DÉL-BÉKÉS MEGYEI VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT ALAPSZABÁLY MÓDOSÍTÁS TERVEZET OROSHÁZA
BEVEZETŐRÉSZBŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: B E V E Z E T Ő R É S Z A Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat - jogelődjei az 1960. április 16-án alakult Csorvási, az 1961. március 30-án alakult Mezőkovácsházi és az 1961. március 31-én alakult Orosháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulat - a vízgazdálkodási társulatok egyedi törzskönyvében 13649 6114 37 68 04 33 statisztikai számon megnyitott, jelenleg 10136496 4520 133 04 KSH jelzőszámon nyilvántartott és működő társulat az 1995. évi LVII. Törvény és a végrehajtására kiadott 160/1995. (XII.26.) Kormányrendelet alapján alkotja meg az új alapszabályát. B E V E Z E T Ő R É S Z A Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat - jogelődei az 1960. április 16-án alakult Csorvási, az 1961. március 30-án alakult Mezőkovácsházi és az 1961. március 31-én alakult Orosháza és Környéke Vízgazdálkodási Társulat - a vízgazdálkodási társulatok egyedi törzskönyvében 13649 6114 37 68 04 33 statisztikai számon megnyitott, jelenleg 10136496 4291 133 04 KSH statisztikai számjelen nyilvántartott, a 04-16-000007 cégjegyzékszámon bejegyzett működő társulat a hatályos jogszabályok előírásait figyelembe véve módosítja Alapszabályát. 1. A TÁRSULAT ELNEVEZÉSE ÉS SZÉKHELYE -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 1. A TÁRSULAT ELNEVEZÉSE ÉS SZÉKHELYE (1) A társulat elnevezése: Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat Rövidített neve: DVGT Orosháza (2) A társulat székhelye: 5900. Orosháza, Luther u. 29. (3) A társulat megalakulásának időpontja: 1960. április 16. (4) A társulat bélyegzője: körirat alakjában a társulat elnevezését, középen "Orosháza" feliratot tünteti fel. (5) A társulat adószáma: 10136496 2 04 (6) A társulat társadalombiztosítási törzsszáma: 1726-8 (7) törölve 1. A társulat elnevezése és székhelye 1.1 A társulat elnevezése: Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat 1.2 Rövidített elnevezése: DVGT Orosháza 1.3 A társulat székhelye: 5900 Orosháza, Luther u. 29. 1.4 A társulat megalakulásának időpontja: 1960. április 16. 1.5 A társulat bélyegzője: körirat alakjában a társulat elnevezését, középen "Orosháza" feliratot tünteti fel. 1.6 A társulat adószáma: 10136496 2 04 1.7 A társulat társadalombiztosítási törzsszáma: 1726-8 1.8 A társulat szervezeti formája: vízitársulat, jogi személyiséggel rendelkező közhasznú gazdálkodó szervezet. - 1 -
2. A TÁRSULAT CÉLJA ÉS FELADATAI -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 2.. A TÁRSULAT CÉLJA ÉS FELADATAI (1) Működésének célja: az érdekeltek igényeinek figyelembevételével a területén jelentkező helyi, közcélú vízgazdálkodási feladatok ellátása, illetve az ezekkel összefüggő vízpótlási, vízrendezési, vízkár elhárítási és talajvédelmi feladatait elősegítő vállalkozási tevékenység folytatása. (2) Szervezeti formája: "VIZITÁRSULAT" jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. (3) Közfeladata: Helyi vízrendezés és vízkárelhárítás. (4) Feladata: Vízi létesítmények tervezése, megvalósítása a kezelésében lévő létesítmények üzemeltetése, fenntartása, hasznosítása, a vízkormányzás, valamint vízkárelhárítás és védekezés kialakítása. (5) Tevékenységek köre: 42.91 Vízilétesítmények építése: főtevékenységi kör 01.61 Növénytermelési szolgáltatás. 36.00 Víztermelés, - kezelés, - ellátás. 43.11 Bontás 43.12. Építési terület előkészítése 42.21 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése. 68.20 Saját, tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. 43.99 Egyéb speciális szaképítés m.s.n. 69.20 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység. 71.12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás. 2. A társulat célja, feladatai és tevékenységi köre 2.1 A Dél-Békés megyei Vízgazdálkodási Társulat (Továbbiakban: társulat) alapvető célja, hogy tagjai érdekében a működési területén a hatályos jogszabályokban és a jelen alapszabályban meghatározott közfeladatait ellássa. 2.2 A társulat közfeladatként a működési területén lévő társulati műveken a vonatkozó jogszabályok szerinti állami és önkormányzati közfeladatok átvállalásával az ár és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó területi vízrendezési, vízkárelhárítási, karbantartási és üzemeltetési feladatokat lát el, közcélú vízilétesítményeket hozhat létre. Működési területén közfeladatként környezetvédelmi, természetvédelmi, táblán, illetve üzemen belüli meliorációs és mezőgazdasági vízszolgáltatási feladatokat végezhet. 2.3 A társulat, vállalkozási tevékenységet folytathat az Alapszabály 27. szabályozása alapján. 2.4 A társulat fő tevékenysége: 42.91 Vízi létesítmény építés A társulat további tevékenységi körei: 01.61 Növénytermelési szolgáltatás. 36.00 Víztermelés, - kezelés, - ellátás. 43.11 Bontás 43.12. Építési terület előkészítése 42.21 Folyadék szállítására szolgáló közmű építése. 68.20 Saját, tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése. 43.99 Egyéb speciális szaképítés m.s.n. 69.20 Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértői tevékenység. 71.12 Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás. - 2 -
3. A TÁRSULAT ÉRDEKELTSÉGI TERÜLETE ÉS A TÁRSULATI ÉRDEKELTSÉGI EGYSÉG -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 3.. A TÁRSULAT ÉRDEKELTSÉGI TERÜLETE ÉS A TÁRSULATI ÉRDEKELTSÉGI EGYSÉG (1) Az érdekeltségi területet az alapszabály részét képező térkép tünteti fel. (1. sz. melléklet) Az érdekeltségi terület határai: - Délen: a Magyar, Román országhatár - Keleten: Körösi Vízgazdálkodási Társulat - Északon és Nyugaton: Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat - Nyugaton és Délen: Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat (2) A társulat tagjainak nevét, lakóhelyét és székhelyét az alapszabály tagi lista melléklete tartalmazza. (2. sz. melléklet) (3) A társulatnál az érdekeltségi egység: egy ha. (4) Az érdekeltségi terület nagysága: 175 929 ha 3. A társulat működési területe 3.1 A társulat működési területe Almáskamarás, Battonya, Békéssámson, Csanádapáca, Csorvás, Dombegyház, Dombiratos, Gádoros, Gerendás, Kardoskút, Kaszaper, Kevermes, Kisdombegyház, Kunágota, Magyarbánhegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Nagybánhegyes, Nagyszénás, Orosháza, Pusztaföldvár, Pusztaottlaka, Telekgerendás, Tótkomlós, Végegyháza települések zártkert, kül- és belterületét magába foglaló földrajzi egység. 