FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS

FÜGGETLEN KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. részvényeseinek Az éves beszámolóról készült jelentés Elvégeztük a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (a vizsgált Társaság) mellékelt 2013. évi éves beszámolójának a könyvvizsgálatát, amely éves beszámoló a 2013. december 31-i fordulónapra elkészített mérlegből melyben az eszközök és források egyező végösszege 136.842 M Ft, a mérleg szerinti eredmény 117 M Ft nyereség, és az ezen időponttal végződő évre vonatkozó eredménykimutatásból valamint a számviteli politika meghatározó elemeit és az egyéb magyarázó információkat tartalmazó kiegészítő mellékletből áll. A vezetés felelőssége az éves beszámolóért A vezetés felelős az éves beszámolónak a számviteli törvényben foglaltakkal összhangban történő elkészítéséért és valós bemutatásáért, valamint az olyan belső kontrollokért, amelyeket a vezetés szükségesnek tart ahhoz, hogy lehetővé váljon az akár csalásból, akár hibából eredő lényeges hibás állításoktól mentes éves beszámoló elkészítése. A könyvvizsgáló felelőssége A mi felelősségünk az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó Magyarországon érvényes törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtottuk végre. A fentiek megkövetelik, hogy megfeleljünk bizonyos etikai követelményeknek, valamint hogy a könyvvizsgálatot úgy tervezzük meg és végezzük el, hogy kellő bizonyosságot szerezzünk arról, hogy az éves beszámoló mentes-e lényeges hibás állításoktól. A könyvvizsgálat magában foglalja olyan eljárások végrehajtását, amelyek célja könyvvizsgálati bizonyítékot szerezni az éves beszámolóban szereplő összegekről és közzétételekről. A kiválasztott eljárások, beleértve az éves beszámoló akár csalásból, akár hibából eredő, lényeges hibás állításai kockázatának felmérését is, a könyvvizsgáló megítélésétől függnek. A kockázatok ilyen felmérésekor a könyvvizsgáló az éves beszámoló ügyvezetés általi elkészítése és valós bemutatása szempontjából releváns belső ellenőrzést azért mérlegeli, hogy olyan könyvvizsgálati eljárásokat tervezzen meg, amelyek az adott körülmények között megfelelőek, de nem azért, hogy a Társaság belső ellenőrzésének hatékonyságára vonatkozóan véleményt mondjon. A könyvvizsgálat magában foglalja továbbá az alkalmazott számviteli politikák megfelelőségének és az ügyvezetés számviteli becslései ésszerűségének, valamint az éves beszámoló átfogó bemutatásának értékelését is. Meggyőződésünk, hogy a megszerzett könyvvizsgálati bizonyíték elegendő és megfelelő alapot nyújt könyvvizsgálói véleményünk megadásához. PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft., 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. T: (+36) 1 461 9100, F: (+36) 1 461 9101, www.pwc.hu 2011 PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Minden jog fenntartva. Ebben a dokumentumban a PwC kifejezés a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft.-re utal, mely az önálló és független jogi személyekből álló PricewaterhouseCoopers International Limited hálózatának tagja.

Vélemény Véleményünk szerint az éves beszámoló megbízható és valós képet ad a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 2013. december 31-én fennálló vagyoni és pénzügyi helyzetéről, valamint az ezen időponttal végződő évre vonatkozó jövedelmi helyzetéről a számviteli törvényben foglaltakkal összhangban. Egyéb jelentéstételi kötelezettség az üzleti jelentésről Elvégeztük a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. (a vizsgált Társaság) mellékelt 2013. évi üzleti jelentésének a vizsgálatát. A vezetés felelős az üzleti jelentésnek a számviteli törvényben foglaltakkal összhangban történő elkészítéséért. A mi felelősségünk az üzleti jelentés és az ugyanazon üzleti évre vonatkozó éves beszámoló összhangjának megítélése. Az üzleti jelentéssel kapcsolatos munkánk az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélésére korlátozódott és nem tartalmazta egyéb, a Társaság nem auditált számviteli nyilvántartásaiból levezetett információk áttekintését. Véleményünk szerint a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 2013. évi üzleti jelentése a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. 2013. évi éves beszámolójának adataival összhangban van. Budapest, 2014. május 28. Barsi Éva Tímár Pál Üzlettárs Kamarai tag könyvvizsgáló PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Kft. Kamarai tagsági sz.: 002527 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78. Nyilvántartásba vételi sz.: 001464

1 0 8 9 3 8 5 0 3 7 0 0 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1 1 0 0 4 2 4 1 8 Cégjegyzék száma a vállalkozás megnevezése FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK ZRT. a vállalkozás címe, telefonszáma 1087 Budapest, Asztalos Sándor u. 4. 459-1600 Éves beszámoló 2013 üzleti évről Keltezés: Budapest, 2014. április 16. a vállalkozás vezetője (képviselője) P.H.

