2009. május 31. Pünkösd: Csíksomlyó - Pilisszántó 2009.06.01, 08:50 Hétfõ Oltalmad alá futunk, Ó dicsõséges és áldott Szûz! Többszázezer zarándok a Csiksomlyói búcsún Változást
- Itthon vagyunk Szûz Mária õsi kegyhelyén, a magyar nemzet szíve itt dobog most ebben az ünnepi órában. Égi Édesanyánk összefog bennünket, a világ különbözõ tájairól érkezett magyarokat - e szavakkal kezdte Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek a Pünkösdi Nagybúcsút 2009. május 30-án Csiksomlyón. A Szent Koronát hozó Asztrik érsek 90. utódaként köszöntötte zarándok testvéreit a szónok, aki hálát adott Istennek az ezeréves egyházmegyéért, valamint a nyolcszáz éves ferences rendért. A csiksomlyói búcsún az idén is többszázezren vettek részt, a Székely gyors ismét külön vonatot inditott, immár 850 fõvel Budapestrõl. Bábel Balázs érsek szentbeszédében utalt a 2004. december 5-i szavazás eredményére és kérte: akik nemet mondtak a nemzet összetartozására, vagy közömbösek maradtak, bánják meg bûneiket! Hangsúlyozta: - Összetartozunk azokkal, akik elõttünk jártak, akik keresztényeknek, magyaroknak, székelyeknek, csángóknak vallották, vallják magukat. - Ki a bölcs? - tette fel a kérdést, majd igy válaszolt rá: - Aki mindent a legmagasabb szempont szerint ítél meg. Nem csupán néhány esztendõre tekint elõre, vagy a múltba hátra, hanem az örökkévalóság fényénél tudja áttekinteni a történelmet, benne felismeri Isten vonalvezetését, mert õ egyenesen ír görbe vonalakon. Egy francia származású nagy amerikai történész Jacques Barzun írja: "Aki pedig a történelmet a maga teljességében szeretné megismerni, annak Istennel kell társalkodnia." Bábel Balázs beszédében rámutatott: - Ha mi ezeréves történelmünkre gondolunk ezen a tájon, Szent István korától napjainkig, az "ember-katedrálisokig": Márton Áron, és Jakab Antal püspökig, akkor látjuk, mennyi megpróbáltatás érte, s már-már a pusztulás szélére sodorta az ellenség ezt az országrészt. A sokszoros tatár és török pusztítások, majd a 150 évig betöltetlen gyulafehérvári püspökség, a háborúk harcai, országfeldarabolások, a falurombolás már a megsemmisülés vízióját vetítette elõ. A török hódoltság ideje alatt már csak a ferencesek maradhattak meg, akik a katolikus hit õrzõi voltak és ebbõl a kicsiny magból újra tudtunk kezdeni, mostani ittlétünk is ennek bizonyítéka. Számunkra a múlt erõs gyökér, jelen és a jövõ belõle él. A múlt azért reményünk, mert bizonyítja Isten gondviselését. Akik azonban nem tanulnak a történelembõl, arra ítéltetnek, hogy megismételjék. A szónok kitért a világ magyarságának helyzetére is: - A mi világunk benne a magyarság sorsa különösen is nagy válságban van. A magyarországi gondjainkat azért hozom elõ, mert az ottani életünk visszahat a világon élõ összes magyarra, és a mindent megosztó szándék ellenére mi egy nemzet vagyunk. A legtöbb ember csak a gazdasági bajokat érzékeli, hogy drágább lett az élet. Némelyek mélyebbre tekintenek, s azt mondják, mindez az erkölcsi válság miatt van. Az igazi okot kell keresnünk. Az európai ember az újkor óta elveszítette Istenbe vetett komoly hitét. Egy darabig még az erkölcsi érzéke megmaradt a jó és a rossz iránt, de hit hiányában ez is megszûnt. Az erkölcs támaszt kíván. Már Dosztojevszkij megállapította: - Ha nincs Isten, mindent szabad. Az istenhit hiánya magával hozta az erkölcsi válságot: a korrumpálódást, a bûn botrányig való fokozódását. Ezt követte az értékválság, amikor minden a pénz szerint ítéltetik meg és az emberi munka nem kapja meg az igazi értékét. Áldozatos munkakörökben dolgozó emberek egy hónap alatt sem tudnak annyi jövedelemhez jutni, mint a mai világ gazdagjai sokszor egy óra alatt. Az erkölcsi válságban még az is fájó seb, hogy az emberiség õssejtjét, a családot rombolják és vele