3.2 A társulat működési területét ezen Alapszabály mellékletét képező helyszínrajz tünteti fel. (1. sz. melléklet) 3.3 A működési terület nagysága: 175 937 ha 3.4 A működési terület természetbeli határai: Délen: a Magyar, Román országhatár Keleten: Körösi Vízgazdálkodási Társulat Északon és Nyugaton: Szentes és Környéke Vízgazdálkodási Társulat Nyugaton és Délen: Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulat 3.5 A küldöttek száma: 78 fő 3.6 A működési területet településenként, azok közigazgatási területével az alábbi területi egységek alkotják: TERÜLETI EGYSÉG Megnevezése Terület (ha) TELEPÜLÉS MEGNEVEZÉSE - 3 - KÜLDÖTTEK SZÁMA 1. sz. térség 1 476 ALMÁSKAMARÁS 2 fő 2. sz. térség 14 578 BATTONYA 4 fő 3. sz. térség 7 125 BÉKÉSSÁMSON 3 fő 4. sz. térség 5 131 CSANÁDAPÁCA 3 fő 5. sz. térség 9 018 CSORVÁS 3 fő 6. sz. térség 5 796 DOMBEGYHÁZ 3 fő 7. sz. térség 1 831 DOMBIRATOS 2 fő 8. sz. térség 3 813 GÁDOROS 2 fő 9. sz. térség 4 078 GERENDÁS 2 fő 10. sz. térség 7 658 KARDOSKÚT 3 fő 11. sz. térség 3 328 KASZAPER 2 fő 12. sz. térség 4 336 KEVERMES 2 fő 13. sz. térség 1 262 KISDOMBEGYHÁZ 2 fő
TERÜLETI EGYSÉG Megnevezése Terület (ha) TELEPÜLÉS MEGNEVEZÉSE KÜLDÖTTEK SZÁMA 14. sz. térség 6 399 KUNÁGOTA 3 fő 15. sz. térség 3 656 MAGYABÁNHEGYES 2 fő 16. sz. térség 764 MAGYARDOMBEGYHÁZ 2 fő 17. sz. térség 3 168 MEDGYESBODZÁS 2 fő 18. sz. térség 6 432 MEDGYESEGYHÁZA 3 fő 19. sz. térség 15 550 MEZŐHEGYES 5 fő 20. sz. térség 6 259 MEZŐKOVÁCSHÁZA 3 fő 21. sz. térség 4 226 NAGYBÁNHEGYES 2 fő 22. sz. térség 9 556 NAGYSZÉNÁS 3 fő 23. sz. térség 20 222 OROSHÁZA 6 fő 24. sz. térség 5 715 PUSZTAFÖLDVÁR 3 fő 25. sz. térség 1 888 PUSZTAOTTLAKA 2 fő 26. sz. térség 7 237 TELEKGERENDÁS 3 fő 27. sz. térség 12 540 TÓTKOMLÓS 4 fő 28. sz. térség 2 895 VÉGEGYHÁZA 2 fő 4. A TAG -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 4. A tag A társulat tagjai a társulat érdekeltségi területén ingatlan tulajdonnal rendelkező, vagy az ingatlant egyéb jogcímen ténylegesen használó természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok. 4. A tag 4.1 A társulat tagja a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant a tulajdonos által feljogosított használó természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet. 4.2 A települési önkormányzatok a település teljes zártkert és belterületével tagjai a társulatnak. 5. TAGSÁGI JOGOK GYAKORLÁSA -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 5.. TAGSÁGI JOGOK GYAKORLÁSA (1) A társulat tagjai tagsági jogukat személyesen, vagy képviselőjük útján gyakorolhatják. A szerzett jogok és kötelezettségek a tagot illetik, illetve terhelik. (2) A tag képviselőjének joga, hogy: - szavazati joggal részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, - megválasztása esetén társulati tisztséget töltsön be, - a tisztségviselőktől, illetve a társulat ügyvezetőjétől (továbbiakban ügyvezető igazgatójától) felvilágosítást kérjen a társulat, vagy saját érdekeltségét érintő bármely ügyben, - rendkívüli küldöttgyűlés összehívását kezdeményezheti, - a jogszabályt, alapszabályt, más belső szabályzatot, vagy a társulat érdekeit sértő küldöttgyűlési, intéző bizottsági határozat megsemmisítését indítványozhatja, - a társulat működésével kapcsolatos észrevételeit a küldöttgyűlésnek, intéző és ellenőrző bizottságnak jelezni és annak elintézéséről tájékoztatást kérni, - a jogszabályban biztosított egyéb jogokat gyakorolni. (3) A tag, illetve képviselője csak azzal a társulati érdekeltségi feladattal kapcsolatban gyakorolhatja jogait amelyikben érdekelt. - 4 -
Törlésre került. 5. 6. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 6. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI (1) A tag jogai: - személyesen, vagy képviselője útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, - a társulatban személyesen - ha kizáró ok, vagy összeférhetetlenség nem áll fenn - megválasztása esetén tisztséget viseljen, - a tisztségviselőktől a képviselőjétől a társulatot, vagy saját érdekeltségét, egyéb jogait, vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen. (2) A tag kötelezettségei: - a küldöttgyűlés által megállapított érdekeltségi hozzájárulást a megadott határidőig teljesíteni, - a megadott határidőig meg nem fizetett érdekeltségi hozzájárulás után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot fizetni, - megtartani a jogszabályok és az alapszabály előírásait, valamint a társulat reá nézve kötelező határozatait, - a társulati feladatok megvalósításában a tőle elvárható módon részt venni, - ha a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló érdekeltsége megszűnik köteles a társulat Intéző Bizottságának írásban bejelenteni és közölnie kell a helyébe lépő új tag nevét, lakhelyét, székhelyét. (3) A tag a társulat kötelezettségeiért a saját vagyonával nem felel. 6. A tagok jogai és kötelességei 6.1 A társulat tagjának joga, hogy 6.1.1 az Alapszabályában meghatározott módon küldöttet válasszon; 6.1.2 képviselője vagy küldöttje útján részt vegyen a társulati feladatok meghatározásában, a határozatok meghozatalában; 6.1.3 a társulatban személyesen - ha kizáró ok, illetőleg összeférhetetlenség nem áll fenn - jelen Alapszabályban meghatározottak szerint tisztséget viseljen; 6.1.4 a tisztségviselőktől, küldöttjétől a társulatot vagy a saját érdekeltségét, egyéb jogait vagy kötelezettségeit érintő ügyben felvilágosítást kérjen; 6.1.5 a hozzájárulás mértékének mérséklésére vagy a megfizetés meghatározott időre történő felfüggesztésére vagy részletfizetésre vonatkozó kérelmet terjeszthet az intézőbizottsághoz; 6.1.6 a társulat szervei által a tagsági jogviszonyával kapcsolatban hozott és jogszabályba vagy Alapszabályba ütköző határozat felülvizsgálatát a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kérje a bíróságtól; 6.1.7 a társulati hozzájárulást megállapító küldöttgyűlési határozatról szóló értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérje a vele szemben megállapított társulati hozzájárulás felülvizsgálatát; 6.1.8 rendkívüli küldöttgyűlés összehívását indítványozni; 6.1.9 a társulat működésével kapcsolatos észrevételeit a küldöttgyűlésnek vagy az intéző bizottságnak, vagy az ellenőrző bizottságnak jelezni, és annak elintézéséről tájékoztatást kérni; - 5 -
