BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI GAZDÁLKODÁS SZAK NAPPALI TAGOZAT KÜLGAZDASÁGI VÁLLALKOZÁS SZAKIRÁNY AZ NBA GAZDASÁGI MŰKÖDÉSÉNEK BEMUTATÁSA KÉSZÍTETTE: TÜRK ATTILA BUDAPEST, 2010
Tartalomjegyzék Bevezetés... 5.o. 1. A kosárlabda, NBA, WNBA története... 7.o. 1.1. A kosárlabda története... 7.o. 1.2. Az NBA kialakulásáig vezető út... 9.o. 1.3. Az NBA saját kezdeményezései... 16.o. 1.3.1 All-Star hétvége... 16.o. 1.3.2. NBA Cares... 17.o. 1.3.3. Basketball without Borders... 18.o. 1.4. A női kosárlabda története... 19.o. 1.4.1 A WNBA története... 20.o. 2. Az NBA működési rendszere... 22.o. 2.1. Az NBA anyaszervezet... 22.o. 2.2. Draftrendszer... 23.o. 2.2.1. A draftrendszer kialakulása... 24.o. 2.2.2. Hány körből is álljon a draft?... 25.o. 2.3. Franchise rendszer... 28.o. 2.4. NBPA Az NBA játékosainak szakszervezete... 29.o. 2.5. Free Agent Szabad ügynök... 30.o. 2.5.1. Korlátlan és korlátozott szabad ügynök... 31.o. 3. Kollektív Pénzügyi Szerződés, Fizetési sapka... 32.o. 3.1. Collective Bargaining Agreement Kollektív Pénzügyi Szerződés... 32.o. 3.2. Fizetési sapka... 34.o. 3.2.1. A fizetési sapka története... 35.o. 3.2.2. A fizetési sapka összegének meghatározása... 35.o. 3.2.3. A fizetési sapka hatálya alóli kivételek... 38.o. 3.2.4. Minimum és maximum fizetések... 41.o. 3.3. A Kollektív Pénzügyi szerződés egyéb pontjai... 45.o. 4. Fizetések elemzése regresszióval... 47.o. 4.1. Raymond A. Cox és James Richard Hill elemzése... 47.o. 4.2. Jacqueline Agesa, Richard U. Agesa és Maria Toshkova elemzése... 52.o. Befejezés... 58.o. - 3 -
Irodalomjegyzék... 61.o. Táblázatok jegyzéke... 63.o. - 4 -
Bevezetés A kosárlabda sportág 1892-es első hivatalos mérkőzésétől a máig kialakult formájáig hosszú utat tett meg. Az egész világon ismert és kedvelt sportnak mégis hazájában, az Amerikai Egyesült Államokban van a legnagyobb népszerűsége és hagyománya. Ki ne hallott volna az NBA-ről, a Nemzeti Kosárlabda Szövetségről, mely minden kosárlabdázó számára a csúcsot jelenti. Gyerekek milliói űzik ezt a sportágat abban a reményben, hogy egyszer beteljesül az álmuk és ők is az NBA-ben játszhatnak olyan sztárokkal, akiket csodálnak és most még csak a televízión keresztül láthatnak. Engem is általános iskolás koromban ejtett rabul ez a gyönyörű sportág és azóta is lelkes rajongója vagyok. Szakdolgozatom témájának kiválasztásakor így nem is volt kérdéses, miről szeretnék írni. A munkámban bemutatom a kosárlabda, valamint az amerikai férfi és a női liga történetét a kezdetektől napjainkig. Ezen kívül részletesebben bemutatom a szövetség kosárlabdán kívüli, jótékony, szociális célokat szolgáló tevékenységét, illetve az All-Star hétvégét. Ez az esemény - melyet minden szezon közepén tartanak meg - igazi közönségszórakoztató, showelemekkel tűzdelt hétvégét kínál a nézőknek, mely az All-Star mérkőzésben csúcsosodik ki. Dolgozatom középpontjába mégis az NBA-t, mint iparágat helyeztem. Ugyanúgy, mint más fontos iparágaknak, ennek is megvannak a maga jellegzetességei. Célom az volt, hogy egy átfogóbb képet nyújtsak a sportág gazdasági oldaláról, bemutassam annak működési rendszerét. Igyekeztem úgy szemléltetni a dolgokat, hogy az mindenki számára érthető legyen, ugyanakkor mélyebb betekintést nyújtson ebbe az összetett rendszerbe. Az NBA-ben 4-5 évente újratárgyalt Kollektív Pénzügyi Szerződés biztosítja mind a liga, mind a csapatok és mind a játékosok számára, hogy jövedelmük garantálva legyen, egyenlő eséllyel induljanak bármilyen tárgyaláson, és hogy jogaikat érvényesíteni tudják. Ez a szerződés határozza meg, hogy a csapatok mennyit költhetnek a játékosok bérére egy évben, mennyi lehet a játékosok minimum és maximum bérezése. Igyekszem a sportág ezen részébe is betekintést nyújtani. - 5 -
Az utolsó fejezetben arra keresem a választ, hogy mik azok a tényezők amik befolyásolják egy-egy játékos fizetését, miért kap az egyik játékos több fizetést, mint a másik, valamint, hogy a játéknak mely paraméterei növelik jobban egy játékos értékét. Úgy gondolom, hogy azokat az olvasókat, akiket egy kicsit is jobban foglalkoztat a kosárlabda gazdasági, pénzügyi oldala, érdekelni fogja a fenti kérdésekre adott válaszok. Szerencsére több szakirodalom is született e témakörben, melyek közül kettőt mutatok be részletesebben. - 6 -
