam-ban tehát egybeesik a hierarchiával vagyis azokkal akik a szent szolgálatban szentségi felszentelés révén részesültek. Ennek a jelentőségét emeli ki az a tény is hogy a lektor és az akolitus beiktatását ezentúl nem szentelésnek hanem avatásnak nevezik. Ez utóbbi megállapítás ellenére mely szerint a klerikus a jelenlegi jogban egyszersmind a hierarchiának is tagja nem szabad elfelejtenünk hogy a két fogalom a történelem folyamán nem feltétlenül esett egybe hanem a hierarchia a klérus egyfajta részhalmazát alkotta..3.4. A klerikusi állapot a hatályos CIC-ben a III. Székesfehérvári Egyházmegyei Zsinat és az Egyházmegyei Törvénykönyv dokumentumaiban A jelenleg hatályos Egyházi Törvénykönyv a Ministeria quaedam-ban foglaltakat tartalmazza. A klerikusi állapotot a 83-as CIC a 07. kánon. -ban definiálja mely szerint a klerikusok a szent szolgálatot végző személyeket jelentik 79 amely jogi állapotba az illető személy a diakónusszenteléssel vagyis az egyházi rend szentségében való részesedéssel kerül. 80 Első olvasásra nem feltétlenül kellene hogy a klerikus alatt szükségképpen az egyházi rend szentségét felvett személyeket értsük de az 008. kánon egyértelművé teszi a dolgot azzal hogy a szentségi felszentelés eredményeként a szent szolgálatra való rendelést tekinti ugyanazt a szókapcsolatot ministri sacri használva mint a már említett 07. kánon. 8 Elmondhatjuk azonban azt is hogy a szóhasználatban érezhető a régi tartalom annyiban amennyiben a klerikus szó a jelenleg hatályos Törvénykönyvben is jobbára a jogok és kötelezettségek tekintetében használatos és megszüntethető jogi állapotot jelöl; 8 míg a szent szolga kifejezés inkább az illető személy eltörölhetetlen teológiai állapotának tekintetében használatos. 83 78 7-es CIC 973. kán.. 79 83-as CIC 07. kán.. : ministri sacri qui in iure et clerici vocantur 80 83-as CIC 66. kán.. 8 83-as CIC 008. kán.: sacramento ordinis inter christifideles quidam constituuntur sacri ministri 8 V.ö. CIC 90. kán. 83 V.ö. CIC 008. kán. - 9 -

Tudományos Mozaik 9. TPF A Székesfehérvári Egyházmegye szinódusát a Zsinat megtartását követő évben 998-ban emelte törvényerőre Dr. Takács Nándor Jusztin megyéspüspök. A 800/998. szám alatt 998. augusztus 5-én kelt határozat sajnos jelentő kánonjogi terminológiai hibát rejt magában: Azok a rendelkezések amelyek értelemszerűen előkészítést és szervezést kívánnak meg a szükséges feltételek megteremtése után válnak érvényessé. A kánonjogász számára ezen mondat olvasása után több kérdése merül fel. Vajon ezek után konkrétan melyek azok a rendelkezések amelyek a zsinati könyvben törvényerővel rendelkeznek? A további előkészületek és szervezések ténye miben áll? Megvalósulásuk vajon praktikus vagy inkább jogelméleti feltétele a rendelkezések törvényerejének? Továbbá ha a székesfehérvári megyéspüspök az egyházmegyéjében törvényhozói hatalommal rendelkezik és a törvényhozás érvényességéhez szükséges minden alaki és formai feltétel teljesült akkor a szükséges előkészítő jellegű és szervezési feltételek miért érvényességi feltételként szerepelnek? Miért nem a hatálybalépés fogalmát használja a határozat? Végül: mi az érvénybe lépés értsd: hatályba lépés konkrét dátuma? A tartalmat illetően érdemes megjegyezni azt is hogy nem egy rendelkezés például az üresedésben lévő plébániák megpályáztatása 84 a papok szombat-éve 85 vagy a triennális- és plébánosvizsgák 86 eddig nem váltak gyakorlattá. A szombat-év esetében természetesen lehet a paphiányra hivatkozni de ez tudható volt a határozat törvényerőre emelése pillanatában másrészt a többi sorstárs rendelet nem a papság pozitív hozzáállásán vagy a szervezésen hanem egészen más tényezőkön múlott aminek részletezése nem a jelen munka témaköre. Formai szempontból sajátos de igen logikus és jól használható rendezési elv hogy a javaslatokat fehér alapú keretben lévő szám a törvényerőre emelt rendelkezéseket pedig sötét négyzetben paragrafussal ellátott szám jelzi; a két számozás egymástól független és folytatólagos. A felszentelt szolgálat szentírási és teológiai megalapozása a szentségekről szóló részben a 5-59. pontig terjed mely az apostoli alapoktól kezdve a succesio apostolica 87 hangsúlyozásán a szentség karaktert adó jelegén és az általa adott képességen keresztül a Szent Rend fokozataiig és a kiszolgáltató valamint a felvevő meghatározásáig terjed. Itt jegyezzük meg hogy a 59. pont szövegének tervezete eredetileg így szólt: Az egyházi rend rendes kiszolgáltatója a püspök. Hogy a téves mondat a bérmálás szentsége vagy az egykori kisebb rendekkel kapcsolatos beidegződés hatására keletkezett azt nehéz volna ma már megmondani; mindenesetre a problémára egy negyedéves papnövendék hívta fel közvetlenül a szavazás előtt az egyik teológiai tanár zsinati tag figyelmét akinek a felszólalására módosítottak az teológiai tévedést tartalmazó mondatot a jelenlegi Az egyházi rend kiszolgáltatója csak a püspök változatra. A Papi élet és szolgálat című fejezet foglalkozik a továbbiakban a papság életkörülményeinek taglalásával és két határozat erejéig 88 itt kerül említésre az állandó diakonátus is. A helyzetképben megfogalmazott ajánlások reális látásmódján túl megfontolandó a 377. pont mely egyértelműen elhatárolódik a papi szerep menedzser típusától. Érdekes továbbá hogy míg más egyházmegyékben a papi lelkigyakorlatok három évenkénti előírásáért szállnak síkra az ezredforduló környékén addig a Székesfehérvári Egyházmegyében már 997-ben elégtelennek ítélték a csupán háromévenkénti kötelező papi 84 79 85 88 86 89 87 Successio apostolica: apostoli folytonosság a püspökszentelési kézfeltételnek a katolikus és az ortodo egyházakban az apostolokig tényleges értelemben is visszavezethető láncolata. 88 95. -96. - 93 -

A klerikusokra vonatkozó szabályok a XX. századi székesfehérvári egyházmegyei zsinatokon Dr. Tokodi Bence lelkigyakorlatot és a továbbképzések akkori rendszerét rekollekció korona 89 mely azóta sajnos szintén nem változott semmit. A rendelkezések a papi élet és lelkiség területén jórészt az eddigi zsinatok tematikáját követik lelki élet eszközei bensőséges kapcsolat a püspök és a papok között papi munkaközösségek létrehozásal dispozíciók rendezése a fentebb már említett három téma és a 9. kivételével mely a papi illetményrendszernek a stoláris funkcióktól független igazságos kialakítását írta elő. Ahogyan az előző három jogszabály úgy tűnik ez is a további szervezést igénylő később hatályba lépő rendelkezések közé tartozhat mert az elmúlt tizenkét évben még a megvalósítására való utalás sem volt tetten érhető a Székesfehérvári Egyházmegyében vélhetően nem a falusi papság makacs ellenállása miatt. A 95. az állandó diakónusi szolgálat meghonosítását és széles körű elterjesztését tekinti kívánatosnak a 96 pedig a papi közösséghez való kapcsolódását írja elő. Míg az előző rendelkezés mindenképp előrevivő és üdvözlendő addig a második igen problematikus mind a papság mind a diakónusok részéről. Ha ugyanis szakmai fórumnak tekintjük a papi közösséget akkor mindenképp helye van az állandó diakónusnak az ilyen közösségekben. Ha azonban a papi közösség a családot jelentő funkcióval kíván rendelkezni a papok számára akkor az egzisztenciális szempont cölibátusban való elköteleződés és a diakonátus teológiai és spirituális önállósága is sajátosan diakónusi szerveződést kívánna melyet ennek a zsinatnak kellett volna megalapoznia. Az állandó diakónusokról szóló további határozatok 90 az egyházmegyében lévő egyházi hivatalok definiálására szánt Az egyházmegye vezetése című fejezetben kaptak helyt az általános- és püspöki helynökök főesperesek esperesek plébánosok káplánok és templomigazgatók munkaköri leírása után. Az állandó diakónus eszerint felszentelt személy a hierarchia tagja teológiailag képzett személy aki a káplánhoz hasonlóan a plébános irányítása alatt látja el feladatát azzal hogy káplánt helyettesit társplébániát vezet vagy speciális területen végzi diakónusi küldetését. Meg kell jegyeznünk hogy a pap struktúrának való látszólagos alárendelés ellenére kifejezetten pozitív elemek is kiolvashatók a szövegből hiszen a diakónust a káplánhoz hasonlítja aki köztudottan csak a munkájában de nem a személyében van a plébános irányítása alá rendelve. A káplán mint áldozópap a szentségi szinten a plébánossal egy szinten részesedik a szolgálati papságból. Ha a diakónus helyzetét hozzá hasonlítjuk akkor elmondható hogy bár a diakónus nyilván nincs egy hierarchikus szentségi szinten az áldozópappal de személyében mégis a megyéspüspök alá tartozik. A másik pozitív elem a 454. -ban olvasható speciális terület mely lehetőséget ad arra hogy a papi rétegpasztorációs munkához hasonlóan a diakónus is közvetlenül a megyéspüspök felügyelete alatt álló valóban diakónusi funkciót lásson el a papok pótlása helyett. A világi hívek lelkipásztori kisegítői szolgálatáról szólva megállapíthatjuk hogy a Székesfehérvári Egyházmegye zsinata a többi magyarországi egyházmegyei zsinati dokumentumokkal összevetve azok között van amelyek a legrészletesebb és legpontosabb leírását adták a laikusok által elvégezhető kisegítő jellegű funkcióknak. Ezek között megkülönböztetésre kerül a lektorok és felolvasók az akolitusok és rendkívüli áldoztatók igeliturgia-vezetők megbízott plébánia-vezetők valamint általában a lelkipásztori kisegítők szerepének leírásával. A rendkívüli áldoztatásra szóló püspöki megbízás férfiak számára megadható az akolitusi szolgálat feladásával is azonban a rendelkezések közötti szövegösszefüggés értemében csupán a rendkívüli áldoztatásra és nem az igeliturgia végzésére jogosít fel mint a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye esetében. Természetes 89 378. 90 450. -456. - 94 -

Tudományos Mozaik 9. TPF hogy kisegítői jellege miatt a világi hívek lelkipásztori kisegítői munkája a helyi plébános felügyelete alá van rendelve. A Székesfehérvári Egyházmegye III. Zsinata utóéletének tekinthető a tíz évvel később 007. június 8-án kihirdetett Székesfehérvári Egyházmegye Törvénykönyve. 9 Láttuk hogy az egyházmegyei zsinat bár nagyon jó javaslatokat és határozatokat hozott mégis az eltelt több mint egy évtized távlatában szükségessé vált megítélni hogy mely jogszabályok tarthatók be a való életben és melyek azok amelyek túl idealisztikusak; vagy egyszerűen csak olyan területet szabályoznak amely nem jogi rendezést hanem inkább emberi kultúrát empátiát igényelne. Épp az Egyházmegyei Törvénykönyv kihirdetése lehetett volna kiváló alkalom arra hogy ne maradjanak további szervezést és előkészítést igénylő rendelkezések. Ha egy évtized nem volt elegendő idő egy jogszabály előkészítésére és hátterének megszervezésére akkor az eddigi tapasztalatokból kiindulva bizonyosak lehetünk abban hogy az illető törvény kihirdetése veszélyezteti a jogbiztonságot. Miután azonban sem a később érvényessé értsd: hatályossá váló határozatok köre sem a hatályba lépés időpontja nincs megjelölve a törvénykönyv egészének hatályossága kérdéses; lényegében a kialakult jogszokás és közmegegyezés valamint a püspök iránti engedelmességi kötelezettség tartja életben. A törvénykönyv szövege a maga egészében jórészt az egyházmegyei zsinati határozatok szó szerinti megismétlése kivéve néhány területet ami módosításra került; így például az Egyházmegyei Hatóság nevének megváltoztatása a főesperesi hivatal és kerületek megszüntetése vagy a lelkipásztori körzetek felállítása. Témánkat tekintve a zsinati szöveghez képest nincs jelentős változás egyedül az állandó diakónusok képzéséről szóló 409. kapott kiegészítést a korábbi szöveghez képest aláhúzással jelölve: Képzésüket [t.i. az állandó diakónusokét] és szolgálatukat az MKPK rendelkezései és az azokkal összefüggő római dokumentumok iránymutatása szerint kell megszervezni. A jogszabályok hierarchiájának ismeretében érdemes lenne javítani a szövegen hiszen nem a szentszéki dokumentumok vannak összefüggésben az egyházmegyei jogszabályokkal hanem fordítva. Az székesfehérvári egyházmegyei törvénykönyv szövegével kapcsolatban több helyen is található teológiai tematikai és terminológiai szempontból javításra szoruló rész. Az eddigieket összefoglalva a részleges törvényhozók püspöki konferenciák megyéspüspökök esetleg nemzeti zsinatok előtt a továbbiakban az a feladat áll hogy a CIC adta lehetőséggel élve a papi és a diakónusi munkakörök szétválasztásával valamint az állandó diakónusok életformájának konkrétabb körülírásával határozottabban elkülönítse az áldozópapi és a diakónusi szentelési fokozatot. Ez főként a papi élet önazonosságának és frusztrációmentes munkaköri körülményeinek biztosítása továbbá az állandó diakonátus helyes identitásának kialakulása miatt lenne fontos. Bízunk abban hogy ezt a feladatot felvállalva a magyar katolikus egyházi törvényhozás biztosítani fogja annak feltételeit hogy változó világunkban a lelkipásztori munkát végző személyek stabil értékek képviselőiként tudjanak élni és dolgozni. 9 Egyházmegyei Törvénykönyv Székesfehérvári Egyházmegye. - 95 -

A klerikusokra vonatkozó szabályok a XX. századi székesfehérvári egyházmegyei zsinatokon IRODALOMJEGYZÉK Dr. Tokodi Bence Az Egyházi Törvénykönyv ford. szerk. komm.: ERDŐ P. Budapest Szent István Társulat 997. Code Iuris Canonici The Newmann Press Westminster Maryland 949. VI. PÁL Ministeria quaedam motu proprio Róma 97. in Diakónia Diakonátus Diakónus szerk. Molnár Ferenc Szent István Diakonátusi Kör Kalocsa 996. Decreta Synodalia Az 94. évi június 4-től 6-ig Székesfehérvárott tartott székesfehérváregyházmegyei zsinaton hozott egyházmegyei törvények. Székesfehérvár 95. Decreta Synodalia Az 934. évi június 0.-tól.-ig Székesfehérvárott tartott székesfehérváregyházmegyei zsinaton hozott egyházmegyei törvények. Székesfehérvár 935. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye első zsinata. Zsinati dokumentumok Debrecen 000. A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye Szinódusi Könyve 000. A Pécsi Egyházmegye zsinata Pécs 999. A Váci Egyházmegye Zsinati Könyve 995-96. Az Egri Főegyházmegye Zsinati Könyve Eger 996. A Szombathelyi Egyházmegye Zsinati Könyve Szombathely 000. A Szeged-Csanádi Egyházmegyei Zsinat könyve 995. Az egyházi tanítóhivatal megnyilatkozásai szerk. FILA BÉLA JUG LÁSZLÓ Örökmécs Alapítvány Kisterenye Budapest 997 367. Egyházmegyei Törvénykönyv Székesfehérvári Egyházmegye - 96 -

Tudományos Mozaik 9. TPF AZ EMLÉKEZET GLOBÁLIS KERETEI ÉS A MÚLT KÖRÜLI TÁRSADALMI KONFLIKTUS Dr. Zombory Máté főiskolai adjunktus Tomori Pál Főiskola Az elmúlt évtizedekben világszerte így az európai kontinensen is megnőtt a múlt társadalmi jelentősége: jól példázzák ezt a közéleti viták amelyek az államszocialista időszak megítélésével kapcsolatosak pl. a kommunizmus bűneivel elkövetőivel és áldozataival kapcsolatos közéleti politikai sőt igazságszolgáltatási viták. A tanulmány azt vizsgálja meg hogy milyen a nemzetállami határokon átnyúló jellemzői vannak a múlthoz fűződő viszonynak a múlt megőrzésének és politikai megjelenítésének a helyi sajátosságok megértésének feltételeként. A felvázolt kutatási perspektíva célkitűzése az egymást kizáró emlékezeti csoportok kialakulásának és viszonyának elméleti megragadása és magyarázata. Egy olyan erősödő trend rajzolódik ugyanis ki hogy az egyes társadalmi csoportok történeti katasztrófák és elnyomás áldozataiként követelik maguknak nemzeti és nemzetközi elismerést ami ahhoz vezet hogy az egyes csoportok a "saját történelmük" azaz a saját múltbeli szenvedésük elismertetésén keresztül igyekeznek elismertetni magukat. Ennek egy negatív következménye hogy a közelmúlt az általános mindenkit ugyanúgy érintő emberi szenvedés bemutatására korlátozódik amelyben az elkövetők is áldozatként szólalnak meg és áldozat mivoltuk nem kérdőjelezhető meg hiszen az a szenvedés elvitatását jelentené. Kulcsszavak: globális emlékezetpolitika az "emlékezés kötelessége" tanúságtétel áldozati reprezentáció kulturális trauma Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb társadalmi változása hogy a múlt egyre nagyobb szociológiai és politikai jelentőségre tesz szert. Mindez nem korlátozódik egyes társadalmakra kontinensekre hanem különböző mértékben és formában de globálisan megfigyelhető. A múlthoz fűződő társadalmi viszony globalizálódó jellemzőinek figyelembe vétele nélkül a helyi emlékezeti gyakorlatok sem értelmezhetők legyen szó múzeumi reprezentációról vagy évtizedekkel korábban elkövetett cselekmények jelenkori büntetőpereiről. A nemzetállami keretekben intézményesült társadalomtudományok zavarban vannak e fejlemény kapcsán. A szociológiai emlékezetkutatás atyjának tekintett Maurice Halbwachs az emlékezet társas kereteinek vizsgálatakor feltételezte a többiről elkülönülő társadalom létezését amely egyfajta konténerként magában foglalja azokat a szociológiai tényezőket amelyek meghatározzák hogy az egyének mire és hogyan emlékeznek a múltból. Az alábbiakban felvázolom a társadalmi emlékezet konstrukciójának állam- és nemzethatárokon átnyúló jellemzőire irányuló kutatási perspektívát. Az emlékezet a globális társadalmi keretei meghatározzák befolyásolják ahogyan az európai társadalmak különféle egyéni szervezeti állami vagy államok feletti szereplőiken keresztül a múlthoz viszonyulnak. A nemzetállamok feletti emlékezeti tér elméleti megragadása ugyanis elengedhetetlen feltétele annak hogy az emlékezetek összeütközésének problémája adekvát módon megfogalmazható és magyarázható legyen. Ez a fogalom olyan csoportkonfliktust jelöl amely a múltra irányuló és a múltra hivatkozó társadalmi cselekvésből adódik és egymást kizáró emlékezeti csoportokat hoz létre. Az emlékezetek összecsapására példa a Halbwachs Maurice: Les cadres sociau de la mémoire Féli Alcan Paris 95. Ulrich Beck: The Cosmopolitan Perspective: Sociology in the Second Age of Modernity British Journal of Sociology 5:79-07. - 97 -

Az emlékezet globális keretei és a múlt körüli társadalmi konfliktus Dr. Zombory Máté megörökített és intézményesen átadott nemzeti múltak államok közötti konfliktusa a genocídiumok versengése vagy a történelem politizálódása is. Kérdés hogyan lehet társadalomelméleti magyarázatot adni a közelmúltat övező emlékezetpolitikai küzdelmek sajátosságaira és következményeire és ezáltal megalapozni az emlékezetek összecsapásával együtt járó kizáró eljárások gyakorlati kritikáját.. Globális idő és tér A vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalom magyarázatot adott az emlékezés globalizálódásának egynémely aspektusára. Egyrészt kitüntetett figyelem övezi a jelenkor uralkodó történeti időtapasztalatát 3 és az azzal összefüggő a muzealizáció az örökség a megemlékezés vagy az archiválás fogalmaival megjelölt folyamatokat amelyek a múlt minden részletének aprólékos és mindenre kiterjedő teljes megőrzését célozzák. 4 Másrészt ezen átalakulás főbb okait kutatják: a mindenütt jelenlévő jelen történeti időrendjének uralkodóvá válását a folyamatos változás és térbeli sokféleség 5 állandó tapasztalatával történetileg a dekolonizációval 6 illetve a megőrzés és információtárolás módjainak technológiai fejlődésével és társadalmi elterjedésével magyarázzák. 7 Harmadrészt a múlt reprezentációinak közvetítő közege váltott ki tudományos érdeklődést: a múlttal kapcsolatos tudások tapasztalatok perspektívák és eljárások közvetítő közege a globális média és a kultúripar amely rendkívüli módon kitágítja a társadalmi láthatóságot nem csak földrajzilag hanem időben is. A társadalmi figyelem a jövő helyett a múltra irányul ám parado módon a múlt is a társadalmi tervezés tárgyává válik a keresett bizonyosság amely azon az elképzelésen alapul hogy ami megtörtént azon változtatni nem lehet illuzórikusnak bizonyul. A múlthoz hozzáférést biztosító közeg és a benne alkalmazott kulturális és technikai eljárások ugyanis maguk is ki vannak téve a változásnak és ezáltal bizonytalanná válnak. 8 Az emlékezés modern művészete történetileg nem állandó nem egyszerűen rendelkezésre áll hanem kihasználás tárgyává válik. 9 Ebből adódik az emlékezés turbulenciája túláradó jellege. Mindezen túlmenően az emlékezet globalizálódása azzal jár hogy a múlt politikai jelentősége megnövekszik és az emlékezés nemzetállamokon átnyúló keretei alakulnak ki. A múlttal kapcsolatos fellépések pluralizálódnak és egységesülnek. Pluralizálódnak hiszen a globális térben a nemzetállami szereplők mellett egyéb szervezetek és csoportosulások is részt vesznek a múlt megőrzésének és átadásának küzdelmeiben amelyek mind saját történelmük feldolgozására és legitimálására törekszenek. És egységesülnek hiszen a történeti hátterek kulturális kontetusok sokfélesége ellenére a múlttal fenntartott társadalmi viszony sok tekintetben egyre hasonlóbb világszerte ez azonban nem jelenti az emlékezet globális homogenizálódását. Szociológiai szempontból a társadalmi emlékezés globalizálódásának talán legjellemzőbb megnyilvánulása egy nemzetállami határokon átnyúló nyilvános tér kialakulása 0 amely a társadalmi csoportok konstrukciójának illetve fellépésének közegéül 3 François Hartog: A történetiség rendjei. Prezentizmus és időtapasztalat. L Harmattan Budapest 006.; Reinhart Koselleck: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája. Atlantisz Budapest 003. 4 Pierre Nora: L ère de la commémoration. In Les lieu de mémoire. III. Les France. 3. De l archive à l emblème. Gallimard Paris 993. 975 0.; Pierre Nora: The Reasons for the Current Upsurge in Memory. Lecture at the international conference organized by the Institute for Human Sciences IWM Vienna 9- March 00.; Erdősi Péter Sonkoly Gábor: A kulturális örökség. L Harmattan Budapest 004.; György Péter Kiss Barbara Monok István szerk.: Kulturális örökség társadalmi képzelet. Akadémiai Kiadó Budapest 005. 5 Marc Augé: Non-lieu. Introduction à une anthropologie de la surmodernité. Seuil Paris 99. 6 Pierre Nora: Recent History and the new dangers of politicization. http://www.eurozine.com/pdf/0--4- nora-en.pdf 7 Andreas Huyssen: Twilight memories. Marking Time in a Culture of Amnesia. Routledge 994. 8 Andreas Huyssen: Present Pasts. Urban Palimpsests and the Politics of Memory. Stanford Univ. Press 003. 9 Edward W. Said: Invention Memory and Place. Critical Inquiry Winter 000. 75 9. 0 Henry Rousso: Vers une mondialisation de la mémoire. Vingtième Siècle. Revue d'histoire n 94 avril-juin 007. 3-. - 98 -

Tudományos Mozaik 9. TPF szolgál. E nyilvánosság jellemzője hogy benne az aktorok a múlt előadása révén valamely közösség nevében lépnek fel és egyre nagyobb hatalommal bírnak benne olyan csoportok diskurzusai amelyek olyan történelmi narrációval lépnek fel amely nem csak a nemzeti historiográfiát utasítja vissza és kérdőjelezi meg hanem a tudományos történetírás hitelét is. A történelmi katasztrófák veszteségek és elnyomás körül kialakuló emlékezetek háborújának jelentőségét jól mutatja hogy a társadalmi emlékezetre vonatkozó filozófiai refleióban napirendre került a megbékélés problémája. 3 A múltért folytatott társadalmi küzdelmekkel szorosabban az emlékezetek összeütközésének problémájával ezen kívül jórészt történettudományi szempontból foglalkoztak a történeti igazság kérdésével. A szociológiai emlékezetkutatás elsősorban egyes országokra illetve azokat összehasonlító empirikus kutatásokra korlátozódott. Jelen kutatási perspektíva az európai emlékezet lehetőségét felvető kutatások közül csak azok szolgálhatnak kiindulópontjául amelyek tekintetbe veszik a múlt megjelenítésének országhatárokon átívelő néhány sajátosságát. 4 A szóban forgó problémának azonban az Európai Uniós szakpolitikák megalapozásán vagy kialakításán túl jóval nagyobb szociológiai jelentősége van: a társadalmi csoportok kialakulásának cselekvésének és konfliktusainak új módjai alakultak ki és ezek közé tartozik az Európai Unió mint nemzetek feletti aktor szerepe is. A kérdés éppen az hogy miképpen lehet társadalomelméletileg megragadni e módokat. Mivel az empirikus emlékezeti gyakorlatok kontetusaként elengedhetetlen a társadalmi emlékezet globális sajátosságainak kontetuális figyelembe vétele megoldandó probléma a globális emlékezeti nyilvánosság szociológiai értelmezése és jellemzése is. Mindezzel párhuzamosan vetődik fel a nemzetek és államok feletti emlékezeti tényezők helyi alkalmazása elsajátítása is a lokalizáció. 5. Globális keretek A múlt körüli társadalmi küzdelmek közegéül szolgáló globális emlékezeti nyilvánosságot három egymással összefüggő társadalomtörténeti átalakulás rekonstrukciójával fogom jellemezni. Mindhárom jellemző esetében fel kell tárni a Holokauszt-emlékezet társadalomtörténeti jelentőségét amely a múltat övező globális nyilvánosság kialakulásában és működésében döntő szereppel bír. Azon folyamat feltárásáról van szó amely során a második világháborús katasztrófával kapcsolatban kialakított társadalmi viszonyok kulturális közvetítő eljárások és értelmezési sémák elszakadtak a történetileg és földrajzilag kötött eseményektől általánossá váltak és meghatározzák bármely egyéb múltbeli történésre való emlékezést. 6 Vö. a public/political use of history problematikájával: pl. François Bédarida eds: The Social Responsibility of the Historian. Berghahn Books 994. különösen Nicola Gallerano: History and the Public Use of History 85-03. ill. Gyáni Gábor: A történetírás újragondolása. Híd 006. szeptember 3-5. o. Benjamin Stora Entretiens avec Thierry Leclère: La guerre des mémoires. La France face à son passé colonial. Aube 007. 3 Marc Augé: Oblivion. University of Minnesota Press Minneapolis and London 004.; Avishai Margalit: The Ethics of Memory. Harvard Univ. Press London 004.; Paul Ricoeur: La mémoire l histoire l oubli. Seuil Paris 000.; Tzvetan Todorov: Az emlékezet hasznáról és káráról. Napvilág Budapest 003. 4 Ld. pl. Małgorzata Pakier and Bo Stråth ed.: A European Memory? Contested Histories and Politics of Remembrance. Berghahn Books 00; Konrad H. Jarausch and Thomas Lindenberger ed.: Conflicted Memories. Europeanizing Contemporary Histories. 007.; Sophie Wahnich Barbara Lášticová and Andrej Findor ed.: Politics of Collective Memory. Cultural Patterns of Commemorative Practices in Post-War Europe. LIT 008. 5 Zombory Máté: Az emlékezés térképei. Magyarország és a nemzeti azonosság 989 után. L Harmattan Budapest 0. 5-8. 6 Vö: Daniel Levy and Natan Sznaider: Holocaust and Memory in the Golden Age. Philadelphia: Temple University Press 006.; továbbá Jeffrey C. Aleander: On the Social Construction of Moral Universals. The `Holocaust' from War Crime to Trauma Drama. European Journal of Social Theory 00 5: 5-85. - 99 -

