Nemzetközi adózás, nemzetközi egyezmények
Globalizáció A gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok nemzetközivé válásával, a tőkeáramlás fokozódásával a természetes és jogi személyek, valamint az egyéb szervezetek működési területe egyre több országra terjed ki. A multinacionális vállalkozások különböző országokban termelnek nyereséget, ahogy a természetes személyek is jövedelemhez juthatnak másmás államokból, például tiszteletdíjak, jogdíjak, ösztöndíjak formájában
Önkorlátozás Ha a jövedelem megszerzése, az üzlet lebonyolítása vagy a vagyon birtoklása több országot érint, akkor az egyik országot a rendeltetési hely elve alapján, a másik országot pedig az eredet elve alapján illeti meg az adóztatás joga. Az államok a területükön megvalósuló tényállást saját adóztatási hatalmuk hatálya alá vonják. Ebből eredően a jövedelem, a nyereség és a vagyongyarapodás után kettős vagy többszörös adóztatásra kerülhetne sor. A nemzeti adókivetési jog önként vállalt korlátozása a kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezményrendszer Ennek feltétele az érintett államok közötti egyeztetésre való hajlandóság.
OECD modell-egyezmény Az egyezmények alapvető célja, hogy elkerüljék a magánszemélyek és a vállalkozások kettős adóztatását. Ez azt jelenti, hogy ugyanazon jövedelem után csak az egyik államban kell adózni, a másik állam pedig lemond az adóztatásról. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló - főként kétoldalú -, nemzetközi egyezmények formájukat, szerkezetüket, tartalmukat tekintve hasonlóak, mivel az érintett államok a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott Modell-egyezményt követik, amely a nemzetközi kettős adóztatás területén felmerülő problémákra ajánl megoldásokat.
Mindössze ajánlás A Modell-egyezmény nem bír kötelező erővel, célja, hogy a kettős adóztatás elkerülésére megkötött kétoldalú egyezményekben rögzített elvek minél több ország vonatkozásában egységesek legyenek.
Modell egyezmény felépítése I. rész Személyi hatály, az egyezmény hatálya alá tartozó adók II. rész Fogalmak, meghatározások III. rész A jövedelem adóztatása (pl. 6. cikk ingatlan, 7 cikk Vállalkozási nyereség, 9. cikk kapcsolt vállalkozások, 10 cikk Osztalék 11. Cikk Kamat, 12 cikk Jogdíj, 14 cikk szabad foglalkozás, 15. cikk Nem önálló munka, 16. cikk Igazgatótanácsi térítés) IV. rész A kettős adóztatás elkerülésének módszerei V. rész Különleges rendelkezések egyenlő elbánás, tájékoztatás csere VI. rész Záró rendelkezések, technikai kérdések hatálybalépés, felmondás
Egyezmények hatálya I. Személyi hatály Az egyezmények személyi hatálya azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik, vagy mindkét szerződő államban illetőséggel bírnak. II. Az egyezmény hatálya alá tartozó adók Általában jövedelem-és vagyonadók. Jövedelem- és vagyonadóknak tekintendők azok az adók, amelyek a teljes jövedelem, vagy vagyon, vagy ezek részei után beszednek.
Egyezményben szereplő adók Ide tartozik természetesen: az ingó, ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereség utáni adó, tőke értéknövekedési adói. Az egyezmények általában tételesen felsorolják az adókat, de újabb és újabb típusú adók jelennek meg. Ezért az egyezmények általában kimondják azt is, hogy az egyezményt alkalmazni kell azokra az azonos, vagy lényegében hasonló jellegű adókra is, amelyeket az egyezmény aláírása után, az aláíráskor már meglévő adók helyett, vagy mellett bevezetnek. Az USA-val kötött egyezmény szerint az egyezmény hatálya nem terjed ki a helyi adókra és a vagyonadókra.
3. Cikkely Általános meghatározások Az általános meghatározások között azoknak a fogalmaknak a definícióját találjuk meg, amelyek az egyezmény több rendelkezése szempontjából bírnak jelentőséggel. Az egyezmények általában rögzítik, hogy az "egyik vagy másik ország" kifejezéshez mely földrajzi területek tartoznak. Az egyezményeket ezeken a területeken kell alkalmazni. Magyarország esetében ez kivétel nélkül a Magyar Köztársaság területét jelenti.