1. A kosárlabda, NBA, WNBA története 1.1. A kosárlabda története Az egész 1891 decemberében kezdődött Springfieldben, Massachusetts államban. A YMCA tanárképzőjének diákjai arról panaszkodtak, hogy a sokoldalú szabadtéri játékok után a hideg New England-i telek alatt a teremben csak unalmas tornagyakorlatok végzésére van lehetőség. Ezért Luther Gulick tanszékvezető megbízta a testület egyik tagját egy új, teremben több személy által játszható, izgalmas és bizonyos képességeket igénylő sportág kitalálására. A feladatot Dr. James Naismith (1861-1939) kapta, a főiskola kanadai származású tornatanára, aki mellesleg eredeti foglalkozása szerint orvos volt. A legenda szerint ezután Naismith besétált a főiskola tornatermébe és körülnézett. A földről felvett egy európai futball-labdát, majd az erkélyekre pillantott. A történet alapján ekkor született meg a kosárlabda alapgondolata, miszerint a labdát az erkélyen lévő célba kell dobni. 1 A kosárlabda szabályainak kialakításában Naismith a kacsa a kövön (Duck on a Rock) nevű gyerekjátékot vette alapul. 2 Naismith a játék megalkotásakor öt alapelvből építkezett: (1) a játékot gömbölyű labdával, kézzel játsszák; (2) a játékosok nem szaladhatnak a labdával; (3) a játékosok mozgása a pályán nincs korlátozva; (4) ne legyen durva érintkezés; (5) a labdát vízszintesen elhelyezett kapuba, a játékosoknál magasabbra kelljen dobni. Akkoriban gyűrű helyett barackos kosarat használtak, melyet az iskola tortatermének erkélyére szereltek 10 láb (3,05 m) magasságban, mely magasság a mai napig nem változott. 3 A barackos kosarat csak 1906-ban cserélte fel a mai is ismert kosárlabda palánk, melynek köszönhetően a lepattanó fogalmával bővült a sportág. Az első hivatalos meccset 1892-ben játszották az YMCA tornatermében. 4 Naismith 18 hallgatót toborzott és kinevezett 2 csapatkapitányt. A hallgatókat két, kilencfős csapatra osztotta, majd a pálya közepén feldobta a labdát. 5 1 Kosárlabda története, http://www.kozarmislenyisasok.hu/kosarlabda-szabalyai, 2010.01.19. 14:27 2 Basketball, http://en.wikipedia.org/wiki/basketball, 2010.01.19. 15:19 3 Kosárlabda, http://hu.wikipedia.org/wiki/kos%c3%a1rlabda, 2010.01.19. 15:25 4 Basketball, http://en.wikipedia.org/wiki/basketball, 2010.01.19. 15:19 5 Kosárlabda története, http://www.kozarmislenyisasok.hu/kosarlabda-szabalyai, 2010.01.19. 14:27-7 -
A meccs végeredménye 1-0 lett. 6 A mérkőzés után az új játék nevéről vitatkoztak. Néhányan a Naismith-labda nevet ajánlották, de ezt ő elvetette. Ezután az egyik csapatkapitány, Frank Mahan javaslatára kosárlabdának nevezték el. Az itt végző hallgatók különböző YMCA iskolákba kerültek, ahol népszerűsítették a kosárlabdát, bemutató mérkőzéseket rendeztek. 7 Naismith a kosárlabda szabályait 13 pontban foglalta össze, ami 1892. január 15-én meg is jelent a Triangle (Háromszög) magazinban Új Játék címen. 8 A szabályok a következők voltak: 1. A labdát bármilyen irányba lehet dobni egy vagy mindkét kézzel. 2. A labdát bármilyen irányba lehet ütni egy vagy mindkét kézzel (sohasem ököllel). 3. A játékos nem futhat a labdával. A játékosnak arról a helyről kell eldobnia, ahol elkapja, annyi engedménnyel, hogy ha futás közben kapja a labdát, próbáljon megállni. 4. A labdát kézben kell tartani. A karokat és a testet nem lehet használni labdatartásra. 5. Az ellenfél részéről semmi taszítás, fogás, lökés, gáncsolás vagy ütés nem engedélyezett: ennek a szabálynak egyszeri megsértése hibának minősül, a másodiknál ki kell állnia a következő kosár megszerzéséig, vagy ha nyilvánvalóan sérülést akart okozni, a játék hátralévő idejére ki kell állítani, csere nélkül. 6. Hibának minősül, ha a labdába ököllel ütnek, ha megszegik a 3., 4. illetve az 5. szabálypontban foglaltakat. 7. Ha bármelyik fél sorozatban három hibát követ el, az az ellenfélnek egy kosarat jelent. 8. Kosár akkor esik, ha a labdát a pályáról a kosárba dobják vagy ütik, és ott is marad, feltéve, hogy a kosarat védők nem érnek hozzá, vagy nem zavarják meg a dobást. Ha a labda a peremen nyugszik, és az ellenfél megmozdítja a kosarat, gólnak számít. 9. Ha a labda a játéktéren kívül kerül, az dobja vissza a pályára, aki először ért hozzá. Joga van 5 másodpercen át tartani a labdát, háborítatlanul. Vita esetén a játékvezető dobja be egyenesen a pályára. A bedobó játékos 5 másodpercet kap; ha tovább tartja a labdát, át kell adnia az ellenfélnek. Ha bármelyik fél késlelteti a játékot, a játékvezető hibát ítél annak a csapatnak a terhére. 6 Basketball, http://en.wikipedia.org/wiki/basketball, 2010.01.19. 15:19 7 Kosárlabda története, http://www.kozarmislenyisasok.hu/kosarlabda-szabalyai, 2010.01.19. 14:27 8 Kosárlabda, http://hu.wikipedia.org/wiki/kos%c3%a1rlabda, 2010.01.19. 15:25-8 -
10. A játékvezető a játékosok ténykedését bírálja el, feljegyzi a hibákat, és közli a vezetőbíróval, ha 3 egymást követő hiba történt. Jogában áll kiállítani játékosokat az 5. szabálypont alapján. 11. A vezetőbíró a labda bírója, ő dönti el, mikor van játékban a labda, mikor a játéktéren belül, melyik csapaté a labda, és ő figyeli az időt. Ő dönti el, mikor született gól, számon tartja az eredményt, és minden egyéb feladatot ellát, amit általában a bírók szoktak. 12. A játékidő kétszer 15 perc, a két félidő között 5 perces pihenővel. 13. Azt a csapatot, amelyik ez idő alatt a legtöbb kosarat szerzi, győztesnek nyilvánítják. Döntetlen esetén, a csapatkapitányok beleegyezésével, tovább folytatódhat a játék a következő kosárig. 