Az emlékezet globális keretei és a múlt körüli társadalmi konfliktus Dr. Zombory Máté Az egyik jellemző a az emlékezés kötelességének társadalmi imperatívusza ez a múlthoz fűződő globális viszony uralkodóvá válásának aspektusa. A Soha többé! szlogennek megfelelően az emlékezés kötelességének normatív imperatívusza azért szólít fel a múltbeli eseményekre való megemlékezésre nehogy azok újra megtörténjenek nehogy a történelem megismételje önmagát. Itt az a társadalomtörténeti folyamat érdekes amely során az emlékezés kötelessége általánossá vált és ezzel párhuzamosan kritikák kereszttüzébe került. Egy másik jellemző a tanúságtétel ez a múlt reprezentációjának uralkodóvá vált eljárásának az aspektusa. Az emlékezet globalizálódása nyilvánul meg abban a társadalomtörténeti folyamatban amely során a tanúságtétel gyakorlatának kulturális jelentősége megnő és jelentése átalakul. 7 A tanúságtétel funkciója megváltozik: a hangsúly a tudás átadásáról a tanú lelki világára az érzelmek és élmények átadására helyeződik. Jelentősen megnövekedett a múlt élményeken keresztüli átadásának szerepe a múlthoz fűződő társadalmi viszonyban: akár mindennapi akár jogi-igazságszolgáltatási akár tudományos oral history élettörténeti interjúzás értelemben. Végül egy harmadik jellemző az áldozati önreprezentáció ez a globális emlékezeti tér uralkodóvá vált politikai cselekvésmódjának a szempontja. A globális emlékezeti térben tipikus új politikai cselekvés a múltban elkövetett hibák és bűnök tudatosítását a múlt nevében cselekvő áldozatként való elismerését és az okozott szenvedés jogi és/vagy szimbolikus helyreállítását az igazságtételt és a kárpótlást célozza. 8 Az áldozatok képviselőjeként megszólaló tanú azok nevében beszél akik a múltban veszteségeket szenvedtek el háború diktatúra népirtás rabszolgaság kényszermigráció gyarmati elnyomás vagy bármilyen egyéb történeti eseményként felmutatható erőszaktétel során. Korábban a hős vagy az önmagát a közösségért föláldozó mártír volt a kollektivitások alapító történetének kulcsfigurája és a jelenkor az újramesélés révén életben tartotta a múlt tanulságát. Ma a múlt szenvedő áldozataié a szó akik jelenbeli képviselőiken keresztül szólalnak meg. A globalizálódó emlékezet említett normatív kényszerei és múlt-közvetítő eljárásai érthetővé teszik hogy jelenleg miért elsősorban múltbeli tragédiák állnak a közéleti és tudományos érdeklődés középpontjában és hogy az emlékezeti közösség kérdése miért csaknem kizárólag múltbeli szenvedésekkel és veszteségekkel kapcsolatosan merül fel. 3. Csoportképződés és társadalmi cselekvés a globális emlékezeti térben Az egyén a múltban elszenvedett veszteségek által kirajzolódó közösség képviselőjeként szólal meg. A csoportot tehát amelyet reprezentál áthatolhatatlan határok definiálják: ezt a múlt megváltoztathatatlanságának eszméje és a csoporttagokat összefűző közös tapasztalat az átélés biztosítja. A történelmi esemény révén elszenvedett veszteségek nyilvános elismertetése a csoport elismertetését jelenti a kollektív traumán alapuló csoport a nyilvános reprezentáció révén történő elismertetésen keresztül határolódik el 9 és egyúttal kizárja a többi hasonló módon fellépő csoporttal való emlékezetközösséget. 7 Annette Wieviorka: The Era of the Witness. Cornell University Press Ithaca and London 006. Anne-Lise Stern: Le savoirs-déporté. Camps histoire psychanalyse. Seuil Paris 004.; Shoshana Felman and Dori Laub M. D.: Testimony. Crises of Witnessing in Literature Psychoanalysis and History. Routledge New York and London 99. 8 Rousso i.m.; Henry Rousso: History of Memory Policies of the Past: What for? In: Konrad H. Jarausch and Thomas Lindenberger ed.: Conflicted Memories. Europeanizing Contemporary Histories. 007. 3-35. 9 Pierre Bourdieu: Az identitás és a reprezentáció Szociológiai Figyelő 985.. sz. 7. - 00 -

Tudományos Mozaik 9. TPF A globális emlékezeti térre jellemző csoportképződés és cselekvés társadalomelméleti megragadásához Jeffrey Aleander traumaelmélete jelenti a kiindulópontot. 0 A laikus azaz a társadalmi gyakorlatban uralkodó traumafelfogásokkal szemben amelyek szerint a trauma olyan esemény amely természetes módon megrázkódtatja az egyént vagy a közösséget a traumatizálódás pedig azonnali és nem refleív válaszreakció a traumára Aleander szerint a trauma kulturális folyamat. Ennek során nem a közösség stabilitása mint olyan forog kockán hanem e stabilitás jelentése a jelentéstulajdonítások azon rendszere amelyben a társadalmi szereplők azonosíthatók és azonosulhatnak. A trauma eszerint utólagos az esemény és a reprezentáció eltéréséből adódó folyamat és nem annak eredménye hogy egy csoport fájdalmat érez. Olyan jelölési spirálról van szó amelynek eredménye egy a korábbitól eltérő kulturális osztályozás kikényszerítése és ritunizálódása. Aleander feltételezi hogy a traumafolyamat idővel lecsendesedik és jelentései múzeumokban emlékművekben tárgyiasulnak. A múlt jelenkori tárgyiasulását tekintve azonban bajosan beszélhetünk lecsendesedésről ahogy kétséges azon végkövetkeztetése is hogy a kulturális traumák azáltal hogy lehetővé teszik a tágabb közösségnek hogy részt vehessen egy csoport fájdalmában kitágítják a társadalmi megértés és szimpátia tereit. Az identitáspolitikai fellépés sikerét éppen az biztosítja hogy a csoport természetesként jelenik meg és a csoporthatárok megmerevednek. Az elméleti kihívás éppen az hogy magyarázatot találjunk a fájdalmak körülhatárolásának a kulturális hovatartozásban játszott szerepére. További kérdésként merül fel hogy a emlékezésen keresztül történő társadalmi osztályozásban mennyiben és hogyan érvényesül az együttérzés és az azonosulás különbsége. A globális emlékezeti térben történő fellépés politikai következményei közül elsődleges az ahogyan az emlékezés kötelességén alapuló politika a múltinterpretációk versengéséhez vezet azaz társadalmi konfliktusokhoz az emlékezetek összecsapásának formájában. Az ily módon konstruált kollektív identitást az fenyegeti hogy egyéb kollektív identitások szenvedése relativizálja a saját szenvedéseit. A múltbeli nemzeti tragédiák kölcsönös kétségbe vonása a veszteségek összemérése az áldozati pozíciók versengése vagy az erkölcsi illetve jogi elégtételt célzó fellépés további jellemző politikai következmény. 4. A társadalmi elismerés problémája Hogyan lehet túljutni az emlékezetek összeütközésén? A kérdés megválaszolásához elengedhetetlen annak elemzése ahogy a gyakorlatban az elismerés igényként felmerül illetve megvalósul a globális emlékezeti térben. Az áldozati megszólaláson alapuló politikában a csoportok közötti megbékélés a szenvedéstapasztalatok elismerésére azaz az együttérzésre korlátozódik és nem feltétlenül jár együtt azonosulással. A múltbeli saját szenvedések elismertetésének igénye tovább növeli az áldozati szerep jelentőségét amit jól mutatnak az elkövető traumatizálódásának illetve áldozatként való fellépésének esetei. Régine Robin-Maire szavaival az emberiség áldozattá válásával együtt járó elismeréspolitikáról van szó amely során a múlt felidézése antropologizálódik azaz kimerül a puszta és elkerülhetetlen emberi szenvedés bemutatásában. E politika eszközeiként az elismerés bevett szimbolikus gyakorlatai vannak használatban kárpótlás és jóvátétel rituális bocsánatkérés nyilvános elhatárolódás stb.. 0 Jeffrey C. Aleander: Toward a Theory of Cultural Trauma. In: Jeffrey C. Aleander Ron Eyerman Bernard Giesen Neil J. Smelser Piotr Sztompka ed.: Cultural Trauma and Collective Identity. University of California Press 004. -3. Erről ld. Reinhart Koselleck: Az emlékezet diszkontinuitása. 000 999. November 3 8. Régine Robin-Maire: The Bifurcations of Memory. In: Sophie Wahnich Barbara Lásticová and Andrej Findor eds.: Politics of Collective Memory. Cultural Patterns of Commemorative Practices in Post-War Europe. LIT 008. 9-43. - 0 -

ANGOL NYELVŰ ELŐADÁSOK

Tudományos Mozaik 9. TPF BALANCE OF REALITY: FOCUS ON THE WINNERS AND/OR LOSERS OF FOREIGN CURRENCY BORROWING IN HUNGARY Krisztina Holmár college associate professor Tomori Pál College This study aims to evaluate the measures which were taken to handle and stabilize the absurd situation that developed in foreign currency borrowing in Hungary in the last years. My focus is first on the reasons for the mass-scale spreading of foreign currency loans and the risks of such products and then the early repayment scheme and the echange rate limit scheme which were adopted to handle the crisis are eamined. It is obvious that the early repayment scheme favoured a lot of people who could repay their loans under advantageous circumstances while the situation did not improve - it even deteriorated - for others who attempted to consolidate their debts by switching to loans in HUF in a contet of rising interests. As a result of the new echange rate limit scheme it is not yet sure whether people who did not take the option of early repayment have really lost by their decision though it is clear that the newly established echange rate limits will not eliminate some of the risks of the echange rate system. If echange rates change for the worse those who have debts in foreign currencies can easily get into a situation where they will fail to repay their loans following the epiry of the echange limit period accumulating more losses to their banks. Key words: foreign currency borrowing of households in Hungary the Home Protection Action Plane the Country Protection Action Plane the early repayment scheme the echange rate limit scheme Introduction The financial crisis in 008 brought about several economic and financial problems such as the tensions of foreign currency borrowing in Hungary. As HUF was devalued during the crisis the amounts of monthly instalments largely increased putting a huge burden on the borrowers. Echange rate risks in these products emerged as credit risks to banks which largely jeopardized financial stability. A. Csajbók A. Hudecz B. Tamási 00 According to the epert report on the reasons for private individuals accumulating debts in foreign currencies between 00 and 00 and the possible responsibilities of various parties government administrations between 00 and 008 the Hungarian National Bank the Hungarian Financial Supervisory Authority banks and credit solicitors are jointly responsible for the huge-scale proliferation of debts in Hungary. Government overspending and the increasing amount of debts diverted credit resources from the population and largely increased the price of HUF loans as a result of which households turned to foreign currency borrowing to finance their consumption and to compensate themselves for the phase-out of the housing support scheme. In a hope of economic growth and Hungary s joining the eurozone governments have not restricted borrowing at all because as stated in the report foreign currency loans could offset the gloom growth perspectives and the institutions responsible for financial stability though they issued warnings could not curb the proliferation of credits. According to the report banks were interested in lending to increase their profits and shifted responsibility to their clients who under the special circumstances were not in the position to consider risks realistically. The report states that foreign currency loans cannot be regarded as false and deceptive products as it cannot be justified that clients were not compensated for the risks of loans through the savings of their loans in Swiss Franc and Euro for many years even though many people think that these "savings" were disproportionate and unfavourably distributed in time. To draw the conclusion it can be stated that borrowers of foreign currency loans were not put clearly in a more unfavourable - 05 -

Balance of Reality: Forcus on the Winners and/or Losers of Foreign Currency Borrowing in Hungary Krisztina Holmár situation compared to those who had their loans in HUF as an average even if the effects of early repayment and echange rate limits are considered. Szentkirályi 0. Reasons for the proliferation of foreign currency borrowing and their harmful effects during the crisis Banks regarded corporations as primary targets of their borrowing activities in Hungary in the 990s since this corporate category due to the high proportion of foreign ownership and the dominance of eport involved less and more manageable risks compared to the risks of borrowing in other segments. Entering the retail market especially in the case of housing loans was very much hindered by certain obstacles e.g. the need for branches and eperts special borrowing systems which normally requires a lot of time and money ependiture. At the end of the 990s however due to the success of the macroeconomic stabilization and the economic integration the long-term income perspectives and income positions of households and small and medium-sized enterprises started to improve on the one hand and banks turned to the more risky but more profitable retail borrowing as the market of corporate borrowing saturated and their returns on borrowing started to decline on the other hand. Due to the fierce competition the higher capacity of lending led to increasing marketing costs and loosening lending standards and conditions. The over-demand for loans owing to the impatient behaviour of consuming households was first met with increasing consumption lending then with the rapid development of the housing loans market as a result of the appearance and spreading of state-financed constructions. A. Bethlendi K. Bodnár 005 The number of new houses increased by 38000 between 00 and 009 which marks an annual growth of more than 35000 in that period. Since home building and purchasing were clearly supported with loans housing loans largely epanded: the total amount of such loans multiplied by between 000 and February 00. Z. Bánfi 00 Foreign currency loans appeared in Hungary around the turn of the millennium and their popularity grew steadily in the following years. Three main periods of the accumulation of high amounts of loans can be distinguished T. Balás M. Nagy 00: 000-003: the appearance of foreign currency loans in car financing 004-005: the spreading of foreign currency housing loans following the tightening reducing of the state-supported housing loans program and the free-to-use foreign currency mortgage loans becoming available 006-008: the largest increase in the amount of foreign currency loans. Hungarian households had loans worth almost 0600 billion HUF at the end of the first half of 00 and foreign currency loans accounted for 7300 billion HUF or two thirds of the total amount while their proportion has levelled off now and even decreased as a consequence of the crisis. More than 90 % of the foreign currency loans were in CHF and about 7 % of them were in Euro. T. Balás M. Nagy 00-06 -

Tudományos Mozaik 9. TPF The number of household loans and borrowing contracts 30 June 00 Total loans in billion HUF Number of contracts thousands HUF Foreign C. Total HUF Foreign C. Total Total household loans 3.333 7.66 0.599.800 5.600 8.400 The share of mortgage loans.667 5.474 7.4 300.000.300 The share of other housing loans.57 3.089 4.66 95 550 845 estimated numbers Source: Hungarian National Bank T. Balás M. Nagy: The conversion of foreign currency loans into HUF loans. Hitelintézeti Szemle 5/00 p. 46 The amount of debts per citizen in Hungary was 850000 HUF in August 0 and debts in foreign currencies amounted to 560000 HUF for every citizen. Szentkirályi 0 A number of studies have eamined the cause of debt accumulation domestically and internationally as well 80 a brief overview of these factors will be given in the following. The free movement of capital which was gradually established in the process of European integration was a prerequisite of this phenomenon. Beside this the following factors influenced the epansion of debt accumulation: - the margin between the interests of loans in HUF and foreign currencies that is the high level of nominal interests of HUF loans which was largely induced by the increase in CDS levels a loose fiscal policy the high level of sovereign default and a relatively high level of inflation - the HUF echange rate being stabile due to a narrow rate band - fied interest rate HUF loans getting dysfunctional due to the lack of long-term savings in HUF - loose monetary conditions cheap financing the regional epansion of parent banks and the risk-based competition of domestic banks. The basic objective of bank policies was to acquire more and more clients even if it involved higher levels of risk. But the factors that encouraged lending in foreign currencies started to decline following the financial crisis of October 008: the income epectations of private individuals deteriorated global financing became tighter with the adjustment of balance sheets in the banking sector which meant that refinancing through foreign sources of capital became relatively epensive. Due to the deficiencies of the portfolio the risk-based competition was eliminated and the interest margin between HUF and foreign currency loans decreased owing to the falling inflation and the austerity measures of the government. Foreign currency lending was further reduced by a government decree on responsible lending and an act imposing a ban on foreign currency mortgage activities. T. Balás M. Nagy 00 The total assets of the credit institution sector remained unchanged calculated at nominal prices between 008-00 but if we filter out the effect of the change of the echange rate 80 See on this the study by Attila Csajbók András Hudecz and Bálint Tamási or the study by Tamás Balás and Márton Nagy 00-07 -

Balance of Reality: Forcus on the Winners and/or Losers of Foreign Currency Borrowing in Hungary Krisztina Holmár and the rise in consumer price inde then we will see a decrease of 8 % of total assets representing a decrease of 6 % and a decrease of 3 % in household loans and corporate loans respectively. Due to the special taes and the costs of credit risks about half of the banking sector was making a loss in 00 all the big banks made a profit in 009. The equity-based or asset-based profit fell by about three quarters for every bank that operated as a shareholding company in 00 compared to the previous year. This is due to the fact that some institutes could not produce the required etra ta so they needed a capital reconstruction from the owners. The credit institution sector followed the same trend with decreasing loans even in nominal values and a stagnating balance sheet total in 0. Annual banking report 0 The crisis revealed that the high level of foreign currency loans involved several risks and threats T. Balás M. Nagy 00: - it deteriorated the efficiency of the echange rate channel of monetary transmission and the devaluation of HUF affected seriously the balance channel of the bank. Although the devaluation of HUF boosted the competitiveness and output of eportoriented firms it curbed growth through the balance channel of the real and financial sector due to the high level of foreign currency loans. Devaluation reduced the discretionary income through rising instalments so any increase in foreign currency loans could lead to a decrease in assets. When the deterioration of the capital and cashflow position of the banking sector restricted the lending abilities of the banks the economic growth declined which deteriorated the quality of the client portfolio and it encouraged the banks to further restrict their lending conditions which further weakened the economic performance an accelerating negative spiral. - The high level of foreign currency loans weakened the interest channel of monetary transmission as well since the higher proportion foreign currency loans have the less effect base interest rate change will have on lending practices. The interest policy of the central bank namely does not affect the interests of loans denominated in foreign currency. - The high level of foreign currency loans increased the risks of financial stability since the devaluation of the HUF increased the amounts of instalment and deteriorated the security of mortgages. The declining solvency of the clients and the high proportion of non-performing loans both led to higher losses on lending. It is to note that devaluation increases the receipts as well since foreign currency assets now have a higher value in HUF but this effect is far offset by the increase in losses on lending. - Devaluation not only reduced the discretionary capital but increased the balance sheet total weighted by risk reducing the capital adequacy ratio. Devaluation in total deteriorated the profitability and capital position of banks with the solvency problems leading to cashflow problems since maintaining and renewing the financing foreign sources or the foreign currency swaps required a high level of cashflow in HUF due to the longer duration of foreign currency loans. T. Balás M. Nagy 00. Crisis management measures The effect of the crisis on the financial and real economy and the devaluation of the HUF at the beginning of 009 made it clear in the private individual sector that the lending practices of the previous years could not be continued and urgent measures should be taken to ease the tension in foreign currency lending in Hungary. - 08 -

Tudományos Mozaik 9. TPF The most important measures affecting lending to private individuals within the banking activities were the following Reports on the activities of the Hungarian Banking Association: - consolidating packages to help clients with a high level of debts e.g. the etension of the back payment period reduction in the amounts of instalments suspension of instalments offering a swing loan with a state guarantee conversion of foreign currency loans into HUF loans - regulation of the unilateral contract modification practices of the banks - elaboration of a Code of Conduct for banking - adoption of consumer protection rules and regulations to ensure a conservative practice of lending to individuals e.g. the creditor cannot offer a bankloan eclusively on the basis of the credit risk collateral the monthly instalments of a Euro loan or other foreign currency loans may not eceed 80 % or 60 % of the lending limit respectively the value of mortgage loans in HUF may not eceed 80 % 60 % for loans in Euro and 45 % for loans in other foreign currencies of the market value of the property - elaboration of the Home Protection Action Plan introduction of an echange rate limit until the end of 04 where the difference is kept as a accumulative accountloan elaboration of a new scheme of fiing the echange rate and a program of interest subsidy foundation of the National Association of Asset Management lifting the eviction moratorium introduction of quotas and repeated approval of foreign currency borrowing - announcement of the Country Protection Action Plan early repayment scheme fiing interests to the foreign currency reference interests or fiing them for three consecutive years adoption of a new positive list of borrowers. In the following a detailed insight will be given into the early repayment scheme and the second echange rate limit program which are deemed to be the most important measures taken to influence lending to private individuals. Analysis will be done by the available statistics of supervisory authorities and the central bank... Winners and/or losers of the early repayment scheme The Act on the early repayment scheme was passed on 9 September 0. It declared that all clients could take part in the program and repay their loans at fied rates 80 HUF/CHF 50 HUF/EUR and HUF/JPY even if costs would be financed with the help of other loans. Although early repayment financed with HUF loans reduces the capital owed and eliminates the risk of echange rate changes increasing interests can easily lead to higher instalments. The lower interest HUF loans have and the higher the HUF/CHF echange rate is the more people would be interested in HUF loans but if HUF loans get dearer and the echange rate falls the instalments of a CHF loan could become more favourable. It is to note that the conversion of foreign currency loans into HUF loans is the most obvious means to avoid the risks of echange rate changes but it involves severe costs. A cost and echange rate risk transfer takes place between the actors of the economy: the cost transfer is based on the fact that borrowers are willing to switch to HUF loans if the instalments of such loans are not higher; the echange rate risk transfer means that the open foreign currency positions of households should be covered by another sector. Without the immediate weakening of HUF only the state or the central bank can cover the total of households positions which would however lead to a higher level of vulnerability of the state due to the higher level of - 09 -

Balance of Reality: Forcus on the Winners and/or Losers of Foreign Currency Borrowing in Hungary Krisztina Holmár sovereign default in foreign currencies which indirectly still weakens the echange rate of HUF. There is no conversion technique which could decrease the risks. T. Balás M. Nagy 00 Despite the good will of introdution many eperts think that the early repayment scheme which was ended on 9 February 0 had a combination of all the negative effects: - it helped too few people especially the rich - it jeopardised the calculability and legal stability - it badly affected the currency echange rates - it increased the risk of financial stability - it increased the interests due to surging country risk and falling echange rate - higher interests increased the cost of financing the sovereign default and led to higher credit interests in both the corporate and the private individual sector - it deteriorated the position of the state budget - it decreased the banks abilities to offer loans and on the basis of all these consequences - it led to declining growth perspectives. According to the data of the Hungarian Financial Supervisory Authority about 70000 loans were repaid in the early repayment scheme in a total value of 355 billion HUF accounting for a bit more than 4 % of the calculated value in HUF and 3.3 % of the calculated value in foreign currencies at the echange rate fied by the scheme of the total mortgage loans. The number and volume of early repayment reached its peak at the end of January. Even the property market received a temporary surge due to the effects of the scheme in December 0 and January 0. Loans in CHF had the biggest share in the total number of loans repaid accounting for more than 90 % of total loans. 5.3 % of CHF loans and 3.3 % of JPY loans were repaid with the latter representing only little share of the total value of loans compared to CHF loans. Only. % of EUR loans were repaid in the scheme since most of these loans were taken out over the echange rate limit of 50 HUF/EUR after 008 which means that the majority of EUR borrowers were not entitled to take part in the program. Banks and building societies reported the highest proportion of participation in the scheme both reported about 4 % of total loans repaid so bank branches got rid of.4 % of and financial institutions could lose. % of their total foreign currency loans. The loans taken out from financial institutions calculated at current echange rates decreased by 04 billion HUF in total. Building societies lent almost the same amount of loans to borrowers to other institutions as banks did to other clients. With the total of early repayment.3 billion HUF and consolidation loans 78.3 billion HUF building societies could increase their total loans to private individuals by more than 66 billion HUF. The mean value of loans repaid in the scheme calculated at the fied echange rates was about 6 million HUF which indicates that even loans of relatively little amounts were repaid. Building societies reported relatively lower amounts of and financial institutions reported relatively higher amounts of loans repaid. Hungarian Financial Supervisory Authority Repayment primarily came from easy-to-cash financial savings savings accounts securities primarily tracker certificates capital from life insurance policies and voluntary pension funds but later more and more HUF loans were used for this purpose in a total value of about 30 billion HUF. Borrowers had or could access reserves beyond any earlier epectations since about two thirds of the loans were repaid from domestic financial savings. It is conceivable that households used some sources beyond the scope of statistical observation e.g. loans from the employer or resources kept abroad. Hungarian National Bank 0-0 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Winners of the scheme were rather the well-off and not the people in real need since those who had their own resources to repay the loans could gain a great deal of money millions of HUF in some cases. Other winners were those who could use their house savings for repayment or to take out a loan to repay their foreign currency loans. According to the statistics of the organization Fundamenta lent 44 billion HUF to private individuals in 0. Their market share in housing loans grew by four times to about 8 % of the total value of loans. It offered loans only to the eisting clients: 8.5 billion HUF to 4850 clients. Together with house savings of OTP this sector not only contributed to early repayment but put their clients in a relatively favourable position by offering them loans with more favourable costs compared to other loans. Those who could not repay their debts from their own resources or their house savings had to look for financing on the market. The interests of HUF loans however kept continuously increasing so those who could find loans at the beginning of the process could win on the deal. Building societies offered 8.5 %- % THMs which were more favourable than those offered by banks but many people could not use this option due to the strict terms or for some other reasons: available resources swiftly got used up and borrowers ran out of time with their credit rating procedure. Most credit institutions quickly lent out their resources and with the time it got more and more epensive and difficult to take out other loans. According to the calculations of eperts the advantage of the early repayment scheme dissolved by the end of 0 which meant that those who wanted to have lower monthly instalments for their loans lost their interests in the scheme since interest rates kept growing due to the devaluation of HUF and the lower country ratings. It can be assumed that several people were confronted with the fact that they did not win but actually lost with the scheme only after the running-out of the program and even those who did not look for a consolidation loan but wanted to buy a property with a loan or wanted to take out a free-to-use loan got into a less favourable situation. And those who could not acquire any loans for the scheme could be disappointed by this fact although it could easily turn out that they had only won on the deal especially if we consider the latter alternatives. Any way there was an unprecedented level of private individuals complaints about the borrowing deals in the scheme most of them concerned deceptive information of the credit institutions. It is impossible to determine the loss caused by this in the aftermath. Kézdi 0 The credit institutions suffered a total gross loss of 370 billion HUF in the early repayment scheme 30 % of which institutions could write off the bank ta of 0 so the net loss in the whole market was about 60 billion HUF. Institutions suffered the biggest loss on JPY loans which had a small share in the total number of loans but for such loans the repaid sum only covered about 67 % of the demand calculated at current echange rates. This proportion was 8 % for EUR loans which only had a small share and it was 73 % for CHF loans which represented the majority of loans in the program. This means that institutions suffered a loss of 0.7 CHF on every single Swiss Franc lent out to individuals. The total loss based on the current value of assets at the end of September was. % at the banks and their branches it was.8 % at financial businesses and only 0. % at building societies which can be deemed to be the winners of lending. The rate of.5 % of non-performing loans NPL rate in the financial sector on 30 September 0 necessarily grew to 4.8 % since early repayment was not possible in the case of payment delays but the total number of loans decreased provided that repayment of the consolidating HUF loans was not delayed and the effect of changing echange rates and default interests on the NPL rate was filtered out. The remaining net loss in the banking sector has reduced the asset-based profitability by 0.9 percentage point and it reduced ROE by 9.5 percentage. The loss affected seriously the capital adequacy ratio in the banking sector but none of them got under 0 %. Due to the banks that - -

