Várvölgy Község önkormányzatának 20/2007.(XII.29.) számú rendelete A helyi adókról /EGYSÉGES SZERKEZETŐ/ Várvölgy Község Önkormányzata a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következı rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1. (1) Várvölgy Község Önkormányzat Képviselı-testülete illetékességi területén az alábbi helyi adókat vezeti be: a) építményadó, b) magánszemélyek kommunális adója, c) helyi iparőzési adó. (2) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, adóalany: a) a magánszemély b) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság c) a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkezı személyi egyesülése (3) Adómentes a (2) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíj pénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minısülı nevelési-oktatási intézmény, és kizárólag a helyi iparőzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedıen közhasznú szervezetnek minısülı nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelızı adóévben folytatott vállalkozási tevékenységébıl származó jövedelme (nyeresége) után sem bel- sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétérıl az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. 1 1 15/2008.(XII.31.) sz. rendelettel lépett hatályba 2009. január 1-tıl.
4) Az (1) (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, ha az adómentességet nemzetközi szerzıdés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelıs miniszter állásfoglalása az irányadó. II. fejezet Vagyoni típusú adó Építményadó Az adókötelezettség 2. (1) Adóköteles Várvölgy Község Önkormányzatának illetékességi területén lévı építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény). (2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerő használatához szükséges - az épületnek minısülı építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minısülı építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyezı nagyságú - földrészlet. (3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétıl, illetıleg hasznosításától függetlenül. Az adó alanya 3. (1) Az adó alanya az a 1. (2) bekezdésében felsoroltak közül az, aki a naptári év elsı napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. (2) Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékő jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékő jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.) (3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (4) Társasház, garázs és üdülı esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség. Az adókötelezettség keletkezése, megszőnése 4. (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetıleg fennmaradási engedély jogerıre emelkedését követı év elsı napján keletkezik. Az engedély nélkül épült
vagy a nélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követı év elsı napján keletkezik. 2 (2) Az adókötelezettséget érintı változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminısítését, tulajdonos váltást) a következı év elsı napjától kell figyelembe venni. (3) Az adókötelezettség megszőnik az építmény megszőnése, (lebontása vagy megsemmisülése) évének utolsó napján. Az építmény az év elsı felében történı megszőnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszőnik. (4) Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti! 5. (1) Mentes az adókötelezettség alól: a) a szükséglakás Az adómentesség b) a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, illetıleg nevelési - oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség, c) a költségvetési szerv, egyházak tulajdonában álló építmény, d) a lakáshoz és az üdülıépülethez tartozó kiegészítı helyiségek, melyek a tulajdon rendeltetésszerő használatához szükségesek, de huzamos emberi tartózkodásra ideiglenesen sem szolgálnak (tüzelıtér, tüzelı- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince). e) Az ingatlan - nyilvántartási állapot szerint állattartásra, valamint növénytermesztésre szolgáló épület vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, mőtrágyatároló), feltéve, hogy az épületet az adóalany rendeltetésszerően állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. f) a mőemlék épületek felújítása a Htv. 13/A. -ba foglaltak szerint h) az önkormányzat illetékességi területén a magánszemély tulajdonában álló lakás, nem lakás céljára szolgáló építmény. Nem terjed ki a mentesség a vállalkozó üzleti célt szolgáló épületére, épületrészére. 3 2 Módosította a 15/2008. (XII.31.) számú rendelet. Hatályba lépett: 2009. január 1-tıl. 3 Módosította a 15/2008.(XII.31.) számú rendelet. Hatályba lépett 2009. január 1-tıl.