Értelmezzük a szöveget! az egyik Szerződő Állam vállalkozása és a másik Szerződő Állam vállalkozása kifejezés az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy, illetőleg a másik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy által folytatott vállalkozást jelent;
Behelyettesítés Magyarország vállalkozása és Németország vállalkozása kifejezés a Magyarországon illetőséggel bíró személy, illetőleg Németországban illetőséggel bíró személy által folytatott vállalkozást jelent;
Személy, társaság A "személy" kifejezés általában magában foglalja a természetes személyeket és a társaságokat is, de vannak olyan egyezmények, amelyek külön megjelölik a személyi egyesülést. A "társaság" kifejezés a jogi személyeket, vagy azokat a jogalanyokat jelenti, amelyeket az adóztatás szempontjából jogi személynek tekintenek. A "személyi egyesüléseket", azaz a társulásokat az egyes országok eltérően kezelik.
Vannak államok, amelyekben a társulásokat önállóan adóztatják, míg máshol csak a társulásban részt vevő egyéneket adóztatják a társulásból származó jövedelmük után. Ebből adódóan a társulások jövedelmére az egyezmények más-más szabályait lehet alkalmazni. Ha a társulást társaságnak tekintik, akkor a tagok részére kifizetett nyereség osztalékként adózhat, míg ha nem tekintik társaságnak, akkor a teljes nyereség - a felosztástói függetlenül - vagy vállalkozásból vagy önálló tevékenységből származó jövedelemként adóztatható. Bármely rendelkezés alapján is történik az adóztatás, az nem eredményezhet kettős adóztatást vagy adóelkerülést.
Vállalkozás fogalma A "vállalkozás" kifejezés valamelyik érintett államban illetőséggel bíró személy által folytatott vállalkozást jelent. A vállalkozás meghatározásánál elsődlegesen az Art. rendelkezéseit kell alapul venni. Eszerint vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára rendszeresen, haszonszerzés céljából üzletszerű gazdasági tevékenységet végez és vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, továbbá az a magánszemély, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat.
Vállalkozási tevékenység A vállalkozási tevékenység az a rendszeres gazdasági tevékenység, amelyet a magánszemély, illetve a jogi személy vagy egyéb szervezet saját nevében és kockázatára üzletszerűen végez. Egyes egyezmények tartalmazzák a "nemzetközi forgalom" kifejezés meghatározását. Eszerint a "nemzetközi forgalom" a tényleges üzletvezetési hellyel rendelkező vállalkozás által üzemeltetett hajó vagy légi jármű igénybevételével végzett bármilyen szállítást jelent, kivéve, ha a hajó vagy légi jármű kizárólag ugyanazon államban lévő helyek között közlekedik.
Végrehajtás A végrehajtás elősegítése érdekében az egyezmények meghatározzák az érintett államokban az "illetékes hatóság" -nak minősülő személyt. Magyarországon ez a pénzügyminiszter vagy meghatalmazott képviselője lehet.
Állampolgár fogalma Az egyezmények alkalmazása során az "állampolgár" kifejezés alatt érteni kell minden olyan magánszemélyt, aki az egyik állam állampolgárságával rendelkezik, és minden olyan jogi személyt, társulást, egyesülést vagy egyéb olyan jogalanyt, amely ezt a jogállását az egyik államban hatályos jogszabályokból nyeri.
Egy világbirodalom problémája Az Egyesült Királysággal kötött egyezmény az állampolgár kifejezést- az ország jogi formájára tekintettel - speciálisan szabályozza. Eszerint az állampolgár kifejezés jelenti az Egyesült Királyság vonatkozásában mindazokat a természetes személyeket, akik az Egyesült Királyság törvénye szerint brit alattvalók, de nem annak folytán, hogy rendelkeznek valamely, az Egyesült Királyságon kívüli, független brit nemzetközösségbeli ország állampolgárságával, feltéve, hogy ezeknek a személyeknek tartózkodási joguk van az Egyesült Királyságban; és minden olyan jogi személyt, társaságot, társulást vagy más jogalanyt, amelynek ez a jogi helyzete az Egyesült Királyság törvényeiből származik.