Balance of Reality: Forcus on the Winners and/or Losers of Foreign Currency Borrowing in Hungary Krisztina Holmár could still make a profit and the capital raisings of other banks by their owners the real capital adequacy ratio of the sector did not actually decrease. Hungarian Financial Supervisory Authority.. Effects of the introduction of echange rate limits While the early repayment scheme seemed to be the best option to take for people with foreign currency debts at the end of last year now due to the weakening HUF and the rising interests of national bonds a lot of borrowers hope the echange rate limit to be adopted from April would bring the right solution to their problems. According to the agreement between the government and the Hungarian Banking Association on 5 December 0 the previously temporarily introduced echange rate limit scheme will be etended to the still performing loans which means that such borrowers can repay their loans at more favourable rates compared to the current rates 80 HUF/CHF 50 HUF/EUR.5 HUF/JPY in 5 years but until June 07 at the latest. The scheme implies that only the capital part over the echange rate limit will have to be repaid by the borrower while the interest part shall be covered by the state and the banks equally. There are some limits 70 HUF/CHF 340 HUF/EUR 3.3 HUF/JPY over which the whole part shall be paid by the state. Admission to the program is possible if the loans at the time of lending did not eceed 0 million HUF. Candidates can join the program at several stages until the end of December 0: civil servants can join it from April 0 the individuals with housing loans who are employed in the competitive sector can join it from June 0 and the other individuals who took out freeto-use loans can join the program from September. Civil servants can apply for an interest support to repay the interest on the accumulative account loans and can receive some nonrefundable support if they declared their intension to take part in the early repayment program at the crediting institute and their employers but they could not comply with the requirements of the scheme and now they wish to take the option of echange rate limits. The support is equivalent to the part of instalments over the echange rate limits for the period between February 0 and the date of conclusion of the framework contract on the accumulative account loan but not later than July 0. The lump sum support received by civil servants shall be viewed as part of the advance repayment on which financial institutions may not charge any fee. Hungarian National Bank 0 On the basis of the epectations about 90 % of the entitled and still performing clients will take the option of the echange rate limit scheme since they do not have to waive practically any of their rights e.g. advance repayment but they will be given a transfer payment from the state and the banks. However the number of borrowers with problems under the terms of the scheme who will take part in the program will probably be smaller due to the special terms of the scheme not specified here. On the basis of the agreement the nonperforming foreign currency mortgage loans with debts that are more than 90 days overdue and above 78000 HUF will be converted into HUF loans and 5 % of the amount of debt will be cancelled at the request of the borrower and the value of the property against which the loans were secured was not higher than 0 million HUF at the time of borrowing. Even with the partly cancellation of the debts it is doubtful whether borrowers will take this option since interests on HUF loans keep rising. Foreign currencies of the Hungarian National Bank's reserves were used for the conversion of loans that could take place until 3 August 0 at the latest. 30 % of the amount of cancelled debts can be reclaimed by banks from their bank ta of 0. The state offers interest support to borrowers in need for 5 years. Properties and debts of the borrowers who are in the most hopeless situation will be assumed by the National Society of Asset Management founded by the state at predetermined prices until the end of 04. This program is supposed to cover about 5 thousand properties at several stages. It is - -

Tudományos Mozaik 9. TPF epected that about 0 % of non-performing loans will be consolidated by this means until the end of 04. Hungarian National Bank 0 It can be ascertained that the echange rate limit schedule has positive effects on financial stability since instalments decrease by 5-30 % during the period of the program which stops the further deterioration of household portfolios. Since a big part of the echange rate difference will be paid by the state and the banks in this construction unlike the echange rate limit scheme of last summer the difference per borrower will not accumulate to a large amount of money even with the long period of fiing the echange rates which means that instalments after this period will probably increase by less than 0 % compared to the current levels and calculated at similar echange rates. This is going to be however a relatively big increase compared to the instalments under the period of fied echange rates. The introduction of echange rate limits is epected to reduce the instalments of borrowers by 35-40 billion HUF in 0 30 billion of this sum is a transfer from banks and the state. Such reduction of instalments will probably amount to 80 billion HUF at current echange rates in 03 while it will generate an etra cost of 5 billion HUF to the banks and another 5 billion HUF to the state. We should not forget about the fact that the eposure of borrowers in the program to foreign currency echange rates will not be cancelled since they will have to continue repayment at the future echange rates after the epiry of the scheme period. It means that once non-performing loans can become non-performing again. Hungarian National Bank 0 Summary The early repayment scheme which was the most important program in lending to households in 0 decreased the total amount of foreign currency mortgage loans by about a quarter. Since the middle of 0 the echange rate limits have been used to fight nonperforming loans. Although the echange rate limits and the management of non-performing loans are epected to favourably affect banks lending capacities and abilities but any major improvement can be epected in lending practices only after the epiry of the program as significant banking resources are used up in the program. Apart from the effects of the early repayment scheme households continue to have small demand for loans the number of new loans together with consolidation loans has been the lowest in 0 since the beginning of the crisis: it was 9 % less than it was in 00 and 8 % less compared to the value in 009. The discretionary income of households with foreign currency loans is still jeopardized by the strong CHF they can hope to get some help in the echange rate limit scheme and households that took part in the early repayment program are rather epected to re-accumulate their usedup savings than increase their consumption or take out other loans. Beside the demand for the supply of loans is also restricted: terms of household loans got tighter with banks trying to focus on less risky business with premium clients. However the sector is epected to become more competitive with the falling etra charges on lending and the etension of positive debt registering to private individuals in the medium run. Hungarian National Bank 0 In a summary I can conclude that the measures taken by the government in the last months and years had several positive and negative effects on the actors concerned but I agree with Tamás Balás and Márton Nagy as well T. Balás M. Nagy 00 who think that risks inherent in the high amounts of foreign currency loans could only decrease by macroeconomic stability that is a low level of inflation and an economic policy that focuses on improving the eternal and internal balance. - 3 -

Balance of Reality: Forcus on the Winners and/or Losers of Foreign Currency Borrowing in Hungary REFERENCES Krisztina Holmár Balás T. Nagy M. [00]: A devizahitelek átváltása forinthitelekre. Conversion of foreign currency loans into HUF loans Hitelintézeti Szemle 5/00 46-430. www.bankszovetseg.hu Bánfi Z. [00]: Mértéktelenül A lakossági hitelek növekedése a válság előtt. Without measure Accumulation of household loans before the crisis Hitelintézeti Szemle 4/00 349-360. www.bankszovetseg.hu Report on the Hungarian Banking Association s activities of the first quarter of 0 Budapest April 0 www.bankszovetseg.hu Report on the Hungarian Banking Association s activities of the second quarter of 0 Budapest July 0 www.bankszovetseg.hu Report on the Hungarian Banking Association s activities of the third quarter of 0 Budapest November 0 www.bankszovetseg.hu Report on the Hungarian Banking Association s activities of 009. Budapest May 00 www.bankszovetseg.hu Report on the Hungarian Banking Association s activities of 00. Budapest March 0 www.bankszovetseg.hu Bethlendi A. Bodnár K. [005]: A hazai hitelpiac strukturális változása. A hitelezési felmérés tapasztalatai. Structural changes in the domestic loans market. Eperience of a survey on lending Hitelintézeti Szemle 005/3. -. www.bankszovetseg.hu Bethlendi A. Czeti T. Krekó J. Nagy M. Palotai D. [005]: A magánszektor devizahitelezésének mozgatórugói. MNB Háttértanulmányok Motives behind foreign currency lending to private individuals in Hungary. Background studies of the Hungarian National Bank /005 Budapest April 005 www.mnb.hu Csajbók A. Hudecz A. Tamási B. [00]: Foreign currency borrowing of households in new EU member states. OP 87/00 www.mnb.hu Devizahitelek és devizahitelesek blogja: Az Országgyűlés elfogadta az új árfolyamrögzítést. Foreign currency loans and borrowers blog: The Parliament has passed the law on the echange rate limit scheme. 5 March 0 www.devizahitelek.info Devizahitelek és devizahitelesek blogja: Végtörlesztők árfolyamkockázat helyett kamatkockázat? Foreign currency loans and borrowers blog: Applicants in the early repayment scheme Interest risk instead of echange rate risk? 6 January 0 www.devizahitelek.info Annual banking report July 0 www.bankszovetseg.hu - 4 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Online loan calculator: Echange rate limit: it will be a better option than early repayment. 3 January 0 www.hitelkalkulator.szeghalom.eu/0/0/3 Regulations: Act IV of 009 on state guarantee of housing loans Act CLXII of 009 on loans to consumers Gov. Decree 36/009 30 December on terms of cautious lending practices to private individuals and on eamination of creditworthiness Act LXXV of 0 on fiing the echange rate limits of foreign currency loans and on the order of forced sales of residential real estates Kézdi Zs. [0]: A végtörlesztés nyertesei és vesztesei meglepő eredmény. Winners and losers of the early repayment scheme a surprising balance. February 0 www.hitelmediator.hu Kovács L. [0]: A magyar bankrendszer helyzete és kihívásai. Position and challenges of the Hungarian banking sector Magyar Pénzügyi Almanach 0-0 XXI. Ed.: Kerekes Gy. TAS- Ltd. 90-96. Hungarian National Bank: Report on financial stability. April 0 www.mnb.hu Muraközy B. Muraközy L. [008]: Mi változott és mi nem? A lakossági devizahitelek és a hiteles politika. What has changed and what has not changed? Foreign currency laons to private individuals and policy on lending. Hitelintézeti Szemle 6/008 630-646. www.bankszovetseg.hu PSZÁF: Interim analysis on early repayment. March 0 www.pszaf.hu Szentkirályi B. [0]: No akkor hát ki felel a devizahitelekért? So well who is responsible for foreign currency borrowing? 9 February 0 www.inde.hu Tardos G. Vojnits T. [006]: Meddig tarthat a lakossági hitel boom Magyarországon? How long will the boom of loans to private individuals last in Hungary? Hitelintézeti Szemle - /006 -. www.bankszovetseg.hu Várhegyi É. [0]: Kettős szorításban: a magyar bankszektor helyzete és kilátásai. Under double pressure: position and challenges of the Hungarian banking sector. Hitelintézeti Szemle /0 4-9. www.bankszovetseg.hu Várhegyi É. [008]: Sebezhetőség és hitelepanzió a mai válság fényében Antal László könyvének érvényessége. Vulnerability and epansion of loans in retrospect from the crisis validity of the book by Antal László Hitelintézeti Szemle 6/008 656-664. www.bankszovetseg.hu - 5 -

Tudományos Mozaik 9. TPF INFORMATION AS A COMPETITIVENESS FACTOR OF COMPANIES Iwona Gawron eng. Joanna Marcisz Masters degree Information as a factor increasing the competitiveness of enterprises Państwowa Wyższa Szkoła Zawodowa w Nowym Sączu Instytut Ekonomiczny A condition for an effective operation of a company in the increasingly competitive market is deliberate information management. Due to abundance of information a company is provided with information that is gathered directly from clients has particular meaning. Thanks to this information a faster and more fleible response to clients' demands is possible. This in turn allows achieving a competitive advantage. Companies can also establish new forms of cooperation with clients and introduce innovative products in a quicker manner.. The essence of competitiveness of companies Based on the conducted analysis of literature of subject it can be concluded that the concept of competitiveness in today's economy is debatable and ambiguous. The Polish economic literature is still disputing about the scope of understanding the concept choice of evaluation measures and conditions that shape the increase of competitiveness. In foreign literature this dispute does not have one full definition of competitiveness that would win the approval of a wider range of economists as well. In accordance with the simplest definition competitiveness of a company is manifested by the ability to compete that is act and survive in a competitive environment. A hallmark of competiveness is to have advantage over rivals. Considering the concept of competitiveness in a long term we can point to the competitiveness of an organization that is able to survive in a constantly changing environment. Below there are some definitions of competitiveness formed from the point of view of different levels of economic systems: Micro competitiveness - micro is the lowest level and refers to individual clients individual entrepreneurs and individual employees. It is the basic level of analysis in economic sciences. The micro level involves companies with more than one employee and households consisting of more than one consumer. This group includes companies of very different sizes including small medium and large companies. One eample of a narrow understanding of competitiveness of enterprises is the definition taken from the Encyclopedia of Business edited by W. Pomykało in 995. According to the Encyclopedia company's competitiveness is associated with the adaptation of products to the requirements of a market and competition especially in terms of product range quality price sales channels and promotion methods - the classic marketing mi instruments. Micro competitiveness is often defined by economists as meeting the needs of consumers in a more efficient way compared to other subjects on the market. Meso-scale competitiveness refers to the level of average degree. It is often combined with sectors industries branches of national economy. Therefore we can say that the meso level consists of economic areas of a given country distinguished subjectively and/or objectively. This level also applies to territorially separated parts of the country's economy e.g. provinces in Poland. An eample of meso competitiveness is the definition indicated by S. Flejterski who understands it as the ability to design and sell products in a given branch - 7 -

Information as a Competitiveness Factor of Companies Iwona Gawron Joanna Marcisz industry or economic sector which price quality and other values are more attractive than the characteristics of goods offered by competitors. Definitions of macro competitiveness refer to results of a country in an international trade in particular to increase its share in eport markets. Sometimes economists who define competitiveness at this level combine good results achieved in foreign trade of a given country with prosperity of its citizens. The term 'prosperity' defines a lasting improvement in the standards of living and an increase in income of population in a long period. An eample of such a definition is the one suggested by the Organization of Economic Co-operation and Development OECD. According to it in conditions of free trade and fair competition competitiveness is the ability of companies industries regions countries or groups to meet international competitiveness and to ensure sustainable high rate of return on applied production factors and level of employment. The characteristic of competitiveness can be attributed to most but not all levels of economic subjects. Therefore we can talk about competitiveness: of a single employee i.e. work efficiency of a physical worker of companies such as an increased market share of the construction industry i.e. increase in share of a country's GDP of the national economy i.e. achievement of a sustainable economic growth. In the case of a global level i.e. global economy talking about its competitiveness seems impossible due to the lack of a reference point according to which the characteristics of the national economy could be compared to.. Factors of competitiveness of companies The competitiveness of companies is one of the main principles upon which the market economy is based. According to M.E. Porter despite the fact that competition takes place directly between companies apart from micro-economic factors determining the competitive advantage there have to be also macro-economic factors that make some companies more successful than others. Factors that affect competitiveness of enterprises can be divided into three levels which are presented in Figure. It is worth noting that factors which have their source in the environment are independent of a company often being a derivative of the policies of state authorities and mechanisms of market regulation. They are also influenced by the general condition as well as economic situation in a given country and the global economic situation. The internal factors are related to the actions taken by a company. They are related to its financial condition possessed material resources intellectual capital organizational structure adopted development strategy methods of management entrepreneurship innovation and quality of offered products and services. It can be said that a group of internal factors is identified with strategic resources possessed by a company and the ability to use them in order to take effective actions in response and reaction to changes and transformations taking place in the eternal environment. The competitiveness of a company is a derivative of the ability to use available resources in the processes of acquiring clients' capital and creating intellectual capital. - 8 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Figure. Determinants of competitiveness of companies Source: W. Walczak Analysis of factors influencing competitiveness of companies [in] E-mentor no. 5/37 December 00 p. 9-9 -

Information as a Competitiveness Factor of Companies Iwona Gawron Joanna Marcisz It should be noted that there are different specific conditions in particular sectors and industries. They set the guidelines and forms of competition between companies. For some companies the target group of clients is not an individual consumer but another company or organizations of the public finance sector. 3. Information as a competitiveness factor of companies Undoubtedly one of the most important factors affecting the competitiveness of both manufacturing companies and service providers is the ability to adapt to customer needs. The role of information as a factor that has a significant influence on the competitiveness of a company should be emphasized. At present we can observe the growing importance of information to such an etent that it is considered a product in itself given that it is content with a certain meaning about something for someone and because of something epressed in linguistic and non-linguistic characters. With the use of information one can describe events states of things or objects. In this sense a piece of information can be considered a type of product and a resource that is created as a result of a particular activity. However the fact of distinguishing information as a "data product" should be considered as well. Data is information that does not have informational value when treated separately. This means that it is not possible to interpret it and thus understand the described event or object. Information is especially valuable in the management process of a service company. In modern service enterprises information is an important resource for decision-making in the management process. The type and scope of information needed for efficient management of a company depends on the type of business. A piece of information is useful in the decisionmaking process when it is: 4. accurate - it reflects reality in a credible and honest way 5. current - it is available at a time enabling appropriate action 6. full - it provides all facts and details 7. adequate - suitable for specific needs and conditions of a decision maker. Having a good and useful piece of information which is not possessed by others who are interested in obtaining it e.g. competition allows avoiding faulty or too risky decisions and taking quicker actions which take advantage of the overall economic situation and emerging opportunities to gain a high position on the market. Use of information is justified only if its value eceeds its acquisition cost. As is can be seen in the above discussion information systems have a significant role in information management. Any service company that wants to function effectively must build an appropriate information system which allows for decision-making analyses. 4. Practical use of information based on the eample of insurance agencies Surveys were conducted among clients of insurance agencies in three provinces: Little Poland Silesia and Lower Silesia. The study included 50 clients - 30 women and 00 men. Clients of insurance agencies determined the factors that they believe have the greatest influence on the stability of relationships with an insurance agency. The ability to provide information by an employee attractiveness of an offer possibility of obtaining full information professional service employees' competence and kindness were rated very high and according to the respondents these elements have the greatest impact on the development of a positive long-term relationship with the company. Subsequently clients mentioned service efficiency politeness location of the company friendly environment interior design and equipment as well as parking facilities. - 0 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Figure. Assessment of elements having the biggest influence on the stability of relationships between the client and the insurance agency Source: original elaboration Legend: A: Employee s professionalism B: Employee s kindness C: Employee s competence D: Service efficiency E: Time of epectation F: Range of services G: Service politeness H: Location of the company I: Parking facilities J: Friendly environment interior design and equipment K: Possibility to obtain full information L: Employee s ability to provide information M: Attractiveness of an offer One of the most important aspects raised in the survey were questions about the assessment of the flow of information between the insurance company and its clients: - How do you assess the quality of information flow about the insurance offer between an insurance company and a client? - Is the information about the components of the insurance clear and comprehensible or complicated? Among the respondents 69.8% reported that the flow of information is sufficient Table. For 8.3% of the respondents the flow of information is not sufficient which may indicate that there are some communication barriers or information noise. - -

Information as a Competitiveness Factor of Companies Iwona Gawron Joanna Marcisz Table. Assessment of the quality of information flow about the insurance offer between the insurance agency and clients. Assessment of the quality of information flow about the insurance offer Number Percent Information flow is sufficient 345 698 Information flow is not sufficient 4 83 There is no information flow 4 Overall 498 0000 Source: original elaboration To understand the influence of information on clients' behavior to a better etent the respondents were asked whether the information about the components of the insurance is comprehensible or comple and complicated Figure 3. Figure 3. Structure of the respondents answers to the question: Is the information about the components of the insurance? Source: original elaboration The majority of respondents 7.5% declared that the information about the components of the insurance is clear and comprehensible. However for 8.48% of the respondents the information is comple and complicated. The respondents were also asked about their confidence in the transfer of information. The results are shown in Figure 4. Figure 4. Structure of the respondents answers to the question: Do you have confidence in the transfer of information of an insurance agency? Source: original elaboration The majority of respondents - 55 6% - rather have confidence in the information provided by insurance agencies. A small percentage of the respondents 0.60% who do not trust insurance agencies and in particular the information that they provide can state of a - -

Tudományos Mozaik 9. TPF better and better activities of public relations units in insurance agencies which are up to date with information on a situation in a company its plans for the future and new products. At the same time the respondents were asked to indicate sources of information they had used when choosing an insurance agency. The vast majority of the respondents representing 60.8% of the studied population listened to the opinion of friends when choosing an offer of an insurance agency Figure 5. Figure 5. Sources of information for clients who choose an offer of an insurance agency multiple choice question Source: original elaboration The Internet was the source of information about an offer of an insurance agency indicated by 35.53% of the respondents. The subsequent sources of information indicated by the respondents were: brochures and leaflets 5.35% TV commercials 3.7% press ads 4.99% and radio advertisements 3.9%. Conclusion One of the most important factors influencing the assessment of operation of insurance agencies is a good information flow and two-way communication with clients. Companies that operate on the market realize that there is a need to change their current business strategies to apply the system of connections with buyers. All the factors stimulate the growth of interest in information which has become a key factor that minimizes or eliminates uncertainty in market activities. - 3 -

Tudományos Mozaik 9. TPF THE ROLE OF AGRITOURISM IN INNOVATIVE RURAL DEVELOPMENT OF LOWER DANUBE REGION IN SERBIA MSc Boris Saulic University of Novi Sad Faculty of Economics Subotica MSc Deniz Ahmetagic University of Novi Sad Faculty of Economics Subotica The presented paper analyses the challenges of innovative sustainable rural development of Central and Eastern Europe by identification and valorisation of main potentials for development of agritourism in Lower Danube Region in Serbia. Main challenges of rural development of the Region are connected to the problems of agricultural and rural economy in Serbia as stipulated in Strategy for rural development of Serbia such as demographic trends vertical integration of the food chain infrastructure and similar aspects. In addition to the socio-economic factors problems of biodiversity conservation and environmental protection have also been identified in line with sustainable rural development. Results of this analysis argue the recommendations for agritourism development and vision of innovative rural development for policymakers at the local and regional level. Key words: Agritourism innovative rural development Danube region diversification. INTRODUCTION Agricultural production high environmental values low income economic and employment opportunities low population density migration of young and skilled people are well known main characteristics associated with rural areas and its development which is also the case of Lower Danube Region in Serbia. Main focus of this study is set on the analysis of this characteristics while eploring agritourism potentials of Lower Danube Region in Serbia and addressing the issues of innovative approach to diversification of rural economy as an important pre-condition for economic growth and development of rural areas. Significance of rural area in Lower Danube Region has its EU and national perspective. During past few years European Union has recognised common challenges affecting the area which stretches from the Black Forest to the Black Sea including over 00 million inhabitants along the Danube River basin. In 4 countries including Serbia most of the problems know no borders and most of the potentials are driven from the fact that more than 500 kilometres long water corridor connects this macro region of Europe. Targeted area of Lower Danube has its significance in national boundaries of Serbia as well as it has been identified as one of the 6 major tourism destinations by Ministry of Economic and Regional Development in 006. Predominant agricultural rural areas and high dependency on agricultural production is a changing concept largely dominant in past century in Central and Eastern Europe. During the central planning era rural development in those economies was mainly associated with development of agricultural production while recently rural development policy is shifting towards favour of paying greater attention to the non-farm sector in the contet of diversification of rural economic development around the sector s potential in absorbing ecess labour from the agricultural sector and urban-rural migration in contributing to income growth and in promoting a more equitable distribution of income Davis J. Pearce D. - 5 -

The Role of Agritourism in Innovative Rural Development Boris Saulic - of Lower Danube Region in Serbia Deniz Ahmetagic 000. Evidence of seeking and supporting alternative non farm activities can be found in latest Strategy for Rural Development of Serbia 009 03 within which the following four sub-measures for diversification of rural economy are identified as: diversification and development of activities on farm tourism beekeeping medicinal and aromatic herbs ornamental plants; local crafts and small enterprises; 3 rural tourism; 4 aquaculture Plan of Strategy of Rural Development 009-03. In order to overcome the problems and constraints of rural areas and to eploit the potentials of rural areas in Serbia innovative approach to income generating activities of farms and rural enterprises is identified in strategic approach for 009 03. Capacity to create build and apply new ideas in framework of rural economic activity is necessary for the diversification of the rural economy and the provision of modern services. Strategic innovation often involves either an adaptive shift in current business model or adoption of a new one and it may be driven by either internal challenges such as process or a product innovation or by eternal challenges namely IT revolution new markets and similar Pervaiz K. Ahmed Charles D. Sheperd 00. Agritourism reflects the change or the shift in modelling the agribusiness and agricultural production providing the innovative way for the diversification of rural economic activities and drive for innovative rural development. Such activities of adapting the business processes create capacities of rural enterprises to generate and apply new ideas to the rural environment in framework of diversification of the rural economy and the provision of modern services in such way that ecess labour and other potentials are well eploited and valorised. Presented analysis seeks to address the poor quality and accessibility of basic services and infrastructure in rural area of Lower Danube Region as an important pre-condition for economic growth and creation of job opportunities while tackling issues of high dependency on agriculture by supporting diversification into non-agricultural activities specifically into creation and development of agritourism services in the Region. New innovative approach to rural development of the Region will provide the basis for policy makers and creation of new supportive measures for diversification of rural economy in target area and other similar regions as well by providing the guidelines for adaptive change in agricultural production and rural development.. SOCIO-ECONOMIC ANALYSIS OF THE REGION Targeted area of Lower Danube Region in Serbia consists of five municipalities and their administrative areas represent the area analysed in this paper. Five mentioned municipalities along the Danube River are Veliko Gradiste Golubac Majdanpek Kladovo and Negotin. Rural characteristics of the region in terms of population and density are presented in the figure below. For the purpose of classification of rural areas in Europe two methodologies one applied by European Union EU and one applied by Organisation for Economic Cooperation and Development are mostly used. Most recently rural areas in Europe are classified under the new methodological approach agreed on by European Commission in 00 for determining urban/rural typology of predominantly rural intermediate and predominantly urban regions based on a variation of the previously used OECD methodology. Mentioned typology uses a simple two-step approach in order to identify the rural areas and its use implies that rural areas are all areas outside urban clusters while Urban clusters are defined as clusters of contiguous grid cells of km² with a density of at least 300 inhabitants per km² and a minimum population of 5 000. This new typology applied to the NUTS 3 level successfully addresses one of the main constraints of the OECD methodology in the EU in relation to the presence of some city - 6 -

Tudományos Mozaik 9. TPF centres separated from surroundings at NUTS 3 level. It classifies NUTS 3 regions based on the share of population in rural grid cells. If more than 50% of the total population lives in rural grid cells the region is classified as predominantly rural. In regions where between 0% and 50% of the population lives in rural grid cells are considered to be intermediate. Regions with less than 0% in rural grid cells are considered predominantly urban. Region of Lower Danube in Serbia is according to this new methodology considered to be predominantly rural area. Although there is no statistical definition of rural areas in Serbia for the purpose of creation of Rural Development Plan and for purpose of comparison with EU statistics and policies rural areas in Serbia have been defined according to OECD methodology. According to this definition 9 municipalities in Serbia have been identified as rural out of the total of 65 municipalities consisting of 3.904 settlements. Five targeted municipalities of the Region are also classified as rural and have been clustered into tourism area of Lower Danube Region in Serbia. Area is geographically situated on the left banks of the Danube River in Eastern Serbia in bordering region of Serbia and Romania. Figure. Geographical position of Lower Danube Region in Serbia along the Danube Basin Demographic analysis of the Region based on the official statistical records of Serbia shows that approimately 0.000 inhabitants are living in the area covering the surface of 336 km. In relation to the census of 00 the population in this area declined by 6350 residents in 0. This is a direct result of negative population growth in the municipalities in the area from -6.% in Kladovo to -. % in Golubac which is far below the national average which is about -3.5%. It must be added that in all the municipalities of the area a negative migration balance is present as evidenced by the total number of residents temporarily working abroad which amounts to about 35000 residents. The trends presented have their effects in quite unfavourable age structure of the population where the average age of the population is around 4 years and the proportion of the population aged 65 years and over % of the total population average in Serbia when it comes to the average age is 40.43 years while the percentage in the total population of the oldest in the Republic of 6.5%. In - 7 -

The Role of Agritourism in Innovative Rural Development Boris Saulic - of Lower Danube Region in Serbia Deniz Ahmetagic terms of education levels the proportional share of the population aged over 5 years with a higher education is 5.9% while the percentage of those with no educational qualifications at all is 8.8%. The unfavourable educational structure reflects the fact that the proportion of the population aged over 5 years who have completed primary school is 8.4% which means that along with those residents who have no school education the total population aged over 5 years who have never entered the system of secondary education is 34.3% this segment of the population in the Republic makes.8% of the population older than 5 years. Figure. Demographic features of the Lower Danube Region in Serbia Veliko Gradište Golubac Majdanpek Negotin Kladovo TOTAL Area of municipality 344 368 93 089 69 336 km Number of settlements 6 4 4 39 3 6 Population Density 59 6 4 39 37 36 Population 99 969 088 695 5039 674 37656 Population 00 0659 993 3703 4348 363 306 Source: Municipalities of Serbia 008 Statistical Office of the Republic of Serbia Belgrade 009. Economic activity in the Region is according to official statistics of five municipalities forming the area of Lower Danube in Serbia participated with about 0.88% of the total income of Serbia. Level of domestic product per capita area was around 80 RSD in 005 which is more than 40% below the average on national level. All five municipalities of the Region are far below the national average to the level of economic development while municipality of Golubac falls in category of underdeveloped municipalities. Official statistics of National income structure shows the overall analysis of the structure of the economy at the area. The structure of national income in 005 is indicating the dominating agriculture hunting forestry and water supply with 6% which is followed by trade with about 5% while manufacturing accounts for about 3%. Hotels and restaurants account for almost 5% of national income to official statistics. The above structure of national income indicates underdevelopment of area as it dominates agriculture and industry and services are underdeveloped. Overall analysis of socio-economic data presented indicates that it is predominantly rural region highly dependant on agriculture and forestry with very low level of density and negative population growth rate. Taking into consideration the eistence of the Djerdap National Park in the Region it has a high environmental value. Economic indicators show low income and employment opportunities and lack of skilled people and low productivity. Such characteristics are in alignment with the distress push model of diversification of rural economy Davis J. Pearce D. 000 which will be taken into consideration while elaboration on potentials for agritourism development in the Region. - 8 -