6.1.10 a küldöttgyűlések jegyzőkönyvébe betekinteni, a jegyzőkönyvről, vagy annak részleteiről térítés ellenében másolatot készíteni. 6.2 A tagok kötelességei 6.2.1 személyesen vegyen részt a társulat minden olyan szervének tevékenységében, amelybe választották és azt elvállalta; 6.2.2 a társulat közfeladatai ellátásának költségeihez a küldöttgyűlés által megállapított a társulati hozzájárulást határidőre megfizesse; 6.2.3 a határidőre meg nem fizetett társulati hozzájárulás után 31. 31.9.1 bekezdése alapján számított késedelmi pótlékot és a behajtás költségeit is megfizesse; 6.2.4 megtartani az Alapszabály előírásait, valamint a küldöttgyűlés reá nézve kötelező határozatait; 6.2.5 amennyiben a tagnak a tagsági jogviszony alapjául szolgáló ingatlan tulajdoni vagy használati jogosultsága megszűnik vagy megváltozik, azt köteles a társulat intézőbizottságának írásban bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell a tagsági jogviszony megszűnését vagy megváltozását igazoló okiratot, illetőleg annak másolatát, valamint - ha abból nem állapítható meg - a bejelentésben közölnie kell a helyébe lépő új tag cégnevét és székhelyét, cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) természetes személy esetében nevét, lakhelyét és anyja nevét. 6.3 A tag a társulat kötelezettségeiért a saját vagyonával nem felel. 7. TAGSÁGI VISZONY MEGSZÜNÉSE -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 7.. TAGSÁGI VISZONY MEGSZÜNÉSE (1) A tagsági viszony megszűnik: - a tagsági viszony alapjául szolgáló feltétel megszűnésével, - a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnésével, - a természetes személy, tag halálával, - a társulat jogutód nélküli megszűnésével. (2) A társulat más társulattal való egyesülése esetén a tag a jogutód tagjává válik. 7.. Tagsági viszony megszűnése 7.1 A tag társulati tagsága megszűnik, ha a) a természetes személy meghal, b) a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tag jogutód nélkül megszűnik, c) tagsági viszonya alapjául szolgáló ingatlantulajdon vagy használat megszűnik, és a tag azt a 6.2.5 bekezdésben előírt formában bejelenti a társulathoz, d) a társulat jogutód nélkül megszűnik. 7.2 A társulat jogutódlással történő megszűnése, egyesülés, szétválás és kiválás esetén a tag a jogutód társulat tagjává válik. 8. A TÁRSULAT SZERVEI -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 8. A TÁRSULAT SZERVEI (1) küldöttet delegáló, küldött választó fórum (2) küldöttgyűlés (3) intéző bizottság (4) ellenőrző bizottság - 6 -
8.1 Küldöttgyűlés; 8.2 Intézőbizottság; 8.3 Felügyelőbizottság. 8. A társulat szervei 8./A. KÜLDÖTTET DELEGÁLÓ, KÜLDÖTTET VÁLASZTÓ FÓRUM -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 8./A.. KÜLDÖTTET DELEGÁLÓ, KÜLDÖTTET VÁLASZTÓ FÓRUM (1) Közigazgatási területenként a település polgármestere, jegyzője vagy az általuk delegált személy képviseli a belterületet. Ha a külterületről delegált, vagy választott küldött nem vesz részt a küldöttgyűlésen vagy nem delegálnak vagy választanak küldöttet akkor a közigazgatás külterületét is képviseli./ árvíz, belvíz, környezeti katasztrófa megelőzése érdekében / (2) A társulat területén minden 500 hektárt meghaladó területtel rendelkező földhasználó jogi vagy természetes személy delegálhat egy küldöttet. (3) Közigazgatási területenként minden 500 hektárt meghaladó egybefüggő területtel rendelkező földhasználók, földtulajdonosok választhatnak egy küldöttet, akiknél egyenként nem éri el az 500 ha-t a terület. 8./A. Küldöttválasztás 8.4 A küldöttválasztó fórum 8.4.1 A küldöttválasztó fórum összehívásáról és lebonyolításáról a társulat intézőbizottságának elnöke a társulat honlapján (www.dvgt.hu), a területi egység önkormányzatának hirdető tábláján, és a Szuperinfó hirdetőújságban közzétett felhívással gondoskodik. 8.4.2 A küldöttválasztó fórumot az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. 8.4.3 A küldöttválasztó fórumon jelenléti ívet kell vezetni, és jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell különösen: a küldöttválasztó gyűlés helyét, idejét; a jelenlevő, illetőleg a képviselt tagok számát, a küldöttválasztó gyűlésen hozott jelöltválasztó határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent (képviselt) tagok milyen arányban szavazták meg; a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét. 8.4.4 A jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, ideértve a tagok képviseletére adott meghatalmazásokat is. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttválasztó fórum által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető. 8.5 A küldöttek választása 8.5.1 A küldöttválasztó fórumon megjelent tagok amennyiben a közigazgatási terület nagysága 5.000 ha alatti, úgy abban a térségben 2 fő küldöttet választanak, amennyiben a közigazgatási terület nagysága 5.000 10.000 ha közötti, úgy abban a térségben 3 fő küldöttet választanak, amennyiben a közigazgatási terület nagysága 10.000 15.000 ha közötti, úgy abban a térségben 4 fő küldöttet választanak, amennyiben a közigazgatási terület nagysága 15.000 20.000 ha közötti, úgy - 7 -
abban a térségben 5 fő küldöttet választanak, amennyiben a közigazgatási terület nagysága 20.000 ha fölötti, úgy abban a térségben 6 fő küldöttet választanak. 8.5.2 Az adott területi egység a küldöttek létszámával egyező számú körzetre kerül felosztásra (2.sz. mellékletek) és a megválasztott küldött az adott körzet területén lévő tagokat képviseli a küldöttgyűlésben, a körzet teljes terület nagyságával, melyre megválasztották. 8.5.3 A küldöttválasztó fórumon a tagot magánokiratba foglalt meghatalmazással más személy is képviselheti. 8.5.4 A küldöttválasztó fórum napirendje a küldött vagy küldöttek megválasztása. 8.5.5 A szabályszerűen összehívott küldöttválasztó fórum az azon megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes. 8.5.6 A küldöttet vagy küldötteket a küldöttválasztó fórumon jelen lévő tagok egyszerű többséggel, nyílt szavazással határozatlan időre választják meg. 8.5.7 Amennyiben az Alapszabályban meghatározott létszámnál több küldöttet jelölnek, a küldöttekről jelölésük sorrendjében kell szavazni és a legtöbb szavazatot elnyert küldött vagy küldöttek kerülnek megválasztásra. 8.5.8 Eredménytelen küldöttválasztás esetén a megismételt küldöttválasztó fórumot az intéző bizottság elnöke legkésőbb a következő gazdasági évben megtartásra kerülő küldöttgyűlés előtt összehívja. 8.6 Ha a küldött tisztsége bármely okból megszűnik, a tagok a küldött által képviselt területi egységben megtartásra kerülő küldöttválasztó fórumon a 8./A. értelemszerű alkalmazásával a soron következő küldöttgyűlés előtt új küldöttet választanak. 