1 0 8 9 3 8 5 0 3 7 0 0 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1 1 0 0 4 2 4 1 8 1 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. december 31. (év/hó/nap) Sorszám adatok M Ft-ban A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 01. A. Befektetett eszközök (02.+10.+18. sor) 108 800 108 786 02. I. IMMATERIÁLIS JAVAK (03.-09. sorok) 606 831 03. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 04. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 05. Vagyoni értékű jogok 488 629 06. Szellemi termékek 118 202 07. Üzleti vagy cégérték 08. Immateriális javakra adott előlegek 09. Immateriális javak értékhelyesbítése 10. II. TÁRGYI ESZKÖZÖK (11.-17. sorok) 107 328 107 467 11. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok 99 528 99 757 12. Műszaki berendezések, gépek, járművek 4 363 5 257 13. Egyéb berendezések, felszerelések, járművek 343 321 14. Tenyészállatok 15. Beruházások, felújítások 3 085 1 958 16. Beruházásokra adott előlegek 9 174 17. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése 18. III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK (19.-25. sorok) 866 488 19. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 691 313 20. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 21. Egyéb tartós részesedés 105 105 22. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban 23. Egyéb tartósan adott kölcsön 70 70 24. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 25. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése MÉRLEG "A" változat Eszközök (aktívák) Keltezés: Budapest, 2014. április 16. P.H. a vállalkozás vezetője (képviselője)

1 0 8 9 3 8 5 0 3 7 0 0 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1 1 0 0 4 2 4 1 8 1 2 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. december 31. (év/hó/nap) Sorszám MÉRLEG "A" változat Eszközök (aktívák) adatok M Ft-ban A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 26. B. Forgóeszközök (27.+34.+40.+45. sor) 15 880 23 341 27. I. KÉSZLETEK (28.-33. sorok) 431 294 28. Anyagok 265 294 29. Befejezetlen termelés és félkész termékek 166 30. Növendék-, hízó- és egyéb állatok 31. Késztermékek 32. Áruk 33. Készletekre adott előlegek 34. II. KÖVETELÉSEK (35.-39. sorok) 5 171 13 159 35. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 4 400 5 327 36. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 61 59 37. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 38. Váltókövetelések 39. Egyéb követelések 710 7 773 40. III. ÉRTÉKPAPÍROK (41.-44. sorok) 0 0 41. Részesedés kapcsolt vállalkozásban 42. Egyéb részesedés 43. Saját részvények, saját üzletrészek 44. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 45. IV. PÉNZESZKÖZÖK (46.-47. sorok) 10 278 9 888 46. Pénztár, csekkek 7 11 47. Bankbetétek 10 271 9 877 48. C. Aktív időbeli elhatárolások (49-51. sorok) 5 396 4 715 49. Bevételek aktív időbeli elhatárolása 5 360 4 684 50. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása 36 31 51. Halasztott ráfordítások 52. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN (01.+26.+48. sor) 130 076 136 842 Keltezés: Budapest, 2014. április 16. P.H. a vállalkozás vezetője (képviselője)

1 0 8 9 3 8 5 0 3 7 0 0 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1 1 0 0 4 2 4 1 8 1 3 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. december 31. (év/hó/nap) Sorszám adatok M Ft-ban A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 53. D. Saját tőke (54.+56.+57.+58.+59.+60.+61. sor) 102 399 102 516 54. I. JEGYZETT TŐKE 70 045 70 045 55. 54. sorból: visszavásárolt tulajdonosi részesedés névértéken 56. II. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) 57. III. TŐKETARTALÉK 13 557 13 557 58. IV. EREDMÉNYTARTALÉK 15 968 18 797 59. V. LEKÖTÖTT TARTALÉK 60. VI. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK 61. VII. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY 2 829 117 62. E. Céltartalékok (63.-65. sorok) 7 270 6 807 63. Céltartalék a várható kötelezettségekre 7 270 6 807 64. Céltartalék a jövőbeni költségekre 65. Egyéb céltartalék 66. F. Kötelezettségek (67.+71.+80. sor) 3 756 8 653 67. I. HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK (68.-70. sorok) 68. Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 69. 70. Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben MÉRLEG "A" változat Források (passzívák) Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Keltezés: Budapest, 2014. április 16. P.H. a vállalkozás vezetője (képviselője)