Tudományos Mozaik 9. TPF 3. POTENTIALS OF AGRITOURISM FOR RURAL DEVELOPMENT IN LOWER DANUBE REGION IN SERBIA Agritourism has evolved from the diversification of economic activities of rural economy and motivation for farmers to engage in off-farm activities and shifting its resources towards tourism as answer to the needs and constraints of agricultural economy in rural areas. Although there is no unique definition of agritourism there is no doubt about the interdependency of agriculture production and tourism services. In the framework of rural development of European Union rural and agri-tourism are considered to be crucial mode of lifting rural areas out of a situation of migration and economic decline and appropriate policies have been created and carried out in terms of its development Hjalager A.M. 996. In literature review several definitions of agri-tourism may be identified such as any practice developed on a working farm with the purpose of attracting visitors Barbieri C. & Mshenga P. M. 008; a specific type of rural tourism in which the hosting house must be integrated into an agricultural estate inhabited by the proprietor allowing visitors to take part in agricultural or complementary activities on the property Marques H. 006; activities of hospitality performed by agricultural entrepreneurs and their family members that must remain connected and complementary to farming activities Sonnino R. 004; tourism products which are directly connected with the agrarian environment agrarian products or agrarian stays Sharpley R. and Sharpley J. 997. Other terms and names for on-farm tourism activities have also been in use namely agrotourism farm tourism or farm-based tourism and vacation farms. In United States agritourism has been seen as a commercial enterprise at a working farm ranch or agricultural plant conducted for the enjoyment of visitors that generates supplemental income for the owner University of California Small Farm Program Agritourism Workgroup and Resources Oregon Department of Agriculture 0. Agricultural tourism is a commercial enterprise at a working farm ranch or agricultural plant conducted for the enjoyment or education of visitors and that generates supplemental income for the owner. Agritourism can include farm stand or shops you-pick farm stays tours on-farm classes fairs festivals pumpkin patches Christmas tree farms winery weddings orchard dinners youth camps barn dances hunting or fishing guest ranches and more list compiled by Ramiro Lobo University of California Small Farm Program http://sfp.ucdavis.edu/agritourism/definition. The Commonwealth of Kentucky defines agritourism as The act of visiting a working farm or any agricultural horticultural or agribusiness operations for the purpose of enjoyment education or active involvement in the activities of the farm or operation The Kentucky Department of Agriculture USA. From the definitions of agritourism and its nature we can derive few significant characteristics and features describing it and needed to be addressed. First of all agritourism is presented as economic activity combining the tourism and agriculture. Secondly it is part of the diversification of rural economy indicating its territorial impact and spatial placement in rural areas. Combing the presented aspects it can be said that agritourism represents economic activity of agricultural households in rural areas allowing them to find additional sources of income in different and more effective sectors of economy by engaging into diversification of non-farm activities by adaptive shift towards non agricultural on-farm activities. Question which arises from this definition is what differentiates agritourism from rural tourism and what the significance of such difference is. The World Tourism Organization UNWTO has classified a visitor as anyone who is travelling to a place for business or pleasure other than that of his/her usual environment for less than months and whose main purpose of the trip is other than the eercise of an - 9 -

The Role of Agritourism in Innovative Rural Development Boris Saulic - of Lower Danube Region in Serbia Deniz Ahmetagic activity remunerated from within the place visited Smith S. L. J. 995; WTO 994. On the other hand tourists are defined by the same organisation as overnight visitors. Consequently rural tourist can be described as overnight visitors according to the UNWTO who are deliberately travelling to rural areas to eperience the environment and its rural features. However the products and activities of rural tourism need to be more than just physically located within a rural area as their inherent character needs to complemented and integrated with the rural natural surroundings and not an artificial rural tourism product which could be considered as urban tourism product within the rural area Hall C. M.. Page S. J. 00; Lane B. 994. In terms of organising tourism activities in rural areas there are various possibilities ranging from accommodation to various activities events festivities sports and leisure all of which occur in a typical rural environment and embracing it Darau A.P. Corneliu M. Brad M. L. Avram E.. Figure 3. Early definition and features of rural tourism by Lane B. 994 Features of Rural tourism Location Functionally rural Rural in scale Traditional in character - located in rural areas; - built upon the rural special features of small-scale enterprises open spaces contact with nature and the natural world heritage and traditional societies and practices embracing the rural environment; - both in terms of buildings and settlements and therefore usually small in scale; - growing slowly and organically connected with local families; it will often be largely controlled locally and developed for the longterm good of the area and will be of many different kinds representing the comple pattern of rural environment economy history culture and location. p. 4 Concept of agritourism in its etymology implies a strong correlation of agriculture and tourism. Interdisciplinary approach of agritourism is seen as guideline for sustainable development of overall agriculture in rural areas providing the new rural market opportunities for food production and other agricultural activities supporting the diversification of rural economy. As a part of a wider perspective of conducting tourism activities in rural areas agritourism represents the specific form of agribusiness activity. Various possibilities for development of farm related tourism are presented in figure below all of which are applicable in targeted area. Rural and agri tourism have been identified in many strategic documents of Serbia as high potential for development of rural areas but with low level of its use mainly due to the lack of local and regional strategy low level of infrastructure lack of skilled and educated human resources lack of financial funds legislation and similar constraints. Nevertheless various types of agritourism activities are applicable to the around 40 identified agricultural households in municipalities of Majdanpek and Negotin willing to engage into rural and agritourism activities master plan. - 30 -

Tudományos Mozaik 9. TPF 4. AGRITOURISM: INNOVATIVE APPROACH FOR RURAL DEVELOPMENT OF THE REGION Innovative approach represents the capacity to adaptively change in business modelling or a creation and appliance of a new one than it can be argued that agribusiness is a creative adaptive swift in business model of agricultural households. In other words diversification strategy of agricultural households may be interpreted in direction of creation new products and services based on innovative and creative approach. Possibilities of diversification with regards to the creation of new products and innovative development of new forms of conducting business of agricultural households in Europe has been classified by three essential criteria according to Przezbórska L. Sznajder M. 004. First criteria affect the seasonal availability of agri-tourism services and products. Taking into consideration that the offer of agricultural products and supplies is directly connected to the changes of season it consequently implies that different seasons are limited for delivering specific agritourism services. For instance picking fruits may be offered only in the time of its season while offering agricamping services has to take into account the weather conditions in various seasons especially in winter. Second criteria relates to the costs of the agritourism products and services. Motivation for diversification of non-agricultural rural economic activities in Lower Danube Region in Serbia is based on low income level poor employment opportunities and lack of financial resource and income generating activities which implies low economic standard and application of distress-push model Davis J. Pearce D. 000. Low cost for agritourism products and services in Central and Eastern Europe identified have been linked to the poor economy in rural areas and being in their initial phase of development Przezbórska L. Sznajder M. 004. Within the model of diversification of agricultural economy various possibilities have been identified applicable to the Lower Danube Region in Serbia based on the socio-economic analysis. Third criteria of classification of agritourism products and service imply differentiation of types and kinds of possible activities to be carried out combing the agriculture and tourism services. According to Przezbórska and Sznajder 9 different types of such activities have been classified in Europe namely Accommodation Catering services 3 Real agri-tourism services 4 Retail business 5 Ethnography 6 Sport 7 Therapy 8 Agri-recreation and 9 Entertainment Agri-tainment. Another way of defining different types of agritourism services takes into account the three key areas being working farm nature of contact between the tourist and agricultural activity; and the degree of authenticity in the tourism eperience Phillip S. C. Hunter K. Blackstock 00. According to these authors these three areas define the characteristics of agritourism eperience as on of the key element of agricultural product and service. - 3 -

The Role of Agritourism in Innovative Rural Development Boris Saulic - of Lower Danube Region in Serbia Deniz Ahmetagic Figure 4. Agritourism typology Source: Phillip S. C. Hunter K. Blackstock 00 A typology for defining agritourism Taking into consideration the possibilities for agritourism development in the Region based on socio-economic analysis and applicability of different types for future eploitation in the Region several types of activities new to the Region may be presented. First of all accommodation has been significantly eploited in rural areas in Serbia but it is mostly offered in traditional houses and very rarely on agricultural households itself. Innovative approach in process of job creation and income generating activities of agricultural households in the Region is to consider the accommodation services on a working farm thus providing the authentic agritourism eperience and services. Secondly food production and catering services may be offered in various subtypes ranging from traditional and home made products of functional food to the pick your own and retail services. Most of the food production related services do not require additional funding as it is already a part of everyday working farm which allows agricultural households with low income to apply the new model of practicing business without any great risks in compliance with distress-push model of diversification of rural economy. In connection to the real farm activities participation and observation of farm processes and manufacture farm zoo and similar concepts placing the tourist in direct connection with the farm makes also an eligible labour-intensive model applicable in the region. Specific attractiveness of the Region such as Danube River Djerdap National Park cultural-historical heritage and wine production have also been considered as positive factors for agritourism development especially in terms of fishery Danube agriecotourism National Park and cultural-historical heritage and various wine related agritourism activities such as wine tasting wine making and similar. 5. CONCLUSION Rural development in Europe has been recognised by new concept and approach entailing innovative and sustainable rural development based on diverse economic activities. Agritourism represents one of the specific forms of combining the agriculture and tourism providing the guidelines for innovative development of agricultural households in rural areas. - 3 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Lower Danube Region of Serbia represents predominately agricultural and rural area in Danube River Basin of Serbia and Europe. Ministry of economic and regional development has identified the tourism potentials of the region and defined as master plan for tourism development of the region. On the other hand socio-economic analysis of the region implicates its poor economic development lack of economic opportunities infrastructure and lack of skilled and educated labour. Features of the region are implying labour-intensive economic activities apart from The Iron Gate Hydroelectric Power Station Comple built in 97 and 984 and applicability of distress-push model of diversification. Taking into consideration the benefits of diverse rural economy in terms of creation of job economic and income generating opportunities agritourism offers various types of business initiatives applicable to agricultural households in the Region. Although recognition for a rural tourism and agritourism to some etent has been made clearly in many strategic documents of Serbia relevant to regional rural and tourism development we are still witnessing quite low level of institutional support for development of rural regions. Deriving from the socio-economic analysis of the Region and potentials for development of certain types of agritourism in the Region it shows the need for policy making towards promotion of mentioned types agritourism as possible innovative strategic approach. In addition to promotion challenge of education and enhancing the entrepreneurial skills of agricultural household needs to be addressed. Third policy and institutional recommendation for achieving benefits of diverse the agricultural activities is in line with financial support and subsidies for supporting the new and adaptive agribusiness models of combining agriculture and various tourism services. Lower Danube Region in Serbia is well know for its natural cultural and historical values which holds high potential for combing selling points of agriculture and ecotourism agriecotourism. Danube River and aquaculture plays significant roles in future outline of agritourism development of the Region as its potentials have not been yet eploited. Very old tradition of wine production and wine production villages pimnice within the Region Negotin bears inevitable agritourism potential which is specific to the Region and provides the basis for differentiation of agritourism products and services along with innovative approach in diversification strategy of agricultural household. - 33 -

The Role of Agritourism in Innovative Rural Development Boris Saulic - of Lower Danube Region in Serbia Deniz Ahmetagic REFERENCES. Barbieri C. & Mshenga P. M. 008 The role of the firm and owner characteristics on the performance of agritourism farm Sociologia Ruralis Volume 48 Issue Pages 66 83.. Bogdanov N. 007: Mala ruralna domaćinstva u Srbiji i ruralna nepoljoprivredna ekonomija Beograd 3. Darau A.P. Corneliu M. Brad M. L. Avram E. 00 The concept of rural tourism and agritourism Studia Universitatis Sasile Goldis Arad Seria stiinte ingineresti si agro-turism May 00 Volume 5 Issues Pages 39-4 4. Davis J. Pearce D. 000: The Non-Agricultural Rural Sector in Central and Eastern Europe Natural Resources Institute Report No. 630 Kent United Kingdom 5. Dipti P. P. Datta B. M. 0: Diversification of Farm and Non-Farm Sectors and Structural Transformation of Rural Economy 9th International Input-Output Conference Aleandria USA 6. Epler-Wood M. 99: Global Solutions: An Ecotourism Society in: Whelan T. ed.: Nature Tourism Managing for the Environment; Island Press Washington D.C. USA Pages 00-06. 7. Hall C. M.. Page S. J. 00 The geography of tourism and recreation: Environment place and space nd ed. Routledge London United Kingdom 8. Hjalager A.M. 996: Agricultural diversification into tourism Evidence of a European Community development programme. Tourism Management Volume 7 Issue : pp. 03-. 9. Lane B. 994 What is rural tourism Journal of sustainable tourism Volume Issue 7 pages 7-0. Marques H. 006 Searching for complementarities between agriculture and tourism the demarcated wine-producing regions of northern Portugal Tourism Economics Volume Pages 47 55.. Municipalities of Serbia 008 Statistical Office of the Republic of Serbia Belgrade 009. Nacrt strategije ruralnog razvoja Republike Srbije 00 03 Beograd 009 3. Pervaiz K. Ahmed Charles D. Sheperd 00 Innovation Management Pearson Education Limited Harlow Esse United Kingdom pp. 8. 4. Phillip S. C. Hunter K. Blackstock 00 A typology for defining agritourism Tourism Management Volume 3 Issue 6 Pages 754-758. 5. Plan of Strategy of Rural Development 009-03 Ministry of Agriculture Forestry and Water Management of Republic of Serbia February 009 6. Przezborska L. Sznajder M. 004 Identification of rural and agri-tourism products and services Rocz. AR Pozn. 359 Ekonomia Volume 3 Pages65 77. 7. Reardon T. Stamoulis K. Cruz M-E. Balisacan A. Berdegue J. Banks B. 998: Rural Non-Farm Income in Developing Countries The State of Food and Agriculture 998: Part III. Rome: FAO UN - 34 -

Tudományos Mozaik 9. TPF 8. Sharpley R. and Sharpley J. 997 Rural Tourism: An Introduction International Thomson Business Press London United Kingdom 9. Smith S. L. J. 995 Tourism analysis nd ed. Longman Harlow Esse United Kingdom 0. Sonnino R. 004 For a Piece of Bread? Interpreting sustainable development through agritourism in Southern Tuscany Sociologia Ruralis Volume 44 Pages 85 300.. Tourism Master Plan Lower Danube Ministry for economic and regional development of Republic of Serbia Belgrade. Weaver D. 006: Sustainable Tourism: Theory and Practice Butterworth - Heinemann London United Kingdom 3. WTO 994 Recommendations on tourism statistics World Tourism Organization Mad rid Spain - 35 -

Tudományos Mozaik 9. TPF DETERMINATION OF FATTY ACIDS WITH GAS CHROMATOGRAPHY MASS SPECTROMETRY GC-MS AND EVALUATION OF THE MAJOR PHYSICO CHEMICAL PARAMETERS OF PALM OIL Elaeis guineensis Ing. Dan-Ștefan CLONDA engineer Ing. Laura CORPAȘ engineer Ing. Tiberiu ABRAHAM engineer Conf. Dr. Nicoleta HADARUGĂ associate professor Prof. Dr. Adrian RIVIȘ university professor Banat s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine Faculty of Food Processing Technology Food Science Department The objective of this paper was to evaluate the composition of the palm oil by its fatty acids and physico-chemical properties. Fatty acid determinations were conducted with the Gas Chromatography combined with Mass Spectrometry apparatus. Individual fatty acids can be identified by GC because of their different retention times; the samples of palm oil were esterified to bring them into a vaporous phase transforming the fatty acids from the oil into fatty acids methyl esters. The results showed that the main components of palm oil were palmitic acid followed by oleic acid and linoleic acid; all the fatty acids were epressed in methyl esters. Also we have determined and quantified the most important quality indices. The palm oil is known for its high bioavailability a rich source of tocopherols and tocotrienols having vitamin E activity and ecellent antioidant activities. The palm oil that was used for analysis was obtained by dry fractionation. Keywords: palm oil Elaeis guineensis fatty acids gas chromatography mass spectrometry Abbreviations: GC-MS Gas Chromatography / Mass Spectrometry; FFA free fatty acids MAG monoacylglycerol DAG diacylglycerol TAG triacylglycerol PO palm oil; S Standards of fatty acids; C6:0 palmitic acid; C8:0 stearic acid; C8: oleic acid; C8: linoleic acid.. Introduction Oil palms are Elaeis species which are originated from West Africa E. guineensis and Central and South America E. oliferous []. Palm oil and kernel palm oil are etracted from oil palm tree Elaeis guineensis fruits and kernel respectively. The yield of oil etraction is about 45-55% []. The crude red palm oil contains about 50% saturated fatty acids 39% monounsaturated fatty acids and % polyunsaturated fatty acids. The main fatty acid is palmitic acid 44% followed by oleic 39% and linoleic 0% acids [3]. The fractionation and refining of palm oil conduct to bleaching and deodorization by separation the palm olein super olein and palm stearin; the fatty acid concentrations of these fractions are in order 39-4% 3% and 47-69% for palmitic acid 43-44% 49% and 0-38% - 37 -

Determination of Fatty Acids with Gas Chromatography Ing. Dan-Stefan Clonda - Mass Spectometry and Evaluation Ing. Laura Corpas Prof. Dr. Adrian Rivis - of the Major Physico Ing. Tiberiu Abraham Chemical Parameters of Palm Oil Conf. Dr. Nicoleta Hadaruga for oleic acid % 4% 4-9% for linoleic acid []. The distribution of the free fatty acids FFA monoacyl- MAG diacyl DAG and triacylglycerols TAG was evaluated by Lau et al. [3] by using a rapid high-temperature GC-FID method; the FFAs were found to be in 4.3-4.5% in the crude palm oil while the TAGs were the most concentrated 9.-9.9%. MAGs and DAGs were found in concentrations of 0.-0.% and 3.7-4.% respectively. Red palm oil contains important quantities of carotenoids up to 0.7 g/l which confer the color of the raw oil as well as tocopherols tocotrienols vitamins E up to 000 ppm and ascorbic acid vitamin C which have antioidant properties [4]. The palm oil contains approimately equal quantities of saturated and unsaturated fatty acids which are both implied in the health of the cardiovascular system. The consumption of palm oil in normal diets reduces plasma cholesterol level and is thus safe to the consumer. At a level of 30% palm oil of the diet may be a risk factor for cardiovascular diseases. Palm oil reduces the blood levels of total cholesterol triglycerides and LDL-cholesterol [3]. Palm oil is used in production of cosmetics and toothpaste lubricants soap and oleochemicals; the highest proportion is used in food field margarine deep fat frying cocoa butter substitutes etc. [5]. Palm oil is also the an important raw stock for biodiesel production especially in Malaysia and Indonesia which is one of the leading palm oil producers in the world [67]. In the present study a fatty acid profile of the commercial palm oil was performed by using the GC-MS analysis of derivatized samples.. Materials and Methods.. Materials. Refined bleached and deodorized palm oil edible grade was bought from the local supermarket. Timişoara Romania. The oil was obtained by dry fractionation method. Standards of fatty acids were purchased comprising of: palmitic acid oleic acid arachidonic acid linoleic acid stearic acid behenic acid with purity over 99%. n-heane GC grade and methanol BF 3 were purchased from Fluka; ethanol 96% v/v KOH solution Wijs reagent acetone reagent grade HCl solution and petroleum ether were obtained from Merck&Co.. Methods Gas Chromatography Mass Spectrometry GC-MS analysis The analysis of the methyl esters of fatty acids was performed by using a Hewlett Packard HP 6890 Series gas chromatograph coupled with a Hewlett Packard 5973 mass spectroscopy detector GC-MS. For the GC system a HP-5 MS capillary column 30 m length 0.5 mm i.d. 0.5 µm film thickness was used. The program temperature was set up from 50 C to 50 C with a rate of 4 C/min both the injector and detector temperatures were 80 C; He was used as carrier gas. The injection volume was µl. Ionization energy EI of 70 ev was used for mass spectroscopy detector with a source temperature of 50 C scan range of 50-300 amu scan rate of s -. The mass spectra were compared with the NIST/EPA/NIH Mass Spectral Library.0. [] Preparation of fatty acid methyl esters GC was used to separate the fatty acid methyl esters and MS was used to identify the separated individual components. The one requirement for GC-MS is that the compounds to be identified should be capable to be easily vaporized into the gaseous phase. Unfortunately fatty acids are not very volatile and become even less volatile as the chain length increases. In addition the polar H-bonding character of the carboyl group causes what is called peak - 38 -

Tudományos Mozaik 9. TPF broadening and therefore mitures of fatty acids are typically difficult to resolve into the pure components required for identification. This problem is easily overcome by converting the fatty acids to more volatile methyl esters before analysis. For the GC-MS analysis the samples containing fatty acids were esterified to the more volatile methyl esters by methanol BF 3 method: 00 mg of palm oil or 5 ml heane solution obtained from the etraction of complees were treated with 5 ml methanol BF 3 solution and reflued for min on a water bath; then 5 ml heane was added; after another one minute of refluing the solution was cooled and treated with 5 ml saturated NaCl solution under vigorous stirring. The organic layer was separated and dried over anhydrous CaCl. The identification of the peaks was carried out by retention times. [0] Determination of the physico-chemical indices Unsaponifed matter was determined by etraction with petroleum ether using the classical method. Refractive inde was determined by using the Abbe refractometer at room temperature. Density / relative density was determined with Mohr-Westphal balance / pycnometer method. Acid value the weight of KOH in mg needed to neutralize the organic acids present in g of oil and the saponification value the alkali required to saponify the combined acids and neutralize the free acids were determined by know classical methods. Iodine value determination by Wijs method. Dynamic viscosity was determined with FungiLab Smart Series viscometer. Water content was obtained by Karl Fischer titration and ash content was determined by calcination method. 3. Results and discussion The MS identification of compounds from derivatized palm oil are detailed in Table. It can be observed that the fatty acid that were identified by their time of retention from derivatized palm oil are in order of their retention time: palmitic acid oleic acid stearic acid linoleic acid. We can also observe that the higher percentage area is registered for the palmitic acid 40.08% which is the most important fatty acid from palm oil. Alongside with important fatty acids we have detected also unimportant compounds with low area percentage. Table. MS identification of the compounds from the derivatized palm oil Nr. RT min Area Abund.min Area % Name 9.503 93603.3 Lauric acid methyl ester.47 43587 0.6 Azelaic acid dimethyl ester 3 3.58 0900.54 Tetradecanoic acid methyl ester 4 6.679 88043 40.08 Palmitic acid methyl ester 5 9.696 6073 36.7 Oleic acid methyl ester 6 9.855 33348 4.35 Stearic acid methyl ester 7 9.84 886360.33 Linoleic acid methyl ester 8 9.973 690 0.3 Methyl 9EE-9-octadecadienoate 9 30.06 3598 0.8 Methyl 9EE-9-octadecadienoate 0 30.6 3305 0.45 Linolenic acid methyl ester 3.476 438 0.33 Palmitic acid á-monoglyceride In the following chromatograms from Figure to Figure 4 are shown the fatty acids in order which they were identified by the retention time. In the GC-MS chromatograms along the fatty acids methyl ester from the palm oil PO are present the derivatized standards of fatty acids from the palmitic oleic stearic linoleic acids and we can observe that their retention - 39 -

Determination of Fatty Acids with Gas Chromatography Ing. Dan-Stefan Clonda - Mass Spectometry and Evaluation Ing. Laura Corpas Prof. Dr. Adrian Rivis - of the Major Physico Ing. Tiberiu Abraham Chemical Parameters of Palm Oil Conf. Dr. Nicoleta Hadaruga times are about the same. In the 5 th figure the chromatogram epresses the superposition of the other ones for an overall picture. Figure. The GC chromatogram for palmitic acid methyl ester from the palm oil and from fatty acid standards Figure. The GC chromatogram for oleic acid methyl ester from the palm oil and from fatty acid standards - 40 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Figure 3. The GC chromatogram for stearic acid methyl ester from the palm oil and from fatty acid standards Figure 4. The GC chromatogram for linoleic acid methyl ester from the palm oil and from fatty acid standards Figure 5. Superposition GC-MS chromatograms for derivatized standards of fatty acids palmitic oleic stearic linoleic acids and derivatized palm oil - 4 -

Determination of Fatty Acids with Gas Chromatography Ing. Dan-Stefan Clonda - Mass Spectometry and Evaluation Ing. Laura Corpas Prof. Dr. Adrian Rivis - of the Major Physico Ing. Tiberiu Abraham Chemical Parameters of Palm Oil Conf. Dr. Nicoleta Hadaruga Table. Retention times of the fatty acid methyl esters from the derivatization of the palm oil in comparison to the standards of derivatized fatty acid methyl esters No Fatty acid methyl esters Retention time for derivatized fatty acids from palm oil min Retention time for derivatized fatty acid standards min. Palmitic acid methyl ester 6.679 6.7. Oleic acid methyl ester 9.696 9.76 3. Stearic acid methyl ester 9.855 9.87 4. Linoleic acid methyl ester 9.84 9.873 After the GC-MS analysis of the derivatized samples of palm oil it was observed that the palmitic acid epressed in methyl esters was identified in a concentration of 40.08 % in comparison with the literature sources which ranges from 39 46%. In the case of oleic acid the concentration was at 36.7 % and in the literature was shown in the ranges of 36 4 %. In regard to the stearic acid concentration was at 4.35 % and in the literature from 4 5.5 %. As for the linoleic acid the concentration was at.33 % compared with literature sources which ranged from 9 %. [390] The derivatized palm oil samples were made in triplicates; therefore the standard deviation had relative small values. Differences in the components of the palm oil samples as well as in the fatty acids which were identified and compared with literature sources eists due to different factors such as the environment from different countries the cultivation period and technological processes. [893] In Table 3 are shown the determination results of the most important physico-chemical parameters of palm oil which can give information regarding the composition of palm oil. As the melting point is influenced by chain length it decreases with increases of the hydrocarbon chain length; it can provide information about the degree of unsaturation of fatty acids from the oil. Refractive inde is correlated with the molecular weight and degree of unsaturation of fatty acids. Acidity is useful to quantify the amount of acid present in the oil and represents the freshness level of the oil if the concentration is lower then the quality is higher. Saponification varies slowly and does not indicate significant difference between samples; it shows the property of making soaps. Density and viscosity are measured as a function of temperature. [903] The viscosity of oil is affected by factors as chain length position nature of double bonds and the nature of oygenated molecules. Longer fatty acid hydrocarbon chain means higher viscosity and the greater of the unsaturated bonds a lower viscosity. [89] Iodine value offers information about the oil composition of saturated or unsaturated fatty acids. The oil has a relatively balanced iodine value due to the almost the same proportions of saturated and unsaturated fatty acids. Water content shows us good oil with very low water content. Ash count is used to determine the concentration of heavy metals and shows the degree of impurification. [90] The flash point is the temperature of which the volatiles from heated oil can be ignited when brought into contact with a flame. However combustion is not supported. The level of free fatty acids is the main factor affecting flash point which is epected to decrease with increasing levels of free fatty acids. [8-0] - 4 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Table 3. Physico-chemical parameters of palm oil No Quality indices Value * Standard deviation. Unsaponified matter % 0.7 ±0.. Refractive inde n 5 D.463 ±0.0488 3. Melting point ºC 4.5 ±0.4 4. Relative density d 0 0 0.858 ±0.039 5. Density ρ 0 g/ml 0.877 ±0.00 6. Acidity value mg KOH/g 0.79 ±0. 7. Saponification value mg KOH/g 96.9 ±0.47 8. Dynamic viscosity cp 40ºC 77.3 ±0.5 9. Iodine value mg I /g 63.3 ±3.05 0. Hydroyl value 38.7 ±.5. Acetyl value 7.98 ±0.9. Hehner inde 93.3 ±3.4 3. Reicher-Meissl inde.85 ±0.06 4. Polenske inde 0.56 ±0.04 5. Water content % 0.08 ±0.0 6. Ash content % 0.04 ±0.003 7. Flash point ºC 34.3 ±.5 * The values obtained are the average of triplicate determinations. 4. Conclusion Our investigation on commercial palm oil indicates that it has an equilibrated saturated-unsaturated fatty acid balance with a little bit higher concentration for saturated ones. Thus the total saturated fatty acids were 44.4% and the unsaturated ones were found in concentration of about 48.3%. The most concentrated was palmitic acid 40.09% followed by oleic acid 36.7% stearic acid 4.35% and linoleic acid.33% percents epressed as methyl esters. The classical indices of the studied palm oil are in good agreement with the literature data. Acknowledgements This work was partially supported by the DOCTORAL STUDIES FOR TRENING IN RESEARCH FOR-CE Program POSDRU/CPP07/DMI.5/S/807 cofinanced by Structural Funds of the European Union selected from the Sectoral Operational Programme Human Resources Development 007-03. - 43 -