9. A KÜLDÖTTGYŰLÉS -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 9. A KÜLDÖTTGYŰLÉS (1) A társulat legfőbb testületi szerve a küldöttgyűlés, amely lehet rendes, vagy rendkívüli. (2) A küldöttgyűlés a vízgazdálkodási társulatokra vonatkozó jogszabályok keretei között jogosult a társulatot érintő bármely kérdésben dönteni. (3) A társulat tagjai személyesen, vagy képviselőjük útján vesznek részt a küldöttgyűlésben. A képviselt tagok nevét és az érdekeltségi egységeiknek számát a tagi képviseleti meghatalmazásban fel kell tüntetni. 9. A küldöttgyűlés 9.1 A küldöttgyűlés a társulat legfőbb szerve, amely lehet rendes, vagy rendkívüli. Az ülés nyilvános. 9.2 A küldöttgyűlés a társulatokra vonatkozó jogszabályi keretek között jogosult a társulatot érintő bármely ügyben dönteni. 9.3 A küldöttgyűlés tagjai a területi egységenként választott küldöttek, továbbá a tisztségviselők. A küldöttgyűlés tagjai a küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek. A társulat küldöttgyűlésén a társulat tagjai, a társulat igazgatója, a területileg illetékes mezőgazdasági és vízügyi igazgatási szervezetnek, valamint a társulatok érdekképviseleti szervezetének képviselője tanácskozási joggal vehetnek részt. A küldöttgyűlés tagjainak nyilvántartása az Alapszabály 4. számú melléklete. 9.4 A küldöttgyűlésben a küldöttet akadályoztatása esetén két tanú által aláírt, írásbeli meghatalmazással rendelkező tag is helyettesítheti. A meghatalmazott személy az akadályoztatott küldöttel egy területi egységben nyilvántartott társulati tag lehet. - 8 -
10. A RENDES ÜLDÖTTGYŰLÉS -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 10. A RENDES KÜLDÖTTGYŰLÉS (1) Rendes küldöttgyűlést évente egyszer kell tartani. (2) Az évi rendes küldöttgyűlésnek az előző évi terv teljesítését, mérleg beszámolót, illetve a következő évi gazdasági és pénzügyi tervet kell megtárgyalni. 10. A rendes küldöttgyűlés 10.1 A küldöttgyűlést évente legalább egyszer, a tárgyév május 31. napjáig meg kell tartani. 10.2 Az évi rendes küldöttgyűlésnek az előző évi terv teljesítését, mérlegbeszámolót, illetve a következő évi gazdasági és pénzügyi tervét kell megtárgyalni. 11. RENDKÍVÜLI KÜLDÖTTGYŰLÉS -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 11. RENDKÍVÜLI KÜLDÖTTGYŰLÉS (1) Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha: - az intéző bizottság tagjainak száma a póttagok behívása után öt fő alá csökken, vagy az ellenőrző bizottság tagjainak száma a póttagok behívása után három fő alá csökken - az intéző bizottság, vagy ellenőrző bizottság elnökének tisztsége bármely okból megszűnik, - összehívását: = az intéző bizottság, vagy a társulat elnöke a társulat érdekében szükségesnek tartja, = a tagok érdekeltségi egységként számított legalább 1/3-a azt az ok megjelölésével kéri, - ellenőrző bizottság, vagy a cégbíróság az összehívását kezdeményezi. (2) A rendkívüli küldöttgyűlést 15 napon belül össze kell hívni. 11. Rendkívüli küldöttgyűlés 11.1 Rendkívüli küldöttgyűlést kell tartani, ha 11.1.1 az intéző- vagy a felügyelőbizottság tagjainak száma a póttagok behívása után az Alapszabályban meghatározott szükséges létszám alá csökken; 11.1.2 az intézőbizottság vagy felügyelőbizottság elnöke lemond, vagy tisztsége bármely okból megszűnik; 11.1.3 az intézőbizottság vagy annak elnöke szükségesnek tartja; 11.1.4 a társulat tagjainak több mint 10%-a vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri; 11.1.5 az felügyelőbizottság vagy a cégbíróság indítványozza; 11.1.6 ha a társulat feladatainak, érdekeltségi területének változása indokolja; 11.1.7 a rendkívüli küldöttgyűlést a bekövetkezett tény, továbbá az indítvány megtételét követő 30 napon belül össze kell hívni. 12. A KÜLDÖTTGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 12. A KÜLDÖTTGYŰLÉS ÖSSZEHÍVÁSA (1) A küldöttgyűlést az intéző bizottság, ha pedig az intéző bizottság e kötelezettségének nem tesz eleget az ellenőrző bizottság a napirend közlésével hívja össze. (2) A küldöttgyűlésre meg kell hívni minden tagi terület képviselőjét. (3) A küldöttgyűlésre meg kell hívni: - a közfeladat illetékes vízügyi igazgatóság képviselőjét, - a Földművelésügyi Minisztérium megyei Földművelésügyi Hivatalának képviselőjét, - az érdekképviseleti szervet, - 9 -
- a társulat ügyvezető igazgatóját. (4) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 15 nappal ki kell küldeni. 12. A küldöttgyűlés összehívása 12.1 A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke hívja össze. Ha az intézőbizottság elnöke ezt elmulasztja, az összehívásra a felügyelőbizottság elnöke jogosult a napirend közlésével. 12.2 Össze kell hívni a küldöttgyűlést, ha a társulat tagjainak több mint 10%-a, vagy a küldöttek több mint fele a napirend megjelölésével írásban kéri. 12.3 A küldöttgyűlésre meg kell hívni: a) a társulat igazgatóját; b) a társulat könyvvizsgálóját; c) illetékes vízügyi igazgatóság képviselőjét; d) mezőgazdasági szakigazgatási szerv képviselőjét; e) társulat érdekképviseleti szerv képviselőjét; f) a küldöttgyűlést kezdeményező tagokat (ha volt). 12.4 A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8 nappal a küldöttgyűlés tagjainak és a 12.3 bekezdésben felsorolt meghívottaknak, ki kell küldeni, és a területileg illetékes települési önkormányzat(ok)nál hirdetmény formájában is közzé kell tenni. 13. A KÜLDÖTTGYŰLÉS MEGTARTÁSA -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 13. A KÜLDÖTTGYŰLÉS MEGTARTÁSA (1) A küldöttgyűlést a társulat elnöke akadályoztatása esetén az intéző bizottság korelnöke vezeti le. (2) Szavazati joggal csak a tagok képviselője rendelkezik. 13. A küldöttgyűlés megtartása 13.1 A küldöttgyűlést az intézőbizottság elnöke vagy az általa felkért személy vezeti le. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a küldöttgyűlés levezetésére a felügyelőbizottság elnöke tesz személyi javaslatot a küldöttgyűlés felé. 13.2 Szavazati joggal csak a küldött rendelkezik. 14. A KÜLDÖTTGYŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE ÉS A HATÁROZATHOZATAL -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 14. A KÜLDÖTTGYŰLÉS HATÁROZATKÉPESSÉGE ÉS A HATÁROZATHOZATAL (1) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok, képviselőik érdekeltségi egység arányában számított több mint 2/3-a jelen van, akik egyben az érdekeltségi területnek legalább 51 %-át képviselik. (2) A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a küldöttek érdekeltségük, minden egyéb ügyben egyenlő arányban szavaznak. (3) Az alapszabály módosításához, illetve a társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához legalább 2/3-os többségű küldöttgyűlési határozatra van szükség. (4) A küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza. (5) Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés, az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára és az érdekeltségi arányra tekintet nélkül határozatképes. - 10 -