1 0 8 9 3 8 5 0 3 7 0 0 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1 1 0 0 4 2 4 1 8 1 4 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. december 31. (év/hó/nap) Sorszám adatok M Ft-ban A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e 71. II. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (72.-79. sorok) 0 0 72. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök 73. Átváltoztatható kötvények 74. Tartozások kötvénykibocsátásból 75. Beruházási és fejlesztési hitelek 76. Egyéb hosszú lejáratú hitelek 77. Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 78. 79. Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek 80. III. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK (81. és 83.-89. sorok) 3 756 8 653 81. Rövid lejáratú kölcsönök 82. 81. sorból: az átváltoztatható kötvények 83. Rövid lejáratú hitelek 84. Vevőktől kapott előlegek 278 506 85. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 1 630 1 809 86. Váltótartozások 87. Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben 9 2 88. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben MÉRLEG "A" változat Források (passzívák) 89. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 1 839 6 336 90. G. Passzív időbeli elhatárolások (91.-93. sorok) 16 651 18 866 91. Bevételek passzív időbeli elhatárolása 82 82 92. Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása 150 2 662 93. Halasztott bevételek 16 419 16 122 94. FORRÁSOK ÖSSZESEN (53.+62.+66.+90. sor) 130 076 136 842 Keltezés: Budapest, 2014. április 16. P.H. a vállalkozás vezetője (képviselője)

1 0 8 9 3 8 5 0 3 7 0 0 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1 1 0 0 4 2 4 1 8 5 1 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. december 31. (év/hó/nap) Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat Sorszám a A tétel megnevezése b Előző év Előző év(ek) módosításai adatok M Ft-ban Tárgyév 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele 40 069 39 048 01 02. Export értékesítés nettó árbevétele 46 02 I. Értékesítés nettó árbevétele (01.+02.) 40 069 39 094 03 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 25 386 26 722 04 04. Eladott áruk beszerzési értéke 5 10 05 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 168 126 06 II. Értékesítés közvetlen költségei (03.+04.+05.) 25 559 26 858 07 III. Értékesítés bruttó eredménye (I.-II.) 14 510 12 236 08 06. Értékesítési, forgalmazási költségek 236 95 09 07. Igazgatási költségek 1 321 1 535 10 08. Egyéb általános költségek 1 097 1 014 11 IV. Értékesítés közvetett költségei (06.+07.+08.) 2 654 2 644 12 V. Egyéb bevételek 25 293 23 332 13 V. sorból: visszaírt értékvesztés 24 374 14 VI. Egyéb ráfordítások 29 403 26 753 15 VI. sorból: értékvesztés 747 675 16 ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE A. 7 746 6 171 17 (±III.-IV.+V.-VI.) c d e Keltezés: Budapest, 2014. április 16. P.H. a vállalkozás vezetője (képviselője)

1 0 8 9 3 8 5 0 3 7 0 0 1 1 4 0 1 Statisztikai számjel 0 1 1 0 0 4 2 4 1 8 5 2 Cégjegyzék száma Az üzleti év mérlegfordulónapja: 2013. december 31. (év/hó/nap) Sorszám a Forgalmi költség eljárással készített eredménykimutatás "A" változat A tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai b c d adatok M Ft-ban Tárgyév 09. Kapott (járó) osztalék és részesedés 161 140 18 09.sorból: kapcsolt vállalkozástól kapott 161 140 19 10. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége 20 10.sorból: kapcsolt vállalkozástól kapott 21 11. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége 22 11.sorból: kapcsolt vállalkozástól kapott 23 12. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek 767 612 24 12.sorból: kapcsolt vállalkozástól kapott 25 13. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei 1 1 26 VII. Pénzügyi műveletek bevételei (09.+10.+11.+12.+13.) 929 753 27 14. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége 28 14.sorból: kapcsolt vállalkozásnak adott 29 15. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások 30 15. sorból: kapcsolt vállalkozásnak adott 31 16. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése 32 17. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 11 3 33 VIII. Pénzügyi műveletek ráfordításai (14.+15.±16.+17.) 11 3 34 B. PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VII.-VIII.) 918 750 35 C. SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A.±B.) 8 664 6 921 36 IX. Rendkívüli bevételek 697 703 37 X. Rendkívüli ráfordítások 943 466 38 D. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (IX.-X.) -246 237 39 E. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C.±D.) 8 418 7 158 40 XI. Adófizetési kötelezettség 1 369 2 504 41 F. ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XI.) 7 049 4 654 42 18. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre 43 19. Jóváhagyott osztalék, részesedés 4 220 4 537 44 G. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F.+18.-19.) 2 829 117 45 e Keltezés: Budapest, 2014. április 16. P.H. a vállalkozás vezetője (képviselője)

FŐVÁROSI CSATORNÁZÁSI MŰVEK Zrt. Kiegészítő melléklet 2013. január 01.- 2013. december 31. Budapest, 2014. április 16. Palkó György Vezérigazgató