9 1895. február 9-én játszották az első egyetemek közötti 5-5 elleni mérkőzést, ahol a Minnesota Egyetem mérkőzött meg a Hamline Egyetem ellen és nyert 9-3-ra. Ennek ellenére az 5-5 elleni felállás csak 1897 1898-tól lett szabvány. 10 1.2. Az NBA kialakulásáig vezető út 1896. november 7-én két korszakos esemény szemtanúja volt az a körülbelül 700 trentoni (New Jersey) szurkoló, aki úgy döntött, megnézi kedvenceit, a Trenton Basket Ball Teamet. A hazaiak ellenfele a Brooklyn YMCA csapata volt, és a hazai csapat valósággal feltörölte ellenfelével a Masonic Temple nevű műintézmény padlóját, 16-1-re győzött. Ez volt az egyik jelentős esemény. A másik sporttörténelmi esemény az volt, hogy helyi üzletemberek egy csoportja jó üzleti lehetőséget látott a meccsben, ezért nagy hírverést csaptak számára. Kibéreltek egy nagy termet, és a bérleti díj fedezésére belépőket árusítottak. Emellett a hazai játékosok fellépti díjat is kaptak, fejenként 15 dollárt. Ez volt tehát az első kosármeccs, ahol bár még nem beszélhetünk a szó mai értelmében vett profizmusról, a játékosok pénzt kaptak pusztán azért, mert játszottak. Ezek után nem kellett sokat várni az első professzionális liga megszervezésére. 1898-ban megalakult a hangzatos nevű National Basketball League (Nemzeti Kosárlabda Liga), melyben New Jersey, New York és Pennsylvania állambeli 9 Kosárlabda története, http://www.kozarmislenyisasok.hu/kosarlabda-szabalyai, 2010.01.19. 14:27 10 Basketball, http://en.wikipedia.org/wiki/basketball, 2010.01.19. 15:19-9 -
csapatok játszottak. Ez a bajnokság azonban csak 2 évig működött, azután szakmai és pénzügyi viták miatt feloszlott. A biztató kezdetet tehát nem követte jó folytatás. Egészen 1925-ig nem szerveztek komoly profi bajnokságot az Egyesült Államokban. A csapatok helyi bajnokságokban szerepeltek vagy 1-1 mérkőzés erejéig összecsaptak más vidékről érkezett ellenfelekkel, illetve All-Star válogatottaknak tekinthető csapatokkal. Az első ilyen sztárcsapat a Buffalo Germans volt. 1895-ben alakult, és azzal vívott ki elismerést országszerte, hogy 111 egymást követő mérkőzésén veretlen maradt. 1929-ben, amikor lejátszotta utolsó meccsét, 792 győzelmük mellett mindössze 86 vereséget számláltak, méltán kerültek be a Hall of Fame-be (Kosárlabda Hírességek Csarnokába). A 20-as évek sztáralakulata a New York Original Celtics volt. 1918-ban alapította James Furey, aki korábbi, megszűnt csapatának, a New York Celticsnek a játékosait szedegette össze, innen az original (eredeti) kifejezés a csapatnévben. A Celtics arról volt híres, hogy egy évben rengeteget utaztak, átlagosan 150-200 meccset játszottak, amelyek 90 százalékát meg is nyerték. A korszak legjobb játékosait igazolták le, első sztárjuk, Henry 'Dutch' Dehnert például azzal emelkedett a kosárlabda legendái közé, hogy először alkalmazta sikeresen a modern sarkazásos játékot. Másik centerlegendájuk, Joe Lapchick pedig egyrészt magasságával, másrészt akkoriban horribilisnak számító fizetésével tűnt ki társai közül. Amíg korábban a Germans csapatként volt sztár, addig a Celticsben már valódi sztárjátékosok szerepeltek, nem csoda, hogy később többen Hall of Fame-tagok lettek, miként a csapat is. Az 1925-ben létrejött ABL-be (American Basketball League) csak 1928-ban léptek be, mert tudták: magasan ők lennének a legjobbak, ezért üzleti szempontból sokkal kifizetődőbb, ha szólóban turnézzák keresztül-kasul az országot. A Celticset a New York Renaissance Five, röviden a Rens csapata küldte nyugdíjba. A csapat 1922-ben alakult, és a Celtics-hez hasonlóan ők is rengeteget utaztak. Fokozatosan vették el a Celticstől a 'sztárcsapat' státuszt. Soha nem játszottak egyetlen profi bajnokságban sem, nem mintha nem szerettek volna. Ennek oka a diszkrimináció volt. A Rens ugyanis afro-amerikai csapat volt, az első és mindezidáig egyetlen, amelyik a halhatatlanságig jutott. 1932 és 1936 között, amikor nem létezett országos profiliga, egyeduralkodóknak számítottak, 1934-ben például nem is rendeztek nem-hivatalos bajnoki döntőt, egyszerűen csak bajnoknak nyilvánították a Renst. Összesen 2588 győzelmük volt, 539 vereség mellett. - 10 -
Legnagyobb diadalukat 1939-ben, a chicagói World Basketball Tournamenten (Kosárlabda Világtorna) aratták, ahol magabiztosan győzték le az új profiliga, az NBL regnáló bajnokát, az Oshkosh All-Stars-t. A Rens végül 1949-ben feloszlott, 1963 óta a Hall of Fame tagja. 11 Az első komoly bajnokság, az Amercican Basketball League (Amerikai Kosárlabda Liga) 1925-ben alakult meg, és kisebb megszakításokkal 1955-ig létezett. A fénykora az 1925-31 közti évekre esett, főleg az után, hogy 1928-ban csatlakozott az Original Celtics. 