Determination of Fatty Acids with Gas Chromatography Ing. Dan-Stefan Clonda - Mass Spectometry and Evaluation Ing. Laura Corpas Prof. Dr. Adrian Rivis - of the Major Physico Ing. Tiberiu Abraham Chemical Parameters of Palm Oil Conf. Dr. Nicoleta Hadaruga REFERENCES. Lotschert W.; Beese G. Collins Guide to Tropical Plants: A Descriptive Guide to 33 Ornamental and Economic Plants Collins London 983.. Edem D.O. Palm oil: Biochemical physiological nutritional hematological and toicological aspects: A review Plant Foods for Human Nutrition 00 57 39-34 3. Lau H.L.N.; Puah C.W.; Choo Y.M.; Ma A.N.; Chuah C.H. Simultaneous Quantification of Free Fatty Acids Free Sterols Squalene and Acylglycerol Molecular Species in Palm Oil by High-Temperature Gas Chromatography-Flame Ionization Detection Lipids 005 405 53-58 4. Othman N.; Manan Z.A.; Wan Alwi S.R.; Sarmidi M.R. A review of etraction for caroteinoids and vitamin E recovery from palm oil Journal of Applied Sciences 00 87-9 5. Basiron Y. Palm oil production through sustainable plantations European Journal of Lipid Science and Technology 007 09 89-95 doi: 0.00/ejlt.006003 6. Mekhilef S.; Siga S.; Saidur R. A review on palm oil biodiesel as a source of renewable fuel Renewable and Sustainable Energy Reviews 0 5 937-949 doi: 0.06/j.rser.00..0 7. Ong H.C.; Mahlia T.M.I.; Masjuki H.H.; Norhasyima R.S. Comparison of palm oil Jatropha curcas and Calophyllum inophyllum for biodiesel: A review Renewable and Sustainable Energy Reviews 0 5 350-355 doi: 0.06/j.rser.0.05.005 8. Navarez P.C. Rincon S.M. Castaneda L.Z. and Sanchez F.J. Determination of some Physical and Transport Properties of Palm oil and of its Methyl Esters Departamento de Ingeniería Química Universidad Nacional de Colombia Ciudad Universitaria 008. 9. Fasina O.O. Hallman C. H. M. and Clementsa C Fatty Acids Composition of Four Different Vegetable Oils Red Palm Olein Palm Olein Corn Oil and Coconut Oil by Gas Chromatography nd International Conference on Chemistry and Chemical Engineering IPCBEE vol.4 Singapore 0 0. Botineștean C. Hadarugă N Hadarugă D.I. Jianu I. Fatty Acids Composition by Gas Chromatography Mass Spectrometry GC-MS and most important physicalchemicals parameters of Tomato Seed Oil Journal of Agroalimentary Processes and Technologies 0 8 89-94. Daniel I. Hădărugă Nicoleta G. Hădărugă Anca Hermenean Adrian Riviș Vasile Pâslaru Georgiana Codina Bionanomaterials: Thermal Stability of the Oleic Acid and cyclodetrin Complees Revista chimie București 008 59 9 994-998. Tang T.S. Composition and Properties of palm Oil Products in Advances in Oil Palm Research Ed. by Y. Basiron B. Jalani and K. Chan II Malaysia Palm Oil Board Malaysia 000. 3. Pramod Khosla Palm oil a nutritional overview AgroFood Industry Hi-tech may/june 006 no. 3-44 -

Tudományos Mozaik 9. TPF COMPARISON BETWEEN TWO NATIONAL PIG CARCASS GRADING METHODS Tiberiu Abraham-Barna - Dan-Ștefan Clonda - Laura Corpaş Banat s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine Faculty of Food Processing Technology Universitatea de Ştiinţe Agricole şi Medicină Veterinară a Banatului din Timişoara Pork carcass grading has been imagined as a tool to value the lean meat content both for the use of purchase and sales. All E.U. countries introduced the system and classified the carcasses accordingly in S EUROP classes of quality. Recent drought and feed crisis and the changing animal welfare rules that will determine the pig farmers to close some sow farms due to the group housing requirement determined the pork processors to analyze the alternatives of purchasing the necessary raw material for their operations However as the authors show due to the different national formulas for calculating the lean meat content the data s need to be investigated in order to make a purchasing decision. Keywords: pig carcass grading lean meat national grading method INTRODUCTION Classification of pig carcasses in slaughterhouses in Romania started in autumn 004. The methods used were approved by a national dissection eperiment conducted on 79 cases according to the EU reference method Zenici 004. A new dissection eperiment took place in 007 Movileanu 008 and led to changes in calculation formulas since July 008. Weekly reports of the price of pig carcasses are submitted to the E.U. Commission by the national organizations in charge. The market price for pig carcasses in Romania is the average of the quotations for pig carcasses registered by the Carcass Grading Commission. The market price relates to "standard" Class E quality for carcasses from 60 to 0 kg. An E.U. Commission determines the weekly average price for pig carcasses in the Community by weighting the prices recorded in each Member State by coefficients epressing the relative size of the pig population in each Member State. Romania has 4.0% share of the Community average pricing and ranks 9 between Member States in this regard. A recent study Nierenberg D Reynolds L; 0 reveals that pork was the most popular meat in 0 representing 37 percent of both meat production and consumption at 09 million tons. MATERIALS AND METHODS For the purpose of the study we used data s regarding 37099 swine carcasses obtained in a Romanian slaughterhouse in the period of -5.09.0 data s as provided for the Comisia de clasificare a carcaselor 0 As working methods the following were used: Determination of the percentage of lean meat with Fat-O-Meater Calculation of percentage of lean meat is based on the thickness of fat and muscle measured at the third to fourth last rib at a distance of 7 cm from the midline. - 45 -

Comparison Between Two National Ing. Tiberiu Abraham-Barna - Pig Carcass Grading Methods Ing. Dan-Stefan Clonda Ing. Laura Corpas Actual measurement is performed by an operator with a manual measuring instrument a probe that penetrates through the skin and fat and meat tissue; lean meat content calculations are performed on a microprocessor embedded in the terminal with buttons and interface functions. Components of the Fat-o-Meater device as described by Zenici 004 : The device is equipped with a probe diameter of 6 mm containing a type photodiode Siemens SFH 950/960 with an operating margin of between 3 and 03 mm. Results of the measurements are converted into estimated lean meat content using a computer. Determining the percentage of meat with Fat-O-Meater device according to Romanian legislation in force from 7 July 008 cited by Abraham and Berbentea00: Lean meat content is calculated using the following formula: = 60.6989-0.8506 X 0.0097 X where: = Estimated percentage of lean meat in carcass X = thickness of the bacon including skin in millimetres measured at a distance of 7 cm from the midline; X = muscle thickness in millimetres measured at 7 cm from the midline between the third and fourth last rib. The formula is valid for carcasses weighing between 50 and 0 kg. In order to find relevant comparable data lines the authors investigated the national grading methods of major regional and international pork producing countries and found the following national methods as described in http://eur-le.europa.eu/leuriserv: ain HUNGARY there are two methods used: -ZP Zwei Punkte manual method allowed only for average slaughtering below 00 heads/week the accuracy of this method and the availability of information are not offering support for the comparison. - measuring with FAT-O-MEATER: if considering the Romanian measuring method as reference the main differences are consisting in the measurement in two points as well as in the presentation of the carcass with soft fat and diaphragm. b In GERMANY the actual leader in pig slaughtering in Europe the main slaughterhouses representing over 80% of total slaughter in Germany use -AUTO-FOM described by Branscheid and Dobrowolski 000 an ultrasonic Scanner equipped with 6 transducers which are arranged in an U-shaped array. The carcass has to be measured on the slaughter line between dehairing and singeing oven. More than.000primary measures are taken which are transformed into 7 fat and muscle depths in the dorsal region. According to Movileanu 008 collects and considers the measurements by main elements establishing a final value based on the different valorization of the main cuts as shown in the specialized web-site: http://www.isn-schweineboerse.de/: Vermarktungskonditionen. Farmers are complaining that payment based on this method means minus 3 cent/kg compared to the reference price which is settled based on -FAT-O-MEATER measurements done at measuring point between the last 3-4 ribs at 6 cm. from the middle of the split carcass. - 46 -

Tudományos Mozaik 9. TPF c In DENMARK: there are 3 ways to measure the lean meat content: - With FAT-O-MEATER measuring point being established between the last 3-4 ribs at 6 cm. from the middle of the split carcass - AUTO-FOM similar to the way described in the case of Germany but almost all slaughterhouses are owned by cooperatives of farmers and the reference price by itself is not relevant being generally positively corrected by the revenues obtained by the farmer as a shareholder. - CLASSIFICATION CENTER a fully automatic system using 5 measuring points d In FRANCE there are 3 methods in use: - ZPZwei Punkte manual method not relevant for the case - CGM CAPTEUR GRAS-MAIGRE in measuring points formula pending on gender in measuring points used in 90 % of the slaughterhouses. The apparatus is equipped with a high-definition Sydel probe 8 mm in width a light-emitting infra-red diode and two light sensors. The operating distance is between 0 and 05 mm.the measured values are converted into estimated lean meat content by the CGM itself. -ULTRA-MEATER also an ultrasonic device using ultrasound B-scan techniques. It measures back fat and muscle thickness longitudinally 6cm from the mid-line in the region of the third fourth last rib. The measurement results are converted into estimated percentage lean meat through the CSB Ultra-Meater itself. Formula is pending on gender. -CSB Image-Meater consists in particular in a video camera a PC equipped with an image-analysis card a screen a printer a command mechanism a rate mechanism and interfaces. The Image-Meater variables are all measured at the split line: the measured values are transformed into an estimation of the lean meat percentage by a central unit. -VCS 000 is based on digital video image analysis. The major components are three cameras lamps an image analysis computer a server PC and positioning units. At the first station one camera takes an image of the eternal side of the ham. At the second station two cameras take images on the split line. From the images 40 variables are etracted. These variables are mainly depths widths lengths and areas. The measured values are transformed into an estimation of the lean meat percentage by a central unit.csb Ultra- e In SPAIN one of the main pork producers and eporters: -FAT-O-MEATER having the measuring point between the last 3-4 ribs at 6 cm. from the middle of the split carcass - AUTO-FOM as in Germany and Denmark but having a valorization of the cut according to the specificity of the local market relaying on the value of the ham. - ULTRA FOM 300 similar to the above mentioned method is a handheld noninvasive ultrasound probe. It is used to measure fat and muscle thickness in predefined locations on the carcass.the ultrasound transmitter consists of 64 sensor elements which send sound pulses into the carcass. When the pulse meets a significant interface between tissue of varying density e.g. between back fat and muscle an echo is reflected and captured by the sensors. The time delay between the pulse and the echo is converted to the actual distance. The ultrasonic signal is digitized stored and processed by a microprocessor in the hand-held probe. The range of measurement of fat thickness is up to 50 mm when measuring on the rib and up to 80 mm when measuring on the ham. For the loin eye muscle thickness the range of measurement is 30 to 00 mm. - 47 -

Comparison Between Two National Ing. Tiberiu Abraham-Barna - Pig Carcass Grading Methods Ing. Dan-Stefan Clonda Ing. Laura Corpas -AUTOMATIC VISION SYSTEM VCS000 is a vision system that measures different fat depths muscle thickness areas and ratios between them total 330 variables in the interior part of the half carcass. As described by Branscheid and Dobrowolski 000 it has been constructed especially for purposes of the value based marketing. With the aid of three cameras the system measures 6 fat and muscle depth length and width as well as some angles and areas. The formulae are calculated by fore and backward stepwise regression. Normally si or seven traits are introduced as variables in the estimation functions. f POLAND: - CGM CAPTEUR GRAS-MAIGRE - ULTRA FOM 300 -AUTOFOM -IM 03 -AUTOFOM III -CSB IMAGE MEATER -FAT-O-MEATER II: lean meat content measured at 7 cm from the midline between the third and fourth last rib. - ZP manual method Based upon the findings the authors decided to do the comparison of the results of the mesurements done with FAT-O-MEATER in Romania and Poland due to the identical mesurement tool and place. Accordingly the same measurements of thickness of the bacon including skin in millimetres measured at a distance of 7 cm from the midline and muscle thickness in millimetres measured at 7 cm from the midline between the third and fourth last rib have been used to calculate ilean meat content according to the two national formulas where Romanian carcass grading formula is as mentioned above while the Polish national pig carcass grading formula is: The lean meat content of carcasses shall be calculated according to the following formula: Ŷ = 59 75 0 533 M 0 634 F Where: Ŷ = the estimated percentage of lean meat in the carcass M = the thickness of the dorsal muscle in millimeters measured at the third to fourth last rib position 7 centimeters from the dorsal midline measured perpendicularly to the muscle F = the thickness of back-fat including rind in millimeters measured at the same time in the same place and in the same way as M. This formula shall be valid for carcasses weighing between 60 and 0 kilograms. After applying the two formulas to the same data columns graphic interpretation of the results has been used. As Abraham-Barna0 shows deboning yield is a powerful tool in making a purchasing decision but is based on findings available after the acquisition. However in the case of Romania and Poland carcass grading similarity is sufficient to value the lean meat to be obtained out of a carcass considering the results from the table shown below Table : - 48 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Table : Comparison of average lean meat content by interval with regards to the Romanian and Polish Fat-O-meater grading formulas. As the table reveals the lean meat content of an average E grade carcass with lean meat content of 57 % is similar for both formulas and has no significant influence in the purchasing decision in the case of equal price in this regard. The second table Table shows the distribution of the number of carcasses inside the intervals. Table : Number of pigs by lean meat interval with regards to the Romanian and Polish Fat- O-meater grading formulas. - 49 -

Comparison Between Two National Ing. Tiberiu Abraham-Barna - Pig Carcass Grading Methods Ing. Dan-Stefan Clonda Ing. Laura Corpas All grading data have been analyzed as market value also. At the level of the European Union the national carcass grading authorities have the authority to choose the equipment to be used but the carcass grading has to be done according to the following: Table 3: Lean meat content by EUROP grade Lean meat content % Over 60 % Between 550-60 Between 500-55 Between 450-50 Between 40-45 Between 350-40 Grade and marking S where introduced if not E E U R O P All carcasses have to be marked accordingly and are traded by this principle customers regularly checking the marking of the carcasses as quality insurance. As a fact a lean meat percent is currently September 0 valued at 0 0 euro/ kg. Considering these informations and the current market situation in which meat plant operators are working with profit rates of one digit valuing the difference between national grading in the free European Union market is considered to be of high importance. Based on the available data s the authors decided to generate a tabletable 4 using the individual measurements of the 37099 carcasses and considering an average weight of 80 kg for a carcass obtain values by lean meat content for the difference between the Romanian and Polish carcass grading. As the table reveals the two national formulas are generating a different amount of carcasses in the range of the most valued class E: the Romanian grading formula shows a number of 3.30 carcasses respectively 844 % of total while the Polish formula allocates 3.79 equaling 855 of total for the same range. For the E and S class carcasses it results a difference of 37 Euros as paid for the same carcasses if graded with Polish formula. Moreover if considering only the standard E grade carcasses that are regularly traded for the lean meat range of 56-60 % the value of difference is 444 8 Euros. - 50 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Lean meat interval Table 4: lean meat content difference and value for 80 kg carcasses Heads by RO formula Heads by PL formula Difference RO- PL Value of difference 34 0 08 37 0 08 38 0 08 39 3 6 40 4 0 4 3 4 0 0 0 8 4 9 7 56 43 5 7 56 44 3 4 9 7 45 6 3 3 04 46 4 7 5 0 47 77 5 6 496 48 30 5 79 63 49 86 90 96 768 50 304 6 4 36 5 44 90 5 6 5 6 49 9 03 53 90 767 34 07 54 84 330-46 -368 55 7 3-49 -335 56 43 847-45 -33 57 330 4094-964 -77 58 385 5459-607 -856 59 443 5646-4 -97 60 4704 580-06 -8848 6 4567 443 36 088 6 363 349 8 056 63 58 90 67 936 64 338 77 6 988 65 535 5 50 46 66 54 0 54 3 67 5 0 5 0 68 0 6-5 -

Comparison Between Two National Ing. Tiberiu Abraham-Barna - Pig Carcass Grading Methods Ing. Dan-Stefan Clonda Ing. Laura Corpas CONCLUSIONS After analyzing the data s the authors came to the following conclusions: Pig carcass grading is implemented in all European Union countries and is providing same classes of carcasses and markings in the EUROP system but the difference in the methods used for obtaining the measurements and calculating the lean meat percent are in very large scale. Even for national methods using the same measurement tools and measuring points like the Romanian and Polish Fat-o-meater grading the results are different. No purchase decision can be made based only on the grading results provided from the slaughtering if data are not from the same country and not obtained with the same method. The only reliable tool remains the deboning yield analysis done by provenience. The pork side reference prices reported by member countries for the EUROSTAT system are in fact not relevant. - 5 -

Tudományos Mozaik 9. TPF REFERENCES Tiberiu Abraham Flavius Berbentea00Comparative study of the using methods to classification of pig carcasses in Romania The -st Student Conference on Food Science and Engineering Faculty of Food Processing Technology 4-6 June 00 Timisoara Book of abstracts Abraham-BarnaTiberiu0:Correlations between the Different Pig Carcass Grading Methods before and after Changing the Romanian National Formula Bulletin UASMV Agriculture 68/0 Print ISSN 843-546; Electronic ISSN 843-5386 Abraham-BarnaTiberiu0: Comparison of the Deboning Yields of Two Genetic Lines of Pigs; Bulletin UASVM Agriculture 68/0 Print ISSN 843-546; Electronic ISSN 843-5386 Branscheid Wolfgang; Dobrowolski Andreas 000 Evaluation of market value: comparison between different techniques applied on pork carcasses Arch. Tierz. Dummerstorf 43 000 3-37 Comisia de clasificare a carcaselor 0. Comisia de clasificare a carcaselor [online] http://www.ccceurop.ro/ NierenbergDanielle;ReynoldsLaura0:Global Meat Production and Consumption Slow Down[online] http://blogs.worldwatch.org/nourishingtheplanet/global-meatproduction-and-consumption-slow-down/ Movileanu Gelu 008. Clasificare şi inspecția carcaselor de bovine ovine şi porcine conform normelor UE Bucureşti: Ed. Ceres http://eur-le.europa.eu/leuriserv: http://www.isn-schweineboerse.de/: Vermarktungskonditionen http://www.carometec.com/products/ Zenici Nicolae 004. Manualul clasificatorului de carcase de porcine e-mail. - 53 -

Tudományos Mozaik 9. TPF FINANCIAL ANALYSIS OF MUNICIPALITIES IN SLOVAKIA Marián Gál Technical University in Košice Faculty of Economics Slovakia We can characterise the term of financial analysis in several ways. In this paper we summarize basis characteristics of financial analysis of local municipalities the views of several authors on its significance and contribution in evaluation of both the financial and taation power and self-sufficiency. In paper we applied the financial analysis on municipality Levoča for the period 009-0. In conclusion we also present proposals for the improvement of municipality s financing. Key words: financial analysis of local municipality taation self-sufficiency financial selfsufficiency liquidity municipality indebtedness INTRODUCTION In this paper we deal with the financial analysis of municipalities in Slovakia. The paper is aimed to provide readers with information about financial problems and difficulties of the Slovak municipalities. For concrete figures we chose the municipality Levoča. We can characterise the term of financial analysis in several ways. From the view of Růčkova 00 p. 9 the financial analysis means a systematic analysis of data obtained mainly from the accounting reports. As Strážovská discusses 006 p. 84 the financial analysis concentrates its attention on analysis of financial sources the way of their obtaining and usage on result of financial performance reserves and ways of their usage. Financial analysis offers plenty of methods how to balance or recapitulate the financial situation of municipality that determines municipality s successfulness. Authors Knápková a Pavelková 00 p. 5 define the financial analysis as a comple evaluation of financial situation. Therefore it should be elaborated in order to obtain imagination about the financial performance of municipality. Financial analysis is also understood as an evaluation of financial and budgetary performance of municipality eamination of fulfillment of approved budget in revenues and ependitures comparison of budget with real figures eamination of the economic result as well as the results of pay-back period liquidity and indebtedness. It serves to identify strengths and weaknesses of the economic performance. We can thus predict possible problems in the future and make actions to avoid them. We focus on the results of municipality economic activities and analyse them by providing the financial analysis. Obtained information in this analysis are classified compared with each other quantified with each other and causes of their development are searched and determined. Information obtained by financial analysis allow to reach certain conclusions about whole economic performance and financial situation in municipality. Financial environment of municipality influences various activities and factors determining the analysis results. Division of such factors is: eternal factors they are independent from decisions of municipalities and they perform objectively: state impacts in a form of laws or taes internal factors they are situated inside the municipality and perform subjectively; we divide them on quantitative and qualitative. Financial analysis is a significant tool for an improvement of financial decisionmaking process on every level of municipality unit. It evaluates not only past performance - 55 -

Financial Analysis of Municipalities in Slovakia Marián Gál but it also attempts to discover positive and negative factors influencing the performance. It is an important tool of management Collective of authors 008. An object of financial analysis is the financial situation of municipality and its main task is to evaluate this financial situation and define causes that influenced it. As Strážovská argues 006 p. 86 the role of financial analysis is to determine factors and their intensity that formed financial situation. This financial analysis focused on recognition of factors influencing the financial situation allows discovering its strengths and weaknesses. Therefore it becomes a very effective and useful tool to judge financial health of municipality. The aim of financial analysis is to draw as comple financial situation of municipality as possible to include all its units or to evaluate one of its units in more details. So the aim of financial analysis is to evaluate financial situation or municipality s health and specify causes influencing it. It is a tendency to epress financial situation i.e. to determine all factors that determined the financial health of organisation Máče 006. Financial analysis is basis for constituting the municipal budget proposals and can be used for creation of investment program as well as for a comple municipality development program. Results of this analysis should be compared with other comparable municipalities. Basic financial analysis methods are divided on: analysis of status indicators horizontal and vertical analysis; analysis of flow and differential indicators cash flow; analysis of ratio indicators profitability activity indebtedness; analysis of systems of indicators Du Ant decomposition and pyramidal decomposition. Municipality financial analysis includes the following partial analyses: analysis of municipal property: o constant fied assets o active assets analysis of municipal liabilities: o own sources o borrowed sources analysis of budget revenues of municipality analysis of budget ependitures of municipality analysis of indebtedness of municipality and regulation of this indebtedness analysis of liquidity of municipality Máče 006. The aim of financial analysis is usually to determine the effects of an internal and eternal environment analysis of past development of municipality comparison of the analysis results in space analysis of relations between indicators pyramidal decomposition offering of information for decisions in the future analysis of future development variants and choice of the most suitable variant interpretation of results including proposals in financial planning Sedláček 007. It is possible to include the financial analysis into technical category because it uses mathematical progresses. Quality software dependent on accessible data concentrated by specialists is used in practice. - 56 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Indicators of financial analysis The basic indicators of municipality financial analysis are taation power financial power debt capacity and level of self-sufficiency Belajová a Hamalová 0. Taation power of municipality interprets the volume of financial capital transferred to municipality from all taes per capita. Indicator measures taation profitability of municipality i.e. how many taes were collected within focused period. Indicator represents municipality taation autonomy. Taation revenues are stable income of municipal budgets and they consist of local taes and fees and shared taes. We say the higher indicator value the better. It can be epressed as follows: taation power= taationrevenuesof municipali ty numberof citizens Financial power of municipality is an indicator to compare the sources of revenues of each municipality and serves to analyse the revenues level and structure. Financial power consists of taation revenues and transfers received from state budget for transferred competences. Transfers are of big significance within the municipal revenues. The highest level of transfers is for education. They point out municipality dependence on state budget. Financial power epresses a sum of own revenues per capita: financial power = own revenuesof municipality number of citizens Credit indebtedness is epressed as difference between current revenues and current ependitures increased by debt service liabilities leasing and fulfilment of loan guarantees for other subjects. Should difference be positive revenues eceed ependitures what is a good basis for the financial performance and loan acceptance. Credit indebtedness indicator is calculated as follows: Debt service consists of interests and repayments of principal obligations and leasing. Debt basis consists of taation revenues non-taation revenues and transfers obtained. The result is calculated in percentages. An optimal value of an indicator should not eceed 30 %. Level of self-sufficiency indicates how many percents from total revenues obtains the municipality from own sources. This indicator represents the level of stability and selfadministration of municipality. Should the indicator value eceed municipality is capable to cover current ependitures from own revenues. This allows it to accumulate means for the future year Belajová Hamalová 0. The value of financial self-sufficiency should oscillate around 50 %. We use the following indicators to quantify the level of financial selfsufficiency: own revenues financial self - sufficiency =.00 in % total revenues taation revenues generaltransfers financialself - sufficiency =.00in% totalrevenues taation revenues generaltransfers financialself - sufficiency =.00in% totalependitur es Taation self-sufficiency of municipality indicates the share of taation revenues on current revenues of municipality: - 57 -

Financial Analysis of Municipalities in Slovakia Marián Gál Financial accounting statements taation revenues taation self - sufficiency =.00 in % current revenues Financial analysis evaluates past and present and anticipates the future of municipal financial performance. It is vital to obtain as many information from various sources as possible in order to get qualitative financial analysis. Therefore it is connected with financial accounting that summarises all information through basic financial reports: balance sheet income statement and cash-flow. FINANCIAL ANALYSIS OF MUNICIPALITY LEVOČA. Analysis of financial statements of Levoča As the property structure indicates the biggest part of municipality property consists of non-circulating property that includes long-term tangible intangible and financial property. As we see in Table long-term tangible property has the highest share on fied assets in 0 concretely buildings 7 40 74 and plots 0 730 388. Long-term intangible property is represented by software and within long-term financial property the municipality realises trading with securities which slight increase. Share of non-circulating property has increased annually and reached 77 % in average out of total assets. The greatest volume of circulating property belongs to clearance among the public administration subjects in a sum of 8 977 909 in 0 such as clearance of state budget transfers. Character of clearance is increasing what means that number of received transfers is increasing. Significant change occurred in 00 when the growth of clearance was almost by four million Euros comparing to 009. The reason for such increase were received subsidies for various constructions. Accrued asset accounts have a growing character. Table Assets in 009 00 0 Non-circulating property 3 7 063 35 500 5 38 45 59 LT intangible 56 405 4 434 3 88 LT tangible 9 87 5 3 087 60 34 74 79 LT financial 3 367 407 3 408 485 3 697 04 Circulating property 9 750 035 58 0 990 48 Inventories 6 854 793 838 Claims 080 376 853 65 73 09 Clearance 4 84 09 8 790 0 8 985 63 Financial property 3 838 596 575 954 69 605 Accrued assets 0 738 3 69 35 78 TOTAL 4 48 836 46 746 08 49 478 07 Source: Balance sheets of Levoča 009-0 own elaboration. - 58 -

Tudományos Mozaik 9. TPF LIABILITIES Table illustrates the value of municipality liabilities in the focused period. They are divided on own and borrowed financial sources. The most of sources consist of own ones what is advantageous for the city. On the other hand since 009 we can notice decrease of own sources and in 0 they reached only 60.8 % of total financial sources 30 09 0 in absolute figures. Borrowed sources did not notice stable figures. In 00 municipality disposed by 40 595 more borrowed sources than in 009. It was caused by growth of bank loans and further contributions of foreigner persons. Consequently they decreased in 0 mainly due to commitment repayments. Accruals and deferrals liability accounts consist of future ependitures and future revenues. Development of this account has also a growing tendency. Table Liabilities in 009 00 0 Own sources 3 78 99 30 76 85 30 09 0 Borrowed sources 5 835 033 7 55 68 6 535 0 Accrued liabilities 5 367 884 8 763 765 85 696 TOTAL 4 48 836 46 746 08 49 478 07 Source: Balance sheets of Levoča 009-0 own elaboration. Grants and transfers belonged to the most significant income sources in focused period 7 million in total. Taation revenues were instable caused by dropout of Income ta of natural persons due to the negative influences of the economic crisis both in Slovakia and in the world. Minor improvement can be noticed in 0. The share of own non-taation revenues on total ones is the lowest. Budget ependiture side has had a growing tendency within the analysed period. Municipality showed budget deficit without financial operations. The biggest ependitures were in the sectors such as education civil amenities and general public services. This situation reflects especially the investments on reconstruction of elementary school and church due to obtained grants and transfers from state budget. Table 3 provides a comparison of revenue and ependiture budget items. We see that deficit was mostly covered by borrowed loans. Table 3 Number Item in 009 00 0 Revenues 3 47 5 99386 3 746 435 Ependitures 3 596 83 5 86 688 4 67 058 3 Difference - - 4 56-3 9 86-870 63 4 Income financial operations 754 938 4 479 434 66 668 5 Ependiture financial operations 303 04 978 096 8 644 6 Difference 4-5 45 734 3 50 338 085 04 7 Total difference 3-6 37 7 08 476 4 40 Source: Closing accounts of municipality 009-0 own elaboration. - 59 -