1/26 Budapest Főváros Önkormányzata a 1317/1993. (XI.25.) sz. határozata alapján 1993. december 1.- jén megalakult a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., mely a Fővárosi Csatornázási Művek általános jogutódja. A Társaság alapítója Budapest Főváros Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 9-11.). A Részvénytársaságot a tulajdonos 78.578 M/Ft saját tőkével alapította meg. A saját tőkén belül a jegyzett tőke 68.396 M/Ft-ot képviselt, melyet a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat 1.649 M/Ft apporttal 70.045 M/Ft-ra emelt. A Társaság alapvető feladata és kizárólagos joga a főváros területén a közműves szennyvízelvezetéssel az ingatlanokon keletkező szennyvizek összegyűjtése, elvezetése és tisztítása, a csatornamű-hulladék elhelyezése, valamint a közterületeken keletkezett csapadékvizek elvezetése, melyet a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. a Közüzemi Szolgáltatási Szerződés alapján lát el. A szenny- és csapadék-elvezetési tevékenységet részleges szolgáltatási kényszer terheli. Az alaptevékenységgel kapcsolatos legfontosabb szabályokat a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény rögzíti. A Társaság tevékenységi körébe tartozik Budapest árvízvédelmi feladatainak ellátása és a korábbi IL- NET Kht-től átvett fővárosi nyilvános illemhelyek üzemeltetése is. A Társaság részleges privatizációja során a Társaság, Budapest Főváros Önkormányzata, a Compagnie Générale des Eaux és a Berliner Wasser Betriebe 1997. november 3-án Részvényvásárlási Szerződést, valamint a részvényesek Részvényesi Szerződést kötöttek Budapest Főváros Önkormányzata közgyűlésének 1449/1997. (X.30.) sz. határozatában foglalt jóváhagyásával, melynek értelmében a Compagnie Générale des Eaux és a Berliner Wasser Betriebe 1997. november 19.-ével a Társaság részvényeseivé váltak. Ezzel a Társaság többszemélyes részvénytársasággá alakult. A két külföldi tulajdonos a részvények 25 %-át + 1 szavazati jogot vásárolt meg. A részvények adás-vétele következtében a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.-nek az alábbi tulajdonosai vannak: Budapest Főváros Önkormányzata Berlinwasser Holding AG Veolia Environnement S.A. Csatorna Holding Vagyonkezelő Zrt. 3 fő kisbefektető A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. kettős könyvvitelt vezet, mérlegzárásának időpontja 2014. január 31. Beszámolóját M/Ft-ban készíti, mert a mérlegfőösszege meghaladta a 100 milliárd Ft-ot.

2/26 A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. "A" típusú forgalmi költség eljárással készíti az eredménykimutatását de bemutatja összköltség eljárással is (13 sz. melléklet) eredményének alakulását. A fentieken túlmenően a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011.évi CCIX. törvény (továbbiakban: Vksztv.) 49-50. és ennek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet 91-94. -ai (továbbiakban: Vhr.) előírásai alapján az ágazat jövedelmezőségének vizsgálatához a Szennyvíz elevezetési és -tisztítási tevékenység és a másodlagos és egyéb tevékenységek szétválasztott (forgalmi és összköltség eljárással) eredménykimutatását is elkészítette a Társaság, amelyet a 13/a sz. és 13/b.sz. melléklet tartalmazza. A 14. sz. melléklet ugyanezen tevékenységekre szétválasztott mérleget tartalmazza. A Vksztv. 85. -a alapján a számviteli szétválasztást első alkalommal a 2013. évi beszámoló elkészítése során kell elvégezni, így a táblázatok előző évi adatokat nem tartalmaznak. A Vksztv-ben előírt számviteli szétválasztás szabályai, módszertana A számviteli szétválasztás jogszabályi követelményeit: a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX Tv. (Vksztv.) 49.-50. -ai és az e törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013 (II. 27.) Kormányrendelet 91.-94. -ai fogalmazták meg. A jogszabályi követelményeknek megfelelve a Társaság a számviteli szétválasztást a szennyvízelvezetési és - tisztítási szolgáltatására és összevontan az ágazati tevékenységi beszámolóban figyelembe nem vett tevékenységekre végezte el. A tevékenységek szétválasztása alapvetően két fő tevékenység csoportra, a szennyvízelvezetési és - tisztítási tevékenységre, valamint a másodlagos és egyéb tevékenységekre történt. A megbontás alapja az elkülönített főkönyvi számlák szerinti bevételgyűjtés volt. A szennyvízelvezetési- és tisztítási tevékenység átfogja a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz elvezetését is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését és elvezetését (gyűjtőhálózat, főgyűjtők, átemelők), tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését. A másodlagos és egyéb tevékenységek közé tartoznak mindazok a tevékenységek, melyeket a Társaság nem a Hivatal által kiadandó víziközmű szolgáltatói működési engedély alapján végez. Az árbevételek és egyéb bevételek szétválasztásának elsődleges szempontja a közvetlen hozzárendelés biztosítása volt, amennyiben ez nem volt lehetséges, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatásokkal korrigált árbevétel arányában történt a tevékenységek közötti szétbontás.