4. Cikkely Belföldi illetőségű személy Az egyes személyek jövedelmének adóztatását főként az befolyásolja, hogy melyik államban rendelkeznek illetőséggel, vagy más szóval, hol tekinthetők rezidensnek. Az egyezmények általános szabálya alapján az "illetőséggel bíró személy" kifejezés olyan személyt jelent, aki az érintett államban, annak a jogszabályai szerint - lakóhelye, állandó tartózkodási helye, üzletvezetésének helye vagy más hasonló ismérv alapján - adóköteles.
Belföldi illetőségűek: teljes körű adókötelezettség (minden bevétel) Külföldi illetőségűek: korlátozott adókötelezettség (csak a belföldről származó bevétel) Az egyezmények ezt korlátozhatják, de nem bővíthetik.
Illetőség megállapítása Nem tekinthető viszont illetőséggel bíró személynek az érintett államban az a személy, aki ebben az államban csak az ott levő forrásokból származó jövedelem vagy az ebben az államban levő vagyon után adóköteles. Illetőség:szokásos tartózkodási hely esetén, ha 183 napot töltött ott. Ha az általános szabály alapján nem állapítható meg az illetőség, akkor további szabályok segítenek a meghatározásban.
Speciális esetek Ha a természetes személy mindkét államban illetőséggel bír, akkor abban az államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik. Ha a természetes személy mindkét államban rendelkezik, vagy egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, úgy a természetes személy abban a államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben létérdekeinek központja van. Amennyiben nem határozható meg, hogy a természetes személy létérdekeinek központja melyik államban van, úgy a természetes személy abban az államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben szokásos tartózkodási helye van. Ha a természetes személynek mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye, úgy a természetes személy abban az államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelynek állampolgára.
Ha a nem természetes személy mindkét szerződő államban illetőséggel bír, akkor abban a szerződő államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben tényleges üzletvezetésének helye van. A Németországgal kötött egyezmény szerint az állampolgárság alapján nem állapítható meg az illetőség. Az Amerikai Egyesült Államokkal kötött egyezmény értelmében pedig az a természetes személy, aki az egyik szerződő állam állampolgára, egyúttal ebben az államban illetőséggel bíró személynek is tekintendő, ha a) ez a természetes személy ennek az államnak az alkalmazottja vagy a másik szerződő államban vagy egy harmadik államban levő megbízottja; b) ez a természetes személy ennek az államnak a részére közszolgálatot végez; c) a természetes személy a jövedelemadók területén ugyanolyan kötelezettségeknek van alávetve ebben az államban, mint más illetőséggel bíró személyek. d) az alkalmazottal együtt lakó és a felsorolt követelmények alá eső házastárs és kiskorú gyermekek ugyancsak ebben az államban tekintendők illetőséggel bíróknak.
Magyarországi szabályozás Az illetőség megállapításához szükséges fogalmakat a szerződő államok nemzeti jogszabályai alapján kell elbírálni. Magyarországon a fogalmak meghatározását az Art. tartalmazza. Ennek megfelelően: Állandó lakóhely: az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik.
További fogalmak Szokásos tartózkodási hely: a magánszemélynek akkor van a Magyar Köztársaság területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben - a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve - legalább 183 napot belföldön tartózkodott. De ez csak a szokásos tartózkodási hely esetében számít! Székhely: a jogi személy alapszabályában, a cégbejegyzésben ekként megjelölt hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, a központi ügyvezetés helye.
Mely napokat nem kell a 183 napos szabály alkalmazásakor figyelembe venni? a) érkezés napja, ha az 12 óra utánra esik, b) betegség napjai, c) átutazásra szolgáló napok, d) fizikai jelenlét napjai 2013/2014.
Egyéb esetek Amennyiben az illetőség ezen szabályok alapján sem bírálható el, akkor a szerződő államok illetékes hatóságai egymással egyetértésben próbálják rendezni a kérdést, és meghatározni, hogy az egyezmény milyen módon alkalmazandó az ilyen személyre. Az illetőséget akkor kell ezen szabályok alapján elbírálni, ha a két érintett ország között van hatályos egyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről.