Az adó alapja, és mértéke 6. Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. 7. Az adó mértéke 450,- Ft/m2 III. fejezet Magánszemélyek kommunális adója Az adókötelezettség, az adó alanya 8. (1) Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év (továbbiakban: év) elsı napján az önkormányzat illetékességi területén levı építmény, valamint beépítetlen belterületi földrészlet (továbbiakban: telek) tulajdonosa, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. (2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt, telket az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékő jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékő jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.) (3) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak (4) Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlı társak, akkor valamennyi bérlı társ által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban megjelölt magánszemély tekintendı az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlı társak egyenlı arányban adóalanyok. 9. Nem terjed ki az adókötelezettség: az építmény rendeltetésszerő használatához szükséges - az építmény alapterületét is magába foglaló - földrészletre. Az adókötelezettség keletkezése, megszőnése 10. (1) Az adókötelezettség keletkezése: a) építménytulajdon esetén: a használatbavételi, illetve fennmaradási engedély kiadását követı év elsı napján, az engedély nélkül épült vagy a nélkül használatba vett építmény esetén a tényleges használatbavételt követı év elsı napján, b) telektulajdon esetén: a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mezıgazdasági mővelés alól való kivonását és/vagy mővelési ág törlését követı év elsı
napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülés, lebontást követı félév elsı napján keletkezik. c) a nem magánszemély tulajdonában lévı lakás lakásbérleti joga esetén: a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követı év elsı napján. (2) Az adókötelezettség megszőnik: a) Az adókötelezettség megszőnik az építmény megszőnése évének utolsó napján. Az építménynek az év elsı felében történı megszőnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszőnik, b) a telek külterületté minısítésérıl szóló önkormányzati határozat közzététele, továbbá a telek mővelési ágba sorolása és tényleges mezıgazdasági mővelésének megkezdése félévének utolsó napján. c) a nem magánszemély tulajdonában lévı lakás bérleti jogviszonya megszőnése évének utolsó napján, illetıleg a lakásbérleti jogviszonynak az év elsı felében történı megszőnése esetén a félév utolsó napján. (3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. A fentiekben fel nem sorolt adókötelezettségben bekövetkezı változásokat a következı év elsı napjától kell figyelembe venni. 11. Az adó évi mértéke: 1./ Belterületen Az adó mértéke a) építményenként 15.000,- Ft b) telkenként 15.000,- Ft c) lakásbérleti jogonként 15.000,- Ft 2./ Külterületen a) építményenként 15.000,- Ft 4 4 15/2008.(XII.31.) számú rendelettel lépett hatályba 2009. január 1-tıl.
Adómentesség, adókedvezmény 12. (1) 5 (2) A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze. (3) Lakáshoz, lakásbérlethez tartozó rendeltetésszerően használt gépkocsi tároló. (4) Mentes a telek után fizetendı adó alól: a. Az az adóköteles telek, amelynek nagysága az 500 négyzetmétert nem haladja meg. Ha az építménnyel be nem épített telek (üres telek) nagysága az 500 négyzetmétert meghaladja, az egész telek adóköteles. b. A rendezési terv szerint közterület céljára fenntartott terület. (5) Az adóév elsı napján a lakcímbejelentés szabályai szerint Várvölgy községben állandó lakóhellyel rendelkezı magánszemélyt a 11. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adó mértékébıl 33 % kedvezmény illeti meg. 6 IV. fejezet Helyi iparőzési adó Az adókötelezettség 13. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (továbbiakban iparőzési tevékenység). (2) Adóköteles iparőzési tevékenység: a vállalkozó e minıségben végzett nyereségilletve jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. 5 15/2008. (XII.29.) számú rendelettel hatályon kívül helyezve 2009. január 1-tıl 6 15/2008. (XII.31.) számú rendelettel lépett hatályba 2009. január 1-tıl.
Az adó alanya 14. (1) A rendelet alkalmazásában adóalany a vállalkozó: a) személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó b) személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezıgazdasági ıstermelı, feltéve, hogy ıstermelıi tevékenységébıl származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c )jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll d) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévı szervezetet is. Állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység 15. (1) A vállalkozó állandó jellegő iparőzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (2) Ideiglenes jellegő az iparőzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkezı vállalkozó: a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építıipari tevékenységet folytat, illetıleg természeti erıforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység idıtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának idıtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minısül. c) Bármely az a) és b) pontban nem sorolható tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. Az adókötelezettség keletkezése és megszőnése 16. Az adókötelezettség az iparőzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszőnésének napjával szőnik meg. Ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének idıtartama az irányadó az adókötelezettség idıbeni terjedelmére.