14. A küldöttgyűlés határozatképessége és a határozathozatal 14.1 A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttgyűlés tagjainak több mint fele személyesen megjelenik, és a megjelent küldöttek a társulat működési területének több mint felét képviselik. 14.2 Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, a 8 napon belüli időpontra összehívott második küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent küldöttek számára és az általuk képviselt terület nagyságára való tekintet nélkül határozatképes. 14.3 A küldöttgyűlés határozatait - ha a küldöttgyűlés másként nem határoz - nyílt szavazással és a megjelenteket megillető szavazatok egyszerű többségével hozza meg. 14.4 A tagokra fizetési kötelezettséget megállapító küldöttgyűlés határozata meghozatalánál a küldöttgyűlés tagjai az általuk képviselt társulati hozzájárulás alapjául szolgáló terület nagysága arányában, minden egyéb ügyben, egyenlő arányban szavaznak. 14.5 Az Alapszabály módosításához a jelen lévő küldöttek legalább kétharmadának szavazata szükséges. 14.6 A társulat megszüntetéséhez, egyesüléséhez, szétválásához, a csatlakozáshoz, illetve a kiváláshoz a küldöttgyűlés összes tagjának legalább 75%-ának a szavazatára van szükség. 15. A KÜLDÖTTGYŰLÉS HATÁSKÖRE -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 15. A KÜLDÖTTGYŰLÉS HATÁSKÖRE (1) Kizárólag a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik: - alapszabály módosítása, kivéve a 18. (8) bekezdésében felsoroltakat - a társulat megszüntetésének, szétválásának, illetőleg egyesülésének elhatározása, - a differenciált érdekeltségi hozzájárulás elveinek kialakítása és a tagok fizetési kötelezettségének megállapítása, - a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása, - a tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, díjazásának megállapítása, - a társulat közfeladatainak éves és ezen belüli ütemezése, területi sorrendjének, valamint az árés belvízvédekezési tartalék mértékének meghatározása, - a közfeladatok ellátásához szükséges a törvényben meghatározott mértékű elkülönített vagyon meghatározása, - az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása, - az egyesülési törvény szerinti érdekképviseleti szervezetben való belépés elhatározása, - gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása, - amit jogszabály, vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal. - a könnyvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása (2) A küldöttgyűlés társulat szervezetét, testületi működését és gazdálkodását érintő bármely kérdés megtárgyalását hatáskörébe vonhatja. 15. A küldöttgyűlés hatásköre 15.1 Alapszabály módosítása. 15.2 A társulat működési területének megállapítása. 15.3 A társulati művek körének megállapítása. 15.4 A társulat megszüntetésének, szétválásának, egyesülésének, illetőleg a kiválás és a belépés engedélyezése. 15.5 A tagok fizetési kötelezettségének megállapítása. 15.6 A differenciált társulati hozzájárulás elveinek kialakítása, mértékének megállapítása. 15.7 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, módosítása. - 11 -
15.8 A társulat belvízvédelmi terveinek elfogadása, módosítása. 15.9 A tisztségviselők megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, felmentése, költségtérítésének és díjazásának megállapítása. 15.10 A könyvvizsgáló megválasztása, beszámoltatása, visszahívása, felmentése, díjazásának megállapítása. 15.11 A társulat közfeladatainak éves ütemezése, valamint az ár- és belvízvédekezési tartalék mértékének meghatározása, mely jogát indokolt esetben, a tárgyévben részben vagy egészben az intézőbizottságra átruházhatja. 15.12 A közfeladatok ellátásához szükséges - a törvényben meghatározott mértékű - elkülönített vagyon meghatározása, nevesítése. 15.13 Az éves beszámoló, illetőleg egyszerűsített éves beszámoló jóváhagyása. 15.14 A küldöttgyűlés a zárszámadást csak akkor veheti tárgyalás alá, ha már meghallgatta az ellenőrző bizottság jelentését. Érvényesen csak akkor határozhat a zárszámadás elfogadása felől, ha az ellenőrző bizottság erre nézve megfelelő ajánlást tett. 15.15 Gazdasági társaságba való belépés, vagy gazdasági társaság alapítása. 15.16 Jegyzőkönyvvezető és két fő jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása. 15.17 Amit jogszabály vagy az alapszabály a küldöttgyűlés hatáskörébe utal. 16. A KÜLDÖTTGYŰLÉS JEGYZŐKÖNYVE -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 16. A KÜLDÖTTGYŰLÉS JEGYZŐKÖNYVE (1) A küldöttgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell: - a küldöttgyűlés helyét, idejét, - a jelenlévő, illetve a képviselt érdekeltek számát, az érdekeltség jogcímét, mértékét és arányát, - a hozott határozatokat, annak megjelölésével, hogy azokat a megjelent, illetve képviselt érdekeltek milyen érdekeltségi arányban hozták, - a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő nevét. (2) A határozatképességet igazoló iratokat a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell. Ideértve az érdekeltek képviseletére adott meghatalmazásokat is. (3) A küldöttgyűlés jegyzőkönyvének másolata a tagok, illetve képviselőjük részére nem kerül megküldésre, azt a társulat székházában megtekinthetik. 16. A küldöttgyűlés jegyzőkönyve 16.1 A küldöttgyűlésen jelenléti ívet kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a küldöttgyűlés tagjának nevét, aláírását és az által képviselt terület nagyságát egész ha-ban, továbbá jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell különösen: az küldöttgyűlés helyét, idejét; a jelenlevő küldöttgyűlési tagok számát, az általuk képviselt területet egész ha-ban; a napirendet; a küldöttgyűlésen hozott határozatokat annak megjelölésével, hogy azokat a küldöttgyűlés megjelent tagjai milyen arányban szavazták meg; a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők nevét. 16.2 A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezetőn kívül a küldöttgyűlés által megválasztott két hitelesítőnek is alá kell írnia. A jegyzőkönyv nem selejtezhető. A jegyzőkönyvet a társulat honlapjára fel kell tenni. 16.3 A jegyzőkönyvet a tagok, a küldöttek és a küldöttgyűlésre tanácskozási joggal meghívottak a társulat székhelyén tekinthetik meg. - 12 -