szemben mindenféle más együttélést a család rangjára emelnek. Az ifjúságot pedig elbizonytalanítják és megrontják a különbözõ Gender programokkal, amit röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy a mai ember szabadon döntse el, hogy férfi vagy nõ, heteroszexuális, vagy homoszexuális, vagy épp transzszexuális lesz-e. Aztán ajánlják, hogy legálisan fogyasztható legyen a kábítószer, mert az nagy bevételt hozhat az államnak. A szenvedélyeknek kiszolgáltatott ifjúság céltalanul sodródik, depresszióssá válik és nagyon sokszor öngyilkosan végzi az életét. Az ifjúság és a család tudatos rombolásának ellent kell állnunk. A bajok elviselésében Szûz Máriától tanuljunk, aki maga is megtanult Krisztus módján szenvedni - mondta a szónok. Bábel Balázs kijelentette: - Olyan mély depresszióban van népünk, s olyan a magyar lelkiállapot, hogy már szinte nem is hisz semmiben és nem reménykedik. Ilyenre nem volt még példa nagy háborúk után sem. Évekkel ezelõtt hallhattuk az eget verõ gõgös kijelentését egy politikusnak: "Magyarok Nagyasszonya levette rólunk a kezét, majd mi gondoskodunk ezután a magyarokról". Másvalaki pedig azt mondta: "jóléti rendszerváltást hozunk". És mi a valóság? Kisemmizettek lettünk és kifizethetetlen adósság jármában nyögünk. Az egyre növekedõ munkanélküliség, a hadisarc szintû adózás milliókat dönt mély szegénységbe. A gátlástalanul gyorsan meggazdagodóknak természetesen ez nem jelent lelkiismereti problémát. A legtehetségebbek közül sokan kilátástalanságukban külföldön keresnek megélhetést. A demoralizált iskolákról és katasztrofális helyzetben lévõ egészségügyi intézményekrõl már ne is szóljunk. Emberileg nincs már remény. És mégis! Társadalomlélektani kutatások bizonyítják, hogy az elkötelezetten vallásos emberek jobb testi, lelki egészségnek örvendenek az õ családjukban nagyobb a gyermekvállalás és még várható földi élettartamuk is hosszabb. A Kalocsa-kecskeméti érsek hangsúlyozta: -Nem vette le rólunk a kezét a Magyarok Nagyasszonya, a csíksomlyói Szûz Mária. Abban is remélhetünk, hogy Európáról sem, hiszen Európa zászlaja kék mezõben 12 csillaggal Szûz Máriára utal. A zarándokok az ünnepi órában, a nagy jubileumi évben hálaadással Istennek, mint gondviselõ Atyának, megváltást hozó Fiúnak, és megújító Szentléleknek, Szent István király felajánlását mintegy megismételve imádkozták a zarándokok a legõsibb Szûz Mária imádságot: Oltalmad alá futunk Istennek szent szülõje, könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején. Hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtõl, Ó dicsõséges és áldott Szûz! Jakubinyi György gyulafehérvári érsek, aki "házigazdaként" köszöntötte a zarándokokat, utalt a 443 évvel ezelõtti hit védelemre, amikor a katolikusok ugyanezen a helyen kérték Szûz Mária segitségét. "Isten, tarts meg minket õseink hitében és erényeinkben, ezt kérjük ma Tõled" - mondta Jakubinyi érsek. Hagyományokhoz illõen idén is a világ számos pontjáról érkeztek zarándokok Csiksomlyóra. A Székely gyors, a tavalyi nagy sikerre való tekintettel 850 utassal, 13 kocsival második alkalommal indult útnak, a Kárpáteurópa Utazási Iroda és az Indóház szervezésében. A különvonat idén is befutott a Gyimesekbe, az ezeréves, történelmi Magyarország vasúti határállomásához, ahol megtekintették a Rákóczi vár romjait, a vár tövében álló 30. számú MÁV õrházat, valamint részt vettek a kontumáci kápolna elõtt Böjte Csaba által bemutatott szentmisén. Egy csodálatos imádsággal búcsúzom olvasóimtól: "Óh, kegyelmek Anyja, Székelyek Nagyasszonya! Tekints kegyelmesen sokat szenvedett, sok szükséget megélt hû gyermekeidre!"
Frigyesy Ágnes A búcsúba érkezõk A körmeneti keresztalja Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érsek az idei szónok A kegyszobor A kegytemplom "Ékes királynénk, hozzád esdeklünk,... " Pünkösd ünnepén a kereszténység a Szentlélek eljövetelét ünnepli, bizonyságul Jézus Krisztus feltámadásának, és uralkodásának. A magyarság õsi hitében az Atya, Fiú, Szentlélek szentháromság elõzményeként az Atya, Fiú, Anya szent hármassága létezett. Nem lehet véletlen, hogy a Pünkösdhöz kötõdõ, ma is élõ hagyományaink legnagyobb és legfényesebb ünnepsége az Istenanyához kötõdõ csíksomlyói zarándoklat. Mint ahogy az sem, hogy Szent István királyunk halála elõtt, a kiúttalanságot látva, az Istenanyának ajánlotta fel az országot. Sõt Mária-zászlók alatt küzdöttek 1848 honvédei is.