3/26 Az értékesítés közvetlen költségeinek szétválasztására az utókalkulációs rendszeren keresztül került sor. A költséghelyek költségei, valamint az üzemi általános és társüzemi költségek az önköltségszámítási szabályzat szerint, a tényleges igénybevételt tükröző felosztások alapján kerültek elszámolásra. Az értékesítés közvetett költségeinek szétválasztása Az értékesítés költségei a szennyvízelvezetési és - tisztítási szolgáltatás érdekében merültek fel, így a szennyvízelvezetési és - tisztítási tevékenységhez voltak rendelhetők. Az igazgatási és egyéb általános költségek felosztása a szennyvízelvezetési és - tisztítási tevékenység és a másodlagos és egyéb tevékenységek között a közvetlen költségek tevékenységi megoszlásának arányában történt. A forgalmi költség eljárású eredménykimutatás mellett - a Rendelet által előírt - összköltség eljárású eredménykimutatás az utókalkuláció és az osztott költségek esetében a vezetői információs rendszer alapján, a költségnemek tényköltség arányai alapján készült. A ráfordítások szétválasztásának elsődleges szempontja a közvetlen hozzárendelés biztosítása volt, amennyiben ez nem volt lehetséges, az eladott áruk beszerzési értékével és a közvetített szolgáltatásokkal korrigált összes költség arányában történt a tevékenységek közötti szétbontás. A két fő tevékenységcsoport eredmény-levezetésének szétválasztása tartalmazza a tevékenységek önálló adó és mérleg szerinti eredmény megállapítását. A mérlegben szereplő eszközök és források szétválasztása alapvetően követi a tevékenységek megoszlását. A vevőállomány és a kapcsolódó értékvesztés az árbevétel besorolása alapján került szétválasztásra. Az egyéb követelések, amennyiben nem volt lehetséges közvetlen hozzárendelés, a korrigált árbevétel arányában kerültek megosztásra. A pénzeszközök megbontása a szennyvízelvezetési- és tisztítási tevékenység ellátásához szükséges forgótőke arányban történt. Az eredménytartalék mérleg sor tartalmazza a szétválasztási különbözetet is. A Társaság beszámolási időszaka 2013. naptári év (január 1. - december 31.). Az eszközök értékelése: A Társaság a Számviteli politikájában foglalt értékelési elvek alapján értékelte eszközeit a 2013. éves beszámoló elkészítésénél.

4/26 Az immateriális javak mérlegértékének megállapítása: a bekerülési érték vagy közvetlen önköltség - terv szerinti értékcsökkenés - terven felüli értékcsökkenés + terven felüli értékcsökkenés visszaírása nettó érték Az immateriális javak körében terven felüli értékcsökkenés elszámolására, valamint értékcsökkenés visszaírására nem került sor a 2013. évben. A tárgyi eszközök mérlegértékének megállapítása: bekerülési érték vagy közvetlen önköltség - terv szerinti értékcsökkenés - terven felüli értékcsökkenés + terven felüli értékcsökkenés visszaírása nettó érték 2013-ban terven felüli értékcsökkenés 272 M/Ft értékben került elszámolásra, többnyire csatornarekonstrukciókhoz, illetve a BKSZT kapcsolódó létesítményei projekt keretében megvalósult Vas Gereben utcai átemelőtelep beruházásához és funkcióváltásához kapcsolódó selejtezés miatt. Terven felüli értékcsökkenés visszaírására nem került sor. A beruházásokat bekerülési értéken vagy közvetlen önköltségen szerepelteti a Társaság a mérlegben. A beszámolási időszakban selejtezés miatt 51 M/Ft értékben terven felüli értékcsökkenést számolt el, döntően a nem megvalósult beruházási tervek, tanulmányok leselejtezése miatt. Beruházásokra adott előleg a mérleg fordulónapján 174 M/Ft volt. A befektetett pénzügyi eszközök között a gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedéseket, valamint a dolgozók részére hosszú lejáratra nyújtott lakásépítési kölcsönöket tartja nyilván a Társaság. A Társaság hatályos Számviteli politikája szerint a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedések mérlegértéke az értékvesztéssel csökkentett bekerülési érték. A tulajdoni részesedést jelentő befektetéseknél értékvesztést akkor számol el a Társaság, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet legalább 1 év tapasztalati adatai és az értékelés időpontját követő, jól előrevetíthető időszakra vonatkozó, bizonylatokkal megbízható módon alátámasztott, a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján tartósnak és jelentősnek mutatkozik. Veszteségnek tekintjük a cash flow alapú üzleti értékelés és az adott befektetés mérleg értékének negatív különbségét, vagy ha a saját tőke/jegyzett tőke arányból adódó érték és a mérlegérték negatív különbözetű.