17. A KÜLDÖTTGYŰLÉSI HATÁROZAT NYILVÁNTARTÁS -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 17. A KÜLDÖTTGYŰLÉSI HATÁROZAT NYILVÁNTARTÁSA (1) A küldöttgyűlések határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő határozatokkal kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek. 17. A küldöttgyűlési határozat nyilvántartása 17.1 A küldöttgyűlések határozatairól évente újra induló folyamatos sorszámozással nyilvántartást kell vezetni, és a jegyzőkönyveket a nyilvántartás mellékleteként kell megőrizni. 18. AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 18. AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG (1) Az intéző bizottság a társulat irányító szerve. Tagjai vezető tisztségviselők, akik újra választhatók. (2) Az intéző bizottság az elnökkel együtt öt tagból áll. Három póttag is megválasztásra kerül. Az intéző bizottság elnökét és tagjait, valamint póttagjait a küldöttgyűlés 2/3-os többséggel 4 éves időtartamra választ a tagok, illetve képviselőik közül. (3) Az intéző bizottsági tag helyére, ha annak tisztsége bármely okból megszűnik, újbóli választás mellőzésével a soros póttag lép. Ez a szabály nem alkalmazható az elnöki tisztség betöltésére. (4) Az intéző bizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról és dönt a társulat, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe. (5) Az intéző bizottság elnöke az ügyrendben, illetőleg az alapszabályban meghatározott módon, de legalább 1/4 évenként a bizottságot összehívja. (6) Az intéző bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjainak 2/3-a jelen van. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az intéző bizottság üléseire az ügyvezető igazgatót és az ellenőrző bizottság elnökét meg kell hívni. (7) Az intéző bizottság ügyrendjét maga állapítja meg. (8) Az alapszabály az 1995. évi LVII. Törvény 34. (2), és a 2006. évi IV. törvény 18. (3) bekezdése alapján felhatalmazza a Társulat Intéző Bizottságát a Társulat cégnevével, székhelyével, telephelyeivel és fióktelepével kapcsolatos döntések meghozatalára, és ezzel összefüggésben az Alapszabály módosítására. 18. Az intéző bizottság 18.1 A társulat irányító szerve az intézőbizottság. Az intézőbizottság elnökből és 4 fő tagból áll. 18.2 Az intézőbizottság elnökét és 4 fő tagját és 3 fő póttagját a küldöttgyűlés a társulat tagjai közül egyszerű többséggel öt évre választja meg. Az intézőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak. 18.3 Az intézőbizottság gondoskodik a küldöttgyűlés határozatainak végrehajtásáról és dönt a társulatot, illetőleg a társulat közfeladatait érintő olyan ügyekben, amelyek nem tartoznak a küldöttgyűlés hatáskörébe. A jogszabályok, az Alapszabály, egyéb szabályzatok, valamint a küldöttgyűlés határozatainak megtartásával vezeti és irányítja a társulat működését. 18.4 Az intézőbizottság feladata: 18.4.1 Gondoskodik a társulat éves feladattervének és költségvetésének elkészítéséről, javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek azok elfogadására, vagy módosítására. - 13 -
18.4.2 Gondoskodik a társulat gazdálkodásának irányításáról, a társulati vagyon megóvásáról és tulajdonának védelméről. 18.4.3 Gondoskodik az éves mérleg elkészítéséről, biztosítja a felügyelőbizottság ez irányú vizsgálatának feltételeit, valamint azt, hogy az éves mérleget a küldöttgyűlés megvitassa és döntsön annak elfogadásáról. 18.4.4 Gondoskodik a tagi nyilvántartásról és a változások átvezetéséről. 18.4.5 Biztosítja a jóváhagyott éves feladatterv gazdaságos, műszakilag megfelelő végrehajtásának feltételeit. 18.4.6 Biztosítja a tagok jogainak érvényesülését, elősegíti kötelezettségeik teljesítését. 18.4.7 Figyelemmel kíséri a társulat pénz- és hitelgazdálkodását. 18.4.8 Előkészíti a küldöttgyűlés által tárgyalandó ügyeket és kidolgozza a határozati javaslatokat. 18.4.9 Beszámol a küldöttgyűlésnek a társulati terv teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, továbbá a két küldöttgyűlés közötti időben a tett intézkedésekről. 18.4.10 Dönt az éves feladattervben jóváhagyott közfeladatok év közbeni teljesítésének elfogadásáról. 18.4.11 Alapos és valós ok alapján a társulati hozzájárulást mérsékelheti, illetve megfizetését meghatározott időre felfüggesztheti, részletfizetést engedélyezhet, ha ez a társulat közfeladatainak ellátását nem veszélyezteti. Ezt a jogát az igazgatóra átruházhatja. 18.5 Az intézőbizottság működése 18.5.1 Ügyrendjét maga állapítja meg. 18.5.2 Üléseire a felügyelőbizottság elnökét és az igazgatót meg kell hívni, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. 18.5.3 Elnöke az ügyrendben, illetőleg az Alapszabályban meghatározott módon, de legalább negyedévenként a bizottságot összehívja, és az ülést levezeti. Az intézőbizottság elnökének akadályoztatása esetén az intézőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. Az intézőbizottság ülése akkor határozatképes, ha azon tagjai több mint fele jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt. 18.5.4 Az intéző bizottság az ülést az ellenőrző bizottság elnökének, vagy az intéző bizottság bármely tagjának az okot megjelölő kívánságára 15 napon belül össze kell hívni. 18.5.5 Az intéző bizottság ülésének meghívóját a napirend közlésével, és - az elnök által indokolt esetben - az előterjesztésekkel, határozati javaslatokkal együtt úgy kell postázni, illetve kézbesíteni, hogy azt az érdekeltek az ülés időpontja előtt legalább 8 nappal kézhez kapják. 19. AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 19. AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS JEGYZŐKÖNYVE (1) Az intéző bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozat képességre vonatkozó megállapítást, az ülésen elhangzott beszámolók, illetve hozzászólások lényeges tartalmát. A hozott határozatokat folyamatos sorszámozással kell ellátni, továbbá a határozatok végrehajtási határidejét, a felelősök nevét meg kell jelölni. Az ülés jegyzőkönyvét az elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (2) Az intéző bizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (3) A jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a társulat köteles külön gyűjtőben megőrizni. (4) Az intéző bizottság határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtás érdekében mikor és milyen intézkedések történtek. - 14 -