1931 és 1933 között nem írt ki bajnokságot, és bár ezt követően folyamatosan működött, korábbi erejét már nem tudta visszaszerezni. Az ABL azzal tudott a többi sorozat fölé nőni, hogy a játékosok garantált szerződést kaptak, cserébe viszont lemondtak a játékjogukról, melyekkel ezután klubjuk rendelkezett. A liga sztárjai főként ír, zsidó és olasz bevándorlók gyermekei voltak. Az ABL vezető szerepének az 1929-es nagy tőzsdekrach és az azt követő gazdasági világválság vetett véget: a klubtulajdonosoknak egyszerűen elfogyott a pénzük, a szurkolóknak pedig kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, hogy kosármeccsekre járjanak, pláne hogy ezért fizessenek is. A ligának azért maradtak nyomai a mai kosárlabdában: itt alkalmazták először a három másodperces szabályt és az ötödik személyi hiba utáni kipontozódást, továbbá a mai Washington Wizards elődje, a Baltimore Bullets neve egy itt szereplő csapat nevével azonos. Az ABL vegetálása miatt keletkezett űrt az 1937-ben megalakult új liga, National Basketball League (Nemzeti Kosárlabda Liga) hivatott betölteni. A pénzügyi hátteret három nagy cég, a General Electric, illetve a Goodyear és Firestone gumigyárak teremtették meg. Voltak csapatok nagyvárosokban, Detroitban, Chicagoban, Clevelandben, de a legtöbb csapat a Nagy Tavak környéki kisebb városok alakulata volt. Utóbbiakat általában a város legnagyobb gyára támogatta, innen ered néhány, csapatnévnek meglehetősen szokatlan elnevezés: Pistons (Dugattyúk), Gears (Sebváltók), Anderson Duffey Packers (A. D. Csomagolói). A liga egészen jól működött, de szokás szerint ismét közbejött valami: 1941 decemberében az Egyesült Államok belépett a háborúba, a sport pedig ezzel együtt kicsit háttérbe szorult. Sok játékost besoroztak, sok csapat megszűnt. 11 Ro-bee, A profi kosárlabda története I. A hőskor, http://www.sportinfo.hu/index.php?szkat=122&c=hir&id=219, 2010.01.23. 17:34-11 -
A háború befejezése után, 1946-ban új, erős vetélytárs jelentkezett, a Basketball Association of America (Amerikai Kosárlabda Szövetség). Először úgy látszott, az NBL kerekedik felül, miután a Chicago Gears szerződtette az első igazi 'nagyembert', bizonyos George Mikant, akit képesnek tartottak arra, hogy szupersztár, a liga zászlóshajója legyen. Mikan beváltotta a hozzá fűzött reményeket, hiszen első szezonjában rögtön bajnokot csinált csapatából. Az 1947-48-as szezon előtt átigazolt a Detroit Gemsből akkor újjászervezett Minneapolis Lakersbe, és új csapatával is megszerezte a bajnoki címet. A nyáron azonban az NBL szempontjából végzetesnek bizonyuló esemény történt: a Lakers és további három csapat, a Fort Wayne Pistons (ma Detroit Pistons), az Indianapolis Kautskys és a Rochester Royals (ma Sacramento Kings) kilépett az NBL-ből, és csatlakozott a BAA-hez. Ez túl sok volt a NBLnek: még egy szezont végigcsinált, majd miután még hat csapat, köztük a Tri-Cities Blackhawks (ma Atlanta Hawks) és a Syracuse Nationals (ma Philadelphia 76-ers) is BAAcsapat lett, az NBL beolvadt a BAA-be, az pedig felvette a National Basketball Association (Nemzeti Kosárlabda Szövetség) nevet. 12 Az NBA elődjét, a BAA-t (Basketball Association of America) a D-Day második évfordulóján, 1946. június 6-án alapították a New York Cityben található Commodore Hotelben. Ahogy a második világháborúban, úgy a professzionális kosárhistóriában is mérföldkővé vált ez a nap. A jelenlévők nagyvárosok csarnokainak tulajdonosai voltak, sokuknak volt már csapatuk az NHL-ben (National Hockey League (Nemzeti Jégkoron Liga)) illetve az AHL-ben (American Hockey League (Amerikai Jégkorong Liga)). Úgy vélték, hogy az NHL jól bevált szervezeti, alapszakasz- és rájátszásrendszerét alkalmazni lehet egy kosárbajnokság esetében is. A fő kezdeményező egy ukrajnai emigráns családból származó ügyvéd, Maurice Podoloff volt, aki ekkor az AHL-t irányította; tulajdonképpen az ő ötlete valósult meg a kosárliga létrehozásával. A jeles napon a BAA tagjai Podoloffot választották meg az új szervezet komisszárjának, aki így a profi sportok történetében egyedülálló módon egyszerre két szervezet élén állt. Jobban nem is választhattak volna: 1963-as visszavonulásáig lerakta a kosárcirkusz szilárd alapjait, és elismertségét jelzi, hogy a mai napig a róla elnevezett trófeát kapja az alapszakasz MVP-je (legértékesebb játékos). 12 Ro-bee, A profi kosárlabda története II. Az NBA elődei, http://www.sportinfo.hu/index.php?szkat=122&c=hir&id=220, 2010.01.23. 18:16-12 -