5/26 A veszteség akkor tekinthető jelentősnek, ha a gazdasági társaság saját tőkéjéből az FCSM befektetésére jutó rész és a befektetés könyv szerinti értéke közötti különbség az FCSM saját tőkéjének 3%-át meghaladja. Ezen túlmenően a befektetéseknél akkor számol el értékvesztést, ha a vállalkozások végelszámolási, csőd vagy felszámolási helyzetbe kerülnek. A tulajdoni részesedések mérlegértéke összesen 418 M/Ft. A bázis évhez képest a csökkenés az Aquazala Kft-ban levő részesedés értékesítése. A Társaság az egy éven túli lakásépítési hiteleket a következő évi törlesztésekkel csökkentett összegben mutatja ki, amelyet átsorol a mérlegben az egyéb tartósan adott kölcsönök közé, értékük 2013. december 31-én 70 M/Ft. A készletek mérlegértéke megegyezik a FIFO elv szerint számított bekerülési értékkel, csökkentve az értékvesztéssel és a selejtértékkel, értéke 2013. december 31-én 294 M/Ft. A követelések mérlegértékének meghatározását az alábbiak szerint végezte a Társaság: A behajthatatlan követeléseket hitelezési veszteségként elszámolta A Társaság a követelések értékvesztésének megállapításakor az alábbi szempontokat vette figyelembe: 1. A csatornahasználati díj alapja döntően a Fővárosi Vízművek Zrt. vízóráin mért vízmennyiség, kismértékben a fogyasztók szennyvízmérőin mért szennyvízmennyiség. 2. A vízóra leolvasásokat a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Díjbeszedő Holding Zrt. végzi, a számlázást a lakásmellékmérős fogyasztói kör kivételével - 2010. év közepétől a SZOLINFO ügyfélkapcsolati rendszer bevezetésével a Társaság végzi. 3. A faktorált vevői kör esetében a számlák nyomtatását, postázását és az ügyfelekkel történő kapcsolattartást a Díjbeszedő Zrt. végzi. A nem faktorált vevői kör egy részénél a számlák nyomtatását és postázását a Díjbeszedő Zrt. végzi, az ügyfelekkel való kapcsolattartást az FCSM, más részénél a számlák nyomtatását és az ügyfelekkel történő kapcsolattartást is az FCSM végzi. 4. A fogyasztás és a számlázás folyamatos. 5. Vevő mindenki, aki Budapest területén csatornázott ingatlant, vagy ingatlanrészt használ és részére a közüzemi szolgáltatás díja kiszámlázásra kerül, így a fogyasztók száma rendkívül magas. Ezen túlmenően néhány agglomerációs település szennyvize is a főváros csatornahálózatán kerül elvezetésre. 6. A csatornaszolgáltatást szolgáltatási kényszer terheli. 7. Az egyes vevőkörökben a pénzhiány csak átmeneti. 8. A csőd és felszámolási eljárás időben elhúzódik.

6/26 A követelések és követelés jellegű aktív időbeli elhatárolások elszámolt értékvesztése 2013-ban: értékvesztés elszámolás értékvesztés visszaírás változás 352 M/Ft - 216 M/Ft 136 M/Ft A pénzeszközök mérlegértéke A pénztár készpénzértéke az év utolsó munkanapján készült leltárérték szerint került a mérlegbe. A bankbetéteknek a hitelintézeti számlakivonattal egyező értéke a mérlegérték. Devizás tételekre vonatkozóan a módosított Számviteli politika előírja, hogy egyedi devizás eszközönként és forrásonként meg kell határozni a mérlegfordulónapi MNB hivatalos devizaárfolyamával átszámított forintértéket és a devizás tételek mérlegfordulónapi értékeléséből származó nem realizált árfolyam különbözet összegét. A Számviteli politika ezen módosításának hatása a Társaság gazdálkodására nem jelentős. Az értékpapírok A Társaság értékpapírral a beszámolási időszak végén nem rendelkezett. A források értékelése A jegyzett tőkét a Társaság könyv szerinti értéken mutatja ki a mérlegben, mely megegyezik a cégbíróságon bejegyzett tőkeösszeggel. A tőke- és eredménytartalékot könyv szerinti értéken vette fel a mérlegbe a Társaság. Lekötött tartalék képzésére nem került sor. Céltartalék A Társaság a jelenlegi és a jövőbeni kötelezettségeire, szennyvízbírságra, környezetvédelmi kötelezettségekre, bérhez kapcsolódó jövőbeni kifizetésekre, terv-tény elszámolási kötelezettségre valamint a közszolgáltatási tevékenység végzéséből adódó jövőbeni kötelezettségeire képzett céltartalékot.