19. Az intéző bizottsági ülés jegyzőkönyve 19.1 Üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az intézőbizottság elnöke (az ülést levezető elnök) és a jegyzőkönyvvezető ír alá. 19.2 Üléséről készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendet, az ülésen elhangzott beszámolók, illetve hozzászólások lényegi tartalmát, az intézőbizottság bármely tagjának a meghozott határozattól eltérő álláspontját, a meghozott határozatokat évenkénti folyamatos sorszámozással megjelölve, és ha azok jellege megkívánja, a határozatok végrehajtási határidejét a felelősök nevének feltüntetésével. 19.3 Üléséről készült jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát az összes melléklettel együtt a felügyelőbizottság elnökének meg kell küldeni. 19.4 Üléséről készült jegyzőkönyv eredeti példányát és mellékleteit a társulat köteles külön gyűjtőben megőrizni. A jegyzőkönyv nem selejtezhető. 19.5 Határozatairól olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy a végrehajtást igénylő ügyekkel kapcsolatban mikor és milyen intézkedések történtek. 20. AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE ÉS JOGKÖRE -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 20. AZ INTÉZŐ BIZOTTSÁG ELNÖKE ÉS JOGKÖRE (1) Az intéző bizottság elnöke a társulat elnöke. (2) A társulat elnöke ezen alapszabályban, valamint a társulat szervezeti és működési szabályzatában megállapított jogkörében eljárva, a jogszabályok, az alapszabály és az egyéb szabályzatok, a küldöttgyűlés és az intéző bizottság határozatainak megtartásával irányítja a társulatot. Ennek megfelelően az elnök különösen a következő feladatokat látja el: - ellenőrzi a terv végrehajtását, - gondoskodik a tagok érdekeltségi hozzájárulásának kivetéséről, a társulat elnöke közli az egyes tagokkal az őket terhelő fizetési kötelezettségek jogalapját, az érdekeltségük tényét, az annak alapján fizetendő érdekeltségi hozzájárulás összegét, a teljesítés módját és határidejét, továbbá a közlés ellen igénybe vehető jogorvoslati lehetőségeket, - gondoskodik a határidőre be nem fizetett érdekeltségi hozzájárulások behajtásáról, - gondoskodik a küldöttgyűlés és az intéző bizottság elé terjesztendő javaslatok, jelentések és beszámolók elkészítéséről, továbbá a küldöttgyűlési és intéző bizottsági határozatok végrehajtásáról, - összehívja a küldöttgyűlést és az intéző bizottsági ülést, - tájékoztatja az ellenőrző bizottságot a társulat működéséről. (3) Az elnököt akadályoztatása esetén a kijelölt intéző bizottsági tag helyettesíti. 20. Az intéző bizottság elnöke és jogköre 20.1 Az intézőbizottság elnöke egyben a társulat elnöke, képviseli a társulatot harmadik személyek felé. 20.2 Az intézőbizottság elnöke a jogszabályoknak, az Alapszabálynak és más belső szabályzatnak, valamint a küldöttgyűlés és az intézőbizottság határozatainak megfelelően irányítja a társulatot. Az intézőbizottság ülései közötti időszakban dönt azokban az ügyekben, amelyek jogszabály vagy az Alapszabály rendelkezései szerint nem tartoznak a küldöttgyűlés, illetőleg az intézőbizottság hatáskörébe. Akadályoztatása esetén feladatait - a munkáltatói jog gyakorlásán kívül - a rangidős intézőbizottsági tag látja el. 20.3 Az intézőbizottság elnökének feladatai - 15 -
20.3.1 Irányítja a közfeladat végrehajtását, és folyamatosan ellenőrzi annak teljesítését. 20.3.2 Gondoskodik a társulati feladatok költségfedezetének biztosításáról, és folyamatosan ellenőrzi a költségvetés betartását. 20.3.3 Gyakorolja az igazgató feletti munkáltatói jogokat. 20.3.4 Gondoskodik a társulati hozzájárulás tagok felé történő kiértesítéséről. 20.3.5 Gondoskodik a határidőre be nem fizetett társulati hozzájárulások behajtásáról 20.3.6 Gondoskodik a pénz- és hitelgazdálkodással kapcsolatos tennivalók időben történő elvégzéséről, a társulati vagyon kezeléséről és nyilvántartásáról. 20.3.7 Gondoskodik a küldöttgyűlés és az intézőbizottság elé terjesztendő javaslatok, jelentések és beszámolók elkészítéséről, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtásáról. 20.3.8 Gondoskodik arról, hogy a társulat tagjairól nyilvántartást vezessenek és a változást, az éves küldöttgyűlést követő 30 napon belül az illetékes cégbírósághoz benyújtsák. 20.3.9 Összehívja a küldöttgyűlést, a rendkívüli küldöttgyűlést és az intézőbizottsági ülést, a küldöttválasztó fórumot; 20.3.10 Beszámol a küldöttgyűlésnek és az intézőbizottságnak a közfeladat teljesítéséről, a társulat vagyoni helyzetéről, az ügyviteléről, valamint a küldöttgyűlések és az intézőbizottsági ülések között általa hozott legfontosabb intézkedésekről; 20.3.11 Rendszeresen és részletesen tájékoztatja a felügyelőbizottságot a társulat működéséről; 20.3.12 A felügyelőbizottság elnökével együttműködik a társulati feladatokkal kapcsolatos panaszok és bejelentések kivizsgálásában és a vizsgálatok eredménye alapján szükség szerint, intézkedik; 20.3.13 Ha az intéző-, illetve felügyelőbizottság a jogszabályban vagy az Alapszabályban megállapított feladatait nem kielégítően látja el, az intézőbizottság elnöke köteles a bizottságnak vagy egyes tagjainak visszahívására a küldöttgyűlés felé javaslatot tenni; 20.3.14 Tevékenységéről a küldöttgyűlésnek évente beszámol; 20.3.15 Levezeti a küldöttgyűlést és az intézőbizottsági üléseket. 21. AZ ELLENÖRZŐ BIZOTTSÁG -BÓL TÖRLÉSRE KERÜLT: 21.. AZ ELLENÖRZŐ BIZOTTSÁG (1) Az ellenőrző bizottság a társulat ellenőrző szerve. Elnökét és tagjait a küldöttgyűlés legalább 2/3-os többséggel, 4 évre választja meg, akik újra választhatók. (2) Az ellenőrző bizottság az elnökkel együtt három tagból áll. Két póttag megválasztására is sor kerül. A társulat elnökét, az intéző bizottság tagjait, valamint a társulattal munkaviszonyban álló személyeket az ellenőrző bizottságba beválasztani nem lehet. (3) A választott ellenőrző bizottsági tag helyébe, ha tisztsége bármely okból megszűnik a soros póttag lép. Ez a szabály nem alkalmazható az elnöki tisztség betöltésére. Az ellenőrző bizottság akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az ellenőrző bizottság a társulat tevékenységéről szóló megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol. A küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak az ellenőrző bizottság megállapításainak ismeretében határozhat. (4) Az ellenőrző bizottság elnöke, vagy a bizottságnak az elnök által megbízott tagja az intéző bizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt. (5) Ügyrendjét maga állapítja meg. Évente négy ülést tartanak. 21. A felügyelőbizottság - 16 -