Ez volt az első profi bajnokság, amely komoly pénzügyi és szakmai háttere mellett logisztikailag is príma volt: a franchise-ok nagyvárosokban működtek, a csapatok nagy csarnokokban, sok néző előtt játszhattak, és a játékosok is jól kerestek. Persze itt sem volt fenékig tejföl az élet: az első, 1946-47-es bajnokság után az alapító tizenegy csapatból négy megszűnt, sőt 1951-re mindössze három maradt: a Boston Celtics, a New York Knicks és a Philadelphia (ma Golden State) Warriors. Podoloff és segítője, Walter J. Kennedy nem esett kétségbe, hiszen folyamatos volt az utánpótlás, 1948-ban és 1949-ben összesen tizenegy új csapat csatlakozott, egy kivételével a rivális NBL-ből. 1949 volt az NBA megszületésének éve: a nyáron hat NBL-csapat lépett be a BAA-be, majd maga az NBL is beolvadt, és a BAA nevét NBA-re (National Basketball Association) változtatta. Az ötvenes évek mozgalmas időszak volt a frissen alakult liga életében. 1950-ben például hat csapat szűnt meg, és 1954-ig majdnem minden évben eltűnt egy franchise. Ebben az évben befejeződött a lemorzsolódás. Az utolsó feloszlott csapat az egykori ABL egyetlen, még állva maradt bástyája, a Baltimore Bullets volt. Kialakult egy mag, amely a következő nyolc csapatból állt: Boston Celtics, New York Knicks, Philadelphia Warriors, Fort Wayne (ma Detroit) Pistons, Minneapolis (L.A.) Lakers, Rochester Royals (Sacramento Kings), Milwaukee (Atlanta) Hawks, Syracuse Nationals (Philadelphia 76-ers). Ebben a korai időszakban történt számos olyan esemény, újítás, amely mai napig meghatározó az NBA-ben. A főiskolás draftot (toborzót) már 1947-ben bevezették, hogy folyamatos legyen a játékos utánpótlás. George Mikan személyében megszületett az NBA első szupersztárja, a Minneapolis Lakers pedig az első dinasztiává vált, miután hat egymást követő évben ötször lett bajnok. A csapatokat két csoportba osztották, az alapszakasz után rájátszás következett, és a két csoport győztesei döntötték el a bajnoki cím sorsát a nagydöntőnek nevezett fináléban. 1950-ben megjelentek a színesbőrű játékosok a ligában, Earl Lloyd volt az első, aki pályára lépett. 1951-ben megrendezték az első sztárparádét, az All-Star gálát, ahol a nézők testközelből figyelhették Kelet és Nyugat legjobb játékosainak összecsapását. Az egyik legfontosabb, magát a játékot alapjaiban megváltoztató szabálymódosítás is ebben az évben történt. 1954-ig nem volt támadóidő, így az előnyben lévő csapat addig tarthatta magánál a labdát, ameddig csak bírta. A legpontszegényebb meccset ekkoriban játszották, a Pistons 19-18-ra szétbombázta a Lakerst. A megoldás szikrája Danny Biasone fejéből pattant ki. A Syracuse Nets tulajdonosaként látta, hogyan csökken a nézőszám, mert a szurkolókat nem érdekelte az unalmas labdázgatás. Kiötlötte, hogy egy csapat csak 24-13 -
másodpercig támadhat kosárra dobás nélkül, ha ez nem történik meg, elveszti a labdát. Miért lett pont 24? Biasone úgy gondolta: egy meccsen átlagban 120 alkalommal kellene kosárra dobni; fogta tehát a 48 percet, azaz 2880 másodpercet, és elosztotta 120-szal, így az egyszerű matematikai művelet végén megkapta a 24-et. Az új szabályok mellett játszott első meccsen 98-95 lett a végeredmény. 1954 és 1961 között mindössze nyolc csapat szerepelt a ligában, és ebből négy telephelyet cserélt. Ekkor került mai helyére a Pistons (1957) és a Lakers (1960) is. 1954-ben Mikan visszavonult. A Mikan visszavonulásával keletkezett űrt hamarosan új szupersztárok és szupercsapatok töltötték be. Két csodacenter, Bill Russell és Wilt Chamberlain, illetve két csapat, a Celtics és a Lakers csatája jellemezte a hatvanas éveket. A Boston 1957 és 1969 között 11 bajnokságot nyert, és a tizenegyedik után Bill Russell elmondhatta magáról, hogy több aranygyűrűje van, mint ujja. Ezek a rivalizálások indították be az NBA fejlődését. Megnőtt az érdeklődés a minőségi kosárlabda iránt, 1961 és 1970 között kilenc új franchise-zal bővült a liga. 1961-ben megalakult az első csapat Chicagóban, de a Packers (majd Zephyrs), csak két szezonon keresztül szerepelt a Szeles Városban, majd átköltözött Baltimore-ba és felvette a Bullets nevet. A Chicago Bulls 1966-ban érkezett meg a ligába. Ebben az évtizedben csatlakozott a San Diego (ma Houston) Rockets, a Seattle Supersonics, a Milwaukee Bucks, a Phoenix Suns, a Cleveland Cavaliers, a Portland Trailblazers és a Buffalo Braves (ma Los Angeles Clippers). Ekkor került mai helyére a Syracuse Nationals (Philadelphia 76-ers) és a St. Louis (Atlanta) Hawks. A hatvanas évek második felének erőteljes terjeszkedése a vetélytárs ABA kiszorítására tett kísérlet volt. Az ABA (American Basketball Association) 1967 és 1976 között működött, első komisszárja George Mikan volt. A kalózliga ereje közönségszórakoztató játékában rejlett. Főként olyan városokban voltak csapataik, ahol korábban nem, vagy csak rövid ideig szerepeltek NBA-csapatok. Mindenféle szövetségtől függetlennek nyilvánították magukat, és számos szabályban eltértek az NBA-től: itt volt hivatalos a piros-fehér-kék csíkos labda, hárompontos dobásokat lehetett végrehajtani, a támadóidő 30 másodperc volt és az utolsó All- Star gálán rendezték az első zsákolóbajnokságot. A csapatok a feltétlen támadójátékot favorizálták, mindenféle egyéni trükkel fűszerezve, ami érthető módon nagyon tetszett a - 14 -