7/26 Kötelezettségek A szállítókkal szembeni kötelezettségeket elismert, elfogadott értéken mutatja ki mérlegében a Társaság. Az egyéb kötelezettségek a fizetendő összegben szerepelnek a mérlegben. A Társaságnak elengedett kötelezettsége a beszámolási időszakban nem volt. Az FCSM Zrt. amortizációs politikája A Társaság a Számviteli politikájában meghatározottak alapján naptári napok szerint számolja el az értékcsökkenési leírást, az immateriális javaknál a beszerzés, a tárgyi eszközöknél az üzembe helyezés napjától. A Társaság fő tevékenységét, a szennyvízelvezetést és tisztítást folyamatosan végzi, így eszközei értékcsökkenésének elszámolásához a lineáris leírást választotta. A hatályos Számviteli politika szerint a maradványérték nem jelentős, ha nem éri el az eszközérték 5 %-át, de legalább 200 e/ft-ot. Kis értékű az eszköz, ha egyedi bekerülési értéke 200 e/ft alatt van. Ha az eszköz egyedi bekerülési értéke 100.000 Ft és 200.000 Ft között van, hasznos élettartama a beszerzéstől számított két év, maradványértéke 0. Az 100.000,- Ft alatti egyedi bekerülési értékű eszköz értékét a Társaság használatbavételekor költségként elszámolja. Ezen eszközök maradványértéke 0. Az 100.000,- Ft alatti értékű vagyoni értékű jogok is a beszerzéskor egy összegben leírandók. A tárgyi eszközök közül a járműveknél a hasznos élettartam hosszabb (5 év helyett 7 év), mint amit a társasági adótörvény meghatároz. Az eszközök befektetett eszközzé, illetve forgóeszközzé minősítésének alapelve A Társaság az 1 évnél hosszabb elhasználódási idejű eszközeit, függetlenül azok értékétől, a befektetett eszközök között tartja nyilván, mert a tulajdonvédelmet így látja biztosítottnak. A Társaság a beszámolási időszakban átminősítést nem hajtott végre. Az értéknövelő felújítások és karbantartások elhatárolása A Társaság a Számviteli politika 1. sz. mellékletében határozta meg az értéknövelő tevékenységek elhatárolásának műszaki paramétereit.

8/26 A Részvénytársaság működésének szabályozottsága 1. Külső szabályozottság Az 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet és Budapest Főváros Közgyűlésének többször módosított 4/1995. (II.13.) Főv. Kgy. rendelete alapján, a kedvezményezettek körébe tartozó, kedvezményre vonatkozó igényt benyújtott lakossági fogyasztók - május 1-től október 31-ig - hat havi időszakra a bekötési vízmérőn mért vízmennyiség 10 %-át, illetve a locsolási mellékmérőn mért fogyasztás 100 %-át megkapták locsolási kedvezményként. A beadott kérelmek alapján 2013-ban a %-os locsolási kedvezmény 204 M/Ft volt, a locsolómérőn mért fogyasztás alapján adott locsolási kedvezmény 722 M/Ft. Az 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet 63..(6-) bekezdés c/ pontban foglaltak szerint a csatornadíj számlázásának alapjaként nem vehető figyelembe az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott. A csőtörés miatti csatornahasználati díjjóváírás 2013-ban 313 M/Ft. Budapest Főváros Közgyűlésének módosított 4/1995. (II.13.) sz. Főv. Kgy. rendelet 2. (5) bekezdése szerint a közfürdők a fürdő- és úszómedencéikből elvezetett túlfolyó és leürítő vizei után 50 %-kal csökkentett csatorna-használati díjat fizettek, mely 2013-ban 33 M/Ft-tal csökkentette a VTD nélküli árbevételt. A jelenleg hatályos korábban e témakörben 58/2011. (IX.15.) számú Főv. Kgy. rendelettel módosított - 4/1995.(II.13.) sz. Főv. Kgy. rendelet alapján az agglomerációból érkező szennyvizek fogadási díja (vízterhelési díj nélkül) meghatározott feltételek mellett mérsékelhető. Az agglomerációs településekről bevezetett/átadott szennyvíz mennyiségére az egyébként fizetendő csatornahasználati díj 40%-kal csökkentendő. Amennyiben a fővárosi közcsatorna-hálózatba bevezetett/átadott szennyvizek mennyisége az évi egymillió köbmétert meghaladja, az egyébként fizetendő csatornahasználati díj az évi egymillió köbmétert meghaladó mennyiségre 50%-kal csökkentendő. A szennyvíz-agglomerációs bevezetési díjkedvezmény az áthárított vízterhelési díjra nem vonatkozik. Az agglomerációból érkező szennyvizek utáni kedvezmény 2013-ban 450 M/Ft-tal csökkentette az árbevételt.