Az adó alapja 17. (1) Állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, és az anyagköltséggel. Mentes az adóalapnak az a része, amely a külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységekbıl származik, közszolgáltató szervezetnek nem minısülı vállalkozó külföldi adóalaprésze esetén azonban csak akkor, ha azt a telephely szerinti állam önkormányzatának fizetendı, vállalkozási tevékenységet terhelı adó terheli. 7 (2) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegő iparőzési tevékenységet, akkor az adó alapját a vállalkozónak kell az1990. évi C. törvény 39.. (2) bekezdése alapján megosztani. (3) Ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Az adó mértéke 18. (1) Állandó jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó évi mértéke a 17. alapján megállapított adóalap 2 %-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparőzési tevékenység esetén az adó mértéke: a) a 15. (2) bekezdésének a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1000 forint, b) a15. (2) bekezdésének b) és c) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 forint. Adózási eljárás, bejelentési, bevallási kötelezettség 19. (1) A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó, továbbá a vállalkozó adóalanyt terhelı építményadó évi két részletben fizethetı meg. (2) Az adóelıleg és az adó megfizetésének esedékességét az adózás rendjérıl szóló törvény állapítja meg. 20. (1) A vállalkozó az adókötelezettséget, illetve adóköteles bevételszerzı tevékenységét annak keletkezésétıl / tevékenység megkezdésétıl / számított 15 napon belül köteles bejelenteni. A bejelentést erre a célra szolgáló nyomtatványon kell megtenni. 7 Hatályba lépett a 15/2008.(XII.31.) számú rendelettel 2009. január 1-tıl.
(2) Az adókötelezettséget érintı változásokról annak bekövetkezésétıl számított 15 napon belül köteles tájékoztatni az önkormányzati adóhatóságot a vállalkozó. (3) Az adóbevallást az adóévet követı május 31.-ig kell benyújtani az erre a célra szolgáló nyomtatványon. (4) Évközi megszőnés esetén a megszőnés napjától számított 30 napon belül kell adóbevallást tenni. 21. (1) A vállalkozó az adófizetési kötelezettség teljesítése érdekében adóelıleget köteles fizetni, évi két részletben, március 15-ig és szeptember 15-ig. (2) Az adóelıleg összege: a) az adóévet megelızı teljes évben változatlan szervezeti formában mőködı vállalkozónál a megelızı év adójának megfelelı összeg b) az adóévet megelızı év egy részében mőködı vállalkozónál a megelızı év adójának a mőködés naptári napjai alapján egész évre számított összege. c) a tevékenységet az adóév közben kezdı vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat elsı alkalommal vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Az adóhatóság a fizetendı adóelıleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (4) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerıre emelkedéséig a (2) bek. a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelıleget elızı fizetési meghagyás alapján fizeti. (5) A vállalkozónak a helyi iparőzési adóelıleget - az egyszeres könyvvezetésre kötelezettek kivételével - a várható éves fizetendı adó összegére az adóév december 20. napjáig kell kiegészíteni. (6) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az adóelıleget ennek figyelembevételével kell megállapítani. (7) A vállalkozó a megfizetett adóelıleg és az adóévre megállapított tényleges adó különbözetét az adóévet követı május 31.-ig fizeti meg, illetıleg ettıl az idıponttól igényelheti vissza.
Átmeneti és záró rendelkezések 22. (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. és az adózás rendjérıl szóló, többször módosított 1990. évi XCI. tv. vonatkozó rendelkezései az irányadók. (2) E rendelet 2008. január 1. napján lép hatályba. (3) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg hatályát veszti az Építményadóról szóló 19/2004. (XII.21.), 15/2003. (XII.19.), 15/2002. (XII.13.), 12/2001. (XII.14.), 16/2000. (XII.15.) számú rendelettel módosított 10/1999. (XII.15.) számú rendelet, a Magánszemélyek kommunális adójáról szóló 16/2003. (XII.19.), 16/2002. (XII.13.), 13/2001. (XII.14.), 17/2000. (XII.15.) számú rendelettel módosított 11/1999. (XII.15.) számú rendelet, a 27/2005. (XII.20.), 14/2003. (XII.19.), 14/2002. (XII.13.) számú rendelettel módosított 14/2000. (XII.01.) számú rendelet. 8 Várvölgy, 2007. december 28. Szánti József polgármester Hériné Paul Beatrix jegyzı A rendelet kihirdetve: Várvölgy, 2007. december 29. Hériné Paul Beatrix jegyzı 8 Módosította a 15/2008.(XII.30.) számú rendelet. Hatályos: 2009. január 1.