nézőknek. Olyan sztárok szórakoztatták a nagyérdeműt, mint az atletikus kosárlabda megalapítója, Julius Erwing, a kulcsfontosságú dobások nagymestere, George Iceman Gervin és a gyors, modern centerek előfutára, Moses Malone. Amikor végül 1976-ban a liga feloszlott, ezek a játékosok NBA-csapatokba kerültek, ahol erősen megreformálták új alakulataik játékát. Az ABA mindössze kilenc évig maradt életképes a nagy testvér árnyékában. Népszerűsége ellenére vezetői nem tudtak jó tévészerződést kötni, így a cég veszteséges volt, aminek nem is lehetett más vége, mint a megszűnés. Négy csapat, a Denver Nuggets, a San Antonio Spurs, az Indiana Pacers és a New York (New Jersey) Nets csatlakozott az NBA mezőnyéhez. Visszatérve az NBA-hez, a hetvenes években az ABA-s csapatokon kívül csak két új franchise jött létre, a New Orleans (1979-től Utah) Jazz 1974-ben, és a Dallas Mavericks 1980-ban. Az NBA, mint biznisz a nyolcvanas években, főként Michael Jordan érkezése után indult dinamikus fejlődésnek. Ő volt az első, aki akkoriban hihetetlennek tűnő egymillió dolláros szerződést kötött a Nike céggel, újonc létére. Ettől az időszaktól kezdve a sztárok már nem csupán élsportolók voltak, médiaszemélyiségekké, reklámarcokká kellett válniuk. 1996-ra csak a csapatok, illetve játékosok nevével, emblémájával ellátott mütyürkék 3.1 milliárd dolláros bevételt hoztak ligaszerte. 1988 és 1995 között hat új csapat csatlakozott az NBA-hez és volt is rájuk kereslet. 1988-ban a Miami Heat és a Charlotte Hornets, 1989-ben a Minnesota Timberwolves és az Orlando Magic, 1995-ben végül két kanadai csapat is csatlakozott a Toronto Raptors és a Vancouver (Memphis) Grizzlies személyében. Egyértelmű volt, hogy ezt az ütemet nem lehet a végtelenségig tartani: a játékosok horribilis fizetéseit egyre ferdébb szemekkel nézték a klubtulajdonosok, 1998 nyarán bekövetkezett az, ami korábban soha: a klubok kihirdették a lockoutot (kizárás), gyakorlatilag felfüggesztették az NBA működését. A játékosszakszervezettel kötött megállapodás lejárt, és a tulajdonosok nem respektálták a játékosok igényeit. A bérvitára majdnem ráment az 1998-99-es szezon. A másik súlyos csapás Jordan második visszavonulása volt 99 januárjában. A liga hirtelenjében szupersztár és szupercsapat nélkül maradt. Jordan helyét többen próbálták átvenni, de ez teljesen nem sikerült, még magának Jordannek sem, aki visszatért két szezonra. - 15 -
A legérdekesebb újdonság ebben az évtizedben az Egyesült Államokon kívüli sztárjátékosok megjelenése, akik felnőttek az amerikai sztárok és az új csillagok mellé, sőt sok esetben már le is hagyták őket. Az NBA nevéből lassacskán elhagyható az N, mint nemzeti, és felcserélhető az I-vel: International Basketball Association, azaz Nemzetközi Kosárlabda Szövetség. 13 1.3. Az NBA saját kezdeményezései Az NBA amellett, hogy hétről-hétre, napról-napra fantasztikus mérkőzéseket nyújt a közönségnek, rengeteg saját kezdeményezésű tevékenységet is folytat. Ezek nagy része szociális, jótékonysági vagy társadalmi szerepet tölt be. Ezek közül mutatok be néhányat. 1.3.1. All-Star hétvége Az All-Star mérkőzés rendezésének ötlete 1951-ből, Bostonból származik, mely ötletet a baseballból lopták. 14 Akkoriban a liga célja ezzel csak annyi volt, hogy pihenőt iktassanak be a szezon közepén, azonban mára egy jól jövedelmező rendezvénnyé nőtte ki magát. Ezért manapság már nem csak egy esti mérkőzésből áll ez a sorozat, hanem egy egész hétvégét felölelő műsorról van szó. Ezt a hétvégét minden évben a szezon felénél rendezik meg. Többek között ekkor kerül sor a zsákolóversenyre, ügyességi versenyre és a hárompontos dobó versenyre is. A hétvége csúcspontja természetesen az All-Star mérkőzés. Az All-Star meccsen a Keleti és Nyugati főcsoport legjobbjai csapnak össze. A kezdő ötösöket minden évben az interneten leadott szavazatok alapján hirdetik ki, mely nem feltétlenül tükrözi azt, hogy ki abban az évben a legjobb játékos. Erre nagyon jó példa a kínai Yao Ming, aki teljesítménye alapján nem feltétlenül érdemelné meg a kezdő center címet, de a hatalmas kínai piacnak köszönhetően mindig ő kapja a legtöbb szavazatot. A maradék játékosokat a liga edzői választják ki. A két csapatot pedig az az edző fogja dirigálni, akinek a csapata akkor éppen vezeti a Keleti illetve a Nyugati főcsoportot. Ahogy az egész hétvége, így ez a mérkőzés is a közönségszórakoztatásról szól, így a játékosok is könnyedébben veszik ezt a mérkőzést és inkább szép mozdulatokból és szép dobásokból áll a játék. Ennek ellenére a mérkőzés legjobb játékosának járó díj és elismerés hatalmas presztízsértéket jelent. 13 Ro-bee, A profi kosárlabda története III. NBA-sztori, http://www.sportinfo.hu/index.php?szkat=122&c=hir&id=610, 2010.01.23. 18:41 14 NBA All-Star Game, http://hoopedia.nba.com/index.php?title=all-star, 2010.01.27. 10:13-16 -