9/26 A csatornahasználati díj alakulása: * VTD = vízterhelési díj. 2013. I-XII. hó 333,60 Ft/m 3 + ÁFA az ár, mely tartalmazott 5,08 Ft/m 3 VTD*-t. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv) hatályba lépésével és módosításával 2012. január 1-től a Fővárosi Önkormányzat árhatósági jogköre megszűnt, díjemelésre a Vksztv. rendelkezései alapján van lehetőség. 2013. évre egységes díjemelésről a törvény nem rendelkezett, azonban a 76. (3) lehetőséget teremtett az egyedi kérelem alapján igényelhető új beruházáshoz kapcsolódó működési többletköltségek fedezésére az előző évinél magasabb mértékű díjalkalmazáshoz hozzájárulás adására. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a Társaság által 2012 decemberében benyújtott ez irányú díjemelési igényét 2013. április 8-án keltezett határozatában elutasította, így 2013. évben is az érvényesen alkalmazható csatornahasználati díj nettó 333,60 Ft/m 3, amely szolgáltatási díj 5,08 Ft/m 3 vízterhelési díjat tartalmazott. Az Országgyűlés 2013. április 29-i ülésnapján elfogadta a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvényt, amelynek az azóta történt módosítással egységes szerkezetbe foglalt rendelkezései előírják, hogy a rezsicsökkentés eredményeképpen a főváros területén - a lakossági felhasználói körben, valamint a bérlakások üzemeltetését végző gazdálkodók számára a szennyvízelvezetési díj-számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg 2013. július 1-t követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át. A Társaság 2013. évi csatornahasználati díjalkalmazása megfelelt a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. és a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény előírásainak. A beszámolási időszakra vonatkozó jogszabályváltozás, nevezetesen a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet az 558/2013. (XII.31.) Kormány rendelettel módosult. Módosult a Kormányrendelet 2. sz. melléklete, valamint kiegészült a 44/B. -sal, mely szerint az új fajlagos bírságtételeket kell alkalmazni 2014. 01.02-től a folyamatban lévő hatósági eljárásokban, valamint a bírósági felülvizsgálati eljárásokban is. Ez alapján a 2013. évre vonatkozóan 2014. évben kiszabásra kerülő vízszennyezési és csatornabírságok kiadásánál is az új értékeket fogja figyelembe venni a Hatóság. Az új táblázat szorzótényezői jelentős mértékben csökkentek az eddig alkalmazottakhoz képest. A Vksztv. rendelkezései (35., 83. (2)) szerint víziközmű-szolgáltatást csak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kiadott működési engedély alapján lehet végezni, mely engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent az engedélyben meghatározott ellátási területen víziközmű-szolgáltatás nyújtására. Ennek megfelelően a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt., mint kérelmező 2013. május 29-én a jogszabályi előírásoknak megfelelően (Vksztv. végrehajtási

10/26 rendeletének (58/2013. (III.27.) Korm. rendelet) a Hivatalhoz benyújtotta Budapest ellátási területére, egy, az átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt szennyvízelvezetést- és tisztítást - ideértve a víziközműves kapcsolódó szolgáltatást is - biztosító víziközmű rendszerre, közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint döntő részben egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést biztosító víziközmű szolgáltatási ágazatra vonatkozó, határozatlan időbeli hatályú működési engedélykérelmét. A Vksztv. és a végrehajtási rendelete szerint az engedély kiadására irányuló eljárás magában foglalja a kérelmező üzemeltetési szerződéseinek, üzletszabályzatának, beszerzési szabályzatának, számviteli szétválasztás szabályzatát tartalmazó számviteli politikájának jóváhagyására irányuló eljárást, valamint a víziközmű-üzemeltetés egyes részeinek kiszervezésére irányuló kérelem elbírálását is. Ennek megfelelően az engedély mellékletét képezi a víziközmű-szolgáltatónak a Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzata, számviteli politikája beszerzési szabályzata, üzemeltetési szerződései. Az FCSM Zrt. jelenleg is ennek megfelelően végzi tevékenységét. Az FCSM Zrt. 2013. május 29-én benyújtott működési engedély kérelme alapján az engedélyt kérő víziközmű szolgáltatók közül az elsők között vehette át 2013. október 7-én a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2013. október 3-án kelt 1840 számú határozatával kiadott víziközműszolgáltatói működési engedélyét a kérelemben megjelölt ellátási területre és víziközmű- szolgáltatási ágazatra vonatkozóan. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal a víziközmű-szolgáltatói működési engedély kiadásával egyidejűleg jóváhagyta az FCSM Zrt. Üzletszabályzatát, Közbeszerzési és Beszerzési szabályzatát is. A Vksztv. felhatalmazása alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal folyamatos (havi, negyedéves, éves) adatszolgáltatási kötelezettséget írt elő a víziközmű-szolgáltatás ellátásához kapcsolódóan, mely kötelezettségének a Társaság rendre eleget tesz. A Társaság a tulajdonában lévő víziközművek tekintetében a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény 79.. (2) bekezdés hatálya alá tartozik, ennek megfelelően a vagyonátruházásra vonatkozó megoldási javaslatot, és megállapodás tervezetet a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalommal elkészítette, és a Társaság Igazgatósága a Társaság Közgyűlése elé terjesztette, a Társaság Közgyűlése a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlésének döntése alapján a 2013. december 30-án tartott ülésén a javaslatot nem hagyta jóvá. 2. Belső szabályozottság 2001. január 1-től a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. az ISO 9001:2008 MSZ EN ISO 9001:2009 ISO 14001:2004 MSZ EN ISO 14001:2005