21.1 A társulat ellenőrző szerve a felügyelőbizottság. Az ellenőrző bizottság az elnökkel együtt három tagból áll. 21.2 A felügyelőbizottság elnökét és 2 fő tagját és 2 fő póttagját a társulat tagjai közül a küldöttgyűlés választja meg egyszerű többséggel öt évre. A felügyelőbizottság elnöke és tagjai újraválaszthatóak. 21.3 A felügyelőbizottság hatásköre a társulat tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés. A felügyelőbizottság rendszeresen ellenőrzi a társulat működését, a jogszabályok, az Alapszabály, a szervezeti és működési szabályzat és más belső szabályzatok megtartását, továbbá a küldöttgyűlési és intézőbizottsági határozatok végrehajtását. 21.4 A felügyelőbizottság feladata 21.4.1 Rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz-, hitel- és anyaggazdálkodását, továbbá a dolgozók létszámára, bérére, munkavédelmére vonatkozó rendelkezések, illetve előírások megtartását, és ezekkel kapcsolatos megállapításait írásban - a vizsgálati jegyzőkönyv megküldése útján - haladéktalanul közli a társulat elnökével. 21.4.2 Testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként egy alkalommal pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, valamint anyagkezelését. Megállapításairól jegyzőkönyvet készít. 21.4.3 A felügyelőbizottság a zárszámadást köteles - szükség esetén szakértő igénybevételével felülvizsgálni, és a felülvizsgálat megállapításairól a küldöttgyűlésnek jelentést készíteni. 21.4.4 Szükség esetén javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására. 21.4.5 Indokolt esetben a küldöttgyűlés felé javaslatot tesz az intézőbizottság elnökének vagy tagjainak visszahívására, alkalmazottak tekintetében felelősségre vonást kezdeményezhet. 21.4.6 Véleményezi a küldöttgyűlés elé terjesztett beszámolókat és jelentéseket. 21.4.7 Jogosult a társulat működésével kapcsolatos bármely ügyben vizsgálatot tartani, ellenőrzése alól a társulat ügyei nem vonhatóak ki. 21.5 A felügyelőbizottság működése: 21.5.1 ügyrendjét maga állapítja meg; 21.5.2 a társulat tevékenységére vonatkozó megállapításairól a küldöttgyűlésnek évente beszámol; a küldöttgyűlés a társulat éves beszámolójáról, illetőleg egyszerűsített éves beszámolójáról csak a felügyelőbizottság megállapításainak ismeretében határozhat; 21.5.3 az intézőbizottsághoz fordul, ha annak hatáskörét az ellenőrzése kapcsán tett megállapítása érinti; 21.5.4 akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg, és szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. ÚJ FELVÉTELÉRE KERÜLT SOR: 21./A. A felügyelőbizottság elnöke 21.6 A felügyelőbizottság elnöke vezető tisztségviselő. Összehangolja és irányítja a társulat egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzést. Ezen belül a felügyelőbizottság elnöke: 21.6.1 rendszeresen ellenőrzi a társulat ügyvitelét, pénz- és anyaggazdálkodását, testületileg vagy kiküldött tagja útján bármikor megvizsgálhatja, évenként pedig köteles megvizsgálni a társulat könyveit, számadásait, nyilvántartásait, pénztárát, anyagkezelését, műhelyeit, raktárait, és a vizsgálatról jegyzőkönyvet készít; 21.6.2 a küldöttgyűlés megbízása alapján, az intézőbizottság, illetőleg az elnök felkérésére célvizsgálatot végez; 21.6.3 megvizsgálja a társulat zárszámadását, erről és az éves ellenőrző tevékenységéről beszámol a küldöttgyűlésnek; 21.6.4 összehívja a küldöttgyűlést, ha az intézőbizottság elnöke ezen kötelezettségének nem tesz eleget, illetőleg javaslatot tesz a rendkívüli küldöttgyűlés összehívására. 21.7 A felügyelőbizottság elnöke az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt. - 17 -
21.8 Feladatai ellátásának akadályoztatása esetére helyettesítését a korelnök felügyelőbizottsági tag látja el. 22. AZ ELLENÖRZŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS ÉS A VIZSGÁLATOK JEGYZŐKÖNYVE -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 22.. AZ ELLENÖRZŐ BIZOTTSÁGI ÜLÉS ÉS A VIZSGÁLATOK JEGYZŐKÖNYVE (1) Az ellenőrző bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat, a határozatok végrehajtásának határidejét a felelős nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvvezető és az elnök írja alá. (2) Az ellenőrző bizottság vizsgálatairól, az ezek során megtett megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ellenőrző bizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek. (3) Az ellenőrző bizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. 22. A felügyelőbizottsági ülés és a vizsgálatok jegyzőkönyve 22.1 A felügyelőbizottság üléseit a felügyelőbizottság elnöke hívja össze és vezeti le az ülést. A felügyelőbizottság elnökének akadályoztatása esetén a felügyelőbizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti le. A felügyelőbizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az ülés megtartásának helyét, idejét, a megjelentek nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a tárgyalt napirendeket, a hozzászólások lényeges tartalmát, a hozott határozatokat folyamatos évenkénti sorszámozással megjelölve, és - ha azok jellege megkívánja - a határozatok végrehajtási határidejét a felelős nevének feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv vezetője és a felügyelőbizottság elnöke (levezető elnök) írja alá. 22.2 A felügyelőbizottság vizsgálatairól, az ezek során megtett megállapításairól jegyzőkönyvet kell készíteni. A felügyelőbizottság vizsgálati jegyzőkönyvét ismertetni kell a vizsgálatban érdekelt személyekkel, akik a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tehetnek. 22.3 A felügyelőbizottsági ülések és vizsgálatok jegyzőkönyveit, továbbá azok mellékleteit a társulat külön gyűjtőben köteles megőrizni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők. 22.4 Az ellenőrző bizottság a különös szakértelmet igénylő vizsgálatokhoz szakértőket vehet igénybe. 22.5 A társulat küldöttgyűlése, illetve az intéző bizottság köteles az ellenőrző bizottság javaslatait és indítványait megtárgyalni majd ezek tárgyában határozni. 23. A TÁRSULAT TISZTSÉGVISELŐI -BŐL TÖRLÉSRE KERÜLT: 23. A TÁRSULAT TISZTSÉGVISELŐI (1) Tisztségviselők: - az intéző bizottság elnöke, tagjai, - az ellenőrző bizottság elnöke, tagjai. (2) Tisztségviselő csak a társulat tagja, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetén annak képviselője lehet. Egy tag, vagy egy képviselő két tisztségre nem választható. 23. A társulat tisztségviselői 23.1 A társulat tisztségviselői: - 18 -