Ez a hétvége a szórakoztatás mellett pénzügyi oldalról sem elhanyagolható. A helyszínen körülbelül 20.000 ember követi a különböző eseményeket, a televíziók előtt pedig több tíz millióan. A mostani 2009-2010-es gála Dallasban nézőcsúcsot döntött 108.713 helyi nézővel. A helyszínen eladható dolgok, mint például a mezek, labdák, sapkák; az éttermek; a szállodák, nem is beszélve a reklámokból befolyó összegekről, mind-mind hatalmas bevételt szolgáltatnak a városnak és a csarnoknak. 2005-ben Denverben rendezték meg az All-Star gálát és az akkori adatok szerint az esemény 22 millió dollár bevételt eredményezett, mindössze egy hétvége alatt. Ez a bevétel továbbá 1 millió dollár adóbevételt jelentett a városnak és Colorado államnak. 1.3.2. NBA Cares Az NBA jótékonysági kezdeményezése melynek segítségével megpróbálják felhívni az emberek figyelmét az Egyesült Államokban és a világban található fontosabb szociális kérdésekre. 2005 októbere óta a liga, a csapatok és a játékosok több mint 115 millió dollárt adományoztak, több mint 950,000 óra közösségi munkát végeztek és 440 olyan helyet építettek, ahol a rászoruló gyerekek és családok élhetnek, tanulhatnak vagy játszhatnak. Az NBA a csapatok és a játékosok népszerűségét használja fel annak érdekében, hogy a szociális felelősségvállalás területén is az élen járjon és így adjon vissza valamit a ligát támogató közösségeknek. Több szociális témában is együttműködik olyan nemzetközileg is elismert, fiatalokat segítő szervezetekkel, mint például az Unicef vagy az Amerikai Vöröskereszt és olyan programokban is segédkezik, mint az ENSZ Élelmezési Programja. Az NBA jótékony munkáját 3 nagyobb területre lehet felosztani. Ezek az oktatás; a fiatalok és családok fejlődésének segítése; végül az egészség és wellness. Az oktatáson belül ki kell emelni a Read to Achieve (Olvass, hogy megvalósíthasd amit akarsz) elnevezésű programot, melynek célja, hogy a fiatalokat olvasásra ösztönözze. A sztárok ezért gyakran tartanak közös felolvasásokat a gyerekekkel az iskolákban, könyvtárakban. A fiatalok és családok segítésében nagyon fontos szerepet játszik a Jr.NBA/Jr. WNBA program. A programon belül a kosárlabdát - mint eszközt - felhasználják, annak érdekében, hogy a gyerekeknek megtanítsák az olyan fontos fogalmakat, mint a tisztelet, csapatmunka és a sportszerűség. Az NBA célja, hogy a gyerekeket és szüleiket az egészséges életvitelre buzdítsa. Az egészség és - 17 -
wellness a fitt, egészséges életmód fontosságát hangsúlyozza azzal, hogy például felhívja a figyelmet az AIDS veszélyeire, mozgásra bátorít és biztosítja a szükséges forrásokat az arra rászoruló családoknak. 15 1.3.3. Basketball without Borders Más néven Kosárlabda Határok Nélkül. Az NBA és a FIBA (Nemzetközi Kosárlabda Szövetség) közös programja, melynek célja, hogy a kosárlabda segítségével az Egyesült Államokon kívül a világ más nagyvárosaiban is pozitív változásokat érjenek el az élet olyan területein, mint például az oktatás vagy az egészséges életvitel. A program során táborokat szerveznek, ahová az adott kontinens legjobb 19 éves és ennél fiatalabb kosárlabdázói kerülnek be. A gyerekeket ezután faji, vallási vagy nemzeti hovatartozástól függetlenül csapatokba osztják, kiemelve ezzel, hogy a kosárlabda mindenki játéka, nem számítanak a különbözőségek. A táborokban az NBA/FIBA legjobb edzői és sztárjátékosai foglalkoznak a gyerekekkel, akiknek nagyon fontos, hogy a fiatalok elsajátítsák a játék azon értékeit, amiknek a való életben is nagy hasznát vehetik, mint például a sportszerűség, csapatmunka, egészséges életmód, kemény munka stb. A sztárok emellett a helyi közösségekkel karöltve több jótékonysági rendezvényen is részt vesznek. 2009-ben három nagyvárosban rendezték meg ezeket a táborokat. A választás Pekingre, Mexikóvárosra és Johannesburgra esett. A programot 2002 óta a Nike sportszergyártó cég is támogatja. A cég látja el az edzőket és a táborlakókat a megfelelő öltözettel. 16 15 http://www.nba.com/nba_cares/, 2010.01.28. 17:23 16 Three U.S. gold medalists to lead basketball without borders 2009, http://www.nba.com/bwb/three_us_gold_medalists.html, 2010.01.28. 18:45-18 -
1.4. A női kosárlabda története A női kosárlabdázás története 1892-ben kezdődött, egy évvel a kosárlabda feltalálása után. Senda Berenson Abbott, a női kosárlabda szülőanyja. Miután James Naismith cikkét elolvasta a kosárlabdáról, elgondolkozott, hogy vajon ez hogyan is nézne ki a nők esetében. A kosárlabda a férfiak játéka volt, ezért a női játékosok ötlete sok emberből ellenérzéseket váltott ki. Éppen ezért Berenson olyan szabályokat alakított ki, amelyek megkönnyítették a nők helyzetét. A pályát három részre osztotta és a játékosoknak a kijelölt területen kellett maradniuk. A labdát sem lehetett elcsenni a másiktól, megőrizve ezzel a nők méltóságát. 