Financial Analysis of Municipalities in Slovakia Marián Gál. Analysis of chosen indicators Indicator of total liquidity Table 4 illustrates that municipality Levoča has no problems with short-term liabilities repayment. We notice a drop of this indicator in 00 compared to 009 caused mainly by decrease of short-term liabilities but the value of circulating assets dropped subsequently. Municipality was less liquid in 00 as the value of indicator was meaning that shortterm sources cover short-term liabilities slightly more than twice. The indicator value rose in 0 what indicates a positive development within the total liquidity. Table 4 Number Item in 009 00 0 Circulating assets 9 750 035 58 0 990 48 Short-term liabilities 3 594 864 5 30 04 4 648 3 Total liquidity / 7 36 Source: Balance sheets of Levoča 009-0 own elaboration. Indicator of taation power Taation power has had an imbalanced development within the analysed period. Municipality ta was most powerful in 009. In 00 the share of taation revenues dropped by 5678 per capita comparing to 009. On the other hand it grew up in 0 again but its value was still lower than in 009. Taation revenues in 0 were 3988 per capita. Table 5 Number Item in 009 00 0 Taation revenues 5 69 506 4 34 69 4 854 565 Number of inhabitants 4 857 4 93 4 76 3 Taation power / 34795 97 3988 Source: Balance sheets of Levoča 009-0 own elaboration. Indicator of financial power Table 6 shows the development of financial power indicator. The development of this indicator is not balanced within the focused period. While in 009 the share of own revenues per capita was 968 it increased in 00 by 607. The value of indicator was highest this year what means that municipality disposed with the biggest economic stability resulting mainly from accepted grants and transfers. Share of own budget revenues decreased in 0 on 934 per capita. Table 6 Number Item in 009 00 0 Own revenues 4 95 59 5 54 50 4 300 98 Number of citizens 4 857 4 93 4 76 3 Financial power / 968 089 934 Source: Balance sheets of Levoča 009-0 own elaboration. - 60 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Indicator of indebtedness Tendency of indicator of indebtedness is growing Table 7. The indicator value in 0 reached 353 %. Comparing to maimal allowed 30 % level the situation in municipality is still stable but Levoča did not repay principal to banks in 00-0 what potentially means threats to the future unless own revenues grow and other loans become reachable. The level of indicator is epected to rise on 9 % in 0. Table 7 Number Item in 009 00 0 Total debt 49 59 408 550 960 707 Guarantees provided 0 0 48 34 3 Current revenues 9 08 354 9 080 838 8 537 685 4 Indebtedness /3 643% 55% 353% Source: Balance sheets of Levoča 009-0 own elaboration. Indicators of financial self-sufficiency Own revenues consist of taation and non-taation revenues. The share of own revenues on total revenues was 8809 % in 009 while the following year this share increased by 45 % due to own taation revenues growth. The share of own revenues on total revenues decreased in 0 by 330 % because of lower own taation revenues. We can conclude that municipality Levoča is economically effective because it disposes with adequate own revenues providing a long-term stability. The level of indicator is positive. Table 8 Number Item in 009 00 0 Own revenues 4 95 59 5 54 50 4 300 98 Total revenues 6 7 89 6 473 60 6 03 03 3 Financial self-sufficiency 8809 % 960 % 8930 % /.00 % Source: Balance sheets of Levoča 009-0 own elaboration. The second line 5 in Table 9 and the third line 6 in Table 9 way of financial selfsufficiency calculation epresses the share of taation revenues and general grants on total municipality revenues or ependitures. They show the volume of sources to be used for provided competences. Calculated values in Table 9 belong to average ones. We can rate the city as financial self-sufficient. The value of indicator is higher than 50 % what a positive feature is. Table 9 Number Item in 009 00 0 Taation revenues 5 69 506 4 34 69 4 854 565 General grants 5 946 84 5 939 39 7 4 46 3 Total revenues 6 7 89 6 473 60 6 03 03 4 Total ependitures 4 900 07 6 64 784 5 798 70 5 Financial self-sufficiency 6850 % 64 % 7543 % //3. 00 % 6 Financial self-sufficiency 7460 % 63 % 7646 % //4. 00 % Source: Balance sheets of Levoča 009-0 own elaboration. - 6 -

Financial Analysis of Municipalities in Slovakia Marián Gál Indicator of taation self-sufficiency Table 0 illustrates the development of taation self-sufficiency indicator. In 009 taation revenues composed 5693 % of municipality current revenues in 00 they composed 5086 % and in 0 they composed 5337 % of current revenues respectively. The share of taation revenues on current ones is not balanced. Decrease in taation revenues was caused by higher number of ta non-payers and arrearages. In case of real estate ta the debt is more than 400 thousand. Table 0 Number Item in 009 00 0 Taation revenues 5 69 506 4 34 69 4 854 565 Current revenues 9 080 838 8 537 685 9 096 7 3 Taation self-sufficiency /.00 % Source: Balance sheets of Levoča 009-0 own elaboration. 5693 % 5086 % 5337 % 3 CONCLUSIONS We calculated several indicators within the municipality financial analysis. We found out that the analysed municipality has an acceptable liquidity ratio within recommended interval -7. It means that municipality has enough financial sources for the short-term commitments repayment. The level of financial self-sufficiency is also fair because the share of own revenues on total ones varies from 88 % to 9 %. Indebtedness indicator showed a negative development though. It increased by 7 % from 009 to 0 and is epected to reach a crucial level of 30 % this year. Since taation revenues are decisive revenue source for municipality Levoča we suggest to increase their share on total revenues. Claims of analysed municipality to ta nonpayers increased to almost one million and therefore they are published on official municipality web page. Their obligations are mostly in the area of housing rental and real estate ta payments and for collection of ta from communal waste. We propose to practice more distraints and more serious collection of taes. Should municipality client be insolvent we propose to agree a payment calendar. Our net proposal is to increase a financial self-sufficiency. It is possible by increasing the volume of collected local taes and fees e.g. by increasing the real estate ta rate or a ta rate on ta from communal waste. Should this mean further ta arrearages we propose the municipality to concentrate its attention on usage of both the European funds and national transfers and grants. This possibility seams more realistic. Income side of the budget is not everything what the analysed municipality could do in order to improve chosen indicators of financial analysis. Current ependitures could decrease if municipality would operate more effectively with re-structuralised organisational order. It is vital for municipality to decrease volume of loans which are the most threatening in keeping the economic stability. Municipality should decrease the level of indebtedness which is to oscillate around critical sum. - 6 -

Tudományos Mozaik 9. TPF REFERENCES [] ADAMOVÁ Mária and col.: Encyclopaedia of Slovak municipalities. st publ. Lučenec: PS LINE 005. 960 p. ISBN 80-969388-8-6. [] BELAJOVÁ Anna HAMALOVÁ Marta ŠEBOVÁ Miriam: Communal economics and policy. st publ.. Bratislava: Sprint dva 0. 60 p. ISBN 978-80-89393-38-. [3] BERČÍK Peter KRÁLIK Jozef: Introduction to public administration I. st publ. Bratislava 007. 90 p. ISBN 978-80-8054-400-3. [4] GRÚŇ Lubomír PAULIČKOVÁ Alena VYDROVÁ Vladimíra: Self-government as a part of public administration. Bratislava: Eurounion 005. p. ISBN 80-88984-8-3. [5] Collective of authors: Introduction to regional science and public administration. nd publ. Plzeň: Aleš Čeněk ltd. 008. 455 p. ISBN 978-80-7380-086-4. [6] PROVAZNÍKOVÁ Romana: Financing of municipalities and regions: theory and practice. nd publ. Praha: Grada Publishing 009. 304 p. ISBN 978-80-47-097-5. [7] RŮČKOVÁ Petra: Financial analysis: methods indicators use in practice. 3 rd publ. Praha: Grada Publishing 00. 44 p. ISBN 978-80-47-3308-. [8] STRÁŢOVSKÁ Helena STRÁŢOVSKÁ Ľubomíra: Economic analysis. Bratislava: Merkury 006. 5 p. ISBN 80-8943-38-5. [9] SUHÁNYI Ladislav: Strategické investičné rozhodovanie na úrovni regionu. Prešov: PU FM 0. 0s. ISBN 978-80-555-03-7. [0] SUHÁNYI Ladislav: Inovatívny prístup k zabezpečeniu verejných služieb - verejnosúkromné partnerstvá The innovative approach to the public services procurement - public private partnership. 009. In: Transfer inovácií. č. 3 009 s. 6-64. ISSN 337-7094 [] SUHÁNYIOVÁ Alžbeta: Analytický pohľad na účtovníctvo ako zdroj informácií v manažmente. Prešov: PU FM. 009. 9s. ISBN 978-80-8068-956-8. [] ZALAI Karol and col.: Financial-economic analysis of enterprise. 7 th publ. Bratislava: Sprint dva 00. 446 p. ISBN 978-80-89393-5-. [3] Internal materials of municipality Levoča 009-0. - 63 -

Tudományos Mozaik 9. TPF COMPARISON OF DIRECT TAXES IN THE TAX SYSTEMS OF POLAND AND SLOVAKIA Ing. Jaroslav Korečko Ing. Ján Vravec University of Prešov in Prešov Fakulty of Management Slovakia Dr. habil. Suhányi Erzsébet főiskolai tanár Tomori Pál Főiskola In spite of the constantly ongoing integration process in the European Union the alignment of the ta systems of the Member countries is stagnating. In particular it is stagnating in the field of direct taation. We decided to analyze the similarity or the difference in the structure of direct taation in two transition economies - in Poland and Slovakia. The paper analyses the specific types of direct taes their share in GDP ta rates and the recent changes made by countries in this area. Key words: ta direct ta income ta rate. INTRODUCTION As a result of the ongoing globalization the economies of countries one much more in increasingly connected and influenced by the international environment. The fall of the iron curtain in Europe brought a very significant opportunity for the previously central planned economies. Proponents argue that coordination and harmonization of ta systems is essential for the elimination of barriers which taation may bring. On the other hand the difference in taation rates calculation of the ta base ta concessions and ta administration can be just a great benefit for the country. The following analysis should show the significant difference in the structure of direct taes in two neighboring transition economies. This paper is treated as part of the GaPU/5/5/0 project "The idea of ta harmonization in the EU and its impact on economic development in Slovakia." DIRECT TAXES IN POLAND Current structure of direct taes in Poland shows Figure. Direct taes Personal Corporate Other - Personal income ta - Corporate income ta - Real estate ta Podatek dochodowy od Podatek dochodowy od Podatek od nieruchomości osób fizycznych osób prawnych - Inheritance and gift ta Podatek od spadków i darowizn Figure : Direct taes in Poland Source: processed according http://www.paiz.gov.pl/polish_law/taation In Poland the total ta burden is at the level of 343 % of GDP 008 this is almost three percent lower than the average of EU-7. Compared with neighboring countries this value is higher than in Slovakia 9% but lower than in the Czech Republic 36.% and Germany 393%. Revenues from personal income ta increased in Poland in 008 compared to 000 by %. Revenues from corporate income ta are around the level of.5% the eception was year 00 when they were just below the threshold of two percent. - 65 -

Comparison of Direct Taes in the Ta Systems Ing. Jaroslav Korecko - of Poland and Slovakia Dr. habil. Suhányi Erzsébet Ing. Ján Vravec Figure shows the different types of direct taes as a percentage of GDP. 00% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 5% 0% 5% 0% 5% 0% 000 00 00 003 004 005 006 007 008 Personal Corporate Other Figure : Share of direct taes to GDP in 000 008 % GDP Source: processed according Eurostat Personal taes Personal income ta Podatek dochodowy od osób fizycznych Income ta law in Poland classifies the following types of income: Income from employment Income from independent activity Income from the business Income from specific sectors of agriculture Rental income Income from intellectual industrial commercial property Income from the sale of property property rights and intangible things Other income The law also provides income that is eempt from personal income ta. It is the income from agricultural activities income acquired by inheritance or donation and income from forestry. The law provides gliding progressive ta rates. For taable income up to 3 09 PLN is a ta rate of zero. Table : Ta rates of personal income ta in Poland Taable income PLN over below Ta PLN 85 58 8 % minus the amount of reducing ta 5560 85 58 4 8390 3 % of the amount eceeding 85 58 Source: http://www.paiz.gov.pl/polish_law/taation - 66 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Capital revenues from the sale of securities are taed by a uniform ta rate of 9%. Corporate taes Corporate income ta Podatek dochodowy od osób prawnych The rate of corporate income ta is 9%. It is paid from corporate incomes and capital gains of companies. Dividends are also taed at 9 % rate. Other taes Real estate ta Podatek od nieruchomości Land buildings and parts of them are the subject of real estate ta. The ta rate is set by local authorities but the State sets a limit: 074 PLN/m for the land to be used for business 390 PLN/hectare for the land under Lakes water reservoirs or hydroelectric power 037 PLN/m for other land 06 PLN/m for residential buildings 98 PLN/m for buildings used for business 94 PLN/m for buildings intended for business - placing of certified seed on the market 40 PLN/m for buildings intended for business - providing health care 664 PLN/m for other buildings. Inheritance and gift ta Podatek od spadków i darowizn Tapayers are in the case of inheritance and gift ta in Poland divided into three categories according to kinship. The ta applies to people with Polish nationality and persons having permanent residence in Poland. For permanent residence shall be deemed to reside in Poland for more than 83 days a year. Categories of tapayers:. Husband wife relatives of the tapayer's lower line children and children's children and upper lines parents and grandparents adopted children and stepchildren siblings step-parents son-in-law or daughter-in-law.. Descendants of siblings siblings of the parents spouses of siblings and siblings of spouses. 3. Other persons. The ta is levied on the net market value of inherited or donated assets. For different categories of tapayers there are ta free amounts of: 9 638 PLN 0 for. category 7 76 PLN 670 for. category 4 90 PLN 5 for 3. category - 67 -

Comparison of Direct Taes in the Ta Systems Ing. Jaroslav Korecko - of Poland and Slovakia Dr. habil. Suhányi Erzsébet Ing. Ján Vravec Table : Ta rates of inheritance and gift ta Ta scale over below Ta % / PLN. category of tapayers 9 638 PLN 0 78 PLN 3 % 0 78 PLN 0 556 PLN 308.30 5 % of the amount eceeding 0 78 0 556 PLN 80 7 % of the amount eceeding 0 556. category of tapayers 7 76 PLN 0 78 PLN 7 % 0 78 PLN 0 556 PLN 7950 9 % of the amount eceeding 0 78 0 556 PLN 64450 % of the amount eceeding 0 556 3. category of tapayers 4 90 PLN 0 78 PLN % 0 78 PLN 0 556 PLN 3340 6 % of the amount eceeding 0 78 0 556 PLN 87790 0 % of the amount eceeding 0 556 Source: http://www.paiz.gov.pl/polish_law/taation Table 3: Volume of collected direct taes in % of GDP and the country's position in the ranking of EU countries Poland 000 00 00 003 004 005 006 007 008 009 Ranking EUR billion Direct taes 7 67 69 66 64 7 75 86 86 74 33 Personal 44 45 43 4 36 39 46 5 54 46 94 Corporate 4 9 8 5 4 8 7 3 98 Other 03 03 06 06 05 06 05 06 06 05 6 Source: processed according Eurostat The most significant changes in direct taes in recent years: PIT Introduction of new PIT rates 8 % and 3 % substituted rates 9 % 30 % and 40 % from 008. PIT/CIT Increased efforts in investment initiative immediate accelerated depreciation of selected fied assets allowed for small tapayers and newly formed entities subject to personal and corporate income ta. The impact of the measures to GDP presents the following Figure 3. The measures have caused a decrease of GDP by 0.73%. PIT Personal income ta CIT Corporate income ta - 68 -

Tudományos Mozaik 9. TPF 0-0 PIT PIT/CIT SUM -003-0 -03-04 -05-06 -07-08 -07-073 Figure 3: The impact of the measures to GDP 009 Source: processed according Taation trends in the European Union 00 3 DIRECT TAXES IN SLOVAKIA Current structure of direct taes shows Figure 4. Direct taes Personal Corporate Other - Personal income ta - Corporate income ta - Property taes local Figure 4: Direct taes in Slovakia Source: processed according Bánociová 009 The total ta burden including social security contributions in Slovakia was 9.% of GDP in 008 value was below the average of EU-7 37.0%. The indicator ta to GDP is the third lowest in the European Union only Latvia and Romania have shown lower values. Revenues from personal income ta in Slovakia were up to year 004 between 3 and 3.5% of GDP. In 004 and the following years the revenues were below the three percent around.7%. Level of revenues from corporate income ta was around 5% of GDP ecept years 007 3 % and 008 3%. - 69 -

Comparison of Direct Taes in the Ta Systems Ing. Jaroslav Korecko - of Poland and Slovakia Dr. habil. Suhányi Erzsébet Ing. Ján Vravec 00% 95% 90% 85% 80% 75% 70% 65% 60% 55% 50% 45% 40% 35% 30% 5% 0% 5% 0% 5% 0% 000 00 00 003 004 005 006 007 008 Personal Corporate Other Figure 5: Share of direct taes to GDP in 000 008 % HDP Source: processed according Eurostat Personal taes Personal income ta The subjects of this ta are incomes of individuals from different types of activities as well as revenues from the management of their assets in the form of proceeds of the property income from securities interest on deposits. The subjects of the ta are also revenues from sale and rental of a property. According to the law there are 4 groups of incomes subject to the ta:. Income from work.. Income from business other self-employment and hiring. 3. Income from capital. 4. Other income. The ta rate is 9% of the ta base less the ta allowance. Corporate taes Corporate income ta Subject to this ta are revenues from activities and management of tapayer's monetary as well as non-monetary property. Subject to corporation income ta are revenues from all the activities. The subject of ta by tapayers which are not established for business are only incomes from operations which are making a profit or in which it is possible to achieve a profit including incomes from: - 70 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Sale of the property Rent Advertising Membership fees The uniform ta rate is 9% of the ta base reduced of ta loss. The frequency and the amount of paying the ta advances depends on the last known ta liability. Other taes Property taes local In Slovakia does not levy an inheritance ta gift ta and real estate transfer ta. Property direct taes are: Real estate ta Ta for a dog Ta for the use of public spaces Ta for accommodation Ta on vending machines Ta on non-winning slot machines Ta on entry and parking of vehicles in the historic city center Ta on nuclear facility Motor vehicle ta Local fee for municipal waste and construction waste Table 4: Volume of collected direct taes in % of GDP and the country's position in the ranking of EU countries Slovakia 000 00 00 003 004 005 006 007 008 009 Ranking EUR billion Direct taes 75 75 7 7 6 6 6 6 64 55 7 4 Personal 34 35 33 3 7 6 5 5 8 4 7 8 Corporate 6 6 5 8 6 7 9 3 3 5 4 Other 5 4 3 08 06 06 06 05 06 7 03 Source: processed according Eurostat The most significant changes in direct taes in recent years: PIT increase in the non-taable part of the ta from 3 4357 to 4 0570 per tapayer up to year 0. PIT the annual maimum employment premium803. CIT state support and ta relief on research activities of enterprises in the business sector. The impact of the measures to GDP shows the following Figure 6. The impact of implemented measures was in the case of Slovakia also negative drop in GDP 06 % - 7 -

Comparison of Direct Taes in the Ta Systems Ing. Jaroslav Korecko - of Poland and Slovakia Dr. habil. Suhányi Erzsébet Ing. Ján Vravec 0-0 -0 PIT PIT CIT SUM -005-04 -03-04 -05-043 -06-07 -06 SUMMARY Figure 6: The impact of the measures to GDP 009-00 Source: processed according Taation trends in the European Union 00 The different economic political and social development of taes is distinct in individual parts of Europe. Naturally it is reflected also on separate ta systems and specific ta characteristics. The ta systems of the EU Member States have significant differences even though today the structure of ta systems is similar. As is clear from the analysis of the structure of direct taation in selected countries personal and corporate income taes make up the most important part of them. But we can say that the countries differ pretty much from each other either in the question of the application of different types of taes but above all in the ta rates and computation of ta base. - 7 -

Tudományos Mozaik 9. TPF REFERENCES [] BÁNOCIOVÁ A.: Dane v SR. Košice: Elfa 009. 6 s. ISBN 978-80-8086-7-9. [] KOREČKO J. SUHÁNYIOVÁ A.: Analysis of assumptions and conditions for EU harmonization. In.: Conference almanac: Management 0 Research in management and business in the light of practical needs. Faculty of management University of Prešov in Prešov 0. ISBN 978-80-89568-38-3. [3] SUHÁNYI L.: Analýza metód využívaných pri investičnom rozhodovaní samospráv. In: Nové trendy vo financiách a účtovníctve pre teóriu a pra. PU FM. Prešov. s.- 7. 0. ISBN 978-80-555-0606-7. [4] Taation trends in the European Union. [online]. http://ec.europa.eu/taation_customs/ resources/documents/taation/gen_info/economic_analysis/ta_structures/009/009_ main_results_en.pdf [5] http://www.paiz.gov.pl/polish_law/taation [6] http://www.mf.gov.pl/inde.php?const=&dzial=56&wysw=4&sub=sub4 [7] http://stats.oecd.org/inde.asp?datasetcode=rev [8] http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/national_accounts/data/database - 73 -

Tudományos Mozaik 9. TPF ANALYSIS OF THE IT COMPETENCES OF THE EMPLOYEES IN SELF-GOVERNMENT REGIONS Mgr. Martin MUDRÍK Ing. Ladislav SUHÁNYI University of Prešov in Prešov Faculty of Management Department of Marketing and International Trade Slovak Republic The paper presents the current status of public employees certification in information technology. By using comparative method it presents different options for certification as a means of raising the level of computer knowledge of public employees. It also provides an overview of views on public employees need and willingness to complete this degree. Key words: information technologies public administration certificate INTRODUCTION Continuous progress in the development of information technology IT and its use in the public sector raises a question whether employees are adequately prepared. It is not enough to equip offices with the latest hardware and software unless the workers are not able to use it. In this case process of informatization in our public administration should slow down. Opportunity to acquire the necessary knowledge and skills offers a variety of courses that issued the successful candidate a certificate or attestation in IT areas. The aim of this paper is to provide an analysis of the possibility of certification in the subject area and also to show public employees views to this issue on the basis of research.. COMPUTER SKILLS CERTIFICATION OPTIONS There are several options for candidate to acquire some kind of IT certificate. Currently various systems eist that offer this option. Some of them have similar content other ones have different content so candidate requires different skills. Users can develop their skills in a variety of tetual graphical statistical database programs and the management of networks or in various programming languages. Microsoft Office Specialist MOS: Since the majority of users use an application of Microsoft Office in their work in 998 Microsoft launched its own certification program called Microsoft Office Specialist. It is a certification system for evaluating skills and knowledge users to work with MS Office applications MS Word MS Ecel MS PowerPoint MS Access MS Outlook and MS Project. By obtaining this global certification user demonstrates mastery of controlling all of Microsoft products. Master: MOS system offers three levels of certification and the level of Core Epert and Core Certification basic level: assumed to handle comple of problems of a specific application in the Microsoft Office standard range candidates must pass one eam of the Core level GOPAS Certifikácie Microsoft Office Specialist [online] [cit. 0.07.3] Dostupné na internete: <http://www.gopas.sk/clanek.asp?idclanku=49> - 75 -

Analysis of the IT Competencies of the Employees in Mgr. Martin Mudrík - Self-Government Regions Ing. Ladislav Suhányi Epert Certification intermediate level: assumed to handle advanced features of Microsoft Office candidates must pass one eam of the Epert level Master Certification highest level: assumes use of globally implemented advanced features of MS Office candidates must successfully complete four required tests three compulsory and one optional of the Master level Benefits of Certification Microsoft Office Specialist: certificate demonstrates the ability to routinely and effectively use the each applications of Microsoft Office certificate holder has a clear preference in selection procedures international validity of the certificate motivating employees for using a modern technology evidence of efficient use of office applications 3 This certification program is the only program approved by Microsoft Corporation. Obtaining a certificate is available in test centres in over 00 countries including the Slovak Republic. Microsoft Certified Professional MCP: MCP certification is intended for individuals who already have some eperience with a particular product from Microsoft. This certificate is the foundation of Microsoft Certified Professional. It serves as proof that its holder has etensive knowledge of at least one of the products of Microsoft. The test which is a prerequisite for successful completion of the acquisition of MCP certificate can either be any basic or optional test for the following certifications: Microsoft Certified Desktop Support Technician Microsoft Certified Systems Administrator Microsoft Certified Systems Engineer Microsoft Certified Database Administrator Microsoft Certified Application Developer Microsoft Certified Solution Developer 4 MCP certificate holder automatically receives the following benefits: Globally recognized Microsoft Certified Professional certificate Access to technical information and product information directly from Microsoft through access to protected Web sites intended only for MCP Certificate holder has the right to use the Microsoft Certified Professional logo to inform colleagues or clients on successful completion of tests Eclusive discounts on products or services in some selected companies Invitation to the conference organized by the Microsoft technical seminars and other special events Access to protected Web site Microsoft Certified Professional Magazine Online 5 KVT Prehľad úrovní a testov [online] [cit. 0.08.] Dostupné na internete: <http://www.kvt.sk/langsk/testovanie/mos/prehad-urovni-a-testov> testov> 3 KVT Informácie o MOS [online] [cit. 00.08.0] Dostupné na internete: <http://www.kvt.sk/langsk/testovanie/mos> 4 GOPAS Certifikácia znalostí Microsoft [online] [cit. 0.07.] Dostupné na internete: <http://www.gopas.cz/images/dokumenty/download/microsoft_certifikace_sr.pdf> 5 GOPAS Certifikácia znalostí Microsoft [online] [cit. 0.07.] Dostupné na internete: <http://www.gopas.cz/images/dokumenty/download/microsoft_certifikace_sr.pdf> - 76 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Linu Professional Institute Certification LPIC: Operating Systems developed by Microsoft although they are the most used and famous are not the only ones in the world to use. Quite a big competition for them is a Linu operating system. There is a big advantage for user when he is able to demonstrate that he can work efficiently even en in this lesser-used operating system. Certification in the area of the operating system GNU / Linu is under the aegis of the international non-profit organization Linu Professional Institute LPI. LPI certification program covers five continents and is distributed worldwide in multiple languages. Currently it has centers in 55 countries. Since 999 LPI performed more than 30000 tests and issued more than 75000 certificates. 6 There are three levels of LPIC certification: Junior Level Linu Professional LPIC- - for intermediate GNU / Linu administrators Advanced Level Linu Professional LPIC- - for advanced GNU/Linu administrators Senior Level Linu Professional LPIC-3 - for epert GNU/Linu administrators The condition for obtaining a certificate for each level is successfully completed two tests. In the case of certificates LPIC- and LPIC-3 candidate must already possess lower levels of certificates. European Computer Driving License ECDL: The level of adoption of digital competence e can be measured. Particularly standards of essential digital skills are elaborated very well. The best known most widespread and most respected among employers of the labour market in the European Union is ECDL European Computer Driving License standard. 7 The basis for obtaining a certificate ECDL is to master the range of knowledge and skills in working with computers under standard ECDL and then pass 4 ECDL Start certificate or 7 ECDL tests ECDL certificate. 8 ECDL syllabus establishes the required knowledge and range of skills needed to use personal computers. Range of knowledge and skills is divided into seven thematic modules: Module : Concepts of Information and Communication Technology Module : Using the Computer and Managing Files Module 3: Word Processing Module 4: Spreadsheets Module 5: Using Databases Module 6: Presentation Module 7: Web Browsing and Communication 9 6 LINUX PROFESSIONAL INSTITUTE LPI Epands training partner program to include 44 nations [online] [cit. 0.08.] Dostupné na internete: <https://cs.lpi.org/caf/xamman/partner> 7 URBAN I. 006. IKT v edukačných systémoch štátov EÚ. Digitálne kompetencie ECDL.. vyd. Prešov : Prešovská univerzita v Prešove pre LA consulting s.r.o. 4.s. ISBN 80-8068-443-X 8 VODIČÁK NA POČÍTAČ Č Č Certifikát ECDL [online][cit. 0.08.0] Dostupné na internete : <http://www.vodicaknapocitac.sk/certifikat-ecdl.html > - 77 -

Analysis of the IT Competencies of the Employees in Mgr. Martin Mudrík - Self-Government Regions Ing. Ladislav Suhányi At present ECDL Foundation covers more than 4000 test centres and offices in 48 countries or areas of the world and this number continues to grow. To handle a ECDL certificate can candidates can choose from 4 languages today. 0. VIEWS OF PUBLIC EMPLOYEES TO IT CERTIFICATION NEEDED The aim of this chapter is to analyze the public employees perception of IT certification ication needed. For the purposes of the survey we investigated the opinions of employees of the Municipal Office in Prešov. We were able to collect 3 questionnaires 78 from women and 35 from men. It is necessary to take into account the differences between age groups in the use of IT. From this reason answers of the respondents were analyzed according to age. We were interested in whether employees consider important obtaining an IT certificate for their career. The measured values are presented in graphical form: Figure : The importance of IT certification depending on age 00 800 88 800 75 730 750 50 5 00 8 00 70 50 0-30 years 3-40 years 4-50 years 5-60 years 6 and more Yes IT certification is important for my career No IT certification is not important for my career Source: self elaboration As we can see in each age group the vast majority of respondents agree that IT training is important to their career. With increasing age we can observe a decrease in importance but it is surprisingly very low. In the survey we were also interested in whether respondents would be interested in such a complete training and obtain a certificate. We eamined this question according to age too. 9 ECDL Sylabus ECDL [online] [cit. 0.08.0] Dostupné na internete: <http://www.ecdl.sk/testy-ecdl/sylabusecdl> 0 ECDL FOUNDATION Our History [online] [cit. 0.08.] Dostupné na internete: <http://www.ecdl.org/inde.jsp?p=94&n=70> - 78 -