A Pünkösdhöz kötõdõ magyar zarándoklat-hagyományt nem sikerült senkinek sem kiirtani, mind a mai napig él, és egyre erõsödik. Ma már nem csak a székelyek és csángók, de az anyaországból, az elszakadt területekrõl és a világban szétszóródott magyarság közül is egyre többen zarándokolnak el Pünkösdkor Csíksomlyóra a Szûzanyához, "ékes Királynénk"-hoz, akihez "esdeklünk", hogy segítségét kérjék a magyarság - Mária országának -megmaradásához, hazánknak és hitünknek megerõsítéséhez. Sajnos még sem juthat el mindenki, aki szeretne, Csíksomlyóra. Szõnyi Józsefnek, Pilisszántó volt polgármesterének gyönyörûséges gondolata támadt. Ezen a szent, lélekemelõ napon, össze kellene kötni a szétszakított Kárpát-medence szakrális helyeit közös szívdobbanással, egy szivárvány-híddal. Ez nem lehet véletlen, olyan, mintha felsõbb akarat irányította volna mindezt. Piliszántó, a Kárpát-medence csodája, ahol a Szent Korona ereje érvényesül. Hargita és Pilis, a Kárpát-medence két szent hegye. Pilis Keresztje, Csíksomlyó mellõl, Csíkszentrõl Nagy András által származott ide, a Hargita ajándékaként. Hummel Rozália festõmûvész pilisszántói Szûzanya festménye Csíksomlyóra került. A 2006-ban felszentelt Boldogasszony sziklakápolnát Õrfi Jóska Makovecz Imre és társa tervezte. Péterfy László szobrász alkotása a kápolnában lévõ Boldogasszony-szobor. A Felvidéken, Szõgyénben lakó Schmidt Robert, a Csillagösvény hét szobrának kifaragója. Így alakult ki az, hogy Csíksomlyót és Pilisszántót akarva akaratlanul egy szivárvány-szerû híd kapcsolta össze. Ez adta az ötletet 2008-ban, hogy a Csíksomlyón tartott szentmisével azonos idõben Pilisszántón, a Boldogasszony sziklakápolnánál is rendezzenek szentmisét. Ez meg is történt tavaly és az idén is, s ezután minden esztendõben így lesz. Ez egy olyan kezdeményezés volt, amelynek olyan ereje van, hogy ezt már lehet nem folytatni. Mert ha ma még csak ebben a néhány órában is, de egyszerre, egyidõben, együtt dobog a szívünk, Magyarországért, Édes Hazánkért. Én is Piliszántóra zarándokoltam. Ahol igen sokan jöttünk össze. A lenti hatalmas parkoló nagyon hamar megtelt. Így két további parkoló kialakítása vált szükségessé a hegyoldalban. Szeretetteljes, ünnepi hangulat lengte be a tájat. Bár borús idõ volt, a felhõk mögül gyakran kikandikált a napsugár. Polgárõrök segítettek az érkezõknek az eligazításban. Papucsek Márk fiatal polgárõr, készségesen segített. A polgárõrség dzsipjével többeket is felvitt a kápolnához. A szentmisére az ország minden tájáról érkeztek. Közel ötven település és szervezet képviseletében jöttek a rendkívüli szentmisére, sõt voltak itt külföldön élõ magyarok is. Minden korosztály képviseltette magát, a karon ülõ babától az iskolásokig, a közép korosztálytól az igen idõs magyarokig.
Csak egyetlen ismertebb politikus arcát sem sikerült felfedeznem a tömegben. Csíksomlyón 12 óra 30 perckor kezdõdött a szentmise, melyet dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek mutatott be. Míg Pilisszántón az egy órás idõ eltolódás miatt 11 óra 30 perckor. Itt Bátor Botond, a Magyar Pálos Rend Tartományfõnöke tartotta a szentmisét. A szentbeszéd legfõbb gondolatai égi királynõnkhöz, Máriához kapcsolódtak, az õ segítségét kérve. Különösen felemelõ érzéseket sugárzott, az egybegyûltek között, a természet ölén, a sziklakápolna elõtt tartott szentáldozás. A szertatást követõen sem távoztak azonnal az egybegyûltek. Ott maradtak, beszélgettek, gondolatokat cseréltek. Hosszú, fegyelmezett sorokban vártak a kápolna bejáratánál a Boldogasszony-szobornál tiszteletüket leróni vágyók. Az ott történtekrõl tanúskodjanak a képek, melyek többet igazolnak minden szónál. Orbán Éva Pilisszántó, Pünkösd, szentmise Zarándokok Áldozás