1895-ben már országszerte játszották ezt a játékot. Azonban a helyzet nem volt túl rózsás. A nők ekkoriban csak az ujjaikat, nyakukat és fejüket tehették közszemlére. Sokan földig érő ruhákban jártak-keltek, még a kosárlabda pályán is. A miniszoknya ekkor még csak egy álom volt. Az 1900-as évek elején nagyon sok kritika és felháborodás érte a női kosárlabdát. A sportágból eredő maszkulin viselkedést sokan nem nézték jó szemmel. Az embereknek nem tetszett, ahogy a hölgyek csúsztak-másztak a labdáért és egymást a becenevükön szólították. Több szülő is megtiltotta lányának, hogy kosárlabdázzon. Senda Berenson is észrevette, hogyha a játék nem hangsúlyozza ki jobban a nőiességet, akkor az a játék betiltásához is vezethet. Egyetértett azzal, hogy a mérkőzéseket társadalmi eseménnyé kell emelni, frissítőket kell felszolgálni meccs közben és a mérkőzés után pedig vacsorát szolgáljanak fel. Ezt nevezték a Cookies and Milk azaz a keksz és tej stratégiának. A kezdeti nehézségek után a nők továbbra is azért küzdöttek, hogy megtalálják az arany középutat a nőiesség és az atletikus képességek között. A férfiak körében továbbra is élt az a sztereotípia, hogy a nőknek gyönyörűeknek kell lennie. Ennek hatására jött létre 1936-ban a The Red Heads (vörös fejűek) nevű női kosárlabda csapat. A csapat a nevét onnan kapta, hogy játékosainak kötelező volt a hajukat vörösre festeni vagy vörös parókát hordani. Előírták, hogy csak az lehet csapattag, aki szépen néz ki, sminket visel és emellett még jól is játszik. Mivel bajnokság nem létezett még ekkor, ezért mindig férfi csapatok ellen játszottak. - 19 -
Az évek folyamán a szabályok is természetesen változtak. A három térfeles pályát 1938-ban csökkentették kettőre, amikor a férfi kosárlabda már két éve olimpiai sportág volt. 1971-ben már a nők is egész pályán játszottak és az egy csapatban játszó személyek száma is lecsökkent 6-ról 5-re illetve bevezették a 30 másodperces támadóidőt is. 17 Az első női szövetség 1975-ben alakult 6 csapattal Women s Professional Basketball Association (Női Profi Kosárlabda Szövetség) névvel. 18 1978-ban játszották az első női professzionális mérkőzést, addig csak egyetemi és főiskolai bajnokság létezett. 19 1980-ban ezután pedig megalakult egy másik liga Ladies Professional Basketball Association (Hölgyek Profi Kosárlabda Szövetsége) néven. Ezen kívül a Woman NBA (Női NBA) 1996-os megalakulásáig még más hasonlóan szegmentált lokális szövetségek alakultak, akárcsak a férfi bajnokságban. Ezek között volt a Liberty Basketball Association (Szabadság Kosárlabda Szövetség) 1991-ben, a National Women s Basketball Association (Nemzeti Női Kosárlabda Szövetség) 1986-ban és a Woman s American Basketball Association (Nők Amerikai Kosárlabda Szövetsége) 1984-ben. 20 1.4.1. A WNBA története 1996. április 24-én a WNBA első elnöke Val Ackerman bejelentette, hogy a szervezet 1997 júniusában megkezdi működését. Mielőtt még akár egy játékost is leigazoltak volna vagy akár egy alkalmazott is munkába állt volna, a liga megkötötte a televíziós közvetítésekről szóló szerződéseket az NBC-vel, ESPN-nel és a Lifetime-val. 2001-ben az ESPN2-vel is szerződést kötöttek. A szerződések értelmében a szezont nyáron rendezik meg, amikor kevesebb a sportesemény és a mérkőzéseket is élőben közvetíthetik. Az első szezonban több mint 50 millió ember követte figyelemmel az eseményeket. Érdekes adat, miszerint a stadionokban 70-30% a nézők aránya a nők javára, míg otthon ugyanez az arány 50-50%. 17 Sally Jenkins, History of Women s Basketball, http://www.wnba.com/about_us/jenkins_feature.html, 2010.01.30. 11:38 18 History of Women s Professional Basketball, http://www.apbr.org/women.html, 2010.01.30. 13:21 19 Sally Jenkins, History of Women s Basketball, http://www.wnba.com/about_us/jenkins_feature.html, 2010.01.30. 11:38 20 History of Women s Professional Basketball, http://www.apbr.org/women.html, 2010.01.30. 13:21-20 -
Az első szezonban 8 csapat versengett a bajnoki címért. A Keleti Konferenciában a Charlotte Sting, Cleveland Rockers, Houston Comets és a New York Liberty míg a Nyugati Konferenciában a Los Angeles Sparks, Phoenix Mercury, Sacramento Monarchs és a Utah Starzz. Ezután még háromszor volt példa bővítésre: 1998-ban csatlakozott a ligához a Detroit Shock és a Washington Mystics, 1999-ben a Minnesota Lynx és az Orlando Miracle, míg végül 2000-ben az Indian Fever, Miami Sol, Portland Fire és a Seattle Storm. A későbbiek folyamán 3 csapat kivált a ligából, így most 13 csapat alkotja a ligát. A szezonok 28-32 mérkőzésig tartottak évente, attól függően, hogy éppen hány csapatból állt akkor a liga. A csapatok neveit a liga találta ki, amiket több szempont alapján választottak ki. A név utalhatott a helyi NBA csapat nevére vagy kapcsolódhatott a város esetleg az állam karakterisztikájához, jellegzetességeihez. Természetesen a WNBA-ban alkalmazott szabályok eltérnek az NBA-ban alkalmazottaktól. Itt a támadóidő 30 másodperc, a mérkőzés kétszer 20 perces félidőből áll, egy csapatban 11 játékos lehet, a hárompontos vonal is közelebb található és a labda mérete is egy hüvelykkel kisebb, mint a férfiaknál. 21 21 History of the WNBA, http://www.wnba.com/about_us/historyof_wnba.html, 2010.01.31. 16:21-21 -