Tudományos Mozaik 9. TPF 80 Figure : Interested in attending any of the tests depending on age 750 60 40 0 0 467 455 405 37 37 67 7 7 9 00 6 35 35 08 67 45 45 9-30 years 3-40 years 4-50 years 5-60 years 50 6 and more I already own a certificate If there was a possibility maybe I would have made it I don't know If there was a possibility I would have made it definitely No I would not made it Source: self elaboration From the measured data we can see that with decreasing age the number of answer If there was a possibility I would have made it definitely is increasing. Vice versa the answers If there was a possibility maybe I would have made it and No I would not made it were chosen by the older respondents. It is necessary to say that there was a training to obtain ECDL or ECDL Start certificate in 005 and 006 in the Municipal ipal Office in Prešov. By this fact we can eplain relatively high number of answer I already own a certificate. An important issue that we addressed in this survey was if respondents are willing to finance the obtaining of the certificate. Answers according to age are presented in the graph below: Figure 3: The willingness of respondents to finance certificate depending of age 75 6486 50 5 333 5333 3333 455 5000 4545 457 4000 49 8 703 500 500 5000 0-30 years 3-40 years 4-50 years 5-60 years 6 and more Yes Yes if my employer paid at least half No my employer must paid it Source: self elaboration The measured data show us that the unwillingness to finance the certificate is growing with increasing age. Many of respondents also agree with the answer Yes if my employer paid at least half. - 79 -

Analysis of the IT Competencies of the Employees in Mgr. Martin Mudrík - Self-Government Regions Ing. Ladislav Suhányi CONCLUSION It is necessary to say that our survey and presented results were limited by several factors not least by range of this article. If someone wants to elaborate this problem in the future we recommende to verify the results on larger samples or in other cities. As we epected the answers of the respondents according to age are very different. In any case the vast majority of public servants said that IT training is necessary. We agree with this view and supply that informatization in public administration should be a step which can bring many benefits to our society. This paper was prepared with the support of the grant GAMA//. - 80 -

Tudományos Mozaik 9. TPF REFERENCES [] ECDL Sylabus ECDL [online] [cit. 0.08.0] Dostupné na internete: <http://www.ecdl.sk/testy-ecdl/sylabus-ecdl> [] ECDL FOUNDATION Our History [online] [cit. 0.08.] Dostupné na internete: <http://www.ecdl.org/inde.jsp?p=94&n=70> [3] GOPAS Certifikácie Microsoft Office Specialist [online] [cit. 0.07.3] Dostupné na internete: <http://www.gopas.sk/clanek.asp?idclanku=49> [4] GOPAS Certifikácia znalostí Microsoft [online] [cit. 0.07.] Dostupné na internete: <http://www.gopas.cz/images/dokumenty/download/microsoft_certifikace_sr.pdf> [5] KVT Prehľad úrovní a testov [online] [cit. 0.08.] Dostupné na internete: <http://www.kvt.sk/lang-sk/testovanie/mos/prehad-urovni-a-testov> [6] KVT Informácie o MOS [online] [cit. 00.08.0] Dostupné na internete: <http://www.kvt.sk/lang-sk/testovanie/mos> [7] LINUX PROFESSIONAL INSTITUTE LPI Epands training partner program to include 44 nations [online] [cit. 0.08.] Dostupné na internete: <https://cs.lpi.org/caf/xamman/partner> [8] URBAN I. 006. IKT v edukačných systémoch štátov EÚ. Digitálne kompetencie ECDL.. vyd. Prešov : Prešovská univerzita v Prešove pre LA consulting s.r.o. 4.s. ISBN 80-8068-443-X. [9] VODIČÁK NA POČÍTAČ Certifikát ECDL [online] [cit. 0.08.0] Dostupné na internete : <http://www.vodicaknapocitac.sk/certifikat-ecdl.html> - 8 -

Tudományos Mozaik 9. TPF ANALYSIS OF THE INVESTMENT DECISION-MAKING PROCESSES OF THE REGIONAL SEF-GOVERNMENTS Ing. Ladislav SUHÁNYI Mgr. Martin MUDRÍK University of Prešov in Prešov Faculty of Management Department of Marketing and International Trade Slovak Republic The aim of the paper is to analyze the processes of the investment decisionmaking of the regional self-governments on the NUTS 3 level in three neighbouring European countries. The countries analyzed are the Slovak Republic Hungary and the Czech Republic. The first part of the paper focuses on the theoretical background of the investment decision-making of the self-governments and dealts with the need to cooperate with the private sector in the field. The net parts of the paper discuss the results of the primary research done in the three analyzed countries. Key words: self-governments investment decision-making elaboration of investment alternatives Investment decision-making The economic and social growth of individual regions through this the growth of the all country and the creation of new job opportunities are influenced by the eistence of modern and effective infrastructure. Until recently building and operating was provided mainly by the public sector. However nowadays the importance of private sector in this field is growing for two reasons Suhányi 009b. The first is that the private sector realizes major investment much more efficiently than the public sector. The state puts the private sector to realize the part of activities that is not able to realize more effectively by itself. The second reason is that by the usage of services provided by the private sector it is possible to provide better-quality infrastructure without the immediate impact on government s budget ependitures. The investment decision-making is an important process through which the businesses entities municipalities cities and whole regions are trying to realize their strategic objectives. The investments contribute to the improvement of their performance and competitiveness. Investment activities Investment activity of the company or municipality respectively region differs from a normal operating activity in several areas Valach 006 namely: - a decision is made in the long term - since it is a long-term decision it is associated with greater risk of deviating from the original intent whether the epected costs or the epected incomes from investments this will affect the epected return - a capital-intensive operations that require large one-time deposits - investment activities and investment decisions are often time consuming and difficult to coordinate the activities of different actors of the investment process e.g. investors designers contractors or subcontractors etc.. These actors have their economic interests and goals - investment activities are very closely related to the application of new technologies new products. Through the investments a large part of innovations is implemented - some investments have negative impacts on the infrastructure and ecology requiring further investment in this area. - 83 -

Analysis of the Investment Decision-Making Ing. Ladislav Suhányi Processes of the Regional Self-Governments Mgr. Martin Mudrík Within the investment decision-making it is important to consider the time period for which the decision is made. It can be:. long-term strategic decision-making which takes into account the time factor and the associated higher risk. Concerning the substantive investment in fied assets and long-term financial investments. Decisions of this type affect the future status of village town or region and its financial situation.. short-term decision-making that can be characterized as a continuous search for ways of adapting financial resources and needs within a shorter period usually one year. This type of decision-making is associated with a significantly lower risk than the long-term financial decisions and any changes are easier to implement Valach 006. Long-term funding strategy means the search of the most appropriate alternatives for financing investments by various funding sources. This includes the capital financial restructuring of eisting assets. The process of investment decision-making and the associated long-term funding of investments is in the modern theory and practice usually called capital planning Capital Budgeting. It consists of several stages Clark Pritchard Hindelang 989: a setting long-term objectives and investment strategy b searching for new promising projects and pre-investment preparation c development of capital budgets and forecasting of cash flows related to projects d evaluating the effectiveness of projects from different perspectives e selection of the optimal project funding f control of ependiture on projects and subsequent evaluation of completed projects. Some phases of capital planning are overlapping and there must be a feedback between them. The starting points of the capital planning are the strategic objectives and procedures. Changing the economic system in Central and Eastern Europe since the early 90s had resulted in large investment requirements associated with the need of construction respectively reconstruction of infrastructures such as telecommunications roads railways airports water management. Requirements for investment were determined by changes in demand for infrastructure and also by political pressure when the governments of Central and Eastern Europe tried to reduce the differences in comparison with Western Europe. In order to improve the infrastructure many countries in Central and Eastern Europe decided to use the financial resources for the construction of infrastructure through public-private partnerships Suhányi 009a. The main reasons for using the PPP 9 public-private partnership are the lack of public domestic financial resources the relatively favourable conditions in providing capital by international financial institutions as well as the efforts of international project developers to demonstrate that public-private partnerships can work also in Central and Eastern Europe. The mechanics of the arrangements can take many forms and may incorporate some or all of the following features Pierson and McBride 996: 9 Under the term of PPP Public-Private Partnership projects with private partnership we understand projects focused on the support of cooperation between public sector and private sector. The aim is to provide public infrastructure and public services by private firms by using their own resources and capacities whereby the private firm gets a permanent flow of public money. As a counter value the partner gets the right to operate and to provide services by this infrastructure. It s applied the model in that the public body acts as a client and the private legal entity acts as a provider of service infrastructure. - 84 -

Tudományos Mozaik 9. TPF the public sector entity transfers land property or facilities controlled by it to the private sector entity with or without payment in return usually for the term of the arrangement; the private sector entity builds etends or renovates a facility; the public sector entity specifies the operating services of the facility; services are provided by the private sector entity using the facility for a defined period of time usually with restrictions on operations standards and pricing; and the private sector entity agrees to transfer the facility to the public sector with or without payment at the end of the arrangement. In the case of evaluating by the most economically favourable PPP project offer the procurer states the individual criterion related with the object of procurement. This criterion are mainly the price technical construction functional characteristics environmental characteristics operating costs operating cost effectiveness after-guarantee service and technical help delivery time. Ecept of these criteria there are stated also the conditions of their application. These conditions have to be indiscriminative and they have to support the fair economic competition. Material and methods Within the research carried out the respondents were contacted by telephone. Due to the geographical distribution of the research sample we decided to implement a categorized structured interview by phone. A special questionnaire on which we rely in this case was created in the online platform offered by Google in the tool GoogleDocs. Fig. The map of the NUTS 3 regions included in the research Source: self elaboration As respondents were addressed the representatives of the self-governments at the NUTS 3 level in the three analyzed countries the Slovak Republic Hungary and the Czech Republic. There were addressed all the 4 regions reliable data were get from 7 of them 6 in the Slovak Republic in Hungary and 9 in the Czech Republic. 3 The treatment of the investment project The research was aimed to find the most common way of developing investment project alternatives and the way of preparing the documentation for approval of the investment projects that will be approved by the local council. - 85 -

Analysis of the Investment Decision-Making Ing. Ladislav Suhányi Processes of the Regional Self-Governments Mgr. Martin Mudrík We studied the intensity with which each variant is worked out by the self-government itself i.e. by the office employees or through involving an eternal body i.e. using professional actors in the field Fig.. In this case we consider as a positive the following responses: often very often and always. The most common way of developing investment projects based on the research is the utilization of own personal capacities of the self-government thus the Office employees. This form is preferred by up to 74% of municipalities of which two of the self-governments analyzed 7.4% develop the investment projects always on their own. Only less than 4% of the self-governments used the processing of investment projects by eternal institutions often or very often. Fig. Elaboration of the variants of investment projects 00% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 0% 0% 0% elaborated by selfgovernment by its emploees elaborated by an eternal institution Source: self elaboration The approvement of the quality of the elaborated investment project can be significantly affected by the number of alternative variants presented as well as by the fact if these variants are also assessed evaluated and treated Fig. 3. Fig. 3 Elaboration of the investment variants 5% % never seldom often very often always 7% 67% develops several alternative variants to further assess officially elaborated several variants but generally it is clear in advance which one will be selected elaborated one variant that is usually approved elaborated one variant which is further reviewed and adjusted by eperts Source: self elaboration - 86 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Self-governments which develop several alternative variants of investment projects are representing the ¾ three-quarters of the analyzed self-governments. Most of these selfgovernments are assessing the variants of investment projects according to the cost of their implementation the financial and economic viability and the importance to people. In the research we also met with the self-governments which elaborate a number of investment variants just so called "Pro forma" it is decided in advance which variant will be accepted in the end. The 6% of the 7 municipalities analyzed elaborates only one variant but some of them include eperts within the reviewing process and within the further modification of the project. When submitting the proposal for approval by the council shall be accompanied by the investment project and the eplanatory memorandum which includes the basic premises and objectives of the investment project. Fig. 4 Elaboration of the eplanatory memorandum 00% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 0% 0% 0% elaborated by selfgovernment by its emploees elaborated by an eternal institution Source: self elaboration The processing of documents to the Eplanatory Memorandum greatly outweighs the own staff of the self-government office Fig. 38. Only 8.5% of self-governments reported that the processing of documents do not use eternal institutions at all or seldom. This paper was prepared with the support of the grant GAMA//. never seldom often very often always - 87 -

REFERENCES [] ADAIR J. E. 007 Decision making & problem solving strategies. nd edition Kogan Page Publishers 007. 0p. ISBN 978-07-4944-98-6 [] BEAUREGARD R. A. 998 Public Private Partnerships as Historical Chameleons: The Case of the United States in J. Pierre ed. Partnerships in Urban Governance European and American Eperience New York: St Martins Press. [3] CLARK J. J. Pritchard R. E. Hindelang T. J. 989 Capital Budgeting: Planning and Control of capital Ependiture. Englewood Cliffs: Prentice Hall 989. ISBN 0-3-4877-X [4] HORVÁTHOVÁ L. GÁL M. NEUPAUEROVÁ M. 007 Vplyv fiškálnej decentralizácie na rozpočty územných samospráv v Košickom regióne. In: Sociálnoekonomické aspekty financovania podnikateľských aktivít subjektov súkromného a verejného sektora v etape integrácie do EÚ s praktickou aplikáciou na Košický región. Košice: EkF TU 007. 6 s. ISBN 978-80-807-38-. [5] GÁL M. 00 Small and medium enterprises in times of the economic crisis: case study of Slovakia. In: ERENET Profile. Vol. 5 no. 00. p.9-35. ISSN 789-64X. [6] GRIMSEY D. LEWIS M.K. 004 Public Private Prtnerships. The Worldwide Revolution in Infrastructure Provision and Project Finance. Cheltenham UK; Northampton MA USA: Edward Elgar Publishing. 004. ISBN -84064-7-6 [7] KAGAMI M. 00 The Third Sector s Failure in Japan in S. V. Berg M. G. Pollitt and M. Tsuji eds Private Initiatives in Infrastructure Priorities Incentives and Performance Cheltenham: Edward Elgar. [8] OCHRANA F. 00 Veřejný sektor a efektivní rozhodování. Praha: Management Press 00. ISBN 80-76-08-X [9] OCHRANA F. 007 Manažerské metody ve veřejném sektoru. Teorie prae a metodika uplatnení..vyd. Praha: Ekopress 007. ISBN 80-8699-3-X [0] PIERSON G. MCBRIDE P. 996 Public/Private Sector Infrastructure Arrangements CPA Communique 73 4. [] RONDINELLI D. 00 Public Private Partnerships in C. Kirkpatrick R. Clarke and C. Polidano Handbook on Development Policy and Management Cheltenham: Edward Elgar. [] SUHÁNYI L. 009a Realization of PPP Projects in the Slovak Republic. In: 3rd Central European Conference in Regional Science: International conference proceedings: October 7th-9th 009 Košice TU EkF 009. p. 349-356. ISBN 978-80-553-039-. [3] SUHÁNYI L. 0 Strategické investičné rozhodovanie na úrovni regiónu. Prešov: FM PU 0. 0p. ISBN 978-80-555-03-7. [4] SUHÁNYI L. 009b The Environment of Public Private Partnership in the Slovak Republic and the cases of Prešov Self-governing Region. In: Tudományos mozaik : 6. kötet : második rész : tudomány-területek találkozása. - Kalocsa : Tomori Pál Főiskola 009. p. 87-95. ISBN 978-963-886-3-8. [5] VALACH J. 006 Investiční rozhodování a dlouhodobé financování..vyd. Praha: Ekopress 006. ISBN 80-8699-0-9 - 88 -

Tudományos Mozaik 9. TPF SILVER - INTERESTING INVESTMENT OPPORTUNITY Ing. Ján Vravec Ing. Jaroslav Korečko University of Prešov in Prešov Fakulty of Management Slovakia Dr. habil. Suhányi Erzsébet főiskolai tanár Tomori Pál Főiskola Kalocsa This paper deals with silver as interesting investment opportunity for the future. Silver can be very safe harbours during the period of various financial and economic crises. Silver is a precious metal and an industrial metal and both sectors are dynamic and volatile in nature. Silver as well as another precious metal has their own advantages and disadvantages. During financial and economical crisis plenty of large institutional and little individual investors were preferring investments in precious metals which was very often silver. Key Words: Precious metals silver investment opportunity. Introduction Silver investment can be a very interesting investment opportunity not only for large institutional investors but also for little investors and households. Silver is malleable and strong metal making it ideal to use in various industries from electronics to pharmacy. Over the past century technological eplosion has magnified the scale of its usage. Its demand is outpacing the supply and leading to large gaps which is one of the reasons why silver prices have been zooming up. Since 008 the price rise has been further propelled by the global economic uncertainty and the depreciation of the rupee due to the US economy outpacing the European Union. Very interesting information is that central banks and their governments across the globe have stopped selling their silver reserves in the world marketplace. Result is freezing the supply which has caused silver to become more scarce and valuable. Central bankers devalue their currency and the best way to escape this is to stick with gold and silver. Also mining of the metal is epected to become more limited due to scarcity constraints in the future. The smallest movement can cause large variations so silver may incur moderate price fluctuations in the short run. However the white metal mirrors gold and in the long run; gold prices may escalate leading to a positive trickledown effect on silver prices. The history of silver is very interesting; silver has attracted man s fascination for many thousands of years. Old civilizations found silver deposits plentiful on or near the earth s surface. Silver took on near mystical qualities in marking important historical milestones throughout the ages and served as a medium of echange. The Mesopotamian merchants were doing just that as early as 700 BC. In 79 silver assumed a key role in the USA monetary system when Congress based the currency on the silver dollar and its fied relationship to gold. Silver was used for the nation s coinage until its use was discontinued in 965. The dawn of the 0th century marked an important economic function for silver that of an industrial raw material. Although silver is relatively scarce it is the most plentiful and least epensive of the precious metals. The largest silver producing countries are Meico Peru the United States Australia and Chile. Sources of silver include; silver mined directly silver mined as a byproduct of gold copper lead and zinc mining and silver etracted from recycled materials primarily used photographic materials. Today silver bullion stocks make up a significant component of silver supply. - 89 -

Silver Interesting Investment Opportunity Ing. Ján Vravec - Dr. habil. Suhányi Erzsébet - Ing. Jaroslav Korecko. Silver - investment opportunity Silver has always produced a greater percentage increase during precious metals bull markets. In some precious metals bull markets silver has tripled in price while gold has doubled. In some moves silver rose four times while gold doubled in price. Additionally silver has more industrial applications than gold does with more uses being developed. Industrial uses provide an underpinning to the price of silver. So great is the industrial demand for silver that mine production and secondary recovery have fallen short of industrial demand since 990. According to CPM Group a New York metals consultancy between 990 and 003 new production and secondary recovery fell 899.9 million ounces short of meeting industrial demand. Not only has production and secondary recovery failed to meet demand each year of the last fifteen years but aboveground supplies are critically short. Some analysts say that supply will fall far short of meeting demand over the net decade and that much higher silver prices will be the result. The drop in reported silver holdings around the world shows just how much the production deficit has eaten into aboveground supplies. In 995 Come stocks stood at 60 million ounces; today Come stocks are struggling to stay above 00 million ounces. In 99 estimated silver inventories in London and Zurich were 350 million ounces; today that number is closer to 50 million ounces. In 980 world governmental silver stockpiles totaled some 35 million ounces; today few governments hold any silver. Investors are continuing to be bullish on silver in 0 increasing their holdings of the precious metal that are at near record levels said the Washington D.C. - based Silver Institute today. Investors have so far purchased more than 3 million ounces of the white metal through silver-backed echange-traded products this year. Echange-traded fund holdings now total more than 608 million ounces with a value of $0.5 billion through September 5. The silver price has risen more than 0% since the beginning of this year. Significantly from January 009 through September 5 0 the silver price has increased an astounding %. Factors leading to the price increase include a desire by investors to diversify their portfolios with hard assets the diminished value of key currencies and continued global economic uncertainty. Silver also enjoys a wide range of important uses in industry. Industrial applications accounted for over half of world fabrication demand in 0. Unlike gold fabrication which is heavily reliant on jewellery silver can call on a more diverse range of applications. Furthermore in the short-term many of these uses are relatively price inelastic helping to create strong price support. 3. Silver investment versus gold investment Gold is more valued than silver because it is rare and is not easily counterfeited. Gold does not rust and it is not imperishable. These properties make gold a good store of value a medium of echange and a unit of account. Therefore gold is easily tradable with a narrow spread meaning it has a small price between the bids and ask-the prices to buy and sell. Gold is therefore the ultimate liquid asset. Estimates say that more than 75% of gold has been minted. According to the World Gold Counsel the world has mined 70 000 metric tonnes by the end of 00. That includes gold jewellery. There is a large gap between the gold production in the world and the demand for gold gold bullion gold coins gold jewellery electronics and dental gold of over 000 tons of gold per year since over 0 years. This deficit is met by recycling and sales of central banks. In this situation of chronic deficit we easily imagine the consequences of the inevitable decline in production of mines on the price of gold. For 8 years gold production - 90 -

Tudományos Mozaik 9. TPF decline. World production of gold needs high gold prices to keep a minimum level of production because the costs of production are rising. A decline in the price of gold would cause a sudden drop in gold production. The inevitable consequence would be a very violent increase in the price of gold. For this reason the gold price should continue to increase at the same pace. A diminished production of gold is then maintained. However since 00 the world production of gold seems to have a peak. The mankind has about 50 million ounces up to 650 million ounces of silver. Those numbers do not include silver jewellery. There is about seven times as much gold in the world as silver. Another way to say it is that mankind holds less than one year's mine supply of silver. Silver above ground is more rare than gold. There is seven times higher gold price above ground as compared to silver. Silver is used in electronics photographs and jewellery. The largest use is in electronics and that is growing all the time perhaps 40% of annual demand is from electronics. Silver is the greatest electrical conductor better even than gold! Silver is used in switches because it does not spark and makes a great contact. Silver is used in bearings and some batteries. When used by modern industry silver is used in tiny quantities. In fact that most silver used is not economically recoverable. It ends up in the dumps in smaller quantities than can be mined or refined. The silver is not only unrecoverable but the demand cannot be stopped by higher prices. Silver is used in such tiny quantities and in most cases there is no substitute. Silver is so much cheaper than gold it is much less economical to mine and sell silver. Today the world mines about 500 metric tonnes of gold per year and mines about 3000 metric tonnes of silver. The world mines about nine times more silver each year than gold. An impartial observer might view those numbers and conclude that a minimum price for silver should be /9th of the gold price not /60th of the gold price. Then taking into account current refined supplies that there is seven times as much gold in the world as silver silver should be worth much more than that. The main reason that gold and silver are both relatively cheap is that gold and silver are no longer being used as money in daily transactions by the general population or anywhere in the world. Before the world went "off the gold standard" many economists wrongly predicted that the price of gold would immediately drop since it would no longer be used as money. Table : Average silver price and gold price USD/oz. from 850 to 0 Year Silver price USD/oz. Gold price USD/oz. Gold price/silver price 850.9 893 4.7 900 0.64 896 9.6 90 0.65 068 3.8 940 0.34 33 85 99.6 960 0.9 357 38.8 970.63 3600.0 980 6.39 6500 37.5 990 4.06 3835 94.5 000 4.95 79 56.4 005 7.3 44474 60.8 009 4.67 9735 66.3 00 0.9 453 60.7 0 35. 575 44.7 Source: own table based on information from http://www.silverinstitute.org/site/ and http://www.nma.org/pdf/gold/his_gold_prices.pdf - 9 -

Silver Interesting Investment Opportunity Ing. Ján Vravec - Dr. habil. Suhányi Erzsébet - Ing. Jaroslav Korecko The reduced monetary demand they assumed meant that the price would drop. They were proved wrong almost immediately as gold moved up from $35/oz. in 97 to over $850/oz. by 979. The economists were proven wrong because people back then recognized the real situation that dollars were defaulted contracts and fraudulent pieces of paper. But ultimately the economists were proved correct as seen in the prices today. Today few people own gold and silver and most people have forgotten the essential reasons why gold and silver are money. Then there is increased demand for gold and reduced demand for the nearest real alternative silver. The problem is that a lot of the world's gold has ended up in rather large hoards owned by the central banks. Banks prefer gold over silver because a large supply of silver is rather heavy and bulky and more costly to store by comparison. The high price of gold compared to silver makes more sense if you simply do not know about the supply and demand fundamentals or if you have high storage costs that you wish to avoid or if you are a central banker. It makes sense if you are doing what everyone else is doing and if you think you have the power to force the entire world to follow your actions. The high price of gold compared to silver does not make sense if you are a value investor. The value investor realizes that something is wrong that conventional wisdom is wrong that central bankers are wrong that the world's leaders are wrong that the world's most wealthy people are wrong and that silver is seriously undervalued as compared to gold. The value investor realizes that the central bankers and politicians are not in control because gold moved from $0/oz to $35/oz back in 933 and because gold moved from $35/oz. to over $850/oz. in 979 and silver hit $50/oz in 980. Here are a few basic reviews: Gold silver ratio That is the spot price of gold vs. the price of silver per oz. The price per oz is historically 6 to. That means the price of gold is 6 times the price of silver. The ratio is a natural value argument for investing. Silver is mined seven times more than gold. If you are trying to make sense out of this golden mean don t. Better spend your time with quantitative valuations of stocks. Silver appreciates more than gold in times of uncertainty Historically when there has been times of inflation or uncertainty actually silver and not gold appreciates more in value. So if you re buying it on the rational that these are the times that try men s souls silver is your answer. Silver is lower priced and more volatile Although an asset that is low-priced does not necessarily have greater volatility it seems to be the case with silver. Greater risk but also return graph. - 9 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Graph : Silver price USD/oz. from 00 to 0 Source: http://www.investicnezlato.sk/articles/view/dlhodobe-ceny-striebrastriebra 4. Summary Analysts spend a great deal of time putting together metal reports that forecast silver production that will occur in the net decades. They produce these reports from the information obtained from mining companies that have proven reserves and resources in the ground along with a timeframe to reach commercial production. There is little or no effort in analyzing on whether or not the industry will have the required energy to run their operations. Silver is very good opportunity for investment because there are many reasons for this. One is that silver is becoming a rare precious metal. Other precious metals such as gold on the other hand are in ample supply. Coupled with a rising demand in silver the price of silver is epected to increase eponentially in a short period of time. Silver is in high demand because it is utilized in many of the products that are made all over the world. Many electronic products are made with silver. Silver jewelry is in high demand. The precious metal even has medicinal value. Therefore it is used across many different industries. For all of these reasons the potential return from putting your money in silver is likely to be very high. - 93 -

Silver Interesting Investment Opportunity Ing. Ján Vravec - Dr. habil. Suhányi Erzsébet - Ing. Jaroslav Korecko REFERENCES [] KOSARE M. J.: The ABCs of Gold Investing - How to Protect and Build Your Wealth With Gold. Omaha: Addicus Books 997. ISBN #-886039-7-0 [] RAUL R.: Gold Peace and Prosperity: The Birth of a New Currency.. Edition Auburn Alabama: Ludwig von Mises Institute 0. ISBN: 978--606-96- [3] VAJDA V. VRAVEC J.: Gold price and investment in gold during the financial and economic crisis. In.: Euro prices and price perception in Slovak republic during the global financial crisis. Faculty of management University of Prešov in Prešov 0. ISBN 978-80-555-0496-4 [4] VRAVEC J.: Fundamental analysis gold investment versus silver investment. In.: Conference almanac: Management 0 Research in management and business in the light of practical needs. Faculty of management University of Prešov in Prešov 0. ISBN 978-80-89568-38-3 [5] http://bullion.nwtmint.com/silver_history.php [6] http://ezinearticles.com/?investing-in-silver---a-growing-investment- Opportunity&id=5938640 [7] http://goldratefortoday.org/category/fundamentals-of-gold-investment/ [8] http://www.getmoneyrich.com/which-is-better-gold-or-silver-investment/ [9] http://www.silverinstitute.org/site/0/09/9/silver-continues-to-inspire-investors/ - 94 -