Ilyenkor a belső jogszabályok rendelkezéseivel szemben a nemzetközi egyezmények elsőbbséget élveznek. Egyezmény hiányában a belföldi jogszabályok szerint kell elbírálni a személy illetőségét, amely természetes személy esetén az Szja-tv. alapján, nem természetes személyesetén atao. tv. alapján határozható meg
SZJA alapján Az Szja-tv. értelmében belföldi illetőségűnek kell tekinteni a magánszemélyt, ha magyar állampolgár, ha külföldiként itt él a szabad tartózkodás jogával, vagy az állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarországon van. Az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be. Ha ezek egyike sincs Magyarországon, akkor az illetőséget a más államban lévő állandó lakóhely határozza meg.
Illetőség megállapítása-oecd eltérés! Abban az esetben, ha a magánszemélynek több állam területén is van állandó lakóhelye, akkor az illetőséget a létérdekek központja szerint kell figyelembe venni. A létérdekek központja azt az államot jelenti, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb családi, gazdasági kapcsolatok fűzik. Ha a magánszemélynek más állam területén sincs állandó lakóhelye, akkor az illetőséget a más államban lévő szokásos tartózkodási hely szerint kell figyelembe venni. Amennyiben az előzőek egyike szerint sem állapítható meg az illetőség, akkor az 'állampolgárságot kell alapul venni.
Az egyezmények illetőségmeghatározása: 1. Állandó lakóhely 2. Létérdekek központja 3. Szokásos tartózkodási hely 4. Állampolgárság 5. Egyeztető eljárás (Kötelező sorrend)
V. Cikkely telephely keletkezése A Tao. tv. alapján belföldi illetőségűnek minősül a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet közül: a gazdasági társaság és az egyesülés, a szövetkezet, a lakás szövetkezet kivételével, az állami vállalat, a tröszt, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a magánszemélyek jogi személyiséggel rendelkező munkaközössége, az erdőbirtokossági társulat.
Külföldi illetőség Külföldi illetőségű adózónak a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet minősül, ha belföldi telephelyén végez vállalkozási tevékenységet (külföldi vállalkozó), vagy a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó, de nem belföldi telephelye útján megszerzett jövedelmet kap (külföldi szervezet).
Tesztek A létérdek központjának vizsgálata során vizsgálni kell: a) családi kapcsolatokat, b) munkaadó székhelyét, c) vállalkozásának helyét.
Vállalkozás nyereségéből származó jövedelem: a) az illetőség szerinti államban adóztatható, b) telephely illetősége szerinti állam is korlátozottan adóztathat, c) tevékenység végzése szerinti állam adóztathat. Ha egy vállalkozás egy másik államban telephely és nem telephely útján is végez tevékenységet, akkor a) a másik állam csak a telephelyhez kötődő nyereséget adóztathatja, b) a másik állam a területén keletkezett összes nyereséget adóztathatja, c) a másik államnak nincs adóztatási joga.
Döntsük el! Szerbiában egy magyar lokátoros kocsi méréseket végez, osztrák söfőrrel. Hol lesz a cég és hol az osztrák sofőr illetősége? Cég: Magyarország, hiszen a gépkocsi nem keletkeztet telephelyet És a söfőr?
Tesztek Lakóhely fogalmaiba tartozik az OECD modellegyezmény alapján a: a) magánszemély tulajdonát képző ház, b) ház, magánszemély által bérelt c) magánszemély által bérelt bútorozott szoba.
És a söfőr? Söfőr: ahol állandó lakhelye van( magyar-osztrák), de önálló munka esetén hármas szabály ez az a bizonyos tie brake teszt. Eszerint munkavégzés helye, ha egy feltétel teljesül. Itt Magyarország fizeti, vagyis itt adózik, de illetősége nem változik, mert állandó lakhelye Ausztria marad.
Mely napokat nem kell a 183 napos szabály alkalmazásakor figyelembe venni? a) érkezés napja, ha az 12 óra utánra esik, b) betegség napjai, c) átutazásra szolgáló napok, d) fizikai jelenlét napjai