Tudományos Mozaik 9. TPF PRESENTATION OF THE CURRENT SITUATION OF AGRICULTURE IN DKMT EUROREGION Oana Ianosevici Student Dr. Simona Martin Lecturer Dr. Ioan Csosz Professor Banat s University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine Timişoara Faculty of Agricultural Management The entire Euroregion and all its component regions should be able to ensure the basic nutrition from its own resources. Currently in the Romanian side this does not occur. For the entire agriculture and food industry development in the Euroregion a strong regional cooperation should represent a significant advantage especially for the component regions unevenly developed Hans p. 4. The DKMT Euroregion born from the desire to boost joint economy and mobilize Community funding for joint programs of European development is characterized by an etraordinary agricultural potential with fertile lands. In order to prove its potential we took into consideration the analysis of the population employed in agriculture the contribution of agriculture to GDP agricultural areas eploitation the main cereals and fruits crop production the wine growing situation and last but not least meaningful comparisons of livestock in all three regions. They require an evaluation of the eisting agricultural programs and projects for a development policy or even of a program. One of the main objectives would be to assess the relevance of these projects and their impact observed and epected concerning the DKMT agriculture. A few perspectives: projects achievement with high added value for red fruit culture sericulture apiculture etc.; Euroregional products promotion development of the cost farms by joining small farms encouraging modern associative forms in agriculture and last but not least negotiating with the EU on the chapter Agriculture taking into account the real productive potential of agriculture making easier Serbia s accession to EU. Key words: agricultural potential programs production livestock counties Introduction The Danube-Kris-Mureş-Tisza DKMT Euroregion has been completed in November 997 at the regional cooperation framework of Stability Pact. The region comprises the Romanian counties Arad Arad Caraş-Severin Reşiţa and Timiş Timişoara the Hungarian counties Bacs-Kiskun Kecskemet and Csongrad Szeged and finally the Serbian Autonomous Province of Vojvodina Novi-Sad as represented in Figure : - 95 -

Presentation of the Current Situation of Oana Ianosevici Agriculture in DKMT Euroregion Simona Martin Ioan Csősz Figure. DKMT Euroregion The DKMT Euroregion represents an area of remarkable socio-cultural dynamism an intersection of a larger economic interest network with local training effect acceleration of European integration territories where they fit Popa 006. According to the interview realized by Jean Louis Calderon High School in Timisoara with Mr. Zlat KASA The idea of a Euroregion was born from the desire of the participants to collaborate the necessity to boost joint economy and create the support that allows the development of a suitable infrastructure for economic cooperation. Statistical data from 008 point out the following facts: the Euroregion has an area of 5985 km a population of 44997 inhabitants and a density of 77.5 inhabitants/km. If we analyze each of its components more than million people representing 45.5% of all population live in Vojvodina Serbian Banat with an area of 506 km 36.3% which shows a density of 93.3 inhabitants/km. In the three Romanian counties there are over.4 million inhabitants 3.6% of all Euroregion on an area of 497 km which shows a density of 57.6 inhabitants/km. In the two Hungarian counties more than 950000 inhabitants coeist.6% of all Euroregion on an area of 708 km which shows a density of 8.7 inhabitants/km. The specification of these figures is necessary because the understanding of a spatial phenomenon is equally due to the previous knowledge of its physical dimensions Popa 006. Materials and Methods The authors of this paper have completed two phases. In the first one the preparatory phase they needed a theoretical and bibliographical documentation concerning the DKMT Euroregion and statistic data. They defined the issue and formulation of the main hypotheses in order to constitute an eplanatory and convincing model inducing the importance and activity of the researched subject. In the second phase they collected information. The drafting of this paper was made in the laboratory based on statistics the eisting material and the bibliography. Results The region is characterized mainly by much etended surfaces with etremely large areas of meadow - eposed to floods - which stretch along some typical plain rivers and - 96 -

Tudományos Mozaik 9. TPF higher areas often covered with loess. Common to the three regions is the foremost agricultural potential. The climate is characterized by rains during the vegetation period and dryness during the drought. On the western side of the Tisza River during the summer there is drought risk. Black earth soils of Bacica and from the western Banat area are among the most fertile agricultural soils in the world Rieser p.. The natural richness of this Euroregion relies on the fertile agricultural land mentioning that they belong almost entirely to the private sector and less to the state sector. Regarding the population employed in agriculture data show the following: for 005 in the Romanian counties the agricultural population represented 5.9% Arad 37% Caras- Severin and 4.9% Timis; for 009 in Vojvodina the population employed in agriculture represented %; for 000 in the Hungarian counties Bacs-Kiskun agricultural population represented 8.7% and in Csongrad 7.5%. Although these regions have considerable agricultural potential the percentage of the employees in agriculture is quite low especially for Hungarian counties. A characteristic of agricultural production for Romanian and Hungarian regions is that their contribution to the gross domestic product GDP is higher than the national average. In 005 in Del- Alfold region the contribution of agriculture to GDP was.4% and in 007 it decreased to %; in Western Romania in 005 the contribution of agriculture to GDP was 0% and in 007 it decreased to 7.6% Központi Statisztikai Hivatal INS 00 p. 77. In order to emphasize this significant agricultural potential we analyzed the agricultural area for each county separately obtaining the following results as presented in Figure : from the total area of the Autonomous Province of Vojvodina 8% is occupied by agricultural land; in the Romanian region the agricultural area of Timiş County shares 80% of the total county; and in the Hungarian region the highest agricultural percentage is held by the Csongrad county with 75%. Caras-Severin has the smallest agricultural area from the Euroregion having mainly a mountaineous relief. The three regions that form the Euroregion have a total agricultural area of 43797 ha which represent 7.6% of the total area of the DKMT Euroregion. The percentages of agricultural area in the Euroregion can be seen in Figure 3 presented as: 4.49% Vojvodina 37.9% for the Romanian side and 0.6% for the Hungarian side. Figure. Agricultural area for each region Figure 3. Agricultural area DKMT % 008 Regarding the eploitation of agricultural areas we can observe in Figures 4 5 and 6 that the areas cultivated with corn wheat and sunflower have almost the same values: Wheat: Vojvodina: 40.75% Romanian side 3.97% Hungarian side 6.7% Corn: Vojvodina: 63.3% Romanian side 3.36% Hungarian side 3.3% Sunflower: Vojvodina: 58.8 Romanian side 8.% Hungarian side 3.08%. - 97 -

Presentation of the Current Situation of Oana Ianosevici Agriculture in DKMT Euroregion Simona Martin Ioan Csősz Figure 4. Area cultivated with wheat 008 % Figure 5. Area cultivated with corn 008 % Figure 6. Area cultivated with sunflower % Figure 7. Area cultivated with potatoes % 008 008 The area cultivated with potatoes has the following values: Vojvodina 37.5% Romanian side 45.55% Hungarian side 7.% Figure 7. Viticulture has a significant weight in the Timiş County 39.5% of the total area being cultivated with vineyards Bacs-Kiskun 3.34% Arad 7.% the others having less than 5% as Figure 8 shows. In the Hungarian region there are the winegrowing areas Hajos-Baja Kunság and Csongrad where they make the best wines. In Romania the Arad Vineyard and the hill areas of the Timiş County where there are winegrowing areas like Recaş Buziaş and Giarmata produce famous high-quality wines. Figure 8. Area cultivated with vine DKMT 008 % - 98 -

Tudományos Mozaik 9. TPF For the arable areas eploitation there are not significant differences. In all three regions cereals give the determinant agricultural production. In the DKMT counties less in Csongrad County where the wheat culture is predominant the maize culture is dominant followed by wheat. In Figure 9 we can see that the higher corn production is found in Vojvodina with 67.5% and the lowest.5% in the Caras-Severin County. Both the Hungarian and the Romanian sides present values just over 6%. In Figure 0 in terms of wheat production we observe a similar situation: Vojvodina has a wheat production of 44.7% of the total followed by the Hungarian counties with 9.5% and the Romanian counties with 6.05%. The lowest production is in Caras-Severin. Figure 9. Total corn production % 008 Figure 0. Total wheat production % 008 For the sunflower production Vojvodina holds the highest production with 6.0% as we can notice in Figure and the Caras-Severin County the lowest with only 0.9%. The Hungarian side holds 5.4% and the Romanian side 3.59%. The situation changes a little in terms of potatoes production Figure such as the Romanian counties hold the highest weight of the total potatoes production in the DKMT Euroregion with the Caras-Severin County leading and also with the lowest production in the Arad County. Vojvodina shares 3.4% and the Hungarian side 7.3%. Figure. Total sunflower production % Figure. Total potatoes production % 008 In Timiş there are more than 4000 ha cultivated with barley and in Vojvodina more than 56000 ha. Sugar beet cultivation is endangered in Hungarian and Romanian regions trying to maintain in Arad on 639 ha but still retains a considerable area in Vojvodina 5937 ha in 009. Regarding the area cultivated with oats we note 50 ha in Csongrad 4 ha in Bacs-Kiskun and only 74 ha in Vojvodina. - 99 -

Presentation of the Current Situation of Oana Ianosevici Agriculture in DKMT Euroregion Simona Martin Ioan Csősz To better understand these total productions we made a graph Figure 3 where we note a significant difference in terms of potato production sunflower wheat and corn Vojvodina leading the Hungarian and Romanian counties. It can be observed that the corn production is about 4 million tons compared to the Caras-Severin County with an annual production around 89000 tons. Figure 3. Total production in 008 tons The biggest vegetable areas are in Vojvodina 8673 ha followed by Arad County with 5363 ha and Timisoara with an area of 05 ha. For Hungarian Counties the vegetables area is: in Bacs-Kiskun 8300 ha and Csongrad 4300 ha. The smallest vegetable areas are in Caras-Severin County. The apple production was 56.74% in Vojvodina followed by the Hungarian side with 30.58% and by Romanian side with only.67%. The lowest apple production was recorded in the Caras-Severin County Figure 4. Concerning the pear production we can see in the graph below Figure 5 that Vojvodina deals 9.43% of the total production in Euroregion followed by in Bacs-Kiskun County with a share of only 3.9%. In contrast the peach production holds an prominent place in the Hungarian Counties with a rate of 84.% Csongrad being the county with the highest production followed by the Romanian counties and Vojvodina each of them having more than 8% Figure 6. Figure 4. Apple production 008 % Figure 5. Pear production 008 % - 00 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Figure 6. Peach production % 008 Figure 7. Cherry production % 008 For the cherry production in the figure 7 we can see that the Hungarian counties share 50.50% of which Bacs-Kiskun County shares 47.5%. Vojvodina shares 36.53% of the total cherry production in the Euroregion followed by the Romanian side with only.9% Arad County holding the lowest production. From the analysis of statistical data we can notice that the Hungarian region owns a remarkably high value concerning the apricot production over 9400 tons especially in the Bacs-Kiskun County and a low proportion in Romania with only 750 tons. The graph Figure 8 with total productions concerning the main fruits was made in order to be able to understand more detailed that the apple production in Vojvodina has the highest value over 8000 tons compared to the Timiş County Romania with the lowest value slightly above 500 tons. The same situation for the pear production: Vojvodina presents a much higher value than the other counties. The Hungarian counties Bacs-Kiskun and Csongrad present the highest peach production the lowest production being in Caras- Severin County with only 35 tons. For the cherry production Bacs-Kiskun County ranks first in the Euroregion with a production of almost 4000 tons followed by the cherry production of Vojvodina with more than 0000 tons. The weaker productions of Romanian counties reveal the current situation of today s agriculture. Agricultural areas were crumbled the cultivation methods made in cooperation are increasingly rarer having as result the car park aging process and a surpassed production mode Központi Statisztikai Hivatal INS 00 p. 83. - 0 -

Presentation of the Current Situation of Oana Ianosevici Agriculture in DKMT Euroregion Simona Martin Ioan Csősz Figure 8. Total fruit production in DKMT Euroregion tons 008 Comparing 000 and 008 we can see that the number of cattle decreased in all the three regions. From the graph Figure 9 we note that most cattle are in Vojvodina with over 00000 heads followed at a distance by Arad Bacs-Kiskun and Timiş Counties. The Csongrad County recorded the lowest cattle value. Beef production was 4745 tons in the Caras-Severin County and 48 tons in the Timiş County. Milk production was 34000 l in Caras-Severin followed by Timiş with 988000 litres and by Vojvodina with 384000 l. Figure 9. Number of cattle Figure 0. Number of swine The situation concerning the number of pigs is not similar to that of the cattle because in the Romanian counties their number has increased compared to 000 but declined in the Hungarian counties. The highest share is also that of Vojvodina with more than 730000 heads followed by the Timiş County with 560000 heads. The Caras-Severin County has the lowest value in swine number. Pork production was 645 tons in the Caras-Severin County and 6067 tons in the Timiş County Figure 0. In figure we see that the Timiş County holds the highest value concerning the sheep number with more than 50000 heads followed by both Vojvodina and Caras-Severin Counties with more than 50000 heads. The lowest value can be found in Csongrad County. There is an increase of the sheep number compared to 000 but with a slight decrease in the - 0 -

Tudományos Mozaik 9. TPF Caras-Severin County. The sheep meat production has been 449 tons in Caras-Severin and 697 tons in Timiş County. The wool produced in the Timiş County reached 85 tons followed by Vojvodina with 5 tons and by Caras-Severin with 49 tons. Figure. Number of sheep Only in the case of poultry the Hungarian region owns over million followed by the Romanian region with over 5000000 and Vojvodina with 3.5 million. Egg production was over 397 million in Vojvodina and over 330 million in the Romanian counties. In 008 the honey production reached 73 tons in Caras-Severin 44 tons in Timiş and 738 tons in Vojvodina. For the production structures we found that both for Hungary and Romania the number of agricultural holdings belongs to the category of less than 0.5 ha. Discussion There is a significant agricultural potential in the Euroregion. How should it be eploited? Would a specific agricultural policy be a solution in the Euroregion? Therefore it is necessary to evaluate the actual agricultural programs and make a thorough analysis of the agricultural potential in order to implement a development policy or program. It is necessary to implement appropriate agricultural policies for the Euroregion space in order to support farmers but taking into account the European and national policies. A strong regional collaboration represents a significant advantage especially for the component regions unevenly developed. Agricultural priorities that must be in accordance with European ones will be identified and those related to the regional good agricultural practices in order to increase farm competitiveness to ensure agricultural products and to use biomass as an alternative energy. Acknowledgement The publication of this paper was financially supported by the project POSDRU/CPP07/DMI.5/S/807 Doctoral studies for training in research FOR-CE. I would like to thank Ms. Csilla BARDOS for providing all the Hungarian statistical data I needed. Also I want to thank Ms. Eva FENYVESI from the DKMT secretariat for her time and for providing me the material related to the Euroregion. - 03 -

Presentation of the Current Situation of Oana Ianosevici Agriculture in DKMT Euroregion Simona Martin Ioan Csősz REFERENCES Popa N. 006 Deschideri şi reticienţe în România faţă de dezvoltarea fenomenului transfrontalier Note de curs Rieser H. H. Dezvoltarea economică în Euroregiunea Dunăre-Criş-Mureş-Tisa. La ce ne putem aştepta şi ce este de făcut? Redactat şi publicat: Friedrich-Ebert-Stiftung Reprezentanţa în România Bucuresti Stanciu S. Land fusion a priority in the Romanian agrarian policy action Simpozionul Ştiinţific Internaţional Managementul dezvoltării rurale durabile 4-5 mai 009 USAMVB Timişoara 009 *** Asemănări şi deosebiri între regiunea ungară Dél-Alföld şi regiunea românească Vest 00 Központi Statistztikai Hivatal Szegedi Igazgatósága Institutul Naţional de Statistică 00 *** Strategy for the Danube Kris Mures Tisza Euroregion Commissioned by DKMT Euroregion Development Public Benefit Company *** Institutul Naţional de Statistică www.ksh.hu *** Institutul Naţional de Statistică www.insse.ro *** Institutul Naţional de Statistică www.rzs.rs.ba - 04 -

Tudományos Mozaik 9. TPF A b s t r a c t s Transylvanian Autonomy and Regionalisation Plans After 989 Andrea Miklósné Zakar The autonomy-possibilities of Transylvania has been analysed and discussed several times by eperts intellectuals and politicians. T his study tries to collect the autonomy plans imagined after 989 the transition period of East-Central European countries. We divided these conceptions in two groups. In the first group we treat the plans of the decade of the 90 s which seemed to be a good base for the discourses and further theories concerning the autonomy of Transylvania. The second group of plans includes those theoretical approaches which were born after 003 and represented a new aspect: the autonomy of Transylvania was included in the regional restructuring of the whole country. This meant a great leap forward regarding the problem of autonomy and indicated the influence of European processes. The paradigm focusing only on Transylvania or Székelyföld has been totally changed: the discourse emphasized the importance of the configuration of a regional model covering the whole country. Solving a Functional Equation Using the Determinant Method Nagy Noémi In this paper we deal with the equation fy =gh which we get by taking the square of both sides of the Peider-equation. This equation has solutions substantially different from the solutions of the original equation. We use a paper published in 964 by Endre Vincze [8] also dealing with the squared Peider-equation where he considers the determinant method which we utilize in this paper in a clearer form. First we summarize those properties of the determinant method which we will use in our paper then we show that the results of Endre Vincze are valid also in a more general setting. Finally we give sufficient conditions and eamples for certain spaces which contain or do not contain unepectedly structured solutions of the investigated functional equation. The Dilemmas of Research on the European Union: the Hungarian Case Mónika Pál In the study I look at the methodological problems dilemmas of research on the European Union on the eample of Hungarian politics. A conclusion can be reached that the character of the parties party logic and the interplay of internal and eternal factors are all both responsible for the fact that the EU does not reach the average citizen and it does occupy an eminent place on the political agenda. Quo Vadis VAT? Suhányi Erzsébet Jarmila Horváthová Large part of the state budget revenue comes from the Value Added Ta VAT. The VAT was introduced in Slovakia in 993 it replaced the Sales Ta which was valid for forty years. This paper consists of two parts. The first part includes the analysis of the introduction and evolution of VAT in Slovakia with an emphasis on the changes made during the economic crisis. The second part of the paper deals with analysis and comparison of the control of VAT of the VAT rate and of the VAT key within the European Union Member States. Thereafter the development trends of the recent years are presented. The Value Added Ta is the only allowed General Sales Ecise Ta in the European Union. Despite the fact that we are talking about the most coherent ta it seems to be in front of crossroads of further development. - 05 -

Abstract The Financial Statements Regulation and the Analysis of the Requirements for the Audit of the Financial Statements Suhányi Erzsébet Ing. Jaroslav Korečko Ing. Ján Vravec The paper analyses the financial statements prepared by the Slovak entities and the auditing obligations of the financial statements. The first part of the paper analyses the reporting obligations according to Slovak legislation. The second part eamines the formation and the development of the accounting and then analyzes the audit requirements of the companies' financial statements. The importance of the audit activities increased in recent years but it will take a few more years to recognize its real importance. The audit helps in preventing risky situations; it represents a major part of many businesses and public sector impact. The Pedagogy of Art Olga Szűcs The study aims to prove the need for a basic philosophical approach as a return to reality in order help mankind to eplore and solve the problems of our society. Taking into account that philosophy and classical art are two related modes of eploring reality this article describes the value and importance of including classical art in pedagogy. Our thesis is that art constitutes the eploration of reality: its function is to mirror and model the way society functions. As such classical art has the ability to question and overthrow the paradigm of postmodern subjectivism and of value relativism and to bring man back into a real problem-solving contet. The study describes the consequences of the application of postmodern subjective idealism; the dangers it poses to the rational and objective thinking. The study recommends a philosophical approach as a solution to these problems. Regulations Concerning the Clerical Order Formulated at the Synods of the Diocese of Székefehérvár in the 0th century Bence Tokodi During the 9th and 0th centuries owing to technical and scientific development there was an unprecedented change in society leading to a realignment of different relationships. The detection of the effects of this development in terms of sociography can be based on any subsystem of society from arts to offices of public authorities transport or the formation of the identity and lifestyle of agricultural workers. In this present article we eamine the material concerning the clerical order at three 0th-century synods of the Diocese of Székefehérvár. Global Frameworks of Memory and the Social Struggles Over the Past Máté Zombory All over the world so also on the European continent the social significance of the past has increased in recent decades well - demostrated by public debates on the state socialist period well demonstrate such as the public political even juridical debates over the crimes perpetrators and victims of communism. The article eamines the aspects of social relations towards the past of preserving and representing the past that transcend nation-state borders as the condition for the understanding the local pecularities. The presented research perspective aims to eplain theoretically the formation and relation of memory groups ecluding each other. One can observe a strengthening trend that social groups claim national and international recognition for themselves as victims of historical catastrophes and oppression and as a consequence groups struggle for recognition through the representation of their "own history" and suffering. As a negative outcome of this the recent past is reduced to the general human sufferng in which everybody is involved in the same way and even the former perpetrators speak as victims in the public sphere.

Tudományos Mozaik 9. TPF Mérlegen a valóság avagy a hazai devizahitelezés nyertesei és/vagy vesztesei Holmár Krisztina E tanulmány célja az elmúlt években áldatlanná váló hazai lakossági devizahitel-piaci helyzet kezelése és kiszámíthatóbbá tétele érdekében hozott legjelentősebb hatású intézkedések értékelése a rendelkezésre álló statisztikák birtokában. Az esszé elsőként a devizahitelek kialakulásának tömegessé válásának okait és e termékek veszélyeit foglalja össze majd ezt követően a válságkezelő intézkedések közül a végtörlesztés és az új árfolyamrögzítési program hatásainak elemzésével foglalkozik. Megállapítható hogy a végtörlesztésnek számos nyertese van akik még előnyös körülmények között tudtak megszabadulni devizahitelüktől de vannak olyanok is akiknek a helyzete nem javult esetleg romlott a forinthitellel való kiváltással az emelkedő kamatok következtében. Az új árfolyam-rögzítési programnak köszönhetően pedig nem feltétlenül veszítettek akik kimaradtak a kedvezményes végtörlesztés lehetőségéből bár kétségtelen hogy az új árfolyamgát számos pozitív hatása ellenére sem szünteti meg az árfolyamkitettségből adódó kockázatokat. Kedvezőtlen irányú árfolyamváltozás esetén ugyanis a devizahitel-adósok könnyen válhatnak nemteljesítővé a rögzítési időszak lejártával további veszteségeket okozva bankjaiknak. Információ a vállalkozások versenyképességi tényezője Iwona Gawron - Joanna Marcisz Az egyre erősödő piaci versenyben a vállalatok versenyképességük megőrzésének egyik feltétele a hatékony információ menedzsment. Habár a vállalatok információ ellátottsága bőséges különös fontossággal bírnak a vevőktől közvetlenül származó információk. Ezen információknak köszönhetően a vevői igényekre gyorsabban és rugalmasabban lehet reagálni. Ez pedig lehetővé teszi a versenyelőny elérését illetve megtartását. A vállalatok új együttműködési formát tudnak kialakítani az ügyfelekkel és az új termékeket gyorsabb módon tudják így bevezetni. Az agrárturizmus vidékfejlesztési szerepe az Alsó-Duna térségben Szerbiában Boris Saulic - Deniz Ahmetagic A tanulmány elemzésének középpontjában a fenntartható vidékfejlesztés innovatív kihívásai Közép- és Kelet-Európában az Alsó-Duna régió fő lehetőségeinek fejlesztésére irányuló agrárturizmus azonosítása és valorizációja által. A régió vidékfejlesztésének fő problémája kapcsolódik Szerbia gazdasági és mezőgazdasági problémáihoz melyet Szerbia vidékfejlesztési stratégiájában rögzítenek mint például a demográfiai trendek az élelmiszerlánc vertikális integrációja az infrastruktúra és a hasonló szempontok. Hozzáadva a társadalmi-gazdasági tényezőket a biodiverzitás megőrzése és a környezetvédelem problémáit a fenntartható vidékfejlesztéssel azonos szinten kezelik. Az elemzés eredményeképpen ajánlásokat fogalmazunk meg az agrárturizmus fejlesztésére és innovatív jövőképet vázolunk a vidékfejlesztési politikai döntéshozók számára helyi és regionális szinten egyaránt. - 07 -

Abstract A pálmaolaj fizikai és kémiai vizsgálata Dan-Ștefan Clonda - Laura Corpas - Tiberiu Abraham - Nicoleta Hadaruga - Adrian Rivis A tanulmány célja az volt hogy megvizsgáljuk a pálmaolaj összetételét milyen zsírsav-és fizikai-kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. Zsírsav meghatározás végeztünk a gázkromatográfiát kombinálva tömeg-spektrometriás készülékkel. Az eredmények azt mutatták hogy a pálmaolaj fő összetevői: palmitinsav az olajsav és linolsav; az összes zsírsav metil-észterben lett kifejezve. Szintén meghatároztuk és azonosítottuk a legfontosabb minőségi mutatót. A pálmaolaj ismert a kedvező biológiai hatásáról E-vitaminban gazdag és kiváló antioidánsként működik. A Szlovákiai önkormányzatok pénzügyi elemzése Marián Gál A pénzügyi elemzés fogalmat több módon lehet értelmezni jellemezni. A cikkben összefoglalásra kerülnek a területi önkormányzatok pénzügyi elemzésének alapvető jellemzői különböző szerzők által megfogalmazott jelentősége és hatása a pénzügyi- és adózási erő és önellátás értékelései során. A tanulmány továbbá tartalmazza Lőcse Levoča városának pénzügyi elemzését 009. évtől 0. évig terjedő időszakban. Végezetül előterjesztésre kerülnek a területi önkormányzat finanszírozásának javítására irányuló javaslatok. A közvetlen adók összehasonlítása Lengyelország és Szlovákia adórendszerében Jaroslav Korečko Erzsébet Suhányi Ján Vravec Az Európai Unióban zajló integrációs folyamat ellenére a tagállamok adórendszereinek összehangolása stagnál. Ezt a tényt különösképpen a közvetlen adózás területén állíthatjuk. A tanulmány két tranzitív gazdaság Lengyelország és Szlovákia közvetlen adói szerkezetének hasonlóságait és eltéréseit elemzi. Elemzésre kerülnek a közvetlen adók konkrét típusai a közvetlen adók részesedése a GDP-n az adókulcsok mértékei valamint a tagállamok által közelmúltban végrehajtott módosítások ezen a területen. Az IT kompetencia elemzése a területi önkormányzatok alkalmazottjai körében Martin Mudrík Ladislav Suhányi A tanulmány a közigazgatási alkalmazottak információs technológiával való munkavégzés alkalmasságáról szóló bizonyítványok jelenlegi helyzetét tárgyalja. Összehasonlító módszerrel mutatja be különböző bizonyítványok elnyerésének lehetőségeit amelyeket a közigazgatási alkalmazottak számítógépes ismerete szintjének növelésére szolgáló eszközeként kell tekinteni. A tanulmány utolsó részében áttekintést nyújtunk a közigazgatási alkalmazottak véleményeiről az információs technológia alkalmazásához szükséges képzettség igénye és e képzés elvégzéséhez való készség vonatkozásában.

Tudományos Mozaik 9. TPF Regionális önkormányzatok befektetési döntéshozatali folyamatának elemzése Ladislav Suhányi Martin Mudrík A tanulmány célja a regionális önkormányzatok befektetési döntéshozatali folyamatának elemzése NUTS 3 szinten három szomszédos európai országban. Az elemzett országok közé tartozik Szlovákia Magyarország és Csehország. A tanulmány első része az önkormányzatok befektetési döntéshozatalának elméleti aspektusaira irányul és a magánszektorral való együttműködés szükségességét tárgyalja ezen a téren. A tanulmány további részei három elemzett ország elsődleges kutatási eredményeivel foglalkozik. Ezüst Érdekes befektetési lehetőség Ján Vravec Erzsébet Suhányi Jaroslav Korečko A tanulmány az ezüstbe való befektetést tárgyalja mint érdekes befektetési lehetőség a jövőre nézve. Az ezüst nagyon biztonságos kikötő lehet a pénzügyi és gazdasági válság időszakában. Az ezüst nemesfém és egyben ipari fém is azonban mind a két szektor nagyon dinamikus és állandóan változó. Az ezüstnek úgy mint más nemesfémeknek is megvannak az előnyei és hátrányai. A pénzügyi és gazdasági válság időszakában sok nagy intézményi befektető úgymint a kis befektető is előnyben részesíti a nemes fémekbe történő befektetéseket nagyon gyakran ezüstbe is. A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió mezőgazdaságának helyzetfeltárása Oana Ianosevici - Simona Martin - Ioan Csosz A bemutatott Eurorégiónak akárcsak az azt alkotó régióknak képesnek kellene lennie arra hogy saját forrásból gondoskodhasson az alapélelmezésről. Ez azonban a romániai térségben jelenleg nem megoldott. Az Eurorégió agráriumának és élelmiszeriparának fejlesztése érdekében egy erős regionális együttműködésre lenne szükség amely jelentős előnyöket jelentene az elmaradott régiók számára. A termékeny földdel rendelkező Eurorégió különleges mezőgazdasági ptenciállal bír. Ezt bizonyítandó a tanulmány elemzi az agráriumból élő lakossság helyzetét az agrárium hozzájárulását a GDP-hez a mezőgazdasági területek kihasználtásgát a főbb gabona-félék és gyümölcs-félék termelését a bortermelés helyzetét és nem utolsó sorban az állatállomány összehasonlítását mindhárom régióban. Mindehhez szükség van a létező agrár-programok és projektek kiértékelésére és annak megfigyelésésre hogy a DKMT Eurorégióban ezek milyen hatást érnek el. - 09 -